Petőfi Népe, 1991. július (46. évfolyam, 152-178. szám)

1991-07-13 / 163. szám

2. oldal, 1991. július 13. PETŐFI NÉPE HÍGÍTÓS INDULATOK A SOLTI BÖRTÖNBEN Narkósok dühöngése A narkós, amikor „repül”, teljesen kiszámít­hatatlanná válik. Különösen akkor, ha elveszik tőle a szert. Ez történt kedden este az Állam­pusztai Börtön és Fogház solti alkörletének A épületében. A szolgálat átadásakor megszi­matolta az új felügyelet a hígító átható szagát, s gyorsan el is kobozta a készletet, a rejtett tartalékkal együtt. Lett is ebből óriási perpat­var: a rabok a rács mögött, a folyosón, a zár­kákban, a tv-szobában ordítozni, törni-zúzni kezdtek. Ablakok, mosdók, fénycsőarmatúrák és egy WC-ajtó látta kárát az őrjöngésnek. Az elítéltek csak akkor csillapodtak le néme­lyest, amikor a helyszínre érkezett Móricz Lász­ló alezredes, az intézet parancsnokának bizton­sági és nevelési helyettese. Nyugodt beszédével megfékezte az elszabadult indulatokat. Las­sacskán az időnként közbekiabáló szinyósok feje is kitisztult. Az alezredes jól tudta, hangos szóval nem érhet célt. Ismerte az A pavilon lakóit. Tisztá­ban volt vele, hogy a huszonhat elítélt közül számosán rendszeresen narkóznak, évek óta. Legtöbbjük többszörös visszaeső, sokszorosan fenyített. Akad néhány munkamegtagadó, ket­ten pedig kerekperec kijelentették: meg fognak szökni! Egyszóval afféle nehézfiúk, akik közül hatot rögtön el is szállítottak Állampusztára, s megkezdték az ügy kivizsgálását. Áz állampusztai új nevelési centrum fogadó­jában mi is találkoztunk az elkülönítettekkel. Ám közülük csak kettő volt hajlandó nyilat­kozni. A. Attila többnyire mosolygott, látható­an nem fogta fel, mibe keveredett. Azt persze tagadta, hogy bármi köze is lenne a dologhoz. R. Gusztáv, aki 28 esztendejéből eddig tizenket­tőt húzott le rács mögött, ugyancsak ártalmat­lannak mondta magát, de sok érdekes részletet mesélt a többiekről. Arról, hogyan röpködtek a stokik, miként árasztották el a tűzoltó fecs­kendőül a folyosót, s a zárkákat. Felidézte, hogy Sz. Ottó majomként kúszott fel a rács tetejére, ahonnan rikácsolva szidalmazta az őröket. És mit mondanak a többiek? Solton egyen­ként senki nem akart beszélni. így a tanterembe összehívtunk egy mini rabfórumot. Az elítéltek ki akarták küldeni a nevelőtisztet is a szobából, mert úgy mondták: csak az újságíróra tartozik mondandójuk. A százados maradt, mert így írja elő a sza­bályzat, meg aztán nem hiányzik az intézetnek egy túszszedési ügy. Bár az elítélteket a keddi esetről faggatnám, eleinte mégis másfelé terelődik a szó. Sorban mindenki elmondja a saját balhéját — nevek nélkül. Munkamegtagadás, szökési kísérlet. Többnyire ezért kerültek az A pavilonba. A be­szélgetés eleinte nyugodtan indul, de később nő a hangerő: „Ez már nem börtön, hanem fegy­• Együtt a szipuskcllékck: a S/e- (lu\cn; a műanyag zacskó, benne a szerrel átitatutt s/üacsdarabkák- kal. A bakancsból pedig előkerül a beíőttcsüveg a hígítóval. ház." „Nem dolgozhatunk, s így;csak egész nap idebent bámuljuk egymást.” „Én képzett sza­kács vagyok, mégis itt ülök tétlenül.” Ilyeneket és ehhez hasonlókat mondanak. — De mi történt kedden? — akadékoskodok újból. — Egyre halmozódott bennünk a feszültség. A szipu meg feloldja a stresszt. Nem is lett volna itt különös gond. De a tiszt, amikor meg­érezte a hígító szagát, „bekeményített”. Nem kellett volna elvennie — válaszol egy fiatal srác, aki eddig mélyen hajlgatott. El kellett vennie. És jött a díbolás. Az intézet­ben most kivizsgálásba kezdtek. Annyi már bizonyos, hogy a felelősök letéti pénzéből le­vonják majd az okozott 15-20 ezer forintnyi kárt. Az őröknek is tanulsággal szolgálhat az eset. A veszélyes anyagnak ugyanis nem lett volna szabad bejutnia a rácsok mögé. Gaál Béla Magyar fotóriporter jugoszláv őrizetben Kihúzzák a kátyúból a kábeltévé szekerét? (Folytatás az 1. oldalról) lépés egy fejállomás épitése volt, 4 és fél millió forintért. (E célra megfelelt volna egy meglevő, 2x3 méteres helyiség.) Azután vásároltak beren­dezéseket, 7,7 millióért. Ha ismerik a kínálatot, 4 millióból meg lehetett volna oldani. Még egy hihetetlen balfogás: 11 kilométernyi kábel fek­szik a városban a föld alatt, olyan távolságban, hogy a legközelebbi pont is majd 4 kilométerre van a fejállomástól. Az egyesülés adóssága jelenleg 44 millió forint, a havi ka­mat is az 1 millió felé járhat. Az önkormányzat, igen helyesen nem vállalja, hogy a veszteséget viselje. Ez helyett kilép az egyesülésből, és megvizsgálja az egy új kft. megalakí­tásával kapcsolatos pénzügyi feltéte­leket. Rengeteg interpelláció hangzott el, a válaszok azonban csak a jövő ülésre várhatók. A városban két éj­jel-nappal nyitva tartó üzlet, és két játéktérem nyílt. Nem a játéktermi gépek zaja, és nem a bolti pénz pen­gése, hanem az ügyfelek randalíro- zása zavarja a környék lakóinak nyugalmát. Mégis felmerült a kér­dés, hogy a nyitás szabályos és jog­szerű engedélyezés után történt-e. Új fejlemény az igazgatóválasztási ügy­ben, hogy az ének-zenei tantestülete, 14 nevelő közül 11 aláirással tiltako­zott, véleményének semmibe vevése miatt. (E tárgyban szerdai számunk­ban megjelent dr. Kemény Attila szóvivő levele, ezért a kérdésre visz- szatérünk). G. Z. Péntekre virradó éjjel 2 óra 20 perckor értesítette a nagylaki ha­tárátkelő határőrsége a makói rendőrséget arról, hogy a határát­kelő román oldalán a hazatérni kí­vánó, az útiokmányok kezelésére váró magyar utasokat román ál­lampolgárok inzultáltak, leköpték őket, egyikőjüket megütötték, au­tóikat pedig megrongálták. A magyar hatóságok 22 óra kö­rül utasították ki az országból, ad­ták át a román hatóságoknak azt A jugoszláv katonai ügyészség őrizetében van Csókási György har­mincnyolc éves magyar állampol­gár, szegedi lakos, szabadúszó fotó­művész, aki a Reform hetilapnak küldött felvételeivel tette ismertté nevét a romániai forradalom esemé­nyeinek megörökitésekor — jelen­tette Belgrádból az MTI kiküldött tudósítója. Az újvidéki Magyar Szó pénteken arról tájékoztatott, hogy Csókási el­len vádemelési javaslatot nyújtott be a szabadkai községi ügyész a JSZSZK Btk. 225. szakaszában fog­lalt bűntény elkövetésének gyanújá­val. (A jugoszláv Btk.-nak ebben a paragrafusában a katonai létesítmé­nyek felhatalmazás nélküli fényké­pezésének és rajzolásának, mint bűnténynek elkövetését szankcio­nálják). Bán János, Magyarország belgrá­di konzulátusának vezetője az MTI Nem nevezi ki a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alelnökeit Göncz Árpád köztársasági elnök. Az államfő erről pénteken levélben értesítette a miniszterelnököt, az intézkedés kezdeményezőjét. Mint ismeretes, a miniszterelnök július 9-én átiratot intézett a köz- társasági elnökhöz azzal, hogy elő­terjesztése alapján nevezze ki a Magyar Rádió alelnökévé Király Editet, Sediánszky Jánost és Rózsa T. Endrét, illetve a Magyar Televí­zió alelnöki tisztére Chrudinák Alajost, Peták Istvánt és Bányai Gábort. Az államfő az elutasitást azzal indokolta, hogy az alelnöki intéz­ményrendszer nincs kellően előké­szítve; meghatározatlanok a fel­adat- és hatáskörök. A döntést motiválta továbbá, hogy a szak­mai közvélemény megoszlik az alelnöki intézményt illetően, s az érintett tömegtájékoztatási eszkö­a 60-70 román személyt, akik nem rendelkeztek megfelelő okmá­nyokkal a hazánkban maradás­hoz. Míg más, hasonló esetben a román határőrök gondoskodtak a kiutasítottak sorsáról, legalábbis a határátkelőn, addig ezen az éjsza­kán szélnek eresztették őket. A csoportból 6-8 személy a határ­nál maradt, a várakozó kocsisor­ból kiválasztottak négy magyar rendszámú autót, s azokat — nyil­ván bosszúból — megtámadták. belgrádi irodáját tájékoztatva kö­zölte, hogy az ügyben állandó kap­csolatban áll a jugoszláv szervekkel, közöttük a külügyminisztériummal. Elmondta: a konzulátust arról érte­sítették a jugoszláv hatóságok, hogy Szabadkán őrizetbe vették Csóká- sit, aki szabadúszó fotóriporternek mondja magát és aki katonai létesít­ményeket, illetve katonai mozgáso­kat fényképezett. A jugoszláv ható­ságok szerint Csókásinál 12 darab felvételt találtak, amelyekből a fotó- riporter öt felvételt még a magyar ol­dalról készített. Csókási közölte a jugoszláv hatóságokkal, hogy ke­rékpáron Szegedről, Szabadkán át, Feketicsre tartott, ahol ismerősei él­nek. Felvételeket készített azzal a céllal, hogy azokat magyar hetila­poknak adja át. A jugoszláv katonai ügyészség tá­jékoztatta a magyar konzulátust, hogy az őrizetbe vett magyar állam­zök vezetői sem értenek egyet újabb vezetési szint létrehozásával. Az alelnökök kinevezése nem len­ne jó hatással e két fontos tájékoz­tató intézmény belső légkörére sem; a politikai és szakmai egyetér­tés hiánya a kinevezéseket illetően várhatóan további súlyos feszült­ségek forrása lenne. A köztársasá­gi elnök mindezen tények számba­vételével — a kormányfőhöz inté­zett levelének tanúsága szerint —, „lelkiismerete parancsára” hallgat­va határozott a kinevezések eluta­sításáról. Mindazonáltal a köztársasági elnök egyetért azzal, hogy a rádió­nál és a tévénél kialakult helyzeten mielőbb változtatni kell, ám az igazi megoldás a már előkészítés alatt álló médiatörvény mielőbbi megalkotása lenne. E gondolat kapcsán az államfő minden erköl­csi támogatást felajánlott a kor­mányfőnek annak érdekében, Nagy Mihály őrnagy, a Makói Rendőrkapitányság vezetője az MTI szegedi munkatársának el­mondta, hogy a sértett magyar utasok — elmondásuk szerint — hiába kértek az esetről igazolást a román hatóságoktól. Ezért beje­lentést tettek a makói rendőrkapi­tányságon. Á gépkocsikban keletkezett kár értéke az első becslések szerint 200 000 forint. (MTI) polgárt csütörtökön délután Sza­badkáról átszállították Belgrádba. A belgrádi Politika napilap az ügy kapcsán éles kirohanást intézett a Vajdasági Magyarok Demokratikus , Közösségének vezetői ellen. A lap szabadkai tudósítójának célzatos írása szerint „Észak-Bácskába is las­san belopózik a félelem. A térségben ma sokan felteszik a kérdést, vajon kinek a számára fotózott Csókási?” A tudósító azzal vádolja a VMDK „néhány vezetőjét”, hogy valótlan adatokat állít a jugoszláviai magyar­ság katonai mozgósításáról, és hogy arra szólítják fel a sorkötelesek szüle­it: hívják haza fiaikat, miközben a határ magyar oldalának közelében menekülttáborokat állítanak fel a ju­goszláviai magyarság számára. Ä cikkíró szerint valószínűleg üresen maradnak a menekülttáborok, mivel az itt élő magyarok a Vajdaságot és Szerbiát tekintik hazájuknak. hogy az új média-törvényj avaslat mielőbb az Országgyűlés elé kerül­hessen. Az államfő döntését ismertető Faragó András elnöki szóvivő, kérdésekre válaszolva, elmondta: a jelenleg érvényben lévő jogszabá­lyok értelmében nincs olyan ins­tancia, amely felülbírálhatná az el­nöki döntést. Elmondta azt is, hogy — tekintettel az eltelt idő rö­vidségére — egyelőre nem érkezett észrevétel a kormányfőtől az ál­lamfő levelére. A szóvivő az újságírók érdeklő­désére közölte azt is, hogy az elnök „minden bizonnyal” aláírja a szak- szervezeti vagyon védelméről és az esélyegyenlőség biztosításáról pén­teken megalkotott törvényt. A jogszabály elfogadása olyan el­söprő konszenzust tükröz, amely köti az államfőt — vélekedett. (MTI) Varga Béla köszöntése Az Országgyűlés röviddel 10 óra után, az önkormányzati vagyontör- vény vitáját megszakítva, felállva, nagy tapssal köszöntötte az ülésterembe lé­pő Varga Bélát, a Nemzetgyűlés egyko­ri kisgazdapárti elnökét. A több évtize­des önkéntes száműzetésből a napok­ban visszatért politikust Antall József kormányfő és a Független Kisgazda- párt vezetői kísérték a törvényhozás üléstermébe. Szabad György házelnök rövid üdvözlő beszédében méltatta Varga Béla életútját. RÁDIÓ, TÉVÉ Az államfő nem nevez ki alelnököket Magyarokat inzultáltak a kiutasított román állampolgárok Államiból önkormányzati tulajdonba Az állami vagyontárgyak önkor­mányzati tulajdonba adásáról szóló törvényről is döntöttek a Parlament­ben tegnap a képviselők. Nem volt egy­szerű feladat: csaknem 300 gépelt ol­dalt kitevő módosítóindítvány-tömeg feküdt a honatyák asztalán. A szava­zási eljárás megkezdése előtt Boross Péter belügyminiszter foglalta össze a vita tapasztalatait. Rámutatott: a mostani törvény elfo­gadásával példátlanul nagy vagyont kapnak az önkormányzatok, amelynek nagy része ingatlanvagyon. Példaként említette, hogy e jogszabály alapján 700 ezer bérlakás és mintegy 100 ezer, nem lakás céljaira szolgáló helyiség átadására kerül sor. Figyelmeztetett, hogy a vagyon számbavételekor nagy körültekintéssel, gondosan kell eljárni. Ezután kezdődött meg a csaknem hét órán át tartó sziszifuszi határozat- hozatali procedúra, amelynek során több mint 300 pontba foglalt módosít- ványköteget „fésült át” a törvényho­zás. Délután öt órára született meg a végeredmény: a már megszavazott mó­dosításokkal a törvény egészét, 140 szavazattal 39 ellenében, 80 tartózko­dás mellett fogadta el a Ház. Mint ismeretes, a helyi önkormány­zatokról szóló törvény felhatalmazta a kormányt, hogy külön törvényben meghatározott, állami tulajdonban lé­vő földek, erdők, más ingatlanok, vi­zek, valamint természetvédelem alatt álló területek és műemlékileg védett épületek, továbbá a közmüvek létesít­ményei és a tanácsi alapítású közüze­mek, költségvetési üzemek vagyoná­nak önkormányzati tulajdonba adásá­ra, illetve a vagyonmegosztás feladatá­nak elvégzésére egy külön törvényben intézkedjen, meghatározza az átadan­dó vagyon körét, illetve az átadási pro­cedúrát. Erre hivatott a most megalko­tott törvény, amely az önkormányzati tulajdonba kerülő állami vagyontár­gyak széles köréről rendelkezik, lezár­va az állam és a helyhatóságok közötti „osztozkodás” nagyobb részét. A helyiségátadással kapcsolatban korábban heves támadást váltott ki az ellenzék részéről a tervezetnek az a ki­tétele, miszerint a fővárosokban és a megyei jogú városban nem adható ön- kormányzat tulajdonába az ezer négy­zetméter alapterületet meghaladó iro­da, ha arra az Állami Vagyonügynök­ség, vagy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet igényt tart. A részletes hatá­rozathozatal során nyolc képviselő egybehangzó indítványára végül is a Ház törölte ezt a passzust. A műemlékingatlanok átadása ügyé­ben a törvényhozás úgy döntött, hogy az ilyen jellegű épületek önkormányza­ti tulajdonlásához a környezetvédelmi és a területfejlesztési miniszter egyetér­tése szükséges. A törvény 1991. szeptember 1-jén lép hatályba. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN A cseh és szlovák kormány is csatlakozott a fegyverembargóhoz Acsehszlovák kormány csütörtök esti ülésén úgy határozott, hogy csatlako­zik az Európai Közösségek tagállamai és több más ország jugoszláviai fegyve­rembargójához, mindaddig, amíg a válság nem rendeződik. A bejelentéssel kapcsolatban a Tanjug jugoszláv hírügynökség arra hívja fel a figyelmet, hogy Prága e döntéssel első ízben ismerte el: más országokkal együtt Csehszlovákia is szállított fegyvereket jugoszláviai megrendelésre. A jugoszláv külügyminisztérium csütörtökön azzal vádolta meg az albán vezetést, hogy hasznot igyekszik húzni a zavaros jugoszláviai helyzetből. Belgrád arra a levélre reagált, amelyet Ramiz Alia albán államfő küldött a Biztonsági Tanács állandó tagjaihoz, az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet folyamatában részt vevő országok vezetőihez és az Euró­pai Közösségek bizottságához. Ramiz Alia levelében azt írta, hogy Jugo­szláviában hátrányosan kezelik az albán kisebbséget. Az Európai Közösségek képviselőiből álló előkészítő bizottság csütör­tök este Szlovéniába érkezett. A csoport feladata az, hogy meghatározza a később érkező EK-megfigyelőküldöttség mandátumát. ENSZ-szankciók Irak ellen Az ENSZ gazdasági szankcióbizottsága csütörtökön nem volt hajlandó megvitatni Iraknak arra vonatkozó sürgős kérését, hogy eladhasson másfél milliárd dollár értékű olajat, mert élelmiszert és gyógyszert szeretne vásá­rolni. A testület csak azután kíván foglalkozni Bagdad óhajával, hogy a jelen­leg Irakban tartózkodó ENSZ-megfigyelőcsoport beszámolt tevékenységé­ről. Ezzel egy időben Irak kérelmet intézett a Biztonsági Tanácshoz, hogy könnyítsen a Bagdad ellen bevezetett szankciókon. Abdul Amir al-Anbari, az ország ENSZ-képviselője szerint Irakban az ellátás szintje már alatta v<4 a nemzetközileg elfogadhatónak, és az iraki nép léte került veszélybe. Emberi jogi konferencia A magyar Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságá­nak hatpárti küldöttsége, Lukács Tamás alelnök vezetésével, részt vett az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet genfi nemzetiségi kisebb­ségekről rendezett kongresszusán. A küldöttség az ülések alatt kétoldalú tárgyalásokat folytatott többek között a jugoszláv, cseh és szlovák, román, szovjet, török, görög, amerikai, kanadai, német, norvég delegációkkal. A megbeszélések során áttekintették a kisebbségi, nemzetiségi kérdése­ket az egyes országokban, véleményt cseréltek arról, hogy hogyan lehet hatékonyabbá tenni a nemzetiségi kisebbségek védelmét. Több tárgyaláson felvetődött annak a lehetősége is, hogy a parlamentek emberi jogi kérdéssel foglalkozó bizottságai állandó munkakapcsolatokat tartsanak egymással a nemzetiségi konfliktusok kezelhetősége érdekében. A prágai parlament döntése is egyhangú A csehszlovák szövetségi parlament pénteken egyhangúlag jóváhagyta a Varsói Szerződés feloszlatásáról szóló jegyzőkönyvet, amely most ratifi­kálásra Václav Havel elnök elé kerül. Marian Calfa szövetségi kormányfő a törvényhozásban hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a Varsói Szerződés és a KGST feloszlatása, amely véget vet Európa kettéosztottságának, nem jelenti az egykori tagállamok kapcsolatainak megszakadását, még kevésbé gazdasági és kereskedelmi tekintetben. Közép- és Kelet-Európa országai között az új kapcsolatoknak szuvere­nitás, az emberi és a polgári jogok tiszteletén, továbbá a jószomszédság elvén kell alapulniuk — mondotta a csehszlovák miniszterelnök. • \. Attila, [übbnvirc csal^| mosolyog, jfl

Next

/
Thumbnails
Contents