Petőfi Népe, 1991. május (46. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-03 / 102. szám
1991. május 3. • PETŐFI NÉPE • 3 VÁLASZ CIKKÜNKRE A fülöpszállási önkormányzati képviselő-testület levele KIS MAGYAR (EGYHÁZ)TÖRTÉNELEM — FÉLTEK A HALOTT PÜSPÖKTŐL ÉS AZ ÉLŐ BÍBOROSTÓL — LEZÁRTÁK A VÁROSKÖZPONTOT Mindszenty prímás és az útkaparók Minden második diák elkésett azon a reggelen a győri gimnáziumban. Én is. A szokott útvonalon indultam el. Messziről föltűnt a kármelita rendház közelében az utca közepére vontatott kőzúzalék-keverő. Ilyen korán kezdik a máskor nyáron szokásos útjavításokat? Nem sok időm maradt a töprengésre, mert rendőr állta utamat. Tilos az átjárás. A párhuzamos utcán át próbáltam elérni úticélomat. Ott már többen méltatlankodtak az útlezárás miatt. Meggyorsítottam lépteimet, egy távolabbi kis utcánál kísérleteztem. Ott is szurokfőző, korlát és fegyveres őr torlaszolta el az utat Egyik tanárunktól tudtuk meg a váratlan, „nagyüzemi” állítólagos útjavítás okát. Betiltották a szovjet katonák által meggyilkolt Apor Vilmos püspök ünnepélyes temetését, síremlékének felszentelését. Kutatók nemrégiben derítették ki: a biztonsági szervek a környező megyék plébánosaival azt akarták elhitetni, hogy az egyházi hatóságok kérésére marad el a Mindszenty József hercegprímás és több püspök közreműködésével tervezett temetési szertartás. A győri egyházmegye vezetőjének közegészségügyi okokra hivatkozva küldték meg a tiltó határozatot. „Járvány púsztíthatná a négy folyó városát, ha engedélyeznék a néhány évvel korábban ideiglenesen a kármelita templom kriptájában eltemetett főpap tetemének átszállítását” a közeli székesegyház hires kápolnájába, a Szent László hermájával átelen- ben kialakított díszes márványkoporsóba. Attól tartottak azonban, hogy a helybéliek és a gyászszertartásra Győrbe készülő tízezrek egy része a szigorú ukáz ellenére vonatra, kocsira ül és csakazértis megjelenik a két templom környékén, követeli az intézkedés visszavonását. Ezért mozgósították fél Dunántúlról az útkaparókat, rendőralakulatokat. Mit törődtek azzal, hogy mindenki átlátott a szitán és bizalmasai előtt szidta vagy gúnyolta egy főpap népszerűségétől ennyire megriadt és ijedelmét ilyen kétszínűén titkoló rendszert. Még a látszatra sem ügyeltek. Mondani is fölösleges, hogy a felvonultatott úgynevezett útjavítók — többségük feltehetően civilbe bujtatott rendőr — összesen tíz négyzetméternyi felületet nem javítottak ki. A gyászszertartás korábban meghirdetett időpontja után néhány órával elvonultak. Egyébként sűrűn emlegették a vallás- és a gyülekezési szabadságot. Heltai Nándor • • •• OTVENEN A BATOR FÉRFIAK KÖZÜL Önvédelmi csoportot alakítottak Jakabszálláson (Folytatás az 1. oldalról) Észrevételeink a következők: 1. Véleményünk szerint az a tény, hogy Fülöpszálláson jelenleg még nincs angol típusú demokrácia, nem ennek a képviselő-testületnek a hibája. Ennek oka az elmúlt 40 évben keresendő. A sajtó tárgyilagos, pártatlan, elmélyült vizsgálódáson alapuló tudósításai a felzárkózásban sokat segíthetnének. 2. Magyar József 1990. november 27-én nem az ÁMK megszüntetését, hanem annak működését és vezetőjét, Varga Istvánt bírálta. Kifogásolta az egyszemélyi, diktatórikus vezetési stilust; valamint azt, hogy Varga 1983 óta az akkori vezetők kijelölése alapján tölti be az iskola-, majd 1985-től az ÁMK-igazgatói posztot. 3. A képviselő-testület ezen az ülésén az ÁMK-t 1990. december 31-ével megszüntette. Az 1985-ös oktatási törvény kimondja, hogy iskolaigazgatói állást csak pályázat elnyerése útján lehet betölteni, 5 éves időtartamra. Mivel Varga István 1983 óta nem pályázat elnyerése, hanem kijelölés útján volt iskolaigazgató, így az ÁMK megszűnésével Varga iskolaigazgatói beosztása is megszűnt. Mivel a pályázatokat ekkor még nem kívántuk kiírni, a polgármester a képviselő-testületi ülésen felkérte Varga Istvánt és a többi intézményvezetőt, hogy 1991. január 1-jétől vezessék tovább az intézményeket. 4. Véleményünk szerint nem felel meg a valóságnak a cikkíró azon vélekedése, hogy az ülés után „ütésváltás” történt. Az eset után közvetlenül, valamint a december 18-ai fegyelmi tárgyaláson ugyanis a következőket állapítottuk meg: A képviselő-testület üléstermében, az ülés befejezésekor Varga István többek füle hallatára „patkányának nevezte Magyar Józsefet, majd szóváltásukat követően ököllel többször arcába vágott, komoly vérzést okozva. Magyar az ütéseket viszonozni nem tudta, mert közéjük ugrottak és szétválasztották őket. A Magyart lefogok is véres inggel mentek haza. A legrégebbi fülöpszállásiak sem emlékeznek arra, hogy a községházán ilyen botrányos eset valaha is előfordult. 5. Magyar József nem a képviselő-testület döntése, hanem Varga István ellen keresi igazát a bíróságon. 6. Magyar Józsefné természetesen sem a fegyelmi tárgyalás vitájában, sem a fegyelmi döntésben nem vett részt, a képviselő-testület ezekből egyhangúlag kizárta (ezt a jegyzőkönyv is rögzíti). 7. A fegyelmi döntés a következő volt: Varga István ÁMK- igazgatót (aki 1991. január 1- jével a polgármester felkérése alapján az iskolát vezette volna tovább), méltatlan magatartás miatt, fegyelmivel, az iskolából könyvtárvezetői beosztásba helyeztük át, 14 000 Ft-os fizessek Iskolaigazgatói megbízást 1991. január l-jével az egyik igazgatóhelyettes kapott. Véleményünk szerint aki az ellene szólót nyilvános helyen, tettlegesen bántalmazza, közbotrányt okoz, nem lehet alkalmas gyermekintézmény vezetésére. Pedagógus nem veszítheti el ennyire az önuralmát, de ha megteszi, vállalnia kell a következményeket. 8. Nem felel meg a valóságnak, hogy a pedagógusok véleményének kikérése nélkül döntöttünk, hiszen véleményüket írásban minden képviselőhöz eljuttatták, még a fegyelmi tárgyalás előtt, (ez december 4-ei cikkünkből is kiderül). A levél nem a pedagógusszakszervezet beadványaként, hanem „az iskola, óvoda, könyvtár alulírott dolgozói” megjelöléssel érkezett. A szakszervezet részéről a képviselő-testülethez írásban nem fordultak. 9. A szakszervezet a munkaügyi bírósághoz január 11-én (nem január 7-én) fellebbezett, melyet a munkaügyi bíróság március 26-án (nem április 26- án) utasitott el. Ezután nem volt egyértelmű, hogy a munkaügyi vita folytatódik-e, és ha igen, akkor hol? Április 24-én érkezett meg a munkaügyi döntőbizottság értesítése, miszerint ő tárgyalja az ügyet. A munka törvénykönyve alapján a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelemnek az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs, ekkor már a polgármester jogosan szólította fel Varga Istvánt a könyvtárvezetői állás 3 napon belüli elfoglalására. 10. Február 26-án a képviselő-testület úgy döntött, hogy az önállóvá vált intézmények vezetői állására pályázatokat ír ki. Lehet, hogy hiba volt a könyvtárvezetői állásra is kiírni a pályázatot. Mögöttes szándékunk nem volt vele, csupán azt szerettük volna, hogy minden vezetői állás pályázat útján legyen betöltve. Ä könyvtárvezetői állásra kiírt pályázatot felfüggesztettük és amennyiben Varga István a kinevezését elfogadja, erre az állásra a pályáztatást megszüntetjük. 11. Biztosak vagyunk benne (a cikkíróval ellentétben), hogy több százan vannak Fülöpszálláson, ákik egyetértenek a képviselő-testület döntésével. Hamisnak tartjuk a „kilencen ki- lencszáz ellen” beállítást, ugyanis a kilencszázat azokhoz kell viszonyítani, akik az íveket nem írták alá, és ők vannak többségben. Egyébként demokráciában az a természetes, ha van ellenzék, és az véleményének hangot is adhat. 12. A polgármester a népi kezdeményezésre gyűjtött aláírásokat a személyi számok miatt nem vette át. Az Alkotmánybíróság április 13-án hatályba lépett határozata alapján: „A személyi számok gyűjtése alkotmányellenes, az alkotmányellenes állapot megszüntetése mindenkinek kötelessége”. A cikk főcímére a válasz tehát a következő: nem a népi kezdeményezés törvény- sértő, hanem a személyi számok gyűjtése. A testületi ülésen bejelentettük: annak ellenére, hogy a fenti okok miatt nem tudjuk átvenni az aláírásokat, úgy fogunk eljárni, ahogyan népi kezdeményezésnél a törvény előírja, vagyis a legközelebbi ülésünkön megtárgyaljuk a beadványt, és válaszolni fogunk rá. Nem értjük, az újságíró ezt miért nem írta meg. 13. Azt sem értjük, hogy a kilencszáz aláíró a pályázatok beérkezése előtt, nem tudva, hogy kik lesznek a pályázók; milyen szempontok alapján, hogyan állapította meg, hogy a pályázatok közül Varga Istvánná a legjobb, és az eddigi munkavégzés alapján is ő a legalkalmasabb az iskola vezetésére. Nem értjük az újságíró miért tartja fontosnak foglalkozásaink felsorolását. Az sem világos, miért zavarja, hogy Magyar Józsefné tagja a művelődési és sportbizottságnak. A jogszabály a pályáztató (vagyis a képviselő-testület) hatáskörébe utalja a pályázatok elbírálásának első fórumát. Nem tudjuk, ezen jogunkat miért akarják kétségbe vonni. Úgy gondoljuk, hogy lelkiismeretünk, legjobb meggyőződésünk szerint képesek leszünk ebben is dönteni, csakúgy, mint az elénk kerülő többi ügyes-bajos dologban. Az Országgyűlésben a parlamenti képviselő sem szakértője minden törvénynek, amelyről szavaz. 14. Horogszeginé ügyében a polgármester az önkormányzati törvény alapján jár el. Véleményünk szerint a lakiteleki ügy ismétlődik meg. Légből kapott az újságírónak az az állítása, miszerint a polgármester „törvényességi óvását arra alapozza, hogy a bíróság nincs tisztában a jelenlegi jogszabályokkal, törvényi keretekkel”. Ilyen nyilatkozat sem most, sem korábban nem hangzott el. Fülöpszállás, 1991. április 26. Cseh Szakáll Sándor polgár- mester, Gergely Imre képviselő, Járdi Gyuláné képviselő, Magyar Józsefné képviselő, Nagy László képviselő, dr. Skribanek László képviselő, Ungerbiller Oszvald képviselő. Egy másik levél __ K érem szíves elnézését, hogy ismeretlenül és főleg e pár soros levélen keresztül zavarom Önt. Fülöpszálláson születtem, azóta is itt élek, így természetes, hogy a községünkkel kapcsolatosan legutóbb megjelent újságcikkére reagálok. Fogadja őszinte elismerésünket és nagyrabecsülésünket — ugyanis ez a megállapítás széles lakossági véleményt közöl — a pénteki lapban megjelent cikkével kapcsolatosan. A cikk ugyanis úgy adja vissza a Fülöpszálláson eluralkodott közhangulatot, hogy — az enyhe iróniát nem számítva, mely a képviselő-testületet érte — közben tárgyilagos marad és nem is részrehajló. Mivel tudom, hogy nem először jár községünkben, úgy gondolom, hogy kezd reális kép Önben is kialakulni. Ehhez kiegészítésül még annyit: A 900 aláírás mellé megítélésem szerint még legalább 3-400-at lehet számolni, aki azért nem írta alá az ívet, mert van oka, és fél az új vezetéstől. A még fennmaradó pár száz ember az lehet, aki nem kíván a helyi politikába beavatkozni, de ettől függetlenül vagy nem ért egyet a képviselő-testület döntéseivel, vagy nem is érdekli az. Mint ahogy az Ön előtt is világossá válhatott, a községben kialakult hatalmi elit újfajta diktatúrát alkalmaz, módszerei nélkülözik teljesen a demokratikus elvárásokat, és megváltoztatásukra sajnos semmiféle remény nincs. Kérem azért, amennyiben úgy látják, van mód segíteni, tegyék ezt meg. A nevemet természetesen nem tartom inkognitóban, de azok közé tartozom, akik félnek (ez csak a rendszerváltás óta érvényes, bár soha nem voltam és nem is leszek semmiféle pártnak tagja), így levelem tartalmát csak Önnel közöltem, ennek lényege az, hogy közszereplést továbbra sem kívánok vállalni. Munkájához sok sikert kívánok. Üdvözlettel és köszönettel: cím és név a szerkesztőségben MAGYAR FESZTIVÁL FRANCIAHONBAN Cserekapcsolat a diois-i és a félegyházi gimnázium között Szombaton utaztak haza Kiskunfélegyházáról, a franciaországi Drome megyébe, annak a kirándulócsoportnak a tagjai, akik a Móra Ferenc Gimnázium vendégeiként, a cserekapcsolat felvétele érdekében, tartózkodtak a kiskun városban. Diois gimnáziumának tanárai és diákjai, az iskola igazgatójának kíséretében, csütörtökön érkeztek Félegyházára. Megismerkedtek a Móra-gimnázium tanári karával, diákjainak többségével, s megalapozták a baráti kapcsolatot a két társintézet között. Ennek keretében, első lépésként, a francia gimnázium több hónapig vendégül látja a félegyházi gimnázium diákját, s ez később szélesebbkörű kapcsolatokká bővül. A fraciaországi városban és a hozzátartozó közigazgatási körzetben, ottani kezdeményezésre, ősszel magyar hetet, fesztivált rendeznek képző- és népművészeti s egyéb bemutatóval, kiállítással. Diois és környéke mezőgazdasági körzet, főleg szőlővidék, kevés iparral. Ez határozza meg a szeptember 14-étől 28-áig tartó rendezvénysorozat termékbemutatójának jellegét is. Az eseményre meghívták a Móra- gimnázium és Kiskunfélegyháza delegációját. Ficsor József városi polgármester fogadást adott a vendégek tiszteletére, majd az ő kíséretében másnap a bugaci pusztával ismerkedtek a francia Vercors-hegy- ség vidékéről a Kiskunságba látogatott tanárok és diákok. (k. a.) Jakabszálláson és tanyavilágában eddig példátlan méreteket öltött a bűnözés. Az egyik maszek kiskereskedésbe például egymás után háromszor törtek be az utóbbi másfél-két hónapban, tíz tanyából vittek el mindent, amit csak bírtak, s még a polgármesteri hivatalt is meglátogatták — éjjel. A helyben szolgálatot teljesítő egyetlen rendőr nem győzi az ellenőrzést, erősítésre pedig a költségvetésből gazdálkodó fegyveres testület igen szűkös anyagi lehetőségei miatt számítani sem lehet. A helybelieknek viszont nagyon elegük lett a bűnözőkkel szembeni kiszolgáltatottságból, ezért úgy döntöttek, hogy kezükbe veszik a saját védelmüket. Ötven bátor, és a közösségért áldozatot is vállaló helybeli férfi megalakította a Jakabszállási Önvédelmi Csoportot. A fenti minősítésben semmi túlzás nincsen. Az önkéntesek ugyanis, egyelőre fegyver nélkül, vállalkoztak a közbiztonság és az értékek védelmére, ez utóbbiba a mezőgazdasági és kertészeti termékek őrzését is beleértve. (Jakabszálláson már tavaly is több „illegális szüretelő csapat szorgoskodott” a határban.) Szeretnék, ha legalább arra Lapnának engedélyt az illetékes szervektől, hogy szükség esetén gázsprayt használhassanak. Addig is amíg ilyennek nincsenek birtokában, „túlbiztosítással” és jó szervezéssel igyekeznek önmaguk és mások biztonságáról gondoskodni. Négyes csoportokban tartanak éjszakai szolgálatot — természetesen ünnepnapon is —, s pontos haditervük, illetve célravezető módszerük van ahhoz, hogy ha gyanúsat észlelnek, mit tegyenek, hogyan intézkedjenek a lehető legrövidebb időn belül. Tervek szerint a helyi önkormányzat hamarosan rövidhullámú adó-vevő készülékkel szereli fel őket. Egyébként szolgálatban a saját kocsijukat használják, s persze, anyagi juttatásban sem részesülnek szolgálataikért. Fizikai munkástól kezdve az értelmiségiig a legkülönfélébb foglalkozásúak a vállalkozók, a legfiatalabb huszonéves, a legidősebb ötvenhat. Az ötventagú önkéntes csoport tevékenységének szervezésével, irányításával a helyi polgármestert, Szabó Mihályt bízta meg a képviselő-testület. a. m. Kecskeméten a RENAULT Gyors, kényelmes, takarékos - a német autópiac sztárja RENAULT 19 848 112 Ft-tól (plusz áfa) Autóeladás, vevőszolgálat, szerviz, alkatrész - forintért. Francia kényelem, magas műszaki színvonal, megbízható minőség - 1990-91-es modellek, meglepően alacsony áron RENAULT CLIO - az 1991-es „Év autója" 744 600 Ft-tól (plusz áfa) Helyszínre szállítva, rendszámmal. EZ MÁR MÁS! MINŐSÉG! RENAULT az Alföld Áruházban, május 3-ától! (És még egy RenaUlt-cim: Tiszakécske, Szabolcska u. 13. T.t 41-198)
