Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-11 / 135. szám

1 1 I I 1 1 Í 1 PETŐFI NÉPE 1991. június 11., 5. oldal A szerveződés biztonságot ad Részletek Antall József beszédéből A gazdakörök országos találkozóján titkos szavazással megválasztották a 11 tagú elnökséget, amely a közeli napok­ban soraiból választ elnököt és helyet­test. Az elnökségnek Bács-Kiskun me­gyéből három tagja van: dr. Kozma Huba (Kiskunmajsa), Fodor Ferenc (Csólyospálos) és Facskó Mátyásáé (Dávod). Az elnökség megyei tagjaitól kértem rövid összegzést és véleményt a gazdakörök jövőjéről. — Másfél évvel ezelőtt kezdődött a gazdakörök újjászervezése — mondotta dr. Kozma Huba —, amikor még nem voltak meg a törvényes keretek. Az el­múlt időszakban táplálnunk kellett azt a reményt, hogy a magántulajdonon alapuló gazdálkodás előtérbe kerül és a törvényi szabályozásokban is verseny­semlegessé válik a nagyüzemi és a ma­gángazdálkodás. Az emberek bizalmát és lelkesedését mutatja az a kisebbfajta csoda, hogy mintegy százhúsz gazdakör alakult az országban, s ötezer fős tagsá­ga lett ennek a szervezetnek. Erőnk sze­rint elsősorban az emberek közötti kap­csolatteremtést, aktuális témájú elő­adás-sorozat, tanfolyam, valamint külföldi tanulmányút szervezését vettük programba. Céljaink elérésében sokat segítettek az alapítványok, és az, hogy a múlt század végén alakult gazdaköri hagyományokra támaszkodtunk. A mostani feladatokról Fodor Ferenc beszélt: — Az új alapokon szerveződő szövet­kezes'es'ennék a társas gazdálkodásnak' az erősítése, fejlesztése a legfontosabb feladat. Természetesen nem tudjuk át­vállalni és megoldani sem a parasztság problémáit, de segíteni akarunk a gaz­dálkodás megszervezésében, a termelés­ben és az értékesítésben. Képviseljük a tagok érdekeit, véleményt nyilvánítunk a gazdálkodókat érintő törvények elő­készítésében, fellépünk a gondok orvos­lásáért. Önálló értékesítési rendszert alakítunk ki,- szaktanácsot és egyéb se­gítséget adunk tagjainknak a beruházá­sokhoz, gépvásárlásokhoz és természe­tesen folytatjuk a szakmai továbbképzé­seket és hagyományápoló céllal is föl­vállaltuk a kulturális jellegű összejövete­lek szervezését. Szükségesnek tartjuk, hogy hasonlóan az ipartestületek va­gyonának rendezéséhez, a gazdakörök is kapják vissza a korábban volt épülete­iket, könyvtáraikat stb., de legalábbis „A Magyar Fórum szellemi alap” Az egész na­pos programba belefért egy saj­tótájékoztató is, ahol a Ma­gyar Fórum cí­mű hetilap szerkesztőbi­zottságának el­nökéhez, Csur­­ka Istvánhoz is intéztek kérdést a lap és a gazda­körök kapcso­latáról. A vá­lasz: — Együtt­működést hoz­tunk létre a Ma­gyar Fórum és a Magyarországi Gazdakörök Országos Szö­vetsége között. Szerződést ír­tunk alá, ennek értelmében érte­sítőt adunk ki a lapban. Tettük ezt azért, mert szellemi alapnak is kell lenni a gazdák életében. Az a célunk, hogy abban a heti 2-3 órában, amit szellemi épülésre szánnak a gazdálkodók, legyen a kezükben — egyebek mellett — információ is. • ... s aki most is dolgozik. ennek egy részét, hogy működésünk tár­gyi feltétele is meglegyen. Arról, hogy a dávodiak mit várnak a gazdakörtől, Facskó Mátyásné a kö­vetkezőt mondotta: • — Adjon biztonságot a gazdakör, azt, hogy kialakuljon olyan szervezet, amelyhez bizalommal fordulhatnak a gazdálkodással összefüggő ügyes-bajos dolgaikban. A gazdakörtől pontos tá­jékoztatásra is számítanak, most éppen az a legfontosabb, hogy tudják: nem kell megvárniuk a kárpótlási törvényt, a saját tulajdonú földjeiket máris ki­kérhetik a szövetkezetből anélkül, hogy hátrányok érnék, például a szö­vetkezetből sem kell kilépniük. A pon­tos, gyors információ lenne számukra a legfontosabb a termeléshez és az érté­kesítéshez is. (;s_ | • Tanácskozás az utcán ... Gazdabüszkeség Jánoshalmán 1933-ban alakult először gazdakör, ak­kor a tagok száma ezren fölül volt. az éves költségvetésük meghaladta a 100 ezer pengőt. A valamikori gazdakör szakmai és kulturális örökségét élesztették fel, amikor tavaly nyáron 33 taggal megalakult a jánoshalmi gazda­kör. Egy év alatt száztízre nőtt a taglétszámunk - mondja Dági József, a gazdakör elnöke. — Kizárólag egyéni tulajdonú földön gazdálkodókat fogadunk ma­gunk közé. Valamennyien, mint a valamikoriak, szőlő­vel, gyümölccsel foglalkozunk. Van egy kis gondunk - folytatja a gazdakör elnök­­helyettese, Fenyvesi Tibor (aki egyébként Font Sándor soltvadkerti gazdával az új számvizsgáló bizottság tagja lett). — A régi gazdakörnek volt egy székháza, nekünk most a jánoshalmi szakiskola ad otthont. Nagyon szeret­nénk visszakapni a régit, csak a lehetőség nincs meg. Azért próbálkozunk ... Hogyan működik egy gazdakör ? Rendezvényeink vannak, időközönként összegyű­lünk — szól Farkas Vencel gazdaköri tag —, szakmai tanfolyamunk is volt a télen. Kedvezményeket sikerült a tagoknak szereznünk — veszi vissza a szót az elnök —, volt gyümölcsfa-, mütrágya- és növényvédöszer-akciónk, ezekhez a dolgokhoz olcsób­ban juthattunk hozzá. Rendeztünk és rendezünk borverse­nyeket, az idén akarunk gyümölcsversenyt is.- Legutóbb a gazdakör 45 tagja Burgenlandban járt meséli az elnökhelyettes —, megnéztük, ott hogyan termelnek, de meglátogattunk tárolót, palackozót is. An­nál is inkább, hiszen ma mindannyian magunk intézzük a terményeink eladását, kereskednünk kell. A szőlőt, bort eladni pedig manapság egyáltalán nem könnyű. Arra is gondoltunk, ha erre megérik a helyzet, a tagjaink közül néhányan az önálló külkereskedelmi jogosítvá­nyért folyamodnak majd. Az a lényege ennek az egésznek — szögezi le Farkas Vencel —, hogy megmutathassuk, mi is tudunk valamit, hogy elismertessük magunkat, a szakmánkat, hogy a többiek tudják, mi büszkék vagyunk arra, hogy terme­lünk. G. E.- A magyar demokrácia újjászületése, az új mezőgazda­­sági vállalkozói réteg kialakítása érdekében Kiskunmajsán bontott zászlót a gazdakörmozgalom. Az évforduló alkal­mas arra, hogy az agrárágazat szempontjából értékeljük az 1991-es esztendőt és beszéljünk arról is, hogy a jövőben milyen lehetőségek vannak, illetve milyen úton kell elindulni — mondotta bevezetőjében Antall József miniszterelnök, majd így folytatta: — Az ország létkérdése az agrárszektor fenntartása és jó működtetése. Ez a kormány stratégiai része is, aminek indo­ka, hogy az ország összes termelésének negyedét a mezőgaz­daság és élelmiszeripar adja, s a megtermelt élelmiszer meny­­nyisége csaknem kétszer annyi embernek elegendő, mint Magyarország lakossága. Kereskedelmünk Nyugattal és Kelettel Ostoba az a híresztelés — folytatta Antall József —, hogy fel akarjuk áldozni az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozás érdekében a magyar mezőgazdaságot. Az EGK-val folytatott tárgyalásainkon — amelynek eredmé­nyeképpen 1992. január elsejétől társult tagjai lehetünk a Közös Piacnak, majd 1997—98 táján a rendes tagságot is elnyerhetjük — kulcskérdés a mezőgazdaság. Éppen az ága­zat termékeinek, a közösség országaiba való bevitele, az export lehetővé tétele érdekében kell a legkeményebb alku­dozásokat folytatni. A Közös Piac tagjainak, egymás között, évek óta állandó problémát okoz a mezőgazdaság, ennek támogatottsága, illetve a támogatás mértéke. Világméretű problémákról van szó, s nem Magyarország és a Közös Piac országai közötti vitáról. A miniszterelnök ezzel összefüggésben áttért arra a prob­lémakörre. amely a volt szocialista országokhoz kötődő ag­rárexportunkat érinti. Ezeknek az országoknak gazdasági, fizetési gondjai miatt az elmúlt hónapokban eladatlan kész­leteink növekedtek. Már kétmilliárd dollárral tartozik a Szovjetunió a magyar termékekért, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ennyit hitelezünk. Ez a tendencia tovább nem folytatódhat, mert a meglévő 21 milliárd dolláros adóssá­gunk mellett a kintlevőségeink növelése az ország fizetőké­pességét, egész gazdasági rendszerét fölboríthatja. A termelők és fogyasztók közötti út lerövidítése alapve­tő kérdés. Gondoskodnunk kell arról, hogy az emberek azt termeljék, amit el lehet adni, tehát a piachoz kell igazítani termelésünket. Ugyanakkor biztosítanunk kell a szabadver­senyt, azt is, hogy a monopóliumok ne akadályozhassák meg a piaci hatások érvényesülését, például azt se, hogy a fo­gyasztói árak csökkenjenek. Létrehoztuk a versenyhivatalt, amely vizsgálja a tisztességes verseny körülményeit és ugyan­csak ezt szolgálják azok a politikai lépések, amelyek célja a monopóliumok szétzúzása. A fölsoroltak teljesülése nélkül nem alakulhat ki hazánkban a piacgazdaság. Az előrejelzések szerint a magyar gabonatermelést és -ex­portot nem fenyegeti értékesítési válság, megvan a lehető­ségünk és reményünk a külföldi eladásokra. A hasonló vál­ságpontok elkerülése érdekében szükség van a termelési­értékesítési szféra összehangolására és az együttes cselekvés­re. Csakis a jogállamban és piacgazdaságban elfogadható módszerek alkalmazhatók, diktatórikus, utasításos rendszer ebben sem vezethető be. Részleges tulajdoni kárpótlás — A tulajdonviszonyok rendezése az átalakulás sarkala­tos pontja — szögezte le Antall József. — Az igazi rendszer­­váltás a tulajdonviszonyok rendezése nélkül elképzelhetet­len. Alapkövetelmény, hogy a tulajdonviszonyok rendezett­sége biztonságot nyújtson a hazai és külföldi vállalkozók­nak. Ha ez nem következik be, megkérdőjeleződik az egész magyar gazdaság fejlődése és megbukhat az ország gazdasá­gilag, pénzügyileg egyaránt. * Az Alkotmánybíróság döntését Antall József nem bírálta. Ennek figyelembevételével dolgozzák ki a módosítást. — Feladatunk, hogy a törvényben összhangot teremtsünk az alkotmányosságot illetően, s az Országgyűlés még a nyári szünet előtt elfogadhassa. A kormány kérte, hogy rendkívüli ülésszakra kerüljön sor, hogy az országgyűlés megtárgyal­hassa azokat a fontos törvényeket, amelyek a magyar gazda­ság működése szempontjából alapvetőek és nélkülözhetetle­nek. Legfontosabb a kárpótlási törvény elfogadása, aki pe­dig ennek elodázására törekszik, az kárt okoz az országnak. Családi farmergazdaság A jövőről szólva a miniszterelnök nem hagyott kétséget afelől, hogy magántőkére alapozott piacgazdaságot kell föl­építeni. — Az agrárszférában ennek ideális formája az egy család által intenzíven megművelhető farmergazdaság folytatta Antall József. — Ezt a helyi, területi agrárszerkezet, telepü­lésszerkezete figyelembevételével, ehhez alkalmazkodó ag­rárpolitikával kell elősegíteni. Szó sincs viszont arról, amit egyes bírálók hangoztatnak, hogy én az 1947-es gazdasági, gazdálkodási formát akarom visszahozni. Nekünk európai helyzetünket a XXI. századi követelményeket kell figyelem­be vennünk, ehhez kell alkalmassá tenni agrárgazdaságun­kat, mégpedig a mai körülményekből kiindulva, erre alapoz­va. Meg kell tartanunk a kialakult gazdálkodásból, szerke­zetből azt ami jó és eredményes. Ehhez is szükséges a gazda­köröknek, munkájának tevékenységének kiszélesítése. Nincs olyan mezőgazdaság, amely életképes lehetne erős paraszti érdekképviseleti rendszer nélkül. A gazdaköröknek, úgy is mint mozgalomnak, a jövőben meg kell erősödniük. Ki kell alakulnia a gazdatársadalomnak, mert gazdatársadalom nél­kül nincs magyar nemzet és nem lehet a valódi demokráciát sem felépíteni. Csabai István SEGÍTSÉG KELL! Egyik szünetben tűnt fel két egymást láthatóan jól megértő férfi, Törteti Jenő, a Kiskunmajsai Petőfi Tsz elődjének volt elnöke és Hunyadi István, aki ma tölti be ezt a tisztséget. — Egyelőre figyeljük, mit mondanak a gazdakörök képviselői, milyen lehetőséget kínálnak — mondja Hunyadi Sándor —, annyit tudunk, hogy itt, helyben nincs kialakult szervezet. Azon gondolkodtam most el, talán a gazdakörök átvehetnék a mai háztáji főágazat szerepkörét. Bár ehhez elég sok pénzre lenne szükség . . . — Tudja, 77 éves vagyok — veszi át a szót Törteli Jenő —, a tsz-től bérelek 3 holdat, a teheneimnek. Lehet, hogy ez jó lehetőség lenne, hogy a gazdálkodóknak valamiféle segítséget adjanak. — Hát persze — szól ismét Hunyadi János —, a kistermelőknek a termékértékesítés, a piackeresés a legnagyobb gondjuk. Hiszen minden termelő egyenként nem keresheti a piacot. Jó, hogy érdekvédelemről beszélnék, de a piackeresésben lehetne inkább szerepük. Azt is megpró­báljuk kitapasztalni, vajon kihez fordulhatnánk a konkrét kéréseinkkel. Aztán majd a tagságnak átadjuk a megtudottakat. Kell keresni azokat a kapaszkodókat, amiket az embereknek lehet majd felajánlani. Meg kell hogy mondjam, nem vagyok egészen biztos benne, hogy a gazdakörök meg tudják valahogyan oldani a gondjainkat. Bár, azt hiszem, más se nagyon . . . A megfigyelő Az MDF kecskeméti vá­lasztmányának tagja Dómján Gergely, aki egyébként három holdon gazdálkodik. — Tagja-e valamelyik gaz­dakörnek ? — Nem. Hallani ugyan hal­lottam már róla, de nem tar­tottam érdemesnek jobban ér­deklődni felőlük. Emlékeim­ben a régi gazdakörök úgy él­nek, hogy ott lehetett énekel­ni, jókat vacsorázni, de más nem nagyon történt ott. — Es most? — Kiderült, hogy másfajta tartalommal akarják megtöl­teni a gazdakörök fogalmát. Erre pedig nagyon nagy szük­ség van. Létkérdés a gazdák képviselete, ha ezt meg tudják oldani, szerintem sokan csat­lakoznak hozzájuk. — Mit kellene tenni a gaz­daköröknek ? — Nagyon sok a gond a mezőgazdaságban. Nem tud­ják a termelők eladni a hizó­­kat, ha meg igen. alig kapnak érte valamit. Sok a tehén, sok a tej, ki tudja, mi lesz még a gyümölcsökkel is. Kilátásta­lan a gazdák helyzete. Az or­szágos elgondolásokat apró­pénzre kellene váltani, velük is megértetni. Egyelőre Kecs­kemét környékén nem is tu­dok ilyen szerveződésről, de ha lesz valami, megkeresem őket, mert úgy gondolom, le­het szerepük a gazdálkodók életében. —8e— G. E. A jövő a családi farmergazdaságoké I v '. Gazdakörök találkozója Kiskunmajsán I • Hunyadi István. Törteti Jenő.

Next

/
Thumbnails
Contents