Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-03 / 102. szám

1991. május 3. • PETŐFI NÉPE • 3 VÁLASZ CIKKÜNKRE A fülöpszállási önkormányzati képviselő-testület levele KIS MAGYAR (EGYHÁZ)TÖRTÉNELEM — FÉLTEK A HALOTT PÜSPÖKTŐL ÉS AZ ÉLŐ BÍBOROSTÓL — LEZÁRTÁK A VÁROSKÖZPONTOT Mindszenty prímás és az útkaparók Minden második diák elkésett azon a reg­gelen a győri gimnáziumban. Én is. A szokott útvonalon indultam el. Messziről föltűnt a kármelita rendház közelében az utca közepé­re vontatott kőzúzalék-keverő. Ilyen korán kezdik a máskor nyáron szokásos útjavításo­kat? Nem sok időm maradt a töprengésre, mert rendőr állta utamat. Tilos az átjárás. A párhuzamos utcán át próbáltam elérni úticélomat. Ott már többen méltatlankodtak az útlezárás miatt. Meggyorsítottam léptei­met, egy távolabbi kis utcánál kísérleteztem. Ott is szurokfőző, korlát és fegyveres őr torla­szolta el az utat Egyik tanárunktól tudtuk meg a váratlan, „nagyüzemi” állítólagos útjavítás okát. Betil­tották a szovjet katonák által meggyilkolt Apor Vilmos püspök ünnepélyes temetését, síremlékének felszentelését. Kutatók nemrégiben derítették ki: a biz­tonsági szervek a környező megyék plébáno­saival azt akarták elhitetni, hogy az egyházi hatóságok kérésére marad el a Mindszenty József hercegprímás és több püspök közre­működésével tervezett temetési szertartás. A győri egyházmegye vezetőjének köze­gészségügyi okokra hivatkozva küldték meg a tiltó határozatot. „Járvány púsztíthatná a négy folyó városát, ha engedélyeznék a néhány évvel korábban ideiglenesen a kármelita temp­lom kriptájában eltemetett főpap tetemének átszállítását” a közeli székesegyház hires ká­polnájába, a Szent László hermájával átelen- ben kialakított díszes márványkoporsóba. Attól tartottak azonban, hogy a helybéliek és a gyászszertartásra Győrbe készülő tízez­rek egy része a szigorú ukáz ellenére vonatra, kocsira ül és csakazértis megjelenik a két templom környékén, követeli az intézkedés visszavonását. Ezért mozgósították fél Du­nántúlról az útkaparókat, rendőralakulato­kat. Mit törődtek azzal, hogy mindenki átlá­tott a szitán és bizalmasai előtt szidta vagy gúnyolta egy főpap népszerűségétől ennyire megriadt és ijedelmét ilyen kétszínűén titkoló rendszert. Még a látszatra sem ügyeltek. Mondani is fölösleges, hogy a felvonultatott úgynevezett útjavítók — többségük feltehetően civilbe bujtatott rendőr — összesen tíz négyzetméter­nyi felületet nem javítottak ki. A gyászszer­tartás korábban meghirdetett időpontja után néhány órával elvonultak. Egyébként sűrűn emlegették a vallás- és a gyülekezési szabadságot. Heltai Nándor • • •• OTVENEN A BATOR FÉRFIAK KÖZÜL Önvédelmi csoportot alakítottak Jakabszálláson (Folytatás az 1. oldalról) Észrevételeink a következők: 1. Véleményünk szerint az a tény, hogy Fülöpszálláson je­lenleg még nincs angol típusú demokrácia, nem ennek a kép­viselő-testületnek a hibája. En­nek oka az elmúlt 40 évben ke­resendő. A sajtó tárgyilagos, pártatlan, elmélyült vizsgáló­dáson alapuló tudósításai a fel­zárkózásban sokat segíthetné­nek. 2. Magyar József 1990. no­vember 27-én nem az ÁMK megszüntetését, hanem annak működését és vezetőjét, Varga Istvánt bírálta. Kifogásolta az egyszemélyi, diktatórikus veze­tési stilust; valamint azt, hogy Varga 1983 óta az akkori veze­tők kijelölése alapján tölti be az iskola-, majd 1985-től az ÁMK-igazgatói posztot. 3. A képviselő-testület ezen az ülésén az ÁMK-t 1990. de­cember 31-ével megszüntette. Az 1985-ös oktatási törvény ki­mondja, hogy iskolaigazgatói állást csak pályázat elnyerése útján lehet betölteni, 5 éves időtartamra. Mivel Varga Ist­ván 1983 óta nem pályázat el­nyerése, hanem kijelölés útján volt iskolaigazgató, így az ÁMK megszűnésével Varga is­kolaigazgatói beosztása is meg­szűnt. Mivel a pályázatokat ek­kor még nem kívántuk kiírni, a polgármester a képviselő-testü­leti ülésen felkérte Varga Ist­vánt és a többi intézményveze­tőt, hogy 1991. január 1-jétől vezessék tovább az intézmé­nyeket. 4. Véleményünk szerint nem felel meg a valóságnak a cikkí­ró azon vélekedése, hogy az ülés után „ütésváltás” történt. Az eset után közvetlenül, vala­mint a december 18-ai fegyelmi tárgyaláson ugyanis a követke­zőket állapítottuk meg: A kép­viselő-testület üléstermében, az ülés befejezésekor Varga István többek füle hallatára „pat­kányának nevezte Magyar Jó­zsefet, majd szóváltásukat kö­vetően ököllel többször arcába vágott, komoly vérzést okozva. Magyar az ütéseket viszonozni nem tudta, mert közéjük ugrot­tak és szétválasztották őket. A Magyart lefogok is véres ing­gel mentek haza. A legrégebbi fülöpszállásiak sem emlékez­nek arra, hogy a községházán ilyen botrányos eset valaha is előfordult. 5. Magyar József nem a kép­viselő-testület döntése, hanem Varga István ellen keresi igazát a bíróságon. 6. Magyar Józsefné termé­szetesen sem a fegyelmi tárgya­lás vitájában, sem a fegyelmi döntésben nem vett részt, a képviselő-testület ezekből egy­hangúlag kizárta (ezt a jegyző­könyv is rögzíti). 7. A fegyelmi döntés a követ­kező volt: Varga István ÁMK- igazgatót (aki 1991. január 1- jével a polgármester felkérése alapján az iskolát vezette volna tovább), méltatlan magatartás miatt, fegyelmivel, az iskolából könyvtárvezetői beosztásba he­lyeztük át, 14 000 Ft-os fizes­sek Iskolaigazgatói megbízást 1991. január l-jével az egyik igazgatóhelyettes kapott. Véle­ményünk szerint aki az ellene szólót nyilvános helyen, tettle­gesen bántalmazza, közbot­rányt okoz, nem lehet alkalmas gyermekintézmény vezetésére. Pedagógus nem veszítheti el ennyire az önuralmát, de ha megteszi, vállalnia kell a követ­kezményeket. 8. Nem felel meg a valóság­nak, hogy a pedagógusok véle­ményének kikérése nélkül dön­töttünk, hiszen véleményüket írásban minden képviselőhöz eljuttatták, még a fegyelmi tár­gyalás előtt, (ez december 4-ei cikkünkből is kiderül). A levél nem a pedagógusszakszervezet beadványaként, hanem „az is­kola, óvoda, könyvtár alulírott dolgozói” megjelöléssel érke­zett. A szakszervezet részéről a képviselő-testülethez írásban nem fordultak. 9. A szakszervezet a munka­ügyi bírósághoz január 11-én (nem január 7-én) fellebbezett, melyet a munkaügyi bíróság március 26-án (nem április 26- án) utasitott el. Ezután nem volt egyértelmű, hogy a mun­kaügyi vita folytatódik-e, és ha igen, akkor hol? Április 24-én érkezett meg a munkaügyi dön­tőbizottság értesítése, miszerint ő tárgyalja az ügyet. A munka törvénykönyve alapján a mun­kaügyi döntőbizottsághoz be­nyújtott kérelemnek az intézke­dés végrehajtására halasztó ha­tálya nincs, ekkor már a pol­gármester jogosan szólította fel Varga Istvánt a könyvtárveze­tői állás 3 napon belüli elfogla­lására. 10. Február 26-án a képvise­lő-testület úgy döntött, hogy az önállóvá vált intézmények ve­zetői állására pályázatokat ír ki. Lehet, hogy hiba volt a könyvtárvezetői állásra is kiír­ni a pályázatot. Mögöttes szán­dékunk nem volt vele, csupán azt szerettük volna, hogy min­den vezetői állás pályázat útján legyen betöltve. Ä könyvtárve­zetői állásra kiírt pályázatot felfüggesztettük és amennyiben Varga István a kinevezését el­fogadja, erre az állásra a pá­lyáztatást megszüntetjük. 11. Biztosak vagyunk benne (a cikkíróval ellentétben), hogy több százan vannak Fülöpszál­láson, ákik egyetértenek a kép­viselő-testület döntésével. Ha­misnak tartjuk a „kilencen ki- lencszáz ellen” beállítást, ugya­nis a kilencszázat azokhoz kell viszonyítani, akik az íveket nem írták alá, és ők vannak többségben. Egyébként de­mokráciában az a természetes, ha van ellenzék, és az vélemé­nyének hangot is adhat. 12. A polgármester a népi kezdeményezésre gyűjtött aláí­rásokat a személyi számok mi­att nem vette át. Az Alkot­mánybíróság április 13-án ha­tályba lépett határozata alap­ján: „A személyi számok gyűj­tése alkotmányellenes, az alkotmányellenes állapot meg­szüntetése mindenkinek köte­lessége”. A cikk főcímére a vá­lasz tehát a következő: nem a népi kezdeményezés törvény- sértő, hanem a személyi szá­mok gyűjtése. A testületi ülésen bejelentettük: annak ellenére, hogy a fenti okok miatt nem tudjuk átvenni az aláírásokat, úgy fogunk eljárni, ahogyan népi kezdeményezésnél a tör­vény előírja, vagyis a legköze­lebbi ülésünkön megtárgyaljuk a beadványt, és válaszolni fo­gunk rá. Nem értjük, az újságí­ró ezt miért nem írta meg. 13. Azt sem értjük, hogy a kilencszáz aláíró a pályázatok beérkezése előtt, nem tudva, hogy kik lesznek a pályázók; milyen szempontok alapján, hogyan állapította meg, hogy a pályázatok közül Varga Ist­vánná a legjobb, és az eddigi munkavégzés alapján is ő a leg­alkalmasabb az iskola vezeté­sére. Nem értjük az újságíró miért tartja fontosnak foglal­kozásaink felsorolását. Az sem világos, miért zavarja, hogy Magyar Józsefné tagja a műve­lődési és sportbizottságnak. A jogszabály a pályáztató (va­gyis a képviselő-testület) hatás­körébe utalja a pályázatok elbí­rálásának első fórumát. Nem tudjuk, ezen jogunkat miért akarják kétségbe vonni. Úgy gondoljuk, hogy lelkiismere­tünk, legjobb meggyőződésünk szerint képesek leszünk ebben is dönteni, csakúgy, mint az elénk kerülő többi ügyes-bajos dologban. Az Országgyűlésben a parlamenti képviselő sem szakértője minden törvénynek, amelyről szavaz. 14. Horogszeginé ügyében a polgármester az önkormányza­ti törvény alapján jár el. Véle­ményünk szerint a lakiteleki ügy ismétlődik meg. Légből ka­pott az újságírónak az az állítá­sa, miszerint a polgármester „törvényességi óvását arra ala­pozza, hogy a bíróság nincs tisztában a jelenlegi jogszabá­lyokkal, törvényi keretekkel”. Ilyen nyilatkozat sem most, sem korábban nem hangzott el. Fülöpszállás, 1991. április 26. Cseh Szakáll Sándor polgár- mester, Gergely Imre képviselő, Járdi Gyuláné képviselő, Ma­gyar Józsefné képviselő, Nagy László képviselő, dr. Skribanek László képviselő, Ungerbiller Oszvald képviselő. Egy másik levél __ K érem szíves elnézését, hogy ismeretlenül és főleg e pár soros levélen keresztül zavarom Önt. Fülöpszálláson születtem, azóta is itt élek, így természe­tes, hogy a községünkkel kap­csolatosan legutóbb megjelent újságcikkére reagálok. Fogadja őszinte elismerésün­ket és nagyrabecsülésünket — ugyanis ez a megállapítás széles lakossági véleményt közöl — a pénteki lapban megjelent cik­kével kapcsolatosan. A cikk ugyanis úgy adja vissza a Fü­löpszálláson eluralkodott köz­hangulatot, hogy — az enyhe iróniát nem számítva, mely a képviselő-testületet érte — közben tárgyilagos marad és nem is részrehajló. Mivel tudom, hogy nem elő­ször jár községünkben, úgy gondolom, hogy kezd reális kép Önben is kialakulni. Ehhez kiegészítésül még annyit: A 900 aláírás mellé megítélésem sze­rint még legalább 3-400-at le­het számolni, aki azért nem írta alá az ívet, mert van oka, és fél az új vezetéstől. A még fenn­maradó pár száz ember az le­het, aki nem kíván a helyi poli­tikába beavatkozni, de ettől függetlenül vagy nem ért egyet a képviselő-testület döntései­vel, vagy nem is érdekli az. Mint ahogy az Ön előtt is világossá válhatott, a község­ben kialakult hatalmi elit újfaj­ta diktatúrát alkalmaz, mód­szerei nélkülözik teljesen a de­mokratikus elvárásokat, és megváltoztatásukra sajnos semmiféle remény nincs. Ké­rem azért, amennyiben úgy lát­ják, van mód segíteni, tegyék ezt meg. A nevemet természetesen nem tartom inkognitóban, de azok közé tartozom, akik fél­nek (ez csak a rendszerváltás óta érvényes, bár soha nem vol­tam és nem is leszek semmiféle pártnak tagja), így levelem tar­talmát csak Önnel közöltem, ennek lényege az, hogy közsze­replést továbbra sem kívánok vállalni. Munkájához sok sikert kívá­nok. Üdvözlettel és köszönettel: cím és név a szerkesztőségben MAGYAR FESZTIVÁL FRANCIAHONBAN Cserekapcsolat a diois-i és a félegyházi gimnázium között Szombaton utaztak haza Kiskunfélegyházáról, a fran­ciaországi Drome megyébe, annak a kirándulócsoport­nak a tagjai, akik a Móra Fe­renc Gimnázium vendégei­ként, a cserekapcsolat felvéte­le érdekében, tartózkodtak a kiskun városban. Diois gimnáziumának ta­nárai és diákjai, az iskola igazgatójának kíséretében, csütörtökön érkeztek Fél­egyházára. Megismerkedtek a Móra-gimnázium tanári karával, diákjainak többsé­gével, s megalapozták a ba­ráti kapcsolatot a két társin­tézet között. Ennek kereté­ben, első lépésként, a francia gimnázium több hónapig vendégül látja a félegyházi gimnázium diákját, s ez ké­sőbb szélesebbkörű kapcso­latokká bővül. A fraciaországi városban és a hozzátartozó közigaz­gatási körzetben, ottani kez­deményezésre, ősszel ma­gyar hetet, fesztivált rendez­nek képző- és népművészeti s egyéb bemutatóval, kiállí­tással. Diois és környéke mezőgazdasági körzet, főleg szőlővidék, kevés iparral. Ez határozza meg a szeptember 14-étől 28-áig tartó rendez­vénysorozat termékbemuta­tójának jellegét is. Az ese­ményre meghívták a Móra- gimnázium és Kiskunfél­egyháza delegációját. Ficsor József városi pol­gármester fogadást adott a vendégek tiszteletére, majd az ő kíséretében másnap a bugaci pusztával ismerked­tek a francia Vercors-hegy- ség vidékéről a Kiskunságba látogatott tanárok és diá­kok. (k. a.) Jakabszálláson és tanyavilá­gában eddig példátlan mérete­ket öltött a bűnözés. Az egyik maszek kiskereskedésbe példá­ul egymás után háromszor tör­tek be az utóbbi másfél-két hó­napban, tíz tanyából vittek el mindent, amit csak bírtak, s még a polgármesteri hivatalt is meglátogatták — éjjel. A hely­ben szolgálatot teljesítő egyet­len rendőr nem győzi az ellen­őrzést, erősítésre pedig a költ­ségvetésből gazdálkodó fegyve­res testület igen szűkös anyagi lehetőségei miatt számítani sem lehet. A helybelieknek viszont nagyon elegük lett a bűnözők­kel szembeni kiszolgáltatott­ságból, ezért úgy döntöttek, hogy kezükbe veszik a saját vé­delmüket. Ötven bátor, és a kö­zösségért áldozatot is vállaló helybeli férfi megalakította a Jakabszállási Önvédelmi Cso­portot. A fenti minősítésben semmi túlzás nincsen. Az önkéntesek ugyanis, egyelőre fegyver nél­kül, vállalkoztak a közbizton­ság és az értékek védelmére, ez utóbbiba a mezőgazdasági és kertészeti termékek őrzését is beleértve. (Jakabszálláson már tavaly is több „illegális szürete­lő csapat szorgoskodott” a ha­tárban.) Szeretnék, ha legalább arra Lapnának engedélyt az il­letékes szervektől, hogy szük­ség esetén gázsprayt használ­hassanak. Addig is amíg ilyen­nek nincsenek birtokában, „túlbiztosítással” és jó szerve­zéssel igyekeznek önmaguk és mások biztonságáról gondos­kodni. Négyes csoportokban tartanak éjszakai szolgálatot — természetesen ünnepnapon is —, s pontos haditervük, illet­ve célravezető módszerük van ahhoz, hogy ha gyanúsat ész­lelnek, mit tegyenek, hogyan intézkedjenek a lehető legrövi­debb időn belül. Tervek szerint a helyi önkormányzat hamaro­san rövidhullámú adó-vevő ké­szülékkel szereli fel őket. Egyébként szolgálatban a saját kocsijukat használják, s persze, anyagi juttatásban sem része­sülnek szolgálataikért. Fizikai munkástól kezdve az értelmisé­giig a legkülönfélébb foglalko­zásúak a vállalkozók, a legfia­talabb huszonéves, a legidő­sebb ötvenhat. Az ötventagú önkéntes cso­port tevékenységének szervezé­sével, irányításával a helyi pol­gármestert, Szabó Mihályt bíz­ta meg a képviselő-testület. a. m. Kecskeméten a RENAULT Gyors, ké­nyelmes, ta­karékos - a német autó­piac sztárja RENAULT 19 848 112 Ft-tól (plusz áfa) Autóeladás, vevőszolgálat, szerviz, alkatrész - forintért. Francia kényelem, magas műszaki színvonal, megbízható minőség - 1990-91-es modellek, meglepően alacsony áron RENAULT CLIO - az 1991-es „Év autója" 744 600 Ft-tól (plusz áfa) Helyszínre szállítva, rendszámmal. EZ MÁR MÁS! MINŐSÉG! RENAULT az Alföld Áruházban, május 3-ától! (És még egy RenaUlt-cim: Tiszakécske, Szabolcska u. 13. T.t 41-198)

Next

/
Thumbnails
Contents