Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-04 / 103. szám
8 • PETŐFI NÉPE • 1991. május 4. AZ ÁTÁLLÁS NEHÉZ LESZ • AJÁNDÉK NINCS, A PROFIT SZÁMÍT • VERSENYKÉPESSÉG ÉS A KIS SZERVEZETEK • GYORSABBAN KIHASZNÁLNI A LEHETŐSÉGEKET • Mit kívánnak a külföldi befektetők? Hírül adtuk, hogy a kecskeméti Petőfi Nyomda Rt.-nek 11 részvényese van, közöttük a Cohfin Kft. és az rt.-vé alakulás után csatlakozó Magyar— Amerikai Vállalkozási Alap. A két külföldi befektetőtársaság neve fel-feltűnik a napi sajtóban, de a cégekről és a vállalkozók gondolkodásáról, üzleti filozófiájáról, valamint céljaikról szinte semmit sem tudunk. Kik ezek a befektetők? A Benedetti csoport — benne az Olivetti céggel — Európában az egyik legnagyobb ipari tőkebefektető, évente 15 milliárd dollár forgalmat bonyolít le és tíz országban vannak érdekeltségei. Ennek magyarországi társasága, kft.-je a Cam- pagnie Hongroise Financiere, rövidítve Cohfin beruházási társaság. Részvényesei között van a Benedetti csoport, a legnagyobb párizsi bank, egy francia befektetőtársaság, a két legnagyobb francia biztosító- társaság, a portugál vállalkozó Americo Amorin, s egy olasz építkezési vállalkozás. A kft. Magyarországon eddig 15 millió dollárt fektetett be. Ők a legnagyobb részvényesei a Petőfi Nyomdának és az Alföldi Porcelángyárnak. A jelenlét kevés részlegek kis szervezetben, például kft.-ben, megtalálják a számításukat. Az ilyen kft.-ben mi is részvényesek leszünk, nem érdekünk, hogy megbukjanak. Sőt, úgy gondolom, a kis szervezetben kifejlődik a vállalkozói szellem. Vagyis úgy kell a kft.-megoldást tekinteni, mint lehetőséget. — Meg kell az embereknek tanulni — szólt közbe Hübner úr —, hogy az eredmény számít, nem a jelenlét. Egy kis kft.- ben nehezebb elbújni, ott a munkaidőben dolgozni, termelni kell, s ez hozza az eredményt. Komoly átállásra van szükség. Úgy és akkor kell dolgozniuk, ahogyan a piac megköveteli. Egy kis magánvállalkozás arra is odafigyel, hogy elmehetnek-e dolgozóik nyaralni júliusban, ha vevőjüknek augusztus elejére van szüksége a termékre. Azt sem lehet tovább folytatni, hogy a nem életképes iparágakat, tevékenységeket fenntartsák mások rovására. Nyilván szociális program is kell ehhez, például a korai nyugdíjazás, munkanélkülisegély, vagy jól meg kell oldani az átképzést. Kinek kellenek a dollármilliók? ennek csupán 3 százalékát sikerült befektetni. Szóval, a kapuk nincsenek még nyitva. Attól tartok, hogy akik az elmúlt másfél évben nem tudtak befektetni, most majd másfelé viszik a pénzüket. — Én nem vagyok ennyire pesszimista — vette át a szót Hübner úr. — Azt hiszem, a magyarok, ha lassan is, de megtanulják, hogy a befektetők mit kívánnak. Például a vállalatok mérlegei, adatai számukra megérthetetlenek. Egy vállalkozás indításához nem produkálnak hiteles üzleti tervet. Kétségtelen, a szabad világban pénzdömping van. Ami viszont nem azt jelenti, hogy számolatlanul, ajándékba adják, s nem nézik meg, hogy mibe fektetik és ott hoz-e, s menynyi profitot? Mézzel „kent" olaszok — Mi a véleményük: a külföldi befektetők milyen termelési vagy üzletágakat preferálnak? — Az ingatlanépítés, az információ, a kommunikáció, a telefon, a komputer, a szoftver, a gyógyszergyártás stb. Ahol jó gépek, technológiák és nagy szaktudás van. Nemcsak leszakadt, fáradt cégeket keresünk — válaszolta Frater úr. — Szóval maguk a jóból akarnak még jobbat csinálni, és nem a rosszakat felhozni? — Igen. Azok a cégek, amelyek nem tudnak versenyezni, elhalnak. Az államnak ezt látni kell, s nem szabad évről évre ilyenekbe pumpálni a milliókat. Egy rossz céget drágább életben tartani, mint az embereket . .. — Másik lehetőség — folytatta Hübner úr — az élelmiszeripar, de csakis a specialitások. Ugyanakkor nem szabad elhanyagolniuk a keleti világgal kialakított összeköttetéseiket. Ami most az oroszoknál van, nem fog örökké tartani, de ezt az átmeneti időszakot — akár állami segítséggel — át kell vészelni olyan cégeknek, mint az Ikarus, a Medicor és az élelmiszer-termelő ágazat. Addig is a kapcsolatot ápolni kell, melegen tartani, hogy alkalmas időben ugrásra készen álljanak. — Most, a nyugati üzleti lehetőségeket figyelembe véve, az élelmiszer-termelő ágazat miben reménykedhet? — Vannak lehetőségeik — válaszolta Hübner úr —, csak rugalmasabbnak kell lenniük. Például: nyolc hónapja gatyá- zik velünk egy paksi mézfeldolgozó. Ezek a méhészektől veszik a mézet és nagy hordókban továbbadják az olaszoknak. Az olaszók egy szobányi teremben kis fiaskókba töltik, szép címkét tesznek rá és nyernek rajta kilónként 6600 lírát. Miért nem a magyarok nyerik meg ezt a pénzt, kérdezhetnék, de mi is ezt kérdezzük. Ha velünk megszületik az üzlet, mondjuk már hat hónapja, akkor már dolgoznánk ezzel a kitűnő termékkel a nyugati piacon és túl lennénk a marketing első lépcsőin. Két-három éven belül európai márkává tennénk ezt a terméket. Szóval, ilyen hozzáállással nem tudunk segíteni . . . Ezt azért mondtam el, mert számtalan nagy lehetőség van itt, és ezeket nem szabad elszalasztani. . . Csabai István Dr. Charles Hübnert, (Magyar—Amerikai Vállalkozási Alap) és Stephen Frátert (Cohfin) igazgatókat kértem, beszéljenek üzleti elképzeléseikről és a magyarországi lehetőségekről. — A mi stratégiánk — mondotta Stephen Frater — az, hogy nagy ipari befektetőket nyerjünk meg, olyanokat, akik pénzt és piacot is tudnak hozni, például a kecskeméti nyomdának is. Ezért tárgyalunk most három nagy nyugat-európai csomagolóanyag-gyártó céggel, s biztosak vagyunk abban, hogy legalább egyikőjük az idén belép az rt.-be. Úgy látjuk, hogy a magyar csomagolóanyag-gyártó ipar ma verseny- képes a külpiacokon, elsősorban az alacsonyabb árainak köszönhetően. Ami ugye azt jelenti, hogy a Petőfi Nyomda a csomagolóanyagot hatékonyan gyártja és európai színvonalon, de költségeik — például a bérek — ettől jócskán elmaradnak. Valamint azt is, hogy Kecskeméten nincs igazán jövője a hagyományos nyomdai termékek (könyv, folyóirat stb.) gyártásának. — Ha ezt is versenyképessé tudják tenni, akkor lehet jövője. De az is biztos, hogy olyan termékeket kell gyártani, amelyeknek megvan a jó és stabil piacuk. Látni kell, hogy Magyarországon túl sok az újság, a folyóirat és kevés a fizetőképes kereslet, illetve a fizetni tudó megrendelő. — A volt keletnémet területeken most végeztek felmérést — folytatta Charles Hübner úr —, és azt tartják, hogy mintegy kilenc év múlva elérik a nyugati életszínvonalat. Ez a lehetőség a magyarok előtt is adott. Önök nagy kihívás előtt állnak: nem elég megcsinálni, gyártani valamit, hanem kitűnő termékekkel kell jelentkezni a piacokon. Ez elérhető. A Petőfi Nyomda jól halad ebben az irányban. Tehát üzleti szempontból úgy látják, hogy az összes nyomtatott termék háttérbe szorul a Petőfi Nyomdában? Igen, ez az én véleményem -— válaszolta Frater úr. De azt is feltételezem, hogy ezek a — A munkanélküliséget, a sokakra rászakadt szegénységet viszont az emberek eléggé nehezen tűrik. Egzisztenciális problémák sokaságát tapasztalni. —“Nézze, a világ népességének két ezreléke a magyarság. Ezt kétféleképpen lehet nézni: kinek a frásznak számít?. . . Másrészt a svájciak egy ezreléket képviselnek és azoknak sem repült a szájukba a sült galamb — folytatta Hübner úr. — Ha a magyarok komolyan hozzálátnak az átalakításhoz, a termeléshez, olyat csinálnak, amit mások nem tudnak jobban, akkor ezt a világban értékelik és ez eredményt és pénzt hoz. Ha nem, el fognak süllyedni, a világ nem fog megállni, magukra várni ... Az átállás a következő két-három évben a magyaroknak nagyon nehéz lesz, de bízom benne, hogy végül is sikerül. Ehhez persze az is kellene, hogy a magyarok itthon fektessék be a pénzüket, azt a cirka 500 millió dollárt, ami most svájci, osztrák és még más országok bankjaiban termeli a profitot és azok keresnek rajta, nem a magyar bankok. — Önnek igaza van, amennyiben máris stabil társadalmi, gazdasági helyzetet feltételez, s azt, hogy az egyének előtt már kitárultak a vállalkozási lehetőségek. A Magyar—Amerikai Vállalkozási Alap mennyiben szándékozik ehhez hozzájárulni ? — Teljes mértékben, de mi nem segélyt adunk, hanem segítséget. Minimális pénzért maximális hatékonyságot akarunk elérni, ami azt jelenti, hogy munkahelyeket hozunk létre, amiből az országnak is jelentős bevételei lesznek. Mi is befektetőtársaságként működünk és keressük a stratégiai értékű befektetési lehetőségeket. — Hozzá kell tennem — szólt közbe Frater úr —, hogy nagyon sok pénz van, sok külföldi szeretne Magyarországon befektetni, de nem tud. S ez szégyen is, mert a nagy amerikai lapokban első oldalon biztatták a befektetni szándékozókat, akik iderohantak, körülbelül egymilliárd dollárral, és Bányavirágok nemzetközi börzéje IÉÉÉ* T atabányán hatodszor rendeztek nemzetközi ásványbörzét, amelyen a honi és más országbeli gyűjtők vonultatták föl kincseiket, ásványokat, féldrágaköveket, vagy ahogy az erdélyi gyűjtő nevezte: bányavirágokat; a tengerek ajándékait. A Köz- művelődés Házában ezen a két napon minden talpalatnyi hely foglalt volt, nemcsak a kínálat gazdagsága okán, hanem az érdeklődők sokasága miatt is. Bács- Kiskunban is számos híve van az ásványgyűjtésnek: ki „szerelemből”, a föld ajándékainak szemet- lelket gyönyörködtető birtoklásáért, ki üzleti érdektől vezérelve keresi az efféle találkozási lehetőségeket. Jelenleg a halasi tanyavilágban élő Czeller István, aki évtizedekig Ausztráliában opálbányász- kodással foglalkozott, csiszolt kövekkel, nyers opállal, rendszeres résztvevője a börzéknek. Gross Arnold, a világhírű grafikus ásványok iránti vonzalma is közismert. Akik e képek láttán érdeklődnének e különleges gyüjtőszenvedély iránt, az idén ősszel felkereshetik a Kecskeméten megrendezendő hasonló nemzetközi börzét. (Kép és szöveg Tóth Sándor) KISTERMELŐK, NAGYÜZEMEK, FIGYELEM! A Bács-Kiskun Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás által bevizsgált baromfitrágya ELADÓ A vizsgálat minősítése alapján magas tápanyagtartalom jellemzi az árut. Zöldségfélék trágyázásához, palántaneveléshez kiválóan alkalmas. A trágya ára a helyszínen (Jakabszállás) 40 Ft/q. Érdeklődni lehet a 76127-699 telefonon, a 35-ös melléken. 1458 FARMGAZDASÁGI ÜZLETI ISMERETEK címmel 2x2 napos kurzust rendezünk A BUDAPESTI ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI EGYETEMEN június 1—2 és 8—9-én. Szállás megoldható. TANFOLYAMDÍJ: 4000 Ft. A jelentkezés beérkezési határideje: 1991. május 17. Tájékoztató és jelentkezési lap: FORMOSA BT. 6000 Kecskemét, Pillangó u. 14. 36736
