Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-25 / 147. szám
PETŐFI NÉPE 1991. június 25., 3. oldal Veszprémi Nyári Színház ’91 • \ us/primi \>;iri S/inha/ ri'iHk/uii'soro/ataluin jiinius 20-án a us/primi 'árban Inimitalják a l’aras/t IKkaimron című pajzán játékul, VándorHl László rendezésében. • Felvételünkön a művészeti műhelvhen készült alkotás, Túri Endre munkája. A nyár Kecskemét művészeti műhelyeiben sosem számított uborkaszezonnak. A következő hetek a megyeszékhely zománemüvészeti alkotótelepén is tevékeny munkával telnek, tegnap kezdődött ugyanis az idei, aug. 4-éig tartó nemzetközi alkotótábor. A hazai résztvevőkön kívül Ausztráliából, Németországból, a Szovjetunióból és Csehszlovákiából érkeztek vendégek. A szervezők a tábor különleges programjaiként két jelentős rendezvényre várják a vendégeket. Júl. 4-én. Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban nyílik az első kiállítás, amelyen megtekinthetők lesznek a tavaly és (külön összeállításként) a kezdetek óta készült legszebb produkciók. A másik nagy válogatás Debrecenben, a nyári egyetem színhelyén, az intézmény aulájában mutatkozik be július 15-én a közönségnek. K. .). Sárga „szitakötő” a Tisza felett A nyár folyamán szinte a duplájára duzzadó, tizenháromezres lakosú Tiszakécske — Bács és Szolnok megye határvonalán fekvő - üdülőparadicsomába is egyre kopogtatnak a vállalkozók a szezonális utasrepültetés szándékával. Jó néhány ajánlkozó közül végül is a2 EMPIRE Külkereskedelmi Kft. bizonyult a legalkalmasabbnak a kedvezőnek tűnő feltételek mellett. A fővárosi Repülőgépes Szolgálattól bérelt KA—26 típusú, nyolcszemélyes helikopterrel vállalkozott a város és környéke feletti utasrepültetésre. Szijj László polgármester az üdülőszezon kezdetén, kapva a kedvező alkalmon, egy hónapi próbaidőre kötött szerződést a kft.-vei, annak reményében, hogy a kedvezőnek látszó érdeklődések mellett gazdaságos lesz a környező települések közötti sétarepülés. A premier június 25-én, Günter Steinmayer polgármester úr, az NSZK-beli Lübbecke testvérváros hattagú delegációjának baráti látogatása alkalmából lesz, melynek során légi úton keresik fel a vendégek a szomszédos Kerekdombot, Laki teleket, Tőserdőt, Szentkirályt és a Tisza túloldalán fekvő Cserkeszőlőt is. Mindezeken túl egy fővárosi látogatás is szerepel a programban. Természetesen, ha a kft. eléri a számukra gazdaságosnak nevezhető havi harminc repült órát, úgy szeptember 20-áig folytatják az utasrepültetést. Mindezek mellett folynak a tárgyalások a hosszabb távolságú repülések szervezésére is, amelyekhez az utazási irodák bevonásával a megfelelő igények esetében a 15 utas szállítására is alkalmas L—410-es merev szárnyú repülőgépet is beállítják a forgalomba. V. K. F. Megkezdődött a munka a zománcművészeti alkotótáborban (Folytatás az 1. oldalról.) — Hol kapna helyet a főiskola? A korábbi javítónevelő intézet (mai kifejezéssel gyermekotthon) épülete a Népjóléti Minisztérium tulajdona. A szovjetek kivonulásával viszont az önkormányzat egy harmincmillió forint értékű iskolát kapott a város szélén. Az önkormányzat lemondott erről az iskoláról a Népjóléti Minisztérium javára, azzal a céllal, hogy oda lehetne költöztetni az otthon lakóit, a főutcai helyüket pedig adják át főiskolai oktatásra. A minisztérium elfogadta az ajánlatot, az átadás-átvétel jegyzőkönyvileg megtörtént, a kiköltözés konkrét időpontja még nem ismeretes. — Kinek a tulajdonában lesz a főutcai épület? Korábban a jezsuitáké volt. Természetes dolognak tartom, hogy vagy ők, vagy az érsekség kapja vissza. Hogy melyikük kéri, rajtuk múlik. Az önkormányzatnak bármelyik megoldás elfogadható. — Milyen feltételekkel indulna az oktatás? Először a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozataként képzeltük el. Meg is kezdtük a tárgyalásokat a főigazgatóval, aki segítséget ígért. Ezt követően dr. Dankó László kalocsai érsekkel is beszélgettünk a dologról. Az ő elképzelése szerint vettük be a programba a hittantanári—nyelvtanári szakot. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium nem kívánja az állami felsőoktatási intézmények körét bővíteni. Azt viszont jónak vennék és támogatnák, ha az egyház létesítene ilyen jellegű intézményt. Azt is megtudtuk, hogy a leendő kalocsai főiskolán német, angol és olasz nyelveket oktatnak majd. Az egyházra vár a teológiai jellegű tantárgyak háttéranyagának összeállítása és a tanerő megszervezése. Mig a kalocsai önkormányzat a világi jellegű tárgyak oktatásának a feltételeit szervezi meg. A közeljövőben felgyorsulnak a tárgyalások, szeptemberre már konkrét tantervet szeretnének benyújtani a minisztériumba és elképzelést a működtetésről, hogy a főiskola az 1992/93-as tanévre már fogadhassa hallgatóit. Zs. Kovács István INDULATOK URALTÁK A KISGAZDÁK MEGYEI VÁLASZTMÁNYÁT Népszavazást a kártalanítás ügyében Az országos vezetőség ülése után egy nappal s a budapesti nagyválasztmány előtt egy héttel tisztújításra ült össze a Kisgazdapárt Bács-Kiskun megyei választmánya vasárnap délután, Kiskunhalason. Az egy éve megválasztott vezetőség megújítása mellett egyéb, nem kevésbé fontos teendője is adódott a választmány tagjainak, a küldötteknek. Kialakítani az állásfoglalást a kárpótlási törvény újratárgyalásával kapcsolatban, ami a jelen helyzetben akár a koalícióval való szakítást is jelentheti. Dr. Horváth László kiskunhalasi képviselő a házigazda tisztéből adódóan köszöntötte a választmány tagjait, és sorsdöntőnek nevezte az elkövetkezendő napokat a párt életében. Szólt a pártvezetőknek a tagságot megosztó acsarkodásáról, valós koncepció nélküli, uralkodásra törekvő hatalmaskodásáról, s arra figyelmeztetett, hogy alulról megújulva kell egységes, összetartó pártot teremteni. Kiszámítható, következetes, követhető vezetőket kell választani, akik visszaállítják a párt eltékozolt tekintélyét mondta. A hozzászólások sorában többen emeltek szót az országos vezetésben megmutatkozó két irányzat — a Nagy 1 erenc-féle vonal és a Torgyán József ve/clle, úgynevezett radikális szárny ellen. A felszólalók mindegyike elhat,u,illa magát a szélsőségektől, de kritizálták a másik oldal „langyosságát” is. Indulatokkal reagáltak a saját földjükre való licitálás hallatán, s ennek kapcsán a frakciót is kemény bírálatokkal illették. Kocsenda Antal úgy is, mint levezető elnök s mint országos alelnök több ízben figyelmeztette a jelenlevőket, hogy bár a vezetőség határozata szerint a parlamenti frakció nem szavazhat igennel a licitálást tartalmazó tervezetre, azt nélkülük is sikerre viheti a kormány, mert más frakciók várhatóan egyetértenek vele. Dr. Pohankovics István államtitkár az indulatoktól mentes, reális, megfontolt, kompromisszumra kész politizálást helyezte az indulatok szításával és felelőtlen ígérgetésekkel szembe, s ez utóbbiakat a Torgyán József vezette szárnnyal azonosította. A tisztújításra kerülvén sor a jelölőbizottság ismertette a szabályokat. A 18 tagú vezetőségből kilencet, valamint a bizottságok tagjait a megyei választmány jogosult megválasztani, a körzeti titkárok választása a helyi alapszervezeteknél zajlik majd. Miután a jelölőbizottság ismertette a jelölteket is, szavazás következett, amelynek során a küldöttek az eddigi elnököt, Bernáth Balázst választották újra a párt első számú megyei vezetőjévé. Alig állt azonban fel az új vezetőség, azonnal a széthúzás jelei már mutatkoztak. Többen a vezetésből elhatárolták magukat az eddigi gyakorlattól, s élesen bírálták Bernáth Balázs elnöki módszereit. Volt, aki a demokrácia szabályainak semmibe vételét rótta fel vétkéül, volt, aki konstruktív javaslatokat várt volna tőle. A hallgatóság egyre zajosabb véleménynyilvánítása közepette dr. Punczman Tamás ügyvezető alelnöknek még volt annyi ideje, hogy a nagyválasztmányra továbbítandó javaslatát megszavaztatta a küldöttekkel. Eszerint Bács-Kiskun megye megfontolásra ajánlja a kártalanítás ügyében népszavazás kiírását, hogy kárpótlás helyett a kártalanításból a magyar parasztság mellett a zsidóság, svábság és a többi kárt szenvedett se legyen kizárva. A javaslatot egy ellenszavazattal és három tartózkodással még elfogadták a választmány tagjai, de a továbbiakban felborult a rend. Amikor Szarka József arról kérte volna az egybegyűltek véleményét, hogy Torgyán József „borítékügyben” köteles-e tisztázni magát a nagyválasztmány előtt, hangzavarba fulladt a vita. A hatórás gyűlés kimerítő fáradtsága s a kánikulai hőség is közrejátszott abban, hogy a többség ekkor hátat fordított az ülésteremnek. II. T. ! VÉLEMÉNYEK — SZABADON Gratulálunk, Vásárhelyi Laci! Sok-sok Bács-Kiskun megyei néptáncost, népművelőt örvendeztetett meg Vásárhelyi László koreográfus kitüntetésének híre. A hatvanas évektől itthon volt a folklór értékeinek megőrzését, népszerűsítését az elsők között vállaló megyében. Ő volt Vincze Miklós közreműködésével a második és harmadik, ezernél több táncost felvonultató, hazánkban egyedülálló Szüret az Aranyhomokon elnevezésű kecskeméti bemutató szakmai irányítója. A Duna menti folklórfesztiválok is sokat gyümölcsöztettek Vásárhelyi László tudományából, szervezőkészségéből. Közreműködése növelte a nemzetközi találkozók tekintélyét; szakkörökben, idehaza és határainkon túl, vitathatatlan volt illetékessége. A hatvanon felül is fiatalos mozgású koreográfus idősebbeknek Vásárhelyi Laci, fiatalabbaknak Laci bácsi volt és marad. A magyar táncmozgalom nem nélkülözheti, ezért remélhető, hogy csak formálisan, papír szerint ment nyugdíjba a Magyar Köztársaság arany koszorúval díszített csillagrendjével kitüntetett táncpedagógus, volt művészeti igazgató. H. N. NYÁRI EGYETEM A kultúra esélyei Tegnap nyílt meg a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola és a TIT Bács-Kiskun Megyei Szervezetének hagyományos Óvodapedagógiai, Nyári Egyeteme. Az idei négynapos tanácskozás gondolatköre a pedagógus személyisége és a művészet lesz. A tegnapi megnyitót követően, dr. Ancsel Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára tartott előadást A kultúra esélyei címmel, majd dr. Gerö Zsuzsa pszichológus értekezését hallgathatták a nyári egyetem résztvevői, a művészetek személyiségformáló jelentőségéről. Ma a zene és a folklór pedagógiai szerepe lesz a fő téma. holnap az irodalom, csütörtökön pedig a képzőművészet. „Hol itt az igazság?” „Azoknak az idős nyugdíjasodnak az érdekében írok, akik velem együtt, a ’70-es évek elején vagy még korábban mentek nyugdíjba. Nyugdíjjárulékunkat akkor még jó forintban vonták le. Ennek értékcsökkenését a 18 évvel ezelőtt nyugdíjazott munkavállalóknál 11 százalékban állapították meg, holott az infláció legalább 70-80 százalékos volt. Ugyanilyen végzettséggel és ugyanennyi szolgálati idővel rendelkező, mostanában nyugdíjazott polgártársaim 60-62 éves korukban vagy még fiatalabban kétszer-háromszor annyi nyugdíjat kapnak, mint én, aki 81 éves koromban már semmilyen kereső foglalkozást nem folytathatok, és a gyógyszerekre is többet kell költenem. Nem sajnálom az előbb emlitettektől a megérdemelt, magasabb nyugdíjat, de azokra is kell gondolni, akik közül sokan egyedül kénytelenek élni az igazságtalanul kevés nyugdíjból. Én még nem is panaszkodhatom anynyira, mert mint volt tanszékvezető tanár, 9366 forint nyugdíjat kapok, s ez még mindig több a mostani létminimumnál. Kértem a megyei társadalombiztosítási igazgatóság bajai kirendeltségétől: számítsák be a szolgálati időmbe az egyetemi tanulmányokkal eltöltött öt évemet. Kérésemre, május 17-én, azt válaszolták, hogy „Az egyetemi tanulmányi időt szolgálati időként csak azoknak az öregségi nyugdijánál lehet figyelembe venni, akik 1988. január elseje után mentek nyugdíjba.’’ Hiába hivatkoztam a Népjóléti Minisztérium államtitkárának egyik, parlamenti interpellációra adott válaszára, amely szerint az egyetemi évek beszámítására is van lehetőség. Hasztalanul kilincseltem bárhol. Nem kaptam választ. Ezek szerint akik 1988. január 1 -je után ugyanilyen vagy még alacsonyabb végzettséggel és beosztással, kétszer-háromszor magasabb alapfizetéssel mentek nyugdíjba, azoknál be lehet számítani az egyetemi tanulmányi időt, de a régebbi nyugdíjasoknál nem? Engem a Magyar Királyi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja, Gróf Teleki Pál fogadott 1929-ben egyetemi polgárrá. 1935-ben a Pázmány Péter Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szereztem doktori diplomát, Summa cum laude fokozattal. Ezek a tények, valamint a mezőgazdasági szakoktatásban eltöltött 33 év nem elég arra a minimális kedvezményre, hogy beszámítsák a nyugdíjamba az egyetemen eltöltött öt évemet? Hol itt az igazság? Az Alkotmánybíróság szerint vajon összeegyeztethető-e az alkotmányossággal az ilyen különbségtevés az egyes állampolgárok között? Kiváló tisztelettel: dr. Gasztonyi József ny. tanszékvezető tanár Kiskunhalas, Dékány u. 2. Megdolgoztak a nyugdíjért „Mélységesen felháborított bennünket, amit a június 20-ai Vélemények — szabadon-ban olvastunk, hogy tudniillik: mire költi el havi 9324 forintját egy egyedülálló nyugdíjas? Azt gondolhatja bárki is, hogy ennyi pénzből vagy 7-8 ezer/orintból meg lehet gazdagodni? Én megértem a fiatalokat, akik nehéz körülmények közt 2-3 gyereket nevelnek,- a fizetésükből és a családi pótlékból alig bírnak megélni, viszont nekünk, nyugdíjasoknak sem könnyebb. Sokan özvegyen, egyedül élnek. Becsülettel végigdolgoztak 30-40 évet, gyerekeket neveltek fel és idős szülőket ápoltak, s nem hozta nekik a postás a gyest, nem maradhattak otthon kisebb gyermekeikkel. Ehelyett három műszakba jártak dolgozni. Minket csak az vigasztal, hogy vannak olyan jó érzésű és tájékozott fiatalok — a Parlamentben is —, akik mindezt jól tudják, és harcolnak értünk.” Tisztelettel: özv. Plájer Istvánná, Özv. Sánta Béláné, özv. Kecskés lstvánné, Markó lstvánné, Száraz Lajosné, Gondoz Istvánná, Sándor Gáhorné. (Kiskőrös, Luther tér 2.) 25-ös égőre telik, hogy vésztartalék is maradjon „Nemcsak ruházkodásra és élelmezésre fordítom a 7137 forint rokkantnyugdíjamat — szólt hozzá Kispálné június 20-ai leveléhez a tiszakécskei Kollár Ida is.—Ebből fizetek a fűtésért és a világításért (25- ös égőt használok), az épület tatarozásáért és a kert műveléséért. A gyógyszerek ára magas. Jó lenne újságokat és könyveket olvasni, de nem futja rá. Az ajtózárat, a vízcsapot vagy a gázkészüléket nem javítják meg ingyen. S vegye figyelembe, kedves Kispálné, hogy a fiatalabb nyugdíjas öreg napjaira szeretne félretenni valamennyi pénzt vésztartaléknak. Ha sikerül neki...” Gépvásárlás hitelre? A bécsi központú Jurex osztrák —magyar vegyes vállalat farmergazdaságok részére alkalmas gépbemutatót tartott a hét végén Kiskőrösön. A szombaton megnyílt kiállításon Csonka Gyula, a Jurex tulajdonosa elmondta, hogy már az idén bemutatkoztak Szarvason, valamint a Somogy megyei Tab községben, ahol nagy sikert arattak nemcsak a traktorokkal és a munkagépekkel, hanem vízmérő műszereikkel is. A Jurex tavaly óta forgalmazza az olasz cégek gépeit és berendezéseit, valamint különböző tipusú vízmérőket, közöttük olyanokat, amelyek a lakások vízfogyasztásának mérésére alkalmas, és olyat, amelyet öntözéshez használhatnak és programozható. A farmergazdaságok részére Kiskőrösön még ajánlottak különböző típusú terménydarálókat, valamint szőlőbogyózókat is. Grós: György ügyvezető igazgató beszélt arról, hogy olyan pénzügyi konstrukción dolgoznak, amely a gépvásárláshoz jelentős segítséget nyújthat. Arról van szó, hogy a vásárolt berendezés, gép értékének 30-35 százalékát kell befizetnie a farmereknek, a fennmaradó részt 3-5 évre 15-16 százalék kamatra meghitelezi a Jurex GmbH bécsi központja, oly módon, hogy az ügyletbe nem von be bankot. A konstrukció kidolgozása még folyik, reményük van rá, hogy őszszel már ezzel a módszerrel kínálhatják korszerű gépeiket és berendezéseiket a magyar farmereknek. Addig is a 153-72-21 fővárosi telefonon érdeklődhetnek a gazdák. Cs. I. Főiskolát alapítanak Kalocsán?
