Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-03 / 102. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1991. május 3.

TEHER ALATT NŐ A PÁLMA!

KÖNYVESPOLC

„Nincs válságban a kórusmozgalom”

Kecskeméti beszélgetés Lukin Lászlóval

Alig jelenik meg manapság kultúrával foglalkozó írás, amely ne lenne hangos a panasztól. A rendszer- váltás reményes, de igen komoly áldozatokat kívánó harcai során — mert minden figyelem a gazdaság felé fordul — magukra maradnak, elszegényednek a korábban különféle országos akciókat, bemutatósorozatokat életben tartó mozgalmak. Félő, hogy sokáig híven ápolt, gazdagító értékeitől kell megválnia társadalmunknak.

Mi lesz például korábbi büszkeségünkkel, a kórus- mozgalommal?

Az Éneklő Ifjúság megyeszékhelyi bemutatóján Lukin Lászlóval, a bajai születésű, neves zenepedagógussal, művészeti íróval beszélgettünk a kérdésről.

— Köszönöm a Petőfi Népe érdeklődését. Egy ilyen nagyszerűen sikerült dalos délután végén feledni lehet minden gondot és bajt. Mondhatnám úgy is: ha egy vidéki város ennyi, színvonalasan éneklő, kórust ki tud állítani, mire való a panasz?

— Sajnos, sorra érkeznek az örömöket feledtető vészkiáltások. Néhány éve a Magyar Kodály Társaság kongatta meg a vészharangot: ének-zene oktatásunk színvonalvesztésére hívta föl a figyelmet. Ezt követte a panaszos nyílt levelek és felhívások sokasága ...

— Elemzéshez most két dátumot vegyünk: 1938-at és 1991-et. Az Eucharisztikus Világkongresszus évében kapta a legtöbb nemzetközi elismerést a magyar kórusvilág. Kodály Zoltán és tanítványai — Vásárhelyi László, Bárdos Lajos, Ádám Jenő, Kertész Gyula és Kerényi György — több évtizedes munkája nyomán korábban sohasem látott magaslatokra emelkedett a daloskultúra. Ezzel együtt rendkívül kiszélesedett a mozgalom. Falun és városon szinte minden iskolának és egyházi közösségnek volt olyan kara, amely elismerést váltott ki a hazánkba látogató vendégekből. 1938 a bizonyítás éve volt: és lehetett is mivel bizonyítani. Sajnos, nemsokára kitört a háború; 1949-ben pedig — a „félfordulat” éve után — teljesen más irányba kényszerítik a mozgalmat. . .

— A korabeli kulturális értesítők és tudósítások tanúsítják: az ötvenes és a hatvanas években is tömegek vettek részt az énekkari szemléken . . .

— Igazából még nem írták meg a kórusmozgalom történetének közelmúltját. Ennek ellenére köztudomású, hogy komoly törést eredményezett, hogy a kultúrpolitika kirángatta a szakma keretei közül az amatőr mozgalmakat. Az egyesületeknek, dalárdáknak, énekkaroknak le kellett mondaniuk addigi repertoárjukról. Nem énekelhettek például egyházi vagy bibliai témát földolgozó darabokat. A szemlék minősítési rendszere megkövetelte a szovjet szerzők opuszainak műsorba illesztését és, természetesen, a mozgalmi dalokat. Számos, igen kiváló pedagógusnak kellett választania: vagy az iskolai munka, vagy az egyházi szolgálat. Jól képzett kántorokat, remek tanítókat vesztett el a mozgalom, mert nem vállalták az ateista oktatás-nevelés programját. Kórus volt százszámra — mert lennie kellett! De a színvonal sokat romlott. Az ember képtelen jól énekelni, ha kényszerből dalol. Természetesen következett a mesterségesen életben tartott mozgalom bomlása ., .

— Ezt értékelték sokan úgy, hogy csődbe jutott a Kodály-módszer.

— Valóban! Pedig nem Kodályt kellett volna vádolni, hanem azt a kulturális vezetést, amely a gimnáziumokból, a szakközép- és ipari iskolákból szinte teljesen száműzte az ének-zene oktatást, amely hagyta, hogy óvónő- és tanítóképzőbe úgy is bejuthatott jelentkező, hogy nem ismerte a kottát, nem tudott szolmizálni. Nem is szólva a nyugati populáris zene túladagolásáról a rádióban és a televízióban. Alulról jövő kezdeményezéseknek pedig alig-alig volt tere a struktúrában. És most utalok rá, miért említettem a legelején 1991-et. Szerintem ugyanis a mostani esztendő sokban hasonlít 1938-hoz. Júniusban lesz a Református Világtalálkozó. Augusztusban pedig — legelőször a történelmünkben — meglátogatja hazánkat a római pápa. Ez a két nagy esemény élénkítő pezsgést eredményez falun és városon. A világ ránk figyel, és igen remélem, hogy lesz megint mit mutogatnunk. A szakrális és a világi kórusok segítik egymást. Megsokasodnak a fellépés, a bemutatkozás lehetőségei. Jobb kórusaink járják a világot. A repertoárok bátran kibővülhettek biblikus müvekkel is. Ki szólna ma

• Énekkari próba Kecskeméten. Az önkormányzat is segítette az Éneklő Ifjúság versenyt. (Tóth Sándor felvételei)

• Teher alatt nő a pálma ... — idézi Lukin tanár úr.

azért, hogy egy állami iskola kórusa a vasárnapi nagymisén énekel? Senki, ugye? És ne feledjük: minden vasárnap ünnep.

— De ma jóval kevesebb művészeti közösség dolgozik, mint ötven évvel ezelőtt...

— De amelyik ék, Európában is versenyképes minőséget képvisel. Örömmel látom a bemutatókon, hogy olyan iskolák kórusai is eredményesen szerepelnek, amelyeknél az órarendben nem szerepel a zenei nevelés. Higgye el, egy nagy fellendülés előtt állunk!

— De pénz nélkül, mecénások nélkül miként lehetséges ez? Honnét várhatnak — a legszükségesebb kiadások fedezésére — támogatást a dalos közösségek?

— Megint: a panasznak és az örömnek egyformán helye van. A Kórusok Országos Tanácsa (KŐTA) megszűnt. Alakult viszont egy új szervezet: a Magyar Ének- és Zenekarok Szövetsége. Ha valakinek gondja van, forduljon hozzájuk bizalommal. De nagyon remélem, hogy a helyi önkormányzatok — a kecskemétihez hasonlóan — a szívükön viselik a Kodály-örök- ség továbbéltetésének gondját, és segítenek. Bár tudom, most mindenhová kellene a pénz. A közösségek egyébként maguk is próbálkoznak új mecénások felkutatásával. Számtalan ötlettel — módszertani anyagok, tankönyvek, kották, lemezek és kazetták kiadásával például — maguk is „termelővé” kívánnak válni. Hogy a nehéz helyzetből minél előbb megszabaduljanak. Itt a Kodály-iskola dísztermének az ablakán olvasható a felirat: Sub pondere ereseit pálma. Vagyis: teher alatt nő a pálma. Milyen igaz! A színvonallal sikerült továbbéltetni, megmenteni Erkel, Kodály és Bartók hagyatékát. Most, hogy végre felszabadultak a kórusaink az ideológia nyűgeitől, egymásra találhatott az egyházi és világi éneklés, végre kiteljesülhet a fejlődés: dús levélzettel boríthatja majd sudár növésű pálmánkat. Sokasodhatnak a kórusok: van minőségi alap, van hatékony szervezet a segítség- nyújtáshoz. Bács-Kiskun például mértékadó az ügyünkben. Bár azt is meg kell mondanom: illik is ez az igényesség a Tanár Úr szülőhazájához . . .

Farkas P. József

Az Éneklő Ifjúság megyeszékhelyi bemutatóján, a hét végén, hat középiskolás és tizenhárom általános iskolás kórus vett részt, több mint ezer dalossal. A zsűri — Igó Lenke, Ittzés Mihály, Lukin László és Reményi János -— 14 együttesnek ítélt Arany minősítést. Külön dicséretet kapott a Kodály-iskola, amely öt kórussal szerepelt. Elismerés illette a Móra Ferenc Általános Iskola ének-zene tagozatos kórusát (vezetője: Pálinkásné Kócsó Mária), valamint a Bolyai János Gimnázium énekeseit (karnagy: Jámbor Zsolt). A versenyt követő eszmecserén elhangzott: jó lenne, ha a megye legjobb dalosközösségeinek meghívásával évről évre megszerveződhetne a megyei díszhangverseny. A színvonal — erre volt bizonyság a dalos hétvége is — garantált, csak egy koncertmenedzsert kellene találni valahol...

Ezeréves utazásom

Nem tudom, hogy Hunfalvy Pál, az újkori összehasonlító finnugor nyelvészet egyik megalapítója, az 1848-as parlament képviselője olvasta-e Konficiusz aforizmáit? Talán nem is lényeges. Fontosabb, hogy a magyar tudós és a kínai bölcs gondolatai találkoztak. A harmincegyéves hazánkfia így fogalmazott: „Történettudás nélkül ki foghatja fel tisztán a jelent, s kinek nincs múltja, hova ülteti a jövendőt, mely mélyebb földet kíván, mint a jelennek arasznyira ható kérge?” A több mint kétezer évvel előtte élt kínai pedig ezt tanácsolta: „Beszéld el nekem a múltat s megismerem belőle a jövőt”. Mind a ketten a történelem fontosságára hívták fel a figyelmet, és ezt ma is megtehetnék, mert baj van a múlt értékelésével és oktatásával. Nem újkeletű gondról van szó, hiszen többek között ez az a tárgy, amit a napi politika többször a maga támogatására használt, és ezt a stúdiumot silányították a „nem kell hozzá ész, csak biflázni kell tudni” elgondolás szintjére.

Kétségtelen, hogy ítéleteinkben egyszerűsödik a történelem, de múltunk sokkal színesebb, összetettebb és emberibb, mint azt sokszor olvassuk.

Jó lenne, ha többen lennének, akik az „elbeszélt” múlt módszerét követnék, úgy mint ahogy Szigethy Gábor teszi: szakszerűen és élvezetesen. Ezeréves kalandozásra invitálja olvasóit új kötetében. Az ötvenhárom írás mindegyike emberközpontú. Feltűnik a kis könyv lapjain Zrínyi Miklós, aki először indulatos röpiratával kívánt gátat állítani a török veszedelemnek. De olvashatunk Toldy Ferencről, Bajza Józsefről és Vörösmartyról, akik a függetlenségről álmodó Pest-Budán megteremtik az irodalom köztársaságát, létrehozzák a tudományok és szépművészetek tárát, az Atheneu- mot. Megjelenik Madách Imre is, aki emelt fővel, de üres kézzel tért haza az 1861-es feloszlatott — országgyűlésről. Bepillanthatunk a pozsonyi diéta mindennapjaiba is, ahol Széchenyi és Eötvös József volt vitapartner a zsidó kérdésben. Úgy vitatkoztak, hogy a legnagyobb magyar nem vitatta Eötvös humanizmusának jogosságát. A későbbi miniszter pedig nem vonta kétségbe Széchenyi emberi tisztességét. Külön véleményük volt, de mind a ketten Magyarországért aggódtak.

Tanulságos lehet az az idézett levélrészlet is, amiben Eötvös József így oktatja tudósjelölt fiát 1867-ben, akkor amikor képviselőtársai önmutogató szónoklatokban tündököltek: „. . . de ha valaha miniszter lennél — mitől egyébiránt Isten őrizzen meg, főképp Magyarországban —, át fogod látni, .hogy e helyzetben éppen azt nem tehetjük soha, mit legszívesebben tennénk ...” Tudjuk: Eötvös Lo- ránd mégis miniszter lett, de héthónap után otthagyja a bársonyszéket és visszavonul az egyetemre tanítani, kísérletezni, kutatni. (Elképzelhető, hogy későn jutott eszébe az atyai jótanács?)

Az Ezeréves utazásom című könyv írásainak mindegyike a történelemben élő emberről szól. így hozza közel hozzánk a múltat Szigethy Gábor, azzal a meggyőződéssel, hogy a történelem napjaink tanítómestere.

Komáromi Attila

Valóban olyan ártalmas a zsír?

Hosszú időn át megingathatatlan ténynek számított, hogy a vérzsírok — elsősorban az LDL-koleszterin — magas koncentrációja elősegíti az erek elzáródását. Újabban azonban nemcsak az érbetegségek és a koleszterin kapcsolatát kérdőjelezik meg, hanem lassan a következetes zsírelvonás hatásaira is fény derül.

Amerikai kutatók fogyókúrázóknál a fehér vérsejtek elhárító funkciójának csökkenéséről számolnak be. Mások a diétát és a vérzsírcsökkentc gyógyszerek szedését hozzák kapcsolatba a betegek agresszív viselkedésével. Nem eldöntött az sem, hogy a vér kóros koleszterinszintje oka-e a rákbetegségnek, vagy következménye?

A koleszterin kérdése két táborra szakította az orvosvilágot. Amíg az orvosok döntésre jutnak, addig az olvasó csak egyet tehet: túlzásokba nem esve, igyekezzék kiegyensúlyozottan táplálkozni.

KESZENLETBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombat, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 28- 488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

A fogászati készenléti ügyelet — sürgősségi esetben — hétköznap este 20 órától másnap reggel 7 óráig tart. Szombat, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától másnap reggel 7 óráig. Az ügyelet helye: Kecskemét, Izsáki út 5. (félemelet), fogászati ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyár- lőrinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Ágasegyháza: központi rendelő (T.: 76-325, 76-030), Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszentimre: Szabad- szállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszentmiklós: központi rendelő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalkszent- márton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Mánya I. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-101); Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, egészségház T.: 42-152); Izsák: dr. Söreghi I. (Izsák, Rákóczi

u. 19. T.: 74-024), Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Dózsa u. 76. T.: 44-086).

Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon hívható, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráigBAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el (Po- komy u. T.: 24-351), itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei, vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katy- mári lakosokat látják el.

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11- 922). Fogászati ügyelet, a város és a környék lakói részére, minden szombaton 8-tól 12 óráig, a városi szakorvosi rendelőintézetben, Kiskőrös, Petőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket.

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (Helye: Kiskunfélegyháza, Iványi u. 5.) Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken 7—19 óráig. (Helye: Hunyadi u. 6. T.: 61-175).

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—

36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homokmégy, Miske, Du- naszentbenedek, Öregcsertő-Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122,234; éjszakai ügyelet: 213-as mellék).

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj. Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, Védgát sor 6. T.: 122).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011), itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsa- nai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Borota, Rém, Kéleshalom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kele- bia, Tompa: dr. Barta I. (Kelebia, Ady E. 106. T.: 30); Jászszentlászló, Szánk: dr. Hajagos-Tóth S. (Jászszentlászló, Kossuth u. 5. T.: 31-451).

GYÓGYSZERTÁRAK

A gyógyszerárváltozással kapcsolatos zárva tartások miatt a következő gyógyszertárak tartják a hét végi ügyeletet:

Május 3-án (pénteken) az esti zárástól 6-án (hétfő) reggelig:

KECSKEMÉT: Batthyány u. 16 —22., BAJA: Vörösmarty u. 14., DUNAVECSE: Fő u. 53., FÜLÖPSZÁLLÁS: Kossuth u. 9., KALOCSA: I. István u. 57., KECEL: Rákóczi u. 2., KISKUNFÉLEGYHÁZA: Mártonffy E. u. 4., KISKUNHALAS: Eötvös u. 2., MÉLYKÚT: Templom u. 14., TISZAKECSKE: Kossuth u. 67.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

KECSKEMÉTI ÁI- LATKÓRHÁZ: folyamatosan működik.

BAJAI ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonos- tor, Szeretnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149. T.: 34), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12-581), Felsőszent- iván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuhin u. 28. T.: 31), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u.

13.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagy- baracska, Tulbanov u. 18. T.: 168).

KALOCSAI ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Sünön E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalkszent- márton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa u. 31. T.: Kunszentmiklós: 51-348), Dunavecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr.

Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Duna sor 6. T.: 183), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3), Szakmár, Oregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 23. T.: 11), Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok, Miske, Drág- szél: dr. Bittmann J. (Fájsz, Árpád u. 13. T.: 52).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET:

Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B, T.: 46- 791), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Városföld: dr. Horváth L. (Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 9/Ä, T.: 62-167), Szentkirály, Nyár- lőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 56-248), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161).

KISKŐRÖSI ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 16. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Radnóti u. 16. T.: 74-551), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Ku- nadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 51-005), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Báldy Z. (Szabadszállás,

Bajcsy-Zs. u. 1. T.: 53-183), Solt- vadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83. T.: 31-081), Akasztó, Csengőd. Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Varga I. (Csengőd. Szent I. u. 15. T.: 41-130), Kecel. Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel. Erdő u. 5. T.: 21-980).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61-447), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Kovács Gy.-né (Lakitelek, Széchenyi krt. 76. T.: 42- 118), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 63. T.: 31- 828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28, T.: 31-942), Kunszállás: dr. Nagy J. (Kiskunfélegyháza. Batthyány u. 1. 3/5. T.: 62-645), Bugac: dr. Vigh I. (Bugac, Kada E. u. 3.).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Ádor S. (Kiskunhalas, Paprika A. u. 25.), Zsana, Harkakötöny, Balotaszál- lás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22- 533), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Sirkó É. (Mélykút, Kossuth u. 13. T.: 168), Tompa, Kelebia: dr. Pa- tocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csikéria, Bács- szőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), T ataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Barcsák

E. (Bácsalmás, Fürst S. u. 3.).

7