Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-13 / 110. szám

1991. május 13. • PETŐFI NÉPE • 3 A koalíciós pártok szövetségesként működnek együtt Egy esztendő mérlegéről Siófokon Szó sincs elnyomásról Visszaadják a bajai Csitaonicát? Göncz-interjú a Die Weltben „Néha úgy éreztem, hogy csak a nyelv választ el bennünket” — nyilatkozta Göncz Árpád magyar köztársasági elnök a Die Welt című bonni napilap munka­társának németországi tapasztalatairól. Az államfő itteni látogatásakor készült és a lap szombati kiadásában megjelent in­terjúban Göncz Árpád kifejtette, Német­ország és Magyarország között kölcsö­nös hasznot teremtő megállapodásokra van szükség. A legfontosabb az, hogy a vállalkozói és a banktőke Magyarország­ra jöjjön. Különösen a banktőke jelenléte üdvözölendő, mivel Magyarország bekö­tése az európai pénzügyi rendszerbe a privatizálás kulcskérdése. A magyar elnök az interjúban azt az élményét is megosztotta, hogy a felkere­sett németországi vidékek a legkülönfé­lébb arculatot mutatták. Az egykori NDK-ban fekvő Türingiában meglepő volt az ottani és a magyarországi problé­mák hasonlatossága. Berlinben megdöb­bentő volt tapasztalni, hogy bár a falat lebontották, a társadalmi és a pszicholó­giai korlátokat még nem sikerült eltávolí­tani. „Bajorországban időnként az volt az érzésem, hogy a 21. században va­gyok. Olyan érzésem volt, hogy Bajoror­szág Németország és Európa mozdonya. Botin külön fejezet. Semmi sem emlékez­tetett a német birodalmi időkre. Ellenke­zőleg: a hangsúlyozott szerénység, a hi­valkodástól mentes elegancia és a felül­múlhatatlan kulturáltság, ami Weizsä­cker (a vendéglátó német elnök) szemé­lyéből áradt, éles ellentétben állt azzal a képpel, amelyet egy politikai, gazdasági és katonai nagyhatalomról, a német nagyhatalomról az elmúlt évszázadok­ban alakítottak ki” — állapította meg Göncz Árpád. Arra a kérdésre, hogy a visegrádi ma­gyar—csehszlovák- lengyel találkozó „a Habsburg-monarchia nyomdokain járó” új szövetség kezdete volt-e, Göncz Árpád így válaszolt: „Nem mennék ilyen mesz- sze. A találkozó tulajdonképpen olyan szándéknyilatkozatot szolgált, amelyben a három állam leszögezi: a maguk válasz­totta úton támogatják egymást. Nem tu­dom megmondani, hogy az együttműkö­dés milyen eredményeket fog hozni, mi­vel a három ország (egymás közötti) ha­gyományos kereskedelmi kapcsolatai történelmi mélypontra jutottak. A nyu­gati gazdasági kooperációhoz, a Nyugat­hoz vezető úton nem szeretnénk versen­geni egymással. Rossz lenne, ha verseny- futást rendeznénk, s mindenki győztes szeretne lenni. Egyszerre kell beérkez­nünk, egymás kezét fogva.” (Folytatás az 1. oldalról) A kormány munkájáról szól­va kifejtette, hogy a testület több, népszerűtlen intézkedést volt kénytelen hozni, de azokra szükség volt a gazdaság össze­omlásának elkerülése érdeké­ben. Ugyanakkor hibaként rótta fel, hogy néhány választási ígére­tet nem tartottak be, nem való­sult meg a Justitia-terv, s mind­eddig nem volt a kormánynak saját, a munkát hitelesen bemu­tató lapja. Antall József miniszterelnök, az MDF elnöke több mint egy­órás beszédében hangsúlyozta: a koalíció pártjai azonos vagy egy­mással rokon elvi alapokon áll­va, nemcsak alkudozások során kialakított átmeneti partner­ként, hanem szövetségesként működnek együtt. A köztük lé­vő ellentétek, feszültségek éppen ezért nem is az elvi alapok kü­lönbözőségéből adódnak, ha­nem abból, hogy akárcsak egy párton belül, a koalíción belül is felmerülnek feszültségek. Ezek azonban csak akkor nem kerül­hetnének felszínre, ha az ország­ban diktatúra lenne, s az érdek- ütköztetések nem a nyilvánosság előtt zajlanának. Meggyőződé­sem — mondta Antall József —, hogy ez a koalíció működő­képes, s szétverni csak belülről lehet. Az elmúlt időszak mérlegét megvonva Antall József elmond­ta, hogy a békés átalakulásnak vannak előnyei, de van ára is. Ez utóbbihoz tartozik, hogy elma­radt a forradalmi átalakulás fel­emelő élménye, s mindeddig szá­mos vezető poszton nem történt személycsere. De ha a békés áta­lakulás útját választottuk — mondta — tudomásul kell ven­nünk, hogy annak az eszköztára korlátozott. A kormány tevékenységéről szólva annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi kabinetnek megvan a szakmai és politikai fedezete. Nem tudok arról — mondotta Antall József —, hogy a másik oldalon lenné­nek olyan kiváló szakemberek, akik jobbat mutathatnának be. A parlamentben legutóbb nagy vitát kavart kárpótlási tör­vénytervezet elfogadását Antall József a koalíció nagy erőpróbá­jának nevezte. Annak a vélemé­nyének adott hangot, ha a tör­vény az Alkotmánybíróság elé kerül, akkor a bírói testület lé­nyegét tekintve támadhatatlan­nak találja majd, és megkezdőd­het Magyarországon a tulajdon- viszonyok rendezése. A koalíción belül előforduló ellentétek egyébként — mondta az MDF elnöke — nem veszé­lyeztetik a három pártot össze­kötő elvi alapokat, a valóban eu­rópai független, szabad Magyar- ország megteremtésére irányuló cél megvalósítását. Végezetül ar­ra hívta fel a jelenlévők figyel­mét, hogy a Szovjetunió az utol­só katonák kivonását követően is a szomszédunk marad, tehát, ha „leveszik rólunk a bilincseket. mi baráti jobbot nyújtunk ne­kik". A koalíciós fórum résztvevői állásfoglalást fogadtak el, amely rögzíti: „A kormánykoalíciót alkotó pártok — a Kereszténydemok­rata Néppárt, a Független Kis­gazdapárt, s a Magyar Demok­rata Fórum dunántúli megyei szervezetei hitet tesznek a koalí­ció egysége mellett és annak erő­sítését szorgalmazzák. A koalí­ció az eddig eltelt egy esztendő­ben bebizonyította, hogy pártér­dekeken felülemelkedve a nem­zet jövőjét tartja szem előtt és ezért alkalmas az előttünk álló történelmi feladatok megoldásá­ra. A koalíciót alkotó pártok ha­sonló eszmerendszerük alapján természetes szövetségesnek tart­ják egymást. A további eredmé­nyes munka érdekében javasol­juk, hogy a pártok a koalíció együttműködését minden szin­ten segítsék és tartsanak rend­szeres pártközi konzultációkat. Szükségesnek tartjuk a dunántú­li koalíciós konferencia és ehhez hasonló regionális konferenciák rendszeressé tételét. Kívánatos­nak tartjuk a szövetkezeti tör­vény, a földtörvény és az érdek- képviseleti törvény mielőbbi megalkotását, valamint a gazda­sági élet fellendítése érdekében annak tárgyi és személyi felül­vizsgálatát.’’ A konferencia résztvevői egyhangú véleményt nyilvánítottak a világkiállítás megrendezése mellett. A napokban sok szó esett az egykori bunyevác Csitaonicá- ról, a Szabadság út 84. szám alatti Alvégi vendéglőről. Rövi­den összefoglalom, hogy miért. Az ingatlant még az évszázad elején, pontosabban 1910-ben vásárolta meg a Baján élő bu- nyevác-horvát közösség Csita- onica, azaz olvasókör céljára. Ez volt a központja a nemzeti­ségi nyelv, a hagyományok ápolásának, a virágzó kulturá­lis életnek. Kiváló tánccsoport és énekkar, tamburazenekar tette messze földön ismertté a bajai Csitaonicát. Egészen ad­dig, amíg a háború végeztével nem jutott az összes többi egye­sület sorsára: működését betil­tották, épületét államosították. Az akkori vendéglátó válla­lat javára a 2729-es sorszám alatt 1950-ben jegyezték be, a városi tanács pedig — a tényle­ges helyzetnek megfelelően —, utólag, 1968-ban adta meg a vállalatnak a kezelői jogot. Ab­ban az időben az ilyen utólagos rendezések tömegével történtek a 244/1950. számú miniszterta­nácsi rendelet értelmében, te­kintve, hogy az idők változásá­val sejteni lehetett, hogy a keze­lői jog rendezésének valamikor jelentősége lesz. Az épületben működő Duna- táji Vendéglátó Vállalat meg­hirdette értékesítésre az étter­met, az árverést május 21-éré, a kezdő vételárat 10 millió forint­ra tűzte ki. Tiltakozik a kulturális egyesület A Magyarországi Horvátok Szövetségének képviseletében a bajai szervezet elnöke, Muity Antal tiltakozott a volt olvasó­kor privatizációja ellen, és beje­lentette igényét — a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal két képviselőjének, dr. Vácity Já­nos vezetőségi, és további há­rom olvasóköri tag jelenlétében —, az egykori Csitaonica bir­tokbavételére. Az önkormányzat egyetért A város nevében Éber András polgármester azonnal levelet in­tézett az Állami Vagyonügynök­ség Előprivatizációs Igazgatósá­gához, melyben a Bajai Bunye­vác Olvasókör igényét támoga- tólag terjesztette elő. Idézet a levélből: Az önkor­mányzatnak nincsenek meg azok a jogi eszközei, mellyel az ingat­lan privatizációs eljárását meg­akadályozhatná. Erre csak az Ál­lami Vagyonügynökségnek van lehetősége. Álláspontunk szerint a tulajdonjog visszaadása a nem­zetiségi-kisebbségi politikánkkal összefüggő kötelezettség is. Nincs szó a nemzetiség elnyomásáról A megoldás nyilvánvalóan a törvény betűjének—és kevésbé a szellemének — módosításá­ban leledzik. Az nyilvánvaló, hogy az előprivatizációs jogsza­bályt nem a kisebbségek ellen hozta a parlament, mint ahogy azt az Újvidéki Televízióban május 8-án 20 órakor — nyil­ván helytelen tájékoztatás alap­ján — kommentálták. Elhang­zott, hogy a Bunyevácok—So- kacok Jugoszláviai Pártja, tíz másik párt támogatásával, petí­ciót nyújtott be a szövetségi kormányhoz, hogy a külügymi­nisztérium kérje számon a ma­gyar külügyminisztériumtól a Baján élő horvát-bunyevácok elnyomását. E sorok tisztázhatják a félre­értést, hiszen a Petőfi Népe eljut Újvidékre is, s talán a felelőtlen nyilatkozót is intik az ilyen esetben kötelező meggondolt- ságra. Felmerül a kérdés, hogy volt-e módom a tények megis­merésére. Nos, igen. Dr. Völ- gyesi László a Csitaonicával kapcsolatos teljes dokumentá­ciót rendelkezésemre bocsátot­ta, és mint a polgármesteri hi­vatal jegyzője, a jogszabályok megmagyarázásával is segített. Gál Zoltán SZEF-tiltakozás A költségvetési, önkormányzati és a társadalmi szervezetekben dolgozó, mintegy 700 ezer szakszervezeti tagot képviselő Szak- szervezetek Együttműködési Fórumának legutóbbi közgyűlésén megállapították, hogy a SZÉF érdekkörébe tartozó oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési, tudományos és igazgatási területek költségvetési helyzete válságos — erről és a SZÉF köz­gyűlésének más fontosabb megállapításairól Dura László szóvivő tájékoztatta az MTI-t. Úgy látják, hogy az idei állami költségvetésben a kormány olyan gazdálkodási feltételeket alakított ki, melynek következté­ben e területeknek már a működőképessége is veszélybe került. Ugyanis a közel 40 százalékos inflációt aligha lehet ellentételezni a kormány által biztosított 10 százalékos működési támogatás­növekménnyel. Ezért nem kizárt az sem, hogy heteken belül működésképtelenné válhat a helyi és a központi igazgatás, a közrend és a közbiztonság intézményrendszere, valamint az alap­vető életfeltételeket biztosító egészségügyi, szociális és közüzemi intézményhálózat. A kialakult helyzetet a SZÉF elfogadhatatlannak tartja, s különösen nehezményezik azt, hogy a kormány csak újabb ne­gyedév múltán kíván foglalkozni az esetleges többlettámogatá­sokkal. A SZF.F ezért az Országgyűlés, a közvélemény és a nyil­vánosság segítségét kéri e — társadalmilag fontos, a lakosságot alanyi jogon megillető — szolgáltatások megőrzése érdekében. (MTI) KÜLÖNÖS KEGYETLENSÉGGEL KUPA SZERINT: Kulcsügy a marketingügy „A kormánynak nagy szüksége lenne az Önök munkájára, mert ma kulcsügy a marketingügy” — szögezte le Szegeden Kupa Mihály pénzügyminiszter azon a szombati plenáris ülésen, amely a háromnapos Országos Marketing Konferen­cia záróprogramja volt. A Tisza Szálló nagytermében tartott előadáson a pénzügymi­niszter kifejtette: a marketing szakma végre megint olyan mes­terség, amely működőképes, ésennek kiteljcsedéséhezjó feltéte­lek vannak a gazdaságban bekövetkezett pozitív változások eredményeként. A kormánynak az az eltökélt, és határozott szándéka — hangsúlyozta —, hogy végigmegy a megkezdett úton, és kiépíti a piacgazdaságot, bármilyen fájdalmas is. Eb­ben lehet és lesz nagy szerepe a piackutatással, kereskedelem­mel, piaci megjelenéssel foglalkozó szakembereknek. Az előadáson elhangzott: betegeskedik Magyarországon a törvényalkotás, holott a gazdaság működőképességéhez az alapokat kell megteremteni a kormánynak. Nagy probléma, hogy ma mindenki csak az anyagi javak előállításával törő­dik, a humán tőkebefektetések rovására. A nehézségek és hibák ellenére azonban Moszkvától Washingtonig nagyon kedvező Magyarország megítélése, így jó történelmi esély van a „kiugrásra”. Ennek feltétele a kormányzat határozot­tabb és hatékonyabb működése, valamint az a szakmai, köztük a marketingmunka, amely a piaci viszonyok alakulá­sát befolyásolja. A cél az — hangsúlyozta a több száz sza­kember előtt Kupa Mihály , hogy Magyarország továbbra is pontosan teljesítse fizetési kötelezettségét, ezáltal Kelet- Európa modellértékű országa legyen. Ez is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Európai Közösségek társult tagja legyünk, majd elnyerjük a teljes tagsági jogot. Családvédelmi tanfolyam Családvédelmi intenzív posztgraduális tanfolyamot indít ismét a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola 1991 szeptemberé­ben. A továbbképzésre pedagógusok, védőnők, szociális te­rületen dolgozó, felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelent­kezhetnek, olyanok, akik valamilyen formában a gyerme­kek, illetve családok problémáinak megoldásával foglalkoz­nak. A képzés célja: az ismeretanyag korszerűsitése, bővítése, a készségfejlesztés, a szemléletformálás. A 120 órás tanfo­lyam egy tanéven át tart a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán. Ugyanide (2072 Zsámbék, Zichy tér 3.) lehet küldeni a szak­mai önéletrajzzal kiegészített jelentkezést. Valahonnan pénzt kellene szerezni • Slraszei András lolvelelei már nem tudom, hogy hány óra lehetett kedden, amikor a laká­somról elindultam azzal, hogy valahová elmegyek szórakozni. A Csillag vendéglőben kötöttem ki. Ott találkoztam a Pulya Feri nevű ismerősömmel, beszélgettünk, italoztunk. Sört ittunk, úgy emlékszem, hogy üveges Ászok sört, több üveggel, de hogy ponto­san mennyivel, azt már nem tudom. Záróra volt, tehát éjfél felé járt az idő, amikor eljöttünk. ... a bisztróban már szó volt arról, hogy valahonnan pénzt kellene szerezni. A Ferkó is benne volt a dologban... nekem jutott eszembe, hogy ismerek egy öregasszonyt, aki virágokul szokott árulni a piacon, pénze is lehet és egyedül lakik. Korábban a háza előtt sokszor elmentem, mert arra jártam dolgozni, a kapun mindig ott lógott egy tábla: Virág eladó. . . . elindultunk a magányos öregasszony háza felé. Útközben csak arról beszélgettünk, hogy bemegyünk a lakásba és pénzt keresünk." A nyomozás vezetője kigyűjtötte, hogy Bács-Kiskunban csak az idén hány esetben támadtak meg magányosan élő időseket. Kecs­keméten, illetve a körzetében négyszer, Kiskunmajsán kétszer. Jánoshalmán. Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Kecelen egy- egy alkalommal és ugyanennyiszer Baja, Kecel, Kaskantyú, Kis­kunfélegyháza, Bugac tanyavilágában is. A rendőr szerint egyetlen módszer van arra, hogy valamelyest megelőzzük az ilyen ügyeket: ha a védtelen emberek környezete nagyobb figyelmet tanúsítana az idősek iránt. Persze, lehet mondani, Kiskunfélegyházán is így volt. Ott gya­nút fogott a szomszéd — ő jelentette a bűntényt a rendőrségen. Az áldozaton, Szabó Mária Lucán azonban már nem lehetett segíteni. A bántalmazások a halálát okozták. * * * Rácz József: „Amikor az asszony meglátott minket, sikoltozni kezdett. Akkor kezdtük verni. Ütöttük mind a ketten puszta kéz­zel, ököllel, ö közben kiabált, jajgatott, sikítozott. . . akkor hagytuk abba, amikor már csak nyöszörgött. Ekkor felemeltem és az, ágyra tettem. . .. Feri közben kutatott, rámolt a szekrényekben, de nekem azt mondta, hogy nem talált semmit. Pénzt azt biztos, hogy nem. ... nem a kapun jöttünk ki, hanem úgy, ahogy bementünk: a téglakerítésen. Nagyon tartottunk attól, hogy valami baja lesz az asszonynak.” Vizsgálótiszt: Mitől tartottak? Rácz József: ... a legrosszabbtól! * * * Részlet a boncolási jegyzőkönyvből: „Szabó Mária Luca bonco­lása során a holttesten összesen 60 helyen találtunk külső és belső sérüléseket. Ezek gyakorlatilag az egész testen elszórtan fellelhe­tők, így a fejen, a hajas fejbőrön, az arcon, az arc csontjain, a mellkason és a végtagokon egyaránt. Csonttörések: bordák, bal kulcscsont, bal alkarcsont, jobb orsócsont, orrcsont, szegycsont, és az egyik hátcsigolya haránttörése. A hasfal szövetei között nagy kiterjedésű bevérzések.” A felsorolásban kicsivel arrébb: „a nemi szervek vizsgálatakor nyálkahártya-berepedést találtunk.” Ez a mondat megerősíti a helyszíni szemle első benyomásait. A 68 esztendős idős asszonyt megerőszakolta gyilkosa. * * * Rácz Józsefet és Pulya Ferencet, szerdán este vették őrizetbe a bravúrosan dolgozó nyomozótisztek. Pénteken 10 órakor pedig kihirdették a bírósági határozatot: előzetes letartóztatásba kerül­tek mindketten. \ oszlop' A magyar Büntető Törvénykönyv 166. §-a az emberölés eseté­ben kiszabható büntetéseket rögzíti. A második bekezdés így szól: a büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó sza­badságvesztés .. ..ha az emberölést előre kiterveltem, nyereségvágy­ból, más aljas indokból, illetőleg célból, valamint ha különös kegyet­lenséggel .. . követik el. A különös kegyetlenséget, mint fogalmat nem magyarázza a rendőrök által is használt kézi törvénykönyv. A gyakorlat dönti el, mit nevezhetünk annak. Mint például a múlt heti kiskunfélegy­házi gyilkosság esetében is. Amelynek a módszerére csak ez lehet a megfelelő kifejezés: Különös kegyetlenséggel: * * * Részletek az egyik gyanúsított, Rácz József vallomásából: „Azt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents