Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-19 / 142. szám

Tank a múzeumnak Daruval emeltek magasba a napokban a csehszlovák főváros 1945-ös felszabadítását szimbolizáló szovjet tankot. A sok vitát kiváltó tankot egy diák korábban rózsaszínűre festette, majd másnap a csehszlovák hadsereg katonái visszafestették zöld színűre. A legújabb döntés: a harci jármű végleges helye a prágai katonai múzeum lesz. (MTI külföldi képszerkesztőség) PETŐFI Népe 1991. június 19., 7. oldal A KSH SZÁMÍTÁSAI T ovább csökken a népesség Hogyan alakul Magyarország népes­ségének száma és összetétele a követke­ző két évtizedben? A Központi Statisz­tikai Hivatal Népességtudományi Ku­tató Intézete a napokban hozta nyilvá­nosságra a legfrissebb adatokon alapu­ló előzetes számítások első eredménye­it. A kutatók az 1990. évi népszámlálá­si népességből indultak ki és feltétele­zik, hogy sem a születési kedvben, sem az elhalálozási gyakoriságokban nem lesznek változások az 1989. évi muta­tókhoz képest. Tehát 100 nőnek átlag­ban továbbra is 180 gyermeke fog szü­letni, a fiúk 65, a leányok 74 életévre számíthatnak. A kutatók eltekintettek a ki- és bevándorlásoktól is. A népességet ezekkel az egyszerűsítő feltételekkel 2010-ig számították to­vább. Számításaik a már megszületett korosztályok létszámának várható ala­kulására elég pontosak (amennyiben a ki- és bevándorlás ezeknek a korosztá­lyoknak a számát és összetételét lénye­gesen nem befolyásolja). A születcs­­szám alakulása és annak nyomán a gyermekkornak számának alakulása viszont bizonytalan, különösen Ma­gyarországon, ahol a születésszám igen erőteljesen hullámzott az utóbbi évtize­dekben. Az előreszámítást nem és kor szerint készítették el. Ennek alapján nyomon követhető a népességszám, a születések és a halálozások, valamint az egyes korosztályok, így különösen az okta­tás, a munkaerőhelyzet és nyugdíjpoli­tika szempontjából fontos korcsopor­tok létszámának várható alakulása. Magyarország népességének száma az 1990. évi népszámlálás szerint 10 millió 375 ezer fő volt, ezen belül a nők száma 405 ezer fővel nagyobb volt, mint a férfiaké. A számítás szerint a népesség számának csökkenése folyta­tódik, 1995-ig 108, 2000-ig 175, 2010-ig 363 ezer főt tesz ki. (Lásd ábránkat.) A születések száma hullámzóan ala­kul. A következő években hozzák vi­lágra gyermekeiket azok az anyák, akik az 1970-es években születtek cs létszámuk nagyobb, mint a megelőző korosztályoké. Emiatt, ha a születési gyakoriság nem csökken, az 1990-es években a születések növekedése vár­ható. Az ezredforduló után viszont visszaeshet az évenként születő gyer­mekek száma, miután azok a nők fog­nak szülni, akik az 1980-as években születtek és létszámuk alacsony. A számítások szerint tovább idősö­dik a népesség. Növekszik a népesség átlagos kora. Az 1990-es években emel­kedik a munkaképes korúak aránya és ugyancsak nő az időskorúak aránya. Kevesebben lesznek viszont a 0—14 évesek. Az igazgatás, az infrastruktúra és a társadalmi szolgáltatások számos terü­letét várhatóan érzékenyen érintik majd az egyes korcsoportok létszámá­nak hullámzásai. A legfiatalabbak közül a 0—2 évesek száma 1993-tól, az az óvodáskorúak száma 1996-tól kezd növekedni és a 10.5 számítások szerint az ezredforduló környékén 50 ezer fővel többen lesz­nek, mint ma. Az általános iskolába járó kor­osztályok létszáma az 1990-es évek so­rán meredeken csökkenni fog, 1988- ban 20 százalékkal lesznek kevesebben, mint ma. A középiskolások száma 1994-ig még magas lesz, de azután az ezredfordulóig több mint 30 százalék­kal visszaesik. Az első ízben állást keresők közül a 18-19 évesek igen sokan lesznek a kö­vetkező években. 1994-ben 100 ezer fő­vel, 30 százalékkal nő a számuk. A fia­tal munkavállalók — 20—34 évesek — 1994-től kezdődően lesznek egyre többen, az ezredfordulóra 300 ezer fő­vel, 15 százalékkal nő a számuk. A középkorosztályok — tehát a 35 —59 éves férfiak és a 35—54 éves nők — létszáma 1994-ben lesz a legmaga­sabb, aztán csökkenni kezd. A nyugdí­­jaskorúak létszáma 2 millió 250 ezer és 2 millió 300 ezer fő között fog ingadoz­ni az ezredfordulóig; ezt követően gyors növekedés várható. Az előreszámítás tehát azt mutatja, hogy a magyar népesség fogyása a kö­vetkező 20 évben valószínűleg folytató­dik. A demográfiai hullámzások pedig várhatóan gyors változásokat és ezzel kapcsolatos feszültségeket okozhatnak az oktatás, a foglalkoztatás és a nyug­díjellátás témakörében; ezek csökken­tésére átgondolt társadalompolitikára és programokra van szükség. 10.4 10.3 10.2 10.1 10.0 2002 1990 1994 1999 1992 1996 2000 2006 2010 2004 2009 TUDOMÁNYOS KISHIREK A Föld „gyűrűi” Merész elképzeléssel állt elő egy dán csillagász. Szerinte a Földnek csupán az elmúlt 2600 évben legalább 16 alka­lommal volt gyűrűje, akárcsak a Sza­­turnusznak vagy az Uránusznak. Állí­tását az i. e. 800-tól az i. sz. 1750-ig összegyűjtött metcoritészlelésekböl ve­zeti le. Sajátos periodicitást lehet észre­venni a meteorithullások gyakoriságá­ban. A kutató szerint ez azzal magya­rázható, hogy egy-egy üstökös vagy kisbolygó került a Föld vonzáskörébe, széttöredezett, és időlegesen egy kerin­gő gyűrűt alkotott a bolygó körül. A részecskék a súrlódás következtében idővel lelassultak, bekerültek a légkör­be, ahol mint fölizzó meteoritokat ész­lelték őket. Az 1750 utáni időket azért hagyta ki a számításból, mert attól kezdve megsokszorozódtak a meteorit­észlelések. Persze, nem hullócsillagból lett több, csupán a megfigyelőeszközök váltak egyre tökéletesebbé. Szénhidrogének csecsemőkorban A világ számos helyén kitermelt kő­olaj és földgáz túlnyomó többsége több százmillió évvel ezelőtt keletkezett. Most a Kaliforniai-öbölben olyan olaj­ra bukkantak, amelynek kora legföl­jebb 4240 év. A pontos kormeghatáro­zást a radiokarbon-módszer tette lehe­tővé. Ez a kor azt az időpontot jelenti, amikor a szénhidrogének alapanyagául szolgáló tengeri szervezetek radioaktív szenet tartalmazó szén-dioxidot vettek fel a légkörből. így aztán elképzelhető, hogy még az említett kornál is fiatalabb a keletkezett kőolaj, hiszen az is jó idő­be telt, míg ezek a szervezetek leüleped­tek, betemetődtek a tengeraljzat üledé­keibe. Olaj megfelelő nyomás és hőmér­sékleti viszonyok közt keletkezik a szerves anyagot tartalmazó üledékek­ből. Ha ez a hőmérséklet 50—175 fok közötti, évmilliók telnek el, mire kő­olajjá válik. A Kaliforniai-öbölben ta­lált olajnyomok azonban különleges helyen képződtek. Ez egy törészóna. amelynek mentén új óceáni kéreg kép­ződik, ezért jóval magasabb hőmérsék­letű, mint az átlagos. 300-400 fokon, mintegy 10-30 méteres mélységben pár évezred is elég volt ahhoz, hogy az olaj létrejöjjön. Mennyisége messze nem elegendő a gazdasági felhasználáshoz, viszont nagyon alkalmas tanulmányte­rület a geológusok számára. Osztrák mérőkocsi A vasúti közlekedés biztonságát szolgálja a MÁV új, osztrák gyártmá­nyú Plasser mérőkocsi­ja. Az új mérőkocsi több mint 800« kilométeres szakaszon a vasúti pálya geometriá­ját méri, adatait feldolgozza és számító­géppel elemzi. A nyár elején a Balaton környéki pályasza­kaszokat ellenőrzik a korszerű berendezés­sel. (MTI-fotő) Dél-Korea mint gazdasági világhatalom ? Dél-Korea a gazdasági világhatalommá válás útján halad — állapítja meg tanulmá­nyában a kelet-ázsiai „Kis Tigris" központi bankja. Az ország bruttó nemzeti terméké­nek értéke 1989-ben 211,2 milliárd dollár volt, ami a 15. helyet biztosította neki a vi­lágranglistán olyan országok előtt, mint Svájc, Svédország vagy Belgium. A fejlődés különösen látványos a két évtizeddel koráb­bi állapothoz képest, amikor Dél-Korea még csupán 8,1 milliárd dollárnyi árut és szolgál­tatást állított elő. Két évvel ezelőtt 112,5 milliárd dolláros külkereskedelmi forgalmat bonyolított le Dél-Korea, ami még a termelési ranglistán elfoglaltnál is jobb, 12. helyezést biztosított neki. Az 1970. évi 2,8 milliárdról nőtt ekko­rára a forgalom. Az elmúlt két évtizedben Dél-Korea gaz­dasága évi átlagban 8,6 százalékkal nőtt, en­nek eredményeként az egy főre jutó bruttó nemzeti termék összege 252 dollárról 4994-re emelkedett. Egyéb, főként a szociális jellegű gazdasági mutatók tekintetében a gyorsan iparosodó ország azonban még sokkal a töb­bi fejlett ipari állam mögött kullog: különö­sen nagy a lemaradása a méltányos jövede- Icmmegoszlást, az inflációellenes küzdelmet, a foglalkoztatáspolitikát, a lakásügyet és a környezetvédelmet illetően. ERŐS TERÜLETI CSOPORTOKKAL L i g a a g y e r m e k e k é r t Több mint két éve működik a Gyer­mekvédő Liga. Céljaikat így foglalják össze tömören: a liga gyermek- és ifjú­ságsegítő tevékenységet folytató társa­dalmi mozgalom, egyre növekvő szol­gáltatói szereppel. Dr. Koncz Istvánt, a liga országos titkárát az elmúlt időszak tapasztalatairól, jelenlegi munkájukról és terveikről kérdeztük. Segít a püspök és az író özvegye — Jogelődünknek a század elején tevékenykedő és magának igen nagy tekintélyt kivívó ligát tekintjük. Arra a szervezetre utalok, amely többek kö­zött például József Attilát is kihelyezte nevelőszülőkhöz. A liga küzd azért, hogy a gyermekek fajra, bőrszínre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, va­gyoni, születési állapotra tekintet nél­kül élvezhessenek minden jogot, amely őket a „Gyermek jogairól” szóló ENSZ-konvenció alapján megilleti. A szervezet minden gyermekekkel kap­csolatos problémát felvállal — mondja dr. Koncz István. — Milyen a szervezeti felépítésük? — Negyvenhét helyi, területi szerve­zetünk van, emellett számos iskolában, intézményben alakult ligacsoport. Kö­rülbelül 1700, jórészt középiskolás és egyetemista tartozik közénk. Országo­san kétszáz intézmény csatlakozott mozgalmunkhoz, s tagjaink között olyan neves személyiségek is találha­tók, mint például Illyés Gyuláné, Kud­­lik Júlia és Gyulai Endre püspök. Ő Szegeden segít. — Melyek a legaktívabb, legismer­tebb területi csoportjaik? Igen erős csoport működik Cse­pelen, Dombóváron, Baján és Dunaúj­városban. Szombathelyen három kö­zépiskolában és a főiskolán is alakult ligacsoport, de Nyíregyházán, Miskol­con is növekedett a taglétszámunk. Szerte az országban gyermekotthonok nevelői, kórházi dolgozók, nővérek és orvosok, pedagógusok, ügyvédek dol­goznak — többnyire semmiféle fizetsé­get nem várva — szinte megszállottan. — Milyen segítséget tud a liga nyújta­ni a gyermekek, fiatalok, illetve a velük foglalkozó szülők, nevelők számára? Egy csésze tea mellett A liga kezdettől fogya igyekezett amit lehet megtenni a gyermekek védelméért. Például szakmai vélemé­nyezéssel segítettük bíróságok és más állami szervek munkáját. Számos eset­ben kifejtettük álláspontunkat házas­ságok felbontása esetén, de más gyám­­hatósági intézkedés során is. Természe­tesen mindig a gyermekek érdekének képviselete volt az alapvető szempon­tunk. — A vidéki szervezetek milyen köz­ponti segítségre számíthatnak a helyi problémáik megoldásához? — Különböző programokat aján­lunk a helyi csoportoknak, természete­sen nem kötelező érvénnyel. Vagy elfogadják őket vagy nem. s akkor szerveznek maguknak mást. Gyakran kapcsolódnak azonban a központ ál­tal javasolt rendezvényekhez, s az sem ritka, hogy a vidéki szervezetek egy­mással kapcsolatot tartva átveszik a másik témáját, előadóját, egész prog­ramját. A „ligacsoportokban” egyébként igen sok a saját kezdeményezésű, és saját maguk által kivitelezett akció. A fiatalok -— felnőttek irányításával, felügyelete mellett — sokféle gyermek­­védelmi, ifjúságot érintő kérdéssel fog­lalkoznak, nem egy esetben saját ma­guk tudják segíteni veszélyeztetett tár­saikat. Az egyik ilyen főiskolás cso­port a gyermekotthonban élő gyere­kek megajándékozására gyűjtőakciót indított. Hihetetlen eredménnyel, négymillió forint értékű könyvet, játé­kot, egyéb apróságot tudtak céljuk szerint a leginkább rászorulókhoz el­juttatni! — Jelenleg milyen országos akcióik, szakmai programjaik a legkeresetteb­bek, a leginkább látogatottak? Önbizalmat adó foglalkozások — Szombathelyen nemrég fejeződött be, Szolnokon pedig most is tart az „életújrakezdő tréning”. Ezt kifejezet­ten a középfokú végzettséggel rendel­kező fiataloknak szántuk, akik kény­szerűen munkanélküliként lépnek fel­nőttsorba. Itt a foglalkozások során csoporttechnikákkal készítjük fel a résztvevőket a munkahelyek pályázati rendszereinek megismerésére. A pszi­­chodráma módszereivel újra felidézzük a felvételi és munkahelykeresés kap­csán megélt kudarcaikat. Igyekszünk rávezetni őket arra, hogy nem volt törvényszerű a csalódást A Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat tájékoztatja A KÁBELTÉVÉNÉZÖKET, hogy karbantartási munkák miatt az alábbi területeken lesz jelkimaradás a déli órákban, kb. 2 óra időtartamban; 1991. 06. 19.: a teljes Széchenyiváros és a városközpont, 1991. 06. 20.: Irinyi út—Akadémia krt.—Széchenyi krt.— Március 15. u.—Budai u. által határolt területek. 1991. 06. 21.: Ady E.—Széchenyi t.—Március 15. u.— Nyíri út általt határolt terület. Szíves megértésüket kérjük! KÁBELTÉVÉRÉSZLEG 2421 hozó eredmény. Ennek a foglalkozás­nak a célja az önbizalom növelése, po­zitív énkép kialakítása, új szituációk­ban célszerű viselkedésmódok kidolgo­zása, az életút aktív kézben tartására való nevelés. Szerte az országban működik az „Egyszülős családok önsegítő mozgal­ma”, ahol klubformában nyílik lehető­ség az azonos gondokkal küszködök számára, hogy gyermekeikkel együtt részt vegyenek kötetlen beszélgetése­ken. Sokaknál a puszta „kibeszélés” is jelentős eredménnyel jár. Rájönnek ar­ra: az ő gondjaik mások számára is ismerősek, nincsenek ezekkel egyedül, és sok hasznos gyakorlati tanáccsal lát­ják el egymást. E programokon kívül a legtöbb he­lyen a „tizenéves kortárssegítő trénin­get”, amely ennek a korosztálynak a speciális gondjait vállalja fel, valamint pedagógusok és gyermekvédő társadal­mi munkások felkészítését célzó tanfo­lyamot indítják be. — A liga miből finanszírozza műkö­dését? Alapítványok — banktámogatással — Pályázat útján a költségvetésből kaptunk két és fél millió forintot. Kü­lönféle minisztériumok és intézmények pályázatait elnyerve is sikerült pénzhez jutnunk. A legszükségesebb kiadások­ra így megvan a pénzünk. A tagdíjak­ból befolyó összegeket kizárólag ala­pítványba fektetjük. — Melyek ezek az alapítványok? — Az egyik a „Vizuális kultúráért”, a másik pedig az „Érted” elnevezésű alapítvány, amely a legrászorultabba­­kat ösztöndíjjal segíti. Ez utóbbi alapít­ványt három bank, a Budapest Bank, az Ipari Fejlesztési Bank és az Ybl Bank Rt. támogatja. — Ha valaki a ligát felhasználva kí­ván segíteni a nehéz helyzetű gyereke­ken, fiatalokon, hogyan teheti meg? — Nagy segítséget adnak a városok, kisebb települések művelődési ottho­nai, iskolái, hisz ezek ingyen bocsájtj ák különféle tanfolyamaink rendelkezésé­­re termeiket. Pénzadománnyal bíárki segíthet, de tagja is lehet a ligának, s akkor tudásával, szakértelmével, sze­mélyes példamutatásával válhat a moz­galom támogatójává. H. M. TOLSZTOJOK NOSZTALGIAUTAZÁSA A halhatatlan gróf élő leszármazottai A legfiatalabb 8 éves és Párizsból érkezett, a legidősebb 88 éves és Flori­dában él. Csaknem ne'gyven szovjet, francia, olasz, amerikai és svéd Tolsz­toj találkozott és tett tíznapos nosztal­giautazást Oroszországban. Világhírű és ellentmondásos ősink, Lev Tolsztoj gróf nyomát követték, akinek 13 gyer­meke és 3 unokája vo lt. A „külföldi Tolsztojok" eddig csak magánlátogatást tehe ttek az óhazában. Mostani útjuk viszorit hivatalos támo­gatást kapott: az alakításának 70. év­fordulóját ünneplő Tolsztoj Múzeum, s a Rogyina társaság szervezte; ez utób­bi útján tartották a kapcsolatot a csa­lád Szovjetunióban maradt, illetve az októberi forradalom után emigrált tag­jai. A Tolsztojok né hány napi moszkvai nézelődés után Tubába utaztak, s innen a közeli Jasznaja Poljanába, a neveze­tes családi birtokr a, ahol annyi remek­mű született. A nagy család vitathatatlan kedven­ce a 88 éves Vera volt, aki a 20-as évek­ben emigrált, s azóta először járt ott­hon. Párizsban, majd Amerikában ka­baré-énekesnő volt, s a több nyelven beszélő, még m a is szép és fáradhatat­lan öreg hölgy mindenki csodálatát el­nyerte. Verát elkísérte fia, a Washing­tonban élő Serge is. A már szintén idős úriember pkay boyként tette a szépet a nyugati ízlésből igencsak elmaradó tu­laj szálloda szobaasszonyainak. 1 A család le ggazdagabb tagja az olasz Luigi, az író Tánya lányának és Leo­nardo Albert ininek, az II Corriere della Sera volt főnökének fia. - A család olasz ága a legtehetősebb, de ezt nem a nagypapának köszönhetik; végrende­letében mű vei kiadásának minden jo­gát az orosiz népre testálta — mondja Pjotr Tolsztoj, a 23 éves szovjet újság­­író-hallgat ó. S hogy :a szovjet valóság se hiányoz­zon, a csa Iád otthon maradt tagjai kö­zött jelen volt a nagypapa egy névroko­na is: Le v Tolsztoj, a KGB, az állam­­biztonsági hatóság ezredese ... Az író bátyjána k unokája egyben a családi összejövetel biztonságáért is felelős volt, s m int mondta, a mai Tolsztojok sem kevésbé nehéz emberek, mint neve­zetes ősi ik volt.

Next

/
Thumbnails
Contents