Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-22 / 118. szám
1 6. oldal, 1991. május 22. PETŐFI NÉPE 0 0 0 A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Szemléletváltás a nyersanyagkutatásban Azon a kérdésen, hogy Magyarország ásványkincsekben szegénynek vagy közepesen ellátottnak tekinthető, lehet vitatkozni. Bármi is legyen azonban a végkövetkeztetés, mit sem változtat azon a tényen, hogy azzal az ásványvagyonnal kell gazdálkodnunk, amink van. s jólétünk elsősorban azon múlik, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi javakkal miként gazdálkodunk. Hazánk földtani felmértsé- ge már elérte azt a fokot, hogy tisztában legyünk vele: nagy csodákat, hatalmas olajmezőket, vagy jelentős ércmezők felfedezését nem remélhetjük a kutatástól. Várható ugyanakkor, hogy a nyílt piacgazdaságban bizonyos nyers- anyagárak (bauxit, szén) értéke csökken. más haszonanyagoké (termálvíz, építőanyagok) viszont emelkedik. Társadalmi-gazdasági rendszerünk átalakítása közepette azonban számba kell venni, hogy érintik e változások a földtani kutatásokat, sez miként befolyásolja az egész ország gazdasági életét. Erről tájékoztatott dr. Komlóssy György, a Központi Földtani Hivatal újonnan kinevezett elnöke, korábban maga is gyakorló geológus. Magyarországon a földtani kutatások két főirányban folynak. Egyrészt az iparban a bányavállalatoknál, a szén. a szénhidrogének, ércek stb. kutatásában, másrészt az erre szakosodott intézmények révén földtani alapkutatások formájában, ez utóbbiak állami költségvetésből. E két főirány a múltban pénzügyileg kissé összemosódott, mert némely iparvállalatok állami pénzen is végeztek nyersanyagkutatást. Ez a jövőben jobban szétválik, annál is inkább, mert a gazdaságnak ezen a területén is megjelenik a magánszektor, a külföldi tőke. A kutatásnak és a kitermelésnek már a közeli jövőtől egy koncepciós törvény ad keretet. Napjainkban az Országgyűlés éppen az ezzel kapcsolatos kérdéseket tárgyalja. A hazai nyersanyagkészlet a nemzeti vagyon része, amelynek kitermelési joga és az ezzel járó haszon az államot illeti meg. Mivel azonban az állam e téren nem mindig „jó gazda”, bizonyos szerződéses keretek közt lemond az ásványkincs-kitermelés jogáról. Az érdeklődő külföldi cégeket mindeddig az tartotta vissza, hogy a megfelelő koncessziós törvény hiányában nem érezhették biztonságban a befektetéseiket. Ez a helyzet várhatóan rövid időn belül megfordul. A közvéleményt is évek óta élénken foglalkoztatja a kérdés, mi lesz a recski rézércvagyonnal, hiszen ismeretes. hogy a bánya évek óta százmilliókat emészt fel állagmegóvás címén, miközben egyetlen gramm ércet nem termeltek ki belőle. Több külföldi cég is érdeklődik iránta, s ezt csak fokozza az, hogy az érckészletben némi aranykoncentrációt is találtak. Ugyancsak néhány hónapon belül eldőlhet a bezárással fenyegetett mecseki uránércbánya sorsa. Iránta egy ír cég mutat érdeklődést. Az uránbányászatban az elmúlt években igen ellentmondásos helyzet alakult ki. Az ércből a Mecseki Ércbányászati Vállalat egy urándúsítmányt, úgynevezett sárga port készített. Kilogrammonkénti előállítási költsége azonban mintegy kétszerese a sárga por világpiaci árának. A paksi atomerőműben a Szovjetunióból vásárolt fűtőelemeket használják, s az így előállított elektromos energiából származó haszon kizárólag az erőműnél csapódik le, miközben az uránbánya gazdasági gondokkal küzd. Felmerülhet a kérdés: mi lesz az ország haszna abból, ha a magyar föld ásványvagyonát vagy annak egy részét külföldi vállalkozók termelik ki. Korábban a nyersanyagértékelést az úgynevezett „műrevalósági érték” alapján végezték el. Ez megmutatta, hogy az ásványvagyonnak mekkora hányada termelhető ki gazdaságosan; s egyben meghatározta a kitermelés mértékét is. Ezt ma már hibás koncepciónak tartják. még akkor is, ha a környező országokéhoz képest ez volt a legjobb. A kérdést ma már úgy kell föltenni, hogy egy nyersanyagtelep esetében melyik az a művelési mód, amely az ásványvagyon bizonyos részének kitermelése esetén a legnagyobb hasznot hozza. Ezen elv alapján a vállalkozót támogatni kell abban, hogy egy adott készletből a lehető legnagyobb hasznot hozza ki, mert eszerint adózik, s növeli a költségvetés bevételét. Korábban esetenként előfordult, hogy egy bányavállalat az államilag dotált tüzép-ár kétszereséért termelt ki szenet. Ez a rendszer nem segítette elő az ésszerű energiagazdálkodást. Szerencsére legalább az nem okoz gondot: kik kutassanak. Geológus szakember van bőven, egyesek szerint talán kissé több is, mint amennyire az országnak szüksége volna. Ugyanakkor az a vélemény is jogos, hogy a földtan szakembereinek munkáját a szükségesnél kisebb mértékben veszik igénybe. Számukra a jövőben elsősorban az alkalmazott földtan — ezen belül a víz- és környezetföldtani az építés- földtani feladatok megoldása nyújt nagy lehetőségeket. Németh Géza Szélmalmok reneszánsza Hollandiában Hollandiában ismét új szélmalmokat építenek. A parlament anyagi hozzájárulással támogatja ezt, a 17. század óta legnagyobb szélmalom-építési programot. Ennek során 2000 új szélmalmot építenek és az általuk termelt elektromos energia az eddiginek hússzorosára fog emelkedni. Az új szélmalmok összteljesítménye nagyobb lesz ezer megawattnál és az ország területének egytized részét fogják elektromos árammal ellátni (összehasonlításul: egy paksi blokk 440 megawattos - a szerk.). A következő négy évben az eddiginél jobb hatásfokú szélmalmokat akarnak kifejleszteni. A mostani energiatermelő szélmalmok legfeljebb 25 kilowattosak. Az újfajta hajtóművel és 18 méteres szárnyakkal rendelkező erőforrások 500 kilowatt teljesítményűek lesznek. A petteni kutatóintézetben még ebben az évben egy 1,3 megawattos szélmalmot akarnak építeni. Szupertitkos intézet Megsérült a sivatagi védőpajzs Nemcsak az égő olajkutak és a tenger olajszennyezése, hanem a súlyos páncélozott jármüvek sivatagban visz- szahagyott nyomai is az Öböl-háború környezetkárosító következményei közé tartoznak. Évezredek alatt ugyanis borsó- és diónagyságú kavicsokból álló szilárd réteg alakult ki a sivatagban, amely megfogja a homokot. Ezért lakható Kuvait és környéke. Az Öböl-háború során azonban a járművek hatalmas területeken feltörték ezt a védőréteget. Ahol pedig a homok fölött hiányzik a kavicsréteg, ott homokviharok, vándordűnék keletkeznek, amelyek dél felé vonulva az Öböl nyugati partján, Kuvaittól egész az Egyesült Emirátusokig nyomulhatnak, betemetve a megművelt földeket, repülőtereket, városokat. A katasztrófa elhárítására szélfogó kerítéseket kell kiépíteni és új módszereket kell kidolgozni a homok megkötésére. Rossz hírek az ózonrétegről A Földünket védő ózonréteg kétszer olyan gyorsan vékonyodik, mint amire a kutatók korábban számítottak. A károsodás már egész Európát érinti. A műholdak által mért adatok szerint az ózon-" lyuk egyre terjed az északi féltekén is, s nemcsak a sarkvidékre jellemző, hanem már eléri az Egyesült Államok déli területeit, illetve a Földközi-tenger vidékét. Az elvé- konyodás időtartama is folyamatosan nő, jelenleg már késő ősztől májusig tart. Ámint ismeretes, a felsőlégköri ózonréteg védi meg a Földünk felületét a túlzott mértékű ibolyántúli sugárzástól, amely bőrrákot is okozhat, s kárositja a növényeket és a planktont. (Ez utóbbi károsodása katasztrofális klímaváltást okozhat az egész Földön.) Az ózonréteg elvékonyodását az emberi tevékenység következtében a légkörbejutó gázok okozzák, elsősorban a fridzsiderekben és a spraykben is használt halogénezett szénhidrogének. Ezért haladéktalanul meg kellene szüntetni ezek gyártását, más anyagokkal kellene helyettesíteni. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezek a vegyületek sokáig megmaradnak a légkörben, így hosszú ideig még akkor sem javulna a helyzet, ha valóban beszüntetnék a gyártásukat. Gyapjú — birkanyírás nélkül • A Bor—5 a Burán elődje. Nem is olyan régen még hiábavaló erőfeszítés lett volna a szovjet sajtóban bármilyen nyomát is fellelni ennek a repülési intézetnek. Mindaz, ami tevékenységével összefüggött, államtitoknak számított. Ez azonban már a múlté. A Moszkva környéki Zsukovszkban lévő intézetet 1941 tavaszán alapították. Első parancsnoka M. Gromov, a Szovjetunió kiváló repülője volt. Az intézet más tervezőirodákkal és kutató- intézetekkel közösen több mint 500, sorozatgyártásra szánt harci gépet próbált ki. Komoly repülési próbákat végeztek a később olyan nagy hírű gépekkel, mint a JAK—1-es, JAK—3-as, JAK—9-es, MÍG—3-as és LA—5-ös vadászgépek, az IL—2-es és IL—10-es csatarepülők. PE—2, E—8, IL—4, ER —2 és TU—2-es bombázógépek. A háború után itt próbálták ki az első szovjet sugárhajtású gépeket. 1946 áprilisában az intézet repülőteréről szállt fel az első MÍG—9-es és JAK —15-ös. A sugárhajtású gépek megjelenésével az intézetben repülőlaborató- riumokban, valamint nagy magasságokból esetenként a sztratoszférából ledobott élethü modellekkel végeztek kísérleteket. 1947-ben a Szovjetunióban először G. Kondrasov katapultált egy repülőgépből. 1949-ben, az intézet kutatásai alapján, előbb egy TU—2-es, majd később több más bombázó és vadászgép üzemanyagtartályát töltötték fel a levegőben. Az intézet szakemberei a polgári repülés fejlesztéséhez is hozzájárultak a TU—104-estől, a korszerű TU—204-es és IL—96—300-as gépekig. Innen indult útnak több szovjet helikoptertípus, többek között az a turbomeghaj- tású gép is, mely a függőlegesen fel- és leszálló prototípusa volt. Az intézetben készült fel űrrepülésére Gagarin, Tyi- tov, Poppvics, Komarov és több más űrhajós. Az intézet tudósai részt vettek a szovjet automata holdállomások kifejlesztésében is. Az űrprogram megkoronázását a Burán Űrrepülőgép felbocsátása jelentette. Ennek elődeivel, a Borokkal végzett kísérletek értékes adatokat szolgáltattak a matematikusok, fizikusok, tervezők és szakemberek munkájához. Az intézet fél évszázados évfordulója alkalmából kiállítást rendeztek területén, a korábban szupertitkosnak számító tevékenység eredményeiről. A gyapjú közvetlen termelési költségének mintegy negyedét teszi ki a birkák nyírása, és ráadásul hiány van jól képzett birkanyírók- ból — állítják ausztrál termelők. Ez adta az ötletet a déli kontinens kutatóinak a „biológiai birkanyírás” módszerének kidolgozására. Az eljárás lényege, hogy ha a birkák egyetlen injekciót kapnak egy növekedést befolyásoló fehérjéből, az mintegy 24 órára leállítja a gyapjúszálak növekedését, pontosabban azoknak a sejteknek a képződését, amelyek gyapjúszállá alakulnak. Noha a sejtek keletkezése röviddel az injekció után megáll, a szőrtüsző folytatja a meglévő szál kitolását a birka szőrének felszíne felé, ezért négy-hat héttel később a szálak természetes törése megjelenik a felszinen. Ekkor a gyapjú egyszerűen lehúzható a birkáról. Két szakképzetlen ember naponta akár több száz birka gyapját tudja lehúzni. A kísérletek szerint az injekció hatása egy-két nap után elmúlik, és a gyapjú képződése újból megindul. A kezelésnek csak kevés mellékhatása van: a vemhesség korai szakaszában növeli a spontán vetéléseket. A biztató kísérletek után remélik, hogy a birkanyírás új módja jelentősen csökkenti a gyapjútermelés költségét. De bármennyire látványosak is a tudomány eredményei, valószínűleg igen távol vagyunk még attól, hogy a birkákról kész norvégmintás pulóvert tudjunk lehúzni! HÍREK Veszélyben Harkány gyógyvize Harkány gyógyvízkincsét a hévízihez hasonló veszélyek fenyegetik. Az utóbbi három esztendőben több mint 10 millió forintos költséggel végzett biológiai kutatások egyértelműen igazolták a veszélyhelyzet feltételezését. A Villányi-hegységtől délre eső területen a hideg karsztvíz és a gyógyhatású termálvíz egységes rendszert alkot. A felszín közelében lévő karsztvíz biztosítja Harkány meleg gyógyvizének utánpótlását. így jól érzékelhető hozamcsökkenést okozott a termálvizes kutakban, hogy a térség településeinek ivóvízellátása, valamint a Beremendi Cement- és Mészmű iparivíz-ellátása céljából napi 10 ezer köbméter karsztvizet termelnek ki. A megoldást a közeli Dráva kínálja. A kutatófúrások tanúsága szerint a határfolyó völgyében, amely nincs közvetlen összefüggésben az említett karszt- és termálvízterülettel, olyan ivóvízbázis alakítható ki, amely helyettesíti a veszélyt okozó karsztvízkiemelést. A kutatások nyomán elkészitett tanulmányterv teljes megvalósítása esetén akár napi 40 ezer köbméter egészséges ivóviz juthat a Harkány, Siklós, Villány térségét ellátó regionális vízmű hálózatába, valamint egy új távvezetékrendszeren Pécsre is. Tájtermesztési kutatóintézetek? A mezőgazdaság privatizálása magával hozza a gazdálkodási módszerek változásait, és ez hatással lesz az agrárkutatás feladataira is. A tulajdonviszonyok rendezése mellett az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozásunk a másik tényező, amely a hazai mezőgazdaság jövőjét nagymértékben meghatározza. Ha nem tudunk áttérni a külpiacon keresett termékek előállítására, akkor az EGK-tagság mindenképpen hátrányosan érinti a magyar mező- gazdaságot. A kutatómunka szerepe így előtérbe kerül a kedvező folyamatok megalapozásában. Az Akadémia főtitkára szerint a magyar agrárkutatásnak vissza kell térnie a két világháború közötti formához, akkoriban ugyanis az egyes tájegységek mezőgazdasági termelésének fellenditését szolgálták. Később, az egységesítés során, ezek a tájegységek sajátosságait jól ismerő tudományos műhelyek eltűntek, átalakultak. Ajánlatos az is, hogy a gépesítéshez kapcsolódó kutatás alkalmazkodjék a megváltozó üzemméretekhez. Jelentős problémát okoz azonban, hogy jelentős mértékben csökkentették az agrárkutatás állami támogatását Magyarországon. Hazataláló állatok A kutyatulajdonosok többségével előfordult már, hogy séta közben elvesztették kutyájukat, hazatérve viszont már otthon találták az eltűntnek hitt állatot. A hazatalálás képessége általános állati tulajdonság, de nagyon nehezen magyarázható. Sem a szaglás, sem pedig a látás nem játszik szerepet. Indiában hazatért egy szelíd kígyó is, amelyet autón vittek el egy távolabbi helyre. Amikor egyszer Ausztráliában lovakat hjíjpn messze előállottak, majd partra tettek, a legrövidepí? úton visszafutottak istállójukba. A déltengeri szigeteknél fogták egy teknőst, és, miután megjelölték, a La Manche vizébe dobták. Két évvel később megtalálták annak a déltengeri szigetnek a közelében, ahol első ízben kifogták. A kutatók mindmáig nem tudnak elfogadható magyarázatot adni az állatok e különös képességére. Konyak és férfiasság Hogy az alkoholisták férfiassága körül időnként baj van, az eléggé köztudott, de hogy a közönséges társasági poharazgatás is jelentősen csökkenti a herék hormontermelését, az kevésbé ismert. Kísérleti tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy már ötnapos, napi 220 gramm alkohol elfogyasztása után, amikor a májműködésben semmilyen eltérést nem tapasztaltak, a herék hormontermelése már 25-30 százalékkal csökkent. Gyakori, hogy a férfiak, félelmi gátláson alapuló, ideges potenciazavarok miatt inni kezdenek. Az alkohol hatására a kezdetben tisztán ideges alapon fennálló nemi működészavar, a csökkent hormontermelés nem javul, épp ellenkezőleg: romlik. Nem célszerű tehát borba fojtani az átmeneti nemi zavarból támadt bánatot. Minidisznók kutatási célre Az orvosi kutatások kedvelt kísérleti állata a disznó. A háziasított emlős állatok közül fiziológiailag legjobban hasonlít az emberhez. (így például hajlamos szív- és érrendszeri betegségekre és az elhízásra is.) A disznó minden más állatnál alkalmasabb az embernek szánt gyógyszerek, érprotézisek, fog- és állcsontpótló anyagok, valamint új operációs technikák kipróbálására. Kísérleti állatként való szélesebb körű felhasználásának azonban akadálya volt a testnagysága és súlya. Épp ezért, már a negyvenes években próbálkoztak házi disznók méretének csökkentésével. Néhány évtized alatt sikerült létrehozni 40 cm magas és 40 kg súlyú minidisznót az USA-beli minnesotai egyetemen, a kitenyésztett és a kis termetű vietnami disznó keresztezésével. A miniatűr sertések tenyésztése ezzel nem fejeződött be, mert a kutatók más változatok iránt is érdeklődnek. A gyógyszerkutatásban való elterjedésük mégsem várható, mert az eddigi kísérleteket főként kutyákon végezték, s a disznók alkalmazásával elveszítenék az összehasonlítás lehetőségét. Parfüm az őserdőből A brazil Carlos Soares Pinto a dél-amerikai őserdők állagát védeni szándékozó természetvédő szervezetet hozott létre „Salve Foresta” néven. A célkitűzések mevalósításához azonban pénzforrásra is szüksége van. Ennek előteremtése érdekében különös ötlete támadt: egy Rio de Janeiróban dolgozó kémikus közreműködésével olyan parfümöt akar előállítani, és „Az őserdő illata” néven forgalomba hozni, főleg pedig külföldi piacokon értékesíteni, amelyet az őserdő növényeinek gyökeréből kivonható anyagokból szándékoznak előállítani. Az alapanyagként számításba jövő gyökereket viszont az ott lakó bennszülöttek fogják összegyűjteni a parfümgyártás számára, de ezt nem tudják elvégezni az őserdő életrendjébe való beavatkozás nélkül. Ezért — bár a természetvédő szervezet létrehozása jószándékról tanúskodik, a pénzforrást előteremtő ötletet ennek ellentmondó, kétélű tervnek kell tekinteni. • Képünk: A biológiai birkanyírás jámbor „áldozatai" egy ausztrál kísérleti telepen. (MTI-Press)
