Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-09 / 107. szám

ßu>j~~ HOLNAP: Meddig tűrhető az épületbeázás a félegyházi Petőfivárosban? Az elnök Baden-Württemberg vendége volt NÉMET DALGYŰJTEMÉNY, FALUMONOGRÁFIA Hatvan tudós Császártöltésen Tavaly még író voltam, idő­közben átalakultam a legnagyobb magyar aláíróvá” — Göncz Árpád ezekkel a szavakkal írta be nevét a bebenhauseni kastély vendégköny­vébe. Bejelentették, hogy a West­deutsche Landesbank (Düssel­dorf) és a Südwest Bank (Stutt­gart) bankot és nem képviseletet óhajt nyitni Budapesten. A bebenhauseni kastély Válasz­tófejedelem termében a tartomány miniszterelnökével, Erwin Teufel- lel folytatott megbeszéléseken Ba­den-Württemberg és Magyaror­szág kapcsolatait járták körbe. Csehszlovák tankok Szíriának PRÁGA Csehszlovákia harckocsit expor­tál Szíriának, és nem mondja le az üzletet mindaddig, ameddig nincs helyette más, nevezetesen az Egye­sült Államok nem nyújt anyagi tá­mogatást a csehszlovák hadiipar békés célú átállításához — közölte Jozef Baksay csehszlovák külkeres­kedelmi miniszter szerdán Prágá­ban. A miniszter elmondta: Vacláv Havel elnök kormányát arra kérték Washingtonból, hogy álljon el a kö­zel-keleti fegyverszállítástól, hiszen — amerikai vélemény szerint — ez­zel a „nemzetközi terrorizmust” tá­mogatnák. „Úgy látom, hogy döntésünk végleges, Szíriának tankokat szállí­tunk 200 millió dollárért” — közöl­te Jozef Baksay a CTK-nak adott nyilatkozatában. Nem mondta meg, hány harcko­csiról van szó, korábbi sajtóértesü­lések azonban több mint száz tank­ról szóltak. BANGLADES Újabb tornádó Újabb tornádó pusztított kedden este Banglades Gazipur nevű iparvidékén. A 160 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó szélvihar következtében legke­vesebb huszonöt személy vesztette életét és kétszázan megsebesültek. Tisztségvi­selők szerint várható, hogy a halálos áldozatok száma tovább nő. Az újabb szerencsétlenség csak sú­lyosbítja az ország amúgy is katasztro­fális helyzetét. A bangladesi kormány­nak nagymértékű segítségre van szüksé­ge az ország második legnagyobb váro­sa, Csittagong tengeri és légikikötőjé­nek helyreállításához, valamint iskolák, erőmüvek, mezőgazdasági létesítmé­nyek, utak és hidak felépítésére. Bangla­des élelmiszer- és közszükségleticikk- adományokra is szorul. Baden-Württemberg az eddigi 10 vendégtanárhoz újabb négyet dele­gál a magyarországi németek nyel­vi identitása megőrzésének elősegí­tésére. Azt tervezi, hogy nyugat­európai partnervidékeit — Lom­bardiát, Katalóniát, a Rhone- Alpok vidékét — bevonja, mintegy bevezeti Magyarországra. Göncz Árpád a kastélyban talál­kozott a Magyarországról kitelepí­tett németek képviselőivel. A köz- társasági elnök — aki megtekintet­te Tübingent is — késő délután Münchenbe repült, ahol Max Streibl bajor miniszterelnökkel tárgyalt. MIÉRT MONDOTT LE VITRA Y TAMÁS? „Nem lehetett tovább vállalni” Országos botránnyá dagadt a TV2 ügye — ám a történtekről igazán hiteles belső tájékoztatás eddig nemigen látott napvilágot. A Petőfi Népe szeretné kielégíteni olvasói kíváncsiságát, ezért köz­readja azt az interjút, amelyet Vit- ray Tamás tegnap délben Buda­pesten adott munkatársunknak. (Folytatás a 2. oldalon) Q í/onyára maguk a császártölté- siek is csodálkoztak, amikor tegnap délben — tehát rendhagyó módon —, megszólalt otthonuk­ban a kábeltelevízió. A képernyőn Schafferné Petz Erzsébet tanárnő köszöntötte — németajkú község lévén Császártöltés, természetesen németül — a község lakosságát és azt a hatvan szívesen látott vendé­get, aki Európa országaiból, illetve távolabbi földrészről érkezett egy Keszthelyen rendezett nemzetközi etnológiai konferenciára. (Az et­nológia a népek és nemzeti kisebb­ségek szociális és kulturális sajá­tosságait vizsgáló tudomány.) A konferencia fő szervezője dr. Gaál Károly, a kecskeméti szárma­zású világhírű tudós, a bécsi egye­tem tanszékvezető professzora, aki az egyhetes programba beiktatta Császártöltés bemutatását is. Azt a községet, ahol először végez­• Jellegzetes császártöltési sváb házak. (Archív felvétel) tek átfogó nemzetiségkutatást Magyarországon, éppen a profesz- szor vezetésével, sőt indíttatására. A tudóscsoportnak negyven­perces filmösszeállításban bemu­tatták a község múltját és jelenét. Jóllehet, az idő meglehetősen kor­látozott volt, Gaál Károly profesz- szor készséggel adott rövid interjút, köszöntve a Petőfi Népe olvasóit. — A mintaszerű osztrák—ma­gyar kulturális kapcsolatok kereté­ben az intézetem kapta azt a fel­adatot, hogy minden esztendőben egy-egy magyar falut kutassunk. Amikor az első helyszínt ki kellett választanom, azt mondtam: Csá­szártöltést és környékét jól isme­rem, tehát nincs meg az a veszély, hogy esetleg a tájból, a környezet­ből valamit kiszakítunk. Indulásul fel kellett kutatni a gazdaságtörté­neti előzményeket. Itt Császártöl­tésen szerencsénk volt, mert egy hajdani tanító, Bánáti Miklós a falu történetét olyan csodálatosan megírta, hogy munkája bármelyik nagy tudósnak becsületére válna. Minden diákom kapott egy té­mát, melyet szabadon feldolgozha­tott. Az élet alapjelenségeit vizsgál­ták: a munkát, a táplálkozást, a ruházkodást, a családformákat, belső törvényeket, az együttélést és így tovább. Kiderült, hogy a há­rom évszázaddal ezelőtt ide tele­pült embereket a táj asszimilálta, de megmaradt a nyelv, például a német lakodalomban a régi, ősha­zabeli rigmusok. Megmaradtak a régi dalok, melyekből még az idén szeretnénk egy összeállítást kiadni, a községről pedig egy mindent át­fogó filmet készíteni. Gál Zoltán LAKOSSÁGI VÉLEMÉNY AZ ATOMENERGIÁRÓL Az ingadozó többség nem veti el Az információ mindig befolyásol, bármennyire is igyekszik objektív lenni. Már azzal is hatni tud, hogy egyáltalán megjelenik; írnak, beszélnek egy bizonyos kérdés­ről, vagy éppen hallgatnak róla — jegyezte meg tegnap Budapesten, az újságíró­szövetségben tartott sajtótájékoztató bevezetőjében Enterich Deutsch magyar szár­mazású professzor, a franciaországi SOFRES közvélemény-kutató intézet egykori alapítója és vezető munkatársa. Ráadásul az ilyen vizsgálat mindig csak egy adott pillanatot rögzit, ezért meglehetősen óvatosan kell értékelni az eredményeket, a kérdésekre adott válaszokat. Ezért a tudósító is semleges megfigyelőként, a befolyá­solás szándéka nélkül adja közre a sajtókonferencián elhangzott legfontosabb megál­lapításokat, amelyek arról szólnak, miként vélekedett a magyar lakosság idén februárban és márciusban az atomenergiáról. A felmérés egyébként a francia villa­mosművek megrendelésére készült, mi­után a cég részben a magyar közvéle­ménytől is függővé tette, hogy közre­müködjön-e a magyar energiaellátás fejlesztésében, a nyugat-európai rend­szerhez való kapcsolásában. E tevé­kenység a szakemberek szerint egyér­telműen a paksi atomerőmű bővítését jelentené. Az ezerfős reprezentatív országos mintán és a Paks 15 kilométeres körze­tében élők négyszáz fős mintáján elvég­zett közvélemény-kutatás keretében nyolc Bács-Kiskun megyei település la­kosai közül is többeket felkerestek. Lé­vén hogy Kalocsa, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Foktő, Géderlak, Harta, Ordas és Úszód éppen az atomerőmű térségében fekszik. E vizsgálattal egy­részt az országos és a helyi véleménye­ket is összehasonlíthatták, másrészt vi­szonyítani lehetett a magyar vélekedést a franciák hasonló témakörben, hason­ló kérdésekre kinyilvánított álláspont­jához. A SOFRES intézet az év eleji állapot alapján azt a következtetést vonta le, hogy a megkérdezettek közepes fontos­ságot tulajdonítanak a környezetvéde­lemnek, azon belül a levegőszennyezés kérdését az első, míg a radioaktív hul­ladékok tárolását a negyedik helyre so­rolják. Az energiaellátást jelentős problé­mának tartja a magyar lakosság há­romnegyede, s a napenergia és a geo­termikus energia után az atomerőmű­(Folytatás a 2. oldalon) Fények a világ körül A háborús konfliktusok civil áldoza­tainak védelmére ez év januárjában in­dított, az egész világra kiterjedő, a vö­röskeresztes mozgalom eddigi életében példa nélküli programról országszerte megemlékeztek szerdán: a vöröskeresz­tes világnapon fáklyák, fények gyújtá­sával egybekötött demonstrációt ren­deztek a kampány jelmondatának — Gyújts fényt a sötétségben —jegyében. A világméretű kampány életrehívásá- val a Nemzetközi Vöröskeresztes Liga célja az, hogy a közvélemény megtudja: all. világháború óta 105 háborús konf­liktus volt a Földön; 20 millió embert öl­tek meg; 60 milliónyian sebesültek meg vagy váltak hajléktalanná. Jelenleg 30- nál több helyen zajlik fegyveres harc, ezekben mintegy 200 ezer, 15 év alatti gyermek katona vesz részt; a háborúk áldozatainak 90 százaléka polgári la­kos. A sebesültekkel, a foglyokkal, a ci­vilekkel nem bánnak a genfi konvenció által előírt szabályok szerint. A kam­pány — s a fények a világ körül—az ál­dozatokért szól, segítséget, védelmet kí­nál a humánum eszközeivel. A részt vevő országok — így hazánk is — különféle rendezvényekkel szol­MAGÁNYOS NŐ A FÉLEGYHÁZI ÁLDOZAT Brutális gyilkos után nyomoz a rendőrség A szerdára virradó éjszakán Kiskun­félegyházán megölték Károlyi Mihály utcai otthonában a 68 esztendős Szabó Mária Lucát, akinek holttestére — egy lakossági bejelentésnek köszönhetően ~ a rendőrség a kora reggeli órákban talált rá. Munkatársunk délelőtt ért a helyszínre, itt a nyomrögzítés még tel­jes erővel folyt. A kapuban álló rendőr megnmtíuta a mintegy két méter magas kőkerítésen azt a feltételezett helyet, ahol a tettes(ek) minden bizonnyal be­hatoljak) a városközponthoz közeli kertes házba, míg odabent a techniku­sok készítették a fényképfelvételeket, különböző porokkal „hívták” elő az ujjlenyomatokat, és azt próbálták meg­állapítani; voltaképpen mi tűnt el a la­kásból? A szerencsétlen idős nőt addig­ra boncoláshoz szállították, az azon­ban enélkül is kiderült, hogy gyilkosa kegyetlenül bántalmazta, ez okozta a halálát. A bevetett rendőri erők nagyságát mutatja, hogy a kiskunfélegyházi kapi­tányság előtt hosszú sorokban álltak a „csíkos” autók, a helyi rendőrség mel­lett, az ilyenkor szokásos módon, a me­gyei főkapitányság bűnüldözési osztá­lyának állománya vitte a főszerepet. Szinte egy időben érkeztünk Kocsis At­tila főkapitánnyal, akinek dr. Paál Ele­mér, a nyomozást vezető alezredes rö­viden összefoglalta az eddig megállapí­tott adatokat. Eszerint a magányosan, zárkózottan élő Szabó néni kertszom­szédja, kevéssel éjfél után, az ablaka alatt az utcán hangokat hallott. Ennek akkor nem tulajdonított különösebb jelentőséget, de mivel odakint egy hor­dóban gyűjtötte az esővizet, az udvarra ment. Látta, hogy Szabó Máriánál a verandán és a konyhában ég a villany, amit szokatlannak talált. Megnyugtat­ta ugyanakkor, hogy az idős nőt is ész­revette a háza előtt, aki tett-vett, s úgy tűnt: magában beszél. A szomszédasz- szony visszament, majd kettő óra táj­ban túlról férfihangot hallott. Reggel még mindig világítottak a né­ninél a lámpák, ezért az utcai kapunál becsöngetett. Amikor nem nyitott sen­ki ajtót, bejelentést tett a rendőrségen. Ők találtak rá Szabó Mária összevert tetemére a szobában egy heverőn. Kö­rötte dulakodásra, kutatásra utaló iszonyatos rendetlenség. A nyomozást rendkívül nehezíti, hogy a néni az eddig megállapított adatok szerint magányo­san, egyedül, rendezetten élt, közvetlen gálják az akció célját. Ennek jegyében zajlott az a gyermekrajzpályázat is, amelyre 560 alkotás érkezett a Magyar Vöröskereszthez, s közülük a legjobb tíz került tovább a genfi vöröskeresztes központhoz. A gyermekrajzokból ren­dezett kiállítás megtekinthető a Ma­gyar Vöröskereszt budapesti székházá­ban. A hazai segélyszervezet nyáron —- még az akció részeként jótékonysági koncertet szervez, s tervezi háborús ár­vák fogadását is. (MTI) hozzátartozói nincsenek, ezért a 7 ezer forintos kevéske nyugdiját a piacon, illetve a temetőnél virágárusítással egé­szítette ki. A nyomozás vezetői azzal a kéréssel fordulnak a lakossághoz, hogy aki a gyilkosság feltételezett időpontjában, azaz szerdára virradóan éjfél és hajnali kettő között a kiskunfélegyházi Káro­lyi Mihály utcában, vagy annak kör­nyékén bármilyen szokatlan dolgot ta­pasztalt, járművet, gyalogost látott, je­lentse a városi kapitányságon, illetve az első rendőrnek. Ugyanezt kérik azok­tól is, akik a sértett rokoni, üzleti kap­csolatairól, szűk ismeretségi köréről tudnak valamilyen támpontot adni, vagy felvilágosítással szolgálni. Noszlopy PÁNCÉLOSOK HORVÁTORSZÁG IRÁNYÁBAN A katonai beavatkozás idő kérdése A jugoszláv Államelnökség a Borba című tekintélyes belgrádi napilap érte­sülése szerint egyre inkább hajlik arra, hogy felhatalmazást adjon a szövetségi hadseregnek a horvátországi horvát— szerb etnikai villongás elfojtására, amint Veljko Kadijevic védelmi minisz­ter követeli a testület elé terjesztett ter­vezetében. Bár kedden nem született semmilyen döntés, a lap tudomása szerint a testü­letben kibillent a kezdeti erőegyensúly: míg kezdetben két tagköztársaság —- Szerbia és Montenegró — szorgalmaz­ta, kettő pedig — Horvátország és Szlovénia —- ellenezte a hadsereg hor­vátországi bevetését, kedd estére eldől­ni látszott a patthelyzet, mivel az eddig semlegesnek mutatkozó bosznia-her- cegoviniai és macedóniai képviselő haj­lott a hadsereg beavatkozásának elfo­gadására — így tudja legalábbis a Bor­ba. A beavatkozáspártiak kezére játszó, és alighanem éppen e célból szervezett terrorcselekmények történtek a szerdá­ra virradó éjszakán Horvátország ten­gerparti vidékén: ismeretlen tettesek felrobbantottak számos villamos táv­vezetéket. A hadsereg közben, az államtanácsi döntést be sem várva, már készül „hor­vátországi teendőire”. Miután kedden ismeretessé vált, hogy jelentős páncé­los-csapatmozgások vannak a bosznia- hercegovinai Mostarban, a környék la­kossága szerdán barikádokkal és ke­resztbe fordított gépjármüvekkel lezár­ta a horvátországi tengerpartvidék felé tartó harckocsizó dandár útját. A katonai beavatkozást ellenző több ezer ember ' magyarázatot követelt a páncélososzlop feladatairól, vonulásá­nak úti céljáról. Nem nyugtatta meg őket a dandárparancsnok magyaráza­ta: rutingyakorlatról van szó. Szerdán délután még tartott a huzavona, az egyezkedés. A rendőrség mindenesetre elválasztó kordont vont a katonák és a polgári lakosok közé, hogy súlyos ösz- szetűzéseknek elejét vegye. V Az exlégiós és más mundér­kerülők 3. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents