Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-20 / 143. szám
PETŐFI NÉPE 1991. június 20., 3. oldal K ertészeti nap K iskunfélegyházán A főbb zöldségtermesztő tájakról hétszáz kiskertművelő érkezett Kiskunfélegyházára a kertészeti napra. A Kiskunságban ez volt az idén a második ilyen szakmai rendezvény, melyet a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem s a Hungarofruct szervezett. A tudományos kutatók, egyetemi tanárok, vetőmag-szaporító és külkereskedelmi szakemberek tájékoztatói alapján a paradicsomhajtatás legújabb módszereivel s eszközeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők. A szakmai napon elhangzott egyebek között, hogy hajtatás közben a túlságosan magas vagy alacsony hőmérséklet miatt deformálódik a termés, a növény elrúghatja a virágzatát. A fertőzött talaj és palánta eleve eldönti a növény sorsát. Elhervadhat a paradicsom a talaj magas sótartalma, a tápanyag túladagolása, a fehér- és szürkepenész miatt. A kertészeti nap közönsége a város határában a paradicsomfajták, eszközök, eljárások bemutatóját is tanulmányozhatta. NEMZETKÖZI ÉPÍTŐTÁBOR Családok jelentkezését várják A Budapesti Európa-ház szervezésében nemzetközi építőtábor ver sátrat Kecskeméten e hónap végén. Amerikai, belga, holland, jugoszláv, francia, spanyol, román és persze magyar diákok töltenek itt együtt két hetet, hogy a homokbányái volt szovjet iskola felújításában segédkezzenek. A szervezők kérik, hogy azok a kecskeméti fiatalok, akik az angol nyelvet gyakorolni szeretnék, legyenek résztvevői e tábornak. Szívesen vennék olyan családok jelentkezését is, akik egyegy délutánra, estére vendégül látnának a táborlakók közül egy-két külföldi egyetemistát, mert részükről igen nagy az érdeklődés a magyar családok élete iránt. Jelentkezni Paudits Petránál lehet, a következő kecskeméti telefonszámon: 27-624. VÁGJÁK A TÚLSÚLYOS SERTÉSEKET És a finanszírozás? A múlt hét közepén tárgyalt a húsipari vállalatok vezetőivel a sertésválság miatt kinevezett miniszteri biztos. Az eredmény: — mint azóta hírül vehették az érintettek — hét húsfeldolgozó vállalat június végéig felvásárolja a túlsúlyos állatokat. A kiskunfélegyházi Kunsághús igazgatóhelyettese, Sörös József arról beszélt, hogy a végrehajtásra vonatkozóan írás nincs még a kezükben. Amit tudnak, azt az újságokban olvasták, illetve telefonon próbáltak tájékozódni. Bár a sertésválság levezetésére tett intézkedésről egyelőre feltételezéseik vannak, a felvásárlást megkezdők. Hetente 3000 túlsúlyos jószágot vágnak le, és készítenek elő szovjet exportra. Az exportról szintén nincsenek pontos információik, vagy-A máltaiak katasztrófaelhárítási szolgálata Katasztrófaszolgálatot kíván kiépíteni Magyarországon a Belügyminisztériummal és a Népjóléti Minisztériummal együttműködve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ). Az elsősorban természeti katasztrófát, tömegszerencsétlenséget elhárító, menekültek elhelyezését szolgáló hálózat több millió márka értékű technikai alapfelszerelése a német kormány adománya. Az első részét képező 70 jármű, mozgókonyha, tábori felszerelés, 600 tonna élelmiszer a közeljövőben érkezik — a Mahart díjmentes szállításával — Regensburgból. A felszerelés elhelyezéséhez, a majdani máltai centrumok kialakításához megüresedett szovjet és magyar laktanyarészeket kér az MMSZ. Támogató ígéreteket már kaptak, döntés a közeljövőben születik. Sátrak a főtéren Göncz Árpád köztársasági elnök lesz a vendége a TV 2 „Ez történt a héten” című műsorának június 23-án, vasárnap, 21 órától. A műsor egy részében a köztársasági elnök a nézők kérdéseire válaszol. Kérdések előre is beküldhetők a műsor készítőinek (TV 2, Ez történt a héten, 1054 Szabadság tér 17.), illetve feltehetők a 11-26-020-as telefonszámon. (MTI) A kép nem idegen: nyaranta apró sátrakban kínálják portékájukat az árusok külföldön, zegzugos utcákon, tereken, hidak peremére kapaszkodva — turistáknak. Talán ez jutott eszébe a kecskeméti önkormányzat két munkatársának, Kolozsi R. Gyulának és Főző Lászlónénak, amikor tavaly ősszel javaslatot terjesztettek elő a város főterének „élettel való megtöltése” tárgyában. Tervük kitűnő ötletnek bizonyult, hiszen az első rész megvalósulóban van: hat vászonborítású, kis alapterületű sátorban már kínálják a portékát: kékfestőt, bőrdíszműt, hímzett használati tárgyakat, cserepeket az arra járóknak. ' Fontos lenne, hogy a hat sátor mellé mielőbb további három, vagy inkább hat, kerüljön a főtérre. Hogy jöjjenek a kecskeméti keramikusok, rézművesek, képeslap- és bélyegárusok, akik apró emléktárgyakat is kínálnak. Köztudott, hogy a Lajtán túlról érkezettek mennyire kedvelik a vesszőből fonott tárgyakat, mi pedig tudjuk, hogy a kosarairól híres Alpár itt van a város tövében . . . Jöhetnének talán ők is, hadd vigyék hírüket minél többen, minél messzebbre. A sátorok árusai természetesen fizetnek a helyfoglalásért. A jelenlegi hat pavilon a szezon végéig csaknem félmillió forintot hoz a város kasszájába. Nem titok, hogy Kecskemétnek szüksége van erre a pénzre (is). Scl— Fórum a köztársasági elnökkel ÁLLAMI BÉRLAKÁSOK Kecskeméten alacsony az ár Folytatódott tavaly az állami tulajdonú lakásállomány privatizációja. Igaz, a magántulajdonba eladás nem a klasszikus értelemben vett privatizáció, hiszen a lakásokat a bentlakó bérlőnek adják el, a piaci forgalmi értékénél jóval alacsonyabb áron. 1988-ban több mint 8700 bérlakást értékesítettek a tanácsok. 1989- ben már ennek több mint kétszerese volt az értékesítés: 18 700. A tavalyi növekedés pedig már ezt a mértéket is meghaladta: összesen 54 ezer lakást adtak el, az előző évinek közel háromszorosát. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint az állami tulajdonú lakásállomány területi megoszlásával összhangban az elmúlt évben is érvényes volt az a tendencia, hogy az eladott ingatlanok között egyre nagyobb arányt képviselnek a fővárosban és a nagyvárosokban eladott lakások. Az összes eladott lakás közül 1988-ban 39, 1989-ben 53, az elmúlt évben pedig már 61 százalék volt ezeken a településeken. Az elmúlt években először vizsgálta a Központi Statisztikai Hivatal az eladott lakások értékesítési adatait is. Az átlagos forgalmi érték 1990- ben országosan 1,1 millió forint volt, a fővárosban ennél lényegesen magasabb, 1,6 millió forint. A nagyvárosok közül Pécsen volt a legmagasabb az eladott lakások forgalmi értéke (1,3 millió forint), és Kecskeméten a legalacsonyabb (527 ezer forint). Ám a tényleges eladási ár csak 23 százaléka a forgalmi értéknek. A fővárosban ez az arány nem éri el a 20 százalékot: Budapesten 1990-ben az állami tulajdonú lakások (ún. tanácsi bérlakások) tényleges átlagos eladási ára 331 ezer forint volt. Ez Kecskeméten — a 23 százalékot figyelembe véve — átlagosan 121 ezer forint. FELFÜGGESZTETT EBÉDFŐZÉS Rendkívüli rendőri szolgálat A lakodalomba szóló meghívás időben megérkezett Kecskemétre. A család készült is, hiszen részt akart venni a Jugoszláviában, a határhoz közeli településen megrendezendő rangos családi eseményen. Mindent elintéztek, ajándék, útra kész gépkocsi, ünneplőruha, itt a szombat 10 óra, indulni kell, mert délután kettőkor kezdődik a szertartás. A családfő az útlevéllel nem is gondolt, nem ügy manapság, amikor végre ismét akkor utazhat a magyar, amikor úri kedve tartja. Indulás előtt azért átlapozta az okmányt, s kis hiján leült, amikor észrevette, hogy lejárt az érvényessége. Gyors mérlegelés következett, szapora légzések közepette: vagy Változik a halasi piac rendje Lcgulóbbi ülésén foglakozott a kiskunhalasi önkormányzat a piacok és vásárok rendjével. Régóta gond a városban a Park Áruház előtt eredetileg őstermelők számára létesített kispiac rendje. A városfejlesztési bizottság egyértelmű javaslata már korábban is az volt, hogy a „kisbosnyáknak” becézett piac szűnjön meg, mert városképi és egészségügyi szempontból káros. Azonkívül már nem felel meg annak a kívánalomnak sem, amiért létesült, hisz többnyire viszonteladók árusítanak ott, élvezve azt az előnyt, hogy nem kell helypénzt fizetniük. Az önkormányzat — mielőtt ebben az ügyben döntést hozna — konkurenciát próbál teremteni azáltal, hogy a vásárcsarnok és a piactér nyitva tartusát kiterjeszti és meghosszabbitja az év második felétől. Július elsejével tehát keddtől szombatig reggel 6-tól este 6-ig nyitva lesz a vásárcsarnok és a piactér is, sőt, amennyiben a lakosság érdeke úgy kívánja, a vasárnapi nyitva tartást is bevezetik. Nem támogatta a képviselő-testület a rendőrkapitány az irányú kérését, hogy a vásártéren működő nemzetközi zsibpiacot tekintettel a nyilvánvaló bűnügyi kihatására tiltsák be. Azzal az indoklással, hogy kifejezett olcsóságával lakossági igényt elégít ki, meghosszabbították a legalitását, s a nyitva tartását nyáron 6—18, télen 7—16 óráig szabályozták. • • Önkormányzás A megye egyik településén az ifjúság neveléséért felelősséget érző emberek szeretnék, ha az iskola igazgatóját leváltanák. Az illető számos esetben, hosszú éveken át bizonyította már alkalmatlanságát. (Egy a sok közül: kiránduláson berúgott, s a gyerekek gumi óvszert fúvattak föl vele léggömb gyanánt.) A pedagógusok többsége is kinyilvánította: nem kíván irányításával dolgozni. A döntés az önkormányzatra hárult. A szavazás megtörtént, döntetlenül végződött, az igazgató, úgy tűnik, pár évig maradhat meg nem érdemelt posztján. Nos, az önkormányzás nem is olyan könnyű tudomány. Tisztelet a kivételnek, de nem egy helységben igy történik gyakorlása: a képzeletbeli kormánykerékre kétoldalt rácsimpaszkodnak a képviselők, alkalmanként pártbeli hovatartozásuk, illetve különböző elkötelezettségek, érdekek szerint. Erejüket megfeszítik, hogy a közös szekér az általuk óhajtott irányba haladjon. Az eredmény : hol erre, hol arra vesz hirtelen kanyarokat. A példaként említett település polgármestere keserűen állapította meg: a szavazáskor minden képviselőről előre tudni lehetett, mire adja majd a voksát — mégpedig a családi, baráti, egyéb kötelékek alapján. Bizonyára ez nem csak náluk történhetett meg. S ami szintén elfogadhatatlan: a szint vallani nem akaró tartózkodók lehetetlenné tesznek sürgető érdemi döntéseket. Ha a szóban forgó helységben is nem akadnak ilyenek, rendezni lehetett volna az igazgató ügyét. (Németországban a képviselők ezt a „szavazást" nem ismerik, csak az igent és a nemet.) Ezek az óvatos emberek arra hivatkoznak, hogy nem látják át eléggé a témát, a körülményeket, azért tartózkodnak. De hát miért nem ismerkednek meg velük ? Miért nem kérik ki, például közmeghallgatáson, a választóik véleményét? Csak benn ülnek a többiek közt, négy éven át, és hátráltatják az élet átrendezésének folyamatát. Az önkormányzás nem könnyű. Aki részese, annak vállalnia kell a helyi szempontból rázós ügyekben való állásfoglalást is. A választók akaratát képviselve különben a demokrácia írott malaszt marad, — ats — Nem alakult m eg a kecskem éti Firosz A Fiatal Romák Országos Szövetsége helyi csoportjának megalakítására ültek össze a napokban a kecskeméti cigányok egyesületének tagjai és az érdeklődők. Csupán az érintettek nem képviseltettek kellő számban, az eseményen ugyanis mindössze húsz fiatal jelent meg. A részt vevők között nem alakult ki egyetértés a Firosz leendő elnökének, Suki Dezsőnek a személyét illetően sem, így a választást végül egy következő alkalomra halasztották. Parázs vita született viszont a Kuruc Téri Általános Iskola sorsával kapcsolatban. A környéken élő, ide járó cigánygyerekek szülei azt kifogásolták, hogy az önkormányzat még mindig nem adta meg az intézmény felújításához és normális működtetéséhez szükséges anyagi támogatást. A cigányegyesület kérésére a problémára hamarosan a kecskeméti tv előtt keresnek megoldást az érintettek és az illetékesek. VÉLEMÉNYEK — SZABADON M egint lesznek nagyon gazdagok és földönfutók Lapjukat olvasva, ismét egy számomra érdekes cikkre bukkantam, amitől újra és újra nyugtatóra lenne szükségem. Ez a cikk „A létminimum szintje” címet viseli. Ne értsék félre, nekem nem a cikk ellen van kifogásom. Mint a tartalomból kiderül, egy kétgyermekes család létminimuma 30255 Ft. Mi egy kétgyermekes család vagyunk - - a „nagy” munkaerő-kereslet miatt egy keresettel - és a mi - nem is tudom, minek nevezzem, mert létminimum már nem lehet — jövedelmünk összesen 8-9000 Ft havonta, vagyis 2200 forint/fő. Ebből az összegből kellene fizetni lakbért, óvodát és szeptembertől a lányom „ingyenes” oktatását. Ezenkívül kellene néha étkeznünk és fel is kell öltöznünk. Amin felháborodtam, a következő. Egy egyedülálló nyugdíjas nő létminimuma 9324 forint. Ezt az összeget az állam igyekszik fel is emelni, főleg azoknak, akiknek nem éri el a nyugdíjuk a felső határt! Kérdésem csupán annyi lenne, hogy mire költik ők ezt a pénzt. A válasz is megvan rá. Önmaguk élelmezésére és ruházkodására. Ezzel szemben a családok, akik gyerekeket nevelnek, a gyerekeikre és önmagukra. Szeretném, ha valamilyen magyarázatot adnának arra, hogy a családi pótlék miért nem elég a gyerek nevelésére, hiszen ha ezt nézzük, egy egyedülálló nyugdíjas és egy gyerek nevezhető egyenlőnek. Ha a nyugdíjas megélhetése ennyibe kerül, akkor a gyereké mennyibe? Ezenkívül, azt hiszem, nem csak én örülnék annak, ha a kormány a kárpótlási törvény helyett ezt is megtárgyalná. Elhiszem, hogy szükséges a kárpótlás, de kinek? Megint lesznek nagyon gazdagok és földönfutók. Azt hiszem, és bízom abban, hogy nem csak én vagyok ezen a véleményen. Kérem önöket, amennyiben erre lehetőség van, indítsanak vitasorozatot lapjukban erről a témáról. Biztosan sokakat érdekelni fog. Kispálné Kiskőrös, Luther tér 2. is arról, meddig kell tárolniuk, pontosan mennyit kapnak majd értük. Márpedig ezek nem lényegtelen kérdések, hiszen egy kilogramm sertéshús tárolási, készletezési és egyéb költsége havonta 7-8 forint. A finanszírozási kérdésekről érdeklődtek a bankoknál, ahol szintén nem tudtak pontos tájékoztatást adni. A felvásárlási ár egyébként a normál súlyú sertéseknél 55 forint kilogrammonként, a 120-170 kilogrammosoknál 50 forint, a 170 kilogramm felettieknél 45 forint. A vállalatnál szerencseként könyvelik el, hogy hűtőkből éppen ebben az időszakban szállítanak nagyobb mennyiségű árut szintén exportra, így a levágott túlsúlyosokat van hová tenni. A bajai Bácshús Rt. vezérigazgatója, dr. Horváth István elmondta, hogy ők nem tartoznak a túlsúlyos állatok levágására „felkért" vállalatok közé. Bár felméréseik szerint a felvásárlási területükön mintegy 15 ezer ilyen állat van. Vágnak azért 160 kilogramm körüli súlyú sertéseket is, naponta 60-at. Annyit tudtak azért az rt. tagjainak segíteni, hogy körlevélben értesitették őket. melyek azok a feldolgozók, ahová fordulhatnak a túlsúlyosok leadása ügyében. A kiskunhalasi polgármesteri hivataltól nyert információnk szerint a szerződéssel nem rendelkező magántermelőktől már folyamatosan vásárolják fel 200 kilogrammos súlyhatárral a sertéseket Kiskunhalason. A Kunsághús halasi kirendeltségén (Kossuth u. 34.) kell az eladni szándékozó termelőknek közvetlenül jelentkezni. A szerződéssel lekötött sertések felvásárlása is hamarosan várható, ez ügyben a Szegedi Szalámigyár fog időpontot meghatározni. G. E.—H. T. elindulnak így, de akkor a határon szinte biztos, hogy megállítják, vagy megkísérli a lehetetlent, elintézni a meghosszabbítást szombaton. Ez utóbbit választotta: irány a kecskeméti rendőrség ügyelete. — Tudom, én vagyok a hibás, de az útlevelemet szeretném érvényesíttetni, ha lehetne, most — állított be. — Uram, ma nincs szolgálat, hétfőn legyen szíves újra bejönni — így az udvarias, de elutasító válasz. — Igen, de nekem 2 órára Jugoszláviában kellene lennem, egy lakodalomban. — Várjon kicsit, megpróbáljuk, talán otthon elérhető az útlevélosztály vezetője — igyekezett segíteni az ügyeletes. Negyedóra, húsz perc telhetett el, közben ment a telefon, majd rögtön utána az URH-kocsi, s már bent is volt az illetékes hölgy, aki éppen a szombati ebédfőzést függesztette fel a váratlan kérés miatt. Térült-fordult, s már hozta is az újraérvényesített útlevelet, jó utat kívánva. Hősünk többszöri köszönöm, köszönömjére pedig csak ennyi volt a válasz: — Igyekszünk szolgálatunkat a lakosság megelégedésére ellátni. Vélhetően így van, így lesz ez a hétköznapokon is, de információink szerint az ilyen szombati segítség Kecskeméten már nem az első volt. Ezt azonban távolról sem feledékeny polgártársaink biztatására tesszük hozzá ... (váczi)
