Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-23 / 171. szám
PETŐFI NÉPE 1991. július 23., 5. oldal HETI SOROZATUNK Kiskőrösről a világ végére 1. Sokba került volna a tűzhányó • A világutazó. (Straszer András felvétele) Ésszerűen cselekedett a kiskőrösi dr. Dankó Miklós, amikora soltvad- kerti Szabó Attilával üzent családjának? Rádióamatőr barátja 10 perces kényelmes autózás után továbbíthatta a belgyógyász szakorvostól kapott információkat. A férj kicsit körülményesebben mondhatta volna el feleségének, gyerekeinek közlendőit. A legmodernebb utasszállító repülőgéppel is több mint egy napig tartott volna az út, még akkor is, ha a lehető legrövidebbet választhatja. A 46 éves világutazó rádióamatőr ugyanis a polinéz szigetvilágból kérte baráti szívességre ismerősét. —Hogyan került olyan messze honunktól? — kérdeztem hazatérése után néhány héttel a koránál fiatalabb, kisportolt orvostól. — Eredetileg Kermadec szigetére készült Bielek Elemér, a Miskolcon élő rádióamatőr-bajnok. Megtiszteltetésnek éreztem felkérését: tartsak vele. A több nyelven beszélő, kitűnő közgazdász megállapodott a magyar televízióval, hogy 40 ezer dollárral támogatják az utat és küldenek velünk egy operatőrt. —Miért éppen a nálunk ismeretlen szigeten akartak forgatni? — Két okból. Részben szigorúan védett természeti környezete, működő tűzhányója miatt, részben különlegesen érdekesnek tartottuk mint rádióamatőrök is. — Miért adták föl eredeti terveiket? — A remélt amerikai támogató visszalépett, a televízió sem tudott volna előleget adni. Csupán a sziget megközelítéséhez szükséges hajó bérleti díjáért 34 ezer dollárt kértek. Soroljam? Mindenképpen utazni akartunk, noha nagyon kevés támogatást remélhettünk. — Azt hiszem, hogy egy jó menedzser sokat segíthetett volna; nem mindennapi feladatra vállalkoztak. Miért döntöttek ügy, hogy kettesben mégiscsak nekivágnak a bizonytalannak? W Szenvedélyes rádióamatőrök lévén olyan helyekről akartunk forgalmazni, ahonnan még senki sem próbálkozott összeköttetések teremtésével. Elég jól ismernek mindkettőnket a kollégák, tagjai vagyunk a DXCC-klubnak. A világért se szeretném hosszas szakmai magyarázatokkal untatni az olvasókat, ezért csak annyit mondok, hogy a nagy távolságú, 10 ezer kilométeren felüli rádióösszeköttetések létrehozásában érdekeltek tömörültek különböző klubokba. Ha jól értem, annak van a legnagyobb szakmai tekintélye, az a bajnok, aki a legtöbbet forgalmaz távoli állomásokkal. — Jól, gondolja. Az Amerikai Egyesült Államok és Japán rádiósai állnak az élen. Bielek Élemért már régóta elismerik, nekem az utolsó években sikerült felküzdenem magam a nemzetközi élvonalba. Indulásunk előtt nemzetközi szaklapokban tudattuk tervünket, hívójelünket. Az utunkat segítő Kiskőrösi Állami Gazdaság és egy német rádióamatőr alapítvány révén készíttethettük el a forgalmazást visszaigazoló több ezer levelezőlapot. — Milyen útvonalon repültek Új- Zélandba? _ — A jugoszláv légitársaság Belgrad—Szingapúr járatával,mentünk. Onnan utaztunk tovább Új-Zéland- ba, ahol egy rokonomnál lakhattunk. Segített a szükséges formaságok elintézésében is. Kitűnően éreztük magunkat a békességes államban, de alig vártuk, hogy megkezdhessük a forgalmazást. Eddig mi vadásztunk a DX-ekre, azaz a 10 ezer kilométernél távolabbi adóállomásokra, most majd ők vadásznak ránk. Izgatott, várakozó bizonytalansággal szálltunk fel súlyos csomagjainkkal a távoli Chatham szigetre induló járatra. Heltai Nándor ( Folytatjuk) Konferencia az állam és egyház szétválasztásának elveiről Az Egyházfórum Alapítvány augusztus 2-án és 3-án konferenciát rendez a Kossuth Klubban (Budapest Vili- Múzeum u. 7.), erről a ma különösebben időszerű témáról, az állam és egyház szétválasztásának elveiről az államosított egyházi javak visszaadásának kérdéséről. A konferencia augusztus 2-án, pénteken 9 órakor kezdődik Wildmann Jánosnak, az alapítvány elnökének megnyitó szavaival. Az első napon Szántó Komád ferences főiskolai tanár az egyházi vagyon eredetéről beszél. Mészáros István ny. egyetemi docens történeti elemzésének címe: Egyházak és iskolák. A Magyar Katolikus Püspöki Kar képviselője szól a mai katolikus egyházi álláspontról. Végül Mészáros István László (SZDSZ) országgyűlési képviselő az egyházak finanszírozásának kérdéseit mutatja be az állam és egyház szétválasztásának elve alapján. Augusztus 3-án, szombaton 9.30-tól Harmati Béla evangélikus püspök a nemkatolikus keresztény egyházak szempontjait ismerteti, Farkas Beáta szegedi egyetemi docens pedig az egyházi javak visszaadásának gazdasági kérdéseit mutatja be. Az előadásokat vita követi. Az utolsó előadást Anton Pelinka innsbrucki politológus tartja: Egyház és állam: partnerek vagy ellenségek? címmel, nyugati tapasztalatokat adva közre. (OS). _________-____________________________________________ __________________________._________ A RENDELETTŐL NEM VÁRNAK CSODÁT Szükségtelen szükséglakások? A lakásügyi jogszabályok helyi végrehajtásáról szóló rendelet módosításának tervezetét hétfőn elfogadta a Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése. Ennek részleteiről dr. Sarkadi Zsolttal, a lakás- és ingatlangazdálkodási bizottság elnökével beszélgettem. — A tervezet készítésekor szem előtt tartottuk, hogy a szűkös költségvetésből minél több rászorulót tudjunk támogatásban részesíteni. Részben emiatt bizonyos mértékig visszaállítjuk a volt többszörös lakás-visszatérítési díjat. Ez nem adomány lesz, mint régen. Aki a szociális bérlakásából ki szeretne jönni, és lakást kíván vásárolni vagy építeni: az a lakás alapterülete és komfortfokozata alapján támogatást kap. A másik fontos kérdés a fiatal házasok otthonának (a Petőfi Sándor utcán és a Széchenyi sétányon) lakóinak sorsa. Közülük többen öt évnél régebben költöztek be. Katasztrofális anyagi helyzetben vannak. Ezelőtt még létezett a 150 ezer forintos első lakáshoz nyújtott támogatás, amit a kormány biztosított. Ezt követően azonban, tavaly decemberben, a parlament úgy döntött, hogy az önkormányzatok fizessék ezt, ha van rá lehetőségük. Természetesen Kecskemét erre törekszik. — Hogyan? — Aki a fiatal házasok otthonában lakik, 200 ezer forintot megkap támogatásként lakásvásárlásra vagy -építésre. Ezt azonban vissza kell fizetni. Kivétel, ha az egy főre jutó, KSH által meghatározott létminimumszint alatt van a jövedelmük. Ez vonatkozik egyébként azokra is, akik a szociális bérlakásukat adják vissza. Ezentúl még támogatni szeretnénk azokat az első lakáshoz jutókat, akiknek alacsony a jövedelme és szociális bérlakásra jogosultak lennének, valamint akik legalább öt éve Kecskeméten laknak és a jövedelmük a létminimumot 12,5 százalékkal nem haladja meg. Ez persze — az inflációt és az elszegényedést fi- gyelembevéve — változtatható, mégpedig úgy, hogy még nagyobb rétégre terjesztjük ki. Ez természetesen a költség- vetéstől függ. — Az ön véleménye szerint milyen helyzetben vannak, akik ma lakáshoz szeretnének jutni vagy építeni? — Igen nehéz helyzetben. Az infláció miatt a lakásárak nőttek, ugyanakkor az eddigi anyagi források rendkívüli mértékben elapadtak. A törlesztések a napi megélhetést kérdőjelezik meg. Ráadásul az önkormányzatnak korábban jóval nagyobb lehetősége volt támogatásra. így tavaly még 100—120 millió forintot költött ilyen célra, ezzel szemben ma a fele áll rendelkezésre. — A kérelmek elbírálása változatlan maradt? — Nem. Fölmerült egy pontozásos rendszer alkalmazásának lehetősége. Tehát bizonyos körülmények, bizonyos számú pontot érnének, s így történne a rangsorolás. Csakhogy ez személytelenné tenné az elbírálást, kategorizálná az embereket, no és a technikai feltételek sem adottak. S az élet olyan dolgokat produkálhat, amelyeket nem lehet kategóriákba sorolni. Tehát egy több személyből álló bizottság tevékenységét sokkal humánusabbnak tartom. Munkájukhoz elengedhetetlen azonban a korrekt, részletes környezet- tanulmány. — Kik a bizottság tagjai? — Erre inkább a munkacsoport a megfelelő szó. Tagjai választott képviselők. Ketten a lakásosztályon dolgoznak, s környezettanulmányokat készítenek. A többiek önként jelentkezők, jórészük a volt társadalmi lakásügyi bizottság tagjaként tevékenykedett. Szükség volt a tapasztalatukra. Most öttagú a bizottság, de én szerettem volna minél több képviselőt bevonni a döntésekre. Ezt azonban a képviselő- testület nem fogadta el. — Mi változott még a rendeletben? Mert az nem új keletű, hogy az önkormányzat, támogatásképpen, a fiatal házasok otthonában öt évig szállást ad a rászorulóknak, ha tud. — Most azonban megszigorítjuk a feltételeket. Korábban akik az otthonban laktak, igényt tarthattak arra, hogy a tanács biztosít majd nekik valami végleges lakhatási lehetőséget. Erre ma már nem számíthatnak. Az OTP gazdasági szervezet, és legfeljebb 10-20, esetleg 30 lakást ad át nekünk újraelosztásra. Ez pedig nem sok. Egyébként az otthonból öt év után mindenképpen ki kell majd költözniük. Kétéves hosszabbítást csak az kaphat, aki lakást épít. Ám aki a szerződést megköti az általunk adott támogatásra, de nem költözik ki, attól a bérleti díj ötszörösét kérjük majd. Ráadásul rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználó lesz, vagyis bármikor ki lehet költöztetni. A régebbi lakókat ez még nem érinti, de siettetni fogjuk a távozásukat, az biztos. Nekik csak a 200 ezer forint támogatást tudjuk felajánlani. — S akikkel szerződést kötöttek ? — Az otthonba beköltöző fiatalok havi ifjúsági takarékbetét részletét 1500 forintról 2500 forintra emeljük, így majd a fölvehető kedvezményes kölcsönnel együtt 200—250 ezer forintot jelent vagy még többet. Aztán megkapják még a 200 ezer forintos önkormányzati támogatást, ami alanyi jogon jár a lakás visszaadásáért. Ezzel egy olyan induló helyzetet teremtünk a számukra, amelyből már közepes, tehát nem alacsony(l) árfekvésű lakást tudnak vásárolni. — Négyszázötvenezer forintból? — Ehhez még jön a különböző OTP- kölcsön. Bele kell számolni a kiemelt törlesztési támogatással felvehető hitelt, az esetleges munkahelyi kölcsönt és a szociálpolitikai támogatást. — Nem vagyok benne biztos, hogy egy fiatal házaspár keres any- nyit, amennyiből, mondjuk jövőre, törleszteni tudja az egymillió forintos hitelét. — Az OTP-nél nem tudom mennyi erre az összegre a törlesztőrészlet. De az általunk adott 200 ezer forintot tíz év alatt kamat nélkül kell visszafizetni. Egyébként pedig hitel nélkül a többség képtelen lakást venni. Szerintem az a fontos, hogy fedél legyen a feje fölött, aztán majd hajt, mint mindenki más. Tény, hogy elsősorban azokat tudjuk segíteni, akiknek van némi saját tőkéjük. — A szociális bérlakásokkal kapcsolatban a rendelet 80 négyzetméternél húzza meg a legfelső határt, amelyet a visszaadáskor figyelembe vesznek. Miért? — Maximálnunk kellett a kifizetés összegét. Ez most 360 ezer forint, amihez még hozzá lehet számolni az egyszeri lakáshasználati díjat is. Ennél többet azonban nem tudunk fizetni. — A szükséglakásokról nincs szó a rendeletben. — Ezekre az önkormányzatnak nincs szüksége. Folyamatosan fel kell számolni őket és az ott élőket magasabb komfortfokozatú lakásba kell költöztetni. — Ez azonban, gyaníthatóan, nemcsak anyagi, de egy összetett társadalmi kérdés, gond is. — Szerettem volna összehívni az érintett bizottságok — szociális, gazdasági, adott esetben oktatási — elnökeit és együtt tárgyalni erről a dologról. Az ügyet mindenképpen globális kérdésként kell kezelni. Itt végül is fölmerülhet, hogy munkahelyekre van szükség, vagy kulturális miliőt kell teremteni és a többi. A lényeg az, hogy ez igazán nem is lakáskérdés, de mindig ezen a területen csapódik le. Mindenesetre fel akarjuk számolni a városban ezeket a gócpontokat, s a területeket értékesíteni. Ä rendelettől nem várunk csodát, de bízunk abban, hogy megindul valamiféle lakásmobilizáció. Bencze Andrea HATVAN ÉVE TÖRTÉNT Endresz és Magyar óceánrepülése • Magyar Sándor, mellette jobbra Endresz György Bicskén, a gép odaérkezése után. A trianoni béke (1920. június 4.) 10. évfordulójára óceánrepüléssel kívánták az amerikai magyarok a világ figyelmét felhívni, de — a géppel kapcsolatos rengeteg nehézség miatt — erre a rendkívüli repülőteljesítményre csak jóval később kerülhetett sor. A kezdeményezés az amerikai magyarok érdeme volt, akiknek az erre a célra alakított Magyar Oceánrepülő Bizottságuk 1930 nyarán vehette át a Lockheed repülőgépgyárban a Sirius típusú gépet. Hadd jegyezzük fel, hogy szerepel itt a három évtizeddel előbb kivándorolt Szalay Imre hentesmester 10 ezer dolláros adománya, Rothermere lord közbenjárása és az a 10 ezer dolláros jutalom, melyet az Amerikából, leszállás nélkül, Budapestre repülő pilóták számára tűzött ki. Az első rekord A feladat végrehajtására az ameriká- sok itthonról Endresz György (1893 —1932) pilótát, a Magyar Aero Szövetség oktatóját kérték ki, akinek nevéhez négy légi győzelem fűződött. Navigátorának a 33 éves Magyar Sándort jelölték ki, aki a világháborúban megfigyelőtiszt volt, 1920/21-ben Szegeden pilótavizsgát tett, majd 1925-ben Kanadába vándorolt ki. Az ő javaslatukra aztán a gépen több jelentős átalakítást hajtottak végre s ennek munkálatai egy évet vettek igénybe. Befejeztükkel 1931. júniusában Detroit- ból New Yorkba repültek. Ekkor az itteni repülőtér teljes oceánrepülési lázban égett, a különböző nemzetiségű pilótákat a rádióriporterek, a filmoperatőrök lesték, nehogy valamelyikük interjú nélkül tudjon elszökni a tenger felé ... Innen az USA legkeletibb repülőterére, Harbour Grace-be repült és a 2000 kilométeres szárazföldi útvonalat 7 óra 20 perc alatt berepülve, már helyi rekordot állított fel. Az időjárás nem megfelelő Július 13-án reggel a New York-i meteorológiai központ az időjárás némi javulását jósolta, de Harbour Gra- ce-ben az idő változatlanul kedvezőtlen volt. A pilóták, ennek ellenére, az idegtépő várakozást tovább nem vállalva július 15-én, délután 5 óra 20 perckor felszálltak. Á 400 lóerős motor alig bírta a 4000 kilogrammos túlterhelést s a sűrű ködben még a repülőtér épületeit, a környező erdők fáit a gép éppenhogy csak túl tudta szárnyalni. Az éjjelt az óceán felett töltötték a viharos időben, csupán az iránytűre hagyatkoztak. Három alkalommal sikerült helymeghatározást kapniuk, először a Canadian Pacific „Auraria” gőzösétől, majd 7 óra 40 perckor az Írország partjaitól nem messze haladó hajótól, végül a La Mancha-csatorna feletti áthatolhatatlan ködben a Maya gőzöstől. Innen Strassbourg, a Bodeni- tó melletti Fridrichshafen következett, majd amikor Ulmnál elérték a Dunát, a ragyogó időben már pihenhetett a navigátor. Ehettek volna, ha a Harbour Grace-i vendéglősnő ehető dolgokat csomagolt volna be részükre, de az uborka- és paradicsomszendvicseket kidobálták a gépből. . . Linz, majd Bécs felett haladtak el, ahonnan Magyar Sándort egy volt katonabajtársa rádión üdvözölte. Győr táján köhögni kezdett a motor és Bicske felett — üzemanyagfogytán — leállt. Utóbb állapították meg, hogy a budapesti végcél előtt 30 kilométerrel még száz liter üzemanyag volt az egyik tartályban, csak éppen a műszer hiányzott, ami mutatta^volna, hogy melyikre kell átkapcsolni. így 5770 kilométer berepülése után, 60 évvel ezelőtt, 1931. július 17-én a bicskei kukoricaföldön landolt a gép. Óriási siker Ennek ellenére a siker óriási lett, mert a gép az első volt, amely az óceán átrepülése után ilyen mélyen hatolt be az európai szárazföld belsejébe, felállítva ezzeí a 26 óra 20 perces világrekordot. A hős óceánrepülőket Felcsútról repülőgép hozta Budapestre. A sok izgalomtól azonban ágynak estek s csak július 20-án üdvözölhette őket gróf Bethlen István miniszterelnök. Mindketten katonaruhában jelentek meg az ünnepségen, Endresz Györgyöt őrnaggyá, Magyar Sándort századossá léptették elő. Megkapták Rothermere lord 10 ezer dolláros jutalmát, amit Szalay Imre, derék amerikai hazánkfia, még 300 ezer pengővel toldott meg. Epilógus Epilógusként megjegyezzük, hogy 1932-ben Endresz György Bittay Gyula rádiós tiszttel Rómába repült az óceánrepülők kongresszusára. Gépük május 21-én, a leszálláskor, szárnyvégével a littoriai repülőtér javítására kihordott dombba ütközött és földhöz csapódva, utasaival együtt, elégett. K. A. • A mai Szingapúr. • Antenna. • Új-zéiandi viszontlátás. A rokonnál. (A szerző felvételei)
