Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-26 / 148. szám

2. oldal, 1991. június 26. PETŐFI NÉPE Haláldomb volt a neve • „A gyerek, a/ gyerek. Úgyis azt csinálja, amit nem szabad .. • Kicsór József polgármester: „újabb fuvarosok jöttek.” Újabb fuvarosok jöttek (Folytatás az 1. oldalról) — Februárban a városgazdálko­dási osztály elcsípett itt egy fuvarost, akkor intézkedtek. Kötelezték, hogy szüntesse meg a veszélyhelyzetet. Megtörtént. De maga is látta: épít­kezéshez kiváló az ottani homok. Újabb fuvarosok jöttek, talán azért, mert másutt nincs ilyen. Illegális ho­mokbányaként használták. — A rendkívüli haláleset miatt államigazgatási vizsgálat keretében kezdtünk vizsgálatot — mondja dr. Kristóf András rendőr alezredes, a város rendőrfőnöke. — Keressük, hogy megállapítható-e valakinek a felelőssége. Akár szándékosan, akár gondatlanságból. Ha igen, akkor el­rendeljük a nyomozást. Szolnokról, a Bányaműszaki Felügyelőségtől is jönnek. De hát ez nem is volt bá­nya . . . Csak egy illegális homok-Erről beszél szinte mindenki a vá­rosban az utcán, a piacon, a házak előtt, a munkahelyeken a négy kis­gyermek halálának körülményeit tárgyalják az emberek. Beszélik: ha gyűjtő. A Dózsa Tsz területén. Es hány ilyen van még ebben a térségben. Tavaly Pálmonostorán, az idén Tass mellett fulladt homokba gyerek. De nézzünk szét Bugacon, vagy az oro­szok által elhagyott helyeken. Ki tud­ja előre, mi történik még ott? Itt a szünidő ... Borzasztó tragédia ... közelebb lett volna egy nyilvános te­lefon . .Ha előbb jönnek a men­tők ... És ha lett volna velük or­vos .. . — Minket éppen úgy megrázott a tragédia, mint másokat — feleli erre Varga Lajos szakápoló, aki a riasz­tás után egy percen belül induló két mentőkocsi egyikében ült. A papí­rok szerint őket értesítették az utol­sók között. Tény: a rendőrök szól­tak nekik. Pontosan 13 órakor, majd négy perc múlva ott volt az első kocsijuk a helyszínen. Addigra a négy kisgyerek élettelenül, egymás mellett feküdt a homokon. Varga Lajosnak 17 éves gyakorlata van. Kollégája az egyikhez, ő a másikhoz rohant. A légutakat akarták a ho­moktól megtisztítani, de már nem le­hetett. Valaki előttük vízzel kísérelte meg. A massza a légutakba iszapo­sodon. Menthetetlenek voltak. — Addigra kiért egy körzeti orvos is a kocsiján, de segíteni ősem tudott. Mind a négyen meghaltak. Félegyházán keresik a felelősö­ket. De ki lesz az? Kire lehet egyértel­műen rámutatni: mindennek ő az oka. Talán igaza lehet annak a pol­gárnak, aki szerint a felelősség egye­temleges. Ő úgy mondta: az önkor­mányzattól kezdve a szülőkön ke­resztül, a földtulajdonos szövetkeze­ten át, egészen a közelben lakókig fe­lelőssé tehető mindenki. Elsősorban az illegális homokszállítók .. . * Kiskunfélegyháza önkormány­zata 15-15 ezer forintos gyorssegélyt juttatott a tragédia sújtotta csalá­doknak. Andrea, Zsolt, Tamás, At­tila szüleinek. Szöveg: Noszlopy, kép: Gaál Béla Ha Visszakapja épületét a katolikus egyházközség A vizsgálattól függetlenül kötelező a gépjármű-biztosítás A gépjármű üzemben tartójának kö­telező felelősségbiztosításáról szóló jogszabály alkotmányellenességének folyamatban lévő alkotmánybírósági vizsgálata nem függeszti fel annak vég­rehajtását, így a július 1-jei hatályba lépésére minden, a kormányrendelettel érintett állampolgárnak tekintettel kell lennie — mondta dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára az MTI érdeklődésére. A főtitkár közölte: az Alkotmánybí­róság keddi teljes ülésén úgy döntött, hogy azokat az állampolgárok széles körét érintő indítványokat, amelyek a kötelező felelősségbiztosításról szó­ló jogszabály alkotmányellenességé­nek vizsgálatát kérik, még július kö­zepéig, az alkotmánybírók nyári sza­badságának megkezdéséig, a testület teljes ülése napirendjére tűzi. Addig az ügyben az előadó alkotmánybíró a szükséges előkészítő munkákat végzi. A főtitkár nyomatékosan hangsú­lyozta: a gépjárművek üzemben tartó­inak — az Alkotmánybíróság eljárásá­tól függetlenül — be kell tartaniuk a rájuk vonatkozó kötelező jogszabályi előírásokat. (MTI). Kegyelmi állapotban a taxisblokád résztvevői (Folytatás az I. oldalról) kialakítani. Otthont nyerhet végre a Máltai Lovagrend Magyarországi Sze­retetszolgálatának kecskeméti szerve­zete. A városba visszatelepülő ferences atyák ideiglenes rendháza is ott lesz. (Ok visszakérték a régi kolostorukat, ahol jelenleg a Kodály-intézet műkö­dik.) Az épület egyik szárnyában kato­likus leánykollégiumot nyitunk. Nagy szükség van egy ilyen intézetre! —- A Kada Elek Közgazdasági Szak­­középiskola is kérte a főtéri épületet. Elképzelhető, hogy közösen működtetik majd az intézményt? — Most még korai lenne a konkrét tervekről beszélni. Mi partnerek len­nénk egy közösen működtetett konvik­­tus megszervezésénél. Mindjárt hozzá­tenném: úgy gondoljuk, hogy a megye­­székhely többi középiskolájából is je­lentkezhetnének katolikus lányok . . . — Nemrégen hirdetményt olvashat­tunk a nagytemplom ajtaján: szervezik az angolkisasszonyok gimnáziumát. A rend nem a Kossuth téri épületben kezdi majd meg a munkát? — Volt olyan terv, hogy még az idén indulni fog az angolkisasszonyok gim­náziuma. A minisztérium azonban nem adta meg idénre az engedélyt. Az első osztály a tervek szerint csak az 1992/ 93-as tanévben indulhat. Addig is fo­lyik a szervezés. De ez az iskola a rend ügye. A nővérek egy másik ingatlant kérnek vissza. Úgy hallottam, ők sem kopogtattak hiába az illetékesek ajta­ján .. . Farkas P. József Alkotmányos a közkegyelmi tör­­vány - mondta ki az Alkotmánybíró­ság június 24-ei teljes ülésén hozott ha­tározatában a közkegyelem gyakorlá­sáról szóló 1991. évi V. törvény 6. pa­ragrafusa alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványok alapján lefolytatott eljárás után. A tes­tület — állásfoglalására tekintettel — elutasította az alkotmányellenesség megállapítására és a vonatkozó tör­vényhely megsemmisítésére irányuló indítványokat. Az Alkotmánybíróság határozatá­ban —■ utalva a korábbi döntésére — rámutatott, hogy a közkegyelem a Or­szággyűlésnek olyan, alkotmányban foglalt felhatalmazáson nyugvó közha­talmi jogositványa, amelyet szabad be­látása szerint gyakorol. A közkegye­lemre senkinek nincs alanyi joga, s az alkotmány a közkegyelem gyakorlása tekintetében nem ír elő sem feltételeket, sem korlátozó rendelkezéseket. Az Al­kotmánybíróság megállapította, hogy a törvény sérelmezett 6. paragrafusa, miszerint a közkegyelemre utóbb mél­tatlanná válik az, aki a törvény hatály­balépését követően 5 éven belül olyan szándékos bűncselekményt követ el, amelyért végrehajtandó szabadság­­vesztésre ítélik, nem sérti az alkotmány egyetlen rendelkezését sem. Azon alap­vető állampolgári jogoknak és bünte­tőeljárási alapelveknek, amelyeknek sérelmére az indítványozók hivatkoz­nak, az esetben kell érvényesülniük, amikor a kegyelem hatályvesztésének törvényi feltétele bekövetkezik. E kö­vetelmények kiegészülnek természete­sen a büntetőeljárás egész garanciális rendszerével. Az a tény — állapította meg az Al­kotmánybíróság —, hogy az útelzárás­ban bármely oldalon résztvevőkről nem készült egységes nyilvántartás, s így a kegyelem hatályvesztése folytán meginduló büntető vagy szabálysértési eljárás számára a rendelkezésre álló adatok köre eltérő, nem alkotmányos­­sági kérdés, és nem jelenti a törvény előtti egyenlőség elvének sérelmét. Kötelező gépjármű­­felelősség-biztosítás GARANCIA HZIOStlÖ Megállapodás a SZOT-vagyon megosztásáról Hat szakszervezeti tömörülés kedden megállapodást kötött a SZOT- vagyon megosztásáról. A megállapodásban az Autonóm Szakszerveze­tek Országos Koordinációja, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Munkástanácsok Or­szágos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és a Szo­lidaritás Szakszervezeti Munkásszövetseg vett részt. A tárgyalásokon ott voltak a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának képviselői is, ám ők nem értettek egyet a körvonalazódó megállapodással, s így távoztak a megbeszélésekről. A érintettek a SZOT-vagyon megosztását a szakszervezetek belügyé­­nek tekintik. Tudomásul veszik, hogy a vagyon valamennyi szakszerve­zet tulajdona. Ennek megfelelően azt a tulajdonosoknak kell kezelni, mégpedig úgy, hogy az értéktárgyak, az ingatlanok birtokukba kerülje­nek. A hat tömörülés érdekelt abban, hogy a tulajdonosok a kölcsönösen elismert tulajdoni hányadukat közvetlenül is birtokolják és használatába vegyék. Az osztozkodás alapja a szakszervezetek taglétszáma. A most kötött megállapodás a vagyon előzetes megosztását jelenti, a végleges megegyezést a későbbiekben fogják megkötni a szakszervezeti tömörülések. A végleges megegyezés alapja az akkori időpontban igazolt taglétszám. A hat szakszervezeti tömörülés elismeri, hogy a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája is jogosult a SZOT-vagyon egy részére. Vagyoni hányadukat elkülönítik, hogy annak birtokbavétele számukra is lehetővé váljon. A jelenlegi elképzelések szerint a vagyoni vitát július 31-éig lezárják. (MTI) Esetleg nullamegoldás ? Magyar—szovjet tárgyalások Zarojegyzokönyv aláírása nél­kül fejeződtek be kedden kora dél­után a szovjet csapatkivonás anya­gi, pénzügyi problémáival foglal­kozó tárgyalások — hangzott el a Honvédelmi Minisztériumban tar­tott sajtótájékoztatón. A dokumentumot magyar rész­ről azért nem írták alá, mert Vik­tor Silov szovjet kormánymegha­talmazott nem járult hozzá, hogy jegyzőkönyvben rögzítsék: az 1957., az 1958. és 1990. évi magyar —szovjet dokumentumok vonat­kozó cikkelyei meghatározóak a későbbi tárgyalások során. Mind­ezt azért lett volna fontos írásba foglalni, mert ezek a kormányközi megállapodások a csapatkivonás befejeztével hatályukat vesztik, ám eddig e dokumentumok szabályoz­ták a szovjet csapatok magyaror­szági állomásoztatásának anyagi­vagyonjogi kérdéseit is. Annus Antal magyar kormány­meghatalmazott közölte, hogy jú­lius elején kormány-előterjesztés készül az elszámolással kapcsola­tos hátralévő feladatokról. Az MTI kérdésére válaszolva elmond­ta, hogy a tárgyalások során rend­szeresen konzultált Antall József kormányfővel. Azt is közölte, hogy a két ország kormányán mú­lik: mikor, milyen szinten folyta­tódnak majd a megbeszélések, amelyek időpontja egyelőre nincs kitűzve. Annus szólt arról is, hogy a szovjetek az egyezményes elszá­molási metodika alapján 53 milli­árd forintot követelnek, azt az ösz­­szeget, amelyet Magyarországon beruháztak. Ebből a követelésből a magyar fél 29 milliárd forint érté­ket nem ismer el, miután főként katonai objektumokról van szó, amelyek ráadásul engedély nélkül épültek. Az állagmegóvás elmu­lasztása miatt 14 milliárd forint a magyar igény, a környezetben ke­letkezett károkért pedig több mint 60 milliárdot kérünk. Annus Antal természetesnek nevezte az elszá­molásokban való érdekellentéte­ket, amelyeket most már a két or­szág kormányainak kell megolda­nia. A magyar kormánymeghatal­­mazott egy kérdésre válaszolva nem zárta ki a „nullamegoldást”, azaz, hogy mindkét fél eltekintsen követeléseitől. (MTI) EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN A horvát és szlovén kiválás terve Horvátország és Szlovénia, a tervezettnél hamarabbés nagyjából egyi­dejűleg, kikiáltja függetlenségét — jelentették a világhírügynöksének többféle forrásra, részint a zágrábi televízió híradására, részint a jugo­szláv tanjug hírügynökségre, részint pedig a horvát és a szlovén parla­ment vezető tisztségviselőiré hivatkozva. Igor Bavcar szlovén belügyminiszter ezt úgy pontosította az ameri­kai AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában, hogy a függetlenség kikiáltásának ünnepélyes aktusa szerdán lesz ugyan, de a szlovén függetlenséget szentesítő törvényt már kedden este meghozza a szlo­vén parlament, mégpedig azonnali hatállyal. A két függetlenségi nyilatkozat az előzetes értesülések szerint kü­lönbözik majd egymástól radikalizmusában. A szlovén állam teljes függetlenséget nyilvánítja majd ki, és a szövetségi állam minden ko­rábbi jogkörét magához ragadja saját területén. Horvátország ellen­ben a szuverenitás kinyilvánitása után is Jugoszlávia része marad. A horvát függetlenségi és szuverenitási nyilatkozattervezet szerint Horvátország a centralisztikus rendszer idején nem volt képes előmoz­dítani és megvédeni politikai, gazdasági, kulturális és más jellegű érde­keit, és ezért elhatározta, hogy megindítja a kiválást Jugoszláviából. Telefon Belgrádba Gianni de Michelis olasz és Hans-Dietrich Genscher német külügy­miniszter (aki von Weizsäcker államfőt kíséri római látogatásán) kedden délelőtt közösen telefonáltak Belgrádba. Budimir Loncsar jugoszláv külügyminiszternek, néhány órával az előtt, hogy Szlovénia és Horvátország kikiáltani készül önállóságát. A két külügyminiszter nem volt hajlandó közölni a sajtóval a telefonbeszélgetés tartalmát, azt azonban mindketten megerősítették, hogy az Európai Közösség minapi határozatának megfelelően sem Olaszország, sem Németor­szág nem ismeri el a két jugoszláv tagköztársaságot önálló államként. Az Európai Közösség jelentős anyagi támogatást kíván nyújtani Jugoszláviának, de ezt csakis egységes ország veheti igénybe — szö­gezték le. Kambodzsa: kölcsönös engedmények Mind a phnompeni kormány, mind a vörös khmerek engedménye­ket tettek kedden a kambodzsai rendezésről Pattajában folyó tárgya­lások második napján. Az ellenzék legerősebb frakcióját képező vörös khmerek beleegyez­tek abba, hogy — megfelelő nemzetközi felügyelet és biztonsági ga­ranciák mellett — Phnompen legyen a Legfelsőbb Nemzeti Tanács székhelye. Ugyanakkor a phnompeni kormány, korábbi álláspontját megváltoztatva, hozzájárult ahhoz, hogy ENSZ-rtiegfigyelők ellenő­rizzék a tűzszünet, illetve a fegyverszállítási moratórium betartását. A vörös khmerek azzal a feltétellel fogadták el a tűzszünetet, hogy az ENSZ közvetlen szerepet kap az ügyek intézésében, és hétfőn a kéksisakosok 700 fős békefenntartó alakulatának meghívását indítvá­nyozták. Phnompen nem szívesen egyezett bele a világszervezet sze­repvállalásába, hiszen éppenséggel a BT öt állandó tagja által kidol­gozott béketerv módosítását szeretné elérni. Támadás a magyar nyelvű oktatás ellen A Kolozs megyei tanfelügyelőség hosszas huzavona után kedden, csupán néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt, tette közzé a jövő tanévi beiskolázási tervet. Abból kiderül, hogy a kolozs­vári Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János Líceu­mokban, ahol 1990 januárjától visszaállították a magyar tannyelvű oktatást, most ismét román tannyelvű osztályok indítását tervezik. A jelek szerint hiába hivatkoztak a magyar lakosság képviselői, a sajtó és a nemzetiségi fórumok arra, hogy ezek az iskolák több évszázados magyar nyelvű oktatásra tekintenek vissza, és hogy az utóbbi évtizedekben a magyar nyelvű tanítást amúgy is minimálásra csökkentették, folytatódik a korábbi évek tanügyi politikája. A fegyveresek nem csinálták A szovjet belügyminiszter cáfolta, hogy bármiféle nézeteltérés vol­na a belügy-, a hadügyminisztérium, a KGB vezetői és a szovjet államfő között. Borisz Pugo kedden magyar újságírók előtt nyilatkoz­va kijelentette, hogy a valóság teljes elferdítését jelentik azok a beállí­tások, amelyek szerint egy héttel ezelőtt a parlamentben a három szerv vezetői Mihail Gorbacsovval szemben léptek volna föl. — Ha valaki így értelmezi a történteket, akkor az teljességgel hamis képet alakít ki az eseményekről. A parlament kérésére szólalt fel a kormányfő, és bizony éles szavakkal szólt a jelenlegi bonyolult és feszült helyzetről. Ezt követte a képviselők kérése, hogy mi hárman — a KGB elnöke, a védelmi és a belügyminiszter — szintén adjunk tájékoztatást az általunk ismert tényekről — mondta Borisz Pugo. — Minden alapot nélkülöznek azok a sajtóban napvilágot látott tudósítások, amelyek szerint a három miniszter és a kormányfő hata­lomátvételt szervezett volna az elnök ellen — hangoztatta a magyar sajtó képviselői előtt. • A tragédia után géppel simították el a homokot. • Mi is szoktunk játszani ott — ismerik el a gyerekek.

Next

/
Thumbnails
Contents