Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-21 / 144. szám
PETŐFI NÉPE 1991. június 21., 3. oldal Forog az idegen Tisza—Kárpátok regionális együttműködés? A napokban Nyíregyházán újra találkoztak az alföldi megyék szövetségébe tartozó hat megye közgyűlési elnökei. A találkozón áttekintették az előző ülés óta eltelt időszakban a nemzetközi kapcsolatokban megtett kezdeményezéseket. A területi elhelyezkedésből adódóan Bács-Kiskun, Csongrád megyével együtt, a jugoszláviai Vajdasággal kezd tárgyalásokat, már a közeljövőben. A megbeszélésen szóba került egy nagyobb térségi szervezet létrehozásának gondolata, amely már külföldön is felvetődött. Az Alpok-Adria vagy a Duna menti régiók szövetségéhez hasonlóan hasznos lehet egy, a Tisza—Kárpátok földrajzi helyzete által meghatározott térségi szervezet megalakulása. Az önkormányzati vagyonnal összefüggésben arról tárgyaltak, milyen gyakorlati lépéseket kell tenni a feladat- és hatáskörátadással kapcsolatos intézkedés végrehajtása során. Nyugdíjasok érdekvédelmi fóruma Azért küzdünk, hogy megvalósuljon a szövetségünknek nevet is adó gondolat: életet az éveknek — mondotta Knoll István elnök a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek" Országos Szövetsége csütörtöki küldöttközgyűlésén. Az ország valamennyi megyéjéből 407 klubvezető vett részt a küldöttközgyűlésen, amelyen az érdekképviseleti. érdekvédelmi és kulturális tevékenységgel kapcsolatos feladatokat vitatták meg. A klubok életében mind nagyobb hangsúlyt kapnak az érdekvédelmi feladatok, az érdekképviselet. A tennivalók jelentős részét — hangzott el — helyben, az önkormányzatokkal és más helyi szervezetekkel együtt kell megoldani. A szélesebb kört érintő kérdésekben viszont az országos hatáskörű szervekkel együttesen kell keresni a megoldást. így például szóltak a már rendszeresen működő Országos Érdekegyeztető Kamaráról. Ily módon hangsúlyozták — javaslataikat, követeléseiket közvetlenül tudják eljuttatni a kormányhoz, a parlamenthez, az illetékes szakminisztériumhoz és a társadalombiztosítás érintett szervezeteihez. A továbbiakban még arról szóltak: a nyugdíjasoknak ki kell alakítaniuk a városokban, megyékben az érdekvédelem „diplomáciáját”, vagyis problémáik, gondjaik orvoslásához szövetségeseket, támogatókat kell szerezniük. Majd bejelentették, ettől az évtől kezdődően minden második évben megrendezik a nyugdíjasok művészeti együtteseinek országos találkozóját. (MTI) A KSH a napokban (!) hozta nyilvánosságra a tavalyi idegenforgalom végleges adatait: eszerint 38 millió külföldi járt nálunk a múlt esztendőben. 51 százalékkal több. mint korábban. Noha átlagosan kevesebb időt töltöttek az országban, de a devizabevételek nőttek. Most mégis borúlátóak a szakemberek. Itt a nyár és a megszokottnál jóval üresebbek az üdülőhelyek, a Balaton körül jószerivel csak lézengenek a vendégek. Talán csökkent az ország vonzereje? Sokak szerint igen. Romlott a közbiztonság, a vendéglátás színvonala, sokan vannak a vendégek pénzére utazó ' hiénák. Szerepet játszhatnak a nemzetközi körülmények? Biztosan. Kinyíltak Európa határai viszszatérő vendégeink előtt, s ugyanabból a tortából már nem lehet sokkal több szeletet osztani. Ugyanakkor az is igaz: Jugoszlávia, Európa keleti tengerpartjai a politikai bizonytalanság miatt nem vonzzák a vendégsereget, s ez nekünk kedvezhetne. Rá vagyunk szorulva a turizmus dollármillióira? Igen. Ez a leggazdaságosabban megszerezhető bevétel, ez ébresztheti fel csipkerózsika-álmából a szolgáltatások királynőjét. FEB ÚJ CSECSEMŐOTTHON KELL, A KÉRDÉS: Mikor és hol épülhet majd fel? Ad-e vajon a megye 150 millió forintot, hogy megépülhessen az új csecsemőotthon? -— Ez volt a nyitva hagyott kérdése keddi írásunknak, amelyben a jelenlegi helyzetről számoltunk be. Tehát ad-e, egyáltalán a megyének kcll-e adnia? fordultunk válaszért Kőtörő Miklóshoz, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökéhez, aki egyben áVsécsemőotthon megvalósítására létrejött alapítvány kuratóriumának is tagja. íme az elnök véleménye: — A megye mindenképpen meg akarta és akarja oldani a csecsemők megfelelő elhelyezését. Ezért készült el a terv, kapta meg azt, és további 2 millió forint megyei pénzt az alapítvány. Amelyhez korábban sok lelkes ember ígért segítséget — amikor még nem volt. Most van, és a kezdeményezők közül jó néhányan a megmérettetéskor könnyűnek találtattak. Persze véleményem szerint nem is elsősorban a megyebeli cégektől, egyénektől várható jelentős támogatás. A külföldi kapcsolatokat kellene megmozgatni. A megye persze nem adja fel. Igaz, közbén sok minden megváltozott, és az építkezésre nem rövid időn belül kerülhet csak sor. Én azt mondom, meg kell célozni a szakmai optimumot, s abból kiindulva jussunk el a reális lehetőséghez. Az optimumhoz képest kielégítő a jelenlegi helyzet. De a korábbinál sokkal jobb, és a mai lehetőségekhez viszonyítva is elfogadható a csecsemők elhelyezése. A szakmai munka színvonalas, amit az is jelez, hogy egyre többen kerülnek a gyermek fejlődése szempontjából jobb megoldást jelentő neveíöszülőkhöz. A korábbi 130- 150 apróság helyett 80-90-en vannak az otthonban. A döntéskor egyébként azt is mérlegelni kell majd, hogy a jelenlegi épületek közül kettő is más célra jobban megfelel. De azt is, hogy a megyei csecsemőotthont, amely a megye szerepéből következően területi feladatokat lát el, hol érdemes megépíteni: Kccskeméten-e vagy másutt, ahol például egészségesebb a levegő? És az is szempont, hogy egy ilyen létesítmény 100-150 munkahelyet is jelent a térségnek. V. T. Négy új átkelőhely a magyar—osztrák határon A közeljövőben négy új határátkelőhelyet nyitnak a magyar—osztrák határszakaszon, az idegenforgalom feltételeinek javítása érdekében — közölte csütörtökön a Vám- és Pénzügyőrség illetékese. Június 29-én a Bozsok—Rechnitz és a Szentpéterfa—Eberau, július 1-jén pedig a Fertőd—Pamhagen és a Mosonszentjános—Andau átkelő nyílik meg a forgalom számára. Az új határállomások megnyitását egy korábbi magyar—osztrák kormánymegállapodás teszi lehetővé. ÜGYÉSZSÉGI VIZSGÁLAT IS FOLYIK A felszámolás még tart Bácsszőlősön Ásványok a mezőgazdaságnak Harmadik évéhez érkezett a Kecskeméti Agrogeo Kft. kísérletsorozata, amelyet a Kecskeméti Törekvés Tsz területén végeznek. A napokban szakembereknek is bemutatták a természetes ásványi anyagok, alginit, bentonit és riolittufa hasznosításának eredményeit. A kisparcellás kísérletekben szőlő, alma, spárga és csemegekukorica szerepel, az adatsorok reménykeltő eredményekről adnak számot. A kommunális szennyvíziszap kezelt, komposztos keverékeivel beállított kísérletekkel az istállótrágya kiváltásának lehetőségeit vizsgálják. Azt, hogy a használatkor a nehézfémek és nehézfémsók mennyisége mennyire szorítható a megengedett határérték alá. Érdekesség a kísérleti területen a növényolajipari kutatókkal együtt figyelemmel kísért, a sáfrányos szeklice fajta- és tenyészterület-vizsgálatát szolgáló kísérlet. — ge — Majd' másfél éve tart a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát leányvállalatának, a Bácsszőlősi Állami Gazdaságnak a felszámolása, melyet a Fővárosi Bíróság határozata alapján végeznek. A megbízott igazgató, Taschner Attila elmondta, hogy eddig kisebb objektumokat, szántóföldet, legelőt, szolgálati lakásokat, erőgépeket, tehergépkocsikat adtak el, hogy a hitelezőket — akik összesen mintegy 800 millió forint igényt támasztanak — kifizethessék. Uj fejlemény, hogy a korábban vásárlóként jelentkező francia cég felajánlotta, hogy három szakemberét, egy menedzserét, egy műszaki dolgozóját és egy borászát, saját költségére odatelepíti. Az ő tanácsaik alapján még az is lehetséges, hogy a borászati üzem, illetve a megmaradt terület vegyes vállalatként működhetne tovább. A 800 hektáros szőlőültetvény eladására a jövő héten kerül sor, 8-10 hektárt vásárolhatnak az igénylők. A gazdaság 320 volt dolgozója kap munkanélküli-járadékot. Sokan vállalkoznak — kívülállók is — szőlőművelésre, illetve a megvásárolt eszközökkel szolgáltatásra. Szintén lehetőség — egyelőre — a munkanélküliek közül 80-100 ember foglalkoztatására az erdőtelepítés, melyre egyébként különböző kedvezmények igényelhetők pályázat útján. A felszámolással párhuzamosan négy település, Bácsalmás, Csikéria, Kunbaja, Bácsszőlős önkormányzatainak kezdeményezésére, ügyészségi vizsgálat is folyik a gazdaságban. Erről a megbízott igazgató annyit mondott: terhelő adatokat, bizonyítékokat nem találtak, de az ügy még nincs lezárva. Bácsalmás polgármestere, Tóth Árpád, az ügyészségi vizsgálat egyik kezdeményezője telefonérdeklődésünkre elmondta, hogy úgy tudja kusza, bonyolult szálak miatt a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátra, illetve egy dunántúli gazdasági társaságra is kiterjesztették a vizsgálatot. Arról is szólt, hogy figyelemmel kísérik a gazdaságban történteket, és véleményük szerint a felszámolók a volt és a mai dolgozók gondjainak szem előtt tartásával intézik az ügyeket. G. E. NEM MINDEGY: M it és h o va á llítu n k? Ki gondolná, hogy egy útszéli hirdetőtábla fölállításához engedély szükségeltetik — s nem csak egy oszlop. Persze, ezt csak én mondom, mert azért vannak törvényismerők, meg betartatok is. No, és vannak olyanok, akik most ébrednek. Főleg, ha fölrázzák őket. Ez utóbbit szolgálja a Közúti Igazgatóság levele a külterületen engedély nélkül táblákat állítóknak. Ebben már nem kérnek, felszólítanak: három napon belül vegyék le reklámfeliratukat. S ha nem? Hát a Köz. lg. megteszi helyettük, de abból ugye már nem lesz köszönet — sokkal inkább szabálysértési eljárás kezdeményezése. Mint megtudtuk, több száz ilyen tábláról van szó Bács-Kiskun megyében. No most akinek mára válna sürgőssé az engedélykérés. az sem járna jobban. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban a speciális, reklámtáblákra vonatkozó utasítást ugyanis most dolgozzák át az új gazdasági viszonyokra tekintettel. Mármint arra. hogy ma már rengetegen hirdetnének így, mig hajdan ilyesmire nem sok jelentkező akadt. Tehát addig nem járulnak hozzá reklámtábla fölállitásához, amíg a feltételek nem tisztázódnak. No persze a hirdetőknek ez nem kellemes ... de az sem, ha mondjuk megfelelő szabályozás híján az utakon időnként egymásra futunk autóinkkal, mint a cserebogarak: köszönhetően egy rossz helyre felállított reklámfeliratnak, ami mondjuk épp egy mellette lévő KRESZ-táblától vonja el a figyelmünket. Arról a pitiáner finomságnak tűnő dologról már nem is beszélve, hogy külön szakma az ilyen feliratok készítése. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy teszem azt nyolcvan kilométeres sebességgel haladva egy tíz centiméteres betűnagyságú szöveget képtelenség elolvasni. Pláne ha többsoros. Ha meg az ember hirtelen megáll elolvasni és mondjuk a mögötte haladót éppen nem érdekli a felirat, a kórházi kórlapot ha még tudják — úgyis együtt olvassák majd. Mindenesetre jó lenne minél előbb tisztába tenni ezt a kérdést, s nemcsak a hirdetőknek, hanem a minisztériumnak is. (bencze) ÉPÍTTETŐK ÉS VÁLLALKOZÓK A többség nem ad számlát Bács-Kiskunban az építtetők 59 százaléka nem kér és nem is kap számlát attól, akivel elvégezteti a munkát — ez derül ki az a. b. Építőipari Információs és Marketing Iroda felméréséből. Országosan az arány még rosszabb, 68 százalékos. A vizsgálódás — amelynek részletes eredményeit a Figyelő tegnap megjelent száma is elemzi — ötszáz, az iroda címére visszaérkezett levélből következtet országos adatokra. A meglepő eredmény: tavalyi árakon már mintegy 8 milliárd forint tiszta jövedelem maradt adózatlanul a vállalkozóknál. Számlát adni elvileg kötelező volna, ám van, aki engedély nélkül dolgozik (a kontár), és így nem is számlaképes. Nagyon sokan azonban a hivatásos vállalkozók közül mellőzik munkájuk efTéle adminisztrálását — ám az a. b. felmérése szerint anélkül, hogy mondjuk az áfával (amit így megspórolhatna a megrendelő) csökkentenék a munkadijat. Az igazi kérdés persze az, milyen az elvégzett munka minősége, illetve: jobban dolgozik-e, aki számlát ad? A válasz magyarosan kijózanító: semmilyen módon nem bizonyítható a számlás munka magasabbrendüsége (pusztán a megkérdezettek 26,1 százaléka vélte úgy, hogy minőséget kapott a pénzéért). Az a. b. iroda arra a következtetésre jutott: az építtetők hajlandók lennének együttműködni az adóhatósággal, ám ennek a feltétele, hogy a számlás munka jobb és olcsóbb legyen. De ez, a válaszolók szerint, még csak álom. TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! r Észrevételek a lakiteleki röplapügyról A Petőfi Népe június 13-ai számában Lakiteleki „huhogok" címmel közöltünk riportot, melyben igyekeztünk felvázolni az általános iskola igazgatója körűi kialakult helyzetet. A direktor leváltását követelőkkel ugyan nem sikerült a sajtó nyilvánossága előtt megismerkedni, de ígéretet tettek arra, hogy az ügy befejeztével felfedik inkognitójukat. Cikkünk után több levelet kaptunk. Az alábbiakban ezekből adunk közre részleteket. * „Dobó úr 1990. szeptember óta igazgató az iskolában. Ténykedését azzal kezdte, hogy a napközi otthon kerítéséről ledobott egy koszorút. Azzal a kijelentéssel, hogy nem kegyhely az iskola kapuja. Majd ezt követően összeveszett a Gamesz vezetőivel, feloszlatta a Gameszt. Ezt követte tulajdonképpen ez a „nagy ügy”, ami most Lakiteleken van. Tudniillik el akart üldözni egy 26 éve kiválóan tanító pedagógust, név szerint Magyar Sándornét. Az indoklása, azért, mert a férje MSZMP-tag volt és kiszolgálta az elmúlt rendszert. Ezen háborodott fel az egész falu lakossága és az szmk is. Mikor érezte, hogy baj van, jobbot nyújtott, cáfolta, hogy ebből nem igaz semmi. Ez ügyben szülői értekezleteket hívtak össze, ahol elég erős viták zajlottak le Dobó úrral kapcsolatban. Utána következett a röplap és az aláírásgyűjtés az igazgató ellen. Eredmény: Dobó úr azzal ijesztgette a gyerekeket, hogy akinek a szülei aláírták az ívet, börtönbe kerülnek.” — írja levelében a magát nyilvánosság előtt meg nem nevező lakiteleki szülő. * „Szakács Kálmánné levele a Lakiteleki Újság június 10-ei számában tehát riportunkat megelőzően — jelent meg, melynek eredeti szövege szerkesztőségünkhöz is eljutott. Ebből idézünk: „A röpiratot én személyek egyéni sérelmének érzem. Az szmk munkájával kapcsolatos véleményem a következő: gyermekeink közösségi életét az első közösségbe kerüléstől, a bölcsődétől az érettségiig mindenkor követtem. Az intézmények kéréseit, elvárásait igyekeztem számon tartani. Gondolok itt arra is, hogy a gyermek és az óvónő, majd a pedagógus közös munkáját lássam. Nyílt napokon úgy az óvodában, mint az iskolában részt vettem és a jövőben is részt veszek. Mindkét gyermekem esetében minimum 15 hasonló szülőt ismerek az osztályban. Soha szmk-tag sehol nem voltam, ennek hiányát nem is éreztem, formális dolognak tartom. Ennél sokkal lényegesebb a szülőkkel kialakított kapcsolat”. * A lakiteleki Szentirmay Tamás, a nyárlőrinci művelődési ház vezetője az imént már idézett újság korábban megjelent Ismét muszáj huhogni? című írására reagált, cikkét azonban nem közölték. írása eljutott hozzánk, amiből néhány gondolatot ismertetünk meg olvasóinkkal. „Mélységes felháborodással töltött el az, amikor megtudtam, hogy az egyik tanár úr az osztályban kérdőre vonta a fiamat, hogy mit csináltunk mi azon a délutánon, amikor a szórólapokat terjesztették. Több szülőtől is hallottam, hogy több pedagógus a gyerekek manipulálásával próbálta a szülőket befolyásolni. Nem tudom, az ilyen pedagógus hogy tud elszámolni a lelkiismeretével. Ezt a módszert etikátlannak tartom, s megkérdőjelezem azoknak a pedagógusoknak az alkalmasságát, akik belevonták egy ilyen ügybe a gyermekeket”. Gyerekek — Rüsselsheimből Húsz német kisdiák érkezik ma este Kecskemétre, a Vásárhelyi Pál Általános Iskola meghívására. A rüsselsheimi testvérintézmény képviseletében vendégeskedő gyerekek érkezésének célja, hogy közelebbről megismerkedjenek Magyarországgal, az itt élők életével. szokásaival. A német iskolások tíz, színes programokkal, kirándulásokkal, országjáró túrával eltöltött nap után indulnak haza, hogy — mint leendő vendéglátók — felkészüljenek az augusztus 20-án Rüssclsheimbe érkező magyar „cseregyerekek” érkezésére. RENAULT 19 CHAMADE TR A középkategória legtágasabb autója — az egész családnak — az utolérhetetlenül legkedvezőbb áron. Vámmal, fogyasztási adóval, áfával; helyszínre szállítva, üzembe helyezve, rendszámmal 1 100 574 Ft Nyár? Vakáció? Utazás? RENAULT 19 CHAMADE TR Az 1991. évi kötelező biztosítást cégünk fizeti! RF.N/UTI.T KECSKEMÉT Az Alföld Áruházban, t.: 76/22-644/63 (És még egy RENAULT-cím: Tiszakécske, Szabolcska u. 13., t.: 76/41-198)
