Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-17 / 140. szám

6. Qldal, 1991. június 17. PETŐFI NÉPE BESZÁNTJÁK A PANNÓNIA KINCSÉT ÉS AZ ÖREG TANYÁT — Hová jutunk, ha itt elfordu­lunk? — kérdeztük Agasegyházá­­ról Kecskemét felé haladva egy nagy nyárfánál a kövesbe kapasz­kodó homokos útnál. — Átmennek a vasúti síneken, beljebb a pusztában eldönthetik, hogy Jakabot, Helvéciát vagy Or­­goványt választják. Bármelyik fa­luba odakacskaringózhatnak, ha ismerik a járást. Hamarost megtapasztalhattuk, hogy a készséges eligazító egy irányról megfeledkezett. Elénk pergett a történelem az omladozó tanyákat, a friss gyümölcsösöket látva, a földeken serénykedő em­berekkel beszélgetve. * Kovács Ferenc nyugdíjas gép­kocsivezetőt szülei emléke is ágas­egyházi földjéhez köti. Ők vásárol­tak több mint fél évszázada a nem egészen kéthektárnyi gazdaságot. Jól ápolt ház tanúsítja, hogy féltőn vigyázzák gyermekeik a hagyaté­kot. A ház körüli szőlőt azonban a leggondosabb figyelem sem menthette meg a pusztulástól. Rosszul választották meg annak idején a fajtákat. A nyolcvanas évek végén a kemény fagyok a ter­mésen kívül a növényeket is tönk­retették. Az Izsáki Állami Gazda­ság dolgozója számolós ember. Jól kalkulált a traktorvásárláskor is. Másutt is volt egy kis földje, a csa­lád is számított közreműködésére, hamar behozta az árát. Az üzem­­anyagárak kíméletlen emelése azonban fölborította a költségve­tést. Most már jó termés esetén sem fizetődne ki a szőlő. („Egy­másfél évtizede kedvező időjárás esetén néha összejött egy Zsiga ára”, nosztalgiázott a munkájában megzavart nyugdíjas.) Nincs más hátra: ki kell vágni a szőlőt. Mi kerül a helyére? Egyelőre tanácsta­lan. Talán valamilyen gyümölcsül­tetvény? Majd meglátja, hogy ala­kulnak az ár- és költségviszonyok. Minek lesz ,piaca? Ereje, kedve még volna. Átmenetileg talán ku­koricával próbálkozik. Búcsú­zunk. Még két forduló, és a traktor kibuktatja Kovácsék földjéről a megmaradt tőkéket. Néhány év múlva ki emlékszik még — a jó évben a sok munkáért jól fizető Pannónia kincsére? A KORMÁNY TÁRGYALJA A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉT Amit lehet,a szerződő felekre bíznak Dűlőút a történelembe 9 Kovács Ferenc s/.avai szerint várakozó állásponton van. Tovább autózunk. A táj minden pillanatban ad munkát a szemnek. Kis gyümölcsösök váltakoznak parlagokkal, funkcionáló tanyák omladozókkal. Szinte hihetetlen: a múlt század nyolcvanas éveiben még a juhászok birodalma volt az ágasi puszta. A nehéz életű Gajdor János a közeli nagy gyepen kötött máslit néhány birkáért az idősebb Simándi gazda és fia nyakába. (Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső feldolgozta a tragikus törté­netet, ez ihlette Jancsó Miklóst és Hernádi Gyulát a világhírű Sze­génylegények forgatására.) A nap­jainkban is ritkán lakott, a zsom­­békos. biztosnak látszó búvóhelye­ket kínáló határrészben rejtőzött néhány éve a szomszéd megyebeli véres gyújtogatás egyik tettese. Tóth Ferenc tanyája már nem kí­nál oltalmat senkinek. Gazdája sa­ját kezűleg csákányozza szét a még álló faldarabokat. Mit gondolhat közben? Innen járt a közeli iskolá­ba, itt barátkozott a világgal. A megélhetés kényszere régen el­szólította gyerekkora tündérkert­jéből. Egy közeli faluban dolgozik ahogyan régebben mondjak nyugdíjas állásban, MÁV- alkalmazottként. Még a héten föl­szántja a régi tanya helyét. Talán néhány helybéli tudná megmondani, hogy maradt-e vala­ki a Muraközy-, a Zombory-, a Csák-, az Uray-majorból. Merre lakhatott az óriási ágasi határban az a Csősz Lajos, aki elsőként szer­vezett hatvan esztendeje ebédelte­­tési akciókat a nincstelenek gyer­mekeinek téli ebédeltetéséért. (Volt bőven nincstelen is, meg gyerek is.) A lebontott iskola helyén állított kereszt adományozóját. Holló Féri 9 Egyszer volt... egy tanya. bácsit arról kérdezem, hogy vissza­­kéri-e, visszaköveteli-e 8-9 hektár­nyi földjét. Másfél hektárnyit hagy­tak birtokában, azon gazdálkodott. Még nem döntött — mondja —, de nem szívesen háborgatná a hajdani birtokán megtelepült családokat. A nyolcadik évtizede felé közeledve mit is csinálna pénz, felszerelés nél­kül ennyi földdel? Ha igaz a szóbeszéd, akkor az egyik gyönyörű környezetű, elha­gyott épületnél nemcsak a mellé­kelt képen látható kedves csikót, Mirzát, és lómamáját kaphatja lencsevégre kollégám. Hírlik, hogy új gazdára ^talált a felújításra váró lakóház. Állítólag lovasiskolával próbálkozik a vásárló. Átalakulóban az ágasi határ? ír­ják már a táj új történelmét? Meg­újulhat a vidék, ha az új gazdák a kitelepülőkhöz hasonló szívósság­gal, leleményességgel alakítják jö­vőjét, keresik boldogulásukat. Heltai Nándor Dr. Pál Lajost, a Munkaügyi Mi­nisztérium munkajogi főosztályának vezetőjét arra kértük: foglalja össze, hogy a legfontosabb egyéni munkavál­lalói jogokat hogyan határozzák meg a készülő, új munka törvénykönyvében? — Az egész törvényalkotó munká­ban végig követhető az az alapelv, hogy csak a legszükségesebb területe­ken építsünk be állami garanciákat, s a munkavállalók, és munkaadók kap­csolatában mindenütt — ahol csak le­hetséges — a szerződésben rögzíthető, kölcsönös megállapodás legyen irány­adó. Ha piacgazdaság lesz Magyar­­országon, akkor a munkaerő is piaci áruvá válik, annak minden jellemzőjé­vel. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy ne lenne szükség a munkavál­lalók szervezett fellépésére, hiszen a ko­rábban is csak szavakban meglévő tel­jes jogi esélyegyenlőség most még in­kább felborulhat amiatt, hogy a mun­kavállalók’ és munkaadók tárgyalási pozíciói — gondoljunk csak a növekvő munkanélküliségre — messze nem egyenértékűek. Éppen ezért az új tör­vénynek ösztönöznie, és minden lehet­séges eszközzel segítenie is kell a kol­lektív tárgyalásokat, teljes szabadságot biztosítva e megegyezési formának — tájékoztat dr. Pál Lajos. — Hogyan érvényesülnek ezek az alapelvekj néhány konkrét munkajogi kérdésben? — Vegyük a munkaviszony létesíté­sét, és megszüntetését. Öt napnál hosszabb munkaviszonyt csak írásbeli szerződés alapján lehet kötni. (Koráb­ban szóban is létrejöhetett érvényes megállapodás.) A törvény csak né­hány dolgot ír elő a szerződés tartal­mát illetően: az alapbérnek, a munka­körnek és a munkavégzés helyének szerepelnie kell a szerződésben, ám a többi a szerződő felek dolga. Módosul a munkaviszony megszüntetésének ed­dig megszokott rendje is. A törvény természetesen fenntart néhányat a fel­mondási tilalom ismert eseteire, de meg is szüntet eddig kötelező kategó­riákat. Nincs többé fegyelmi büntetés, megyszűnik az áthelyezéses kilépés törvényben szavatolt rendje, viszont életbe lép a kötelező végkielégítés — amelynek mértéke az adott munkahe­lyen eltöltött időtől függően legkeve­sebb 2-6 hónapnyi bér —, de meg­egyezés vagy a kollektív szerződésbe foglaltak alapján ennél több is lehet. Kevesebb nem. A felmondási idő mi­nimuma a tervezet szerint a mai 15-ről 30 napra emelkedik és a munkavi­szony megszüntetésének három for­mája lesz. A legegyszerűbb: a szerző­dés közös megegyezéssel történő fel­bontása egyik fél számára sem jelent semmiféle joghátrányt. Igaz, indokolni sem köteles egyik fél sem, miért fordul ehhez a megoldáshoz. A rendes fel­mondás esetében legalább 15 nap fel­mentési idő is jár a munkavállalónak, hogy legyen módja új munkahelyet keresni, ha még bizonytalan lenne, hogy hol fog a jövőben dolgozni. Jár neki a végkielégítés és minden juttatás, amit a szerződés a javára előír. A rendkívüli felmondás — amivel ugyancsak mindkét fél élhet — csak bizonyos feltételek között történhet. Meg kell, hogy előzze az egyik fél — tehát akár a munkáltató — vétkes szer­ződésszegése. Ha ez a munkavállalóra vonatkozik, akkor nem tarthat igényt sem végkielégítésre, sem más, a rendes felmondás esetén neki járó’ kedvez­ményre. Ha viszont a munkáltató vét a szerződésbe foglaltak ellen, akkor a ne­ki felmondó alkalmazottat minden jut­tatás és jog megilleti, a felmondási időt és az arra járó átlagkeresetet is beleért­ve. — Természetesen. A törvény kivétel nélkül minden munkáltatóra és mun- i kavállalóra érvényes. — Mikortól? — Júliusban kerül a tervezet — első olvasatban — a kormány elé. Utána megtárgyalják az érdekegyeztető fóru­mok, s a kiegészítések után várhatóan ismét a kormány. De reményeink sze­rint szeptemberben az országgyűlés tárgyalhatja már a tervezetet, amely elfogadása után válik majd törvénnyé. SchöfTer Jenő A PAPALATOGATÁS HELYSZÍNEI 1988 • augusztus 20-án, Szent Ist­ván-jubileumi év zárásaként dr. Paskai László esztergomi érsek, prímás, beje­lentette 11. János Pál pápa meghívását Magyarországra. A katolikus egyház feje a meghívást elfogadta, s megkez­dődött a pápalátogatás előkészítése, szervezése, Őszentsége magyarországi időbeosztásának összeállítása. A prog­ramterv szerint II. János Pál pápa ellá­togat Esztergomba, Pécsre, Mária­­pócsra, Debrecenbe, Szombathelyre, Budapestre. A pápalátogatás első hazai állomása Esztergom, a magyar katolicizmus központja, a prímás székhelye. Esztergom volt első királyaink lak­helye, országunk akkori fővárosa IV. Béla idejéig. A Duna jobb partján fekvő város már a rómaiak idején is lakott település volt Solva Mansio néven. A Római Birodalom bukása utáni népvándorlás utolsó hullámában érke­ző magyarok előkelő nemzetségei tele­pedtek itt le. Géza fejedelem 970 körül tette át ide a szálláshelyét Fehérvárról, s őzzel Esztergom rangban az ország első településévé vált. Itt szülte Sarolta a fejedelmi sarjat, Vajkot, első kirá­lyunkat, aki a keresztségben az István nevet kapta. Az ország népét keresztvíz alá terelő szent király mindjárt uralkodása elején megszervezte a magyar egyházat, amelynek főegyházmegyéjévé Eszter­gomot tette, élén érsekkel, aki a ma­gyar szentkorona országainak érsekei és püspökei fölött mindig elsőséget él­vezett. Ő koronázta a királyt, így ő volt az ország első zászlós ura, fő- és titkos kancellár stb. Okleveleinkben IV. Béla nevezi először prímásnak az esztergomi érseket. A város gazdasági és kulturális sú­lyát növelte, hogy Szent István uralko­dásától a tatárjárásig itt verték a pénzt. Esztergomot tekintjük első. árumegái-Esztergom lító joggal bíró városunknak. Anyagi kultúrája, virágzó kereskedelme, az ál­lami és egyházi hatalom egybeesése nemcsak a gazdasági és politikai élet­nek, hanem a magyar műveltségnek is messzesugárzó centrumává tette Esz­tergomot. Boleszláv lengyel fejedelem 1000 táján történt esztergomi királylá­togatása nyitja meg a sorát azoknak az uralkodói látogatásoknak, amelyek messze földre elvitték a magyar királyi udvar hírét. A hazánkon átvonuló ke­resztes hadak vezérei közül 1147-ben VII. Lajos francia király. 1189-ben Barbarossa Frigyes német császár töl­tött vidám napokat Esztergomban II. Géza, illetve III. Béla vendégeként. Fri­gyes látogatásakor történt az a neveze­tes eset, hogy a keresztes vitézek közül — mohóságuk következtében hár­man belefulladtak a lisztbe. Itt készült Anonymus Gestája, Peru­­giai Bernát Esztergomi kódexe. Ezek­ben az esztendőkben rajzottak ki ma­gyar diákok a párizsi egyetemre s még ki tudná felsorolni, mi minden erősítet­te az Európához fűző szálakat. Aztán jött a tatár, amikor is Simon ispán számszeríjjasai élén sikerrel védte meg Esztergom várát — de nem a vá­rost —, hazánk legkorábbi magyar épí­tésű kővárát. Ezekben az években kezd átalakulni a királyi — állami - tulajdonban álló Esztergom egyházi — prímási — bir­tokká. IV. Béla először ideiglenesen, majd véglegesen átadta palotáját az ér­seknek (1256). A mai várfalak nagy ré­szét a XIV. század elején húzatta föl Telegdi Csanád érsek, később Bakócz Tamás, majd Várdai Pál érsekek végez­­lettek naevobb szabású vár- és védő­munka-korszerűsítést. Ennek — és Nagy Máté hadnagy hősiességének köszönhetően a vár az első török ostro­mot kiállta, de 1543-ban igaz, áru­lással török kézre került, és — kivé­ve az 1596—1606 közötti rövid idősza­kot — a birtokában is maradt 1683-ig. A török hódoltságot megszakító 1594-ben kezdődő ostrom harcaiban esett el Balassa Bálint. A török közeledtével Várdai érsek először Pozsonyba, majd 1543-ban Nagyszombatba helyezte az esztergomi érsekség székhelyét, ahonnan csak 1820-ban. Rudnay Sándor prímás alatt került vissza. Amikor Mária Terézia 1763-ban visszaadta Esztergom várát Barkóczy érseknek, nyomban megbíz­ta Canevale és Hillebrandt kamarai építészeket egy új, várhegyi bazilika terveinek elkészítésével, de a munka csak a középkori maradványok elbon­tásáig jutott. Folytatására csak 1820- tól került sor Rudnay Sándor herceg­­prímás alatt, aki 1822-ben rakta le a bazilika alapkövét. Scitovszky János szentelte fel 1856-ban, zárókövét pedig Simor János érsek helyezte el 1869-ben. A bazilika — főszékesegyház — 107 méteres hosszával, 100 méter magas kupolájával hazánk legnagyobb temp­loma. Kincstára ötvösművek és egyhá­zi ruhák világhírű gyűjteménye. Az Esztergomi Keresztény Múzeum ha­zánk legjelentősebb egyházművészeti gyűjteménye, amelyet Simor prímás alapított. Jelentős még a főszékesegy­házi könyvtár, amelynek első darabjait Küküllői főesperes könyvei alkották (1383). Dr. Csonkaréti Károlv

Next

/
Thumbnails
Contents