Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-17 / 140. szám

6. Qldal, 1991. június 17.

PETŐFI NÉPE

BESZÁNTJÁK A PANNÓNIA KINCSÉT ÉS AZ ÖREG TANYÁT

— Hová jutunk, ha itt elfordulunk? — kérdeztük Agasegyházáról Kecskemét felé haladva egy nagy nyárfánál a kövesbe kapaszkodó homokos útnál.

— Átmennek a vasúti síneken, beljebb a pusztában eldönthetik, hogy Jakabot, Helvéciát vagy Orgoványt választják. Bármelyik faluba odakacskaringózhatnak, ha ismerik a járást.

Hamarost megtapasztalhattuk, hogy a készséges eligazító egy irányról megfeledkezett. Elénk pergett a történelem az omladozó tanyákat, a friss gyümölcsösöket látva, a földeken serénykedő emberekkel beszélgetve.

*

Kovács Ferenc nyugdíjas gépkocsivezetőt szülei emléke is ágasegyházi földjéhez köti. Ők vásároltak több mint fél évszázada a nem egészen kéthektárnyi gazdaságot. Jól ápolt ház tanúsítja, hogy féltőn vigyázzák gyermekeik a hagyatékot. A ház körüli szőlőt azonban a leggondosabb figyelem sem menthette meg a pusztulástól. Rosszul választották meg annak idején a fajtákat. A nyolcvanas évek végén a kemény fagyok a termésen kívül a növényeket is tönkretették. Az Izsáki Állami Gazdaság dolgozója számolós ember. Jól kalkulált a traktorvásárláskor is. Másutt is volt egy kis földje, a család is számított közreműködésére, hamar behozta az árát. Az üzemanyagárak kíméletlen emelése azonban fölborította a költségvetést. Most már jó termés esetén sem fizetődne ki a szőlő. („Egymásfél évtizede kedvező időjárás esetén néha összejött egy Zsiga ára”, nosztalgiázott a munkájában megzavart nyugdíjas.) Nincs más hátra: ki kell vágni a szőlőt. Mi kerül a helyére? Egyelőre tanácstalan. Talán valamilyen gyümölcsültetvény? Majd meglátja, hogy alakulnak az ár- és költségviszonyok. Minek lesz ,piaca? Ereje, kedve még volna. Átmenetileg talán kukoricával próbálkozik. Búcsúzunk. Még két forduló, és a traktor kibuktatja Kovácsék földjéről a megmaradt tőkéket. Néhány év múlva ki emlékszik még — a jó évben a sok munkáért jól fizető Pannónia kincsére?

A KORMÁNY TÁRGYALJA A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉT

Amit lehet,a szerződő felekre bíznak

Dűlőút

a történelembe

9 Kovács Ferenc s/.avai szerint várakozó állásponton van.

Tovább autózunk. A táj minden pillanatban ad munkát a szemnek. Kis gyümölcsösök váltakoznak parlagokkal, funkcionáló tanyák omladozókkal. Szinte hihetetlen: a múlt század nyolcvanas éveiben még a juhászok birodalma volt az ágasi puszta. A nehéz életű Gajdor János a közeli nagy gyepen kötött máslit néhány birkáért az idősebb Simándi gazda és fia nyakába. (Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső feldolgozta a tragikus történetet, ez ihlette Jancsó Miklóst és Hernádi Gyulát a világhírű Szegénylegények forgatására.) A napjainkban is ritkán lakott, a zsombékos. biztosnak látszó búvóhelyeket kínáló határrészben rejtőzött néhány éve a szomszéd megyebeli véres gyújtogatás egyik tettese. Tóth Ferenc tanyája már nem kínál oltalmat senkinek. Gazdája saját kezűleg csákányozza szét a még álló faldarabokat. Mit gondolhat közben? Innen járt a közeli iskolába, itt barátkozott a világgal. A megélhetés kényszere régen elszólította gyerekkora tündérkertjéből. Egy közeli faluban dolgozik ahogyan régebben mondjak nyugdíjas állásban, MÁV- alkalmazottként. Még a héten fölszántja a régi tanya helyét.

Talán néhány helybéli tudná megmondani, hogy maradt-e valaki a Muraközy-, a Zombory-, a Csák-, az Uray-majorból. Merre lakhatott az óriási ágasi határban az a Csősz Lajos, aki elsőként szervezett hatvan esztendeje ebédeltetési akciókat a nincstelenek gyermekeinek téli ebédeltetéséért. (Volt bőven nincstelen is, meg gyerek is.)

A lebontott iskola helyén állított kereszt adományozóját. Holló Féri

9 Egyszer volt... egy tanya.

bácsit arról kérdezem, hogy visszakéri-e, visszaköveteli-e 8-9 hektárnyi földjét. Másfél hektárnyit hagytak birtokában, azon gazdálkodott. Még nem döntött — mondja —, de nem szívesen háborgatná a hajdani birtokán megtelepült családokat. A nyolcadik évtizede felé közeledve mit is csinálna pénz, felszerelés nélkül ennyi földdel?

Ha igaz a szóbeszéd, akkor az egyik gyönyörű környezetű, elhagyott épületnél nemcsak a mellékelt képen látható kedves csikót, Mirzát, és lómamáját kaphatja lencsevégre kollégám. Hírlik, hogy új gazdára ^talált a felújításra váró lakóház. Állítólag lovasiskolával próbálkozik a vásárló.

Átalakulóban az ágasi határ? írják már a táj új történelmét? Megújulhat a vidék, ha az új gazdák a kitelepülőkhöz hasonló szívóssággal, leleményességgel alakítják jövőjét, keresik boldogulásukat.

Heltai Nándor

Dr. Pál Lajost, a Munkaügyi Minisztérium munkajogi főosztályának vezetőjét arra kértük: foglalja össze, hogy a legfontosabb egyéni munkavállalói jogokat hogyan határozzák meg a készülő, új munka törvénykönyvében?

— Az egész törvényalkotó munkában végig követhető az az alapelv, hogy csak a legszükségesebb területeken építsünk be állami garanciákat, s a munkavállalók, és munkaadók kapcsolatában mindenütt — ahol csak lehetséges — a szerződésben rögzíthető, kölcsönös megállapodás legyen irányadó. Ha piacgazdaság lesz Magyarországon, akkor a munkaerő is piaci áruvá válik, annak minden jellemzőjével. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy ne lenne szükség a munkavállalók szervezett fellépésére, hiszen a korábban is csak szavakban meglévő teljes jogi esélyegyenlőség most még inkább felborulhat amiatt, hogy a munkavállalók’ és munkaadók tárgyalási pozíciói — gondoljunk csak a növekvő munkanélküliségre — messze nem egyenértékűek. Éppen ezért az új törvénynek ösztönöznie, és minden lehetséges eszközzel segítenie is kell a kollektív tárgyalásokat, teljes szabadságot biztosítva e megegyezési formának — tájékoztat dr. Pál Lajos.

— Hogyan érvényesülnek ezek az alapelvekj néhány konkrét munkajogi kérdésben?

— Vegyük a munkaviszony létesítését, és megszüntetését. Öt napnál hosszabb munkaviszonyt csak írásbeli szerződés alapján lehet kötni. (Korábban szóban is létrejöhetett érvényes megállapodás.) A törvény csak néhány dolgot ír elő a szerződés tartalmát illetően: az alapbérnek, a munkakörnek és a munkavégzés helyének szerepelnie kell a szerződésben, ám a többi a szerződő felek dolga. Módosul a munkaviszony megszüntetésének eddig megszokott rendje is. A törvény természetesen fenntart néhányat a felmondási tilalom ismert eseteire, de meg is szüntet eddig kötelező kategóriákat. Nincs többé fegyelmi büntetés, megyszűnik az áthelyezéses kilépés törvényben szavatolt rendje, viszont életbe lép a kötelező végkielégítés — amelynek mértéke az adott munkahelyen eltöltött időtől függően legkevesebb 2-6 hónapnyi bér —, de megegyezés vagy a kollektív szerződésbe foglaltak alapján ennél több is lehet. Kevesebb nem. A felmondási idő minimuma a tervezet szerint a mai 15-ről 30 napra emelkedik és a munkaviszony megszüntetésének három formája lesz. A legegyszerűbb: a szerződés közös megegyezéssel történő felbontása egyik fél számára sem jelent semmiféle joghátrányt. Igaz, indokolni sem köteles egyik fél sem, miért fordul ehhez a megoldáshoz. A rendes felmondás esetében legalább 15 nap felmentési idő is jár a munkavállalónak, hogy legyen módja új munkahelyet keresni, ha még bizonytalan lenne, hogy hol fog a jövőben dolgozni. Jár neki a végkielégítés és minden juttatás, amit a szerződés a javára előír.

A rendkívüli felmondás — amivel ugyancsak mindkét fél élhet — csak bizonyos feltételek között történhet. Meg kell, hogy előzze az egyik fél — tehát akár a munkáltató — vétkes szerződésszegése. Ha ez a munkavállalóra vonatkozik, akkor nem tarthat igényt sem végkielégítésre, sem más, a rendes felmondás esetén neki járó’ kedvezményre. Ha viszont a munkáltató vét a szerződésbe foglaltak ellen, akkor a neki felmondó alkalmazottat minden juttatás és jog megilleti, a felmondási időt és az arra járó átlagkeresetet is beleértve.

— Természetesen. A törvény kivétel nélkül minden munkáltatóra és mun- i kavállalóra érvényes.

— Mikortól?

— Júliusban kerül a tervezet — első olvasatban — a kormány elé. Utána megtárgyalják az érdekegyeztető fórumok, s a kiegészítések után várhatóan ismét a kormány. De reményeink szerint szeptemberben az országgyűlés tárgyalhatja már a tervezetet, amely elfogadása után válik majd törvénnyé.

SchöfTer Jenő

A PAPALATOGATÁS HELYSZÍNEI

1988 • augusztus 20-án, Szent István-jubileumi év zárásaként dr. Paskai László esztergomi érsek, prímás, bejelentette 11. János Pál pápa meghívását Magyarországra. A katolikus egyház feje a meghívást elfogadta, s megkezdődött a pápalátogatás előkészítése, szervezése, Őszentsége magyarországi időbeosztásának összeállítása. A programterv szerint II. János Pál pápa ellátogat Esztergomba, Pécsre, Máriapócsra, Debrecenbe, Szombathelyre, Budapestre.

A pápalátogatás első hazai állomása Esztergom, a magyar katolicizmus központja, a prímás székhelye.

Esztergom volt első királyaink lakhelye, országunk akkori fővárosa IV. Béla idejéig.

A Duna jobb partján fekvő város már a rómaiak idején is lakott település volt Solva Mansio néven.

A Római Birodalom bukása utáni népvándorlás utolsó hullámában érkező magyarok előkelő nemzetségei telepedtek itt le. Géza fejedelem 970 körül tette át ide a szálláshelyét Fehérvárról, s őzzel Esztergom rangban az ország első településévé vált. Itt szülte Sarolta a fejedelmi sarjat, Vajkot, első királyunkat, aki a keresztségben az István nevet kapta.

Az ország népét keresztvíz alá terelő szent király mindjárt uralkodása elején megszervezte a magyar egyházat, amelynek főegyházmegyéjévé Esztergomot tette, élén érsekkel, aki a magyar szentkorona országainak érsekei és püspökei fölött mindig elsőséget élvezett. Ő koronázta a királyt, így ő volt az ország első zászlós ura, fő- és titkos kancellár stb. Okleveleinkben IV. Béla nevezi először prímásnak az esztergomi érseket.

A város gazdasági és kulturális súlyát növelte, hogy Szent István uralkodásától a tatárjárásig itt verték a pénzt. Esztergomot tekintjük első. árumegái-Esztergom

lító joggal bíró városunknak. Anyagi kultúrája, virágzó kereskedelme, az állami és egyházi hatalom egybeesése nemcsak a gazdasági és politikai életnek, hanem a magyar műveltségnek is messzesugárzó centrumává tette Esztergomot. Boleszláv lengyel fejedelem 1000 táján történt esztergomi királylátogatása nyitja meg a sorát azoknak az uralkodói látogatásoknak, amelyek messze földre elvitték a magyar királyi udvar hírét. A hazánkon átvonuló keresztes hadak vezérei közül 1147-ben VII. Lajos francia király. 1189-ben Barbarossa Frigyes német császár töltött vidám napokat Esztergomban II. Géza, illetve III. Béla vendégeként. Frigyes látogatásakor történt az a nevezetes eset, hogy a keresztes vitézek közül — mohóságuk következtében hárman belefulladtak a lisztbe.

Itt készült Anonymus Gestája, Perugiai Bernát Esztergomi kódexe. Ezekben az esztendőkben rajzottak ki magyar diákok a párizsi egyetemre s még ki tudná felsorolni, mi minden erősítette az Európához fűző szálakat.

Aztán jött a tatár, amikor is Simon ispán számszeríjjasai élén sikerrel védte meg Esztergom várát — de nem a várost —, hazánk legkorábbi magyar építésű kővárát.

Ezekben az években kezd átalakulni a királyi — állami - tulajdonban álló Esztergom egyházi — prímási — birtokká. IV. Béla először ideiglenesen, majd véglegesen átadta palotáját az érseknek (1256). A mai várfalak nagy részét a XIV. század elején húzatta föl Telegdi Csanád érsek, később Bakócz Tamás, majd Várdai Pál érsekek végezlettek naevobb szabású vár- és védőmunka-korszerűsítést. Ennek — és Nagy Máté hadnagy hősiességének köszönhetően a vár az első török ostromot kiállta, de 1543-ban igaz, árulással török kézre került, és — kivéve az 1596—1606 közötti rövid időszakot — a birtokában is maradt 1683-ig.

A török hódoltságot megszakító 1594-ben kezdődő ostrom harcaiban esett el Balassa Bálint.

A török közeledtével Várdai érsek először Pozsonyba, majd 1543-ban Nagyszombatba helyezte az esztergomi érsekség székhelyét, ahonnan csak 1820-ban. Rudnay Sándor prímás alatt került vissza. Amikor Mária Terézia 1763-ban visszaadta Esztergom várát Barkóczy érseknek, nyomban megbízta Canevale és Hillebrandt kamarai építészeket egy új, várhegyi bazilika terveinek elkészítésével, de a munka csak a középkori maradványok elbontásáig jutott. Folytatására csak 1820- tól került sor Rudnay Sándor hercegprímás alatt, aki 1822-ben rakta le a bazilika alapkövét. Scitovszky János szentelte fel 1856-ban, zárókövét pedig Simor János érsek helyezte el 1869-ben. A bazilika — főszékesegyház — 107 méteres hosszával, 100 méter magas kupolájával hazánk legnagyobb temploma. Kincstára ötvösművek és egyházi ruhák világhírű gyűjteménye. Az Esztergomi Keresztény Múzeum hazánk legjelentősebb egyházművészeti gyűjteménye, amelyet Simor prímás alapított. Jelentős még a főszékesegyházi könyvtár, amelynek első darabjait Küküllői főesperes könyvei alkották (1383).

Dr. Csonkaréti Károlv