Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-19 / 142. szám
PCTÖFI NÉPE N e m z e ti é s e u ró p a i e lk ö te le z e tts é g g e l EXKLUZÍV INTERJÚ ANTALL JÓZSEF M INISZTERELNÖKKEL a jövőbeni lehetőségekről sem feledkezhetünk meg. Legfontosabb tehát, hogy jelen legyünk a szovjet piacon, ugyanis, ha ez aktivizálódik, az számít majd, hogy ki van ott. A mi gazdaságpolitikai stratégiánknak világpiacinak kell lenni színvonalában és minőségében is. Átmenetileg ki kell használnunk a szovjet piac adta minden lehetőséget és számításba kell venni azt a jövőbeni helyzetet, amikor a szovjet piac felvevőképessége megnő. —Az expanzív, több lábon álló kereskedelem, a gazdasági kapcsolatoknak megfelelő szerkezetváltás ösztönzése, valamint igénye húzódik meg ebben? - Előnytelen, ha egy ország nem a világpiacra koncentrál, hanem csak a szomszéd ország vagy térség piacára. Ezt egyébként jól bizonyítja Finnország példája. A finnek nagy előnyökhöz jutottak azáltal, hogy különleges kapcsolatok fűzték a Szovjetunióhoz. Évtizedeken keresztül a szovjetek a finnek közvetítésével jutottak minden fontosabb nyugati termékhez. Ez a kapcsolat olyan „mélységű" volt, hogy a Helsinkiben lévő Stockman Áruházból szállították Moszkvába a diplomáciai vacsorákhoz a különleges ételeket. Az egész moszkvai diplomáciai testület a Stockman Áruházból vásárolt... A finnek megfelelő alkalmazkodással a szovjet piacra építették gazdaságukat. Ez a piac most öszszeomlott, és ez Finnország számára rendkívül súlyos csapás, és az egy piacra orientáltság miatt következett be. Ez olyan példa, amely figyelmeztet bennünket: országunk csakis akkor tud hosszú távon is lábon maradni, ha gazdaságpolitikáját világpiaci versenyképességre alapozza. Feszültséggócok a szovjet kereskedelemben — A magyar—szovjet kapcsolatok azonban nem egvszerűsíthetők le gazdasági területre, mivel mi politikailag, katonailag, s természetesen gazdaságilag is hozzá voltunk kötve a Szovjetunió vezette szocialista tömbhöz. Nekünk így elsősorban a kötelezettségeink és kevéssé az akaratunk, a lehetőségeink határozták meg cselekvéseinket. Erre gondolva kérdezem: a mostani export- és egyéb gazdasági kapcsolatainkat mennyiben motiválják politikai megfontolások?- Tudomásul kell venni, hogy Magyarország kezdeményezője volt a Varsói Szerződés katonai szervezete és a KGST felbomlásának. Követeltük a szovjet csapatok kivonását, és feszültséget okoz az ezzel kapcsolatos mintegy ötmilliárd dolláros szovjet igény, az itthagyott, úgymond, értékek ellenében. Viszont azt is hozzá kell tennem, hogy az általunk elszállított áruért a Szovjetunió kétmilliárd dollárral tartozik. Az említettek mind olyan feszültséggócok, melyekkel együtt kell nekünk jó viszonyban lennünk a Szovjetunióval. — Segíthet ebben az, hogy a már régebb óta küszöbön álló moszkvai látogatására rövidesen sor kerül és személyesen találkozik, tárgyal Moszkvában a szovjet vezetőkkel? — Feltehetően. Az említettek viszont valóságos problémák. A Szovjetunió a saját érdekeit képviseli és a maximumot akarja elérni, ugyanakkor vannak a politikai és hatalmi törekvései, amivel ugyancsak tisztában kell lenni. Nekünk pedig a saját érdekeinket kell képviselnünk a pénzügyi kérdések tárgyalásakor is. A helyzet és a feladat nem egyszerű, ezért osto- t baság azt állítani, hogy a kormány ügyetlenkedik, és nem látni, hogy az ország érdekeit tartja elsődlegesnek, lépéseinket ez határozza meg. Egy találkozástól, egy tárgyalástól nem várható, hogy mindent megold. Azt viszont feltételezem, hogy közelebb hozza a megoldást, mert az említettek ellenére, kapcsolatunk Gorbacsov elnökkel Iés a szovjet kormánnyal nagyon korrekt. A szovjet vezetők már többször kifejezésre juttatták, hogy nem azért nem tudják átvenni például a sertéseket, és nem vesznek meg tőlünk egyéb mezőgazdasági, ipari terméket, mert ilyen módon akarnak politikai nyomást gyakorolni Magyarországra. Hanem azért, mert nincs pénzük. Nem politikai okból csökkentették például az olaj szállítását, hanem azért, mert gondjuk van a kitermeléssel, a szállítással. Ezek a valós problémák a szovjet — magyar kereskedelemben, s nem egyebek, amit egyesek próbálnak elhitetni különböző nyilatkozataikban. Korlátozott támogatás — vállalkozást segítő adózás — A magyar mezőgazdaságban dolgozók megnyugvással fogadták kiskunmajsai beszédében azt, hogy a jövőben is kiemelkedő fontosságúnak és fejlesztendőnek minősítette az agrárágazatot. A kormány elfogadta a földművelési tárca által kidolgozott agrárpolitikai programot, amelynek végrehajtását a szakemberek attól teszik függővé, hogy milyen lesz az ágazathoz kapcsolódó pénzügyi politika. Konkrétan: a támogatás és az adózás. Ön milyen álláspontot képvisel? — Az állami támogatások általános rendszerének nem vagyok híve. Egyébként ha csupán egy szektorban is nagyon nagy az állami támogatás, az deformálóan hat ki az egész gazdaságra. A mostani nehézségeink egyik fő oka is éppen az esetenként át nem gondolt és mértéktelen támogatáspolitikának tulajdonítható. A globális gazdaságpolitikai stratégiánkban nem kap kiemelkedő szerepet az állami dotációk rendszere. Az érem másik Nincs általános válság — A legnagyobb ellenzéki párt válságkezelő programot készített, amiből az következik, hogy véleményük szerint Magyarországon válság van. Elhangzik ennek ellenkezője is, és az is: válságjelenségek vannak az országban. Ön melyik megfogalmazással ért egyet?- Magyarországon nincs globális válság! Válság ott van, ahol nem működik a gazdaság, ahol permanens politikai, gazdasági, (társadalmi feszültségek vannak. Egy válságban lévő ország nem olyan, mint Magyarország, amely két évtized után most rendbe tette fizetési mérlegét, már külkereskedelmi többlettel rendelkezik, és egy év alatt megháromszoroztuk a devizatartalékunkat. Itt nem beszélhetünk általános válságról. Akik viszont ezt hirdetik, felelőtlenül így nyilatkoznak a külföldi és hazai sajtóban, azok egyenesen ártanak az országnak, mert elriasztják a beruházókat, a turistákat. Ostobaság lenne viszont tagadni a reális helyzetet: a lakosságnak mintegy tíz százaléka lényegesen nagyobb jövedelemmel rendelkezik, mint korábban, harminc százalékának csökkent az életszínvonala, a többségnek pedig stagnál. Vannak válságövezetek, települések, amelyek ugyancsak nehéz helyzetbe kerültek, főleg azok, amelyek egy termelési ágra épültek. Jelentős a munkanélküliek száma. Elsősorban azokra gondolok, akik segédmunkások voltak, az ország egyikmásik részéből a fővárosba jártak dolgozni, és most elbocsátották őket. Az utóbbi időben legalább kétszázezer munkahely szűnt meg az országban, és hogy nem ekkora a munkanélküliség, az annak tulajdonítható, hogy szép számmal jöttek létre új munkahelyek is. Ez utóbbi folyamat az átalakulással, a vállalkozásokkal, a privatizációval egyre erőteljesebbé válik, és ennek hatásaként fokozatosan megszűnnek a válságövezetek. Stabilitás kell az országban és a kormányzásban — Utalt az ország politikai és gazdasági stabilitásának fontosságára. Az utóbbi napokban kormánykörökből is elhangzott: a szakszervezetek sztrájkfelhívása a stabilitás ellen hat. Nyilvánosságra került, hogy Ön nem tartja indokoltnak a sztrájkot. Neheztel a Miniszterelnök Úr! A Kiskunmajsán elhangzott beszédében Ön átfogó képet adott a gazdasági folyamatokról. Említette, hogy Magyarország számára nagyon fontos a közös piaci tagság. Az ezt megelőző társulási szerződés is, amelynek aláírása elsősorban a magyar exportot érintő ellenérdekeltségek miatt késik. Milyen mértékű együttműködést tart helyesnek? — A Közös Piaccal létrejövő társulási szerződés gazdasági kapcsolataink laza keretét adja. Egytől kilencvenkilenc százalékig tartalmazhatja a teljes jogú tagsági szerződésben rögzítendő kötelezettségeket és lehetőségeket. Úgy gondolom, hogy most mi ötvenszázalékos eredményt érhetünk el. A mérték egyébként azon múlik, hogy a magyar gazdaság mennyire felkészült ahhoz, hogy a Közös Piac feltételeinek megfeleljen. Hátrányokkal járna Magyarország számára, ha teljes jogú tagságot vállalna, gazdaságunk ma még nem képes helytállni a nyugat-európai versenyben. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az EGK tizenkét tagországa sem tudott még megegyezni abban, hogy milyen Európát akarnak. Például a britek és a hollandok lazább szervezetet, a franciák szoros kapcsolatot szeretnének. Tudnunk kell azt is, hogy milyen vám-, valuta-, politikai, védelmi uniót akarnak. — Úgy hírlik, a tagországok számára a legnehezebb agrárpolitikájuk összehangolása. A magyar csatlakozás kényes pontjai is itt találhatók. A csatlakozással végső soron számíthat-e valódi előnyökre a magyar agrárágazat? — A magyar mezőgazdaságnak, legalábbis átmenetileg, kedvezményeket kell kapnia, amit már a társulási szerződésben rögzíteni kívánunk — például a nagyobb kiviteli kvótát. Tisztában vagyok azzal, hogy lesznek bírálói a társulási szerződésnek, de hát ez a demokrácia .. . — Előfordulhat, hogy a magyar agrárágazat szempontjából előnytelen szerződést is aláírnak? — Ezt mindenképpen elkerüljük, de természetesen azt sem lehet elvárni, hogy a realitásokat figyelmen kívül hagyjuk. A világpiacon legyünk versenyképesek — A kiskunmajsai tanácskozáson az agrárkülkereskedelemmel foglalkozó mondatai azt érzékeltették, hogy exportgondjaink megoldásának kulcsa nem a Szovjetunió kezében van. Ugyanakkor hangsúlyozta: fontosnak és nélkülözhetetlennek tartja a szovjet piacot. Megmagyarázná ezt a viszonylagos ellentmondást? — Stratégiai szinten és hosszú távon nem rendezkedhetünk be arra, hogy kisebb minőségi igényű piac határozza meg a magyar termelést, ennek szerkezetét, az exportárualap összetételét. Ma már jól érzékelhető az előző időszak hibás gazdaságpolitikájának következménye, amennyiben megelégedett az ilyen piaccal, és nem törekedett arra, hogy a magas követelményeket támasztó országokban is megvessük lábunkat. Számunkra a szovjet piac mostani állapotában nem lehet mérce. Ezért olyan gazdaságpolitikát kell folytatnunk, hogy világpiaci megmérettetésben is helyt tudjunk állni. Ehhez hozzátartozik például a hatékonyabb marketingtevékenység és a keményvalutára való áttérés is. A forint remélhetően már 1992-ben konvertibilis lesz. Rövid távon viszont nem mondhatunk le a szovjet piacról, a kevésbé igényes termékeink értékesítéséről, másrészt oldala: a mostani átmeneti időszakban, amikor még nem alakult ki a piacgazdaság, amikor a piac valóságos szereplői hiányoznak, amikor a valódi verseny még csak csírájában létezik, amikor a magyar vállalkozó hátrányos helyzetben van, például a hasonló termékeket előállító külföldivel szemben stb . . ., szóval, ebben az átmeneti időszakban az állam nem zárkózhat el bizonyos korlátozott szerepvállalástól. A gazdasági és piaci váltást elősegítő, stabilizáló hatású támogatási szisztémával egyetértek. Az adórendszer reformja pedig szerepel a Pénzügyminisztérium programjában. Elkezdődött a jelenleginél jobb, vállalkozásbarát adórendszer kidolgozása. Tudomásul kell venni és el kell fogadni, hogy az ország csak annyit oszthat el, amennyi a költségvetés bevétele. Nem járható az az út, hogy a termelőszférát államilag dotáljuk, ugyanakkor az iskoláktól, kórházaktól megvonjuk a szükséges pénzt, a támogatást. 1991. június 19., 5. oldal szakszervezetekre, amiért sztrájkkal fenyegetőznek? — Szeretném leszögezni: Magyarországon van sztrájkjog és én nem vonom kétségbe azt, ami jogszerű. Másrészt szükség van arra is, hogy az országban megújuljanak a szakszervezetek. Fontosnak tartom, hogy az üdülővagyon elváljon a szakszervezetektől, mert az üdülővagyon lehetőséget ad arra, hogy ezen keresztül tagságukat kézben tartsák és manipulálják. Híve vagyok a szakszervezeteknek. és nélkülözhetetlennek tartom működésüket. Hasznos, ha legitimációs tudattal rendelkező érdekvédelmi szervezetekkel tudunk tárgyalásokat folytatni. Amit viszont legutóbb kezdeményezett a szakszervezeti szövetség, erőpróba jellegűnek tekintem. Ezt nem tartom helyesnek, különösen abban a helyzetben, amikor a kormány kifejezésre juttatta tárgyalási készségét. Amit el akarnak érni, nem reális, ők is tisztában vannak vele, hogy az ország pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a követelések teljes körű teljesítését. Ezért sem tartom szükségesnek és feladatomnak sem, hogy minősítsem az ilyen szakszervezeteket és vezetőiket. — A törvényalkotással kapcsolatban is hallottunk a miniszterelnök úrtól bíráló szavakat. Ennek ellenére a kormány képes hatékonyan működni? A kisgazdapárton belüli személyi összetűzések miatt nem félti a koalíciót a felbomlástól? Bízom abban, hogy a koalíció nem fog fölbomlani és abban is, hogy a kisgazdapárt rendezni tudja belső ügyeit. A három koalíciós párt ugyanis természetes szövetségese egymásnak, összekötik a közösen vállalt politikai elvek, az európai és nemzetközi szervezetekben való együttes tagság. Amenynyiben a koalíció jól együttműködik, a kormányzáshoz elegendő a 60 százalékos többség, és még az ellenzék is erős kontrollt kepvisél. Meg kell viszont mondanom, hogy minden kétharmados törvényt politikailag elhibázottnak tartok. Ha kétharmados többség kell egy törvény meghozatalához, az ellenzék csak azért is megakadályozhatja, hogy a kormány akarata érvényesüljön. Viszont az az ellenzéknek sem jó, ha megszavaz egy kétharmados törvényt, mert olyat szavaz meg, amelyért nem tud és nincs is lehetősége felelősséget vállalni. A kétharmados rendszer önmagában véve alkotmányjogi abszurdum. Egyelőre az ellenzék ezt nem akarja feladni, mert abban bizik, hogy ezzel kezében tudja tartani a kormányzó többséget. • • üzenet a megye lakosságának — Lakitelek és részben Kiskunmajsa is azok a helyek, ahol évekkel ezelőtt a demokrata fórum megszerveződött. Mi az Ön üzenete a táj lakóinak, a Bács-Kiskun megyében élő embereknek?- A Magyar Demokrata Fórum valóban ebben az alföldi térségben bontott zászlót. Az eltelt időben az MDF a magyar társadalom széles körének pártja lett. Fölvállalta az értelmiség, a parasztság és a munkásság politikai képviseletét, nemzeti és európai elkötelezettséggel. A kereszténydemokrácia és a liberális eszme is teret kapott a fórumban. Bács-Kiskun megye lakóinak azt üzenem, hogy az a példamutató élni akarás, amelynek következtében a korábbi történelmi és a legutóbbi időkben is képes volt az ország egyik legvirágzóbb, legeredményesebb, az élvonalban említendő területévé válnia, az elkövetkezendő időszakban is legyen meghatározó. E táj embereire jellemző szorgalom, kitartás éljen tovább. A fiatalok pedig folytassák szüleik példás munkáját. — Köszönöm a beszélgetést. CSABAI ISTVÁN
