Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-15 / 139. szám

2. oldal, 1991. június 15. PETŐFI NÉPE NYILATKOZAT A ZÁRT ÜLÉSRŐL Miért mondtak le ? A három, elnökségi tagságáról lemondott személyt döntésük hát­teréről kérdeztük. Dr. Varga Mik­lós, a Bács-Kiskun Megyei Cégbí­róság elnöke kijelentette, hogy pusztán etikai megfontolás vezé­relte elhatározásában. Az egyesü­let ügyeinek állásából ugyanis arra lehet következtetni, hogy egyre több kiélezett jogi vita fog kiala­kulni, melynek tjsztázása bírósá­gon folyik majd. Ő, mint a bíróság egyik vezetője, nem tartja munká­jával összeegyeztethetőnek, hogy ilyen körülmények között az el­nökség tagja maradjon. Dr. Keresztes Nagy Imre az el­nökségi tagsága mellett az idegen nyelvi szakosztály vezetéséről is le­mondott. Mint megtudtuk, elhatá­rozását az elmúlt hónapok esemé­nyei és a legutóbbi elnökségi ülé­sen szerzett tapasztalatai érlelték meg. Nem a TIT szervezettel, ha­nem annak Bács-Kiskun megyei vezetésével nem ért egyet. A veze­tőség munkamódszerével, vala­mint hangvételével nem tud, és nem is akar közösséget vállalni. Az elnökségi ülésen fel kellett ismer­nie, hogy teljesen elszigetelődött, miközben tudja, a jelenlevők közül többen hozzá hasonló véleményt vallanak. Az e fajta látszategység­ben nem akar résztvenni. A nyelv­­oktatástól azonban nem vesz bú­csút: a GAMF-Korona Nyelvisko­lában — a TIT-től teljesen függet­lenül — folytatja a tevékenységét. Dr. Csatári Bálint, az egyesü­let (most már csak volt) alelnöke nem ment el az elnökségi ülésre, de dr. Tölgyesi Istvánhoz, az egyesület elnökéhez már előzőleg eljuttatta lemondását tartalmazó levelét. Ennek nyilvánosságra hozatalától elzárkózott. Lapunk­nak azt nyilatkozta, hogy lelkiis­mereti okok miatt mondott le. Hozzátette, hogy csak az egyesü­let küldöttgyűlését tartaná a leg­megfelelőbb fórumnak az ügyek tisztázására. Bencze Andrea NYILATKOZAT A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bács-Kiskun Megyei Egye­sületének elnöksége az 1991. június 12-ei ülésén tárgyalta a szervezet körül kialakult helyzetet. Az elnökség jelenlévő 18 tagja az alábbiakat teszi közzé: 1. Sajnálattal állapította meg, hogy állampolgári bejelentés alapján legfőbb ügyészi felülvizsgálatot kezdeményezett dr. Debreczeni József országgyűlési képviselő annak ellenére, hogy a TIT megyei munkaszerve­zetének tagjaival szemben indított büntetőeljárást jogerősen megszüntet­ték. Erről a kezdeményezésről az elnökség csak a sajtóból értesült. 2. Az elnökség sokoldalú helyzetelemzés után nem látott okot arra, hogy a korábbi határozatát megváltoztassa, ezért továbbra is biztosította bizalmáról dr. Tölgyesi István elnököt és Szabics István ügyvezető igaz­gatót. 3. Az elnökség tudomásul vette dr. Csatári Bálint, dr. Keresztes Nagy Imre és dr. Varga Miklós elnökségi tagok lemondását, továbbá azt, hogy a bajai tagszervezet önállósulni kíván. Örömmel fogadja a tagszervezetek sorába a Tiszakécskei Tudomány- és Művészetbarát Egyesületet. 4. Az elnökség öttagú ügyvezető testületet választott. Az elnökség megerősítette, hogy továbbra is mindent megtesz a tudományos ismeret­­terjesztésért. Kéri a sajtót, hogy az e területen végzett munkájáról is folyamatosan tájékoztassa a közvéleményt. Ellenzéki vélemény az Expóról Nem szakmai érvek, hanem po­litikai indulatok befolyásolták az Országgyűlést, amikor elfogadta a kormánynak az Expo megrendezé­séről beterjesztett javaslatát — mondotta csütörtök este Kuncze Gábor, az SZDSZ parlamenti kép­viselője, a kecskeméti liberális klubban. A kabinet, mivel nagyobbrészt magánvállalkozásban kívánja megrendezni a világkiállítást, csak 30 milliárd forintot tervez fejhasz­nálni a költségvetésből. Az Állami Számvevőszék kalkulációja alap­ján azonban ennek a duplája is kevés lehet, ha külhoni és a hazai vállalkozók nem az elképzelt mér­tékben jelentkeznek. A kiállítás szervezésében fontos szerepet ját­szó programiroda azt állítja, hogy több milliárd dollárnyi befektetés­sel lehet számolni. Másként véle­kedik a Magyar Nemzeti Bank, miután szakértői áttanulmányoz­ták az irodához beérkezett beruhá­zási szándéknyilatkozatokat, s csak kevés elfogadható ajánlatot találtak. Az előadó véleménye szerint ir­reálisak azok az elképzelések, ame­lyek a munkálatok beindulása után több százezer álláslehetőség megteremtésével számolnak. Az SZDSZ számításai alapján ha a hazai ipar kapná az építkezésekkel kapcsolatos összes megrendelést, ez esetben is legfeljebb 50 ezer új munkahellyel lehetne számolni. B. Zs. Sztrájk helyett — folytatódtak az egyeztető tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Végül a rendszeresen segélyezett, igen rossz körülmények között élők támogatására kompenzáció­ként összesen 0,9—1 milliárd fo­rintot javasoltak. Mindez összesen meghaladja azt az 5 milliárd forintot, amelyet a csütörtöki kormány—MSZOSZ- tárgyalásokon a kormány képvise­lői még csupán tárgyalási alapnak fogadtak el. Döntöttek a tárgyaló felek arról is, hogy az energiaárak emelésének ellentételezéseként milyen fontos­sági szempontokat érvényesítenek az emelésnél. Ezek szerint minden 8500 forint alatti havi juttatáshoz jár nyugdíjemelés. Az 5500 forint alattiaknál az emelés az átlagosnál magasabb. A vita ezután arról folyt, hogy a kompenzáció végül is családi pót­lékok, illetve a nyugdíjak emelésé­vel vagy egyösszegű, a második fél évre vonatkozó juttatással történ­jen. A kormány nem vitatva a kompenzáció jövő évi jogosságát, nem kívánt a havi ellátmányok emelésével már most kötelezettsé­get vállalni a következő évre is. A munkavállalók a családi pótlék­nál viszont ragaszkodtak a havi összeg emeléséhez. Miután az Érdekegyeztető Ta­nácsban a három oldal megegye­zésre jutott az energiaár-emelés kompenzációjának módjáról, a mérték megvitatására tértek át. Erről komoly vita alakult ki. A munkavállalók képviselői azt ja­vasolták, hogy a családi pótlék és a nyugdíjak emelésére összesen 6,6 milliárd forintot fordítsanak. A kormány delegációja ezzel kap­csolatban kifejtette: a kompenzá­ció teljes összegére maximum 5 milliárd forintot tudnak biztosíta­ni. Miután a felek nem tudtak megegyezni ebben a kérdésben, tárgyalását felfüggesztették és a bérszabályozás kereteinek oldásá­ról folytatták megbeszéléseiket. Terroristából természetvédő A Klier-ügy újabb fejleményei A Klier-ügy újabb fejleményeként Róma immár „az olasz állam ellen el­követett cselekmények" címén kívánja Heinrich Klier kiadatását Magyaror­szágtól. Az osztrák üzletembert - amint már jelentettük — Interpol­­körözés alapján június 7-én vették őri­zetbe Ferihegyen. A körözés jogi alap­ja, hogy pontosított adatok szerint 1964-ben 19 év és 11 hónap börtönre ítélték Milánóban, s ezt a büntetést azóta sem „ülte le”. Eközben az oszt­rák külügyminisztérium — erős belpo­litikai nyomás hatására — azt kívánja elérni, hogy Kliert a magyar hatósá­gok, az olasz kérés ellenére, engedjék szabadon. A Klier elleni vád egyértelmű. 1961- ben az Olaszországhoz tartozó Dél- Tirolban, Waidbruckban, a „Dél-liroli Felszabadítási Bizottság” tagjaként, amelyet az olasz hatóságok osztrák na­cionalista terrorszervezetnek tekintet­tek, részt vett a város villamos erőmü­vénél végrehajtott robbantásban. Az ügy pikantériája, hogy a szervezet amely a térség autonómiájáért küzdött, s maradványai ma is léteznek — felrob­bantotta Mussolini ott lévő lovasszob­rát is. Ez nem annyira az egykori Duce személye miatt okozott fájdalmat a vá­rosban, hanem általában az emlékmű­vek tisztelete, de főként az akció szá­mukra nyilvánvaló olaszellenessége mi­att. A jelenleg 65 éves Klier, aki az 50-es években csatlakozott a dél-tiroli moz­galom kemény magját képező akció­­csoporthoz, a robbantás után eltűnt. Később feltűnt Ausztriában, s sikeres menedzser lett. Az ausztriai Dél-Tirol­­ban „Wintersport-Tirol AG” néven sportbirodalmat teremtett, ehhez kap­csolódó sí-nagyáruházzal, s azóta is ezt irányítja. Népszerűségét Tirolban nö­veli, hogy a környezetvédelem híveként is számon tartják. Politikai szereplésé­ből is következik, hogy Walter Meisch­­berger, az osztrák Szabadság Párt főtit­kára — a Der Standard pénteki jelenté­se szerint — gondatlansággal vádolta a bécsi külügyminisztériumot, mert pon­tatlanul tájékoztatta Kliert, amikor az iránt érdeklődött, nem veszélyes-e Ma­gyarországra utaznia, s nem ellenőriz­te. hogy az üzletember még mindig sze­repel az Interpol körözési listáján. FEP Magyar—orosz árucsere-megállapodás Budapesten pénteken, Berényi Lajos, az NGKM helyettes államtitkára és J. Olhovikov, az Orosz Állami Gazdasági Bizottság elnökhelyettese aláírta az 1991. évre szóló magyar—orosz árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet, amely oldalanként 670-670 millió dolláros szállítást tesz lehetővé. Tímár László, az NGKM főosztályvezetője az MTI kérdésére elmondta, hogy a minisztériumnak ez az első megállapodása egy szovjetunióbeli köztársasággal, s előkészületben van a magyar ukrán szerződés megkötése is. A most aláírt magyar—orosz megállapodás alapján Magyarország többek között mintegy 3000 Ikaruszt, 500 ezer tonna gabonát, 100 ezer tonna húst, 30 ezer tonna vajat, valamint gyógyszereket, könnyűipari termékeket szállíthat az Orosz Föderációnak. A magyar vállalatok pedig színesfémeket, kőolajszármazé­kokat, szenet, kokszot, faféléket, építőanyagokat, traktorokat, műtrágyát vásá­rolhatnak. A kölcsönös szállítások elszámolásának megkönnyítésére a Kereskedelmi Bank Rt. és az Orosz Külkereskedelmi Bank előrehaladott tárgyalásokat folytat. Újból a honatyák előtt a kárpótlási törvény Szabad György sajtótájékoztatója A kárpótlásról szóló törvényjavaslat részletes vitája is szerepel az Ország­­gyűlés hétfőn kezdődő rendkívüli ülésszakának napirendjén tájékoz­tatta az újságírókat pénteken a Parla­mentben Szabad György házelnök. A házbizottság javaslata szerint a képviselők hétfőn előbb néhány tör­vényjavaslat, illetve önálló indítvány sürgősséggel történő tárgyalásáról döntenek, majd folytatódik a csődtör­vény általános vitája. Várhatóan lezá­rul az ügyvédségről szóló törvényjavas­lat részletes vitája, és még ezen a napon beszámolót hallgatnak meg a képvise­lők az idei költségvetési folyamatok alakulásáról. Kedden kezdődik a plé­­numhoz visszakerült kárpótlási tör­vény ominózus paragrafusainak részle­tes megvitatása, s várhatóan az esti órákig megalkotja a T. Ház az ügyvéd­ségről szóló törvényjavaslatot. Ezúttal is lesznek interpellációk és kérdések, s kedden még megkezdik az állami szám­vevőszékről szóló törvényjavaslat, va­lamint az Országgyűlés számvevőszéki bizottságáról szóló országgyűlési hatá­rozati javaslat általános vitáját is. (MTI) Túl az életveszélyen, az edzésre készül Értesítjük tisztelt vevőinket, hogy Baja, Szegedi úti töltőállomásunkat, felújítás miatt, 1991. június 17-étől kb. három hétig zárva tartjuk (Legközelebbi töltőállomás: Baja, Dózsa Gy. u., nyitva: 0—24 óráig.) 2322 (Folytatás az I. oldalról) Sztanojev György főorvos mindennap azt mondta nekem, na­gyon reménykedik, mivel erős a szervezetem, és mindent megteszek az életemért. Ez engem is megle­pett! Napokig beszélni sem tud­tam, de végig érzékeltem, ami kö­rülöttem zajlott. A nővérek tenye­rére írtam a kívánságaimat, s min­denki olyan segítőkész volt, hogy csak köszönet érte. Talán egy íz­ben éreztem úgy, nem bírom to­vább, föladom. Elhagytam ma­gam, lesz, ami lesz. Szerencsére ké­sőbb valami megmagyarázhatat­lan belső kényszer hatására újból bekeményítettem és csak azt hajto­gattam: élnem kell, újra edzeni akarok, újra súlyt emelek! — A műtéteket miként élted át? Nemrégiben a fővárosban is meg­operáltak. — Kecskeméten minden köny­­nyebb volt, pedig itt voltam súlyo­sabb állapotban. De itt törődtek velem, mindig volt valaki az ágyamnál. Pesten azzal kezdték, hogy ennyi sérüléssel engem nem a kórházba, hanem a szomszédos te­metőbe kellett volna szállítani. Amikor a nővér tenyerébe akar­tam írni a mondandómat, azt mondta, „ne tapizzam”. — A sok gond ellenére azt mond­ják, óriási szerencséd volt... — Igen. Szerencsém volt akkor, amikor a balesetnél egy mentő jött mögöttünk, és az orvos hasra fek­tetett, nehogy megfulladjak az erős vérzéstől. Szerencsém volt akkor, amikor a katonai kórházba szállí­tottak, és az erős szennyezés elle­nére sem vágták le a lábamat. Ké­sőbb már a halálhíremet költötték, s most mégis itt vagyok és készü­lök haza. — Mikor tudtad meg, hogy mi történt a Messzi Pistával?- Mindig azt mondták, súlyo­san megsérült, máshol kezelik, de él. Amikor Pestről hazaszállítot­tak, elhatároztam, átvitetem ma­gam hozzá. Ám nyugtatót hoztak es elmondták, hogy meghalt. Még most sem tudom elhinni, ez a leg­szörnyűbb az egészben ... — A kezed gipszben, de az ágyad mellett súlyzók vannak. Eleinte a főorvos úr azt mond­ta, hogy majd ő emel súlyt helyet­tem. Ma már úgy nyilatkozik, ha a bokám rendbejön, akkor még lehe­tek súlyemelő. A barátaim behoz­ták ezeket a súlyzókat. Erősítek. Ha 21-én hazaengednek, lemegyek az edzőterembe. Hiányoznak a srá­cok. Egyébként meg közeledik a nyár, nem mehetek az emberek kö­zé ilyen vékony karral... 1 —rajtmár— Bálások, figyelem I Az Akció Ruházati BT. bálalerakata megnyílt! Cím: Kecskemét, Joó Mária u. 11. (A Halasi úton. a Gabonaiparral szemben levő utca.) Eredeti 0RL holland áruval várjuk kedves vásárlóinkat. Árusítás csak nagy tételben, 100 kg-tól. Ára: 240 Ft + áfa/kg. Nyitva: 8—12-ig. Mindenkit szeretettel várunk, próbálja meg, megéri! 48198 EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Svédország kéri csatlakozását az EK-hoz Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök pénteken a parlamentben be­jelentette. hogy országa hivatalosan is kérni fogja csatlakozását az Európai Közösséghez. A kormányfő nem közölte a kérelem benyújtá­sának időpontját, brüsszeli források azonban úgy tudják, hogy erre július l-jén kerül sor. Carlsson szerint az ország kinyilvánított semlegessége nem lehet akadálya a közös piaci tagságnak. Svédország egészen a közelmúltig azzal indokolta az EK-tól való távolmaradást, hogy a semlegesség n<jm *e.nn.e összeegyeztethető a tagsággal a politikai kérdésekben is közös álláspontot kialakitó tömörüléssel. Az álláspont megváltozását az elmúlt két esztendő világpolitikai fejleményeivel indokolta a kor­mányfő. „Ma kedvezőbb a csatlakozáshoz az általános politikai lég­kör” — mondta. A miniszterelnök kinyilvánította Svédország készségét a közösség­gel való együttműködésre minden területen, beleértve a biztonságpoli­tikát is, ugyanakkor a közös védelmi politika lehetőségét kizárta Energiaár-emelési terv Japánban A Japánban a hosszú távú energetikai célok megvalósítása érdeké­ben az árak drasztikus, a mostani díjszabások öt, tízszeresére történő emelését tartják szükségesnek. A szigetország távlati energiahelyzetét elemezte a japán Ipari és Külkereskedelmi Minisztérium (MITI) tanácsadó testületé és állapította meg: a villamos áram, a földgáz és a petrolkémiai termékek árának emelésére van szükség, hogy az emberek rákényszerüljenek a takarékoskodásra. A kormánynak az energiapolitika részeként élnie kell az árpolitika eszközeivel is — közölte a bizottság elnöke. Ikuta Tojoaki hozzátette: „ahhoz, hogy az energiakereslet növekedését féken lehessen tartani, öt-tízszeres drágulásra volna szükség”. Ilyen méretű áremelést, per­sze, az elnök, aki egyben a Japán Energiagazdálkodási Intézetnek is az igazgatója, kivitelezhetetlennek tart, de fontosnak tartotta jelezni, a távlati célokkal ellentétes irányban alakul Japánban az energiafel­használás. Határ incidensek a Baltikumban Péntekre virradóra éjszaka a „feketesapkások” két litván, két lett és egy észt határőrsöt, illetve vámházat támadtak meg és gyújtottak fel a litván—lett és az észt • lett határon. Több határőr és vámos megsebesült. Litvánia északi részén Germaniskiu és Salociu településeknél, a lett határ mentén létesített posztokat támadtak meg a Rigából érkező szovjet kommandósok. A géppisztolyosok súlyosan bántalmazták a litván vámosokat, majd felgyújtották a vámházakat, s a Salociu átkelőhely túloldalán létesített lett vámházat is. Az észt rádió jelentése szerint pénteken hajnali négy órakor a szovjet hadsereg egyenruháját viselő ismeretlenek megtámadták az I kla közelében az észt—lett határon levő átkelőhelyet. A támadók megfélemlítésül tüzet nyitottak gépfegyvereikből, s egy kézigránátot is dobtak az egyik épületre. Két észt vámos megsebesült. Az észt poszton szolgálatot teljesítőknek sikerült eloltani a felgyújtott épüle­teket, mivel az észt rendőrség járőreinek érkezésekor a támadók elmenekültek gépkocsijaikon. Előtte azonban sikerült porig rombol­niuk a határ túloldalán levő lett posztot. Albánok kitoloncolása Olaszországból Az olasz kormány úgy döntött, hogy visszatoloncolja Albániába azt a 680 menekültet, akik az utóbbi napokban hajókon, illetve tutajokon és bárkákon érkeztek olasz kikötőkbe. E döntés a kormány rendkívüli ülésén született, és a miniszterelnökségi szóvivő adott róla tájékoztatást pénteken. Trieszt, Velence, Ancona, Ravenna és Ebitranto kikötőjében hor­gonyoznak jelenleg ezek a hajók. A hatóságok Margherita Boniver bevándorlási miniszter utasítására azt sem engedték, hogy az albánok partra szálljanak. Az elkövetkező napokban bérelt hajóra teszik az összes menekültet, és a hajó az olasz parti őrség kíséretében tér majd vissza velük Albániába. Átmeneti megoldás a keleti kereskedelemben — A klíringrendszer, a barterrendszer átmeneti visszaállítását java­solják egyes német politikusok Kelet-Németország és a kelet-európai országok kereskedelmében, hogy, mint Friedhelm Ost, a Bundestag gazdasági bizottságának elnöke a péntek-szombati Handelsblattban fogalmazott, elkerülhető legyen a keletnémet tartományok külkeres­kedelmének további összeomlása. Hasonló ötlettel állt elő a minap Manfred Stolpe brandenburgi miniszterelnök is, véleményük szerint az átmeneti megoldásra behatárolt ideig, két-három évig lenne szük­ség. Ost kijelentette: a német keleti kereskedelem legfontosabb célja, mindent elkövetni azért, hogy a kelet-európai partnerek „fizető- és cselekvőképesek” maradjanak. E pillanatban devizahiány miatt, a kereslet ellenére, sem képesek a keleti országok megvásárolni a volt NDK-ban előállított termékeket, legfőképpen az alkatrészeket. Nagyarányú a Jelcin-győzelem A 88 oroszországi választókerületből 40-ben Borisz Jelcin kapta meg a szavazatok többségét —jelentette be a péntek délutánig kiérté­kelt szavazatok alapján Vlagyimir Kazakov. A központi választási bizottság vezetője moszkvai tájékoztatóján elmondta, hogy ezekben a kerületekben 75,6 százalékos volt az átla­gos részvétel, s a szavazatok 60,34 százalékát adták Borisz Jelcinre. Jelcin a legtöbb szavazatot Moszkvában és Szverdlovszkban kapta, 71,96, illetve 84,8 százalékot. Az immáron biztosnak tekinthető Jelcin-győzelem kapcsán a TASZSZ hírügynökség kommentárban jegyezte meg: bár elsősége nem váratlan, ellenfelei arra számítottak, hogy legalább két fordulóra lesz szükség megválasztásához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents