Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-16 / 165. szám
perón népe 1991. július 16., 5. oldal HETI SOROZATUNK A kokainmaffia 2. Carlos Lopez mindent fizetett • Ha nincs „adag", akkor szerezni kell, mindenáron ... Lothar Welschének, mielőtt 1989 januárjában, jó három hónappal azután, hogy Dél-Amerikából visszatért Európába, és Koppenhágában letartóztatták, még soha nem volt dolga a rendőrséggel. Pedig St. Pauliban, Hamburg világszerte ismert bordélynegyedében nőtt fel. Valóságos csoda, hogy Welsche mamának ebben a környezetben sikerült távol tartania a fiát a bűnözőktől. A környezet azért persze megtette a magáét. Lothar Welsche építőmunkásnak tanult, de inkább pincéreskedett és mixerkedett: ez több és könnyebb pénzt hozott a konyhára. A munkahelyei gyakran változtak. Hosszú évekig élt és keverte az italokat a különböző éjszakai bárokban, kocsmákban. A kábítószerhez semmi köze nem volt. Azután amikor a 80-as évek közepén a bajor fővárosban elvesztette az állását, szülővárosában talált másikat és odaköltözött. Abban az időben egy bizonyos Forróvérű Patrícia árusította — meglehetősen amatőr módon — a kokaint az északnémet kikötővárosban. Patríciának perui útlevele, egy német férje és négy különböző apától származó gyermeke van. Úgy váltogatta a szeretőit, mint más az ágyneműit. Vagy éppen még sűrűbben. Rikító, ízléstelen, de nem olcsó ruhákban járt, teleaggatta magát arany ékszerekkel. Igaz, a smukkot mindany- nyiszor otthon hagyta, ahányszor a városházára ment szociális segélyért. Mert Patrícia hivatalosan abból élt. Valójában azonban kokainnal kereskedett. Szeretői egyben vagy kuncsaftjai voltak, vagy pedig viszonteladói. Egészen kicsiny tételekben folyt az üzlet. Patríciában —- hiába no — nagy szív dobogott. A hatalmas, de négy gyermek után is még feszes keblű hölgy nem tartotta magát a drogüzletek aranyszabályaihoz, miszerint hitel nincs. Aki kábítószert fogyaszt, az megbízhatatlanná válik, tehát szó sem lehet kölcsönről. Bizony Patrícia, különöset! ha a kuncsaft jónak bizonyult nála az ágyban, nem ragaszkodott a készpénzhez. De Patrícia nemcsak forróvérű volt, hanem azért, minden nagylelkűsége ellenére, ügyes üzletasszony is. Ha neki nem is fizettek a hitelezők, ő maga sokáig kiegyenlítette a számlát. Az egyik lyukat a másikkal tömte be. Hogy hol, mikor, kinél fizetett, nem jött rá a rendőrség: az asszony, letartóztatása után ezekről a kapcsolatokról éppúgy hallgatott, mint arról, hogy milyen úton érkezett hozzá az áru. Azt már viszont tudja a rendőrség Lothar Welsche vallomásából, hogy amikor a forróvérű asszony már sokkal tartozott, a dél-amerikai „cég” Carlos Lopezt küldte el Hamburgba, nézzen utána a helyzetnek és tisztázza azt. Carlos Lopez jött, az egyik legdrágább hamburgi szállodában vett ki lakosztályt és hamarosan tisztába jött mindennel. Patríciával közölte: volt kokainüzlet, nincs kokainüzlet. Nemcsak az adósság miatt, hanem mert a nő maga is rászokott a fehér porra. Márpedig a kábítószer-kereskedők, nem tűrik, hogy embereik is a drogok rabjai legyenek. Legfeljebb a lánc végén, a kisebb dellérek körében lehet szó ilyen „munkatársakról”. Egy-egy üzleti kirendeltség csúcsán, a központokban nem. A látogatás idején Lothar Welsche együtt lakott egy kollégájával, aki Patrícia szeretői és üzletfelei közé tartozott. Carlos Lopez az ő révén ismerte meg Welschét és megtetszett neki a harmincas éveinek közepén járó férfi. Nyilván éppen ilyen új emberre volt szükség. Olyanra, aki a rendőrség előtt nem ismert, de aki szereti a könnyen megkereshető pénzt. Lothar Welsche egyszer csak azt vette észre, hogy van egy bőkezű, őt állandóan a legdrágább mulatókban vendégül látó barátja, aki minden cechet fizet. És bár egy kicsit meglepődött, amikor Carlos meghívta őt, repüljön el vele Amerikába, minden költséget vállal, azért természetesen köszönettel vette az invitálást. Miamiban körülbelül egy hetet töltöttek. Egy bizonyos Dominigo, állítólag Carlos testvére, csatlakozott hozzájuk. Remekül érezte magát Floridában. Abban a városban, amelyről az Interpol és a világ valamennyi rendőrsége tudja, egyéb nevezetességei mellett a kolumbiai kábítószer-maffia pénzügyi központja. Ott szokták tisztára mosni mocskos, gyilkos ügyleteikből származó pénzeket. GYALOG KECSKEMÉTTŐL SZALKSZENTMÁRTONIG Menekülés a földrengés elől 1911-ben Az elmúlt héten korabeli írás és fotók alapján sorozatot közöltünk a nagy keoskeméti földrengésről. Most egy szemtanú, a 93 éves dunavecsei Lakos László visszaemlékezését adjuk közre. Laci bácsi annak idején, 13 évesen, cipészinasként élte át a kecskeméti földrengést és attól annyira megrémült, hogy meg sem állt szülőfalujáig, Szalk- szentmártonig. Leveléből azonban — amelyet személyesen hozott be szerkesztőségünkbe — sok egyebet is megtudhatunk. * Hárman voltunk inasok Kulcsár Sándor cipészmesternél, a kecskeméti Luther-bérpalota udvari részében. Rajtam kívül Lajos bátyám és Budai Miska, orgoványi születésű fiú. Emeletes ágyon aludtunk. 1911. július 8-án, hajnali negyed kettőkor óriási, föld alatti dübörgésre ébredtünk és utána megmozdult alattunk a föld. Miska fentről lépni akart lefelé, de ez a földrengés segítségével annyira sikerült, hogy a leszállást az ajtónál fejezte be. Azután kifutottunk az utcára, ahol a mellettünk lévő ház tűzfala éppen akkor zuhant rá egy stráfkocsira, amit le is lapított. Én azután úgy nekilendültem, hogy alig álltam meg Szalkszentmártonig, szüleim házáig. Toronyiránt mentem, Szabadszálláson keresztül. Kecskeméten az Izsáki úton haladtam és láttam, hogy ott minden ház kéménye ledőlt, egy kivételével, mert az derékban tört el. Én csak mentem, hogy minél mesz- szebb kerüljek az ingó talajtól. Egy éve voltam inas, és azt gondoltam, hogy Szalkszentmártonban nem lesz olyan rázós a talaj. Egy tanyai szőlősgazdához tértem be, ivóvizet kértem, és azt mondta kedvesen a gazdaasszony, hogy akad itt egy tányér meggyleves is, ha szeretem. Persze hogy szerettem. Mély cseréptányérral adta, jó tejfölösen. Mondták, hogy ők is felébredtek a földrengésre és látták, hogy a mestergerendán hintázik a petróleumlámpa. Én azután megköszöntem a szívességüket és mentem tovább, mert még 21 kilométer volt hátra. Délután négy órára értem haza. Két napja voltam már otthon, amikor éjszaka háztetőket szaggató, óriási vihar száguldott át felettünk, s reggelre siralmas kép tárult elénk. A szüleim azt mondták, látod, ez a vihar azért jött, hogy téged visszatérítsen. A bátyád is ott van, már kirázta magát a föld, megnyugszik minden. Másnap reggel, mint ahogyan nem köszöntem el Kecskeméttől, amikor onnan eljöttem, ugyanúgy köszönés nélkül mentem vissza. Útközben láttam a vihar pusztítását. Homokpuszta és Szalkszentmárton között majdnem három kilométer hosszan az 50-60 éves óriási jegenyéket tövestől tépte ki a vihar és keresztbe döntögette az úttestre. Jól beesteledett, amikor odaértem a szőlősgazdához, akitől nemcsak vizet, de meggylevest is kapott a farkaséhes kisinas. Most még kedvesebben fogadtak s mondták, hogy ott alhatok, bőséges vacsorával láttak el s elárulták, hogy nekik nincs családjuk és jó lenne, ha náluk maradnék örökbe. Megmagyaráztam nekik, hogy ezt nem lehet, mert nekem nem szabad félbehagynom, amit elkezdtem. Elbúcsúztam tőlük, útravalót is adtak és a gazdaasszony köténye sarkával törölgette a szemeit. Alighogy hazaértem, a mesterem máris küldött a szőlejükbe, hogy szedjem le az üvegmeggyet, amit másnap már vittünk is a piacra. De még gyümölcsszedés közben is észrevettem, hogy reng alattunk a föld. Leszúrtam egy szőlőkarót, ami egyszer csak mozogni kezdett és eldőlt. A piacon pedig a kofák elmondták, hogy a földrengés előtti időben azt látták, hogy nagy kékes láng csap ki a földből, és utána iszonyúan nagy dübörgéssel erősen rengett, mozgott alattunk a föld, a környék házai meg recsegtek-ropogtak, hullottak a cserepek és a kémények a földre, a Nagytemplom tornya is megbillent egy kicsit, még most is látható, hogy a városháza felé hajlik. És az a vihar, amely a fákat csavargatta Szalkszentmárton határában, előbb ért Kecskemétre, mint én. A Be- retvás Szálloda melletti zsidó templom vörösréz lemezekkel borított gömbjét is majdnem lesodorta a Rákóczi útra, éppen csak az imádság tartotta. Amíg nem akadt vállalkozó arra, hogy levegyék, körüldeszkázták nagy ívben a templomot, nehogy valakire ráessen a hatalmas gömb. Végül akadt egy bádogos, aki a rézlemezekért az egész göm- nöt leszerelte. A régi nem olyan volt, mint a mostani, hanem sokkal nagyobb, kerekebb... ÚJABB CSODAALAGÚT ÉPÜL? Skandinávia mindennap 19 méterrel közelebb kerül az európai szárazfoidhöz — ekkora „távolságot” tesznek meg a 800 tonna súlyú óriásfúrók, 40 méterrel a tenger színe alatt, Seeland es Sprogö között. Az alagútépítök rövidesen feleúton találkoznak, s ezzel elkészül a La Manche- alagút utáni második legnagyobb ilyen építkezése Európának. Alagút és hidak kombinációja lehetőve teszi majd a szárazföldi összeköttetést Svédországgal, s így — ha minden tervszerűen megy végbe — feleslegessé válik az időt rabló komputazás. Azt tervezik, hogy az első vasúti szerelvény már 1993-ban, az első autó pedig három évre rá teszt meg a szárazföldi utat Németországból a svédországi Malmöbe. Az építkezés 1996-ra készül el teljesen, akkor naponta 200 vasúti szerelvény halad majd át az alagútban, és napi 12 000 gépjármű a hidakon. Évtizedes tárgyalások után a dán és a svéd kormány megállapodott abban, hogy Koppenhága es .\lalmó között híd-alagút kombinációval szelik át az öresundot. Az építkezéseket 1993-ban kezdik, es az évezred vége előtt feleslegessé válnak a komphajók ezen a szakaszon. A svéd parlament már jóváhagyta a tervet, a dán Folketing elé augusztusban kerül. Az Európai Közösséghez csatlakozni óhajtó Svédország számára a hídverés Európába egyúttal szimbolikus jelentöOránként 200 kilométeres sebességgel halad majd át a vonat az Öresund fölött. A komphajó eddig egy óra alatt tette meg az utat Koppenhágából Malmöbe. Ezentúl autóval 15. vonaton 25 perces ut lesz. Es ami még jelentősebb: Svédország közvetlenül csatlakozik majd a kontinens gyorsforgalmi hálózatához. (Hamburg, DPA). MTI-Panoráma Higgyen a gyógyulásban, — Hat éve vannak gerincpanaszaim, megkopott a porckorongom a csigolyák közt. Az in- jekciokura nem használt, a végén már sem ülni, sem feküdni nem tudtam. Szinte hihetetlen, de itt rögtön az első alkalommal éreztem javulást. Azóta rendszeresen, hetente kétszer járok kezelésre. A panaszaim teljesen megszűntek, már azt is elfelejtettem, hogy valaha beteg voltam ... (J. F.-né, 36 éves.) — Ha valakivel első alkalommal találkozom, mindig hosszasan beszélgetünk. Elsősorban arra vagyok kíváncsi, hogy mikor jelentkezett az első fájdalom és megkérem, hogy nagyon pontosan mesélje el, mit érzett akkor. A legtöbbször röntgenfelvételre is szükségem van, ezért először orvoshoz küldöm a beteget és csak ezután, a diagnózis pontos ismeretében kezdek dolgozni... — Állandóan ideges voltam és álmatlanságban szenvedtem, egy hónapja pedig nagyon kezdtek fájni a végtagjaim. Az ötödik kezelés után az ízületeim is teljesen meggyógyultak és az álmatlanságom is elmúlt. Most már inkább az a baj, hogy mindig elalszom az esti filmeken ... (D. I.-né, 55 éves.) —Általában az ötödik látogatás után tapasztalható a betegeknél a javulás, de gyakran előfordul az is, hogy valaki már az első kezelést követően jobban érzi magát. Minden ember más és más. Van például olyan betegség, amikor ;a szervezetnem veszi fel ezt a fajta gyógymódot. Annikor belép valaki a rendelő ajtaján, már abban a pillanatban meg tudom állapítani, hogy képes vagyok rajta segíteni, vagy sem. Nem tudom, honnan van ez az adottságom, de ez mindig így szokott lenni. Nagyon fontos még emellett, hogy a beteg higv- gyen a saját gyógyulásában és bízzon bennem... — öt éve fájt szünet ha lehet még rajtam segínélkül a derekam, állandó fejgörcseim voltak és az Ízületeim is rendetlenkedtek. A szomszédom javasolta, hogy próbáljak meg eljönni iae, hátteni. Már a negyedik kezelés után megszűntek a panaszaim, sőt még a látásom is érezhetően javult . .. (D. J.-né, .'56 éves.) — Talán a kezdet volt a legnehezebb, a legtöbb utánjárást a rendelő berendezése igényelte. Szükségem volt például erre a speciális asztalra, amit sehol nem lehetett megkapni, végül egy maszekkal csináltattam meg. Az engedélykiadása is jócskán eihúzódott, szerintem a polgármesteri hivatalban először azt sem tudták, hogy mit is akarok én tulajdonképpen... — Két év óta szinte kibírhatatlan ízületi fájdalmaim voltak, a karomat és a lábaimat alig tudtam mozgatni. Ráadásul a látásom is gyorsan romlott. Amióta ide járok, azóta teljesen panaszmentes 'vagyok, olyannyira, hogy otthon még a cipekedésit is én végzem . . . (K. M.-né, 45 éves.) — Van, aki kuruzslónak tart, mások pedig feltétel nélkül megbíznak bennem. Az emberek egymásnak adják a címeket, de néhányan összesúgnak a hátam mögött, Mindez engem különösebben nem érdekel, nekem az a fontos, hogy tudok-e valakin segíteni, vagy nem. Ha egy embert kézben hoznak fel az emeletre és a saját lábán megy haza — csak ez számít és semmi más. A fontos az, hogy visszaadjam mások egészségét ...... b ízzon bennem — Üvegbe estem, a jobb csuklóm teljesen el- nyíródott. Megműtötték a kezem, de az operáció után sem tudtam mozgatni. Teljesen kétségbeestem. Amikor eljöttem ide, a második kezelés után mozgott az ujjam. Csodálatos érzés volt. Kecskeméten a felülvizsgálaton az orvosok nem akartak hinni a szemüknek, amikor meglátták, hogy mekkorát javult a kezem . .. (R.F. 30 éves férfi.) — Ennek a masszázsnak a több ezer éves technikáját „csak” megtanulni nem lehet. Ha valaki elvégez egy tanfolyamot vagy elolvas egy könyvet, az még nem jelent semmit. Szerintem ehhez születési adottság kell, én pedig úgy érzem, hogy ezzel rendelkezem. Gulyás Zoltán huszonhat éves, öt éve dolgozik az egészségügyben, jelenleg masszőr a kiskunfélegyházi kórházban, magánrendelőjét otthon, a lakásában alakította ki. Magyarországon az elsők közt végezte el azt a tanfolyamot, amelynek keretében elsajátíthatta a thaiföldi Wat-Po templomi tradicionális masszázstechnikát. Galambos Sándor A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÉS A MAGYAR NEMZETI BANK ÉRTÉKELÉSE Marad a korlátozás! Az évközi számok arra utalnak, hogy a magyar gazdaság idei teljesítménye mind az 1990. évinél, mind az 199i-re prognosztizáltnál kisebb lesz. Ez alapvetően a kelet- és közép-európai export várhatólag körülbelül 50-55 százalékos csökkenésével magyarázható. Az ítéletalkotásnál azonban figyelembe kell venni, hogy az első öt hónap adatai alapján igen bizonytalanul ítélhető meg a gazdaság éves teljesítménye. Bizonytalansági tényezőt jelent, hogy az évközi információk a szokásosnál lényegesen hiányosabbak (például nincsen külkereskedelmi árindex, a kiskereskedelmi forgalomra áprilisi, beruházásra csak negyedéves adatok állnak rendelkezésre), több területen a megváltozott számbavétel metodikája, a gazdaságban erőteljes strukturális átrendeződés zajlik, és ezért a korábbi évek számszerű összefüggései átalakulóban vannak. Feltételezhető, hogy a kisvállalkozások szaporodásával együtt jár a nem megfigyelt — a szürke és fekete gazdaságban képződő—jövedelmek gyors bővülése, ezért a statisztika által mért mutatók a gazdaság teljesítményét a valóságosnál kisebbnek mutatják, a korábbiaknál is nagyobb mértékben lefelé torzítanak — állapítja meg a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank által közzétett értékelés a gazdasági folyamatokról és az 1991-es várható helyzetről. Gazdaságunk teljesítményének várható csökkenése 25-30 százalékkal nagyobb a tavalyinál és a prognosztizáltnál. E nagyfokú visszaesést teljes egészében nem kompenzálja, hogy a többi régió felé az export a Korábban vart 6 százaléknál gyorsabban, mintegy 25-30 százalékkal nő; a viszonylati átrendeződés a prognózisban feltételezettnél lényegesen erőteljesebb. A két ellen- tétcsfolyamatcredőjekentazösszesexport csökkenése 7-10 százalék közptt valószínűsíthető, ami nagyobb a tavalyinál és a prognózisban szereplőnél. Az érezhetően kisebb exportteljesítménnyel összefüggésben a belföldi felhasználás is erőteljesen visszaesik. Az exportra való értékesítési nehézségek ugyanis mérséklik az exportáló vállalatok es beszállítóik jövedelmét, és így a felhalmozási, munkaerő-keresletüket, bémövelési lehetőségeiket. Ennek következtében a belföldi felhasználás 6-8 százalék közötti csökkenése jelezhető előre, ami 1 -3 százalékkalnagyobbmértékűa tavalyinál és az 1991-es prognózisban szereplőnél. Ezen belüla fogyasztás 5-6 százalékos, a felhalmozás 9-13 százalékos visz- szaesésevárható. A keresleti folyamatokkal összefüggésben a GDP és a termelés 5-8 százalékos, ezen belül az ipari termelés 10-12 százalékos, az élelmiszer-gazdasági termelés kismértékű további csökkenése jelezhető előre. Ez azt jelenti, hogy a fő teljesítménymutatók 2-3 százalékponttal nagyobb visszaesést mutatnak, mint amit a programban feltételeztek. A termelés mérséklődésével összefüggésben az import is a prognózisban számítottnál valószínűleg jobban, körülbelül 7-10 százalékkal csökken. Az importon belül hasonló jelentős átrendeződés mutatkozik a régiók között, mint az exportnál. Az export és import csökkenési mértéke csaknem azonos, de nem zárható ki az import exportnál kisebb visszaesése sem. Mindez azt eredményezi, hogy a külkereskedelmi egyenleg mínusz 300 millió dollár körüli értéké várható, ha a jelenleg jellemző kelet- és közép-európai külkereskedelmi folyamatokat extrapo- láljuk. Ha a térségben kedvező irányú elmozdulás következik be, akkorazegyenleg jobb is lehet. A körülbelül 300 millió dolláros külkereskedelmi passzívum pás mellett körülbelül 800 millió dolláros fizetésimérleg-passzívum valószínűsíthető, ami kisebb, mint az 1991-es prognózisban szereplő 1200 millió dolláros pasz- szívum. A javulás teljes egészében az áruforgalmon kívüli tételek egyenlegében következik be. Az infláció mértéke májusban 34,8 százalék volt, a hónapról hónapra számított áremelkedés üteme folyamatosan csökken, az 1991-re prognosztizált 38 százalékos infláció tartható. A kelet- és közép-európai exportpiac összeomlása miatt a teljesítménymutatók a vártnál rosszabbak, ugyanakkor az eladósodási és inflációs folyamatok továbbra is a prognózis keretei között vannak. Az 1991. évi előrejelzések akkor teljesülnek, ha a kereslet kemény korlátozása mind a költségvetésben, mind a monetáris irányításban fennmarad. A költség- vetési tervet szigorúan be kell tartani, a kiadások növelésére nincs lehetőség. A kereslet korlátozását szolgálják a jegybank utóbbi napokban hozott intézkedései is, melyek a pénzkínálatot szűkítik. Az 1991 -es folyamatokban ugyan kedvezőtlen tendenciák is mutatkoznak, ezeket azonban határozott gazdaságpolitikai magatartással olyan keretek között lehet tartani, amelyek a négyéves program megvalósítását lehetővé teszik. A NEMZETGAZDASÁG 1991. ÉVI VÁRHATÓ FEJLŐDÉSÉT JELLEMZŐ FŐBB MUTATÓK Változás az előző évhez százalékban összehasonlító áron Megnevezés 1991 program 1991 várható Bruttó termelés-4,5-------48------6 e bből: ipari ágazatok —10-------5 — 12------10 él elmiszer-gazdaság —1—0 —2 0 Bruttó hazai termék (GDP) kb. -4-8------5 G DP belföldi felhasználása kb. —5-8------6 e bből: végső fogyasztás —5-------4 — 6------5 b ruttó felhalmozás kb. —5-13------9 K ülkereskedelmi áruforgalom: Kivitel —6-------5 —10------7 B ehozatal —7-------6 — 10------7 folyó áron, millió dollár Külkereskedelmi áruforgalom: Kivitel kb. 11 600 kb. 11 000 Behozatal kb. 11 800 kb. 11 300 Egyenleg —20-------100 kb. —300 Nemzetközi folyó fizetési mérleg Egyenleg: Konvertibilis elszámolások —1200 kb. —800
