Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-27 / 175. szám
VÁLLALKOZÁS 1991. július 27. 5. oldal A TEJTERMELÉST IS ELÉRTE A VÁLSÁG Vargáék még reménykednek Az okos pénzügyi szakemberek kitalálták évekkel ezelőtt, hogy a piaci kamatok csak az inflációt növelnék, tehát azokat mesterségesen alacsony szintre kell lenyomni. Ugyanakkor az eleve alacsony kamatokat, húszszázalékos kamatadóval kell terhelni. Majd ha már nem lesz infláció és nem lesz költségvetési hiány, be lehet vezetni a pénzpiaci módszereket — hitetgetik a lakosságot. Már négy éve folyik ez a bölcs kamatpolitika, de eközben egyre nagyobb lesz az infláció, és egyre nagyobb a költségvetési hiány. Ebből az egyszerű, de józan emberek azt a következtetést vonnák le, hogy rossz a módszer. A szakemberek azonban a mind nagyobb inflációban és a mind nagyobb költségvetési hiányban csak a módszerek fenntartásának további indokát látják. A nép azonban nem hagyja magát, és végül ez esetben is bebizonyítja igazát. A szakemberek egyelőre még nem döntötték el, pozitív vagy negatív jelenségnek tekintsék, hogy a nép nem forintba, hanem nyugati devizába fekteti a pénzét. Örülnek annak, hogy e deviza többségét magyarországi bankokban helyezik el, arról pedig nem vesznek tudomást, hogy jelentős összegek kerülnek külföldi bankok számláira vagy jönnek vissza külföldi név alatt vegyes vállalatokba. Arról sem igen mernek panaszkodni, hogy csökken a forintbetétek reálértéke, vagyis azonos vásárlóerejű forintban csökken a hazai betétállomány. Azt még maguknak sem fogalmazzák meg, hogy az infláció mértékénél lassabban gyarapodó forintbetétek tényleges csökkenést jelentenek. Az az igazság, hogy a mi kamatadónk egyedülálló ostobaság a világon. Elsősorban sehol sem magasabb 1,5 százaléknál a betéteket sújtó adó, már ahol egyáltalán van. Nálunk ezzel szemben már megközelíti a 7 százalékot. Vagyis nálunk a takarékosságot legalább ötször jobban adóztatják, mint az utánunk következő országban. Aztán ez az adó együtt nő az inflációval, tehát minél nagyobb az infláció, annál jobban adóztatjuk azt a naiv állampolgárt, aki forintját teszi a bankba. Az állampolgárok azonban gondolkodnak. A megtakarított pénzük egyre nagyobb hányadán feketén vásárolnak nyugati devizát és azt teszik a bankokba. Ók ki tudják számolni azt, amit a szakemberek nem akarnak tudomásul venni, hogy a nyugati devizában elhelyezett betétek után mintegy 12 százalékkal magasabb kamatot kapnak, mint a forintbetétek után. Közben a pénzügyi szakembereink azért panaszkodnak, hogy csökken a lakosság megtakarítási hányada. Ez azonban csak az ő kancsal szemükben van így, amellyel csak azt látják, amit nekik takarítanak meg. A valóságban azonban megtakarítás minden le nem kötött jövedelem. Ha igaz az, hogy a lakosság hazai devizabetétjének felényi összeget külföldön helyeztek el a bankokban amit én reálisnak tartok —, akkor azzal kell számolni, hogy a lakosság az elmúlt évben mintegy 80 milliárd forintnyi megtakarítást ért el. Ugyanis mintegy egymilliárd dollárral több devizát vásárolt annál, mint amennyit elköltött. Az is megtakarítás, amit a lakosság beruház. A lakás- és nyaralóépítésre, -bővítésre az elmúlt évben becslésem szerint mintegy 100 milliárd forintot fordítottak. Húszmilliárdra lehet tenni a behozott gépkocsik értékét. Ehhez járul még legalább ekkora egyéb beruházás a kisvállalkozásokba. 1990-ben tehát a lakosság 200 milli- árdnál többet takarított meg. Ez magasabb jövedelmi hányadot jelent, mint bármelyik nyugat-európai országban. Természetesen ennek megítélése szemlélet kérdése is. A mi szakembereink csak azt tekintik megtakarításnak, amit a lakosság az ő rendelkezésükre bocsát, tehát forintban helyezi el, ennek megfelelő kamatért és fizeti a csillagászati kamatadót. Azt, ami ennél sokkalta hatékonyabb megtakarítás, azt nem számolják. Szerencsére már nincsenek zárva a határok, már nem lehet ellenőrizni a lakosság devizavásárlását. így viszonylag gyorsan kiderül, hogy a nép úgyis megtalálja a szakmai ostobaságok kijátszásának útjait. Kopátsy Sándor Varga László tejtermelő magángazdával január 31-én, az országos tejdemonstráció napján ismerkedtem meg. Kecskeméten, a Domus Áruház előtti téren ingyen osztogatta a tejet. Most Helvécián, a Korhánközi dűlőben beszélgetünk, a karámok mellett felállított sátorban, amely lakóhelyül szolgál. Az állatokat nem lehet magukra hagyni. Tíz évvel ezelőtt választotta feleségével együtt megélhetésül az állattartást. Előtte a Malévnál volt repülőgépszerelő, felesége pedig orvos asszisztensként dolgozott egy rendelőintézetben. Sertéshizlalással kezdték, számításaik beváltak, szép házat építettek a faluban. Tavaly év elején, amikor a sertéskrach első jelei mutatkoztak, a hizlalást azonnal abba hagyták és átálltak a tejtermelésre. A tehénállományt azonban nem lehet háznál tartani, így most árulják az épületet és a Korhánközi dűlőben szeretnének tanyát építeni. Az ingatlanforgalom azonban itt is, máshol is — áll. De nemcsak ez okoz gondot Varga Lászlónak, hanem hogy hiába váltott, a tejtermelést is elérte a válság. Amikor a termelőket a tejtermelés csökkentésére szólították fel. azt tervezte, hogy hitelt vesz fel, épít egy kis tejüzemet és még a környékbeliektől is felvásárolja a tejet. Erről azonban hamar le kellett mondania, mert horribilis összegbe került volna a beruházás. — Én, sajnos, nem érzem, hogy a kormány támogatni akarja a kistermelőket mondja Varga László, majd kis töprengés után folytatja: — Ketten a feleségemmel napi 10-12 órát dolgozunk és nincs több jövedelmünk, mint ha munkanélküli-segélyből élnénk. De kényszerpályán vagyunk. Ezt a nagy értékű állományt nem lehet felszámolni, mint a sertéshizlalást. Most 12 tehenet fejünk, egyet már bejelentettem vágásra, a másikat leadtam, mivel felszólítottak bennünket, hogy csökkentsük a termelést. Amit leadtam, az is napi 15-18 liter tejet adott, a többiek még jobbak. A legdrágább tehenemet 65 ezer forintért vettem, a legolcsóbbat 47 ezerért. Holstein-fríz teheneim vannak, jól tejelnek, a zsirszá- zalék is 4—4,2 között mozog. Ha nekem ezt az állományt fel kellene számolnom, az katasztrófa lenne, pedig most is csak vegetálunk. A bevételre nem panaszkodom, a tejiparra sem, mert jó partner, átveszi tőlem a tejet, de kevés a haszon. Drágán veszem a szemestakarmányt, sokba kerül a lucerna is, amit bérelt földön termelek. Varga László nem túl optimista, de nem adja fel. Azt tervezi, hogy kiváltja a vállalkozói igazolványt és Start-hitelt vesz fel, gépeket vásárol, mert mint mondja, a gépi munka megfizethetetlen. Most ugyanis több mint 5 ezer forintba kerül egy hektár lucerna gépi munkája az első kaszálásig. Ezt szeretné kiváltani, persze nem új gépekkel, hanem használtakkal, mert azokhoz olcsóbban hozzájut. Ha ez sikerül, lesz kitartása várni. De mire? — Nem várok gyors változást, de nem tudom elképzelni, hogy előbb- utóbb ne kerülhessen a magyar családok asztalára annyi tej, amennyit el tudnak fogyasztani. Abban bízom, hogy az átmeneti csökkenés után nálunk is emelkedni fog a tej- és a tejtermék-fogyasztás, mert most az európai átlagtól több mint száz literrel vagyunk lemaradva az egy főre jutó fogyasztást illetően. Fizikai erőm van, bírom a munkát, de néha már attól félek, hogy idegileg nem fogom bírni. Más utat azonban nem látok és azt remélem, hogy napi 10-12 órás kemény munkánkat előbb-utóbb meg fogják becsülni. B. N. É. TÖBBET . EGY CSAPASRA A kecskeméti Referencia Alapítvány Az igazán jó ötletek annyira ké- zenfekvőek, olyan egyszerűek, hogy az ember nem is érti: valakinek miért nem jutott ez már előbb az eszébe. így utólag szinte magától értetődőnek tűnik a kecskeméti vállalkozók „Referencia Alapítványa” is, amelyről alig pár hetes működése óta kiderült, hogy sokkal több bajt orvosol, mint eredetileg gondolták. Az alapítvány ötlete tulajdonképpen abból a tapasztalatból született, hogy kisiparos egy-egy hosz- szabb időre biztos kenyeret jelentő nagyobb beruházás elvégzéséért nem versenyezhet. Hiába dolgozik a nagy cégeknél jóval olcsóbban, ha csupán egyetlen szakmához ért, az építtetők pedig általában olyan kivitelezőt keresnek, amelyik a tervezéstől a kulcsátadásig mindent elvállal. Néhány iparos úgy vélte: együtt esélyesek lehetnének a versenytárgyalások elnyerésére. Ha még többen lennének. Ha bevonnák a kezdő vállalkozókat is, akiknek éppen azért, mert még kezdők és ismeretlenek, bizonyára csak csurran-cseppen a munkalehetőség. A töprengést tett követte. Az öt kecskeméti kisiparos és a Liberális Polgári Szövetség (Vállalkozók Pártja) helyi csoportja létrehozta a „Referencia Alapítványt”. Összeadtak százezer forintot, amelyből vásároltak egy számítógépes rendszert a szabad kapacitások és a megrendelések nyilvántartására. Az alapítványhoz néhány hét leforgása alatt csaknem száz vállalkozó csatlakozott. Van köztük építész-, gépészmérnök, kőműves, ács, bádogos, festő, víz-, gázszerelő és egyéb építőipari szakember. A szövetkezett magánzók természetesen nem csak a nagy meg- re^M^pk^J^ytanak, a fcúwbb, megbízásokat sem akarják elsza- lqS2tätii; "Mint bebizonyosodott: e kis munkákból sűrű forintok lesznek, hiszen aki elégedett volt az alapítvány által ajánlott kőművessel, nyilvánvalóan ide fordul akkor is, ha vízvezeték-szerelőre, asztalosra van szüksége. Annál is inkább, hiszen ilyen szakemberek után egyébként is sokat szaladgálna a javításra szoruló állampolgár. Éppen a lakossági szolgáltatások utáni nagy kereslet miatt érlelődik már az alapítvány következő terve: várhatóan az ősztől bevezetik a szakemberek hét végi ügyeletét. Ezzel a viszonylag kis pénzzel létrehozott ötlettel végül is nyertek a nagybani és a kezdő vállalkozók, de talán legtöbbet nyertek a lakosok. Az alapítványnak ugyanis van egy igen fontos feltétele: a munkák közvetítésével csak addig segíti a vállalkozókat, ameddig nincs kifogás ellenük. Ha igen — akárcsak a hírnevükre sokat adó céhek tették egykoron —: kizárják tagjaik sorából a megbízhatatlannak bizonyuló vállalkozót. K. K. Privatizációra várva A piacgazdaságra való átállás nem varázsütésre megy végbe. Feltehetően hosszú folyamat lesz, amelynek elengedhetetlen feltétele a privatizáció. Ez se tűnik azonban egyszerűnek. Speciális területe a privatizációnak a szövetkezeti mezőgazdaság. Itt ugyanis a földterület 50-55 százalékának meg van a tulajdonosa — ők a tsz-tagok —, a terület 41-46 százalékának pedig meglesz a tulajdonosa a kárpótlási törvény végrehajtásával. Ha a föld privatizációja megtörténik, és a szövetkezetek a felhalmozott termelő vagyonukat felosztják a tagok között — közkeletű szóhasználattal: nevesítik a vagyont — megnyílik az út ahhoz, hogy magán- tulajdonon alapuló közösségekké alakulnak át. Ebben a formában a tagok közvetlenül fogják érzékelni munkájuk, és főleg a piachoz való alkalmazkodóképességük hatását. A piaci mechanizmusok azonban máris éreztetik hatásukat. Elsősorban a fizetőképes kereslet szűkülésével, de az ipari eredetű anyagok árának emelésével, a központi újraelosztó csatornán visszajuttatott támogatások csökkenésével, vagyis: a jövedelmezőség kritikus szintre való esésével. Ennek jelei jól láthatók voltak már tavaly. Ezért a szövetkezetek — bár a privatizációra még várniuk kell — olyan szervezeti változtatásokat hajtottak végre, amivel nagyobb teret engednek az egyéni érdekeltségnek és ezáltal a piaci hatások érvényesülésének. Különösen érvényes ez a Kiskunságra, ahol a 70 szövetkezetből 65 kedvezőtlen adottságú földeken gazdálkodik. A kft.-k és más önálló vállalkozások létrehozása tehát nem a vagyonátmen- tést szolgálja, hanem az alkalmazkodást. A Kiskunság területén sok szövetkezetben működnek kft.-k, és arra is van példa, hogy az egész tevékenységet ilyen formában működtetik. Sajnos, arra kevés példa van, hogy az emberek a saját pénzük befektetésére is vállalkoztak volna, így a kft.-k indulótőkéjét a szövetkezet adta, illetve adja. De nem adta oda a kft.-knek a termelőeszközöket, megmaradtak közös tulajdonban, amit a kft.-k bérleti díjért használnak. Ez ma a legelterjedtebb formája a vállalkozásoknak itt, a Kiskunságban. Sokat vitatkoznak róla, hogy mennyire szövetkezetkonform. Erről valóban lehet vitatkozni, és nem is biztos, hogy ennek a formának túl kell élnie az átmeneti törvényt, ami a jelenlegi szövetkezetek új típusú szövetkezetekké válását szabályozza majd. Egyet azonban nem lehet: a piaci hatásokat feltartóztatni. Úgy tűnik — mivel egyelőre nincs jobb —: ezek a magántulajdon nélkül működő kft.-k is alkalmasak arra, hogy vállalkozóvá nevelődésünket elősegítsék. A tapasztalatok kevés kivételtől eltekintve azt mutatják, hogy a személyes felelősségüket jobban érzékelik az emberek. A mai viszonyok között nem feltétlenül abban, hogy jövedelmük több, hanem abban, hogy ha valamit nem tudnak eladni, nem érdemes megtermelni, és ha meg akarnak élni, tudniuk kell: mit milyen áron lehet eladni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy elsősorban az ipari tevékenységben, a szolgáltatásban és a kereskedelemben hoztak létre kft.-két. De van példa rá a mezőgazdasági termelésben is, sőt, néhány helyen kft.-ben működtetik még a háztáji integrációt is. Ennek ugyan nem feltétlenül örülnek a kistermelők, mert azt jelenti, hogy nekik kell kitermelni a költségeket is, ami, ugye, eddig elveszett a nagykalapban. De hát az egész vállalkozói rendszernek az a lényege, hogy az egyén számára érzékelhetőbbé váljanak a költségek, legyen értelme takarékoskodni és ésszerűbb megoldásokat keresni. Ezért hoztak létre belső vállalkozásokat, önelszámoló egységeket, ezért adták művelésbe a szőlőket és gyümölcsösöket is. A Kiskunság mezőgazdasági szövetkezeteiben — a szövetség nemrég készített felmérése szerint — kedvező tapasztalatokat hoztak a vállalkozást élénkítő belső átszervezések. Hatására erősödött a piacorientáltság, a költség- érzékenység, csökkent az irányítói és a termelői létszám is. de ez csak részben függ össze a hatékonyság javulásával, részben, sajnos, az eltartóképesség csökkenésének következménye. Ez is olyan hatás azonban, amihez alkalmazkodni kell. B. Nagy Éva TŐZSDEHÍREK m S3 €SZRK - mfiGyflRORSZÁGI INNOVÁCIÓS CíflTRUm /PARK/Rt. Az átlagembereknek ma még kissé misztikusnak tűnő tőzsde egyre komolyabb szerepet játszik a gazdaságban. Szerkesztőségünk ezért a jövőben Tőzsdehírek címmel alkalmanként tájékoztatjuk olvasóinkat a forgalomról, árfolyamokról. (A szerk.) Az utóbbi hetekhez hasonlóan az elmúlt héten is álmos tőzsdenapoknak lehetett tanúja a Budapesti Értéktőzsde kis létszámú közönsége. A tőzsdeindex folyamatosan zuhan, az év eleji Öbölháború kezdetén regisztrált szinttel egyezik meg. Előrejelzések szerint még további csökkenés várható. A mérsékelt piaci érdeklődést mutatja a brókerek fogyatkozó száma is. A FOTEX-részvények forgalma továbbra is dominál, napi 20-60 kötéssel. Az árfolyama azonban jelentősen esett, a múlt heti 207 Ft-ról 199 Ft-os átlagárra. Az IBUSZ-papírok árfolyama alacsony. Vételi szándék van, de a tulajdonosok nem akarnak 4200 Ft körüli áron megválni pakettjüktől. A TERRAHOLDING-részvények árfolyamgörbéje a kezdeti stabilitás után lefelé tart. Feltehetően szerepet játszanak ebben a jugoszláviai események is. A KONZUM-papírok néhány kötésben, alacsony — 1200—1300 Ft közötti - átlagáron forognak. A kínálat dominál. A SZÖVETKEZETI SÖRGYÁR-, valamint a SZTRÁDA-SKÁLA-rész- vények az évi átlagárfolyamhoz képest alacsony áron és kis számban cserélnek gazdát. A STYL RUHAGYÁR papírjai mélypontra kerültek a múlt pénteken. Mindössze 3050 Ft-ot adtak értük. A BONBON HEMINGWAY- és a BUDAFLAX-részvények tartják közepes árfolyamukat. A SKÁLA-COOP részvényekre szintén alacsony, 22 625 Ft-os átlagáron kötöttek üzletet. AZ AGR1MPEX, a DUNAHOL- DING, a MÜSZI, a NITROL és a NOVO TRADE papírjaira vagy vételi vagy eladási szándék volt, de nem jött létre kötés. Pap Gyula • Varga Lászlóné az állatok között. (Tóth Sándor felvétele) JÚLIUS 1-JÉTÖL A KERESKEDELMI BÁNKOKNÁL A Start-hitel pályázati feltételei A helyi ipartestületek ügyeletéi előtt kígyózó sorok bizonyítják: a vállalkozni szándékozó állampolgárok zöme tud arról a 100 millió márka összegű bankközi hitelszerződésről, amit hazánk kedvezményes feltételekkel kötött Németországgal. Az alábbiakban ennek feltételeit ismertetjük a Tőzsde Kurír információja alapján. Ä sokat emlegetett Start-hitelt a Deutsche Ausgleichsbank nyújtja a magyar jegybanknak. A megállapodás értelmében az idén legfeljebb 40 millió márka hívható le, amit az MNB ugyanilyen mértékű forintrésszel egészít ki. A német bank előírásai alapján a Start-hitel csak a devizajogszabályok szempontjából belföldinek számító magánszemélyeknek nyújtható. A kft.-k, rt.-k, gazdasági társaságok tehát nem pályázhatnak. A Deutsche Ausgleichsbank szigorúan szabályozza a hitelkonstrukció felhasználóinak körét. Eszerint kölcsönt - a pályázatok benyújtása és elbírálása alapján - csak az induló, illetve a három évnél nem régebben kis- és középvállalkozói tevékenységet folytató, szabadfoglalkozást űző vagy mezőgazdasági munkát végző vállalkozók kaphatnak. A hitel mértéke maximum 11 millió forint, azaz 250 ezer márka. A hitelezés lebonyolítása — a hitelképesség ellenőrzésétől az odaítélésig — a bankok hatáskörébe tartozik. Fedezete pénzintézetenként változhat. A pályázatok benyújtásához szükséges nyomtatványokhoz ingyenesen, a lakóhelyhez legközelebb eső ipartestületnél lehet hozzájutni. Á Start-hitel pályázati feltételeit ösz- szefoglaló tájékoztató (150 forintért) ugyanitt kapható. A kérelmeket a kijelölt helyi pénzintézeteknél lehet benyújtani. A bank döntését, elutasító vagy elfogadó határozatát a Magyar Nemzeti Bank és a Deutsche Ausgleichsbank fogja ellenőrizni. A németek jelezték: a pénzintézetektől havonta kérnek összesítő jelentést. Az már biztos, hogy a Budapest Bank, az Innofinance, az Ipari Fejlesztési Bank, a Konzumbank, a Realbank, a Magyar Hitel Bank Széchenyi István Főigazgatósága, a Mezőbank, a Merkantil Bank, a Magyar Hitel Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az Országos Takarék- pénztár és Kereskedelmi Bank, valamint a Postabank vesz részt a hitel elosztásában. Még folynak a tárgyalások arról, hogy csatlakoznak-e újabbak hozzájuk. A kölcsönkérelmeket egyébként csak a pénzintézetek hitelezéssel foglalkozó fiókjainál lehet benyújtani. A hitel igényelhető vállalkozás alapításához, de vállalkozás átvételéhez is, amennyiben a pályázó a vállalkozás működéséhez szükséges anyagi és nem anyagi feltételeket átveszi, és elődjének tevékenységét nagyjából változatlanul hagyja. Felhasználható már működő vállalkozásba való belépéshez is, amennyiben az vállalkozói tevékenységet tesz lehetővé, vagyis a vállalkozó részt vesz az irányításban, de a vállalkozásnak nem egyedüli tulajdonosa. Egy további feltétel: az egzisztenciateremtéssel kapcsolatos beruházásokat három éven belül meg kel! kezdeni. A hitelek odaítélését nem befolyásolja. hogy a pályázó saját vagy bérelt helyiségben akarja-e folytatni tevékenységét. A pályázat benyújtására mindazok jogosultak, akik a tervezett tevékenység megvalósításához dokumentumokkal bizonyított engedéllyel rendelkeznek. A Start-hitel jóváhagyására jogigény nem támasztható. A forintban felvehető kölcsön pályázójának a tervezett összköltség legalább 30 százalékát saját, illetve egyéb forrásból kell finanszíroznia, s a saját forrás részesedése nem lehet kisebb az összköltség 10 százalékánál. Mit kell tudni a hitelkondíciókról? A kifizetés teljes egészében forintban történik. A kamatláb nagyságát - ami a jegybanki alapkamatláb 75 százaléka (jelenleg 16,5 százalék) plusz a folyósítást végző pénzintézet kamatrése — a német bank írta elő. A kamatrés a garanciaalap által részben szavatolt hiteleknél 1, minden más esetben 2 százalék, azaz 17,5 vagy 18,5 százalék a kamat. A futamidő a tevékenység milyenségétől függően 10-től 15 évig terjed. A türelmi idő, a hitel igénybevételétől számítva, maximum 2 év. A bankok a hitel végső felhasználójának gazdasági körülményeit mindenre kiterjedően figyelembe veszik. A Start-hitelt forintban, egyenlő havi vagy féléves részletekben kell törleszteni, ám minden előzetes bejelentés nélkül határidő előtt is visszafizethető részben vagy egészben. A teljes összeget vissza kell fizetni, ha a vállalkozó nem az előre jelzett célokra használja fel a pénzt, továbbá, ha a hitelnyújtás feltételei utólag megváltoznak. Végül is mit kell benyújtani a pályázat elbírálásához? Dokumentálni kell a pályázó szakmai életrajzát, a tervezett tevékenység leírását, a beruházási és finanszírozási tervet, a várható forgalom és jövedelem alakulásának adatait. Mindezeken kívül, amennyiben vállalkozás átvételéről van szó, be kell nyújtani a vételi, illetve az átvételi szerződést vagy annak tervezetét és az utolsó két üzleti év zárómérlegét. Az IPOSZ-tól nyert információ szerint a tényleges hitelezés július 1- je után kezdődik meg, és a bankok két hét alatt folyamatosan elbírálják a beérkezett pályázatokat. Az első tényleges hitelkihelyezésre valószínűleg július második felében kerül sor. Nincs módunk arra, hogy a kölcsönkérelem kitöltéséhez szakmai segítséget nyújtó valamennyi tanácsadó cég nevét és címét felsoroljuk. Ezek teljes névsora megtalálható az IPOSZ A Start-hitel című kiadványában. Figyelmébe ajánljuk azonban a pályázóknak: kérjenek tanácsot arról is, hogy — tekintettel az egyes adózási formákra — célszerű-e egyáltalán a Start-hitelt igénybe venniük. G. R. A valutázás igazi okai
