Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-04 / 103. szám

1991. május 4. • PETŐFI NÉPE • 5 MÁJUSI HAZUNK TAJ A Se a szőlő, se a hízó, hát akkor mi? • Ez lett volna a halastó. — Tizenvalahány éve egyszer a rendőr megbüntetett, mert a sze­mélyi igazolványomba az volt be­írva, hogy földműves. A községhá­zára mentem, segítsenek, írjanak be valami elfogadhatót. A bejegy­zés önálló gazdálkodó lett. Aztán hét éve beléptem az Ágasegyházi Mathiász Szakszövetkezetbe és ak­kor szőlőmunkás került a szemé­lyimbe. Az egészben persze az a vicc, hogy közben mindig ugyan­azt csináltam, gazdálkodtam — kezdi történetét Ungor István. — És, ezek szerint, leginkább a szőlővel foglalkozik. — Az alap persze a szőlő. Három helyen van különböző korú Sárfehér telepítve. Van egy tízéves ültetvény Ágasegyházán a Zsombos-dűlőben, Fülöpházán a Hattyúszegi-dűlő mellett most fakad negyedszer és ta­valy ültettünk itt, Ágasegyháza ha­tárában. Ez nem nagyon sikerült persze, hiszen a szárazság igencsak beleszólt a dolgunkba. — Nemcsak a szárazsággal, ha­nem — gondolom — volt mással is gond. . . — Hát igen, ahogy másnak, ne­kem is igen rossz termésem volt tavaly. Az előző évekhez képest olyan 20 százaléknyit termettek a szőlőim. Ez egyrészt az időjárás­nak, másrészt az egész országban rossz Ridomil-minőségnek volt köszönhető. A szerencse a szeren­csétlenségben, hogy az átvételnél és a fizetésnél nem volt problé­mám, mármint, ahogy hallom, azokhoz képest, akik még ma is várnak a pénzükre. A kiesést azért nagyon megéreztem, tehát valamit pótolandó nekifogtam disznót hiz­lalni. — Nem éppen a legjobbat talál­ta .. . — Akkor, amikor megvettem tavaly ősszel a malacokat— 1000- 1200 forintért darabját — a hizó felvásárlási ára még 70-72 forint volt kilónként. Ez azért biztatónak látszott. Később emelkedtek a tá­pok árai, de még mindig bizakod­tam, hiszen ezelőtt a tápáremelést követte a felvásárlási ár növekedése is. Ez viszont most nem jött be, olyannyira nem, hogy amikor 1-2 hete le tudtam adni a jószágokat, már csak 50-55-öt kaptam értük. Még így is örülhettem, hogy elvitték! Volt köztük 150-160 kilós is nem egy.. .Persze elkezdtem számolni: a malacot megvettem 1000 forintért, tehát durván kilóját 70 forintért, er­re egy kiló ráhizlalása kerül — a mai tápárakon - 65 forintba. Az állat­orvosi költség, az elhullás, az alom, fityfene költségét természetesen én állom, így aztán szépen kijött az eredmény: a munkám árát nem szá­mítva hízónként 2400 forintot bu­kók. Ugye milyen jó bolt ez! Még ak­kor is jobban jártam volna, ha ősszel világnak engedem a malacokat! — Szóval se a szőlő nem jött be, sem a hízó. Akkor most mi lesz? — Mit tudom én! A múlt év olyan négyszázezer forintot húzott ki a zsebünkből. Az elkeseredé­semnél már csak a bizonytalansá­gom nagyobb! Három évvel ez­előtt arra gondoltam, kiásatok egy halastavat, hátha azt jobban meg­érné csinálni. Hát ebből sem lesz semmi, nincs pénz a betelepítésre. Meg egyáltalán. A szőlő gépi mun­káit az idén már „maszekba” vég­zik, zsebből kellene fizetni. Node üres a zseb! Ráadásul itt a kárpót­lási törvény, ki tudja mi lesz a föl­dekkel. Bár eddig még nekem sen­ki sem szólt, hogy „állj odébb”. Tudja, néhányszor elátkoztam már, hogy földműves vagyok. A parasztembernek igazából sose volt becsülete, nem véletlen a „bü­dös paraszt” kifejezés... Ez min­dig is fájt, de túltettem magam raj­ta, hiszen szeretem a paraszti mun­kát, ebből élek. Mot ki tudja, meg tudok-e belőle élni? G. E. Gépek a kisgazdaságoknak • Olasz, 38 lóerős Goldoni traktor ... • ... és a sebességváltója. A múlt csütörtök amolyan vizes napnak számított. Míg elérünk Szarvasra, zuhogott az eső, ott pedig a farmergazdaságok külföldi és ha­zai gyártóinak gépei működtek, a kisgazdaságokban alkalmazható erő- és munkagépekkel egyetemben. A bécsi Jurex cég magyar képviselő­je elmondta, hogy tulajdonképpen egy állandó kiállítást szeretnének Szarvason, az Öntözési Kutató Inté­zet műszaki kísérleti telepén (Anna- liget-Bikazug), ahol értékesítési le­hetőséget is teremtenek. Most tulaj­donképpen felmérik az érdeklődést, és utána — hazánkban szokatlan módon — felveszik a kapcsolatot azokkal, akik a lehetséges vásárló- közönséghez tartoznak. • Dr. Pohankovics István államtitkár a csepegtető öntözőcső működésével ismerkedik. 1983-ban jelent meg Magyaror­szágon Gertrud Franck Öngyógyí­tó kiskert című könyve, mely meg­jelenésekor az év mezőgazdasági könyvsikere volt. Most harmadik, változatlan kiadása készült el a Mezőgazdasági Kiadó gondozásá­ban. Miért fogytak el gyorsan az előző kiadások? Miért keresik a biokertészek a német szerző köny­vét? Hazánkban Gertrud Franck kö­tete volt az első, mely a vegyszer- mentes vegyes kultúrát kedvelők­Gazdakönyvtár nek a biokertészkedés legfőbb tud­nivalóit összegyűjtötte, olvasmá­nyos, sok-sok egyéni ötlettel tűz­delt kézikönyvet nyújtott át. Franck módszere az elő- és utónö­vényekkel, az egyes sorokon belül is váltogatva ültetett zöldségfélék­kel, gyógy- és fűszernövényekkel biztosítani tudja a vegyszermentes termesztést: az egyes növények vé­dik meg egymást, a másik kultúrát a kártevőktől; elriasztva a bogara­kat, tetveket illatukkal. A gondo­san megválasztott ültetés segíti a palánták erőteljesebb növekedését, a jobb ízhatások kialakulását, biz­tosítva a biológiai egyensúly fenn­tartását, a maximális környezetvé­delmet. A kötet fordítója Alföldy Bo- russ Istvánné, lektorai között örömmel fedeztük fel a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet kutatóit is, dr. Győrffy Sándort és dr. Zatykó Lajosnét. k. m. Az áprilisi hideg, télies időjárás komoly fagykárokat oko­zott a gyümölcsösökben, szőlőkben. A várhatóan kevesebb termést még gondosabban kell megvédeni a károsítóktól, hogy a jövő évit ne veszélyeztesse egy esetleges járvány vagy gradáció kialakulása. A gyümölcsfák nagy részére a sziromhullás, terméskötő­dés a jellemző. Ott, ahol a virágzás még tart (pl alma) a növényvédelmi vegyszeres kezeléseket körültekintően kell alkalmazni, a rovarölő szerek használatát kerüljük. Erős rajzás esetén (pl. aknázómoly) az április 17-én megjelent „növényvédelmi felhívás” című cikkben leírt méhkímélő technológiák alkalmazhatók. Almafáknál a virágzást követően a lisztharmat és a varaso- dás elleni védelem az alapvető feladat. Mindkét betegség szaporítóképletei mind a levelet, mind a gyümölcskezdemé­nyeket fertőzhetik. A kártevők közül az aknázómolyok lep­kerajzása és tojásrakása, a levéltetvek, takácsatkák további felszaporodása várható. Ebben az időszakban megjelenhet­nek a poloskaszagú almadarázs tojásai, kikelő fiatal lárvái. Az almakárosítókat a következő szerkombinációkkal pusz­títhatjuk: Zineb 80 (0,2%), vagy Polyram Combi (0,2%) vagy Dithane M—45 (0,2%) + Thiovit S (0,5%), vagy Karathane FN—57 (0,1%) + Bi 58 EC (0,2%), vagy Unifosz 50 EC (0,1%), vagy Dimilin 25 WP (0,03%). Felszívódó készítmé­nyekkel, pl. Rubigán 12 EC (0,04%), vagy Systane 12 E (0,04%), vagy Topaz M 2 (0,2%) + az előző rovarölő szerek egyike. Május második felében már várható — az előzőeken kívül — az almamoly, az amerikai fehér szövőlepke, valamint a pókhálós almamoly lepkerajzása. Általánosan elfogadott technológia a csúcsrajzást követő második hét végén végre­hajtott védekezés, amely a lárvák pusztulását okozza. Alkal­mazható készítmények az előbb felsorolt rovarölő szereken kívül a Zolone 35 EC (0,2%), a Karate 5 EC (0,03%), vala­mint a Nomolt 15 SC (0,1%) is. Körténél a sziromhullás utáni védekezés nagyon fontos a termés mennyisége és minősége szempontjából. A varasodás elleni kezelés elmaradhatatlan. Kártevők közül a poloska­szagú körtedarázs, a levélbolhák lárvái, valamint a levélbar- kók kifejlett alakjai jelentenek veszélyt. Erre az időszakra a hamvas körtelevéltetű felszaporodása is várható. E károsí­tok ellen a következő növényvédő szerek felhasználását java­soljuk: Dithane M—45(0,2%), Topsin Metil 70 WP (0,08%), Systane 12 E (0,04%), Topaz MZ (0,2%) + Chinetrin 25 EC (0,05%), Chinmix 5 EC (0,025%), Unifosz 50 EC (0,1 %), Bi 58 EC (0,1 %). Környezetkímélő, ugyanakkor rendkívül ha­tásos a levélbolhák ellen a Dimilin 25 WP (0,04%) + Ágról (0,l%)-os kombinációja. Május második felében rajzik általában az almamoly és az amerikai fehér szövőlepke. Ekkor repülnek a'hajtáshervasz- tó, valamint a pókhálós körtedarazsak kifejlett egyedei. Most tevékenykednek a legintenzívebben a szivarsodró esze- lények nőstény egyedei a tojások számára alkalmas levélkö- tegek készítésében. Az utóbbiaknál egyszerű összegyűjtéssel meggátolhatjuk a kártevő további felszaporodását. Csonthéjasoknál a moníliának, őszibaracknál a tafrinának volt kedvező az időjárás. Erős fertőzések alakultak ki ott, ahol a rendszeres permetezések elmaradtak. Várható vala­mennyi csonthéjasnál a klaszterospóriumos levéllyukacsoso- dás, kajszibaracknál a gnomóniás, cseresznyénél, meggynél a blumeriellás levélfoltosság, szilvánál a szilvalevél-vörösfol- tosság megjelenése. Rovarkártevők közül a levéltetvek több fajtája szaporodhat fel. Megjelenhetnek a cseresznyelégy kifejlett egyedei. Várható az aknázómolyok (különösen a meggyesekben), a keleti gyümölcsmoly, illetve barackmo­lyok lepkéinek rajzása (május végén a hernyók kezelése!). Kezelésekre az alábbi készítmények közül választhatunk: Buvicid K (0,2%), Topsin Metil 70 WP (0,1 %), Orthocid 50 WP (0,2%) + Zolone 35 EC (0,2%), Karate 5 EC (0,03%), Chinmix 5 EC (0,025%). A májusi permetezéseknél figyelem­be kell venni a fajták (cseresznye, meggy) érési idejét. A korai fajtáknál csak rövid, amíg a késeieknél a hosszabb várakozá­si idejű készítményeket használjuk. Az alkalmazott szerek hatóanyagának le kell bomlania a gyümölcsszedésig. A kifakadt szőlők — mind a gyalog-, mind a magasműve- lésűek — elfagytak. Az alvórügyek kihajtásával a lombfelü­let pótlódik, de a termésmennyiséget ez nem növeli. A kiala­kult lombozatot meg kell védeni a kártevők (pl. levél, és gubacsatka, egyéb takácsatkák, szőlőilonca és szőlőmoly- hernyók) kártételétől. Május második felében már a liszthar­mat (tavaly rendkívül erős volt!) és a peronoszpóra fertőzése is bekövetkezhet. Ezért különösen a csapadékos, meleg idő­szakban a két gomba elleni kezeléseket is szükséges megkez­deni, Rézoxiklorid 50 WP (0,5%), Dithane M—45 (0,2%), Zineb 80 (0,2%) + Thiovit S (0,15%), Kéncol 800 SC (0,4%), készítmények egyikének felhasználásával. Kártevők közül az atkák ellen a Danitól 10 EC (0,05- 0,1 %), Neoron 500 EC (0,15%), Bi 58 EC (0,1 %), szőlőilon­ca, valamint a szőlőmolyok hernyói ellen Dimilin 25 WP (0,05%), Zolone 35 EC (0,2%), Chinmix 5 EC (0,025%) felhasználását javasoljuk. A védekezések során felhasznált készítmények óvórend­szabályait szigorúan tartsuk be. Gáspár Istvánné előrejelző szakmérnök A rovatot összeállította: GÁL ESZTER Szép, fejlett termést Májusban igazán kizöldül a konyhakert. A ve­tések kikeltek, a melegigényes zöldségfajokat most ültetjük. Ilyenkor merül fel az a kérdés, hogy mit milyen sor- és tőtáyolságra ültessünk, vagy a kikelt vetéseket mennyire ritkítsuk. Éppen ezért — mielőtt a májusban esedékes tennivalók­ról szólnánk —, beszéljünk egy kicsit részleteseb­ben a növények tenyészterület-igényéröl. Bizonyára tapasztalták már, hogy a túl sűrű borsó- vagy babvetésben találnak olyan növé­nyeket, amelyeken egyetlen hüvely sincs, ugyan­akkor a ritkább részen akár 10 hüvelyt is szedhet­nek tövenként. Ez azzal magyarázható, hogy a borsóhüvely számára ha nincs meg a minimáli­san szükséges 100 cm2 terület (zöldbabnál 160 cm2), akkor a tövek egymást beárnyékolják, fel­nyurgulnak és nem hoznak termést. A tenyészte- rületet a sor- és tőtávolság szorzata adja. Ha tehát a babot 40 centiméteres sortávolságra vet­jük, az egyes szemek között — minél egyenlete­sebben — legalább 4 centiméter legyen, hogy a kikelt növények szép termést hozhassanak. Azt is bizonyára észrevették már, hogy ha nem egyenletesen ritkították a retek- vagy sárgarépa­sorokat, a gumók, illetve gyökerek nem fejlődtek egyenletesen. A csomóban, sűrűn levő növény­kék közül mindig a legerősebb indul meg, és a többi rovására növekszik. Ezt a jelenséget hivjuk növényi versengésnek. Ha a legfejlettebbeket ki­vesszük (ritkítva szedünk), a többi növekedni kezd. A ritkítva szedés gyakorlata azonban leg­feljebb a család ellátását célozhatja, míg piacos árut csak akkor kapunk, ha a ritkításokat ponto­san és egyenletesen végezzük el. A sárgarépát például 40 centiméteres sortávolság esetén 3 cen­timéterre, 30 centiméteres sortávolságnál pedig 4 centiméterre egyeljük. A sor- és tőtávolság ne csak a zöldségfaj igé­nyéhez igazodjon, hanem vegye figyelembe a faj­ták tulajdonságait is. A nagy testű, kései fejes káposztából négyzetméterenként négyet ültes­sünk (50 x 50 vagy 60 x 40 centiméteres sor- és tőtávolság-), de a rövid tenyészidejű, kis testű fajtákból tízet is felnevelhetünk négyzetméteren­ként (pl. 40 x 25 cm). Az egyes zöldségnövények és azon belül a fajták tenyészterület-igénye a szakkönyvekben megtalálható, de többnyire a vetőmagos tasakokon is feltüntették. Érdemes megjegyezni, hogy a terméséért ter­mesztett zöldségnövények (paprika, paradicsom, uborka stb.) sűrűbb állományban valamivel ko­rábban hozzák az első terméseiket, de az egyes növények összességében kevesebb termést ad­nak, mint ritkább térállásban. Ha tehát azt akar­juk, hogy a Fehérözön paprika minél előbb te­remjen, a palántákat 50 x 10 centiméterre ültes­sük. Ha viszont azt szeretnénk, hogy egy-egy tő minél szebb és több termést adjon, 50 x 30 centi- méteres sor- és tőtávolságot válasszunk. Ezek után tekintsük át a májusban esedékes teendőink közül a fontosabbakat. A fagyok el­múltával biztonsággal ültethetjük ki a paradicso­mot, a zöldpaprikát, a fűszer- és pritaminpapri- kát, a tojásgyümölcsöt, a zellert és a tökféléket. Babból, borsóból, csemegekukoricából és ubor­kából célszerű megismételni a vetést, hogy a sze- dési idényt minél jobban széthúzzuk. Erre a célra a már felszabaduló retek- vagy salátaágyások jól hasznosithatók. Májusban kell ültetni a hosszú tenyészidejű káposztaféléket. A fejes káposztán, a karfiolon kívül ültessünk bimbóskelt is, ami még a kora téli hónapokban is ellátja a családot friss, vitamindús zöldséggel. Az esetleg már áprilisban kiültetett melegigé­nyes zöldségnövények fagyvédelméről a fagyos­szentek idején gondoskodnunk kell. Szalmataka­rás, fóliatakarás mellett egyik legjobb megoldás az újságpapírból készített tölcsérek használata. A papír ugyanis sokkal jobb hőszigetelést bizto­sít, mint az egyrétegű fólia. A fólia alatti munkák közül most a szellőzte­tést és a növényápolást emeljük ki. Ha a fólia alatti hőmérséklet 30 Celsius-fok fölé emelkedik, a szellőztetést fokozatosan, de azonnal meg kell kezdeni. Borús, hűvös (de nem fagyos) időben is szellőztessünk rövidebb ideig, hogy a növényekre ne csapódjon le a pára. így a gombabetegségek fellépése késleltethető. A szellőztetés mellett a növények felkötözésére is figyeljünk. Nemcsak az uborkát és a paradicsomot, hanem a fehérpapri­kát is érdemes felkötni, így egészségesebb, több és darabosabb árut kapunk. Dr. Hamar Norbert Ismerem én az újkeletű szlogent — házunk tája aranybánya —, de nekem csak egy rozzant tanyám van, körülötte meg nyolcszáz négyszögöl — sárga ugyan, de - homok. Persze kertet is kerítettem, már csak azért, ne perzseljen fölöslegesen a nap nya­ranta: legyen mit kiégetnie. Tehát a tavaszi kikeletben ásót-kapát ragad­va teszem a dolgom, bár a lelkesedés — a várható eredménytelenség okán — nem duzzasztja izmaimat. Érthető örömmel engedtem a szer­számnyelet a Pestről érkezett, tettre kész elektromérnök barátomnak, aki hasznossá akarta tenni magát a tanya körül. Fordított is lelkesen, csak az áldott környezetvédő hevületének ha­tása alatt a cserebogárpajorokat szép óvatosan, hogy bajuk ne essék, vissza­telepítette a por hányássá müveit föld­be. Még szerencse, hogy mentőakció­ját közhírré is tette és így felvilágosí­tást adhattam a hajdani idők paraszti szokásairól „pajorügyben’’. A szőlőtelepítés — hajdanán is — a föld „rigolírozásával" (mélymü­Pajorvadászat velés) kezdődött. Csakhogy a szán­tást akkor kézi erővel végezték a nap­számosok. Nem a legkönnyebb mun­ka volt, de vidám oldala is adódott. A jó gazdák ugyanis, hogy a falánk cserebogárpajorokat kiirtsák a terü­letről (a kártevők ellen akkoriban nem a kétélű vegyi fegyvereket vetet­ték be), külön jutalmat, egy-egy po­hárka bort adtak minden pajorért. így hát a napszámba indulók fur- fangosabbjai elébb otthon felforgat­ták a trágyadomb környékét, begyűj­teni ahány „pohár bort" csak le­het . . . A hagyományok ápolása honfiúi kötelesség! jelentette ki a pesti kertművelő. Attól fogva pajoronként „leszámoltunk". Vidám kertásás lett . . . Mert azt kifelejtettem a történet­ből, hogy a hajdani gazdák csak a munka végeztével számolták el a pré­miumot . . . n. in. Növényvédelem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents