Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-25 / 147. szám
PETŐFI NÉPE 1991. június 25., 5. oldal BORSIHALMON PRÜSZKÖLNEK AZ EMBEREK Hajnali harmatcseppek Beszélgetés dr. Hegedűs Lóránt református püspökkel A magyar reformátusok II. világtalálkozója keretében Kecskeméten a református iskolák világtalálkozóját vasárnap tartották. A program istentisztelettel kezdődött. ahol dr. Hegedűs Lóránt református püspök, a zsinat lelkészi elnöke hirdetett igét. Munkatársunk interjút kért a püspök úrtól. — Úgy tudom, a kecskeméti református gyülekezettel most találkozott először, habár gondolom, a városban már nemegyszer megfordult. — Valóban, sokszor jártam már a hírős városban. Legutóbb presbiteri és gondnoki értekezleteken voltam itt. Az egyházközség, az egyházmegye felelős tisztségviselőivel' táláí'koztám és megbeszéltük a? egyház alapvető kérdéseit, me- Tyéketakó'rszakváltás idején meg kell oldanunk. Az élen az iskolaügy áll. Ez Kecskeméten mostanság különösen aktuális. A kecskeméti református templomban még soha nem prédikáltam, a gyülekezettel most találkoztam először. A magyar református iskolák világtalálkozójára idesereglettek és a gyülekezeti tagok előtt rendkívüli volt Igét hirdetni. Azt mondhatnám, mint Aranyszájú Szent János mondott a hallgatóinak: „A ti figyelő buzgalmatok olyan, mint a szelid szél. Csendesen vitorláimba fuvallt és így biztos kikötőbe jutni segített.” A gyülekezet tele van az Isten Igéje iránti szomjúsággal. — Püspök úr, másképp kell szólni a gyülekezethez egy ilyen rangos, több mint ötven év után ismét megrendezhető református világtalálkozó alkalmából? — Isten Igéjének hirdetése mindig is rendkívüli megbízatás. A lehetetlenre vállalkozunk: tanítjuk a taníthatatlant, beszélünk a kibeszélhetetlenről, ember létünkre hirdetjük Isten üzenetét. Ilyen értelemben Isten az, aki szuverénül adja az egyes alkalmak légkörét, terhét, ugyanakkor a felemelő erejét. De egy betegágynál hirdetett Ige után egy haldokló, mégis felfénylő tekintetből jövő hálás köszönetmondás sokszor felér egy több ezres gyülekezet igehallgatásának figyelmével. Ha népes, nagy létszámú a hallgatóság, akkor megezerszereződik az áhítat az egyes szívekben. Olyan élmény ez, mint a felkelő nap látványa, ahogyan a tízmillió harmatcseppben visszatükröződik a hajnali égbolt. Ragyoghatunk, mint a harmat, üdítjük a legkisebbet, tükrözzük a legnagyobbat. A református világtalálkozó ünnepén tehát nemcsak a felkelő nap világosságát látjuk, hanem azt sokezerszeresen visszatükröződve, a gyülekezet tagjainak figyelő szemeiben. — Kecskeméten már megvalósulni látszik a „múltból a jövőbe” gondolata, miszerint feltámadnak a hajdani egyházi iskolák, köztük a református iskolák is. • Hegedűs püspök úr rasárnap találkozott először a kecskeméti református gyülekezettel. (Fotó: Straszer András) — Örömmel, hálaadással és csodálkozással szemlélem ezt a folyamatot, ugyanakkor elővigyázatos felelősséggel. Azt tapasztalom, hogy a szülők is örülnek annak, hogy vallásos nevelést adó, életigazságokat közlő, szellemi tartást közvetítő iskolába írathatják be gyermekeiket. Csodálattal adózhatok a mindenható Istennek, mert negyven év totális diktatúrájában a fentieket elképzelhetetlennek tartottuk. íme, bebizonyosodott, a csodát lehet tagadni, de nélkülözni lehetetlen. A felelősség abban rejlik, hogy nemcsak szellemi készenlétet jelent az iskolák újraindítása, hanem anyagi terhet is. Sajnos, egyre kevesebb a pénzünk, ugyanakkor egyre több egyházi életet kibontakoztató hitbeli, kulturális, nevelési és missziófeladat hárul ránk. Reméljük, hogy az új társadalmi helyzetben az állam és a helyi önkormányzatok is segítenek bennünket, támogatják törekvéseinket. — Kecskeméti előadása Németh László és Karácsony Sándor jövőt alakító pedagógiájáról beszélt. Mióta foglalkozik e témával? — Fiatalkori mestereim voltak, akik feltárták előttem a szellem világát. Természetesen sokan mások is csatlakoznak hozzájuk. Az egyetemesség, a biblikusság és az örökkévalóság iránti nyitottság különböző fokozatait képviseli számomra Németh László és Karácsony Sándor. Németh László kereső mivoltában is sokkal több választ ad a kérdésekre, mint sok, megállapodott keresztyén nevelő és író. Karácsonynál a biblikus evangéliumi és a magyar népi szellemiség tökéletesen egymásra talált. Külön egységet alkotnak a genfi zsoltárok, melyek az örökkévalóság szempontjai alá kerülnek. (borz) A MINISZTER IS ÉNEKELT Népfőiskolák itthon és külföldön Kevés magyar egyesület tart olyan szoros kapcsolatot külföldi társszervezetekkel, mint a Magyar Népfőiskolái Társaság. Érthető, hiszen tőlünk nyugatabbra lényegesen előbbre tartanak a polgárság önszerveződésében, mint mi. Néhány napja dániai tapasztalatairól számoltak be a magyar társaság budapesti (I., Corvin tér 8.) központjában a kéthetes tapasztalatcserén kint járt küldöttség tagjai. Roddingban, a skandináviai népfőiskolái mozgalmak szülőhelyén győződhettek meg arról, hogy a szervezett továbbképzések milyen előnyösen hatottak a lakosság közgondolkodására, közérzetére, életszínvonalára. Bugyi község Bessenyei György Népfőiskolájának hallgatóit maga Berta Hoarder oktatási és kutatási miniszter tájékoztatta a demokratikus szervezet dániai eredményeiről. No, nem miniszterként, hiszen a népi szervezetek nem a kormány fennhatósága alá tartoznak, hanem volt népfőiskolái tanárként. Viszonzásként megtanították a Tavaszi szél vizet áraszt... című népdalra, és megismerkedhetett a falu lakóival. Vasárnap kezdődött meg Veszprémban a népfőiskolái szervezők, vezetők országos továbbképzése. A program három csomópontja, témaköre közül tegnap a kisvállalkozások és a népfőiskola kapcsolatát vizsgálták. Ma a civil társadalom és a népfőiskola lehetséges és kívánatos egymásrahatásáról szólnak hazai és külföldi előadók. Szerdán Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolái Társaság titkára tekinti át a mozgalom helyzetét, majd holland és német népfőiskolái szervezők tartanak gyakorlati bemutatókat. A tanfolyamon Bács-Kiskunból is többen részt vesznek, így remélhető, hogy őszre újabb helyeken alakulnak népfőiskolák. H. N. Tovább csökken az ország lakossága A magyar népesség csökkenése a következő 20 évben valószínűleg tovább folytatódik, a demográfiai hullámzások pedig feszültségeket.okozhatnak az oktatás, a foglalkoztatás és a nyugdíjellátás területén — állapítja meg a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének közelmúltban végzett felmérése. A kutatók az 1990. évi népszámlálási adatokból indultak ki és feltételezték, hogy sem a születések számában, sem az elhalálozási gyakoriságokban nem lesznek különösebb változások a jelenlegihez képest. Tehát 100 nőnek átlagban továbbra is 180 gyermeke fog születni, s a fiúk 65, a leányok 74 életévre számíthatnak. A kutatók eltekintettek a ki- és bevándorlásoktól is, a népesség alakulását ezekkel az egyszerűsítő feltételekkel prognosztizálták 2010-ig. Az előrejelzés szerint a népesség számának csökkenése folytatódik, 2010- ben 363 ezerrel kevesebben leszünk, mint jelenleg. Várható, hogy a születések száma hullámzóan alakul: a következő években hozzák világra gyermekeiket azok az anyák, akik az 1970-es években születtek, és létszámuk nagyobb, mint a megelőző korosztályoké, az ezredforduló után viszont viszszaeshet az évenként születő gyermekek száma, miután azok a nők fognak szülni, akik az 1980-as években születtek, és ők kevesebben vannak. Dohányból a selejt is m egárt Jó másfél évvel ezelőtt kezdődött azzal, hogy Tiszaalpár határában feltűntek az első dohánnyal megrakott teherautók. Néhány okvetetlenkedőnek már akkor nem tetszett ez az egész, gyanakodva járták körül a frissen lerakott bálákat, és a sofőröket arról faggatták, hogy vajon nem megy-e tönkre ettől a rengeteg dohánylétől a talajvíz, ihatnak-e majd ezután is a kutakból? A pilóták csak a vállukat vonogatták. Azóta eltelt jó pár hónap, eközben mindig újabb és újabb szállítmányok érkeztek. A szállítók később már nem aprózták el a dolgot, hanem a csomagoláshoz használt kartondobozokat éppúgy ledobálták a kocsikról, mint a leveleket. Egy szép napon pedig Barna Károly arra ébredt, hogy a tanyája másik oldalán is elkezdenek építeni egy kupacot . . . — Bekerítettek! Persze nemcsak én jártam így, hanem jó néhány szomszédom is hasonló sorsra jutott. A véleményünk kikérése nélkül, alig néhány száz méterre rakták le a háztól ezeket a halmokat. Lehet, hogy a téesznek ez nagyon jó üzlet, de ennek az egésznek a levét mi isszuk meg, én és a családom. Én is a téeszben dolgozom, ezért lehet, hogy majd megütöm érte a bokámat, de írja csak meg nyugodtan abban az újságban, hogy mi valamennyien fel vagyunk háborodva! Tiltakozunk az ellen, hogy itt ennyi embert semmibe vesznek! Van egy légúti betegségben szenvedő gyermekem, akinek friss és nagyon tiszta levegőre lenne állandóan szüksége. Most ott tartok, hogy amikor egy kicsit is fújdogál a szellő, hát inkább ki sem engedem a házból... A szomszéd tanya tulajdonosát, Gulyás Jánosnét is hasonlóan elkeseredett állapotban találom. Elmondja, hogy az ő szeme kifejezetten érzékeny a dohányporra, állandóan gyulladás kínozza és szinte egész nap könnyezik. Panaszkodik arra is, hogy már a legkisebb szélben is csak az arca elé szorított zsebkendővel meri elhagyni az épületet, mert mindig úgy érzi, mintha náthás lenne, ráadásul ez a por még köhögteti is. — Körberaktak bennünket és nem tehetünk ellene semmit, hiszen az a föld a téeszé, azt tesz rá, amit akar. Ha nem lenne itt a szőlő, hát régen elköltöztünk volna, pedig nagyon szerettünk ám korábban itt élni. A Tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezet elnöke, Kiszely Gyula készségesen fogad, és mint mondja, nagyon szívesen ad tájékoztatást minden érdeklődőnek. Különben nincs ebben a dologban semmi újdonság, jártak már itt újságírók emiatt többször is, sőt még a tévések is eljöttek egyszer. Minden szabályos, amit csinálnak, az törvényes és engedélyezett, sőt, az országban máshol is pont ugyanígy végzik ezt a munkát. — Ezt a selejt dohányt a dohányipar importálja Olaszországból. Tudomásom szerint ez azért jó az olaszoknak, mert ők, mint a Közös Piac tagjai, támogatást kapnak, ha egy külső ország piacára exportálnak. Nos, miután a szállítmányokat a félegyházi dohányüzemben átválogatják, azután a teljesen használhatatlant elküldik nekünk komposztálásra. Ehhez először ki kell szárítani a bálákat, majd ezután depót készítünk belőle, amit nitrogéntartalmú műtrágyával meglocsolunk. A többi már a természet dolga. Tudom, hogy a környék lakóit nagyon zavarja a dohánypor, nálam is jártak panaszkodni. Nekik is elmondtam, hogy kérek még pár hét türelmet, bírják ki addig, amíg az aratás után össze nem jön a betakaráshoz szükséges szalmamennyiség. Ami pedig a környezetszennyezést illeti, attól kár tartaniuk. Természetesen szakértőkkel is megvizsgáltattuk az egészet. Dokumentumokkal tudom igazolni, hogy ez a dohány sem növényvédőszer-maradékot, sem nehézfémsót nem tartalmaz, sőt, még csak nem is sugárfertőzött. A nikotin pedig köztudottan nagyon gyorsan bomlik, egy év alatt kilencven százaléka megsemmisül. Sajnos, csak késve értesültünk arról, hogy az ilyen komposztáláshoz engedély szükséges, de két hónapja, amint ezt megtudtuk, azonnal benyújtottuk a kérvényünket a megyei növényvédelmi állomáshoz. Az ügy most van folyamatban . .. Végre megnyugodhatunk! Alpáron minden a lehető legnagyobb rendben van! Mindenki megtette azt, ami a kötelessége volt. A szakértők szakértettek, aztán persze hazamentek, a téesz kérvényezett, igaz egy kicsit késve, de a papír az akkor is papír marad. Ami pedig Borsihalom lakóit illeti — hát legkevésbé nekik van okuk idegeskedni és ennyire felfújni ezt a dolgot, hiszen az elnök már régen elismerte, hogy igazuk van ... Galambos Sándor Egy kitüntetési ceremónia képei A képernyő előtt természetesnek tekintjük, hogy állami kitüntetések átadásakor, ünnepi fogadásokon mindenki pontosan tudja a dolgát, ott ül vagy áll, ahol ülnie vagy állnia kell, az adott pillanatban kéznél vannak a szükséges okiratok, tudják a pincérek, hogy mikor kell körbehordozni a pezsgőstálcát. Különös figyelmet követelnek a csoportos díjátadások, mint most legutóbb, a Szaúd-Arábiából visszatért egészségügyiek köszöntése, ahol Göncz Árpád köztársasági elnök nyújtotta át a kitüntetéseket. Straszer András képriportja a kulisszák mögé is betekint: így ünnepelték a győzteseket ...