Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-11 / 135. szám

2. oldal, 1991. június 11. PETŐFI NÉPE KÜSZÖBÖN A S ERTÉSVÁLSÁG MEGOLDÁSA Felvásárolják a túlsúlyos hízókat Dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter a múlt hét végén dr. Szőke Károly helyettes; államtitkárt miniszteri biztosnak nevezte ki azzal a feladattal, hogy a kritikussá vált sertésfelvásárlási helyzetet meg­oldja, illetve az ezzel kapcsolatos akciót irányítsa. Dr. Szőke Károly tegnap hivatali szobájában értekezletet hívott össze, amelyen ott voltak az érintett húsipari vállalatok vezetői. A miniszteri biztos a következőket ismertette: — Továbbra is súlyos helyzetben vannak Bács- Kiskun-, Békés-, Csongrád-, Hajdú-Bihar é s Pest me­gye sertéstartói. Mintegy százezer darab, 3 -3,5 milli­árd forint értékű, túlsúlyos, vagyis 150 Kilogramm feletti sertés van még az ólakban, amelyek fel vásárlása és levágása nem tűr halasztást. A helyzetet nehezíti, hogy a húsipari vállalatok hűtőházaiban táró U eladat­lan készlet ugyancsak tetemes, mintegy 3,5 milliárd forint értékű. A múlt hét végén született elh,átárazás szerint e hónap végéig százezer sertést kell levágniuk a húsipari vállalatoknak, s azok, amelyek vállalkoz­nak erre, nemcsak segítséget kapnak, hanem bizonyos feltételeket is teljesíteniük kell. Dr. Szőke Károly ezután részletezte a teendőket. A feltételek között említette: csakis közvetlenü l a ter­melőktől vásárolhatnak a húsipari vállalatok, a köz­vetítő kereskedőket ki kell kapcsolniuk. Felvásárlási árban nem tehetnek különbséget nagyüzemi és háztáji sertések között. A 150, illetve 200 kiló fölötti sertések fölvásárlását kell előtérbe helyezniük. Naponta köte­lességük tájékoztatni a minisztériumot a fölvásárolt mennyiségről. Az export-előfinanszírozási hitel ka­matmentesen áll a húsipari vállalatok rendelkezésére, ebből ki lehet fizetni az állattartókat. Az október 31-éig exportált sertéshúsmennyiség után extraszub­venciót kapnak a vállalatok: 20 helyett 30, 25 helyett 35 százalék ennek mértéke. A jövő hét végére várható, hogy a MEATEX Külkereskedelmi cég szovjet part­nerével szerződést írt alá, amely szerint 25 ezer tonna nagy súlyú félsertést vásárol a szovjet fél, tonnánként 1150 dollárért. Az ár alacsony, a minőségi követelmé­nyeknek megfelelően. Az említett mennyiség kiszállí­tására a harmadik negyedévben kerül sor és remény van arra, hogy hasonló tételt vesznek az év utolsó negyedében is. Ezentúl egyéb exportlehetőségek is kimunkálás alatt állnak. Javasolta a miniszteri biztos, hogy a kilónkénti felvásárlási ár legalább 40-50 forint között legyen. Az állattartóknak a legnagyobb gondot a 170 kilo­gramm feletti sertések okozzák, ugyanis a forró nya­rat ezek az állatok már nemigen birják ki. Felvásárlá­sukhoz az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium saját intervenciós alapjából fölajánlott 75 millió forintot abban az esetben, ha a földművelési tárca is ugya­nennyivel hozzájárul. Csabai ,stván Sztrájkeűenes javaslat a megyeszékhely dolgozóinak Kecskemét közgyűlése nem fogadta el a város 1990. évi zárszámadását A Liga és a kormány találkozója Újabb megbeszélésekre kerül sor a kormány és a szakszerve­zetek között szerdán. Ezúttal a Munkaügyi, a Népjóléti és a Pénzügyminisztérium képvise­lői a mintegy 200 tagszervezetet és csaknem 200 ezer tagot tö­mörítő szakszervezet, a Liga vezetőivel találkoznak. A meg­beszéléseken hat kérdéskört tárgyalnak meg: 1. a munkahelyi rendszervál­tás és a szabad szakszervezeti szervezkedés akadályai; 2. a gazdasági rendszervál­tással együttjáró terhek mér­séklése, igazságos megosztása, a munkanélküliség, az aktív foglalkoztatáspolitika, a pálya­kezdő fiatalok helyzete; 3. milyen intézmények, jog­szabályok biztosítsák a munka­­vállalók részvételét a privatizá­cióban és a vállalatok, intézmé­nyek működésében; 4. a társadalombiztosítás re­formja és a szociális ellátások helyzete, különös tekintettel a nyugdíjasokra; 5. a munkahelyek biztonsága és a munkahelyi környezetvé­delem; 6. a kedvezményes üdülés el­lehetetlenülésének megakadá­lyozása. A Liga szerint a találkozó hozzájárulhat a kormány és a szakszervezetek közötti viták tárgyalásos, megállapodásos rendezéséhez. (MTI) Az év végén nyugdíjemelés várható A szociális csomag átcsoportosításával 420 ezer család helyett, 470 ezer vehetné igénybe az energiaár­­emelések miatti néhány ezer forintos kompenzációt. Ezt az ellentételezéssel foglalkozó ÉT ad hoc bizott­sága hétfői ülésén Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisz­térium államtitkár-helyettese mondotta. Kifejtette: a szociális csomag 2,5 milliárd forintjá­ból a 216 millió forintot csoportosíthatnának át az energiaár ellentételezésére. így erre a célra 1,66 milli­árd forint helyett 1,87 milliárd forintot lehetne fordí­tani. A szakszervezetek jóval több családnál képzelik el (Folytatás az 1. oldalról) Rövid szóváltás, néhány meg­jegyzés után a testület határozatra emelte az idézett javaslatot. Ezt követően — ugyancsak „frissen” tett javaslatra — iskola­építési témával foglalkozott a köz­gyűlés, mintegy visszatérve a még februárban hozott saját döntésére, miszerint új általános iskolát kell építeni a városban. E téma főként azzal függ össze, hogy a Jókai Mór Általános Iskolát fokozatosan meg kell szüntetni, mivel az épület­részt, melyben működik, vissza­kapja majd a Piarista Gimnázium, viszont a gyerekeknek továbbra is tanülni, az ott dolgozó pedagógu­soknak tanítani kell valahol. Most, mintegy az ő megnyugtatá­sukra, a közgyűlés megerősítette korábbi döntését: az iskolagondot 1993 szeptemberéig megoldják egy 16 tantermes, vagy két kisebb in­tézmény felépitésével, összesen 350 milliós költség-előirányzattal. Nem sikerült elfogadtatni a kép­viselőkkel a város önkormányza­tának 1990. évi zárszámadását tar­talmazó rendelettervezetet, melyet Merász József polgármester ter­jesztett elő. A képviselők számos kifogással éltek, melyekre most nem térünk ki részletesen. A lé­nyeg az, hogy mivel még nincs füg­getlen, belső revizori szervezete a polgármesteri hivatalnak, külső könyvszakértői szervezetet kell fel­kérni az anyag ellenőrzésére. En­nek megtörténte után — a külső szervezet véleményével együtt — kell majd újra tárgyalni a múlt évi zárszámadást. A továbbiakban még számos té­mával foglalkozott a képviselő­­testület. így például a városrende­zésre, kisajátításra fordítható pénzeszközök elosztásával, a nép- és iparművészeti elárusítóhelyek főtéri kihelyezésével, iskolaigazga­tók tantestületi választásának jó­váhagyásával, közterületek elneve­zésével stb. Mindezekre visszaté­rünk még lapunkban. R. M. Tárgyalni kíván, de eltökélt Ülést tartott a sztrájkbizottság elnöksége Az MSZOSZ Országos Sztrájkbizottságának hétfői elnökségi üléséről kiadott közleményben „megállapították, hogy hétfőn 16 óráig nem történt érdemi elmoz­dulás a kormány és a szakszervezetek vitájában. Az energiaár-emelés ellentételezé­sének lehetőségét vizsgáló ad hoc bizottság ülésén a kormány képviselői a szakszer­vezeti kezdeményezéseket változatlanul elutasították, illetve azokra kitérő válaszo­kat adtak. Eközben ugyancsak a kormány képviselői részéről olyan megtévesztésre alkalmas tájékoztatás lát napvilágot, amely a kormány együttműködési szándéká­ról és kompromisszumkészségéről szól általában, miközben nincs konkrét előrelé­pés. A figyelmeztető sztrájk a tárgyalások eredményességét hivatott elősegíteni” — szól a közlemény. Az MSZOSZ leszögezte: tárgyalni kíván, és kész megállapodni méltányos kere­tek között, ha erre a kormány is készséget mutat végre! De arra is eltökélt, hogy végigvigye a csütörtökre meghirdetett akciót, amelyhez az MSZOSZ-en kívüli szer­vezetek is egyre nagyobb számban csatlakoznak közölte az elnökség. A sztrájkbizottság elnöksége felhívja tagjainak és szervezeteinek figyelmét, hogy a törvényesség messzemenő betartásával, a külső politikai szándékok távoltartásá­val szervezzék meg az akcióikat, mivel szerintük a kormány, illetve bizonyos pártok politikailag akarják lejáratni az akciót és az azt szervező szakszervezeteket. (MTI) a/ ellentételezést. A megbeszélésen Lakner Zoltán ismét rámutatott: a IV. negyedévben egyszeri nyugdíjemelés esetleg megoldható. A 2,5 milliárd forintos szociálpolitikai csomagon kívül a kormányzat más intézkedéssel is megpróbál enyhíteni a családok gondjain. LEVÉL A LEGFŐBB ÜGYÉSZNEK Törvényes állapotokat a TIT-nél! Kisebbségi vélemények a kárpótlásról Horn Gyula (MSZP), Pető Iván (SZDSZ) és Kónya Imre (MDF) napi­rend előtti „pengeváltásával” kezdő­dött az Országgyűlés hétfői plenáris ülése. Ezt követően Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke ismertette a rendkí­vüli ülésszak időbeosztását, amely júni­us 17-étől szeptember 1-jéig tart, köz­beiktatva egy július 10-étől — esetleg 12-étől — augusztus 21 -éig tartó szüne­tet. A Ház elnöke emlékeztetett arra, hogy a rendkívüli ülésszak napirendjé­re csak azokat az előterjesztéseket lehet felvenni, amelyek megtárgyalását a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a képviselők egyötöde írásban kezde­ményezi. Szintén a képviselők egyötö­de szükséges az interpellációk és kérdé­sek napirendre tűzéséhez is. A képviselők ezután megszavazták a hétfői és keddi ülésnap napirendjét, és elkezdték a vitát az Alkotmánybíróság által kifogásolt kárpótlási törvényja­vaslat tárgyalási rendjéről. A T. Ház ezután arról határozott, hogy milyen rendben tárgyalja újra az Alkotmánybíróság által néhány parag­rafusában alaptörvény-ellenesnek ta­lált kárpótlási törvényt. Az elnöklő Szabad György felhívta a figyelmet ar­ra, hogy ügyrendi kérdésről lévén szó, vitára nincs mód. Mindössze arra van lehetőség, hogy a bizottsági állásfogla­lással kapcsolatos kisebbségi vélemé­nyeket is az Országgyűlés elé tárják. Kónya Imre (MDF), az ügyrendi bi­zottság elnöke ismertette az alkot­mányügyi és az ügyrendi bizottság ál­lásfoglalását, amely hangsúlyozza: az Országgyűlés előtt folyó eljárás csak az alkotmányellenesnek minősített pon­tokra kell hogy szorítkozzon, tehát a részletes vita szabályait kell a tárgyalás során alkalmazni. Kisebbségi véleményt fogalmazott meg Eörsi Mátyás (SZDSZ), amikor azt indítványozta, hogy a kormány vonja vissza a törvényjavaslatot, és ter­jesszen elő helyette egy olyat, amely alkotmányosságához kétség nem fér­het. Ezt a tervezetet aztán széles társa­dalmi közmegegyezés alapján lehetne elfogadni. Gál Zoltán (MSZP) azt emelte ki: két lehetőség közül választ most az Or­szággyűlés: vagy egy szűk réteg érdeke­it elégíti ki gyorsan, vagy kidolgoz egy olyan megoldást, ami a társadalom számára is elfogadhatóan rendezi a kárpótlást. Ader János (Fidesz) kisebbségi véle­ményében arra mutatott rá, hogy az Alkotmánybíróság — a köztársasági elnök kérésére — csak bizonyos pon­tokban foglalt állást, így maradhattak a törvényben további olyan pontok, amelyek nem állnak összhangban az állam alaptörvényével. Ismét emelkednek a gyógyszerárak Az MTI értesülése szerint a közeljö­vőben ismét emelkedik néhány gyógy­szer ára. A hír kapcsán bővebb infor­mációt dr. Harangi György, a Népjólé­ti Minisztérium gyógyszerészeti főosz­tályvezetője adott, aki elmondta: „je­lenleg mintegy hatvan gyógyszer­­alapanyag áremelési szándékát jelen­tették be az előállítók. Ezek közül 45 gyógynövény, 6 egészen ritkán hasz­nált gyógyszer, a többi pedig a patikák­ban előállított készítmény egy kompo­nensét érinti. Az áremelés mértéke átla­gosan 50 százalék lesz." A gyógynövények közül például a 10 dekás kamillatea 58,30 forintról 95,50 forintra emelkedik, a csipkebogyótea 22,50-rők 32-re, a hársfatea 95,80-ról 157,20 foriiftra. Ám ezek receptre to­vábbra is 20 százalékért vásárolhatók meg. Az úgymond vegyes rendeltetésű alapanyagok közül például 100 gramm aceton 58 forintba kerül az eddigi 36 helyett, vagy a borkősav új ára 86 fo­rint a jelenlegi 55 forinttal szemben. .Ezek viszont főleg a patikában készí­tett gyógyszerek alkotórészei, így a be­teg az áremelésből maximum 10 száza­lékot észlel. Az életfontosságú és az alapgyógy­szerek árának emelkedése nem várható a közeljövőben hangsúlyozta Ha­rangi György. (MTI) Kötelező gépjármü­­felelösség-biztosítás Q GARANCIA BIZTOSÍTÓ (Folytatás a: I. oldalról) Levelében elsőként említette a TIT megyei szervezetének néhány vezetője ellen folytatott rendőrségi vizsgálatot, s az annak lezárásaként született bírósági ítéletet. (Mint ismere­tes, a gazdasági igazgató tette amnesztia alá esett, míg másik két személy esetében bizonyíték hiányában szüntették meg az eljárást.) A képviselő mérlegelésre ajánlja az ismételt eljá­rás melyet dr. Györgyi Kálmán rendelt el a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe vonását. A képviselő azonban úgy látja, hogy a legnagyobb problémát az egyesület megalakulá­sával és törvényes működésével kapcsolatos kérdések jelen­tik. Véleménye szerint az alapszabály teljesen alkalmatlan az egyesület belső életének szabályozására, s ezáltal nem felel meg az egyesületi törvény szabta követelményeknek. Ezért dr. Debreczeni József azt javasolta a legfőbb ügyész­nek, hogy kezdeményezze a bíróságnál a rendkívüli küldött­­gyűlés összehívását, a résztvevők előtt a feltárt hiányosságok ismertetését, és ezek alapján az alapszabály módosítását. Ha pedig az egyesület vezetői részéről bűncselekmény elkövetése állapítható meg, munkajogi felelősségrevonások kezdemé­nyezését kéri. Amint tegnap megtudtuk, a legfőbb ügyész soron kí­vül elrendelte a megyei TIT-egyesület iratainak beszer­zését. A Szegeden lezárt büntetőügyben pedig dr. Györ­gyi Kálmán pótnyomozást rendelt el,« mert az előző el­járás több szempontból sem volt elfogadható. A megyei TIT elnökség holnap ülésezik, s várhatóan itt is szóba kerülnek majd az egyesület működésével kapcsolatos ki­fogások. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Az EK-országok közvéleménye támogatja Magyarország felvételét Az Európai Közösség közvéleménykutató intézetének hétfőn közzétett felmérése szerint a 12 ország közvéleményében erős támogatást élvez az, hogy az elkövetkező öt-tíz év során Magyarország akárcsak a jelentke­zők többsége — csatlakozhasson a közösséghez. A potenciális új tagok közül Svédország felvétele mellett a megkérdezet­tek 89. Norvégia mellett 88, Ausztria mellett 86, Svájc és Finnország mellett 85 százaléka foglalt állást, míg Kelet-Közép-Európa új demokráciái közül Magyarország és Csehszlovákia csatlakozását 73, Lengyelországét 72 százalék támogatta. Jugoszlávia felvételét 66 százalékban helyeselték a felmérés résztvevői. Törökország esetében noha a megkérdezett görö­gök 99 százaléka ellenezte — 55 százalék pártolja a 12 tagállamban. A sorban Albánia az utolsó: a megkérdezettek fele voksolt felvételére, 40 százaléka ellene. A magyar tagságot Görögországban támogatták a legtöbben, a megkér­dezettek 81 százaléka. Ezt követően a sorrend: Olaszország 79, Németor­szág 78. Belgium 76, Dánia 74, Franciaország 71. Spanyolország 69, Hol­landia 68, Anglia 67, Írország 66, Portugália 65 és Luxemburg közvélemé­nye 49 százalékban mondott igent. Varsói légiirányítók sztrájkja Varsóban hétfőn sztrájkba léptek a légiirányítók magasabb fizetést és jobb munkakörülményeket követelve. A meg nem határozott ideig tartó munkabeszüntetés reggel 7 órakor kezdődött azt követően, hogy a lengyel közlekedési minisztérium elutasí­totta a háromszoros fizetésemelésre és a munkaidő rövidítésére vonatkozó követelést. A varsói Okice repülőtér információs szolgálatának közlése szerint csu­pán egy Amerikából érkezett gép szállt le a repülőtéren a sztrájk kezdete óta. Semmilyen más külföldi vagy belföldi járat nem indul a repülőtérről és nem is érkezik oda. A varsói légiirányítók legutóbb februárban tartottak kétórás figyelmez­tető sztrájkot. Izrael vétójogra tart igényt Izrael vétójogra tart igényt az esetleges közel-keleti béketárgyalásokon résztvevő palesztin küldöttek kiválasztásánál. Gyakorlatilag ezt közölte Jíchak Samir izraeli miniszterelnök egy vasárnapi beszédében, hangoztat­va: a palesztinok csak egy közös Jordán—palesztin delegációban vehetné­nek részt a békefolyamatban. — Bár a küldöttség összeállítása az ammani vezetés feladata, a palesztin résztvevőket egyeztetni kell majd Izraellel mondta. Tel-Aviv ezzel nyilván azt akarja megakadályozni, hogy az általa terro­ristaszervezetnek tartott PFSZ bármiféle szerepet kapjon a megbeszélése­ken. Az arab államok többsége azonban a PFSZ-t a palesztinok egyedüli törvényes képviselőjének tartja, s így ez az izraeli feltétel alighanem tovább nehezíti a beketárgyalások előkészítését. SS—23-asok a Bundeswehr birtokában A Bundeswehr birtokában huszonnégy SS—23-as típusú, középható­távolságú rakéta van—jelentette ki a bonni védelmi minisztérium illetéke­se. Arra a hírre reagált, amely szerint az egykori NDK-néphadsereg raktá­raiban bevetésre alkalmas rakétákat találtak. A minisztérium cáfolta, hogy a rakéták bevetésre alkalmasak volnának: csupán a rakétatestek vannak meg, kilövőállások és nukleáris robbanófe­jek nélkül. A minisztérium bejelentése szerint a rakétatesteket is felszámolják, az, időpont attól függ, hogy mikorra lesznek képesek környezetet kímélő megsemmisítési eljárást kidolgozni. v>\ Lum n" •»« — Korábban, a keletnémet hadsereg felszámolása során négy mozgatha­tó kilövőállás is a Bundeswehr birtokába került. Azok közül hármat megsemmisítettek, egyet pedig múzeumba vittek tette hozzá a védelmi minisztérium illetékese a vasárnapi lap jelentésére reagálva. A volt bukaresti amerikai nagykövet Iliescuról Ion Iliescu román államfő cinikus hatalmi politikára, személyes helyzete erősítésére használja fel a nemzetiségi kérdést: bármikor kész kijátszani a románokat a magyarok egyik nemzetiségét a másik ellen, ha ettől népsze­rűséget remélhet — bár lett volna lehetősége, hogy tekintélyével segítse a problémák megoldását. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójának David Funderburk, volt bukaresti amerikai nagykövet. A professzor Ronald Reagan elnök idején, 1981—1985 között volt posztján. Az amerikai hírszerzésnek annak idején voltak adatai Ion Iliescuról, Petre Románról. Semmi nem jelezte, hogy a jövő emberei lennének, ellen­kezőleg: az adatok arra mutattak, hogy meglehetősen ortodox felfogású funkcionáriusok — mondotta. A konzervatív-jobboldali republikánusokhoz számító volt nagykövet szerint az amerikai kormány túl korán (az elsők között) ismerte el az Iliescu-rendszert, ahelyett, hogy előbb ragaszkodott volna a nagyhatalmú titkosrendőrség, a Securitate feloszlatásához, a valóban szabad választá­sokhoz. Nem hiszem, hogy áz idei választások — ha megrendezik azokat y- különbek lesznek, mint a nyilvánvalóan tisztességtelenül lefoly­tatott tavalyi, csalárd szavazás. Percenként 2 millió dollár fegyverekre Percenként csaknem 2 millió dollárt költ a világ fegyverkezésre — ez derül ki az amerikai World Priorities szervezet vasárnap Washingtonban nyilvánosságra hozott adataiból. A közzétett statisztika szerint 1990-ben a világ összesen mintegy 900 milliárd dollárt költött katonai kiadásokra, a Föld reguláris hadseregeinek összlétszáma 26 millió volt, ezt 40 millió tartalékos egészítette ki. Bolygón­kon tavaly 51 ezer katonai célú nukleáris szerkezet létezett, 66 ország vett részt a fegyverkereskedelemben, 64 ország kormányát ellenőrizték katonai körök. A World Priorities elemzése szerint immár negyedik éve csökken a Földön dúló háborúk és áldozataik száma. 1991 első három hónapjában szerény mértekben csökkentek a világ katonai kiadásai. A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) Árfolyamai Érvényben 1991. június 11—17. Pénznem Vételi Eladási árf. 100 egységre, forintban Angol font 12 438,18 13 207,56 Ausztrál dollár 5 599,71 5 946,09 Belga frank 204,49 217,13 Dán korona 1 095.47 1 163,23 Finn márka 1 781,77 1 891,99 Francia frank 1 242,57 1 319,43 Görög drachma a) 38,58 40,96 Holland forint 3 734,27 3 965,25 ír font 11 265,52 11 962,36 Japán ven (1000) 527,21 559,83 Kanadai dollár 6 477,20 6 877,86 Kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 4 205,79 4 465,95 Norvég korona 1 079,35 1 146,11 Olasz líra (1000) 56,72 60,22 Osztrák schilling 597,81 634,79 Portugál escudo 48,37 51,37 Spanyol peseta 68,05 72,25 Svájci frank 4 916,95 5 221,09 Svéd korona 1 171,59 1 244,05 USA-dollár 7 444,26 7 904,72 ECU (Közös Piac) 8 657,11 9 192.61 a) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: Görög drachma 39,73 39,81

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents