Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-10 / 134. szám

2. oldal, 1991. június 10. PETŐFIKÉRE Gazdatársadalom nélkül nincs magyar nemzet Létkérdés a mezőgazdaság működőképessége — mondta a miniszterelnök Kiskunmajsán (Folytatás az 1. oldalról) Az SZDSZ az ügynöklistákról és a sztrájkfelhívásról A tanácskozás ezt követően a gazda­körök szövetsége leköszönő elnökségé­nek beszámolójával folytatódott. Var­ga Zoltán titkár sorba véve a feladato­kat, a többi között a mozgalom kiszéle­sítését is fontosnak ítélte. Jelenleg 117 bejegyzett gazdakör működik a szövet­ségben, hatezer főnyi tagsággal. Dr. Zacsek Gyula a Piacfejlesztési Alapítvány tevékenységét ismertette az egybegyűlt gazdaköri küldöttekkel. Hangsúlyozta az információ megnöve­kedett fontosságát a piacra termelés­ben s a versenyszituáció megteremtésé­ben az állammonopóliumokkal szem­ben. Az alapítvány pályázatok ki­írásával igyekszik együttműködni en­nek érdekében a gazdakörökkel, s a képviselő arra biztatta a gazdaköri kül­dötteket, éljenek ezekkel a lehetőségek­kel. A délelőtti program utolsó felszóla­lójaként Csurka István, mint a Magyar Fórum Alapítvány elnöke kapott szót. A közismert politikus és író lapjának kiadóhivatala és a gazdaköri szövetség (leköszönő) elnöksége között most lét­rejött szerződést ismertette. Eszerint a kiadóhivatal és az alapítvány havi száz­ezer forinttal támogatja a szövetség bu­dapesti hivatalát, ennek fejében a lap természetes nyilvánosságot biztosít a gazdaköröknek, sőt mint azt az ebéd­szünetben tartott sajtótájékoztatón megtudtuk, rendszeres kiadvánnyal, a Gazdaköri Értesítővel áll a mozgalom szolgálatára. Délután a tervek szerint vitafórum keretében folytatódott volna a kong­resszus, előbb azonban a küldöttek ról, hogy tudományos és környezetvé­delmi szervezetek együttműködésével, a szlovák kormány támogatásával regio­nális területfejlesztési koncepciót dol­goznak ki. Vargha János szerint ugyanis „pozitív alternatívák” kimunkálására van szükség annak érdekében, hogy az érintett területen megfelelő fejlesztése­ket hajtsanak végre az úgynevezett nul­lamegoldás esetén. A nullamegoldás — Vargha megfogalmazása szerint — azt jelenti, hogy az erőművet nem építik meg. Carnogursky támogatólag szólt a területfejlesztési koncepció kidolgozását célzó együttműködésről, ugyanakkor nem tartotta szükségesnek az építési munkálatok leállítását. Bártfán román kezdeményezésre kö­tetlen beszélgetés zajlott le szombaton késő este Adrian Nastase román és Je­szenszky Géza magyar külügyminisz­ter között. A magyar külügyminiszter az MTI prágai tudósítójának adott tájékozta­tójában elmondta: szó volt a találko­zón Magyarország és Románia belső megvitatták és elfogadták az új alapsza­bályt, majd ennek értelmében sor került az új elnökség s a háromtagú számvizs­gáló bizottság megválasztására. A jelölőbizottság által az elnökségbe javasolt 11 gazda között három me­gyénkben is szerepelt, akiket — hason­lóan a többiekhez — rövid bemutatko­zás után a titkos szavazás során a kül­döttek meg is választottak. Facskó Má­­tyásné Dávodról új tagként, Fodor Fe­renc Csávolyról és Kozma Huba Kis­­kunmajsáról pedig mint újraválasztott kerültek be az országos szövetség el­nökségébe. A vitafórum, s lényegében a nap ösz­­szefoglalóját is dr. Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium politi­kai államtitkára tartotta meg. Zársza­vában szólt a minisztérium által kidol­gozott programról, az agrárvállalkozá­sok kialakításáról és továbbfejlesztésé­ről. Az anyag átfogóan érinti — mint megtudtuk — az árrendszer és adó­rendszer korszerűsítését, a tulajdonosi és földhasználói kör elkülönülését, a banki hitelfeltételek módosítását, de a társadalombiztosítás rendszerét is. Az államtitkár a kialakult válság­­helyzetekről szólva az okok között az egyéb objektív körülmények mellett a hiányos, akadozó információáramlást is megnevezte, mint a hatásos intézke­dés gátját. Ennek javításában a gazda­körök mellett a szaksajtónak is megha­tározó szerep jut majd a jövőben, hi­szen a piacra termelés csak megbízha­tó, pontos információ alapján, átgon­dolt, kikalkulált vállalkozásokkal, a szerződési fegyelem által szabályozva valósulhat meg. viszonyairól, arról, ki hogyan látja sa­ját helyzetét. Jeszenszky elmondása szerint szó volt a beszélgetésen a készü­lő magyar kisebbségi törvényről is. Nastase kérte, hogy tanulmányozhas­sák a törvény tervezetét, mert ők is szükségesnek látják egy kisebbségi tör­vény meghozatalát. A román külügy­miniszter fontosnak nevezte, hogy a romániai magyar kisebbség jól érezze magát. A beszélgetésen Jeszenszky egyebek közt fölvetette a két országban — Ko­lozsvárott, illetve Debrecenben — léte­sítendő konzulátusok ügyét is. A két külügyminiszter részletesen foglalko­zott a gazdasági kapcsolatok kérdésé­vel, és kívánatosnak értékelte azok erő­sítését. A magyar diplomácia irányítója fölvetette: a román -magyar határon lehetetlen állapotok uralkodnak, hosz­­szú a várakozás. Szükség lenne ezenkí­vül új határátkelőhelyek megnyitására is — mondta Jeszenszky Géza. A talál­kozón világossá vált, hogy ezzel kap­csolatban a román fél várja a hivatalos magyar kezdeményezést. A szabaddemokraták megütközéssel látják, hogy Antall József miniszterel­nök információkat szolgáltatott kis­gazdavezetőknek a BM volt III/III-as ügyosztályának titkos adatairól, igazo­lásokat osztogatott feddhetetlenségük­ről, illetőleg a hírek szerint egyiküknek olyan iratot nyújtott át, amely őt egy­kori ügynökként marasztalja el — han­goztatja a legnagyobb ellenzéki párt országos tanácsa az MTI-hez szomba­ton eljuttatott állásfoglalásában. A dokumentumban leszögezik: az SZDSZ mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy a politikai rendőrség volt ügynökeinek vissza kell vonulniuk a közéletből. Ám visszalépésüket törvé­nyi alapon kell elérni. Megengedhetet­lennek tartják tehát, hogy bárki—akár a kormányfő is — törvényi szabályozás nélkül, önhatalmúlag vizsgáltassa a 111/ III-as ügyosztály titkos iratait, és azok­ra hivatkozva feddhetetlenségi igazolá­sokat adjon, vagy tagadjon meg. Jelen­leg nem rendelkezik törvény az infor­máció kiszolgáltatásának eljárá­sáról sem - mutatnak rá a továbbiak­ban. Szabályozás híján pedig az eljárás önkényes, politikai manipulációkra ad alkalmat. Az SZDSZ ezért követeli, hogy a parlament mielőbb alkosson Szerdára összehívták a Független Kisgazdapárt Országos Ellenőrző Bi­zottságának etikai albizottságát — je­lentették be szombaton Torgyán József Szirákon összehívott sajtótájékoztató­ján, Györgyi Árpád, az FKgP ellenőr­ző bizottságának jelen lévő elnöke el­mondta: a döntést az tette szükségessé, hogy az elmúlt napokban a párt társel­nökével kapcsolatosan a párt országos vezetői különböző, egymásnak és a té­nyeknek is ellentmondó kijelentéseket tettek. Ezek etikai és fegyelmi követ­kezményeinek kivizsgálása indokolja a haladéktalan intézkedést. A jelentést az országos nagyválasztmány elé fogják terjeszteni. Torgyán József egy kérdésre vála­szolva megerősitette, hogy újból meg­fenyegették. Elmondta: pénteken éjfél | körül, amikor házért, rendőrautó féke­törvényt a listák kezeléséről, s javasol­ja: a Demszky Gábor—Hack Péter ál­tal benyújtott tervezetet fogadja el vita­alapként. A szabaddemokraták nyilatkozat­ban tették közzé a MSZOSZ sztrájkfel­hívásával kapcsolatos véleményüket is. Ebben felhívják a figyelmet arra: az energiaár-emelés ellentételezését célzó eredménytelen tárgyalások nyomán fe­szült helyzet alakult ki, amelyben a tár­sadalmi béke megőrzése minden féltől felelősségteljes magatartást követel. Megítélésük szerint az energiaár­emelés egyenesen következik a kor­mánytöbbség által elfogadott költség­­vetésből, amely csupán a lakosság ter­heinek növeléséről intézkedett, s nem teremtett fedezetet a növekvő terhek nagyobb mértékű ellentételezésére. En­nek nyomán ismét megmutatkozott, hogy erős, a bérből élők bizalmát élve­ző szakszervezetek nélkül nem működ­het valódi bér- és ártárgyalási rendszer. Az SZDSZ ezért elengedhetetlenül szükségesnek tartja a szakszervezet­közi választásokat. Ugyanakkor rámu­tat: a szakszervezeteknek tudniuk kell, hogy a jelen feszült helyzetben az álta­lános sztrájk meghirdetése csak végső eszköz lehet, s nem szolgálhat a szak­­szervezetek közti versengés eszközéül. zett a háza előtt; a rendőrkapitányság kapta ugyanis a jelzést, miszerint meg akarják ölni. Miután nem először éri hasonló súlyos fenyegetés, ha esetlege­sen, úgymond váratlanul, valamilyen esemény történnék vele, senki ne gon­doljon öngyilkosságra. Védelemre azonban továbbra sem tart igényt, hi­szen az a létalapjától fosztaná meg, ha nem érintkezhetne az emberekkel — tette hozzá. A párt a közelgő nagyvá­lasztmányi ülésével kapcsolatban hatá­rozottan kijelentette: a többség az ő elnökké választását kívánja. Éppen azért koholnak ellene vádakat, hogy elnökké választását megakadályozzák. Mint mondta, a rágalmakat az embe­rek sehol sem az ő terhére, értékelték; bumerángként csapnak vissza a vádak azokra, akik őt a koholmányokkal el­árasztották. ' ** Megválasztották az evangélikus zsinat elnökségét A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényhozó és alkotmányozó zsinatá­nak első ülésszaka vasárnap befejező­dött. A küldöttek megválasztották a zsi­nat elnökségét. A sajtó képviselőinek Frenkl Róbert országos felügyelő elmondta, hogy több, a zsinat ügyrendjét érintő javaslat hang­zott el. A Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség javasolta: azonnal al­kossanak új zsinati törvényt, majd a zsi­natot oszlassák fel és hívjanak össze újat. Egy másik elképzelés szerint a zsinatnak rögtön új törvény megalkotásával —, amely nem lépett volna azonnal életbe — kellett volna foglalkoznia. A küldöt­tek végül a harmadik változatot fogad­ták el negyvenhárom igenlő, tizenhét ellenző és néhány tartózkodó szavazattal —, hogy a zsinat egyelőre csak módosít­ja az 1966-ban alkotott törvényeket. Mi­vel 1966-ban az evangélikus egyháznak még nem volt saját iskolája, így nem szerepelt a törvényben a lehetőség kül­döttek jelölésére a Fasori Gimnázium­ból. A résztvevők elfogadták, hogy a középiskola két tanára részt vegyen a zsinaton. Megváltoztatták azt az 1066- os törvényt is, amely szerint az egyház elnöksége automatikusan a zsinat elnök­sége is lett. A módosítás után most, vá­lasztások útján lehetett elnyerni ezeket a pozíciókat. A zsinat világi elnöke An­­dorka Rudolf akadémikus lett, alelnökei Sólyom Jenő és Frenkl Róbert. Lelkész elnöknek Reuss Andrást, alelnököknek Szebik Imrét és Harmati Bélát választot­ták. A zsinat augusztusban folytatja mun­káját. (MTI) H. T. BEFEJEZŐDÖTT A BÁRTFAI KONFERENCIA Magyar—román külügyminiszteri tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Torgyán merénylettől tart /' - \ Nyugati bálás ruhák vására ' 1991. június 10-én és 11-én a kecskeméti helyőrségi klubban. 9842 > A Jakabszállási Népfront Mg. 4} £ Szakszövetkezet tojótelepén Ő j. 1991. június 6-án j megkezdtük következő A tojótyúk­állományunk értékesítését. Áraink a legkedvezőbbek. Akciónk a végkiárusításig — szombat, vasárnap kivételével — mindennap 9—12 óráig, amíg a készlet tart! Ár: 70 Ft/db Érdeklődni: 76/72-083, Jobbágy István telepvezetőnél. $ O O o o o 0 o o o ■9 Várjuk kedves § vásárlóinkat! x 0 o o ö­o o 0 2199 { > <>■!>■(> ■CKHKKVfKHJ’CHKHHKHXHJf A Török Nagy Nemzetgyűlés elnöke Budapesten Kaya Érdem, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnöke delegáció élén hivatalos látogatásra va­sárnap Budapestre érkezett. A Magyar Országgyűlés meghí­vására hazánkba látogató török képviselők magyarországi tar­tózkodásuk során a magyar parlament törvényhozó munká­jával ismerkednek, találkoznak a parlamenti pártok képviselői­vel, és megbeszélést folytatnak a két parlament közötti szoro­sabb együttműködés kialakítá­sáról. A vendégeket fogadja Göncz Árpád köztársasági el­nök és Antall József miniszterel­nök is. A Ferihegyi repülőtéren a török képviselőket vendéglá­tójuk Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke fogadta. Je­len volt Bedrettin Tunabas, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. Emlékezés a vallásüldözés áldozataira A vallásüldözés áldozataira emlé­keztek szombaton a volt Állami Egy­házügyi Hivatal Lendvay utcai épületé­ben. Hitvallás és árulás címmel kétnapos tudományos konferenciát tartottak va­lamennyi vallásfelekezet képviselőinek részvételével. A konferencia történelmi igazságtétel volt egy olyan épületben, amelyből évtizedeken keresztül irányí­tották az egyházak üldözéseit — mon­dotta az MTl-nck Németh Géza refor­mátus lelkész, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora. A konferencia résztvevői megemlékeztek a vallásüldözés áldoza­tairól, felekezeti különbség nélkül. Ele­mezték, hogy a különböző egyházak­ban a pártállami időszak öröksége je­lenleg mennyiben érvényesül, s melyek a megújulás akadályai. A konferencia levélben fordult az Országgyűléshez, azt kérve, hogy az ügynöklisták felülvizsgálatakor az egy­házakkal se tegyenek kivételt, terjesz­­szék ki azt valamennyi közép- és felső­szintű egyházi vezetőre is. A konferen­ciát követően emléktáblát avattak az épület falán. Az ünnepségen beszédet mondott Vásárhelyi Miklós, a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottság elnöke. s. o. s. gyermekfalu alapkőletétele Kőszegen Szombaton ünnepélyes külsőségek között helyezték el Kőszegen a Dunántúl első, Magyarország harmadik S. O. S. gyermekfalujának alapító okmányait a leendő gyermekfalu színhelyén. Az alapkőletétel előtt a Sigray-palo­­tában Púja Frigyes, a magyarországi egyesület elnöke és dr. Michael Gschli­­esser, az S. O. S. gyermekfalu nemzet­közi szervezet ügyvezető igazgatója, valamint Básthy Tamás polgármester aláírták az intézmény alapító oklevelét és alapító szerződését. A tervek szerint 1992 őszétől vagy következő év tava­szától 80 elhagyott árva gyereknek ad otthont az új gyermekfalu. Kőszeg vá­rosa öthektáros területet adományo­zott e célra a város déli részén, a Kősze­gi-hegység szomszédságában. A szerződés szerint a felek közös fele­lőssége, hogy határidőre elkészüljön a létesítmény. A pénzügyi fedezetet az S. O. S. gyermekfalu nemzetközi szerve­zete biztosítja. Az alapköletételi ünnep­ségen a nemzetközi szervezet ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy 13 új S. O. S. gyermekfalu telepítését határozták el volt szocialista országokban. (MTI) EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Győzelmi parádé Washingtonban Június 8-án ünnepelt Amerika: 1945 óta nem tartottak akkora parádét, mint ezen a napfényes szombaton. Mint minden mást ebben az országban, a győzel­mi díszszemlét is óriási reklámkampány vezette be, s ugyanúgy, mint Ameriká­ban mindennek, ennek a fölvonulásnak is centre pontosan kiszámították az összes költségét. A szakértők 15 millió dollárt emlegettek, s persze akadtak fanyalgók, akik szerint a pénzt hasznosabb célokra is elkölthették volna. Valójában a kiadásokat egyrészt a 43 napos Öböl-háborúból busásan profitáló cégek, másrészt a koalícióban részt vevő Szaúd-Arábia és a fölszabadított Kuvait tériti. Igazából a parádé annak a győzelemnek az ünneplése volt, hogy Amerika immáron a világ legerősebb országa, valódi versenytárs nélkül — és ezt még a parádé ellenzői is büszkén emlegették. Amerika ma optimista: a dollár úgy megerősödött, mint már nagyon régen, a jelek a recesszió végét mutatják — az egész maga a megvalósult Amerikai Álom: A Siker (csupa-csupa nagybe­tűkkel). A CNN élő közvetítése mosolygó veteránokat mutatott, erőtől duzza­dó tettrekész fiatalembereket, egy bálvánnyá nőtt „Medve" Schwarzkopf tá­bornokot, egy az országát győzelemre vezénylő Bush elnököt. A vietnami fiaskó, az iráni túszügy után Amerika föllélegzett: boldog, mert hatalmas, mert gazdag, mert erős. mert legyőzhetetlen. Mert: Amerika. A washingtoni ünneplést újabbak követik. Lesz fölvonulás — természetesen mindenütt a legmodernebb harceszközök bemutatásával (ezeket bárki szaba­don úgy fényképezi, ahogyan akarja) — New Yorkban és szerte az országban több mint 300 helyszínen. Amerika megünnepli önmagát. Prágai jobboldali tüntetés Súlyos incidensek történtek szombat este és vasárnapra virradó éjjel Prágá­ban, ahol mintegy háromezer, a szélsőjobboldali republikánus párthoz tartozó személy tüntetett. A szombat délután kezdődött demonstráció résztvevői Václav Havel elnök. Marián Calfa miniszterelnök és Alexander Dubcek, a parlament elnökének lemondását, valamint idő előtti parlamenti választások kiírását követelték és azt. hogy a politikai és társadalmi életet tisztítsák meg a régi rendszer képvise­lőitől s a belbiztonsági szolgálat tagjaitól. A tömeg a csehszlovák televízió épülete elé vonult, ahol eltorlaszolta a bejáratokat és követelte Jiri Kanturek elnök azonnali távozását. Kanturek a múltban a Charta 77 mozgalom tagja volt. A republikánusok azt is követel­ték, hogy vezetőjük, Miroslav Sladek műsoridőt kaphasson. Eközben több összecsapás tört ki a tüntetők és a kivezényelt rendőrség között, amelynek részben sikerült biztosítani az épületbe való ki- és bejárás lehetőségét. Á legsúlyosabb incidens akkor történt, amikor Jan Rumi szövetsé­gi belügyminiszter-helyettes a helyszínre érkezett, hogy tárgyaljon Miroslav Sladekkel és nyugalomra intse a tiltakozókat. Számos tüntető rátámadt a miniszterhelyettesre, akit csak nehezen sikerült komolyabb sérülés nélkül ki­menteni az agresszív tömegből. Vasárnap délután végétért a mintegy kétszáz főnyire fogyatkozott tüntetés, mivel a csehszlovák televizióban bejelentették, hogy a pártnak elegendő mű­soridőt biztosítottak. Tüntetés Belgrádban Vasárnap délelőtt megkezdődött az a belgrádi tüntetés, amelyet az úgyneve­zett Egyesült Szerb Demokratikus Ellenzék hívott össze. Az ellenzéki szövetség fő ereje a Szerb Megújhodási Mozgalom. Néhány kisebb ellenzéki szervezet is csatlakozott hozzá, de nem kapcsolódott be tevékenységébe a Szerb Demok­rata Párt és több más tekintélyes politikai csoportosulás. A vasárnapi tüntetésre kilencpontos listát tettek közé a követelésekről. Sürgetik, hogy mondjon le a szerb kormány, csak a minimális bért fizessék a legmagasabb rangú állami tisztségviselőknek, tegyék szabaddá a sajtót, s vegyék állami tulajdonba a volt kommunista szövetség és más szervezetek vagyonát. Sürgeti a felhívás azt is, hogy változtassák meg a szerb címert és a többi állami jelvényt, valamint a himnuszt. A tüntetésre meghívták Szlobodan Milosevics szerb elnököt, hogy mondjon beszédet, de az elnök titkársága elhárította a meghívást. Vük Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke sajtóértekezletén kijelentette, hogy a hatalmi szervek megpróbálnak rendbontást előidézni a tüntetésen, s erre a feladatra Vojiszlav Seseljt, a Szerb Radikális Párt vezetőjét és híveit szemelték ki, cserébe pedig képviselői mandátumot ígértek Seseljnek. A szerb szélsőjobboldal, az úgynevezett Csetnikmozgalom vezére, a csetnik­­vajda szinte sajtóértekezletet tartott, s ezen elutasította azt a vádat, hogy szervezete együttműködik a kormányzattal. Szerinte a vasárnapi tüntetés fó célja nem az, hogy megváltoztassák az állami jelvényeket, hiszen erről már a parlament is vitát kezdett, hanem az, hogy ismét megosszák a szerb népet, akkor, amikor az egységre a legnagyobb szükség lenne. A jugoszláv néphadsereg szintén cáfolta azt az ellenzéki vádat, hogy a hadsereg behívásokkal igyekszik megtörni az ellenzéki mozgalmat. Vük Dras­kovics ugyanis azt közölte, hogy katonai behívót kapott a megújhodási moz­galom több felelős vezetője. A pápa Varsóban Lengyelországi zarándoklata utolsó állomására, Varsóba érkezett szombat délelőtt 11. János Pál pápa. Varsóba érkezése után II. János Pál először a Belweder Palotába hajtatott, ahol Lech Walesa köztársasági elnök és családja üdvözölte. Rövid négyszem­közti beszélgetés után a pápa imát mondott a lengyel államfő kápolnájában. Innen a Királyi Palotába ment, a Lengyel Köztársaság állami vezetőivel való hivatalos találkozóra. Lech Walesa a találkozón hangsúlyozta, hogy nem szabad elszalasztani az ország előtt álló lehetőségeket, ki kell használni azt az új politikai helyzetet, amilyenben nemzedékeken át nem volt részük a lengyeleknek. Válaszbeszédé­ben a Szentatya méltatta a rendszerváltás jelentőséget, és a még megalkotandó új alkotmány fontosságát a 200 évvel ezelőtti, május 3-ai alkotmányhoz hason­lította. / Kína nem mond le Tajvanról A Kínai Népköztársaság továbbra sem mond le Tajvanról, és ha kell, a szigetet akár katonai erővel is visszafoglalja. A Zsenmin Zsipaonak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága lapjának szombati számának cikke hírül adja, hogy a KKP tárgyalásokat javasolt a Tajvanon kormányzó Kuomintangnak, a Kínai Nemzeti Pártnak. A tárgyalásokon első lépésként az ellenségeskedések beszüntetését, majd az anyaország és a sziget békés újraegyesítését vitatnák meg. — Természetesen megvitathatnák az emberi kapcsolatok, a kereskedelmi és postai együttműkö­dés kérdéseit is — hangzik a KKP javaslata. A cikk szerint a Kínai Kommunista Párt arra törekszik, hogy békés úton oldják meg az újraegyesítést, de szükség esetén semmiféle eszköztől sem riad vissza a nagy cél elérése érdekében. A. tajvani törvényhozás egy befolyásos tagja ugyanakkor arról számolt be, hogy Kína kész visszafogni Tajvan elleni diplomáciai offenzíváját, ha a sziget­­ország hajlandó tárgyalásokat kezdeni a békés egyesítésről. A Kínában járt törvényhozó a pekingi államtanács tajvani ügyekkel foglal­kozó egyik vezetőjével tárgyalt, aki elmondása szerint kijelentette neki: Tajvan nemzetközi státusa tárgyalásos úton is megoldható és semmi értelme az egy­más elleni propagandaháború folytatásának. ■L

Next

/
Thumbnails
Contents