Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-28 / 123. szám

PETŐFI NÉPE 1991. május 28., 3. oldal Vélemények az Expóról Válaszol a vállalkozó, az igazgató és a világutazó • A világutazó az Expóra szavazott. Nemet mondott a világkiállításra, a közelmúltban, a bécsi polgárok többsé­ge. Rendezzen-e önállóan Expót ezek után Magyarország? Erről kérdeztük a tavaszi BNV néhány résztvevőjét. Kovács Mihály kiskunfélegyházi vállalkozó, a Kovács és Thebert oszt­rák magyar kft. ügyvezető igazgató­ja: — Szerintem feltétlenül meg kell rendeznünk a világkiállítást! Egyrészt azért, mert már most 200 ezres a mun­kanélküliség az országban, s az Expo megfelelő szervezéssel nagymértékben enyhíthet a gondokon. Másrészt azért is szükség lenne az Expóra, mert általa számtalan olyan lehetőségük adódna a hazai vállalatoknak, amelyekkel bebi­zonyíthatnák a világnak: képesek, nemzetközi mércével mérve is, jó minő­ségű munkát végezni. A kft. szempontjából is fontos lenne az Expo, hiszen rengeteg középületet kellene építeni. A mi ajtóink, ablakaink többsége pedig ilyen épületekbe kerül. Úgy gondolom tehát, gyarapodni fog­nak a megrendeléseink. Egy éve éppen arra alapozva alapítottuk cégünket az osztrák partnerrel, hogy onnan behoz­zuk a világszínvonalú technológiát, s így ki tudjuk majd elégíteni a hazai építők megnövekedett igényeit. Sütő Lajos, a kalocsai Kisgép Válla­lat igazgatója: Az az igazság, engem meglepett a bécsiek vétója. Talán azért szavaztak így, mert a magyar tétová­zást látva elment a kedvük az egésztől. Úgy gondolták: taktikázunk, ám végül mégis megrendezzük velük, de úgy, hogy a fő felelősséget rájuk hárítjuk. Azt gondolom, ettől féltek. Ezzel együtt az a véleményem, ha nálunk végre szabad utat kap a világkiállítás, mi magyarok, önállóan is képesek le­szünk megrendezni. Bízom benne, hogy azokat a vállalkozókat is meg tudjuk nyerni, akiket eredetileg az oszt­rákok akartak bevonni. A Kisgép szempontjából is jó lenne, ha az Expo mellett voksolna a parla­ment. A rendezvény együtt járna nagy építkezésekkel, amihez építőgépekre van szükség. Persze, mindez csak ak­kor érint bennünket, ha nem csupán külföldi, hanem belföldi építkezési vál­lalkozók is részt vállalhatnának ebből a nagy feladatból. A külhoni építők ugyanis nyilvánvalóan otthon szerez­nék be a szükséges berendezéseket. A járműipari szabad területen a III. számú kapu közelében karcsú hajótest hívja fel magára a figyelmet. Építői „EQUATOR" névre keresztel­ték. „Föld körüli vitorláscxpedíció a vi­lágkiállításért. Az expedíció vezetője Gál József'. Az alábbi szöveget a pom­pás vízi jármű melletti táblán olvashat­ják a vásárlátogatók. A hajó nem sokáig pihen sokkerekü szállítójárművén. A BNV után azonnal elszállítják a jugoszláv tengerpartra, ahol összeszerelik, majd következik egy földközi-tengeri próbaút. A világ körüli utazásra Gál József aki a Szent Jupát fedélzetén Fa Nándorral együtt egyszer már körbehajózta a föl­det — elviszi feleségét és 5 éves kisfiát is. A háromtagú legénység fogad kuta­tókat is. hiszen az expedíció, egy táv­közlési kísérletsorozat mellett, termé­szettudományos kutatásokat is szolgál. Mi indokolja, hogy az expedíciót összekapcsolják a világkiállítással? — kérdeztük először a világutazót. Az Expo — egyebek mellett — fontos kulturális és szellemi célokat tűz maga elé. A mi utunk fő célja is ez, így jól kapcsolódhatunk a rendezvény- sorozathoz és megfelelő propagandát fejthetünk ki a világkiállítás mellett ha lesz világkiállítás. — Erről még nincs meg a végső dön­tés. De az elmondottakból kitűnik, hogy Expo-párti. Én elsősorban vállalkozáspárti vagyok! Én nem hiszem, hogy nekünk magyaroknak, állandóan csak szemlé­lőknek kell lennünk, amikor a világban nagyszerű dolgok történnek. Tehetsé­ges, szorgalmas nép a miénk. Csupán jó irányba kell terelni az energiákat, s akkor az eredmény sem marad el. G. B. KECSKEMÉTI, BAJAI DIÁKOK SIKERE Jutalomét — tanulási lehetőséggel Levelet kaptunk a Német Szövetségi Köztársaság pécsi főkonzulátusá­tól, nevezetesen Hanns Rehfeld főkonzul úrtól. Arról értesítette a Petőfi Népét, hogy bajai és kecskeméti diákok négyhetes németországi tartóz­kodást nyertek egy nyelvi versenyen. A feladat a szeretet, a barátság vagy a jövő témakörében készített kollázs (a festéken kívül textil- és papírda­rabokat stb. tartalmazó kép) írásbeli értelmezése, majd negyedórás be­szélgetés volt, mindkettő, természetesen, németül. Szerettem volna töb­bet megtudni a nyertesekről. Kenyeres Veronika a bajai III. Béla Gimnázium tanulója. Érsek- csanádról jár be naponta, a család­ban egyébként senki nem beszél • Kenyeres Veronika (III. Béla Gimnázium, Baja). németül. Amint elmondja, rend­szeresen készül, tanárnője, Knipf Rózsa nagy követelményt támaszt. Olvassa a Neue Zeitungot és a Ju­gend Magazint. A kecskeméti Bolyai-gimnázi- umból hárman indultak a verse­nyen, három másodikos kislány. Mindhárman kiérdemelték a juta- lomutat. Füri Erzsébet családjában senki, Meskó Orsolyának pedig csak a hartai keresztszülei tudnak németül. Nagy Krisztina, aki Ko­lozsvárról települt át szüleivel, már ott megkezdte a nyelvtanulást. Speciális nyelvi osztályukban az elsőben heti 8, a másodikban 6 né­metóra van. De ezenkívül is sokat tanulnak Kovács Zoltán tanár úr irányításával. A versenyt a jelenleg Baján mű­ködő Josef Proksch nyelvi szakta­nácsadó készítette elő. — Igen elé­gedett vagyok a fiatalok felkészült­ségével, és örömmel tapasztalom a nyelvtanulás iránti érdeklődés ro­hamos növekedését — mondta, amikor tapasztalatairól érdeklőd­tem. Gál Zoltán • Balról jobbra: Fürjes Erzsébet, Meskó Orsolya, Nagy Krisztina (Bolyai Gimnázium, Kecskemét). Az új évad új műsorterve Van, aki nyugdíjba megy - van, aki nem ... A Maya vasárnapi előadásával Kecskeméten befejeződött az évad, a Katona József Színház mű­vészei egy hónapon át Baján lép­nek közönség elé, a nyári pihenőt megelőzően. Az utolsó előadás ér­dekessége volt, hogy a darab zene­szerzőjének, Fényes Szabolcsnak az özvegyét, Csikós Rózsit is meg­tapsolhatta a színházszerető kö­zönség, s elbúcsúztatták a nyugdíj­ba vonuló direktort, Lendvay Fe­rencet. Az új igazgatónál, Illés István­nál, már az új évad bemutatói felől érdeklődtünk. — A Helló, Dollyt és a Gül Ba­bát Bor József rendezi majd, a Szentivánéji álmot Dan Nicu, a Kurázsi mamát és a Meztelen a királyt Bodolay Géza, míg a nyitó­darabot, a Testőrt, jómagam. — Ismeretes, hogy Kecskemétre szerződik — többek között Be­rek Kati, Benczer Ilona, Galambos Erzsi, Rajhona Adám. így igaz. S a legújabb hír. hogy sikerült idecsábítani balett­mesternek a győriek kiváló szóló­táncosát, Sebestyén Csabát. Lendvay direktoron kívül má­sok is nyugdíjba vonulnak a jelenle­gi társulatból. Kik? — A gazdasági igazgató, Kerék- gyártó, László, akinek az utóda Tóth Éva. Azután a zenei vezető, Kézdi Zoltán Pál, a művészeti tit­kár, Simon Ibolya, valamint An­gyal Mária rendező, a színészek közül pedig Gumik Ilona és Almási Albert. — Lörinczy Éva nem? — Nem. Á társulati lista adatai szerint két év múlva éri el a nyug­díjkorhatárt. — Igen ? Ez érdekes. Ugyanis ép­pen a minap került a kezembe egy 1952/53-as évadról való dokumen­tum. A színlap tanulsága szerint ak­kor már az Állami áruház című ope­rettben, mint Sovány úr felesége szerepelt a művésznő. Tizennégy éves kislányként játszott ezek sze­rint? Nem semmi. Erről nem tudok mit monda­ni. — Kamaraszínházi előadásokra nem hirdetnek bérletet? Nem, mert úgynevezett kísér­leti stúdióként fog majd működni, s minden produkciót csak addig tartunk műsoron, amíg érdeklődés mutatkozik iránta. (koloh) MIBEN VERSENYEZHETNEK A BIZTOSÍTÓK? A felelősségbiztosítás: szükséges rossz Az 58/1991. (IV. 3.) számú kor­mányrendelet közel hárommillió gép­kocsi — többnyire személyautó — tu­lajdonosát, illetve üzembentartóját kö­telezi felelősségbiztosítási szerződés megkötésére, s július l-jéig negyedéves díj befizetésére. Az autósok érdekvé­delmi szervezete, a Magyar Autóklub az Alkotmánybíróságnál szeretné elér­ni, hogy a kormánynál magasabb szin­tű testület, az Országgyűlés foglaljon állást az ügyben. A gépjármű-felelősségbiztosítás ed­dig a benzinárba épített és az állami költségvetésből megtámogatott díjjal - a Hungária Biztosító monopolizált feladata volt. Rajta kívül csak az Álla­mi Biztosítónak volt a casco-szerződé- sek révén az autóstársadalommal — a Hungáriánál lényegesen kisebb üzle­ti kapcsolata. Ezért a két biztosítótár­saságnál érdeklődtünk: miként képze­lik el a versenyt, hogy költik a szerző­déseket. mit tudnak válaszolni a köte­lező felelősségbiztosítás tervezett rend­jével szemben felmerült kételyekre? Díjversenyre nincs mód Eddig monopolhelyzetet élvezett a Hungária Biztosító Rt., és nem lehetett ráfizetéses az üzletág, hiszen a benzin árából kapott, valamint a károkért kifi­zetett összeg különbségét amely egy­re növekedett a költségvetés egyenlí­tette ki. Most versenyhelyzetbe kerültek a biztosítók. Milyen pozícióból veszik fel a konkurenciaharcot? kérdeztük Szilágyi Lászlót, a Hungária Biztosító Rt. ügyvezető igazgatóját. Díj versenyre nem ad módot a kormányrendelet, így engedményt sem adhatunk partnereinknek. Nincs más lehetőségünk, mint a többieknél jobb kiszolgálást nyújtani. Alaposan kiépített hálózatunk van, több mint 500 kárszakértővel. Mellé egyre gyakrabban és több helyen az a lehetőség is, hogy az ügyfél egyszerre tudja intézni a kárfelvételt, az anyagi dolgok rendezését és magát a javítást is. A jó ügynök sem kérheti — Ügynökeik a hírek szerint eléggé rámenősek. Vannak, akik félévi díjat is szeretnének előre beszedni.. . — A rámenősség alaptulajdonsága a biztosítási ügynöknek, de csak egy ha­tárig. Mindegyiküknek tudnia kell — s ügyfelelinknek is—, hogy csak negyed­évre kérhetik előre a díjat. Hosszabb időre csak önkéntes alapon szedhető be a díj. — Az Alkotmánybíróság döntése vár­hatóan jó ideig nem születik meg. Önök miért nem várnak ? Nem tudom elképzelni, hogy a testület úgy foglaljon állást, hogy a jö­vőben ismét a költségvetést terhelő megoldás mellett döntsön. Ha nem üzlet, miért akarják? Az Állami Biztosító a másik cég, amelyik kiterjedt vidéki hálózattal vég­zi e szolgáltatást. A nyolcvanas évek első felében amikor még egyénileg fizették az autósok a felelősségbiztosí­tás díját — az ÁB is — mint az ország egyetlen biztosítója — kockázatmente­sen vállalhatta a feladatot. Miért tartják a biztosítók jó üzlet­nek e vállalkozást? — kérdeztük Nyit- ray Andrást, az AB ügyvezető igazgató­ját.- A gépjármű-felelősségbiztosítás összeghatár nélküli biztosítás, s ez már önmagában is sok veszélyt rejt. Vala­melyest biztosítékot jelent számunkra, hogy a kockázaton nem egyedül oszto­zunk. De hogy a biztosítószakma által alacsonynak tartott díjak ellenére is be­lementünk az üzletbe, annak két oka van. Az egyik szakmai: a gépjármű- biztosítás és a felelősségbiztosítás vi­lágszerte összetartozó fogalmak. A másik ok: a biztosítók presztízse, nemzetközi megítélése attól is függ, hogy foglalkoznak-e gépjármű-felelős- ségbiztositással. Az autósnak a díjfizetés: szükséges rossz. Am a több mint fél éve napirenden lévő témáról közreadott információkból a nagy többség már megérti: nincs más megoldás. De legalább ne kellene ne­gyedévre előre fizetni! . Bevezethetnénk a havi díjfizetést is, de ez még magasabb díjakat eredmé­nyezne, mert aránytalanul megnövelné a szervezéssel és az adminisztrációval járó költségeket. Aki nem tud vagy nem akar fizetni, szüneteltetheti-e szerződését ?- - Ennek semmi akadálya. Ha hosz- szabb időre leállítja kocsiját és leadja a rendszámát is, nem kell fizetnie az adott időszakra. S. J. KIÉ LESZ A KÉT SZOVJET TISZTI LÉPCSŐHÁZ? Otthon az otthontalanoknak Az árván nevelkedett fiatalok beil­leszkedési, életkezdési gondjain kíván segíteni a Kecskeméten tavaly megala­kult Otthon Egyesület. Tagjai szándé­kaik megvalósításához alapítványt hoztak létre, s kérelmet nyújtottak be a Széchenyivárosban megüresedő szov­jet tiszti lépcsőházakra. Elképzeléseik szerint ezekben a lakásokban gon­dozói felügyelet mellett mint saját otthonukban élhetnének az állami gon­dozásból kikerülők. Egészen addig, amíg elég tapasztalatot, ismeretséget, elég alapot gyűjtenek az önálló élethez. Az egyesület tagjai tavaly még abban reménykedtek, hogy már az idei év első felében megindulhat a költözködés. Csalódniuk kellett: a megüresedett két lépcsőház közül eddig egyiket sem kap­ták meg. A szovjet nagykövettel a napokban folyó tárgyalások sikere esetén a Lánc­híd utcai épületeket először a Magyar Honvédség kapja meg, majd a kecske­méti önkormányzat. Hogy azután a vá­ros vezetése kinek ítéli azokat, ma még nem tudni biztosan. Az utóbbi hóna­pokban a lépcsőházak gazdasági hasz­nosítására többféle igénylés érkezett az illetékesekhez. Varga László, az Ott­hon Egyesület elnöke bizakodik: Reméljük, a rövid távú anyagi szem­pontok nem jelentenek komoly ve­szélyt a mi szociális jellegű elképzelése­inkre. Hiszen egyértelmű, hogy az or­szágnak forintokban mérhető haszna is van abból, ha ezek a fiatalok nem ke­rülnek ki az utcára. Ha legalább az egyik lépcsőházat megkapjuk, azzal már több mint negyven állami gondo­zott sorsáról gondoskodunk. A volt szovjet tiszti bérházak persze meglehetősen lerobbant állapotban vannak. így a várva várt költözéshez hosszú és alapos felújítási munka szük­séges. S persze rengeteg pénz: előzetes számítások szerint 8-10 millió. Bár az alapítvány jelentős összeget gyűjtött össze e célra, az előkészítő munkála­tokban az állami gondozott szakmun­kástanulók is részt vállalnának. Segít­ségükkel nemcsak a felújítási költségek enyhülnének, de — ha az elképzelések valóra válnak — a régóta várakozó „lakásigénylők” is hamarabb birtokba vehetik majd ideiglenes otthonukat, (fejes) — (Fotó: Straszer András) HOGY KERÜLTEK A TÖRÖKÖK A KAMIONBA? Embercsempészeket buktattak le a lovak Kecskeméten (Folytatás az I. oldalról) A sértetlennek tűnő vámzár fel­bontása a lovakat, no meg a gaz­dáikat igazolta. Az időközben ösz- szecsődített, nagy létszámú rendő­ri erő 26 bajszos, fekete, török le­gényt csalogatott le a nyergesről, akik közül az egyik, a teljes szókin­csét a cél érdekében bedobva, dur­cásan fejezte ki nemtetszését az el­járás miatt: „Csúnya magyar!" Út­levele mindegyiküknek volt, ma­gyar vízummal viszont egy sem rendelkezett. Hogy miként kerül­tek a kamionra, az egyelőre még nem tisztázódott. A kamionos tudniillik Allahra is megesküszik, ha kell, hogy ő mit sem tudott az élő „portékáról”. A kihallgatott törökök közül — már amelyik vallomást tett — mintegy tízen viszont azt mesélték, hogy a sofőrrel a romániai Ara­don, egy parkírozóban jöttek ösz- sze. Fejenként 500 márkát kért Né­metországba csempészésükért. A kecskeméti vámosok ugyan ta­láltak a kocsi ponyvájának tetején néhány nagyobbacska hasítékot, ám mégsem tartják valószínűnek, hogy ott bújtak be mind a 26-an. Másrészt ez Nagylakon, a határon is feltűnt volna a vasárnap délutá­ni átkelésnél, ugyanakkor azért nem kizárt az emberi mulasztás. Tény, hogy a hosszú útra induló törökök egészen Kecskemétig ju­tottak. Itt eljárás indult a sofőr ellen, míg a 26 „potyautast” teg­nap délután visszaküldték Romá­niába. Nos/.Iop\

Next

/
Thumbnails
Contents