Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-19 / 142. szám
I 2. oldal, 1991. június 19. PETŐFINEK Helyiségügyben mi a TÉT? A Társadalmi Érdekegyeztető Tanácshoz a politikai pártok elhelyezésének végleges határnapja közeledievel egyre több jelzés érkezik az ország különböző részeiből arról. hogy bizonyos jelek és konkrét kísérletek arra engednek következtetni, hogy számos helyen az önkormányzatok állampolgári önszerveződések és más közösségi helyiségek rovására kívánják megoldani ezt a kényes politikai kérdést. A TÉT miközben egyetért a valamennyi párt működési feltételeit egyaránt méltó módon biztosító elhelyezés szükségességével, a leghatározottabban visszautasít minden olyan törekvést, amely ezt a működő demokráciák alapkövét jelentő társadalmi szervezetek és kisközösségek kárára kívánja érvényesíteni. Csak olyan megoldást tart elfogadhatónak, amely a civil szerveződések és a politikai pártok között nem tesz különbséget, amely azonos elbírálást és feltételrendszert, azaz teljes esélyegyenlőséget jelent a közös érdekeiket, illetve politikai akaratukat akár pártokban, akár társadalmi szervezetekben érvényesíteni szándékozóknak. Társadalmi Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése (OS.) Munkavállalói részvények Nem született döntés a gazdasági kabinet keddi ülésén a kormány privatizációs stratégiájáról, valamint a benzin árába beépítendő környezetvédelmi adóról. Az elmúlt hetekben a kormány privatizációs stratégiájára több javaslat is 'készült.Tlyen javaslatot kidolgozott a kormány tulajdonosi és privatizációs 'bizottsága már hetekkel ezelőtt, legutóbb pedig a Pénzügyminisztérium szakemberei álltak elő sajátjavaslatukkal. A két elképzelés között sok a hasonlóság. A lényegi különbség az, hogy a privatizációban a pénzügyi irányítás elképzelése szerint jóval kisebb szerepet vállalna az Állami Vagyonügynökség, a magántulajdonba adás elsősorban piaci módon, spontán történne. A PM javaslata szerint előtérbe kerülne a kereskedelmi bankok állami részvényeinek privatizációja is. Elfogadta a kabinet a munkavállalói részvényprogrammal kapcsolatos elképzelést. Ennek alapelve az, hogy a munkavállalók is tulajdont szerezhetnek a privatizálás során, ám ez nem lehet ingyenes, a részvényekhez piaci áron juthatnak csak hozzá. Azért, hogy így is meg tudják vásárolni az értékpapírokat, kedvezményes hitelkonstrukciót fognak kidolgozni. Nem döntött a testület abban a kérdésben, hogy javasolja-e a kormánynak környezetvédelmi adó bevezetését a benzin árába. Az adóra azért lenne szükség, mert az útalap kimerülőben van, és emiatt le kellene állítani Magyarországon az útépítések zömét, finanszírozási forrás hiányában. (MTI) Átképzőközpontok világbanki hitelből Nyolc átképzőközpont létesülhet hamarosan a 16 millió dolláros világbanki hitelből. A munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit javító intézményekről — a Világbank és az Európa Tanács szakértőinek részvételével — tanácskozott kedden az Érdekegyeztető Tanács Országos Képzési Tanácsa. Az átképzőközpontokra az „Emberi-erőforrás-fejlesztési program" keretében nyújt hitelt a Világbank. Az egészében 150 millió dolláros kölcsön nagy részét felsőoktatásra, kutatásra, fejlesztésre fordítja hazánk, 36 millió dollár jut az ifjúsági szakképzésre és 25 millió dollár a felnőttképzésre. E 25 millió dollárból az átképzőközpontok 16 millió dollárján felül 9 millió dollárt a válságövezetek oktatási programjaira fordítanak. Rolek Ferenc, a Munkaügyi Minisztérium megbízott államtitkára, az OKT elnöke rámutatott: Miskolcon nyíregyházi és ózdi kirendeltséggel már készül egy átképzőközpont. Megfelelő adottságok találhatók Bács- Kiskun, valamint Csongrád megye ellátására Szegeden. A FIDESZ SAJAT JAVASLATOT KÉSZÍT E lnapolták a kárpótlási törvény vitáját Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának keddi plenáris ülésén a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8. után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvény részletes vitáját kezdték meg újra a honatyák. A képviselők az MDF módosító indítványát kedd reggel kapták kézhez. A Demokrata Fórum parlamenti csoportjának javaslatát Kónya Imre frakcióvezető ismertette. Az alkotmányellenesség kiküszöbölése érdekében a legerősebb kormánypárt az 1939. május l-jét követő időszakban alkotott jogszabályok alapján okozott sérelmek orvoslását tűzi ki célul. A módosítás továbbra is fenntartja azt az elvet, hogy az ország gazdasági helyzetére, teljesítőképességének korlátozott voltára tekintettel a kárpótlást szakaszosan kell végrehajtani: az első ütemben azok kárpótolandók, akik az I949. június 8. után alkotott jogszabályok alapján károsultak. Az ezt megelőző időszakban megalkotott jogszabályok által okozott sérelmek orvoslására ez év szeptember 30-áig törvényt kell alkotni. A módosítás nem változtat azon, hogy a kárpótlási jegy felhasználható az állami tulajdon értékesítése során. Az alkotmányellenesnek talált törvényhelyet, amely az önkormányzati tulajdonban levő lakások megvásárlását kárpótlási jeggyel is lehetővé tette, úgy javasolja az MDF-frakció módosítani, hogy csak az állami tulajdonban álló, illetve az e törvény kihirdetése után az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába ingyenesen kerülő lakások megvásárlására lehessen felhasználni a jegyet. A termőfölddel kapcsolatos, alkotmányellenesnek talált diszkriminációt úgy javasolja a fórum megszüntetni, hogy a földre vonatkozó vételi jogot minden kárpótoltra kiterjeszti. A vételárat nem a törvény állapítaná meg, hanem a föld a mai piaci értékén kelne el, úgynevezett licitálás útján. Az árverésen azok vehetnének részt, akiknek kárpótlási jegyük van. Nem kíván ajavaslat különbséget tenni a kárpótlás mértékében aszerint, hogy valaki kárpótlási jegyével földet kíván szerezni, vagy az állami vagyon privatizációja során óhajt tulajdonhoz jutni. Mindkét esetre egységesen 200 ezer forint lenne a teljes kárpótlás felső határa, azon felül egységes degresszív kulcs lenne érvényes. Ha azonban földre váltják e jegyet, a tulajdonos - ha vállalja, hogy öt évig megműveli a földet — egymillió forint értékhatárig mezőgazdasági vállalkozói támogatásban részesülne. A szabaddemokraták frakciója nevében felszólaló Pető Iván túl rövidnek értékelte az időt arra, hogy az SZDSZ megalapozott véleményt tárhasson a javaslatról a T. Ház elé, erre csak a jövő héten kerül sor. Orbán Viktor (Fidesz) kifogásolta, hogy az előterjesztés nem a végleges koalíciós álláspontot tartalmazza. A képviselő utalt arra is, hogy a javaslatban koncepcionálisan új elemek vannak, helytelen tehát a részletes vita újrafelvételéről beszélni. Bejelentette, hogy ezen a héten pártja a bizottságokban fejti ki véleményét, a jövő héten pedig saját javaslatot terjeszt be. A szocialista párt fenntartja azt a véleményét, hogy a kárpótlási törvényt újra kellene tárgyalni — mondta Gál Zoltán frakcióvezető. Oláh Sándor (FKgP) arra mutatott rá, hogy az MDF javaslatában olyan elemek vannak, amelyeket a kisgazdák népüktől idegennek éreznek. A módosítások ugyan jogtechnikailag ötletesek, de a kárpótlás politikai kérdés is. A képviselő rámutatott, hogy az országnak stabilitásra, jövőképre van szüksége. Bejelentette azt is, hogy az FKgP kidolgozza saját elképzeléseit. A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Füzessy Tibor emlékeztetett arra, hogy a koalíció egy éve „mást sem csinál, mint a törvényjavaslatról egyezteti a véleményét”, ám az ellenzék minden variációt elutasított. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az alkotmányellenes elemek kiküszöböléséhez a KDNP eredeti javaslatain keresztül vezethetne az út. Az MDF módosító indítványát végül elfogadásra ajánlotta. Dénes János független képviselő az MDF javaslatát „rendkívül szemérmetlen ajánlatnak” minősítette. A maga részéről egyébként annak tudta be a törvény féléves előkészítését és parlamenti hercehurcáját, hogy kétségbe vonták a nép tulajdonhoz való jogát. A kisgazda Torgyán József hozzászólásában elfogadhatatlannak tartotta végül a törvény meghozatalára kitűzött június 24-ei határidőt, ahelyett a kisgazda nagyválasztmányt követő időpontot, július l-jét ajánlotta. Katona Tamás külügyi államtitkár, MDF-es képviselő leszögezte: a kormányzatnak igenis élnie kell a kárpótlás lehetőségével. A koalíció számára sarkalatosán fontos e törvény, arról lemondani nem áll módjukban. Személyeskedő hozzászólások után Szűrös Mátyás a kárpótlási törvény vitáját a jövő hétre elnapolta, s a Ház megkezdte az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés számvevőszéki bizottságáról szóló országgyűlési határozati javaslat közös általános vitáját. Végül Szűrös Mátyás mindkét tervezet vitáját a jövő hétre elnapolta. A képviselők elfogadták az 1991. évi költségvetési folyamatok alakulásáról szóló országgyűlési határozatot. Ugyancsak elfogadták — a módosító indítványok feletti mintegy másfél órás szavazás után — az ügyvédségről szóló törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Az 1983-ban született rendelet több, elsősorban az ügyvédi tevékenységgel, a kamarai működéssel kapcsolatos részterületet szabályoz újra a törvény mindaddig amíg nem készül cl a jogi képviselettel foglalkozó egységes kodifikáció. Az ülésnap végén személyi kérdésekben kellett döntést hozniuk a képviselőknek, s e napirendnél kisebb vita robbant ki: a Független Kisgazdapárt frakciója ugyanis visszahívni javasolta a nemzetbiztonsági bizottságból Bereczki Vilmost. Bár a kisgazda frakció négy tartózkodással egyhangúan foglalt állást a visszahívás mellett, Torgyán József kisebbségi — sőt, egyéni — véleményt összegezve javasolta egy vizsgálóbizottság felállítását a tények tiztázása érdekében. Hivatkozott mindemellett arra, hogy Bereczki Vilmos az egyes számú kisgazda párttagsági könyv tulajdonosa, s annak a véleményének is hangot adott, miszerint a visszahívást voltaképpen nem kisgazda körökből, hanem az MDF-képviselőcsoportból kezdeményezték. Ez utóbbi állítást visszautasítva Oláh Sándor bejelentette: 22 képviselő aláírásával a kisgazdapárti frakció kezdeményezte Bereczki Vilmos visszahívását. A képviselők végül is megszavazták, hogy Bereczki vilmos helyét a jövőben Horváth László töltse be a nemzetbiztonsági bizottságban. (MTI) PARLAMENTI JEGYZET Újság — Izraelről Nem szokatlan a parlamentben, hogy egy-egy államfő látogatása alkalmából különkiadványok várják a képviselőket (és persze az újságírókat). A legexkluzívabb kiállítású füzet alighanem Ro Te Vu országgyűlési beszédéhez kapcsolódik (no, meg a legpéldátlanabb biztonsági intézkedések is: állítólag merénylettervről kaptak hírt az illetékesek). Nos, Chaim Herzog izraeli államfő múlt heti magyarországi látogatása egy új lap megjelenéséhez vezetett. A címe: Izrael. Slomo Marom nagykövet így indokolja a kiadvány szükségességét: „Ami nálunk történik, sokakat érdekel, és nálunk mindig történik valami." A nagyon egyszerű eljárással sokszorosított, A/4 formájú, 8 oldalas újság alcíme: tények, érvek, vélemények. E szellemben tudósítanak arról, hogy alighanem Izrael kormánya a legnépesebb, hogy zsidó szervezet is küldött élelmiszer-adományt éhező iraki gyermekeknek. Slomo Marom Antall József nemrégi jeruzsálemi látogatásáról számol be. Olvashatják a templom-hegyi incidens valódi történetét és megismerkedhetnek a világ egyik legkisebb etnikai csoportjával, a szamaritánusokkal (számuk összesen, gyermekekkel, 550 fő). Hogy a laphoz hol lehet hozzájutni, impresszumából nem derül ki. A Parlamentben valószínűleg ott lesz—ez ugyanis csak az első szám. Folytatását ígérik. if. ÍTÉLET JÚLIUS 3-ÁN A zendülő sorkatonák bűnügyének tárgyalása Nem riporter — szerkesztő Szakmai körökben is megütközést kelteti Hankiss Elemér döntése Feledy Péter eltiltásáról. Az elnök három hónapra száműzte az ismert riportert a képernyőről, mert egy televíziós értekezleten bírálta őt, majd e beszédét — melyben lemondásra is felszólította - az egyik lapban nyilvánosságra hozta. Hankiss egy alkalommal már hozott eltiltó határozatot: Juszt László és Franka Tibor egy hónapig azért nem jelenhetett meg a képernyőn, mert minősíthetetlen módszerekkel próbálták lejáratni Torgyánt. A parlamenti ülésszakon így természetesen még nagyobb figyelmet keltett Feledy Péter megjelenése a sajtópáholyban. Igaz, nem a riporterállást foglalta el. „Szerkesztőként vagyok jelen” mondotta szűkszavúan, és elzárkózott, hogy maga bárhogyan is kommentálja az esetet. Ugyanakkor az is látszott rajta, hogy nem'kifejezetten boldog. Hétfő este a Televíziós Kamara ülésén bírálták Hankiss Elemért és azt mondották: jogszerűtlen intézkedést hozott Feledy eltiltásáról. Lehetséges, hogy a riporter hamarabb visszatér... ? (Ballai) Ausztria Lottó A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 24. heti osztrák lottó nyereményei az illeték levonása után a következők: 6 találatos 5 darab, nyereményük egyenként 2 339 492 schilling, 5 plusz 1 találatos 9 darab, nyereményük egyenként 433 239 schilling, 5 találatos 581 darab, nyereményük egyenként 10 066 schilling, 4 találatos 25 776 darab, nyereményük egyenként 302 schilling, 3 találatos 395 873 darab, nyereményük egyenként 24 schilling, 1 darab dzsóker volt, a dzsókerszámra fizetett nyeremény 5 848 382 schilling. (MTI) A Budapesti Katonai Bíróságon kedden délelőtt megkezdődött a zendülés büntette és más bűncselekmény elkövetésével vádolt, egy kivételével előzetes letartóztatásban lévő törökbálinti sorkatonák — Nagy Károly honvéd és 19 társa — bűnügyének nyilvános tárgyalása. A nyomozás során felderített tényállás alapján mint az a nyilvánosság előtt már ismert a törökbálinti alakulatnál április 7-én, vasárnap a sorállomány egy része szeszes italt fogyasztott és az őrszolgálatba vezényelt húsz katona, elégedetlenségük egymás közti hangoztatása után, megtagadta a fegyverek felvételét és a szolgálatba állást. A vádlottak a szolgálatba lépést annak ellenére megtagadták, hogy az alakulat parancsnoka felolvastatta előttük a zendülés bűntettének jogi következményeit. A büntetőtörvénykönyv rendelkezései szerint a zendülés elkövetője — alapesetben — 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A vádlottak a parancsnoki kioktatás ellenére is fenntartották elhatározásukat azzal, hogy „ha már egyszer elkezdtük, csináljuk is végig”. A katonai ügyészség hangsúlyozta: „a vádlottak cselekménye súlyosan megzavarta az adott katonai egység szolgálati rendjét és a szolgálati feladatok ellátását”. Nagy Károly elsőrendű vádlott a bíróság előtt kijelentette: a vádpontokat megértette, bűnösnek érzi magát. Vallomásában — az állítása szerint 192 centiméter magas és körülbelül 125 kilogramm testsúlyú férfi — azonban hangsúlyozta, hogy a társai nem féltek tőle, és ő nem kezdeményezte a szolgálat megtagadását, „spontán jött az ötlet”. Ő nem befolyásolta a többiek magatartását, nem lépett fel fenyegetően azokkal szemben, akik esetleg meggondolták volna magukat, s hajlandók lettek volna szolgálatba állni. Véleménye szerint magatartásukkal nem veszélyeztették az objektum őrzés-védelmét. Azt elismerte, hogy a nála — kiképzési idő szerint — fiatalabb katonákat több alkalommal is különböző tornagyakorlatok (fekvőtámaszok, guggolások) végzésére szólította fel, de — mint mondta — „ennek nem volt jelentősége, velem is ezt tették”. A hadbíró bejelentette, hogy a bíróság folyamatos tárgyalási napokon délelőtt-délután 3-3 gyanúsítottat, majd ezt követően a tanúkat és az igazságügyi szakértőket hallgatja ki. A tárgyalási terv szerint az ítélethirdetés július 3-án várható. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN A német tőke kitérő válasza a lengyeleknek A történelmi jelentőségű lengyel—német alapszerződés aláírásával egy időben Varsóban gazdasági konferenciát tartottak Leszek Balcerowicz lengyel miniszterelnök-helyettes és Jürgen Möllemann szövetségi gazdasági miniszter védnökségével. Az NSZK jelenleg a lengyelek legjelentősebb gazdasági partnere. A Németországba irányuló lengyel export a múlt évben 5,16 milliárd márkát ért el, és 40 százalékkal meghaladta az előző évit, az import pedig 4,69 milliárd márkára rúgott. Lengyelországban több mint ezer vegyes vállalat működik német részvétellel, a vegyes vállalatok 35 százaléka, de a behozott német tőke összértéke mindössze 110 millió dollár. A konferencián részt vevő német szakértők kitérő választ adtak arra a kérdésre, hogy a lengyelek számíthatnak-e a tőkebeáramlás gyorsulására, s javasolták a kis- és középvállalatok együttműködésének fejlesztését — vagyis semmilyen ígéretet sem tettek a nagytőke nevében. Szűk esztendő fenyeget a Szovjetunióban A Szovjetuniót az idén rossz gabona- és burgonyatermés fenyegeti. Ezekről a félelmekről a Gorbacsov tanácsadói köréhez tartozó Valentyin Falin számolt be keddi német sajtójelentés szerint Düsseldorfban, gazdasági szakemberek előtt. A moszkvai politikus elmondta, hogy az Ural vidékén és Kazahsztánban száz év óta most élik át a legnagyobb szárazságot, míg a Kaukázusban és Ukrajnában szünet nélkül esik az eső. A szovjet kormány arra számit, hogy a burgonyatermés a tavalyinak a fele lesz csak; gabona-előrejelzést még nem készítettek, mindezzel szemben gyümölcsből és zöldségből tíz százalékkal többre számítanak. Falin szerint a sztrájkok miatt nem készült el annyi részegység, amennyiből ezer aratógépet lehetett volna összeszerelni. A gyógyszerellátásban is gondok vannak, jelenleg csak az igények 35 százalékát képesek fedezni. Korábban sok gyógyszert az egykori KGST-országokból szerzett be a Szovjetunió, de ez a kereskedelem összeomlott. 1989-ben a kelet-európai országok és a Szovjetunió közötti kereskedelem 80 milliárd transzferábilis rubel értéket tett ki, tavaly az összeg 57,7 milliárdra zsugoro. dott, „az idén pedig gyakorlatilag a nullával egyenlő" — közölte Falin. Irak fizesse a számlát! Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn két határozatot hozott az iraki fegyverzetek megsemmisítéséről, illetve a Bagdad elleni fegyvereladási embargó megerősítéséről. A testület 699. számú határozata értelmében Iraknak kell megfizetnie a tulajdonában lévő tömegpusztító fegyverek megsemmisítésének teljes költségét. A ballisztikus rakéták, vegyi és biológiai fegyverek megsemmisítése, valamint az ország nukleáris kapacitásának semlegesítése 200 és 800 millió dollár közötti összeget tesz ki. A testület 700. számú határozata az Irak ellen érvényben lévő fegyvereladási tilalommal foglalkozó, a világszervezet főtitkára által javasolt általános irányelveket fogalmazza meg. Ebben egyebek között a BT felszólítja az ENSZ-tagállamokat; igen szigorúan tartsák be az embargót, büntessék meg az azt megsértő állampolgáraikat, és minden ilyen esetről tájékoztassák a világszervezetet. Mindkét határozatot egyhangúlag fogadták el. Az utolsó ülés Prágában Július elsején Prágában tartják meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének utolsó ülését jelentette be kedden a cseh parlament tagjai előtt Václav Havel csehszlovák elnök. Havel szerint egyelőre még nem tisztázták teljesen, hogy milyen szinten, kiknek a részvételével kerül sor erre a fontos tanácskozásra. A Szovjetunió nem szállít rakétát Izraelnek A Szovjetunió hivatalosan nem ajánlotta fel Izraelnek szovjet rakétaelhárító rakéták szállítását —jelentette ki hétfőn a külügyminisztérium szóvivője, Vitalij Csurkin. Csurkin nem zárta ki, hogy szovjet szakemberek kecsegtethették ilyesmivel a párizsi légibemutatón az ott megjelent izraeli kollégáikat, ám leszögezte^ hogy ilyen fegyverszállításokat semmiképpen sem lehet a szovjet kormány tudomása és engedélye nélkül lebonyolítani. Csurkin nyilatkozatának előzménye: a párizsi légibemutatón részt vett izraeli szakemberek vasárnap nagy jelentőségű szovjet ajánlatról tettek említést a sajtónak. Nevezetesen arról, hogy Moszkva hajlandó lenne az amerikai Patriotnál jobb rakétaelhárító rakétákkal ellátni a zsidó államot, olyanokkal, amelyek kiválóan alkalmasak az eredeti változatban ugyancsak szovjet gyártmányú Scud rakéták leküzdésére. Dél-Afrika: küzdelem a szegénységgel Dél-Afrika az apartheid-törvény eltörlésével ledöntötte ugyan a faji megkülönböztetés rendszerének utolsó pillérét is, viszont még meg kell küzdenie a szegénységgel, az analfabétizmussal, a lakáshiánnyal és a nagyarányú munkanélküliséggel értékelték a helyzetet nyugati szakemberek a fajüldözést előíró törvény hétfői eltörlése után. Dél-afrikai illetékesek úgy vélik, hogy csakis gyors gazdasági növekedéssel lehet fölülemelkedni az apartheid rombolásainak következményein. Évi 5 százalékos növekedést tartanak szükségesnek ahhoz, hogy ne gyarapodjék tovább a munkanélküliek jelenleg 6 millió fősre becsült serege. Az ország gazdaságának teljesítménye tavaly 1 százalékkal csökkent, s a szakemberek szerint növekedés az idén sem várható. Azar Jammine, az Econometrix nevű gazdasági cég vezetője szerint a 90-es évek folyamán évi 20-30 milliárd dollárt igényelne a fekete bőrű lakosság életszínvonalának a fehérekéhez való igazítása. Ez viszont az idei állami költségvetés 24-33 százalékos növelését jelentené. Amíg azonban a recesszió tart. a szankciókat pedig fenntartják, ekkora többletköltség fedezésére nincs remény. Sötét gazdasági kilátások Romániában Újabb recesszióval néz szembe a román gazdaság mondta Eugen Dijmarescu román gazdasági és pénzügyminiszter. Ha tovább tart az év első hónapjaiban tapasztalt folyamat, akkor az év hátralevő részében öt százalékkal csökken a bruttó nemzeti termék, ez pedig nagy fejtörést okoz jelentette ki a bukaresti Tineretui Liber cimű lapnak adott nyilatkozatában. A statisztikai adatok tanúsága szerint tavaly 20 százalékkal esett vissza a román ipari termelés 1989-hez képest. A recesszió folytatódása súlyos terhet ró az ország költségvetésére, következésképpen egész gazdasági és társadalmi életére — folytatotta Dijmarescu. A termelés visszaesése miatt kb. 40 százalékos hiány mutatkozik a költségvetési bevételekben. A román pénzügyminiszter közölte még, hogy a kormány az év végéig 15 százalékra akarja visszaszorítani az inflációt. Hivatalos adatok szerint 1990 áprilisa és 1991 áprilisa között több mint kétszeresére emelkedtek az árak Romániában. BANKJEGY- ES CSEKKARFOLYAM Pénznem Érvényben: 1991. június 18—24-éig Vételi Eladási Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma a) Holland forint ír font Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) árf. 100 egységre, Ft-ban 12 207,61 12 962,73 5 690,11 6 042,07 202,75 215,29 1 081,43 1 148,33 1 758,84 1 867,64 1 228,24 1 304,22 38,32 40,70 3 704,11 3 933,23 11 153,01 11 842,89 531,99 654,89 6 574,89 6 981,59 árfolyamjegyzés szünetel 4 173,86 4 432,04 1 066,54 1 132,52 55,95 59,41 593,16 629,85 47,10 50,02 66,38 70,48 4 858,57 5 159,11 1 153,66 1 225,02 7 513,78 7 978,56 8 579,34 9 110,02 a) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: Görög drachma 39,47 39,55
