Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-14 / 111. szám
AHOVÁ TEGNAP ZARÁNDOKOLT A PÁPA Fatima, a szent hely (Munkatársunktól) II. János Pál pápa látogatásának lázában égett Portugália az elmúlt héten. Szombaton Lisszabon zászlódíszbe öltözve, hatalmas transzparensekkel üdvözölte a Szent Atya érkezését, óriási biztonsági intézkedések mellett tartották meg az istentiszteletet, s az egész nap programját egyenesben közvetítette a portugál tévé 1-es csatornája. Az emberek százezrei köszöntötték a pápát az utcákon és vettek részt az istentiszteleten. II. János Pál pápa tegnap a portugál zarándokhelyre, Fatimába látogatott. A múlt hét szombatján jártam ott, a látottak fájdalmas, megrázó és felejthetetlen élményt nyújtottak. (Cikkünk a 2. oldalon) PETŐFI NEPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 111. szám Ára: 7,90 Ft 1991. május 14., kedd HOLNAP Vitában a volt elítélt és a hivatal ntall József zraelben Háromnapos hivatalos látogatásra Izraelbe érkezett hétfő délután Antall József magyar miniszterelnök, akinek személyében a zsidó állam fennállása, 1948 óta először látogat ide Budapestről kormányfő. A volt Varsói Szerződés tagállamainak miniszterelnökei közül ugyancsak Antall József az első, aki felkeresi Izrael államot. A felesége társaságában utazó Antall Józsefet és a kíséretében levő küldöttséget szállító Boeing 737 délután négy órakor szállt le a Ben Gurion repülőtérre, ahonnan a rövid fogadási szertartás után a delegáció autón folytatta útját Jeruzsálembe. Jichak Samir izraeli kormányfő a Kneszet (parlament) előtti rózsakertben üdvözölte a magyar vendégeket. A két ország himnuszának elhangzása és a katonai tiszteletadás után elmondott beszédében Jichak Samir külön kiemelte, hogy a fogadtatás színhelye Jeruzsálem, amely „a zsidóság számára nemcsak egy város, és nemcsak a főváros ... de egy eszme, jelkép, a zsidó nép szive-lelke, történelmének kezdete óta”. Emlékeztetett arra, hogy előző nap ünnepelték az országban azt, amit itt a város egyesítésének 24. évfordulójaként tartanak számon. Szólt a zsidó és a magyar nép viszonyának történetéről, a békés együttélés időszakáról, és a tragikus korszakokról, amelyek ötven évvel ezelőtt érték el csúcspontjukat, a vészkorszak idején. — A miniszterelnök úr látogatása új alapot nyit a két nép és a két ország viszonyának történelmében! — mondta. Antall József— megköszönve a meleg fogadtatást — külön örömét fejezte ki, hogy programja Jeruzsálemben kezdődik, amely — mint mondta — „nem csupán egy a városok közül, hanem maga a város ... jelképe a múltnak, az emberiség közös és oszthatatlan históriájának”. — A mártírok emlékhelyének közelében mély megrendüléssel emlékezünk az áldozatok millióira, és külön azokra a százezrekre, akiket Magyarországról hurcoltak el a haláltáborokba a hitleri megszállás után — jelentette ki. A kormány és a magyar nép nevében kinyilvánította: Az immár szabad és demokratikus Magyarország felelőssége tudatában mindent elkövet, hogy a Duna és a Tisza mentén élő zsidóság otthon érezhesse magát, békében, biztonságban és méltó megbecsülésben élhessen, szabadon ápolhassa hagyományait, gyakorolhassa vallását, és gondozza természetes kapcsolatait Izraellel, illetve kivándorolhasson, ha úgy kívánja”. A ceremónia után a magyar küldöttség szálláshelyére, a Dávid Király Szállodába hajtatott. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ AZ IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUMBAN Egyházak kárpótlása - felekezet- különbség- tétel nélkül A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről tartottak tegnap sajtótájékoztatót az Igazságügy-minisztériumban. Az erről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban dr. Balsai István igazságügy-miniszter előrebocsátotta, hogy nem a Kereszténydemokrata Néppárt számára készült, hanem a koalíció teljes egyetértésével. Az alkotók nem tettek különbséget a felekezetek között. A törvény ugyanis nem egyházhoz, hanem tulajdonjoghoz igazodik. A törvényjavaslatban az 1948. január elseje után kártalanítás nélküli állami tulajdonba került ingatlanok szerepelnek. Azokat az épületeket köteles az állam, illetve az önkormányzat visszaadni, amelyekben főként egészségügyi, oktatási, hitéleti tevékenység folyt és e célra fogják újra használni. A lényeg: az érdekek egyeztetése és nem a kenyértörés - jelentette ki dr. Isépy Tamás politikai államtitkár. A felekezetek három év alatt nyilatkozhatnak, hogy melyik in- gastlant melyik évben kívánják átvenni 10 éven belül. A nyilatkozatot a művelődési és közoktatási miniszterhez kell eljuttatniuk. Az egyházak igénylése alapján jegyzékbe felvett ingatlanoknak évente legalább 5 százalékát át kell adni. Fontos kérdés, hogy a visszajuttatott ingatlanok használatának költségeit a későbbiekben miből fedezik majd a felekezetek. Erről a törvényjavaslat alkotói úgy vélekednek, hogy az egyházak érdeke pontosan felmérni saját lehetőségeiket, s csak annak alapján benyújtani igényüket. Egyébként — mint azt a sajtótájékoztató résztvevői megtudhatták — a ma működő 7840 áltlános iskola közül 4600, a 173 középiskolából pedig 89 egyházi tulajdon volt. B. A. NÉGY KÉRDÉS A KÁRPÓTLÁSRÓL Göncz Árpád az Alkotmánybírósághoz fordul Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke az április 24-én elfogadott kárpótlási törvény alkotmányosságát illetően hétfőn levelet intézett az Alkotmánybírósághoz. Az államfő — aki döntését hétfőn sajtóértekezleten ismertette — négy kérdést tett fel, amelyek jellege miatt az egész törvényt át kell tekintenie a testületnek. Göncz Árpád — mint mondta — azért döntött így, mert a rendkívül fontos jogszabályról nem alakult ki társadalmi konszenzus, a különféle érdekvonalak mentén rendkívül eltérőek a vélekedések. Ezek nagy része nála „csapódott le”. Igen sok felszólítást, kérdést kapott a végrehajtási utasítás azonnali követelésétől az alkotmányos hibák felemlegetéséig. A köztársasági elnök emlékeztette a jelenlévőket, hogy a törvényt a parlament nagy többséggel szavazta meg, ám fennáll annak a veszélye, hogy amennyiben nem egyértelmű valamennyi passzusa, az hosszú ideig elhúzódó vitákhoz vezethet. Megítélése szerint ezért a legfontosabb, hogy a törvény támadhatatlan és alkotmányosan kikezdhetetlen legyen. Ennek érdekében intézte kérdéseit az Alkotmánybírósághoz. Göncz Árpád soron kívül választ vár arra: alkotmányos-e, hogy a tulajdon visszajuttatása helyett a törvény mintegy erkölcsi kötelezettségként juttat részleges kárpótlást; alkotmányos-e a kárpótlás jó részének különböző későbbi időpontokban alkotandó külön törvényekre utalása, részben az 1949. június 8-a előtti tulajdonelvonások, részben az egyház és más testületek esetében; alkotmányosak-e a törvénynek azon rendelkezései, amelyek az elvett tulajdon tárgyai szerint jelentős megkülönböztetéseket tesznek különböző állampolgári csoportok között; alkotmányosak-e a törvényben a települési önkormányzatok, illetve a szövetkezetek terhére^ megállapított kötelezések? Göncz Árpád annak a reményének adott hangot, hogy az Alkotmánybíróság napokon belül elbírálja felvetéseit, egyértelmű választ adva. Az államfő hangsúlyozta, hogy nem vétót emelt a törvény ellen. Amennyiben az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a jogszabály egyetlen vonatkozásban sem törvénysértő, természetesen, azon- nyomban aláírja a törvényt. Göncz Árpád hozzátette: fellépését nem a kárpótlás ügyének késleltetése, hanem mielőbbi, az egész társadalom számára megnyugtató lezárása vezette. Arra a kérdésre válaszolva, hogy konzultált-e a parlamenti pártok vezetőivel, kijelentette: „Saját döntésemet hoztam meg.” (MTI) Megkezdődött az idei érettségi Tegnap reggel 8 órakor a megye csaknem 1200 gimnazista és középiskolás diákja várta kíváncsian, milyen tételek kerülnek elő a borítékból. Az előzetes találgatások után kinek kellemes, kinek kellemetlen meglepetést okoztak az idei magyar írásbeli címei: „A szerelem, mint lírai ihletforrás a XX. századi magyar költészet néhány alkotásában; Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz című versének értelmezése, vagv a műfaj jellegzetességei egy szabadon választott magyar vagy világ- irodalmi novella alapján”. A négyórás dolgozatírás után kevés idő maradt a pihenésre: ma az írásbeli matematikavizsgával folytatódik az érettségi. Méhesi Éva felvétele a kecskeméti Bolyai- gimnáziumban készült, ahonnan az idén először kerülnek ki végzős diákok. f. m. AZ ELLENZEK ELESEN BÍRÁLT A A KORMÁNY MÓDSZEREIT Mi kerülhet önkormányzati tulajdonba? Új képviselő beiktatásával kezdte hétfői munkanapját az Országgyűlés plenáris ülése. A Ház igazolta Marx Gyula mandátumát. Az MDF-es honatya az elhunyt Csengey Dénes helyét foglalta el. A technikai ügyeket rendezve a Ház új törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslatok napirendre tűzéséről döntött. Eszerint kivételes — azaz kétharmados többséget igénylő — eljárással és sürgősséggel tárgyalják az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló, továbbá a helyi önkormányzatok idei céltámogatásáról szóló törvényjavaslatokat. A kormány által beterjesztett harmadik, a közjegyzőkről szóló törvénytervezetét pedig kivételes eljárással, ám a szokásos tárgyalási ütemben vitatják meg. Sürgősséggel tűzik viszont napirendre az állami költségvetési garanciavállalás mértékének emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat új változatát. A napirend elfogadása után a képviselők folytatták az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat múlt héten megkezdett általános vitáját. Király Zoltán rámutatott: a kormányzat a törvényjavaslat kidolgozása során láthatólag figyelmen kívül hagyta az érdekeltek véleményét, tehát sem a helyi, sem a települési ön- kormányzatok nem gyakorolhatják önálló tulajdonosi jogukat. Több ponton az önkormányzati törvény módosítása, hatályon kívül helyezése tükröződik a jelenleg tárgyalt törvényjavaslatban, és ez az önkormányzatok ellehetetlenítéséhez vezet. A képviselő megítélése szerint a törvényjavaslat mindazon részeit, amelyek korlátozzák az átadandó vagyontárgyakat, a Parlamentnek kétharmados többséggel kell megszavaznia. Szabó János (FKgP) a törvényjavaslatot egészében pozitívan értékelte, de felsorolt néhány, az önkormányzatoktól származó kritikai észrevételt: túlságosan sok vagyontárgy esetében kell döntenie a Vagyonátadó Bizottságnak; az 1000 négyzetméternél nagyobb irodahelyiségek esetében korlátozzák az önkormányzatok rendelkezési jogait; hiányzik az az anyagi alap, amely biztosítaná az önkormányzati tulajdonba kerülő ingatlanok fenntartását és felújítását. Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára kifejtette, hogy teljesen ini' Folytatás a 2. oldalon) A POLGÁRMESTER LEVELET MEGÍRTA Emeletes híd Kalocsa térségében? Noha a kezdeményezők erősen bíznak a déli autópálya megépítésében, sokan kételkednek a nagy- jelentőségű terv megvalósításában. Úgy gondolják, hogy az új utat ilyen vagy olyan okból, érdekből ellenzők keresnek és találnak okokat, ürügyeket az előkészületek lassítására, esetleg leállítására. Máris támadják például a dunai átkelöszakasz helyének megválasztását. Eszerint az autópálya az 1500 és 1503,5 folyamkilométernél haladna a Duna közelében. Keményen támadják ezt a tervet a ge- menci erdőt féltő környezetvédők. Amennyiben — mint ezt Török Gusztáv Andor kalocsai polgármesternek Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszterhez a napokban elküldött levelében javasolta — a hidat az 1517 folyamkilométernél építenék meg, nemcsak a természetvédelmi terület veszélyeztetettsége szűnne meg, hanem többféle előnynyel járna. Az új hely lehetőséget teremtene arra, hogy olcsóbban épülhessen meg — amennyiben realizálódik az elgondolás — a Trieszt— Záhony vasútvonal magyarországi szakasza. Ebben az esetben ugyanis egy — esetleg kétszintes — híd is megfelelne. így a kalocsai reptértől folytatható lenne a vasútvonal (a Dunáig 5,5 km, a Dunától Keszt- hidegkút-Gyönkig 45-50 km). Ez a vonal fölöslegessé tenné a Puszta- szabolcs—Cegléd közötti, 120 km- es vasútvonal megépítését a kalocsai polgármester és a tervezetét kidolgozó szakemberek szerint. Ráadásul így megspórolhatnának két Duna-hidat is. A Kalocsa-környéki hid és a vasútvonal összekapcsolná távoli országrészeket, megrövidítené a Tiszántúlról, a Duna—Tisza közére irányuló, illetve nyugat—keleti áru- és személyforgalom útját. A déli autópálya ügyet a megbízástól az úgynevezett elömegvaló- síthatósági terv végéhez hat hónap alatt eljutott Co-Nexus Rt. vállalná a gazdaságossági számításokat, a terv előkészítését. Az előzetesen megkérdezett, érdekelt önkormányzatok többsége jelezte, hogy anyagilag is támogatná egy ilyen előterv megrendelését. Török Gusztáv Andor polgár- mester bízik abban, hogy a miniszter eleget tesz meghívásának és szakértőivel a helyszínen tanulmányozza az e cikkben röviden vázolt terv megvalósításának lehetőséH. N. MEGYÉNKBEN IS EGYRE ROSSZABB A HELYZET A munkanélküliek száma nő, a munkahelyeké csökken Az első negyedévben 2700 leépítést jelentettek be Az év első negyedében megyénk munkaerőpiacát —- az országoshoz hasonlóan — kedvezőtlen változások jellemezték. Egyre többen váltak munkanélkülivé, egyre többen kérték a munkaközvetítő irodák segítségét és tovább csökkent a bejelentett betöltetlen álláshelyek- egyébként is alacsony száma. A munkaközvetítő-helyeket az év első három hónapjában közel 37 ezer alkalommal keresték fel. Nyolcvannégy százalékkal többen, mint az előző negyedévben. Az ügyfélforgalom a múlt év decemberéhez képest legnagyobb mértékben Kalocsa, Kiskunmajsa és Kecskemét körzetében növekedett. Március végén 89 százalékkal volt több a regisztrált munkanélküli, mint az előző negyedév végén. Számuk kivétel nélkül minden körzetben növekedett. (F Jytci ' ioldalon; ‘ A MEGTÁMADOTT RENDŐR NEM HASZNÁLTA A FEGYVERÉT Amokfutót fogtak el Kalocsán Szombatról vasárnapra virradóra izgalmas éjszakája volt a kalocsai rendőrségnek. Hajnal felé értesítette valaki telefonon a kapitányság ügyeletét, hogy a Vigadó bárban egy középkorú részeg férfi garázdálkodik, tőrrel félemlíti meg a vendégeket. Mire a járőrök odaértek, hűlt helye volt csak a bárban, s úgy tűnt, felszívódott az éjszakában. A szolgálatos rendőrök azonban to- ’bb folyta. utána a k. .;t, sorra járták a város szórakozóhelyeit, közterületeit, arra gondolván, hogy az ámokfutó nem hagyja annyiban. Sejtésük — sajnos — bebizonyosodott. Háromnegyed ötkör éppen a benzinkút felől igyekeztek a belvárosba, amikor észrevették, hogy az 51-es úton a keresett férfi tőrkéssel hadonászik egy Tra- bant előtt, s az utasoknak nem nagyon akaródzott kinyitni az ajtót. (Folytatás a 3. m)
