Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-27 / 122. szám

SPORT LOVASSPORT Felsőlajoson virított az Álmavirág SÚLYEMELÉS Czanka Attila: „Csak” az aranyérem hiányzott KÉZILABDA Vesztésre ítélve Cegléden 10—11. oldal PGTOFINBPB BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 122. szám Ára: 7,90 Ft 1991. május 27., hétfő Domokos Géza az RMDSZ országos elnöke A Romániai Magyar Demokratikus Szövetség kongresszusának zárónap­ján, vasárnap este megejtett második szavazási fordulóban végül Domokos Gézát választották meg a szervezet el­nökévé. Domokos Géza 129, míg rivá­lisa, Szőcs Géza 123 szavazatot kapott. Tőkés Lászlót ugyanakkor ismét az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé válasz­tották. MAGYAR ELKEPZELES ROTTERDAMBAN Kooperatív államok Élénk visszhangja volt az észak­atlanti közgyűlés rotterdami tanács­kozásán Horn Gyula szombaton ki­fejtett elgondolásának az európai „kooperatív állam” státus megterem­téséről. Német és szovjet, illetve kö- zép-kelet-európai országok küldöttei részéről is hangzottak el hozzászólá­sok. Bruce George, a NATO-közgyű- lés politikai bizottságának eddigi el­nöke, külön beszédben méltatta Ma­gyarország úttörő szerepét és Horn Gyula hozzájárulását az európai vál­tozásokhoz és átadta a volt külügy­miniszternek, az Országgyűlés kül­ügyi bizottsága jelenlegi elnökének a közgyűlés ajándékát. Az MTI tudósítójának kérdéseire Horn Gyula elmondotta: olyan új státusra gondol, amelynek értelmé­ben Magyarország szorosan együtt­működik a létező nyugati integrációs szervezetekkel, köztük a NATO-val és a Nyugat-európai Unióval, és ezek a szervezetek ily módon szavatolják az illető országok biztonságát. A ko­operatív államok egymással is szer­ződnének és a kétoldalú kapcsolatok­ban is megvalósítják az együttműkö­dést. Horn Gyula szerint az észak-atlan­ti közgyűlés vitája azt tükrözi, hogy a kelet-közép-európai térség bizton­ságával kapcsolatos útkeresésben szí­vesen fogadnak minden új elgondo­lást. A felszólaló szovjet tábornok ugyanakkor ellenezte, hogy Európát régiókra tagolják, s Kelet-Közép- Európát, például, külön kezeljék. A szovjet küldött hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Európa területének je­lentős részét alkotja, s nem lehet attól különválasztani. A bolgár, lengyel, cseh és szlovák képviselők méltatták Horn Gyula el­gondolását, vagy ahhoz hasonló el­képzeléseket fejtettek ki. Román részről egy közép-európai unió tervét ismertették. PN-INFORMACIOK Orbán-napi népünnepély Hajóson Igen hűvös időben, de jó hangulatban tartották Hajóson az Orbán-napi népünnepélyt. A termelői borversenyt Beck Ferenc cserszegi fűszerese, Wilhelm Ferenc kékfrankosa nyerte, ez utóbbi az Orbán-szobor locsolója is lett. A teveli Kossuth tsz Rajnai Rizlingje, mint a borászati partnergazdaságok legjobbja, vitte el a vándorszobrot. Vasárnap délelőtt ütötték a borlovagrend lovagjá­vá prof dr. Herbert Schwedt-tet, a mainzi egyetem néprajztudósát. Hirrlingen testvérközségnek Hajósért-emlékérmet adott át Schön Ferenc polgármester. Alkoholcsempészeket lepleztek le Élénk forgalom volt a hét végén a tompái határállomáson. Szombaton négyezer-kétszázhatvanheten érkeztek hozzánk és en­nél 444-gyel kevesebben hagyták el hazánk területét. A be- és a kilépő személygépkocsik száma is nagy volt: 2000, még autóbusz­ból több mint ötször annyi, 155 haladt tovább Jugoszláviába, mint ahány bejött. Vasárnap Törökországból 18 busz érkezését jelezték — ezekből tegnap, kora délutánig, csak három ért vissza. Az autóbuszok nagyobb részét — mint a vámhivataltól megtudtuk — majd csak az esti, illetve az éjszakai órákban várják. Nem várták viszont az alkoholcsempészeket — mégis jöttek. Szombaton az egyik utas 100 liter alkohollal szeretett volna to­vábbhajtani Jugoszláviából Magyarországra. Elvették tőle, és sza­bálysértési eljárást indítottak ellene. így járt az az italcsempész is, aki a napokban 560 liter, 96 százalékos alkohollal tette próbára a vámosok éberséget. BAJÁLIS ’91 Pénteken majorettek felvonulásával kezdődött, szombaton nép­tánccsoportok bemutatkozásával folytatódott az idei Bajális a Sugovica-parti városban. Vasárnap reggeltől késő délutánig a gye­rekeket várták vidám programok. Porig égett a birkahodály Már nem tudtak mit tenni a kiskunhalasi állami és a soltvadkerti önkéntes tűzoltók, amikor a Soltvadkert külterületén (Kútágas dulo 104/2.) álló birkahodályhoz értek. Olyan későn érkezett ugyanis hozzájuk a riasztás tegnap délután. Az 5x 12 méteres avazas, hullámpala fedésű épület üresen állt. Már semmit se lehetett megmenteni, így a kár 50 ezer forint. A tűz keletkezési okát vizsgálják. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK HAZAÉRKEZETT Amerikában nagy jövőt jósolnak Göncz Árpád köztársasági elnök va­sárnap délelőtt hazaérkezett egyesült államokbeli magánlátogatásárol. Az államfő az Emanuel Alapítvány meghí­vására tett utazást Amerikába, s láto­gatását összekötötte különböző szintű politikai találkozókkal is. Ezek sorából kiemelkedett a Bush elnökkel és tanácsadóival megtartott eszmecsere, amelynek jelentőségét Göncz Árpád a repülőtéren megjelent újságírók előtt tömören úgy foglalta össze: az Egyesült Államok jóindulat­tal viseltetik a magyarországi törekvé­sek iránt, s kész minden szinten segítsé­get nyújtani azok valóra váltásához. A jóindulat egyik kézzel fogható jele­ként már a jövő héten Magyarországra érkezik amerikai szakértők egy cso­portja azzal a céllal, hogy felmérje: mi­lyen lehetőségek kínálkoznak, a beru­házások élénkítésére? Göncz Árpád az Egyesült Államok elnökével folytatott megbeszélésen kérte azt is, hogy a Szovjetuniónak nyújtott amerikai ke­reskedelmi hitelek vásárlásaiból Ma­gyarország is részesülhessen. Ez segít­hetne a túltermelési nehézségekkel küszködő magyar mezőgazdaság gondjain is. A magyar köztársasági el­nök ígéretet kapott arra, hogy ezt a kérdést is felvetik a hét legfejlettebb tőkés ország londoni csúcsértekezletén. A megbeszélések igen fontos témája volt a térség helyzetének elemzése. A magyar államfő ezzel kapcsolatos legfontosabb megállapítása, hogy a Szovjetuniót nem szabad kirekeszteni az európai fejlesztési elképzelésekből. (Folytatás a 2. oldalon) Helen jól érezte magát a világűrben Sikeresen visszatért a világűrből az első szovjet—brit űrexpedíció három tagja. A Szojuz TM—11 vasárnap dél­ben sima leszállást hajtott végre a meg­adott térségben, a kazahsztáni Dzsez- kazgan város közelében, fedélzetén He­len Sharman brit, valamint Viktor Afa- naszjev és Musza Manarov szovjet űr­hajósokkal. A 27 éves brit ürhajósnő, Anatolij Arcebarszkij és Szergej Krikaljov társa­ságában, május 18-án indult el a világ­űrbe. A Mir űrállomás fedélzetén „dupla helycsere” történt: űrhajójuk, a Szojuz TM—12 az űrkomplexum része maradt és az előző expedíciót szállító Szojuz TM—11 -en tértek vissza. Ugyancsak az űrállomáson maradt és a 9. állandó személyzetként fogytatja a kutatásokat Arcebarszkij és Krikaljov, s helyettük Afanaszjev és Manarov tért vissza, akik már 175 napot töltöttek a kozmoszban. Az első jelentések szerint mindhá­rom űrhajós jól érzi magát, a brit újonc is kiválóan viselte el az űrutazás, a súly­talanság és a leszállás okozta kényel­metlenségeket. Helen Sharman a földctérés után rögtön közölte: nagyon kellpmesen érezte magát a világűrben, bármikor szívesen résztvenne egy újahb expedícióban. A miniszterelnök a háborúk áldozataira emlékezett Tegnap ország- és megyeszerte sok helyütt tartottak megemléke­zést az ünnepek közötti polgárjogát visszanyert Hősök napja alkal­mából. Kecskeméten, immáron hagyományosan a Mollináry- emlékműnél helyezték el az emlékezés virágait a város polgárai. Hajóson a mindenkori zsarnokság áldozatainak emelt emlékművet Dankó László kalocsai érsek szentelte meg. Emléktáblát avattak Tiszakécskén, amelyen a II. világháború és az 1956-os forradalom helybeli áldozatainak neve olvasható, a református templom falán. Kormányküldöttség élén Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyébe látogatott vasárnap An­tall József miniszterelnök. A delegáció tagjai részt vet­tek Nyíregyháza 12 ezer II. vi­lágháborús áldozatának tiszte­letére emelt emlékmű-avatási ünnepségén, amelyen a kor­mányfő mondott beszédet. Az emlékezéssel — hangoz­tatta a többi között — nem a háborút igazoljuk, nem az ak­kori szövetségi rendszerrel azo­nosulunk, hanem azoknak az emléke előtt tisztelgünk, akik parancsot teljesítve, értelmetle­nül áldozták életüket a harcok során. Hangsúlyozta: Magyar- ország kényszerítő erők hatá­sára, földrajzi helyzete, geopo­litikai elrendeltetése következ­ményeként lett a hitleri Német­ország szövetségese, majd Jalta áldozata. A kormányfő végül arról be­szélt: Magyarország a szovjet csapatok kivonulása után is ci­vilizált néphez illő tiszteletet ad a hazánk területén elesett orosz katonák sírjainak és emlékmű­veinek. Teszi ezt azért is, hogy elvárhassa: a Szovjetunió ha­sonló magatartást tanúsítson a harctereken, hadifogolytábo­rokban és kényszermunkán el­pusztult magyar áldozatok sír­jaival szemben. Antall József megerősítette: Magyarország június 30-án, amikor vissza­nyeri szuverenitását, bilincsek­től szabadult kezét barátságra nyújtja a Szovjetuniónak. Ugyanúgy, mint a többi szom­szédos országgal, velük is jó kapcsolatokra törekszünk. E szándékunkban megbízhat­nak: politikánk egyik sarokkö­ve az a törekvés, hogy szavahi- hetőek és kiszámíthatóak le­gyünk. A miniszterelnök beszéde után megkoszorúzták az em­lékművet. Hősök napja Hajlott hátú nénivel találkoztam. A háza legalább annyira öreg és haj­lott hátú, mint ő maga. Benn, a szo­bában előjöttek az emlékek. Néze­gettük a fényképeket. És a féltve őr­zött naplót. Fiának ceruzával írott napi beszámolóit, melyeket amerikai fogságában vetett papírra. A hősre emlékeztünk, akinek megadatott, hogy hazatérjen a szülői házba. Egy darabka múlt, egy darabka történe­lem . . . Egy másik találkozás. A szerkesz­tőségbe bejött egy asszonyka. Ő is naplót szorongatott a kezében. Édesapjáét, aki hét éven át katonás­kodott. Kovácsmester volt egyko­ron. Megjárta a poklok poklát, a Don-kanyarból hazajött. Naplója nem teljes, csak töredékek maradtak meg belőle. Tiszakécskére hív egy özvegyasz- szony levelében, a vasárnapi emlék­tábla-avatásra. A második világhá­borúban elesett hősöknek állítanak emléket. Mert bizony elfelejtettük őket, írja. Lelkűnkben, az özvegyek, az árvák, a hozzátartozók lelkében él az emlékezés ennyi év elteltével is. Ahogyan a néni véli, a hősök roko­nai, az itt maradottak nem jóvátételt kérnek, hanem tiszteletadást. A nyilvános főhajtással sokáig kellett várni. Egy 1924-ben datált törvénycikk alapján május utolsó vasárnapját a hősök napjának nyil­vánították, de sokáig nem lehetett elzarándokolni a kevés számú em­lékműhöz sem. Immáron két eszten­deje erre is van mód. Azért a Don- kanyarba irányuló emlékutak szer­vezői nincsenek könnyű helyzetben. Az egykori harcok túlélői, az eleset­tek rokonai évek óta szeretnének a történelmi tragédia helyszínén — ahol 120 ezer halott és 80 ezer élet­ben maradt magyar honvédre emlé­keznének felállítani egy kopjafát. Az idén is elindult a bajtársi csoport, de a kopjafát most sem vihették ma­gukkal, mert odaát nem engedélyez­ték az elhelyezését. (borz) MATOL: T árgyalás az EK- tagságról Ma kezdődik az Európai Közös­ség és Magyarország közötti társu­lási szerződésről — a közösség szó- használata szerint „európai szerző­désről” — december óta folyó tár­gyalások ötödik fordulója. A küldöttségek élén ezúttal is Pablo Benavides, az Európai Kö­zösség Bizottságának illetékes igaz­gatója, illetve Juhász Endre, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezető­je áll. Ezúttal a két fél három tár­gyalási napot irányzott elő, ami ar­ra utal, hogy a legfontosabb témák­ról folyó megbeszélések érdemi sza­kaszba jutottak. Az eddigi fordulókon a politikai és más területeken megvalósítandó együttműködés számos kérdésében értek el haladást. Áprilisban tisztá­zódott, hogy a preambulumban, a szerződés elvi bevezetőjében, emlí­tés történik arról, hogy Magyaror­szág célja a közösséghez való teljes jogú csatlakozás, jóllehet, a közös­ség azt is hangsúlyozza, hogy ez „nem automatikus”. A tizenkettek miniszteri tanácsa áprilisi határoza­tában a szabadkereskedelmi térség megteremtésével kapcsolatos feje­zetekre is új engedményeket ígért a három kelet-közép-európai ország­nak, amellyel az új „európai szerző­désekről” tárgyal. Magyar részről remélik, hogy a mostani ötödik fordulóban sikerül haladást elérni a „nehezebben moz­duló” területeken, vagyis a mező- gazdasági és a textilipari exportle­hetőségeket, az emberek szabad mozgását és a pénzügyi kérdéseket illetően is. Emléktáblát avattak Tiszakécskén. (Fotó: Tóth Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents