Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-24 / 120. szám

1 2. oldal, 1991. május 24. PETŐFI NÉPE ünnepi kormányülés (Folytatás az 1. oldalról) JESZENSZKY MOSZKVAI MERLEGE Közelebb, mint bármikor (Folytatás az I. oldalról) dolgozva kerül az Országgyűlés elé. Az adatok szerint a bevételek 640 milliárd 897 millió forinttal, a kiadások 642 milliárd 266 forinttal zárultak, tehát a költségvetési hiány kisebb, mint 1,4 milliárd forint. A gazdaság GDP-ben, vagyis a bruttó nemzeti termékben ki­fejezett reálértéke 4,5 százalékkal csök­kent, az egy főre jutó reáljövedelem 2-3 százalékkal, a lakossági fogyasztás 4 százalékkal esett vissza. Az infláció fel­gyorsult, a fogyasztói árindex tavaly 29 Göncz Árpádot fogadta Bush elnök Nagy tisztelettel adózunk annak, amit Magyarország tesz, az ország nagyszerű, drámai útjának a de­mokrácia, a szabad piacgazdaság felé jelentette ki csütörtökön, az MTI tudósítójának kérdésére George Bush. Az amerikai elnök akkor nyilatkozott, amikor a Fehér Házban levő ovális irodájában fo­gadta Göncz Árpádot. Nagy örömé­re szolgál, hogy ismét a Fehér Ház­ban üdvözölheti a magyar államel­nököt tette hozzá Bush. A mintegy 40 perces találkozón jelen volt Brent Scrowcoft nemzet- biztonsági tanácsadó, John Sunnu- nu kabinetfőnök, valamint Bollobás Enikő, a washingtoni magyar nagy- követség ideiglenes ügyvivője.- Magyarország és a közép­európai helyzet állt megbeszélése­ink előterében — jelentette ki a tár­gyalások után a sajtónak Göncz Árpád, akit nagy érdeklődéssel fag­gattak az amerikai újságírók, tv- riporterek. Bush elnök megígérte, hogy ezután is segítik a magyar fej­lődést mindenütt, ahol erre lehető­ség van. így — többek között — megvizsgálják a kérést, hogy von­ják be a magyar élelmiszer-felesle­geket a Szovjetunióba irányuló ter­vezett szállításokba. Göncz Árpád egyébként hangsúlyozta: nem kért segélyeket, nem akarjuk az ameri­kai adófizetők pénzét, hanem Bush elnök igen sokat ígérő erkölcsi tá­mogatását. Felmerült többek között Jugo­szlávia helyzete is. A magyar elnök ezzel kapcsolatban felvetette: távo­labbi beruházók a szomszédban le­vő válságot ránk is vonatkoztatják, holott a bizonytalan kelet-európai helyzetben Magyarország változat­lanul a stabilitás bástyája. Bush el­nök megbeszélésükön hangoztatta, hogy továbbra is nyomatékosan bátorítja majd a magántőkét, a bankokat a magyarországi beruhá­zásokra — közölte Göncz Árpád. százalékkal, a termelői pedig 24 száza­lékkal emelkedett. Ezt követően a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról tárgyalt a kormány. A tervezet egyik fon­tos pontja az, hogy a társadalombiztosítás és az állami szociálpolitika már jövőre kü­lönválik. Jövő év elején elvileg elképzelhe­tő lesz a biztosítási ágak—anyugdíj-, a be­teg- és a balesetbiztosítás — különválasz­tása. A tervezett nyugdíjrendszerfix össze­gű alapnyugdíjat biztosít, ehhezjárul majd a szolgálati időnek és a keresetnek megfe­lelő kiegészítés. Az MSZOSZ levele az Európai Parlamenthez A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Magyarország adósságállo­mányának kérdéskörében levélben for­dult az Európai Parlamenthez. A levél­ben — amelyet az Országos Sajtószol­gálat útján nyilvánosságra hoztak — a többi között rámutatnak: azt kell ta­pasztalniuk, hogy a fejlett világ jóval kevesebb segítséget nyújt Magyaror­szágnak, mint amennyit sejteni enge­dett a politikai rendszerváltás előtt. Magyarország nyomasztó adósságter- hei közepette önmaga erejéből nem, vagy csak súlyos társadalmi konfliktu­sok, elszegényedés árán képes súlyos helyzetéből kilábalni. E konfliktusok a térség valamennyi országára jellemző­ek lehetnek. Az MSZOSZ nem az adós­ságok elengedését kéri, bár véleményük szerint nemcsak a hitelfelvevő, de a hi­telnyújtó is tartozik felelősséggel a kia­lakult helyzetért. Ennek a szellemében a 24 fejlett ipari ország kormánya te­hetne lépéseket a terhek nagyságának mérséklése és a jobb időbeli elosztás érdekében. A szövetség véleménye sze­rint ezt reálisan elvárhatnánk, hogy gazdasági eszközökkel, a még meglévő védővámok lebontásával, a mennyiségi korlátozások megszüntetésével segít­sék elő a magyar gazdaság talpra állítá­sát. Ezért arra kérték az Európai Parla­ment tisztségviselőit: ösztönözzék és segítsék elő, hogy e kérdésekről — a szakszervezetek bevonásával — érdemi konzultációk kezdődjenek a különbö­ző nemzetközi, illetve európai pénz­ügyi, gazdasági szervezetekkel. (MTI) „Pillanatnyilag a létünkért küzdünk, de akkor sem mondhatunk le a távlati fejlesztési tervekről” — hangzott el csütörtökön Budapesten a professzo­rok házában. A magyar rektori konfe­rencián — egyebek között — a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetét, vala­mint modernizációjának és hálózatfej­lesztésének feladatait tekintették át. Az egyetemek, felsőoktatási intéz­mények pénzügyi helyzete aggodalom­ra ad okot, erre fel kell hívni a kor­súlyozta: Magyarország nem pusztán orientációt kíván váltani, hanem ki­egyensúlyozott viszonyra törekszik a világ országaival. A mostani moszkvai eszmecserék lé­nyegében az eddigi államközi érintke­zések „hasznos kiegészítését” jelentik. A magyar miniszter hozzátette, hogy bizalmi viszony alakult ki a szovjet és a magyar fél között, és ennek fontos eleme volt a szovjet fővárosban tartott külügyminiszteri tájékoztató. Az eszmecseréről szólva Jeszenszky beszámolt arról, hogy szovjet kollégája kifejtette: a magyar tapasztalatok, a magyar példa azt bizonyítja, hogy a kelet-európai térség országai helyes irányban haladnak, s a szovjet pereszt­rojka is ezeket a célokat követi. Szovjet részről külön is megemlítet­ték: nagyra értékelik azt a politikát, amelyet Magyarország a központ, te­hát a Szovjetunió mint egész, és a szov­jet köztársaságok irányában folytat. A magyar diplomácia irányítója saj­tóértekezletén a többi között kijelentet­te, hogy a magyarországi szovjet csa­patkivonás lényegében befejezett tény­nek tekinthető. Mindkét részről egyet­értés mutatkozik abban, hogy az ezzel összefüggő elszámolási megállapodást (Folytatás az I. oldalról) megüresedett, úgynevezett Homokbá­nya 56 hektáros területén több, e célra használható ingatlan van. Ide költözik a tanítóképző is, melynek jelenlegi épü­letét visszaigényli az egyház. — A mai árakon számolva, terveik szerint mennyi pénzbe kerül ennek az egyetemnek a kialakítása? Több mint egymilliárd forintba, az épületeken felül, amiket a város e célra átenged. De tegyük hozzá, hogy az universitas teljes kiépítéséhez csak­nem tíz év szükséges. — Még egy évtizedre elosztva is túl nagynak tűnik ez az összeg. — Számítunk az illetékes tárcák segít­ségére, s különböző hitelekkel, alapítvá­nyokkal, pályázatokkal igyekszünk megteremteni a gazdasági feltételeket. Ami nagyon kemény szervezőmunkát igényel, ez kétségtelen. De ezt vállalni kell. Mert meggyőződésem, hogy haezek az intézmények nem szövetkeznek, ak­mány figyelmét is, mert a továbbiakban ez komoly politikai feszültség forrása is lehet, ősszel a felsőoktatási intézmé­nyekben akár rendkívüli állapot beveze­tésére is sor kerülhet — hangsúlyozták a rektori konferencia résztvevői. A rektori konferencián jelen volt a Világbank képviselője, Ralph W. Har- bison — a Világbank emberi erőforrá­sokkal foglalkozó európai osztályának vezetője —, aki segítséget ígért a problé­mák megoldásához. alá kell írni, s mint Jeszenszky hozzá­tette, ehhez meg is van a lehetőség. Az új magyar—szovjet államközi szerződésre vonatkozó kérdés kapcsán a magyar miniszter közölte: — Nem nézeteltérések akadályozzák a szerző­dés megkötését, hanem elsősorban ar­ról van szó, hogy egy új diplomáciai korszak nyitányát éljük. Hozzáfűzte, hogy Magyarország egy sor más országgal is hasonló egyezmé­nyekre készül, s fontosnak tartja, hogy ezen okmányok között valamiféle össz­hang legyen. Jeszenszky ezzel együtt megerősítette, hogy Magyarország nem kíván belépni a NATO-ba, s külön is hangsúlyozta, hogy a magyar szov­jet szerződés lényegesen különbözni fog a nemrégiben aláírt szovjet—ro­mán szerződéstől. Gazdasági kérdéseket érintve a ma­gyar külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a problémák okai nem politikai jellegűek, s ezt megerősítették szovjet részről is. Szavai szerint a kétoldalú kereskedelemben a valutahiány miatt fontos szerep juthat az árucserén ala­puló barter ügyleteknek. Jeszenszky Géza magyar külügymi­niszter kétnapos moszkvai látogatását befejezve csütörtökön a késő délutáni órákban a szovjet fővárosból Rómába utazott. kor a jövőben nem tudnak védekezni a pi­acgazdaság kényszerítő erőivel szemben, vagyis nem maradnak életképesek. — Külön egyesület és kuratórium szerveződött a kecskeméti Közép-euró­pai Egyetem megvalósítására, amit a Rudolf laktanya területén terveznek ki­alakítani. Az universitas azzal szemben, azzal konkurálva — az erőfeszítéseket jelentősen megosztva — jön létre? — Nem. De az is nyilvánvaló, hogy a Közép-európai Egyetem nem tud megvalósulni az eredeti elképzelések szerinti ütemben, hiszen hatalmas vál­lalkozásról van szó, amihez rengeteg pénz kell. De ha ez a két gondolat talál­kozna végre, akkor a lehetőségek mindkét elképzelés tekintetében elő­nyösen megváltozhatnának. Az univer­sitas létrehozására most nagyobb esély mutatkozik, és arra épülve, azzal össze­fonódva közép-európai méretűvé nö­vekedhetne idővel, véleményem sze­rint. Koloh Elek Botos Katalin a bankprívatizáfásról — A kormány tervbe vette ugyan a magyar bankok privatizálását, de ez nem vihető keresztül oly gyorsan — közölte dr. Botos Katalin tárca nélküli miniszter Bécsben. Bár világos elképzelések vannak már például arról, hogy a bankok többségé­nek magyar, ha nem is feltétlenül álla­mi tulajdonban kell maradniok. a kere­tek még tisztázatlanok. Magyarország hamarosan modern, nyugati mércével mérve is megfelelő banktörvényt léptet életbe. Anyagi csőd előtt a felsőoktatási intézmények Tervek a Kecskeméti Universitasról ERDÉLYI ANYA, HOLLAND APA Keressük a gyermektolvajt (Folytatás az 1. oldalról) A kisgazdapárt támogatja az Expót A Független Kisgazdapárt szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján Oláh Sándor főtitkár kifej tette, hogy pártja az új feltételek mellett is fontosnak és szük­ségesnek tartja az Expo megrendezését, amelyet egyrészt egy evvel később, más­részt a vidék arányos részvétele mellett kellene vállalnia Magyarországnak. Ugyanakkor óvott attól a hiú remény­től, hogy a Bécsbcn jelentkező tőke automatikusan áthozható Budapestre. A főtitkár ezenkívül sajnálatosnak nevezte, hogy a hatpárti tárgyalások gyors beindítását részletkérdések, „ne­vetséges akadékoskodások” gátolják. Kétségesnek nevezte, hogy minden fél­nek őszinte a tárgyalási szándéka Egy újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy ezt részben az MDF-re is értette. Ä kisgazdák ismertették a párt állás­pontját arról, hogy az SZDSZ és a Fi­desz az egyházi ingatlanok visszaadását össze kívánja kötni az egyház teljes gaz­dasági szuverenitásának megteremtésé­vel. Ä kisgazdák megítélése szerint erre sem az állam, sem az egyház, sem pedig a társadalom még nincs felkészülve. Maguk az egyházak sem tudják meg­ítélni, hogy a „beüzemeltetésre”, illetve a fenntartásra mennyi pénzre van szük­ségük. Ugyanakkor az FKgP elvileg egyetért az egyház és az állam szétvá­lasztásával, de ezt ebben a törvényben nem tartja megvalósíthatónak. Új fordulat történt a Györgyi Árpád által a kisgazdapárt ellen kezdeménye­zett perben: a felek közös kérelmet ter­jesztenek elő annak érdekében, hogy a Fővárosi Bíróság rendelje el az eljárás szüneteltetését, ugyanis biztosítva lát­szik, hogy a párt a vitás kérdéseket ön­maga is meg tudja oldani. (MTI) Az MSZP a titkosügynökök listájáról val, akihez szeptemberben Romániá­ból a hollandiai Frynheuvelbe költö­zött. Kislányuk, Hanna, 1990. június 4-én született meg. Négy és fél hónapos volt a gyerek, amikor a család Magyarországon ke­resztül Romániába utazott, az asszony szüleihez. Oda azonban már nem érkeztek meg: a férfi a határtól 20 kilométerre egy kitérő utat választott Lipova felé. Este nyolc-kilenc óra volt. Egy elha­gyatott helyen megállította az autót és megkérte a feleségét: szálljon ki és néz­ze meg a hátsó kereket, mert valami baj van. Az asszony gyanútlanul a kocsi mögé ment, mire a férfi gázt adott és elhajtott - vissza Magyarország felé. Simon Mária pedig ott maradt útlevél és pénz nélkül az út szélén. Rengeteg utánjárás után sikerült pa­pírokat szereznie, és visszaérnie Hol­landiába. A nyelvet nem tudja, állása nincs, s lassan már reménye sem ma­rad. Hiába fordult a helyi rendőrség­hez, az Interpolhoz, az Igazságügyi Mi­nisztériumhoz, azóta sem találják sem a férjét, sem a gyermekét. A nagykövetségen keresztül megke­reste a magyar hatóságokat is, mert úgy tudja, hogy férje a kicsivel vissza­tért Magyarországra. Valószínű, hogy itt élő közeli rokonai (féltestvérei élnek Szekszárdon és Szegeden) is segítettek- segítenek neki a gyerek fejtegetésében. A kislány már majdnem egyéves — hét hónapja tűnt el nyomtalanul édesanyja szeme elől. Az asszony azóta semmit sem tud róla. Végső kétségbeesésében fordul most a sajtó nyilvánosságához, hátha jelentkezik valaki, aki ismeri fér­jét, vagy tud valamit a kislányról. Nem tétlenkedik természetesen a rendőrség sem. Dr. Major Jolán, az • A tolvaj apa, akit az Interpol is keres. Interpol magyarországi irodájának munkatársa elmondta: Hágából keres­ték meg őket, hogy segítsenek megta­lálni a gyereket. Ók azonban csak köz­vetítő szerepet játszanak a magyar és a külföldi hatóságok között, és tartózko­dási hely megállapítását kérhetik. Ez pedig meg is történt: kiderítették, hogy azokon a címeken, amelyeket az anya megadott mint lehetséges tartózkodási helyüket, sem a férj, sem a kislány nem található. Továbbra is valószínűnek látszik azonban, hogy Zorándy László Attila és a kicsi Hanna itt van Ma­gyarországon. De hol? Ennek kideríté­séhez kéri az ország segítségét egy elke­seredett édesanya. Medgyesi Csilla (ATLANTIC SAJTÓSZOLGÁLAT) — A Magyar Szocialista Párt elnök­sége továbbra is azon az állásponton van, hogy a vállalkozási alapon meg­rendezendő világkiállítás jól szolgálná az ország érdekeit. Az ügyvezető alelnök a tegnapi saj­tótájékoztatón a szovjet csapatok júni­us 30-ai kivonulásával kapcsolatban is kifejtette a párt álláspontját. Mint mondotta: az MSZP üdvözli a történel­mi tényt, hogy 47 év után az ország területén nem fognak külföldi csapatok tartózkodni. Hozzátette azonban azt is, hogy nem lenne kívánatos, ha az esemény együtt járna egy szomszédos ország népei elle­ni hangulatkeltéssel, mert az nem szol­gálná hazánk érdekét. A sajtótájékoztatón a Belügyminisz­térium egykori titkosügynök-listájával kapcsolatos törvénytervezetről Tóth András ügyvivő ismertette az elnökség véleményét. A testület álláspontját tol­mácsolva kijelentette: a javaslat nem szolgálja a politikai, közéleti tisztaság előmozdulását, rafinált módon demok­ráciaellenes, és a jogállam elleni intéz­kedések sorozatát tartalmazza. Lénye­gében az erkölcsi kényszer eszközével élve nem veszi figyelembe a törvény által fenyegetettek emberi jogait. A ja­vaslat egyértelműen kormányzati, poli­tikai célokat szolgál, bevezetve a törvé­nyesített zsarolás intézményét. Az el­nökség egyebek főzött magát a kiindu­lási pontot, az „adatbázist” kifogásol­ja, s hibásnak tartja az eljárási rendre tett javaslatot. MUNKATÁRSIUNK jelenti AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL Amerika 2000-ben Hogy Amerika milyen lesz 2000-ben, alig kilenc év múltán, csak sejthető: még kényelmesebb, még gazdagabb. De vajon képzettebb is? Bush elnök éppen ezt szeret­né, és ezért küldte át a Capitoliumba „Amerika 2000-ben” című programját. A képzés teljes átalakítását szeretné elérni — inkább helyi, mint szövetségi pénzekből — méghozzá nem holnap, hanem a holnapután igényeit szem előtt tartva. Áz amerikaiak egyébként, amilyen büszkék arra, hogy általában mindenhez a legjobban értenek és mindent a legjobban csinálnak, egy most nyilvánosságra hozott fölmérésben úgy látják, az európai iskolák mégiscsak hatékonyabbak, különösen az angoloké. Az átlagos amerikai tanuló naponta és minden tárgyból ír dolgozatot, azaz, kitölt egy tesztlapot, kiválasztva a helyes megoldást. Bush elnök reformja a számítógép még szélesebb körű alkalmazását irányozza elő — be is mutatták azt az osztálytermet, amely inkább hasonlít egy tudományos laboratóriumra, mint aprócska elsősök máso­dik otthonára. Márpedig éppen az: itt ismerkednek meg mindennel, ami fontos. A kreativitás a leglényegesebb, húzta alá a program egyik kiötlője, s be is mutatta, amint kisgyerekek olyan trükköket képesek néhány órás tanulás után művelni számí­tógépeikkel — míg el nem felejtem, az iskolapadok nagy teljesítményű komputerek konzoljai —, amilyeneket a felnőttek legtöbbször el sem tudnak képzelni. Maga Bush a program bemutatásának napján személyesen is ellátogatott egy iskolába, ahol saját kezűleg — villámgyorsan, tíz ujjal — begépelte a számítógépbe: „Azért akartam elnök lenni, hogy népemet segíthessem”. Az Amerika 2000-ben program, úgy látszik a nép fölemelésére szolgál. Amerikai módra. Ballai József EZ TÖRTÉNf A VILÁGBAN Iliescu szerint az erdélyi magyarok románok Romániai magyar egyházi vezetőket fogadott kedden Ion Iliescu rumán államfő. A találkozó fő témáját az egyházi méltóságoknak május elején az elnök­höz intézett levelében felvetett kérdések adták. Sürgették az egyházakat erkölcsi és anyagi jogaikba visszahelyező vallásfelekezeti és vallásszabadsá­gi törvény napirendre tűzését a parlamentben. Sérelmezték az alkotmány- tervezetnek a nemzetiségek jogait, különösen az anyanyelvi oktatáshoz való jogot csorbító antidemokratikus cikkelyeit. A keddi találkozón nem sikerült előrelépni. Oktatási kérdésekről szólva Iliescu elnök úgy vélte, hogy az önálló anyanyelvi iskola szeparatizmus. A beszélgetés során utalt az Egyesült Államokra, ahol a bevándorlók, bármilyen származásúak is legyenek, amerikainak vallják magukat. Értet­lenségét fejezte ki amiatt, hogy a magyar kisebbség miért nem tartja magát hasonlóképpen románnak. Áz államelnök nem értett egyet többek között a Tőkés László püspök állal elmondottakkal, hogy Romániában az elmúlt 70 évben ha kisebo-nagyobb mértékben is, de állandóan érvényesült az erőszakos elnemzetlenités folyamata. Kohl hitet tett Helmuth Kohl német kancellár csütörtökön hitet tett a kelet-európai országok közös piaci tagsága mellett. — Az olyan országok számára, mint Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország, az Európába való hazatérés része kell legyen, hogy az EK nem csapja orrukra az ajtót, amikor majd politikailag és gazdaságilag alkalmasak lesznek a tagságra mondta a német kancellár Skócia főváro­sában, az edinburgh-i egyetemen, díszdoktori oklevelének átvételekor. — Ha Közép-Kelet es Délkelet-Európában leállna a reformfolyamat, végzetes következményekkel járna mindenkire Európában figyelmezte­tett Kohl. Hozzátette: meggyőződése szerint Mihail Gorbacsov folytatja az „új gondolkodás” politikáját és továbbra is együttműködik a külpolitikában. Kohl leszögezte: Nyugat célja nem lehet a’Szovjetunió felbomlása. — Ennek elősegítése őrültség lenne a részünkről — mondta. Moiszejev: az amerikaiak nem készültek a tárgyalásokra Nehéz, de hasznos tárgyalásokat folytattunk; azt hiszem, a távlatok reményre adnak okot — jelentette ki Mihail Moiszejev tábornok, szovjet vezérkari főnök amerikai látogatása befejeztével a TÄSZSZ tudósítójának adott csütörtöki interjújában. A tárgyalások főként az európai hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentéséről Párizsban, 1990. november 19-én aláírt megállapodás körüli nézeteltérések megoldására összpontosultak. Terítékre került az atom- és kozmikus fegyverekre vonatkozó szovjet—amerikai tárgyalások ügye, valamint a leszereléssel kapcsolatos egyéb kérdések is. Mihail Moiszejev azt is megjegyezte, hogy a szovjet küldöttség készen állt a leszerelési folyamattal összefüggő kérdések teljes körének megvitatá­sára, s megvolt az ehhez szükséges széles körű felhatalmazása is. Az ameri­kai fél azonban az előzetes megállapodás ellenére sajnálatos módon nem készült fel egy ilyen alapos tárgyalásra — állapította meg végezetül a szovjet vezérkari főnök. A szovjet hadsereg 1992-ben vonul ki Mongóliából A Mongóliában állomásozó szovjet csapatok kivonásának irányítója szerdán Ulánbátorban tartott sajtókonferenciáján úgy nyilatkozott, hogy gyakorlatilag még ebben az évben végetér a csapatkivonás. Vagyiszláv Mezun tábornok tájékoztatása szerint a jövő esztendőben már csak a haditechnika, lőszer és egyéb hadianyagok elszállításáról gon­doskodó alakulatok maradnak Mongóliában, és várhatólag 1992 szeptem­ber—októberében ők is elhagyják az országot. A tábornok az újságírók előtt elismerte, hogy a szovjet csapatok hadgya­korlataik során jelentős környezeti károkat okoztak Mongóliának, és azt sem tagadta: tároltak nukleáris töltet nélkül atomfegyvereket az országban. Amikor annak idején a szovjet és a mongol kormány megállapodást kötött a szovjet csapatok mongoljai állomásoztatásáról, az ulánbátori vezetés egyetlen feltételül azt szabta, hogy ne legyenek tömegpusztító fegyverek az ország területén, és ez a feltétel mindvégig teljesült — hangsú­lyozta Mezun. A J

Next

/
Thumbnails
Contents