Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

2. oldal, 1991. június 1. PETŐFI NÉPE Pártvélemények Bács-Kiskunból az Alkotmánybíróság döntéséró'l A kárpótlási törvényről és az ezzel kapcsolatos alkotmánybírósági dön­tésről kérdeztük a parlamenti pártok megyei és helyi szervezeteinek képvi­selőit, vezetőit. Tegnapi számunkban az FKgP, a KDNP és az SZDSZ, ma az MDF, az MSZP és a Fidesz képviselőinek nyilatkozatát közöljük. ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT A miniszter­elnök találkozója kisgazda vezetőkkel Antall József kormányfő péntek reggel zárt ajtók mögött tanácsko­zást folytatott a kisgazdapárt 11 elnökségi tagjával a Parlamentben. A szigorúan bizalmasan kezelt ta­lálkozóról mindössze annyi szivár­gott ki, hogy a koaliciós partnerek áttekintették az Alkotmánybíró­ság döntése után előállt helyzetet a kárpótlási törvény ügyében. A szi­gorú titoktartást azonban főként az indokolta, hogy e találkozón vehették át a kisgazdavezetők a saját kérelmükre, személyes fedd­hetetlenségükről lefolytatott vizs­gálat eredményét. Mint ismeretes 13 kisgazdapárti vezető azzal a ké­relemmel fordult a kormányhoz, hogy vizsgálják meg: politikai múltjukban vannak-e olyan „fol­tok”, amelyek kizáró okot jelent­hetnének jelenlegi funkciójukban. Az MTI értesülése szerint a kor­mányfő személyre szóló, lezárt borítékban nyújtotta át a kérelme­ző kisgazdáknak a vizsgálat ered­ményét. A levél tartalmának nyil­vánosságra hozataláról az egyes vezetők maguk döntenek. A vizs­gálat tartalmáról egyelőre annyi tudható, hogy a kisgazdavezetők 6 kérdésre kaptak választ: szerepel­nek-e a volt III/III. „SZT”-állo­­mányban; a volt társadalmi segí­tők között; a katonai biztonsági hivatal nyilvántartásában; a volt ’56-os karhatalmisták között; az 1956 előtti ÁVH „T”-állományú­­ak között, illetve a volt III/11I. há­lózati személyek nyilvántartásá­ban. Ami a kárpótlási törvény kap­csán előállt helyzetet illeti, Zsíros Géza annak a véleményének adott hangot, hogy végül is a kisgazda­­párt álláspontja győzedelmeske­dett, hiszen az Alkotmánybíróság határozata gyakorlatilag azt jelen­ti: a kormánynak kötelessége a kártalanítás elvégzése. A kisgaz­dapárt körömszakadtáig ragasz­kodik ahhoz, hogy a föld ügyében továbbra is az eredeti törvényben meghatározott 1000 aranykorona legyen a kárpótlás mértékének fel­ső határa, ennek megfelelően azt szorgalmazza, hogy emelkedjék az egyéb tulajdoni formák után járó kárpótlás mértéke. Zsíros Géza becslése szerint a kárpótlás ily mó­don az össznemzeti vagyon 7-10 százalékát érintené. A kisgazdave­zetők első benyomásai szerint a kormányfő „hajlik” a kisgazdák álláspontja felé. Zsíros ostorozta az ellenzéket, amely úgymond el­ferdíti a tényeket a kárpótlásügy­ben. (MTI)----------------------------------------­A Budapesti Szeszipari Vállalat Bajai Ecetgyára (Baja, Kölcsey F. u. 25.) alkalmazna IMPORT-EXPORT és VÁMÜGYI ismeretekkel rendelkező, angolul vagy németül, tárgyalási szinten beszélő, felsőfokú végzettségű ÜZLETKÖTŐT Bérezés megegyezés szerint. Érdeklődni: 79/26-755-ös telefonszámon lehet. 2076 s___________________________Z Elveszett május 30-án „Nyilas és Tsa Kereskedelmi Szolgáltató BT Kecskemét Adószám 20437901—2—03 Elszla.szám 259—98937—90001062" lenyomató bélyegző. Használata érvénytelen! 48900 Dr. Kozma Huba az MDF új, megbízott megyei elnöke, ország­gyűlési képviselő: Nem lepett meg az alkotmánybírósági döntésnek a kárpótlás mértékét kifogásoló ré­sze. Annál is inkább, hiszen az MDF eredetileg 600 aranykorona értékben „vezette fel” az alsó ha­tárértéket. Ez az érték a kárvallot­tak 90 százalékát jelentette volna. Az egyeztetések eredményeképpen azonban ez az érték 1000 aranyko­ronába emelkedett, a reális érték­nél magasabbra. Az alkotmánybí­rósági döntés azonban bebizonyí­totta, hogy mégiscsak ez a fajta kárpótlás a járható út és nem a Fidesz által képviselt teljes elzár­kózás és nem az SZDSZ „minden­kit egyformán kárpótolni” elkép­zelése. Elkeserítő azonban, hogy újabb 1-2 hónappal meghosszab­bodik a törvény megszületéséig az idő, ami felfokozza az indulatokat. Az apró korrekciókat egy-két hó­nap alatt el lehet végezni, például a párt még egyszer megteszi a 600 aranykoronás javaslatai, és akkor a törvény megfelel a kívánalmak nak. A ’49-es dátum egy számhábo­rú eredménye, hogy minél szélesebb legyen a kárpótlandók köre, de ez az ország teherbíró képességét ne haladja meg. A németek és zsidók ügyéről egy külön törvény gondos­kodik majd. A kormány azért fe­jezte ki sajnálkozását, mert így képét, s azt, hogy milyen legyen a tele­pülések és a megye közti kapcsolat. A korábbi túlzott centrális irányítás helyett most a települések közti elkülö­nültség a jellemző. Külföldön a racio­nalitáson alapuló társulások jönnek létre, míg itt még a kistérségi önkor­mányzati társulás is ritka. Nem közha­talmi funkcióra van szükség, hanem az önkormányzatok önállóságára épülő érdekeltség nyomán kialakuló együtt­működésre. Ezt erősítette meg dr. Csatári Bálint tudományos kutató, aki a külföldi pél­dák sokszínűségére, de a településhatá­rokon túlmutató megyei, regionális kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet, utalva több európai integrá­ciós szervezet ajánlására, állásfoglalá­sára is. Az anyagot, amely nem csak Bács-Kiskunra érvényes megállapítá­sokat fogalmazott meg, a közgyűlés jóváhagyta. A megyei gyermek- és ifjúságvéde­lem helyzetelemzéséhez két előadó, a megyei intézet, valamint a gyermek- és ifjúsági otthon igazgatója is kiegészí­tést fűzött. Előbbi meglehetősen sötét színekkel festette le az állapotokat, (az új növendékek 40 százaléka 14 évesnél idősebb, deviáns magatartásuk már ki­alakult), s igen kritikusnak tartotta az intézetből kikerülők életkezdési esélye­it is. A közgyűlés és a bizottságok is egyetértettek abban, hogy a nevelőszü­lői, családi gondozást kell fejleszteni, erre érdemes több pénzt fordítani. Ok­tóberig el kell készülnie egy szakmai programnak, amely az új igényeknek megfelelő elhelyezési struktúra kialakí­tását szolgálja. Ezért a tiszakécskei és „csúszik” a törvény hatályba lépé­se, de a nyilatkozatokban benne volt, hogy ez az egyetlen járható út, nyilvánvalóan finomításokkal. Nagy Attila, az MSZP megyei elnöke: Olyan sok ember szenve­dett kárt Magyarországon, hogy bárhol „húzzák meg” a kárpótlás vonalát, mindig történik diszkri­mináció. Másrészt a ’49-es dátum­mal van probléma, hiszen ha elfo­gadjuk a tulajdont- szentségnek, miért nem szentség 1949 előtt? Ha viszont így van, a kárpótlást akár Szvatopluk idejétől lehetne kezde­ni. A föld mindig is kézről kézre vándorolt, tehát a ’49-es állapot kikötéséről tudni lehetett, hogy al­kotmányellenes. A kormány ter­mészetes, hogy sajnálkozását fejez­te ki az Alkotmánybíróság döntése miatt, hiszen komoly politikai gondokat hárít rá. Bár, ha azt, amit éppen a kormány kérésére az Alkotmánybíróság egyszer már felvázolt, figyelembe veszik, erre nem került volna sor. Ugyanígy természetes, hogy a kisgazdapárti­ak most azt mondják, az igazság­gal szemben a társadalmi békét kell előtérbe helyezni. A társadal­mi igazság mindig sérti valakik ér­dekeit és mindig van olyan pilla­nat, amikor valakik érdekeiket fontosabbnak nyilvánítják az igaz­ságnál. Az alkotmányos gondokon kívül van politikai probléma is, az, bácsalmási gondozóház sorsáról is el­halasztották a döntést a következő közgyűlésig. Ugyancsak szakmai prog­ram kidolgozását és az otthonok sza­kosítását javasolták a gyermek- és ifjú­sági otthon vezetőjének, s elismeréssel szóltak a pedagógiai munkáról. Éles vita bontakozott ki a megyei pedagógiai intézet tevékenységének fe­lülvizsgálata nyomán. Az elemzést ké­szítő szakbizottság a települési önkor­mányzatoktól beérkezett vélemények alapján jelentette ki: az intézet létének jogossága, tevékenységének szükséges­sége nem vonható kétségbe. Igény van — elsősorban a kistelepüléseken — a szaktanácsadásra, szakértők segítségé­re, a szolgáltatásokra, amelyek a to­vábbképzést, iskolai segédanyagok, ki­adványok készítését, új tanítási mód­szerek, mérési technikák terjesztését je­lentik. S az intézetnek szerepe, feladata van az ágazati tennivalók elvégzésében, addig is, amíg a törvényi szabályozás meg nem születik. Dr. Major Imre, a pedagógiai intézet vezetője az elmúlt néhány hónap válto­zásairól szólt, majd az MDF képvisele­tében meghívottként felszólaló Dobó Attila fejtette ki — igen sarkosan fogal­mazva :—: a vizsgálat nem megalapo­zott, a pedagógiai intézet múltja miatt nem támogatandó, a jövője pedig nem biztató. Másra van szükség. Kőtörő Miklós a vita egészséges me­derben tartására hívta fel a figyelmet, Éber András, mint közgyűlési tag, fel­vállalta a hozzászóló véleményét. Dr. Wicker Erika, a bizottság vezetője el­mondta: a bizottság szakértőkből állt, minden települést megkérdeztek, ezért visszautasítja a Dobó Attila által el­mondott véleményét. Friedman József hogy egy olyan nemzedék fizet a kárpótlás során, amelyiknek sem­mi köze a károkozáshoz, sőt, föllá­zadt a károkozók ellen. Glattfelder Béla, megyei inten­dáns, Fidesz: Jó előre lehetett látni, hogy az Alkotmánybíróság meg fogja semmisíteni a törvény azon szakaszait, amelyeket a köztársa­sági elnök is aggályosnak talált. Az ellenzéki pártok képviselői már a törvénytervezet általános vitájá­­, ban rámutattak, hogy a tervezet több ponton alkotmányellenes. Ez a döntés arra is felhívja a figyel­met, hogy a kormánypártoknak felül kell vizsgálniuk eddigi jogal­kotói gyakorlatukat. Ne terjessze­nek alkotmányellenes törvényter­vezeteket az Országgyűlés elé, illet­ve helyes lenne, ha az eddig be­nyújtott tervezeteket is felülvizs­gáltatnák az Alkotmánybíróság­gal, például az önkormányzati tu­lajdonba adandó állami vagyon­tárgyakról szóló törvényjavasla­tot. A Fidesz nem helyeselte a kár­pótlás gondolatát. Úgy véljük, hogy a kormány politikai szándé­kai és az alkotmány nem egyeztet­hetők össze, azaz nem lehet egy­szerre az Alkotmánybíróságnak és a kisgazdapárt igényeinek is eleget tenni. Ugyanakkor a Fidesz által előadott koncepció megfelel az al­kotmánynak, ezért mi azt remél­jük, hogy a kormány elveti a kár­pótlás gondolatát, es teret enged olyan fontos törvényeknek, mint a szövetkezeti és a földtörvény. és Horváth János a kistelepülések és a kiskőrösi térség pedagógusai nevében, a szaktanácsadás, adott esetben szak­értők felkérésének fontosságát húzták alá. Major Imre személyes megtámadta­­tás miatt szólt, s a tájékozatlanság bá­torságát érzékelte a támadó felszólalás­ból. Dobó Attila óvott a szakértők szerződtetésétől, mondván, azok úgyis a megrendelő önkormányzat szájaíze szerint dolgoznának. Ezt viszont a fel­hördülő testület előtt dr. Wicker Juli­anna és Friedman József is visszautasí­totta, s Éber András is szükségesnek érezte bejelenteni: az előzővel ellentét­ben a meghívott hozzászóló ezen véle­ményét nem vállalja. Végül, a testület egyhangúlag elfogadta a módosított előterjesztést. A megyei közgyűlés azután egyéb ügyekben döntött. A megismételt pá­lyázat után három jelentkezőből csak egy felelt meg a követelménynek, így Pethőné Dedák Angélát megválasztot­ták a Pustatourist vezetőjének. A Megyei Ifjúsági Alapítvány által elnyert céltámogatásból vásárolt autó­busz ügyében a vizsgálat további tisztá­zást igényel. Amiben már most egyetér­tett a testület: a szabálytalanul vásárolt buszt el kell adni, a pénzt vissza kell fizetni. A közgyűlés zárt ülésen tárgyalt két személyi kérdést. A döntést Kőtörő Miklós ismertette az érintettekkel. Eszerint, Szabó Attilát, a Hírős Film igazgatóját beosztásából, 12 hét fel­mondási idővel, alkalmatlanság miatt felmenti, s augusztus 23-ával munkavi­szonyát felmondja. Dr. Gaál Ödön, a Filantróp Vállalat igazgatója ellen pe­dig fegyelmi vizsgálatot indítanak. V. T. KRAVCSUK—ANTALL MEGBESZÉLÉS Ukrajna demokratikus jogállam lesz Az ukrán politika fő iránya a szuverenitásra való törekvés. Ezért Ukrajna olyan szövetségi rendszer híve, amely biztosít­ja a Szovjetunió államainak szuverenitását — hangzott el Leonyid Kravcsuk és Antall József megbeszélésén. A magyar kormányfő péntek délelőtt hivatalában találkozott az Ukrán Legfelsőbb Tanács hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnökével. A megbeszélésen Leonyid Kravcsuk hangoztatta, hogy Ukrajna demokratikus jogállamot kíván megteremteni, olyan országot, amely jószomszédi, baráti kapcsolatokat ápol környezetével, így Magyarországgal is. A megbeszélésen az ukrán államfő és a magyar minisz­terelnök a legnagyobb figyelmet a gazdasági együttműködés kérdéseinek szentelte. Ami a jövőt illeti, Ukrajna saját maga kívánja formálni külgazdasági kapcsolatait, mi több, a köztársaság képes is önálló nemzetgazdaság kiépítésére — emelte ki Leonyid Kravcsuk. A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban hangsúlyozta: Ukrajna politikája ez ügyben megegyezik azzal a gyakorlat­tal, amelyet Magyarország követ. Leonyid Kravcsuk végezetül Ukrajnába szóló meghívást adott át Antall Józsefnek. Az ukrán államfőt a Parlament delegációs termében fo­gadta Szabad György, a magyar Országgyűlés elnöke. A magyar politikai élet vezetőivel folytatott megbeszélé­sek után a magyar—ukrán kapcsolatok különféle területeit érintő dokumentumokat írtak alá az Országházban. A dokumentumok aláírását követően Göncz Árpád és Leonyid Kravcsuk nemzetközi sajtókonferencián válaszolt az újságírók kérdéseire. Az ukrán államfő a délutáni órákban üzletemberekkel folytatott megbeszélést a Magyar Gazdasági Kamarában. Leonyid Kravcsuk magyarországi látogatásának pénteki programját a Magyar—Ukrán Társaság képviselőivel meg­tartott találkozó zárta. Tizennyolc napirendet tárgyalt a megyei közgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Kártalanítás német módra A német kormány kártalanítani akarja az NSZEP-rezsim idején jogellenesen bebörtönzött személyeket, ám az intézkedés hatálya csak azokra terjed ki, akik legalább 1990. július 1-jéigazNDK-ban éltek — irja pénteki számában a Berliner Morgenpost. A lap az igazságügy-minisztérium parlamenti államtitkárára hivatkozik, aki szerint a kormányra alkalmasint több száz millió márka kártérítés kifizetése vár. A sztálinizmus áldozatainak reha­bilitációjáról szóló törvény még a nyári szünet előtt a Szövetségi Gyűlés elé kerül. Jelenleg máris 60 000 kártalanítási kérelem fek­szik a hatóságok asztalán, s az államtitkár becslése szerint végleges számuk könnyen elérheti a százezret. A Szovjetunió nem készült fel a piacgazdaságra A Szovjetunió még mindig nem készült fel arra, hogy vállalja a piacgazdaságra való áttéréssel járó komoly szülési fájdalmakat. Ez az állapot pedig nem indokolja, hogy a Nyugat Moszkva segítségé­re siessen — vélekedett pénteken Lisszabonban egy magasrangú amerikai tisztségviselő a washingtoni szovjet—amerikai megbeszé­lésekről. Elmondta, hogy a Jevgenyij Primakov vezetésével Washington­ban tárgyaló szovjet delegáció James Baker külügyminiszternek új válságellenes tervet nyújtott át, Washongton azonban irreálisnak tartja azt. „Noha a terv tartalmaz kiigazításokat, nem hiszem, hogy alap­vető lépés volna egy valódi piacgazdaság kialakítása felé” —jelen­tette ki az amerikai tisztségviselő, kérve, hogy ne említsék a nevét. (O egyébként az angolai békemegállapodás aláírására és a szomba­ti amerikai—szovjet külügyminiszteri megbeszélésre érkezett a portugál fővárosba.) A forrás szerint az amerikai kormányzat nincs meggyőződve arról, hogy a szovjetek tudnák, mit és hogyan kell tenniök, sem pedig arról, hogy megvolna a politikai szándék az átalakítással járó szenvedés vállalására. Hajtóműhiba okozhatta a Lauda-Air gép katasztrófáját A múlt hét végén szerencsétlenül járt Lauda-Air gép egyik hajtó­művén nagy égési nyomokat találtak, s ez a tény azt a feltételezést támasztja alá, hogy nem pokolgép okozta a Boeing 767-300-as katasztrófáját és 223 ember halálát — jelentette pénteken egy thaiföldi napilap. Az angol nyelvű Bangkok Post a vizsgálóbizottság helyettes vezetőjét idézve azt írta, hogy a gép egyik hajtóműve kiégett, mielőtt a repülőgép lezuhant volna. Mindamellett hangsúlyozta, hogy az okokkal kapcsolatban még nem alakítottak egyértelmű álláspontot, és az úgynevezett fekete dobozok adatait még értékelni kell. A repülési adatokat tartalma­zó fekete dobozokat Washingtonba, az egyik biztonsági kérdések­kel foglalkozó intézményhez küldték — közölték thaiföldi tisztség­­viselők. Tárgyalások a nagykoalíció lehetőségéről Romániában Nem közeledtek az álláspontok egy esetleges nemzeti egységkor­mány megalakításáról a Nemezeti Megmentési Front és az ötpárti Konvenció a Demokrácia Megtermelését e heti — elnökhelyettesi szintű — tárgyalási fordulóján sem. A kormányzó Front változatlanul elfogadhatatlannak tartja a Nemzeti Liberális Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Román Öko­­logista Párt és a Román Szociáldemokrata Part feltételeit. A poli­tikai egyeztetés céljából létrehozott konvenció a miniszteri posztok 50 százalékára tart igényt, s álláspontja szerint a miniszterelnök független személy legyen. A kormánypárt viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a miniszterel­nöki bársonyszéket a tavalyi választásokat megnyerő front vezető­je, vagyis Petre Roman tartsa meg, a miniszteri tárcáknak pedig csak a 40 százalékát hajlandó átengedni, de azt sem a konvenció tagjainak, hanem az egész ellenzéknek. Felszámolták a „Barcelona-kommandót” A spanyol rendőrök csütörtökön egy Barcelona közelében vég­rehajtott rajtaütés során agyonlőttek két feltételezett baszk geril­lát, öt másikat pedig letartóztattak. A belügyminisztárium szerint az illetők követték el egy nappal korábban azt a csendőrlaktanya elleni pokolgépes robbantást, amely kilenc ember életét követelte, ötven embert pedig megsebesített. A rendőrség igen nagy sikernek tartja az úgynevezett „Barcelo­­na-kommandó” felszámolását, mert értesüléseik szerint az ETA baszk szervezethez tartozó csoport a jövőre tartandó barcelonai olimpia biztonságát is fenyegette. Vége az angolai polgárháborúnak A portugál fővárosban pénteken írják alá az angolai kormány és az UNITA közötti békemegállapodást. A ceremónia — amelyre már megérkezett James Baker amerikai és Alekszandr Besszmert­­nih szovjet külügyminiszter, valamint Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár is — hivatalosan véget vet a 16 éve tartó angolai polgárhá­borúnak. Az amerikai diplomácia vezetője útban Lisszabonba, a repülő­gépen adott nyilatkozatában a regionális válságokkal kapcsolatos uj szovjet politikai gondolkodás példájaként méltatta a béke­megállapodást, reményét fejezve ki, hogy ez a módszer Közel- Keleten, Salvadorban és Afganisztánban is folytatódik majd. Hasonlóan vélekedett Besszmertnih is, mondván: az ilyen kon­fliktusokat egyedül politikai módszerekkel lehet megoldani. Az angolai egyezmény aláírását követően szombaton a két nagyhata­lom külügyminisztere külön tárgyalást is folytat egymással. Közlekedési sztrájk Párizsban Súlyos zavarokkal kezdődött meg pénteken reggel a francia fővárosban a tömegközlekedés: a metro, az autóbuszok és helyiér­dekű járatok vonalain ugyanis sztrájkba lépett a személyzet jelen­tős része. Az egynapos figyelmeztető sztrájkot meghirdető szak­­szervezetek két célt akarnak elérni: egyrészt növelni a metró- és a buszjáratokon a biztonsági intézkedéseket, másrészt biztosítani a fizetesrendezéseket és a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartását. Zöld benzin Belgiumban Zöld üzemanyagot tankolnak ezentúl a katalizátoros autókba Belgiumban: a töltőállomások kötelesek a környezetvédő mozgal­ma^ jelképező színre festeni az ólommentes benzint. így érik el, hogy lebukjanak a csaló benzinkutasok, akik a hagyományos benzinhez ólommentes üzemanyagot keverve, adó­­kedvezményeket kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents