Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-13 / 137. szám
2. ol dal, '1991. június 13. VELEMENYEK — SZABADON Nyí lt levél Németh Ferencnek Kecskemét város polgármesteréhez író,ti' levelében Ön. mint az MSZOSZ megyei képviselője, kifogáso Ita és bírálta az önkormányzat i testületnek a sztrájkkal k .apcsolatos határozatéit. Mive. I az állásfoglalást — amely els, öprő többséget kapott — az Mi OF részéről kezdeményezte egyi 'k képviselőnk, indíttatva érezziük magunkat néhány észrevéte, Ire. Azok a szociális problémák, amelyeket Ön J elsorolt, valóban léteznek. Nem i irülünk mi sem, hogy a megélhe tés egyre nehezebbé védik. Am ennek oka nem az egy éve hivataliban lévő kormány tevékenysége, hanem az elmúlt évtizedek b ünös politikája és gazdaságpolitikája. Az MSZMP Központi Bizottsága valamikor 1977-be n hozott határozatot a gazdasá, gi szerkezetátalakításról, de a rendszerváltásig ebben nem tői 'tént semmi. Többek között azért, mert a pártállam nem mert szembenézni az ebből adódó s zociális feszültségekkel, a várh ató munkanélküliséggel. Most tehát, amiko r a demokratikus nemzeti centri un hivatalban lévő kormánya valóban megkezdte a szerke ze tv állást, valamint az infláció eh leni, máris eredményeket mutató harcot, s közben a korábbi halogatás miatt halmozott szociális feszültség gekkel kell szembenéznie, akkor az MSZOSZ részéről elhangzó sztrájkfelhívás nemhogy szociális demagógia, hanem egyenesen politikai cinizmus. A sztrájk — klasszikus értelemben — az alkalmazott fegyvere a tulajdonossal szemben, a jövedelmi arányok kedvezőbbé tételére. Itt azonban nem erről van szó. Ez politikai sztrájk, ami az állam, vagyis mindannyiunk ellen irányul. Csak egy esetben lehetne etikus. Ha a MSZOSZ használható javaslatot tenne a társadalomra háruló szociális terhek igazságosabb elosztására. Ha javasolná például, hogy a pártállam kedvezményezettjei, a szerkezetátalakítás minimum 13 esztendős halogatásának felelősei, dolgozzanak 13 évig 50 százalékos fizetésért. Ha a pártállami elittel összefonódott MSZOSZ (hiába állítja az ellenkezőjét akár Nagy Sándor, akár Németh Ferenc) felvállalná az ennek végrehajtásából adódó feszültségeket, akkor lenne elfogadható a sztrájkfelhívása. Egyébként nem. Az MDF Kecskemét Városi Szervezetének Elnöksége Részletre ajánlanak autót Előleg befizetése nélkül, kamatmentesen, 60 havi részletf izetéssel ajánlja nyugati kocsihoz j utás lehetőségét a Promo-Indra Consorcio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kecskeméten, tegnap délután tartott sajtótájékoztatójukon Ötvös Géza ügyvezető részlete sen ismertette azoknak a vásárlói kluboknak a működését, amelyek megveszik a kocsikat és kisorsolják 1 20 tagjuk között, Komp uteres számítások azt igazolják, hogy a ■ 60 havi részlet még mindig kedvezőbb. mint kölcsönt venni a bankból —a rendszer egyébként Brazíliában, őshazájában, annyira bevált, hogy 12 ezer klub működik. Magyarországnál 20 működő klub után hozna hasznot a kft.-nek. Azt nehéz eldönteni, hogy ma hányán lehetnek olyanok, akik vállalhatják a klubtagságot, hogy így szerezzenek kocsit. Először is csatlakozási díjként az autó árának 1 százalékát kell letenniük, majd azt kell vállalniuk, hogy 60 hónapon át rendszeresen befizetik a jármüköltségekkel növelt részletét, amely azonban tartalmazza a< hitelfedezeti életbiztosítás díját is. Olyan a modell, hogy garanciákkal szolgál arra az esetre is, ha a vevő meghalna, és idő előtt sem lehet kiszállni — a pénzt ugyanis, ha az illető meggondolná, csak az 5. év vége után fizetnék vissza. Minden klubban havonta két kocsi kerül gazdához. Egyik brazil rendszerű sorsolás útján, a másikat pedig az kapja, aki a legtöbbet kínál érte. Elvileg tehát akár a legelső, akár a hatvanadik hónapban juthat a klubtag autóhoz. A tegnapi sajtótájékoztató apropója az volt, hogy a kft. megnyitotta a negyedik vidéki képviseletét. A kecskeméti területi iroda — tudtuk meg Molnár Judittól — Közép-Magyarországon dolgozik majd, szervező képviselők (ügynökök) bevonásával. S hogy ki-ki otthon leülhessen számítgatni, íme néhány népszerű típus havi törlesztési díja: Opel Corsa 1,5 D 22 854, Peugeot 309 GLD 27 607, Renault Clio 1,1 RL 18 995, Honda Civic l,5i CL 26 321 és Audi 100 2,0 40 932 —az érdeklődők 17 nyugati és japán márka több száz változata közül válogathatnak. Hamarosan azokra gondolva, akik csupán havi 10 ezer körül engedhetik meg maguknak az autóvételt — keleti típusokat is ajánlanak, és arra számítanak, hogy jövő ilyenkorra a széles néprétegek számára is elérhetővé és kedvelné válik ez a fajta ajánlat. Régen az volt a módszer, hogy előbb össze kellett gyűjteni a kocsi árának felét, befizetni, várni évekig és közben összeszedni a másik felét. Nyugaton akár egy fillér — azaz dollár — befizetése nélkül, hitelbe szokás vásárolni. A Promo-Indra Consorcio — hallottuk — egy köztes megoldást kínál. Hát, majd meglátjuk .. . (Ballai) PETŐFI NÉPE Megyei képviselők az egyházi tulajdon rendezéséről (Folytatás az I. oldalról) Dr. Józsa Fábián (MDF): — Én mélységesen egyetértek a tervezettel. Hazánkban van egy óriási vagyontömeg, amit erőszakos eszközökkel államosítottak. Ezzel egy modern európai állam nem tud mit kezdeni. Fel kell osztani. Ennek a folyamatnak a része ez a törvényjavaslat is — miként a kárpótlás, a privatizáció és sorolhatnám még —, mely hosszú távra szól, előretekintő és egy tudatosan felépített stratégia. Ennek nem az a célja, hogy az egyházakat valamilyen módon nagyobb kedvezményben részesítsük mint más közösségeket, szervezeteket. Az egyházak a modern európai államokban ma is fontos, hasznos társadalmi funkciókat töltenek be: a karitatív tevékenységtől a lélekápolás különböző formáiig. Teljesen ésszerű, hogy a hitélet gyakorlásához szükséges ingatlanokat — melyek korábban is az övék voltak — visszakapják. Az egyházi iskolák iránt sokkal nagyobb az igény, mint amekkorát ki tudnak elégiteni a jelenlegi feltételek között. Tehát egy valós társadalmi igény jelenik meg ebben a törvényben. Az egyház intézményei — működtetése során — ugyanolyan mértékű állami támogatásra jogosultak, mint az összes többi hasonló feladatkörű létesítmények. Itt szó sincs az állam és az egyház összefonódásáról. A gyakorlatban azért nincs ellentét az önkormányzatok és az egyházak között a visszaigényelt ingatlanok tekintetében, mert ezekben az esetekben az egyház átvállal egy közszolgáltatást is. Tehát az önkormányzatot egy gondtól megszabadítja. Mert itt nemcsak oktatásról, hanem szociális és egészségügyi tevékenységről is szó van. Dr. Szabó Erika (SZDSZ): — Az SZDSZ alapkoncepciója ezzel kapcsolatban arra épül, hogy az államot. és az egyházat szét kell választani. Tehát olyan helyzetbe kell hozni az egyházakat, hogy ne függjenek az államtól: önálló anyagi alapot kell a számukra teremteni. Amig ugyanis a működésük attól függ, hogy az államkasszából mennyi pénzhez jutnak, addig az állami befolyásolás kiküszöbölhetetlen. A hitélethez szükséges ingatlanokat — ha igényt tartanak rájuk — minden további nélkül vissza kell adni. Ezen túlmenően az olyan történelmi épületeket, amelyek neve hosszú időn át összekapcsolódott valamelyik felekezettel — mint például a debreceni református iskola - ugyancsak vissza kell juttatni. A kérdés az, hogy mi legyen az oktatás és az egészségügy körébe tartozó ingatlanokkal. Az SZDSZ álláspontja szerint ezt az önkormányzat és az egyház megállapodására kell bízni. Fölülről nem kellene irányítani és szabályozni. Az egyetlen feltétel, hogy a világnézetileg független oktatást biztosítani lehessen. Az olyan kistelepüléseken, ahol csak egy iskola van, bonyolultabb a kérdés. Itt nem kellene a helyi megállapodásokra bízni az intézmény sorsát: működjön úgy, ahogy eddig. Fontos kérdés még az egyházi intézmények működésének feltétele. Elsősorban függetleníteni kellene őket anyagilag. A háború előtt az adóba kötelezően beépítették az egyházit is. Most pedig az állampolgár döntésétől függne, hogy az adója 3-5 százalékát — erről lehet dönteni — az egyház működésére kívánja-e fordítani. Mindemellett azokat a fejkvótákat, amelyek az állami intézményeknek járnak, megkapnák az egyházak is. Hogy végül is a törvény mellett, vagy ellen fogok majd szavazni az attól függ, hogy a javaslatainkat mennyire fogadják megértőén a kormánypártok. Bencze Andrea Államfők megbeszélése a magyarországi zsidóság helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról) Az államfői eszmecsere után Hájim Herzog és Göncz Árpád nemzetközi sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Mindkét államfő jó hangulatú megbeszélésről számolt be, s közös volt a megállapítás, hogy a mostani látogatás új szakasz nyitányát jelenti. Az újságírók érdeklődtek a közel-keleti helyzet rendezéséről vallott vélemények iránt is. Göncz Árpád rámutatott: A helyzet annyira bonyolult, hogy a Közép-Európában fekvő Magyarország aligha szólhat bele a rendezésbe. A megoldás főként Izraelen és az arab országokon áll. Hájim Herzog az ismert izraeli álláspontot megerősítve hangoztatta: a rendezésben nincs szükség közvetítőkre. Az érintett feleknek közvetlenül, szemtől szembe kell a tárgyalóasztalhoz ülniük. Izrael e tekintetben az Egyiptommal kötött megállapodást tekinti mintának. Szóba került az ENSZ-nek a cionizmust, mint a rasszizmus egyik formáját elítélő egykori határozata is. A magyar köztársasági elnök ezzel kapcsolatban megerősítette: ha e határozat ismét napirendre kerülne, Magyarország immár ellene szavazna. Hájim Herzog aki az említett határozat megszavazásakor éppen Izrael állam ENSZ- nagyköveti posztját töltötte be köszönetét mondott ezért az átértékelő magyar álláspontért. Az Országgyűlés szerdai munkanapja Az Országgyűlés szerdai plenáris ülésén először arról hoztak határozatot, hogy még a rendkívüli ülésszakban megtárgyalják a képviselők politikai feddhetetlenségének megállapításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Az ezt indítványozó Pásztor Gyula és Ómolnár Miklós (FKgP) benyújtotta a szükséges számú aláírást. Ezúton döntöttek arról, hogy részletes vitára bocsátják a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetéről szóló törvényjavaslatot. Az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy a kormány benyújtotta a Miagyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. A T. Ház ezt követően megkezdte a határozathozatalt a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatról. A szavazási procedúra a tervezettnél rövidebb ideig, mintegy négy órán át tartott. Megkezdése előtt az alkotmányügyi bizottság elnöke tájékoztatta a plenáris ülést arról, hogy a testület délelőtt megvizsgálta: az SZDSZ és a Fidesz indítványa szerinti 32, illetve 3 törvényhelyen szükség van-e kétharmados szavazattöbbségre. A bizottság ülésén szótöbbséggel valamennyi erre irányuló javaslatot elutasítottak. (Számos képviselői indítványt ezután visszavontak.) A határozathozatal végén az Országgyűlés 173 igen szavazattal, 77 nem ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényt, amely kihirdetése napján lép hatályba. (MTI) -Rendelet az 1938 és 1945 között üldözést szenvedettekről Július 1-jcn lép hatályba az a kormányrendelet, amely az 1938 cs 1945 között üldözést szenvedettek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetét rendezi. Ha az érintettek a hatályba lépést követő 30 napon belül nyújtják be kérelmüket a Kárpótlási Hivatalhoz, akkor a rendelet alapján járó nyugdíjemelés 1990. április l-jétől illeti meg a kárt szenvedetteket. (Akik már a rendelet megjelenése előtt beadták kérelmüket, azoknak nem kell ezt megismételniük.) A rendelet azokra vonatkozik, akik 1938 cs 1945 között faji, nemzetiségi hovatartozás vagy a nácizmussal való szembenállás miatt deportáltak voltak, munkaszolgálatot teljesítettek, gettóba kényszerítették, internálták, kitelepítették, vagy személyes szabadságukat egyéb módon korlátozták. A személyes szabadság korlátozásának idejét társadalombiztosítási szempontból szolgálati időként, munkajogilag pedig munkaviszonyban eltöltött időként kell számításba venni. (MTI) KDNP-képviselőjelölt Németh Miklós helyére Borsod-Abaúj-Zemplém megye 11. számú választókerületében Németh Miklós, volt miniszterelnök lemondása miatt, 1991. augusztus 1 l-érc az Országos Választási Bizottság képviselő-választást irt ki. A Kereszténydemokrata Néppárttól kapott tájékoztatás szerint a párt elnöksége, a megyei szervezetek javaslatára, dr. Sója Szabolcs tállyai körzeti főorvost kívánja inditani e választáson, aki a mai napon már a délelőtti órákban megszerezte a szükséges kopogtatócédulákat és a 804 ajánlási szelvényt hivatalosan átadta a szerencsi székhelyű választási bizottságnak. (MTI) Államtitok a III/III-as lista Boross Péter belügyminiszter államtitokkörbe tartozónak minősítette a megszűnt III/III-as csoportfőnökség adattárát és a hálózati személyek adataira vonatkozó nyilvántartásokat addig, amíg a parlament az ügyben nem hoz döntést — közölte szerdán délután Szabó Eszter, a BM szóvivője. Elmondta: a belügyminiszter lehetőséget lát arra, hogy a hálózati személyek adatait tartalmazó, 1990. február 14-én lezárt nyilvántartással kapcsolatban egyetértésre jussanak a parlamenti pártok képviselői. A nyilvántartás államtitokkörbe vonása a konszenzus kialakitását kívánja elősegiteni. Boross Péter az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága június 19-ei üléséig —, amelyen Antall József kormányfő is résit vesz — ez ügyben nem kíván nyilatkozni. (MTI) EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Felelősségre vonják a volt csehszlovák vezetőket Václav Havel szerint a Csehszlovák Kommunista Párt, illetve annak volt vezetői ellen bírósági eljárást kell indítani — közölte Prágában a köztársasági elnök szóvivője. A hírt ismertető Szabad Európa Rádió szerint az elnök aztán jutott erre az álláspontra, hogy kiderült: a szovjet és a csehszlovák pártvezetés a nyolcvanas évek elején az állami szervek megkerülésével titkos egyezségre lépett. A szerződés értelmében a csehszlovák fél beleegyezett abba, hogy országa területén szovjet atomfegyvereket tároljanak, és nem sokkal később meg is kezdődött Csehországban az SS-típusú atomtöltetü rakéták telepítése. A szóvivő által ismertetett nyilatkozatban a köztársasági elnök rámutatott: a volt kommunista vezetőket semmi — még a CSKP-nak az alkotmányban rögzített vezető szerepe — sem jogosította fel titkos szerződések megkötésére. Václav Havel szerint ezért az atomfegyverek elhelyezéséről szóló kétoldalú szerződés aláírása egyértelműen kimeríti a bűncselekmény fogalmát, ráadásul a titkos egyezség egy közvetlen atomtámadás veszélyének tette ki a lakosságot. Svájci segélyprogram Kelet-Európának A Kelet-Európának szánt második svájci segélyprogram összege 600 millió franktól 2 milliárd frankig is terjedhet. Az összeg nagysága függ a program futamidejétől, a bevont országok körétől és a felhasználás módjától — írják svájci lapok — a "bér Bund és a Basler Zeitung. Carlos Orga, a svájci külügyminisztérium illetékes koordinátora szerint 4 éves futamidő esetén lehet nagyobb összeggel, 1,6 milliárd frankkal számolni. A második segélyprogram mindenképpen nagyobb volumenű lesz, mint az első, amely 250 millió frankot tett ki, főleg Lengyelország és kismértékben Csehszlovákia, valamint Magyarország részesült belőle. A második körbe Romániát, Bulgáriát, Jugoszláviát és a Szovjetuniót is szeretnék bevonni. Az összegeket főleg műszaki együttműködésre, képzésre és a piacgazdaságra való átálláshoz szükséges szociális háló kiépítésére szándékoznak felhasználni. Amerikai búza hitelre George Bush amerikai elnök úgy döntött, hogy a Szovjetunió további, másfél milliárd dollár értékű amerikai gabonát vásárolhat hitelre -—jelentette be kedden, közép-európai idő szerint éjjel a Fehér Ház. ■ A Szovjetunió tavaly már hozzájutott hasonló hitelfeltételekkel egymilliárd dollár értékű amerikai gabonához, de Mihail Gorbacsov személyes levélben kérte az amerikai elnököt a további szállításokra, tekintettel országa rendkívüli ellátási nehézségeire. A némi megfontolás után hozott amerikai döntés nyilvánvalóan politikai indítású, holott pénzügyi megfontolásokra is hivatkozik — mutatnak rá megfigyelők. A Fehér Ház szerint a Szovjetunió eddig minden hasonló hitelt visszafizetett. Az indoklás ugyanakkor figyelmen kivül hagyja a tényt, hogy a Szovjetunió mind Közép-, mind Nyugat-Európában gyakorlatilag fizetésképtelennek bizonyult, és számos amerikai cégnek, pénzintézetnek is sokmillió dolláros összegekkel tartozik. Választási forduló Indiában Indiában szerdán megkezdődött a parlamenti választások második fordulója. A mostani szavazást eredetileg májusban tartották volna, ám Radzsiv Gandhi meggyilkolása niiaSt a tervezettnél három hétiéi későbbre halasztották. A legfrissebb közvéleménykutatás eredményei szerint Radzsiv Gandhi pártja, az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) a gyilkosság okozta szimpátia miatt jelentős előretörésre számíthat — de korántsem biztos, hogy sikerül megszereznie a parlamenti többséget. (A választások első fordulójában 213 mandátumról döntöttek, szerdán 113 hely forog kockán, a szombati, befejező fordulóban pedig 186 képviselőt választanak. Az eredményeket azonban legkorábban csak vasárnap teszik közzé.) * Problémát okoz Walesa javaslata Problémát okoz Lech Walesa lengyel köztársasági elnöknek az a keddi javaslata, hogy a kormány egy éven át rendeletekkel szabályozza a gazdaság működését, annak átalakulási folyamata felgyorsítása érdekében. (Az elnök egyúttal levelet intézett a parlamenthez is, kérve, hogy sürgősséggel tárgyalják meg és fogadják el indítványát.) Az államfő javaslatával is az a probléma, mint nem egy korábbival — az ország jelenlegi törvényei nem teszik lehetővé elfogadását. Ahhoz, hogy kezdeményezésének megfelelő döntést hozhassanak, először módosítani kellene a lengyel alkotmányt. Andzej Stelmachowski, a szenátus elnöke úgy nyilatkozott, hogy az ötlet nem rossz, csak jó lenne, ha a kormány előbb a parlament elé terjesztené gazdaságpolitikai programját, hogy legalább ne látatlanban adjanak szabad kezet a testületnek. Kasmíri mészárlás Egy indiai kormányszóvivő szerdai közlése szerint a keddi srinagari incidensnek 46 halálos áldozata volt, akik közül egy ember tartozott a biztonsági alakulatokhoz. A kormány katonai erősítést küldött és kijárási tilalmat rendelt el Dzsammu és Kasmír szövetségi állam több varosában. A keddi eseményekről kiadott hivatalos közlemény szerint kasmíri muzulmán szeparatisták megtámadtak egy rendőrjárőrt, s a kirobbant lövöldözés okozta a haláleseteket. Szemtanúk viszont azt állítják, hogy a biztonsági erők bosszúból mészárolták le az embereket a támadás után, amely a város egyik szűk, zsúfolt utcájában érte őket. A többségében mohamedán Kasmírban több gerillacsoport működik, amely függetlenséget vagy a Pakisztánhoz való csatlakozást követeli, s ezért fegyveres harcot folytat. 1990. januárja, az erőszakos akciók fellángolása óta mintegy két és fél ezer embert öltek meg ezen a vidéken.
