Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-24 / 146. szám
perón népe 1991. június 24., 3. oldal TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Alattomos politikai akció Lapjuk június 21-ei számában „Észrevételek a lakiteleki röpiratügyrőP' címmel olvasói levelekből válogat részleteket a szerkesztőség. Mivel ezekben az „olvasói levelekben” a személyemet sértő rágalmak kapnak nyilvánosságot lapjukban, a sajtóetikára hivatkozva kérem, hogy válaszomat abban a terjedelemben tegyék közzé, amiben a támadásnak helyt adtak. Nem kívánok mást, mint hogy a leírtakra reagálhassak. Nem felel meg a valóságnak, hogy a „ténykedésemet egy koszorú ledobásával kezdtem Lakiteleken”. Ugyanis a napközi kerítésére helyezett koszorúval a tel folyamán találkoztam. Azt egy gyermeküket gyászoló szülőpár helyezte el oda, mint évente szokta. Ezúttal ez a koszorú napokig ott volt, majd olyan váratlanul, ahogy oda került, el is tűnt onnan. Kollégák elmondása szerint ez évről évre így történik. Miközben sajnálom a gyászoló szülőket, és együttérzek vele, elképzelni sem tudom, hogy kinek lehetett érdeke azt a koszorút onnan eltávolítani. A GAMESZ-t az önkormányzat szüntette meg a községben, mivel a gazdálkodás egyik, valamennyi intézmény által átszervezni kívánt akadályozója volt. Jelzem, hogy azóta lényeges megtakarítások és fejlesztések érhetők el a gazdálkodásban. Örömmel vettem ezt a határozatot, de már az elődöm kezdeményezte azt. Tehát a megszüntetésben nem lehetett szerepem. Az iskolában egyetlen pedagógus „üldözéséről” sem tudok, hisz a szóban forgó ma is vezető tanító, az egyik legjobban elismert pedagógus az iskolában. Nevezett férjét nem is ismerem, és a múltjáról is csak a méltatlankodó kollégánőtől van tudomásom. A kolléganő — ezek szerint — csak üldözési képzeteinek áldozata, hiszen a személyét még csak komoly elmarasztalás sem érte, holott a szülők félrevezetésével komolyan ártott a testületnek és az iskola tekintélyének. Az iskolában sem én, sem a kollégák nem „ijesztgettek” gyermekeket, hanem amikor a röplapterjesztők a gyerekekhez is eljuttatták azt, akkor éppen csitították és nyugalomra intették a gyermekeket. Való igaz, hogy néhány kezdeményező a saját gyermekét is felhasználta a röplap terjesztésénél. Ezzel a gyermeket szembeállították az iskolával, a tanítóval. Ezt próbálták nagy önmérséklettel kiküszöbölni a kollégák. Hogy ki kit manipulált és befolyásolt ez ügyben, arról maguk a szülők panaszkodnak a legtöbbet, amikor elmondják, hogy az aláírásgyűjtők félrevezették őket. Azzal hatottak a lakosságra, hogy egy jelenléti ívet használtak fel „aláírásként”, a testület „érdekében gyűjtött aláírásra” hivatkoztak és visszaéltek az emberek bizalmával. Végül hadd mondjam el, hogy sem ezzel, sem más üggyel kapcsolatban sem ijesztgettem a gyerekeket. Ezt — gondolom — azok szeretnék rólam elhitetni, akik vagy nem ismernek, vagy éppen saját rágalmaik lelepleződésétől tartanak. Ennek az egész akciónak — véleményem szerint — semmi köze az iskolához, a gyerekekhez és a szülőkhöz. Ez egy csúnya politikai indíttatású, alattomosan megszervezett akció. Elég szomorúnak tartom azt, hogy pedagógusokat, sőt gyermekeket is belekevernek a lelkiismeretlen kezdeményezők. Dobó Attila A füst és a bűz mindent eláraszt A Petőfi Népe június 10-ei számában Levegőbe beszélünk címmel megjelent cikkhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. Valóban, az élet és az egészség környezeti feltételei romlanak, és ma már kevés csupán a jajkiáltás. Kérem, nézzenek körül jól, hol élünk mi! Lakóhelyünkön, a kecskeméti Czollner téren, a néhány négyzetméteres parkba gázolajkutat telepített egy vállalkozó. A közelben orvosi rendelő és egy iskola. A tanulók az utcán vagy a téren tornáznak, a büdös, gázolajos levegőben, annak „köszönhetően”, hogy az üzemanyagkúttal naponta 60-80 teherautóval nőtt a forgalom. Török, iráni, iraki és még ki tudja milyen kamionokkal tankolnak itt éjjel-nappal, előrehátra tolatva. Önökre bízom annak az elbírálását, hogy a 20-30 tonnás kamionok milyen bűzt árasztanak, mire bepréselik magukat a szűk területű töltőállomásra. Barneváli teherautók, állami gazdasági kamionok, tejesautók, munkagépek, mindenfajta jármű, amelyet gázolaj hajt, mind itt gyülekezik. Bennünket, lakókat senki sem kérdezett meg, hogy lemondunk-e a jó levegőről. (A Czollner tér, régi nevén: Kistemplom tér, valamikor Kecskemét legtisztább levegőjű, fákkal és bokrokkal védett, meghittem nyugalmas városrésze volt. - K. A.) Talán még nem késő, helyrehozhatja az önkormányzat azt a baklövést, amit — a tanács jóváhagyásával annak idején a szennyező forrásnak, a gázolajkútnak az ide telepítésével elkövettek. Jelenleg ott tartunk, hogy sem ablakot nem tudunk nyitni, sem a növényekkel teli udvarunkra nem mehetünk ki, mivel a gázolajbüz és az autók füstje mindent eláraszt. Szeretnénk remélni, hogy jogos panaszunkkal ezúttal nem a levegőbe beszélünk! Zs. B., négy éve rokkantnyugdíjas (Teljes név és cím a szerkesztőségben.) A zsidóság a Rákosi-korszakban A „keresztény-zsidó együttműködés Németországban és Magyarországon” témájú több napos konferencia szombati munkanapján Gergely András történész kifejtette: az antiszemitizmus egyáltalán nem mutatott egyenes vonalú növekedést, ellenkezőleg, a múlt században Magyarországon például két alkalommal is kimondták a teljes zsidó emancipációt. A helyzet a XIX. század végén vált bonyolultabbá, a társadalmi fejlődés lelassult, s feszültségek keletkeztek. Ez lett a tudatosan fellépő antiszemitizmus táptalaja: a társadalom bizonyos lesüllyedt csoportjai a zsidóságot találták bűnbaknak. Szabó Miklós történész azt elemezte, hogy a Holocaust után a megmaradt magyar zsidóság a Rákosi-korszakban miért vett részt nagyobb mértékben az ország vezetésében, mint azt a lakosságon belüli számaránya indokolta volna. „Az 1944-es tragédia után — mondotta — arra a következtetésre jutottak, hogy ahhoz a politikai táborhoz csatlakoznak, amely a zsidók kiirtásához hozzájáruló magyar nacionalizmussal leginkább ellentétes.” A továbbiakban a történész arról is szólt, hogy 1959 után a funkcionárius apparátusban kialakult egy felszín alá szorult, de ott jelenlévő úgynevezett káder-antiszemitizmus, amely a lengyelországihoz hasonlítható, ahol a munkás- és népi káder öntudatnak volt egyfajta antiszemita jellege is. Honvédeskü • A kecskeméti repülőtéren szép számú családtag jelenlétében szombaton délelőtt 255 újonc tette le a katonai esküt. A szöveg Kadosa Zsolt vaskúti honvéd előmondása alapján a márciusban adományozott új csapatzászló előtt hangzott el. A parancsnokok, elöljárók s az önkormányzat képviselőjén kívül jelen volt Fejes László apátplébános és Kiss János evangélikus lelkész is Az esküt tett fiatalok első eltávozásukat vasárnap 22.30-ig kapták ... (Kép és szöveg: Straszer András) FÓRUM HALASON A jogsértések zömét a törvények hiánya okozza Az ismerkedés után rendszeressé kívánják tenni a köztársasági megbízott és a polgármesterek találkozóját, tudtuk meg Tóth Zoltán halasi polgármestertől azon a fórumon, amelyre a város környékének településeit, azok önkormányzatának vezetőit és jegyzőit hívták meg a köztársasági megbízottal való eszmecserére. Dr. Farkas László címzetes államtitkár, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye köztársasági megbízottja nem egyedül érkezett, elkísérték szakértői, hivatalának dolgozói, így a Bács-Kiskun megyei hivatal vezetőhelyettese is, hogy konkrét kérdésekre a közvetlen ügyintéző tudjon reagálni. Szükség is volt erre, mert a rövid, kölcsönös bemutatkozás után fogas kérdésekkel szorongatták az államtitkárt a polgármesterek, valamint a halasi polgármesteri hivatal dolgozói. Elsőként Zaka László polgármester Szánkról, aki mindjárt gyakorlati példával is szolgált arra nézve, hogy a Köztársasági Megbízotti Hivatalon belül sincs mindig egység a jogszabályok értelmezése terén. Kérdésére, hogy ha elfogy a szociális segélykeret, miért kell rendkívüli ülést összehívni, hogy az esetleges rászorulón segíthessenek, azt a választ kapta, hogy a polgármestert fel kell hatalmazni a költségvetésen belüli átcsoportosításokra. Kiderült azonban, hogy éppen azt a rendelkezésüket helyeztette hatályon kívül a hivatal, amelyben a polgármestert százezer forint erejéig felhatalmazták ilyen intézkedések megtételére. Más volt az államtitkár és más a kecskeméti hivatalvezetőhelyettes véleménye, de azt az ígéretet kapta a polgármester, hogy az ügyet felülvizsgálják. Pintér Géza, a halasi polgármesteri hivatal informatikával foglalkozó munkatársa, arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyei tanácsok megszűnésével az informatika terén áldatlan állapotok következtek be. Megszűnt a központi segítség a módszertani továbbképzés és a programszolgáltatás terén, s megszűnt a jól vagy rosszul, de működő pályázati rendszer is. Mindezek helyett a legkülönbözőbb káefték bombázzák ellenőrizhetetlen ajánlataikkal a sokszor hozzá nem értő önkormányzatokat, s csalnak ki tetemes pénzeket használhatatlan vagy gazdaságtalan programokra. Dr. Farkas László konkrét biztatást tudott erre a kérdésre mondani, ugyanis ez ügyben már léptek a. Belügyminisztérium felé, ahonnan ígéretet kaptak arra, hogy alakul egy informatikai bázis, amely ingyenes programokat fog biztosítani a hivatalok számára. Nagy János, Mélykút jegyzője azt kérte, tűzzön ki a köztársasági megbízott pontos határidőt a képviselőtestületi ülésekről beküldött jegyzőkönyvek felülvizsgálatára, mert hónapokat nem várhatnak egy-egy rendelet végrehajtásával az önkormányzatok. Az államtitkár visszadobta a labdát azzal, hogy célszerű lenne a településeknek is betartani a nyolc napot beküldéskor. De hozzátette azt is, nincs akadálya, hogy utasítsa munkatársait egy 15 napos határidő betartására a feszített munkatempó mellett is, amelyre kényszerülnek. Kovács Gyuláné a vállalkozói igazolványok kiadását intézi Halason, s országosan ismert problémára hívta fel a köztársasági megbízott figyelmét. Arra az anomáliára, amely a joghézag kihasználásával, a vállalkozói szabadságra hivatkozva, büntetőjogba ütköző tevékenység engedélyezésére kényszeríti az ügyintézőket. Konkrétan a szexmasszázsszalonok megnyitását hozta fel például, de az államtitkár maga is elismerte, hogy számtalan jogcímen kérhető manapság engedély közerkölcsöt sértő tevékenység űzésére. Mint azt tanácsában elmondta, a jegyzőnek jogában áll megtagadni az engedélyt, amennyiben a kérelem alapján úgy ítéli meg, hogy az a lakosság érdekeit sértő tevékenységre vonatkozik, illetve a már kiadott engedély bevonására is sor kerülhet. Amennyiben a fellebbezés során az ő hatáskörébe kerül az ilyen ügy, nem fogja keresztezni a jegyző döntését. A szankiak másik sérelmet is hoztak a tarsolyukban. A lakbérek önkormányzati hatáskörével kapcsolatban kaptak „kiskorúsító” határozatot a felülvizsgálatot követően. Ezt azonban ismét megerősítette a hivatal, mondván: amíg a kormány lakáskoncepcióját nem fogadják el, az ártörvény mellett a 71-es jogszabály is érvényben van a lakbérek megállapításáról, s a kettő együttes alkalmazása kötelező az önkormányzatokra nézve. H. T. NAGYVÁLASZTMÁNYI ELŐTT Elutasítják a licitálást a kisgazdák A Független Kisgazdapárt jövő heti nagyválasztmányi ülése zárt ajtók mögött tanácskozik. Erről a párt országos vezetősége döntött szombati ülésén. E határozatot azonban a nagyválasztmány az ülés kezdetén megváltoztathatja, amennyiben a többség a nyilvánosság mellett teszi le voksát. Az országos vezetőség szombati tanácskozásának szünetében tartott sajtótájékoztatón Torgyán József társelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a nagyválasztmányi ülés a párt életében igen jelentős tényező lesz. A június 29-ei nagyválasztmányi ülés forgatókönyve ismertetésekor világossá vált, hogy az 521 küldött elsőként az uj tisztségviselőkről dönt, titkos szavazással, s ezúttal — hogy az eredmény ne legyen megkérdőjelezhető — gépi összegzés mellett. Csak a választás után határoznak a kárpótlás kérdéséről, illetve a követendő politikáról. Az országos vezetőség foglalkozott a kárpótlási törvény körül kialakult új helyzettel. Az MTI értesülése szerint, heves vitában, a megyei vezetők tolmácsolták a tagság véleményét: a párt ne engedjen eredeti elképzeléseiből, ragaszkodjék korábban meghirdetett programjához. Az országos vezetőség erre tekintettel felkéri a kisgazdapárt parlamenti képviselőcsoportját, hogy „harcoljon” tovább az eredeti kisgazda-javaslat érdekében, esetleg a frakció tagjai adjanak be további „közelítő” egyéni javaslatokat. Amenynyiben a frakció nem tud eredményt elérni, az országos vezetőség arra kéri a képviselőket, hogy az MDF-javaslatban szereplő, a licitálásra vonatkozó részt ne szavazzák meg. Nem fogadható el ugyanis, hogy az érdekeltek, „mint egy vigéc”, saját földjükre alkudozzanak. Megalakult a Debreceni Universitas Ünnepélyes külsőségek között írták alá szombaton a Debreceni Universitas alapító okiratát. A Kossuth Lajos Tudományegyetem tanácstermében Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke is ellátta kézjegyével a dokumentumot, amelyet a helyi agrár- és orvostudományi, valamint a Kossuthegyetemek rektorai, a Református Teológiai Akadémai dékánja, illetve az MTA Atommagkutató Intézetének igazgatója írtak :ilá. Az öt debredeni intézmény a helyi felsőoktatás korszerűsítésére az. érdemi együttműködés és az integráció fokozatos fejlesztésére hozta létre az universitast. Az aláírási ünnepség után tarott sajtótájékoztatón Göncz Árpád köztársasági elnök példáért ékünek nevezte az öt debreceni tudományos intézn.iény összefogását. Hang súlyozta: az együttműködés nagy lehetőséget teremt a kor követelményeinek m egfelelő, sokoldalú szakemberek képzésére, a moder n értékek kialakítására. Vajon bontottak-e pezsgőt az MDF-frakc.ióban, amikor a múlt héten Nagyné dr. Maczó Agnes bejelentette, hogy megválik tőlük, és a függetlenek között fejti ki ezentúl közhasznú parlamenti tevékenységét? Gyan úm szerint történhetett valami has onló, hiszen a szóban forgó frakció t mintha nem rendítette volna meg tú Iságosan egyik oszlopának kidőlése . Ehhez talán az is hozzájárul, hogy 11 magyar sajtó szerkersztőségei — így a Petőfi Népe itt — éppen a sor: tdöntő lépést megelőző napon kapót t egy körlevelei Maczó Ágnes képvi selő asszonytól. A levél kísértetiesen hasonlított azokhoz a kifejezette. n propagandajelleg ű és -szándé - kú le vetekhez, amelyek ben nap mi nt nap számtalan cég, vá llalkozás, n tagáns zemély ajánlja produkciói t a médiumok szíves fig)/elmébe. A nép kalodája című könyv bemuta tójára szólít a meghívó, mely a műfaj (?) megjelölése szerint az tünnepi, könyvhét háttérkiadványa. (Ez, gondolom, azt jelenti, hogy nem sikerült időben kinyomni.) A szerző nem m ás, mint Maczó A; ;nes, akinek emlékezetes pártámén ti beszédeit, előa dósait tartalmazz a a kötet. Nos, ez eddig rendben is h mne, hiszen annyi mindent kiadnak mostanában. Fölöttébb érdél kés viszont az, hogy a szóban forgó i könyvbemutatóra szóló meghívó a; : Országgyűlés hivatalos borítékjr iban, országgyűlési postaköltségen érkezett. Gondolom, nemcsak hozze mk, hanem mindenhova. Azt hisze m, fölösleges kifejtenem, hogy a: z országgyűlési irodák költségeit mi bői és milyen célra szavazta meg i naga az Országgyűlés. A levélből í télve Maczó Agnes szerint ez sajá t céljaival mélyen egybeesni látszik meg aztán talán hatásosabb is a j parlament pecsétjével hirdetni, mit a kockás lapokat rajzszögezni a p latánfákra. Félek azonban, hogy ennek a módszer nek az elterjedése bizonyos veszélye kkel jár. Mi lenne, ha Darvas Ivói i képviselő úr az Országgyűlés pec: iétes borítékjában invitálna új premie rjére színházbarát választópolgár okát? Vagy Csurka István Mag) ar Fórum-előfizetési blankettákat küldözgetne? Esetleg Torgyán Józst >f ajánlaná figyelmünkbe, hogy neki milyen komoly válóperes tapasz talatai vannak? Mi lenne akkor? Csa k kérdezem . .. Hámori Zoltán J
