Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-28 / 150. szám

PETŐFI NÉPE 1991. június 28., 3. oldal A félegyházi földhivatal fölkészült Érezhetően megnőtt a földhiva­tal kiskunfélegyházi kirendeltségé­nek ügyfélforgalma. Felvilágosítá­sért, tanácsért, okiratért hétfőn és piaci napokon igen szép számban keresik föl a Jókai utcai irodát. Csá­­nyi György hivatalvezető szerint náluk egy-egy ügyet még aznap mindenkinek sikerül elintéznie, az okiratot megkapnia, hiszen a hiva­talnak erre a szolgálatra beosztott alkalmazottai a munkaidejük zö­mében az ügyfelekkel foglalkoznak. Van már kárpótlási törvény, de annak végrehajtási utasítása még hiányzik. Ezért a kiskunfélegyházi földhivatal sem ismerheti, hogy majdan milyen iratokat kell az ügyfeleknek csatolniuk, s vajon az itt beszerezhető másolatok elegen­dőek lesznek-e az ingatlankárpót­lás érvényesíttetésére. Azok a másolatok, amelyeket a hivatal eddig kiadott, azt igazol­ják, hogy az érdekelt személynek vagy a szüleinek bejegyezték-e a tulajdonjogát, vagy ez a joga az ingatlan betagosításakor meg­szűnt. Tény, hogy Kiskunfélegyhá­zán a városban és a környéken la­kó ügyfelek gyorsabban juthatnak hozzá a szükséges okirathoz, ha birtokukban van a földmegváltási határozat, és azt be is tudják mu­tatni a földhivatalban. (k. a.) Mindenki nekünk tartozik Gazdasági kapcsolatok a volt KGST-országokkal A dollárelszámolásra való áttérés a közép-európai országok közül Lengyelországgal sikerült a legjobban — közölte az NGKM illetékese. Gérnyi Gábor főosztályvezető-helyettes a távirati iroda kérdésére el­mondta: ennek oka, hogy a térségben a magyar és a lengyel vállalatoknak van a legnagyobb tapasztalatuk a konvertibilis kereskedelemben, s ebben a két országban leginkább önállóak a vállalatok. Ennek eredménye, hogy a két ország kereskedelmi forgalma május végéig elérte a 150 millió dollárt. Csehszlovákiával is hasonló nagyságrendű a forgalom, de ez egyelőre elmarad a várakozásoktól, ugyanis az elmúlt években északi szomszé­dunk az egyik legnagyobb kereskedelmi partnerünk volt. Nehezen indul be viszont a magyar—román kereskedelem, várhatóan a barter kerül majd előtérbe, de az ezzel kapcsolatos bukaresti szabályozók meglehető­sen szigorúak. Bulgária belső gazdasági gondjai miatt az idei forgalom alig haladja meg a 10 millió dollárt, ráadásul Szófia több mint 70 millió rubellel tartozik Magyarországnak, az elmúlt években felhalmozódott magyar aktívum miatt. A három, Európán kívüli volt KGST-országgal lényegében szünetel a kereskedelmi forgalom. Vietnam ugyanis majdnem 300, Kuba mintegy 150, Mongólia pedig 30-40 millió rubellel tartozik hazánknak. Adóssága­ik korábbi magyar kormány- és kereskedelmi hitelekből duzzadtad fel, s ez a kintlevőség egyhamar aligha hajtható be. Vagyonvédelmi bemutató Szánkon Ma délután folytatódik Szán­kon az a vagyonvédelmi- és bizton­­ságtechnikaibemutató-sorozat, amelyet a művelődési ház kezde­ményezett korábban. A kiállításon és bemutatón több érdekes lakás- és autóvédelmi ri­asztóval, különböző beléptető­rendszerekkel, iratmegsemmisí­tőkkel ismerkedhetnek a látogatók két napon át. Ma 15—18 óráig, holnap 9—12 óráig tekinthetők meg a berendezések. Kaskantyún olcsóbb és jobb az élelmiszer ­kínálat Megduplázódott egy hónap alatt a kaskantyúi ABC forgalma, annak köszönhetően, hogy a ko­rábbi üzemeltetőtől az üzletet bér­be vette egy kft. Több zöldségfélét árulnak, hetente háromszor a Bácshústól rendelnek töltelékáru­kat, fölvágottakat és a tejtermék-, valamint az üdítőital-kínálatukat is növelték. Arra is van lehetősé­gük, hogy néhány élelmiszert ol­csóbban adjanak. A hűtőberende­zések számát megduplázták, s a hat hütőtároló egyikében még az üdítőitaloknak is helyet szorítot­tak. Az átrendezett, így tágasabb, tiszta üzletet napok alatt megked­velték a kaskantyúiak, akiknek még egyéni megrendeléseit is telje­sítik. A níllií/.ott sertés a kerítést meddig rágja'.’ A SZÁZÖTVENMILLIÓ ELMÉLETI PÉNZ? Ütemesebb a sertésátvétel és az -export Egy-két kivételes esettől elte­kintve az egész országban a terve­zet szerint folyik a nagy súlyú ser­tések fölvásárlása és vágása. Elő­fordult ugyanis, például Kecelen, hogy 196 kilósnál nagyobbat nem akarták ■ >föfvásárolni. Dr,\<. Szökő • Károly, a Földművelésügyi Mi­nisztérium dielyettes államtitkára, a sertésfölvásárlások irányítására kinevezett miniszteri biztos el­mondta, ez teljesen abszurd, sza­bálytalan, a minisztérium minden törekvésével és utasításával ellen­tétes. Egyébként arra kérték a hús­üzemeket, hogy a legnagyobb, 200-300 kilós állatok átvételét he­lyezzék előtérbe. Bács-Kiskun me­gyében az elmúlt két hétben meg­csappant az ólakba kényszerült ál­latok száma, a fővárosi, szegedi és gyulai húsipari vállalatok mellett a kiskunfélegyházi is jelentős meny­­nyiséget vett át. Félegyházán egyébként hetente 3 ezret vágnak ezekből a nagy súlyú sertésekből, valamint másfél ezer normál sú­lyút. A legkedvezőtlenebb helyzet­ről Horváth Géza, a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság áruforgalmi osz­tályvezetője tájékoztatta lapunkat. Ugyanis már négy hete házalnak háromezer nagy súlyú sertéssel, de elutasította őket a szegedi, a gyu­lai, sőt, a pécsi húsipari vállalat is, mondván, megyén kívüli gazda­ságtól ők bezzeg nem vesznek át nagy súlyú sertést. Csupán a buda­pesti és a félegyházi vállalatoknak tudnak eladni, az utóbbinak a jövő héten 500 darabot szállítanak. Dr. Szőke Károly a hét elején az alföldi térség húsüzemeiben szer­zett tapasztalatairól elmondta: Csongrád megyében még jelentő­sebb a feszültség, Békésből és BácsrKiskunból viszont jó ütem­ben érkeztek a nagy súlyú sertések a vágóhidakra. Nyújtott és hét vé­gi műszakokban vágták le az álla­tokat. Az üzemek saját hűtőházai megteltek, ezért például Debrecen­be is szállítottak bértárolásra fél­sertéseket. A háztáji állatok több­ségének minősége elszomorító, ezek túl zsírosak, ami fajta-, illetve takarmányozási gondokra utal. A miniszteri biztos tájékoztatott arról, hogy az export is elkezdő­dött. Szovjet piacra az elmúlt egy hónap alatt 15 ezer tonnát szállí­tott ki két kft., s ezen felül az AZI­MUT szovjet—magyar vegyes vál­lalat is megkezdte az exportot. Olaszországba és Kubába zsírt tudtak eladni különböző külkeres­kedelmi cégek. Lapunkban megírtuk, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um 75 millió forintot ajánlott fel saját intervenciós alapjából a nagy súlyú sertések felvásárlásához, amennyiben az FM ehhez hasonló összeget tesz. Végül is a minisztéri­umnak megadatott a 75 millió fo­rint ilyen célú felhasználása, de az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság kikötötte, hogy az össze­jött 150 millióból csak abban az esetben fizethető júniusban és júli­usban állatonként még 2500 forint a feldolgozó vállalatoknak, ha az április—május átlagában levágott sertések számához képest nagyobb a felvásárlás. Szőke Károly ezt ir­reális kikötésnek tartja, mivel a bá­zisként említett hónapokban is a vállalatok többsége, lehetőségei­hez képest, fokozott ütemben vette át az állatokat. Ezért a bizottság álláspontjának módosítására tett javaslatot, ugyanis ha ez nem tör­ténik megr akkor a 150 millió fo­rint döntő része elméleti pénz ma­rad, és nem tudják a várt gyorsa­sággal fölvásárolni a nagy súlyú sertéseket. Cs. I. EGYENRUHÁKAT FÉLRELÖKTE A BETÖRŐ Falbontással jutóit be a műhelybe A kisszövetkezet elnökének már a szeme sem reb­bent, amikor a takarító néni hajnalban szólt: betörő járt a műhelyben. Igaz, legutoljára decemberben rá­molták ki az egyik bérbe adott helyiséget, akkor ellen­ben kétszer is. Most azt elkerülték. Amire egyébként megvolt minden okuk: a bérlő, a videotéka gazdája, riasztóval védi az üzletét. Tegnap viszont megint rendőrautó állt a kecskemé­ti Arany János utcában, a Ruhaipari Kisszövetkezet előtt. Helyszineltek. Volt mit, az éjszakai műszakot választó tolvaj akkora felfordulást csinált, hogy a takarítónők még délben is mosták a követ utánuk. Ami addig kiderült: este nyolc és hajnali 5 között történhetett a betörés, idő tehát volt bőven. A „láto­gató” az udvari feljárón keresztüljutott a padlásra, és munkához kezdett. Kibontott egy közfalat, átmá­szott, tovább vésett és a modellezőműhely mennyeze­tén át — egy konvektor, valamint egy hűtőszekrény között — landolt a felső szinten. Felforgatta a szekré­nyeket, de vélhetően kevesellte az ott talált szabás­mintákat zsákmányként, ezért tovább haladt. Most már bent, a lépcsőn jutott le a földszintre. Kifeszített néhány ajtót, áttörte az elválasztóként funkcionáló farostlemezt és hipp-hopp, egy butikban találta ma­gát. Komótosan válogatott a ruhák között, levállfá­­zott, majd a százezret érő holmi mellé csapott egy számítógép-klaviatúrát, és eltalpalt. A jó ízléssel megáldott ember különös gonddal tur­kált a legújabb divatirányzatnak megfelelő holmik között. Könnyű, nyári cuccokat pakolt. Otthagyta viszont a komplett rendőrruhákat, jóllehet a betörés helyszínén ebből volt a legtöbb. A szövetkezet tudniil­lik egyenruhákat is varr. Ugyancsak a legújabb divat­­irányzat szerint. De az nem kellett. Talán csak azért, mert a szürke most nem divat­n. n. m. A farostlemez áttörése már nem okozott problémát. (Gaál Béla felvételei) TÖBBEN VANNAK, MINT AMERIKÁBAN Harmincezren külkereskednek alanyi jogon Idén az első félévben mintegy 10 ez­ren váltottak külkereskedői jogosít­ványt, így ma Magyarországon már mintegy 30 ezer vállalat, szövetkezet, illetve magánvállalkozó foglalkozik ez­zel a tevékenységgel. A Tradeinformtól kapott tájékozta­tás szerint a szakma hazai vonzerejét egyebek közt az az összehasonlítás is jelzi, hogy például az USA-ban lénye­gesen kevesebben működnek a külke­reskedelem területén. Miután talán az egész országban nincs 30 ezer szakkép­zett külkereskedő, felmerül a kérdés, hogyan kaphatják meg az engedélyt, s mit jelent tulajdonképpen az alanyi jog. A Tradeinformnál elmondták: ma is él még az a külkereskedelmi minisztéri­umi rendelet — amelyet az NGKM azóta megerősített , amely szakképe­sítést ír elő a külkereskedelmi tevé­kenységre. Ám a rendelet csak elmélet­ben létezik, a gyakorlatban nem nézik, hogy ki, milyen képesítéssel kíván bele­vágni a szakmába. Mindössze a vállal­kozói igazolvány szükséges ahhoz, hogy a két példányban rendszeresített bejelentőlapot kitöltsék, s helyben - a Vigadó utcában a volt Belkereskedelmi Minisztériumban — felveszik a külke­reskedők sorába a jelentkezőt. Ennek az okmánynak a birtokában számos árucikket lehet exportálni vagy impor­tálni. Bizonyos árukra és tevékenysé­gekre azonban nem elegendő a bejelen­tés. Többek közt például az engergia­­hordozók export-importja nem ilyen egyszerű, ezekre újabb engedélyt kell kérni. Az NGKM bírálja el, hogy meg­adja-e a lehetőséget a vállalkozónak. Hasonló a helyzet az engedélyköteles áruk listáin szereplő termékekkel. Az importtermékek körülbelül 6, az ex­portálandó cikkeknek azonban 60 szá­zalékára külön engedélyt kell kérni. (A 112/6/90. december 29-ei NGKM vég­­'rehajtási utasítás és ennek mellékletei minderre pontos útmutatást adnak.) Nyilvánvaló, hogy a rendeletek töm­kelegében a vállalkozók nehezen isme­rik ki magukat. Ezért a Tradeinform átfogó tájékoztatót ad ki, amely tartal­mazza mindazokat a tudnivalókat, amelyekre a külkereskedés megkezdé­sénél szükség lehet. A tájékoztatót a Tradeinformnál lehet beszerezni, Bu­dapesten és a megyei kirendeltségeknél. Egyházi ingatlant adott vissza az Axel Springer Huszonnyolc év után elbúcsúzik régi szerkesztőségétől az Üj Dunántúli Napló: régi, patinás épületét visszaadja a kato­likus egyháznak, amely teológiai főiskolát, illetve szeminári­umot létesít falai között. A Hunyadi utcai telek az 1300-as évektől egyházi tulaj­donban volt. Az 1934-ben épített palotában előbb papi otthon működött, ezt váltotta fel 1963-ban a szerkesztőség. A kö­zelmúltban megtartott sajtótájékoztatón Mayer Mihály pé­csi megyéspüspök jelenlétében közölték: az Axel Springer —Magyarország Kft. nem várja meg az egyházi ingatlanok visszaadásáról rendelkező törvényt, hanem saját elhatározá­sából visszaadja az épületet az egyháznak, jogos tulajdono­sának. Mayer püspök köszönettel vette a segítséget, mert a teológiai főiskola létesítésének előkészületei már előrehala­dott állapotban vannak. A szerkesztőség költözködésének és az új székház telepíté­sének költségeit, valamint az átmeneti időszak bérleti díját a lap tulajdonosa, az Axel Springer—Magyarország Kft. magára vállalta. Ferenczy Europress FARMERGAZDASÁGOK, FIGYELEM! A KSZE RT. értesíti önöket, hogy 1991. jún. 29-én, 10 órakor DOBOSÖNTÖZÖBERENDEZÉS-bemutatót tart HARTÁN, a kiskékesi út mellett. 11 órától: MG.MUNKAGÉP-VÁSÁR nagy árkedvezménnyel, IVECO teherautók bemutatója. Sok szeretettel várjuk az érdeklődőket. KSZE RT., Szekszárd 75413 * * * ❖ * * * * * * * * * * * * * * * * r — Legolcsóbban nálunk vásárolhat! Új AVIA 31 L típusú tehergépkocsit — 5 sebességes, ponyvás, hosszú platós — 15 000 km garanciával, vizsgázottan, azonnali átadással 1 050 000 Ft + áfa áron, lízinglehetőséggel, amíg a készlet tart. KSZE Agrárfejlesztő és Kereskedelmi Részvénytársaság 7100 Szekszárd, Páskum u. 2. Telefon: 74/15-811; Telex: 14-225; Fax: 74/16-168 ********************************************** 2342 & Vásároljon 70 százalék befizetésével autót júliusban! RENAULT 19 CHAMADE TR Elegáns, családi kényelem • 1.4 I 60 LE motor • 140 km/h utazósebesség • 8 év gyári garancia a karosszériára • kategóriájában a legnagyobb csomagtér • 6.5 liter/100 km átlagfogyasztás. Ára rendszámrhal T 100 574 Ft. Szállítási határidő 1—4 hét. A fennmaradó 30 százalékot (330 172 Ft) részletekben fizetheti r MEGNYERHETI i vagy I mert A RENAULT KECSKEMÉT a hónap végén közjegyző jelenlétében egy vásárlóját kisorsolja és kifizeti helyette a hiányzó összeget. EZ IGAZI LEHETŐSÉG — MOST VÁLTHAT! REXAIJI.T KECSKEMÉT Az Alföld Áruházban (Május 1. tér), t.: 76/22-644/63 (És még egy RENAULT-cím: Tiszakécske, Szabolcska u 13 . t : 76/41-198;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents