Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-25 / 121. szám

PETŐFI NÉPE 1991. május 25., 11. oldal Két évig két keréken Szuper­mezőny a Girón Vasárnap a szardíniái Olbiában rajtol a második legrangosabb profi kerékpáros viadal, a Giro d’Italia mezőnye. Az olasz körverseny 74. kiírásában 20 csapat 180 porfelhő- lovagja vág neki a 21 szakaszból álló, 3723 kilométeres erőpróbá­nak. A résztvevőknek a június 1 fi­ai, milánói célba érkezésig többek között négy hegyiszakaszt és három egyéni indítású időfutamot kell tel­jesíteniük. Az adatok tükrében minden bizonnyal senki sem irigyli a legjobbaktól a kiosztásra kerülő 1,8 millió márkának megfelelő pénzdíjat. Ami az esélyeket illeti, a ..szuper­neveket” felvonultató Girón a ha­zaiaknak sok okuk lesz az örömre, mivel az erőviszonyok kettős olasz párharcot ígérnek Gianni Bugno és Claudio Chiapucci között. Előbbi címvédőként, egyben világranglis­ta-vezetőként áll rajthoz, és olyan bravúrra készül, amire csak a legen­dás Eddy Merckx volt képes. Tud­niillik a belga bajnok tudott csak két egymást követő évben is nyerni. Most hasonlóra készül a 25 éves monzai kerékpáros is. Tavalyi pá­ratlan produkcióját viszont aligha ismétli meg, 1990-ben ugyanis Bug­no rajt—cél győzelmet aratott, azaz a három hét során mindvégig ő vi­selhette az éllovasnak kijáró rózsa­szín trikót. Vetélytársa, a világranglistán őt üldöző Claudio Chiappucci 27 éve­sen ért pályájának eddigi csúcsára. Tavaly a Tour de France-on csak Greg Lemond előzte meg, idén győztesként zárta a klasszikusnak számító Milano—San Remo Világ Kupa-állomást. A két „azzurrón" kívül ugyan­csak a klasszisok számát szaporítja a két évvel ezelőtti bajnok, francia Laurent Fignon, a háromszoros Tour de France-király, az amerikai Greg Lemond (tavaly a Girón csak a 105. lett), valamint a spanyol Ped­ro Delgado. Sötétedésig még egy órát ereszked­tem a hegyről, lassú iramban, mert na­gyon rossz volt az út. Szerencsére a települések a hegynek ezen az oldalán feküdtek. Siralmas látványt nyújthat­tam, ha még a mezítlábas hegyi embe­rek is megsajnáltak, igaz közel voltam a teljes kimerüléshez. Főztek két kan­csó teát és élelemmel is megkínáltak, éjszakára szállást adtak. Reggel arra figyeltem fel, hogy a ház asszonya gyer­mekei haját tetvészi, nem is eredmény­telenül. Gumilabdaként pattantam ki az ágyból, amelyet valamelyik család­tag engedett át éjszakára. Segítségükért nekik ajándékoztam két pólóm, ami itt becses holminak számít. Folytattam a leereszkedést a hegyről, mely inkább örült száguldásnak tűnt. Csak azért kellett megállnom időnként, hogy a fé­kezés miatt görcsben lévő csuklóm és a karom pihentessem. Kathmanduba érkezve, megkeres­tem a főpostát, ahol már várt Feri leve­le. Megkerestem a megadott címen. Mint kiderült, 4 napja járt Kathman- duban. A nepáli—indiai határon kerül­tük el egymást. A határőrök elfelejtet­ték átadni az üzenetét. Lahanban pedig azért vártam hiába, mert 26 kilométer­re a város előtt eltört Feri kerékpárjá­nak hátsó tengelye és busszal tette meg az utat Kathmanduig. Öt napja vagyok Kathmaduban, Nepál fővárosában. A várost még csak most kezdem megismerni, mert az első 3 napon az ágyat nyomtam. Valószínű­leg a hegyen fáztam meg, mikor a nap nagy részében lakatlan területen, erdő­kön vezetett keresztül az utam. Ilyen­kor 170 kilométert is megtettem na­ponta. Kathmanduban az a csodála­tos, hogy reggelente felpattannak az ajtók, s kiderül, hogy mind mögött egy kis üzlet van. Nagyon szép tibeti képek és ruhák kaphatók itt. Sajnos, lehet, hogy hiába tettük meg ezt a nagy kerülőt, mert csak csoporto­kat engednek be Tibetbe, mi ketten pe­dig nem alkotunk csoportot. Telefonál­tunk, kértük, küldjenek telexet Kath­manduba és Pekingbe, talán sikerül meglágyítani a kínai bürokrácia szívét. Ha nem mehetünk Kínába, akkor Ausztráliába folytatjuk utunkat, két­szeresére nyújtva a kenguruk földjén ter­vezett kilométereket. Csalódás lesz. ha nem kapjuk meg a vízumot, és le kell mondanunk Kínáról. A kínai—nepáli határig mindenképpen elmegyek. Fel­kapaszkodom egy darabon a Himaláyá- ba, legalábbis ameddig a bürokrácia en­gedi. Molnár Pál Lapzárta előtt kaptuk a hírt, hogy kerékpárosainkat nem engedték be Kí­nába, ezért Szingapúron keresztül az ausztráliai Pearth-be repülnek, s a ken­guruk földjén folytatják világkörüli út­jukat. Jól menedzselt sakkversenyek Nem mindennapi vállalkozásba fo­gott Nagy László főiskolai docens, a Magyar Sakk Szövetség kelet-európai referense. A sportág elkötelezett híve ugyanis egyéni szervezésbe fogott, és hathatós segítségének köszönhetően a nyáron két rangos sakktornának ad ott­hont Budapest. Június 21. és 23. között a Bolyai Já­nos Katonai Műszaki Főiskola kultúr­termében rendezik a 3. Fabulon- Hun- garoil versenyt. A (scheweningeni rend­szerű) nemzetközi tornára június 20-áig lehet jelentkezni, Elő-pontszám nélküli játékosoknak 4 ezer forint ellenében. A háromnapos viadalon jó lehetőség nyílik arra, hogy a vjlágszövétség, a FI­DE által nem rangsorolt versenyzők nemzetközi értékszámot szerezzenek, hiszen a rendezők kilenc partit garan­tálnak Élő-pontszámos sakkozók ellen. A másik, nyílt tornának a Multicoop a névadója. A (svájci rendszerű) ver­senyt augusztus 21—30. között tartják a Híd szállóban. A szervezők maximum 200 fő fogadására készülnek fel, a neve­zési díj az Élő-pontszámoktól függ. A győztes 15 ezer forintot kap jutalmul, de még a 12. helyezett sem távozik üres kézzel a Multicoop-tornáról, amelyen ugyancsak lehet FIDE-értékszámot szerezni, ráadásul nemzetközi norma teljesítésére is van mód. ÖKÖLVÍVÁS Minden vitás, csak az időpontban teljes az összhang Az exvilágbajnok Mike Tyson mér­kőzése hiába marad el Razor Ruddock ellen, ez még nem jelenti azt, hogy Tyson rögtön kihívhatja a nehézsúlyú világbajnok Evander Holyfieldet—je­lentették be New Yorkban. Az álom­döntőnek nem annyira sportbéli akadá­lya van, mint inkább üzleti. A felek, azaz a két ökölvívó-mérkőzés szervezői ugyanis több kérdésben nem képvisel­nek azonos álláspontot. Ami az egyesített bajnoki döntőért járó pénzösszeget illeti, Holyfield a kö­zel 50 millió dollárnak a kétharmadára tart igényt, míg Tyson 45 százalékot szeretne kézhez kapni. Márpedig ez, Az Inter ragaszkodik játékmesteréhez Az UEFA Kupa-győztes olasz Inter- nazionale labdarúgócsapata egyáltalán nem tervezi, hogy elengedi nemet ide­genlégiósát, a világbajnok Lothar Matthäust, „Nem tárgyalunk arról, hogy az 1993-ig szóló szerződésének le­járta előtt megválunk tőle” — szól a klub közleménye. Az olaszok így rea­gáltak azokra a spanyol sajtóértesülé­sekre, amelyek szerint a Real Madrid szerződtetné a játékost. Egyesek tudni vélték, hogy Raul Mendoza, a Real el­nöke már kapcsolatot is teremtett a kö­zéppályással. — Sem engem, sem jelenlegi csapa­tom elnökét, Pellegrini urat nem keres­ték meg a spanyolok. De ha akarnak, megtalálnak. Profi vagyok, ezért a jö- vőmre kell gondolnom. Azt kell szem előtt tartanom, mi segíti a fejlődésemet — nyilatkozta Matthäus. akárhogy osztanak-szoroznak is, se­hogy sem „jöhet össze”. A WBA és az IBF egyébként úgy rendelkezik, hogy a bajnoknak 75, míg a kihívónak 25 szá­zalékjár, viszont a WBC hajlandó lenne egyezkedni a felekkel. A tv-jogdíjak ügyében is vita van, hiszen mindkét tá­bor más és más partnerekkel kötött megállapodást. A helyszínnel kapcso­latban sincs egyetértés. Tysonék a Las Vegas-i Mirage Hotelnek kötelezték el magukat, míg Holyfieldék New Jersey­be mennének szívesebben. Az időpont az egyetlen lényegi kér­dés, amelyben teljes az összhang. Mind­két világnagyság az októberi, kora no­vemberi dátumot tartja ideálisnak. Órát a palánk fölé! A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) határozata értelmében ősztől új helyen, a palánk felett kell elhelyezni a harminc másodperces támadóidőt mé­rő órát. A változtatás előnye kézenfek­vő: a játékosok az egész akció alatt jól szemmel tarthatják az órát, és a megfe­lelő pillanatban helyet cserélő játékve­zetők számára is egyszerűbb a felpillan­tás, mint a sarokba helyezett szerkezet figyelése. Az újítás premierje a júniusi olaszországi férfi EB-döntőn lesz, de ősztől már valamennyi európai kupa- mérkőzésen kötelező az alkalmazása. Magyarországon egy békési szövetke­zet vállalkozott arra, hogy a kipárná- zott palánkká1 együtt—gyártja a táma­dóidét mérő szerkezetet. A berendezés­re annál is inkább nagy szükség van, mi­vel a magyar szövetség az 1991/92-es bajnokságban az NB I-esek számára mar kötelezővé tette a használatát, a többi osztályban pedig folyamatosan vezetik be. RÖVIDEN • Hétközi NB III-as asztáli- tenisz-csapatbajnoki mérkőzé­sen a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK II. együttese 10:6 arányban nyert a Békés SÉ el­len. A félegyházi győzelmeket Zoltán (4), Rekedt (3), Dinnyés (2) és Francia (1) aratta. A me­gyebeli csapat, nagyszerű telje­sítményt nyújtva, kilenc pont előnnyel végzett a tabella élén, és a bajnokságban mindössze egy alkalommal szenvedett ve­reséget. • Tenisztanfolyam indul Kecskeméten, a Dutép SC- sportpályán (a víztorony mel­lett). Jelentkezni lehet: június 1-jén 8—10-ig, vagy június 3-án 16-tól 19 óráig a Dutép-tenisz- pályán, Szabó Jánosné edzőnél. • A teke NB Il-es osztály­ban 12. helyen végzett Tisza- kécskei VSE csapata június 1- jén Budapesten vív osztályozó mérkőzést az NB II-ben mara­dásért a Szabolcsi Építők együttesével. • Két megyebeli páros is rajthoz áll Győrben, a Lutra Kupa nemzetközi ralisprintvia- dalon. A bajai Vízin, Gönczi kettős Lancia Integrálé gépével, míg a soltvadkerti Garami, Szavolovits duó 323-as Mazdá­jával próbál szerencsét a 293 kilométeres, nyolc gyorsasági szakasszal nehezített erőpró­bán, amelyre 101 nevezés érke­zett. A magyarok mellett csehszlovák, osztrák és német pilóták is rajthoz állnak a va­sárnapi megméretésen, amely egyben az idei rali országos baj­nokság második fordulója lesz. • Megtartották a labdarúgó Magyar Kupa elődöntőinek sorsolását, amelynek érdekessé­ge, hogy a két élvonalbeli csa­pat elkerülte egymást. A Fe­rencváros ellenfele a Paksi Atom, míg a Kazincbarcikáé a Váci Izzó lesz. A május 29-ei első összecsapáson az elöl állók otthonában játszanak, a vissza­vágókra pedig június 12-én ke­rül sor. • Csütörtökön este Prágá­ban játszották a női asztalite­nisz Európa Liga döntőjét, ahol a Bátorfi Csilla, Wirth Gabriel­la, Tóth Krisztina összetételű magyar csapat 7 : 0 arányú, ki­ütéses győzelmet aratott a házi­gazda csehszlovákok felett. Önálló futballklub alakult Baján Megyénk második legna­gyobb városában május 23-án, ■ délután a sportbarátok rendkí­vüli közgyűlést hívtak össze, ahol kimondták az önálló fut­ballklub megalakulását, elfo­gadták az alapszabályt és meg­választották az elnökséget. Bá­nyai József, a Füszért bajai fiók­jának igazgatója, az újonnan alakult Bajai FC elnökségi tagja elmondta, hogy a sportlétesít­mények használati jogáról a vá­rosi önkormányzattal, míg a Vasvári P. utcai klubhelyiséggel kapcsolatban az Alsódunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság veze­tőivel kívánnak tárgyalni. A kilenctagú elnökség amelyben vállalati és intéz­ményvezetők, valamint vállal­kozók egyaránt helyet kaptak május 27-én, hétfőn választ­ja meg tagjai közül az egyes tisztségviselőket. Az új klub 1991. július l-jével kezdi meg működését, így az 1991/92-es bajnokságban a labdarúgók már a Bajai FC színeiben fut­nak ki a pályára. Lewis „megúszta” Houstonban befejeződött a bírósági tárgyalás a hatszoros olimpiai bajnok Carl Lewis ügyében. Mint ismeretes, a 29 éves amerikai atlétát január 11-én ittas vezetés vádjával előállitották, amikor Audi kocsijával a járdaszegély­nek rohant. Az óvadék ellenében elengedett vi­lághírű sportoló ügyében, háromnapos tárgyalás után, csütörtökön hirdetett ítéletet az öt nőből és egy férfiból álló bíróság. Lewis „megúszta” az ominó­zusesetet. hiszen az esküdtek tisztázták a( vád alól és felmentették őt, annak ellenére, hogy a letartóztatáskor elvég­zett vérvizsgálat a megengedettnél két­század százalékkal több alkoholt mu­tatott ki szervezetében. A tárgyaláson Lewis azt vallotta, hogy józan volt, a barátaival töltött estén csak két köny- nyű italt fogyasztott, így autójának „ámokfutását" műszaki hiba idézte elő. A kaskantyúi tájfutó világbajnokságra készül Álmatlanság ellen éjszakai pontvadászat A sportág története a múlt szá­zad nyolcvanas éveinek Skandiná­viájába nyúlik vissza, ahol terep­versenyekkel kezdődött a sportsze­rű tájékozódási futás. A lényeg: a tájfutók a verseny rajtja előtt ke­zükbe nyomott térképpel, vala­mint egy tájoló segítségével szép sorban felkeresik a tereppontokat, a meglelt bójánál bélyegeznek vagy lyukasztanak, és az egész gyűjteménnyel együtt igyekeznek mihamarabb a célba. A tájékozódási futás egyik legte­hetségesebb megyénkbeli képvise­lője Dénes Zoltán, a Kalocsai SE 19 éves versenyzője, aki a két héttel ezelőtti, Szentendre térségében megrendezett hosszútávfutó orszá­gos bajnokságon kategóiájában (F 19 A) az ötödik helyet szerezte meg. — Hogyan lesz egy fiúból éppen tájfutó, amikor annyi más, kevésbé kemény, fizikai és szellemi képessé­geket igénybe vevő sportágat is vá­laszthatna ? — Öt évvel ezelőtt, amikor a kiskőrösi gimnáziumba kerültem, Rideg László tanár úr az egyik osz­tálytársammal együtt elvitt ben­nünket egy tájfutó versenyre. Meg­tetszett a dolog, futni egyébként is szerettem, de tudtam, hogy atléta soha nem lesz belőlem. Néhány hónapos edzés után, 1987 őszén az első versenyemet mindjárt meg- nyertem.- Aztán teljesítettem az if­júsági bronz- és aranyjelvényes szintet. Az első nemzetközi viada­lom az 1989-es Hungária Kupa volt, ahol a juniorok között a ne­gyedik helyen értem célba. Tavaly ötödik lettem az egyéni országos bajnokságon, és tizenkettedik az országos ranglistán. — Lakóhelyén van olyan terep, ahol gyakorolva később a legjob- bakkal is fel lehet venni a versenyt? — Kaskantyú környékén, ahol lakom, csak sík terep van, így a hegyi versenyekre elég nehéz felké­szülni. Saját edzésterv alapján, fü­ves talajon, heti átlagban 70—100 kilométert futok. Ha lehetséges, je­lentősebb viadalok előtt edzőtá­borba megyek, mivel a tájfutás technikai részét csak ott tudom fej­leszteni. — Milyen hosszúak az egyes ver­senyek ? — Ez kategóriánként változó. A legrövidebb pálya 2-3 km, vi­szont a hosszútávfutó országos bajnokságon 16,5 km-t kellett tel­• Dénes Zoltán, a Kalocsai SE versenyzője az ellenőrző bójánál. jesítenem, amelyet 850 méter szint- különbséggel „fűszereztek”. — Járt már Skandináviáiban? — Óriási élmény volt, amikor tavaly Göteborg környékén, 25 ezer sportolóval együtt, részt ve­hettem a sportág legnagyobb via­dalán. — Milyen versenyen indul a kö­zeljövőben ? — Szeretnék a hónap végi, Len­gyel Nagydíj elnevezésű válogatón jól szerepelni, és bekerülni a júliu­si, Berlinben megrendezésre kerülő junior világbajnokságra utazó vá­logatottba. Közben e hét végén in­dulok egy soproni éjszakai tájfutó versenyen. — Éjjel, amikor több kilométeres körzetben legföljebb a szentjános­bogarak világítanak, meglódulhat az ember fantáziája. Minden neszre összerezzenve hogyan lehet a sötét­ben tájékozódni? — Kell hozzá egy jó, homlokra erősíthető lámpa, aztán térkép a kézbe, és kezdődhet a verseny. A zörejekkel nem érdemes foglal­kozni, aki pedig eltéved, azt reggel úgyis megkeresik. Emlékszem, ta­valy szintén azon a környéken ren­deztek éjszakai pontvadászatot. Az egyik versenyző egy fényforrást látott, amiről azt hitte, hogy egy kivilágított ellenőrző pont. Ment, ment felé — és mivel a vasfüggönyt akkorra már lebontották — nem­sokára egy osztrák faluban találta magát. Visszafelé nem volt könnyű az esetet a határon kimagyarázni. — sze — Megyénk atlétái helytálltak Itáliában A hármas viadal a nyáron Kecskeméten folytatódik Amikor Mantovában az első közös étkezéskor a Hotel Guemieri főpincére megtudta, hogy magyar csapattal van dolga, egyből sorolni kezdte az általa egykoron istenként tisztelt neveket: „Puszkász, Kocsis, Hidegkúti”. Lelke­sedése azonban hamar alábbhagyott, amint megtudta, hogy a kis magyar csapat nem a labdarúgást, hanem az atlétikát képviseli. A főpincér sportsze- retete azonban nem ragadt le a focinál, néhány nap után már lelkesen érdeklő­dött a kis atléták eredményei után is. amelyek miatt a két csapatversenyt kö­vetően nem volt okuk a magyaroknak szégyenkezni. — Hogyan jött létre ez a túra? kérdeztem Grosán Pált, a küldöttség vezetőjét, a KSC atlétikai szakosztá­lyának vezetőedzőjét. A Bács-Kiskun Megyei Sporthi­vatal és Mantova tartomány között ki­alakult szoros baráti kapcsolat révén kaptunk egy meghívást, mely szerint megyénk serdülő atlétaválogatottját vendégül látnák Olaszországban, két csapattalálkozóra. Megyénk fiataljai az elmúlt két évben kiemelkedően sze­repeltek a magyar bajnokságokon, így a felkínált lehetőség, úgy érzem, nem érdemtelenül érte őket. A csábító lehe­tőség egyben gondot is jelentett, hiszen a serdülő korosztály versenyeit anyagi­lag eddig sem támogatta a sportveze­tés, ezért a szülőkhöz kellett fordul­nunk. Szerencsére, megértőknek bizo­nyultak, és segítségükkel, valamint a KSC autóbuszával amit kedvezmé­nyesen adtak ide lehetővé vált, hogy 31 diák atléta elutazzon 5 napra Man- továba. — Hogyan szerepelt a küldöttség? A gyerekek képességeikhez mérten helytálltak. A csapatgyőzelmet az a spa­nyol gárda szerezte meg, amelynek ver­senyzői a jövő évi olimpia színhelyéről, Barcelonából és környékéről érkeztek és a futószámokban szinte verhetetlenek­nek bizonyultak. Mi főleg az ügyességi számokban szerepeltünk jól, és ennek köszönhetően megelőztük a házigazda Mantova tartomány válogatottját. • Spanyol—olasz —magyar sportbarátság, amúgy mackósán, sűlylökő módra. • Mint a legtöbb futószámot, a 110 méteres gátfutást is a spanyolok nyerték. Középütt, fehér mezben, a kiskunfélegy házi Cseklye Sándor igy ekszik velük lépést tartani. — Kik voltak a csapat „húzóembe­rei”? — Versenyzőink 14 alkalommal ér­tek el egyéni csúcsot, de még ez is kevés volt a végső csapatsikerhez. A legered­ményesebb magyar versenyző Farkas Tibor lett, aki megnyerte a diszkoszve­tést, a súlylökésben pedig második he­lyen végzett. Jól szerepelt a súlylökő Laczkó Melinda is, említést érdemel még Farkas Gabriella 800 méteren elért 2:19,6 perces és Nagy Annamária 15,2 mp-cs ideje a 100 méteres gátfutás­ban. — Lesz-e folytatása a hármas viadal­nak? — Tárgyalunk a túra szervezőjével, Stefano Benedetti úrral. Ha közös ne­vezőre jutunk, akkor július elején Kecs­keméten, a Széktói stadionban nívós hármas viadalra kerülhet sor, ahol a harmadik gárda a német Giessen együttese lenne. F. T. • Három fiatalember őrültségnek tűnő vállalkozásba kezdett. A Helvécián élő Szakolczai József és Molnár Pál, valamint a budapesti Maráz Ferenc elhatározták, hogy körbekerékpározzák a Földet. Az útiterv szerint 60 ezer kilométer megtétele után, 1992-ben érkeznek majd Barcelonába, a nyári olimpiai játékokra. Az expedíció 1990. szeptember 10-én vágott neki a nagyvilágnak. Hármójuk közül Szakolczai Józsefet Törökországban baleset érte, ezért haza kellett jönnie, két társa azonban jelenleg is Indiában kerekezik, onnan küldték a beszámolójukat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents