Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-26 / 97. szám
1991. április 26. • PETŐFI NÉPE • 3 ÉRTHETETLEN NEMZETKÖZI MINŐSÍTÉS — TERMÉSZETVÉDELEM ___________ K ONTRA FÖLDFOGLALÓK — HIDROLÓGIAI REHABILITÁCIÓ A HOMOKHÁTSÁGON Megbukott-e a magyar természetvédelem? • A Kolon- tónál a kotrás megkezdése előtt már alig volt szabad vízfelület. A védettség nem azt jelenti: megállt az élet. A napokban röppent föl a hír a hazai sajtóban: a glanti (Svájc) székhelyű Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) „vizsgáján" leszerépelt a magyar természetvédelem. Az 1991 -es világkatalógusban nemzeti parkjaink már nem szerepelnek; az intézmények kezelésében léyö területeket „védett táj”-ként minősítik a kötet szerkesztői. Hogyan magyarázzák ezt a cseppet sem hízelgő bizonyítványt a Kiskunsági Nemzeti Parknál? — kérdeztem dr. Tóth Károly igazgatótól. — Nem kívánom — mint egy bukott nebuló — magyarázni a dolgot. Meggyőződésem — bár ezt minden honi kollégám nevében is mondhatom —: ez a meglepő és fölháborító új kategorizálás minden alapot nélkülöz. Nem áll mögötte tudományos elemzés. Bár csak a napokban postázták az illetékes panaszunkat és a helyesbítéskérést, állíthatom, hogy ez vagy politikai manipuláció — tudatosan helytelen adatközlés — vágy egyszerű gépelési elírás eredménye. Sajnos, a nemzetközi szakmai körökben így is zavart okoz. Árt a tekintélyünknek! — Úgy gondolom, az itthoninak is ... — Biztosan! Mert a sajtó igyekszik elefántként kezelni a bolhát, kihirdetve, hogy megbuktunk! A hazai környezetvédelmi intézmények alapításáról törvény van. A paragrafusokban leírt kritériumok alapján minősítenek, határozzák meg az intézmények feladatait. Biztosan állíthatom, hogy az elmúlt tizenhat évért nincs szégyenkeznivalónk. A Kiskunsági Nemzeti Park munkáját számos elismerés mellett, az ENSZ felügyelete alatt munkálkodó UNESCO is kiválóra minősítette; területeink nagy része nemzetközileg is ismert és védett. Végezzük a munkánkat. Május U-én, például, mi látjuk vendégül az európai nemzeti parkok szövetségének képviselőit. Az évi közgyűlés témája: a természetvédelem intézményei milyen ajánlásokkal szolgálhatják a gyermekek és a fiatalok nevelését, életét? — Akkor tehát: bár még a vizsgálat tart, felejtsük el az „ügyet” ...? — Nem tagadom: szeretném, ha a honatyák figyelmeztetésnek vennék ezt a kategorizálást, a sajnálatos elírást. Az Unió az 1949-es új-delhi nyilatkozatban írta elő, melyek a nemzetiparkalapítás feltételei. Az alapokmány kimondja — a többi között —: a park nagy kiterjedésű természetes vagy ahhoz közel álló terület legyen, amely tudományos szempontból is kiemelkedő természetvédelmi értékeket hordoz. Minden nemzeti parkban lehetőséget kell teremteni a természeti ismeretek oktatására, illetve a tudományos kutatásra. A területek tulajdonjoga a természetvédelmi intézményt illeti meg. Nos, ez az utolsóként idézett tétel bizony még nem teljesült egészen. Most a kárpótlási és a földtörvény vitái során adatott meg a honatyáknak, talán utoljára, a történelmi lehetőség, hQgy ezt a problémát rendezzék ... — Mire gondol konkrétan? — A kárpótlási törvény vitája során sajátos kérdéseinkkel fölkerestük dr. Pánczél Gyula MDF-es országgyűlési képviselőt, hogy terjessze elő: a természetvédők szeretnék, ha a védelem alá vont területeket nem lehetne privatizálni. Amit sikerült megmentenünk, maradjon is meg. Többségében ezek úgyis értéktelen, gazdálkodásra alkalmatlan földek. A kéréscsomagot azután megtoldottak néhány, erdészettel kapcsolatos tétellel is, és igy lett jóváhagyva. Én ezt komoly sikernek tartom. Egy régi pör zárult le ezzel a döntéssel. Régen a hatalmaskodó elvtársi vadászokkal és a tsz-elnökökkel kellett vitáznunk. A rendszerváltás után a földfoglaló gazdák okoztak kárt. A páhi réten például egy volt tulajdonos három hektár orchideás rétet szántott föl. Fülöphá- zán, Szabadszálláson és Kunszenlmik- lóson is gyakran voltak hasonló esetek. — A törvény megszületett. Tizenhat évvei a Kiskunsági Nemzeti Park alapítása után, végre, szűnhetnek a harcok ... — Remélem, hogy a kárpótlási törvény paragrafusait csak megerősíti a további szabályozás a föld, az erdő és az új természetvédelmi törvény ... Ezután szűnhetnek majd csak a harcaink. Mert az természetes, hogy sehol sem fogadják jó szívvel azt, aki megtilt és elrendel. Meg kívánja változtatni a régi gyakorlatot. Mi tudjuk, hogy mit vállaltunk, amikor itt, az Alföldön gazdái lettünk a mozgalomnak. ,Ha visszatekintek, sajnos, azt kell megállapítanom: az emberek nem nevelhetők. Most, a Kolon-tói nádtűz után lelepleződött az a többtonnányi szemét és lom, amit a környéken lakók oda kihordlak, elrejtve a nád közé a szégyenüket. Csak a fiataloktól remélek változást! — Azért biztosan van büszkélkedni- valójuk is ... A legfontosabbként említem, hogy intézményünk sok-sok millió forintot szerzett és a PHAR-program keretében újabb tízmilliókat kap, hogy a homokhátságon, a század elején kezdődött lecsapolásokat „jóvá tegye”, a vízháztartás rendeződhessen. Ez olyan nagy ívű program, amely alapvetően meghatározza a természet és a társadalom életét, viszonyát. Egy holland fő- vállalkozó kapta a megbízást a tervezésre és a kivitelezésre. Cél, hogy több mint 10 méteres emeléssel, Duna-vízzel tölthessük föl a Kunadacs—Kurjantó, Orgoványi-rét és a Kolon-tó víztározó rendszerét. Ezt találom a legnagyobb és a leghatékonyabb beavatkozásnak. Emberek ártottak a természeti környezetnek — elvitték a vizet —, és most emberek állítják helyre. Ez a beruházás lesz a jövő természetvédelmének az alapja. Víz nélkül ugyanis elpusztul minden, védett érték ... Farkas P. József AZ ANGOLOK ADTÁK VOLNA A PÉNZ EGYIK FELÉT Bács-Kiskun pályázata nem nyert, s ezzel a vállalkozók is veszítettek (Folytatás az 1. oldalról) • — Alapítványuk igen sokat „nyüzsgött” az utóbbi időben annak érdekében, hogy a megyében induló vállalkozások támogatására pénzt és egyéb segítséget szerezzen. Több külső céggel is tárgyaltak ebben az ügyben. — Pontosan nyolccal, köztük három angollal. Mindaz, amit tőlük megtudtunk a tőkés országokban jól bevált, hasznosításra nekünk is felkínált módszereikkel kapcsolatban, tetszést aratott, szinte lelkesítőén hatott az ügyben érdekeltek körében. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviselőit és vezetőjét, dr. Marosán Györgyöt is beleértve. A Know-How Alapítvány például Kecskemétre adaptált tervet is készített, s adta volna a vállalkozáshoz szükséges pénz egyik félét. A másikat a magyar alapítvány támogatásával tudtuk volna letenni. — A pályázatot vállalkozásközpontok létrehozására írták ki, az amerikai és az angol javaslatok pedig inkubátorház, illetve -házak kialakítására szóltak. — Ez volt a középpontban, de ezzel együtt a vállalkozások legkülönfélébb támogatására, például tanfolyamok indítására, szaktanácsadás, különböző szolgáltatások megszervezésére, műhelyek létesítésére, a hitelfelvételek garanciavállalására is kiterjedtek. Pályázatunk egyébként az utolsó szavazásig a lehetséges nyerők között szerepelt. S egyszer csak kaptuk a levelet, hogy sajnos, nincs több pénz. Ezt mondták később személyesen is. Döntésüket egyebek között azzal indokolták, hogy más megyékben rosszabb a munkaerő-piaci helyzet, mint Bács-Kiskunban. Véleményem szerint ez a kijelentés megkérdőjelezhető. Biztos vagyok benne, hogy például a kiválasztottak között levő Tolnában, Somogybán sincs nagyobb probléma. Legfeljebb az a különbség, hogy nálunk sok kis településen jelentkezik, máshol pedig egy-két helyre összpontosulva, tehát látványosán. A nemleges döntés hátterében talán az angolok és a magyar alapítvány közötti összeütközés is szerepelt. A leendő vállalkozási központok egyébként, amihez az alapítvány a pénzt adja, üzleti alapon működik majd. Az angol típusú vállalkozást segítő vállalkozások viszont non profit jellegűek — bár önfenntartók — lettek volna. — A magyar alapítvány nyilatkozata szerint lesz mép pénz újabb régiók támogatására... És a Bács megyei alapítványnak hogyan tovább? — Mit mondjak? Megrázzuk magunkat, és a jövő héten arról dönt kuratóriumunk; a saját erőnket—a hárommillió forint alaptőke ho- zadékát—mire használjuk fel. Eddig semmire nem fordítottunk nagyobb összeget, mivel a nagy célkitűzésre tartogattuk. — Tavaly árról volt szó, hogy az egyik kecskeméti, elhagyott laktanyát, ha az önkormányzaté lesz, alapítványuk megkapja és a 1 vállalkozók rendelkezésére bocsátja. ' — Úgy hallottuk, másoknak ígérték oda a helyiségeket, a kezdő vállalkozók ezt sem kapják meg. Almási Márta TTl •• 1 •• fn f A •• r f a FF f § | | jr ^ /| Fulopszallason törvény sértő a népi kezdemenyezes ? (Folytatás az 1. oldalról) De miről is van szó? Még tavaly hírt adtunk a fülöpszállási önkormányzati testületi ülés befejezése után történt ütésváltásról. A helyi ÁMK megszüntetésével kapcsolatban elhangzott kemény bírálat nyomán fajult el igy a vita Magyar József és Varga István, az akkor még ÁMK-vezető, között. Ők a nyilvános ülésen érdeklődőként vettek részt. Büntetésül a képviselő-testület mindkettőjüket kitiltotta az ülésekről. Magyar József a bíróságon keresi az igazát. Varga István ellen a testület fegyelmi eljárást is indított. Varga István egyedüli kérése az volt, hogy fegyelmijének eldöntésében Magyar József felesége (aki testületi, sőt, kulturális bizottsági tag!) ne vegyen részt. Kérését nem hallgatták meg. Xz ülést követően, éjjel 11 órakor csörgött a telefon Varga István lakásán és Cseh Szakáll László polgármester tudatta vele: a könyvtár- igazgatói állásba helyezték át, 11 900 forinttal, kevesebb fizetésért. Csak a papír számít... A nevelőtestületet rendkívüli értekezletre hívták össze december 20-án, ahol a polgármester velük is közölte a fegyelmi határozatot. A pedagógusok sérelmezték, hogy fejük fölött döntöttek, véleményük kikérése nélkül, és még a szakszervezetük sem juthatott szóhoz. A főbizalmi azonnal vétót jelentett be a döntés ellen. A polgármester — a továbbiakban is szóban — kifejtette, hogy Varga István 15 napon belül, halasztó hatályú, fellebbezéssel élhet a munkaügyi döntőbizottságnál. Ehhez azonban elengedhetetlen lett volna az írásos határozat, amit Varga István többször kért is a jegyzőtől. Ezt csak később, december 28-án kapta meg, amikor az ünnepek miatt, köztudomásúlag, mindenütt leáll az ügyintézés. A szakszervezet vétóját még írásos kérelemre sem válaszolta meg a testület. Végül is január 7-én tudta a fellebbezését benyújtani a szakszervezet. A megyei döntőbíróság elé április 26- án került az ügy. Itt aztán Varga István megtudhatta, hogy a szóban bejelentett szakszervezeti vétótól számították a 15 napot, amely ugyebár a fellebbezésre szolgál. Az eljárást elejtették. Időközben azonban, áthelyezés ide vagy oda, a könyvtár-igazgatói állásra — melyet, mint említettük, büntetésül kapott meg Varga István — a többi művelődési intézménnyel egyetemben március 13-án, a Petőfi Népében pályázatot hirdetett meg a képviselő-testület, így aztán nemcsak az iskolaigazgatói állástól sikerült megfosztani, de olyan helyre került, ahol nyilvánvalóan nem maradhat sokáig. Az eljárás ellen most már törvényességi óvással élt a szak- szervezet és panasszal fordult a köztársasági megbízotthoz. Az utóbbi eredményeként a köztársasági megbízott törvénytelennek minősítette a pályázati kiírást Varga István állására. A képviselő-testületnek más választása nem lévén, április 23-án felfüggesztette a pályáztatást. Varga István azonban nem hagyta el iskolaigazgatói székét, hiszen fellebbezése a jogerős ítélet meghozataláig halasztó hatállyal bír. A képviselő-testület ettől függetlenül kinevezett egy megbízott iskolaigazgatót. Ám ottjár- tunkat követően, másnap, már nagyobb sebességet vett az írásos ügyintézés a polgármesteri hivatalban. Az egyik dolgozóval tértivevényes levelet küldtek Varga Istvánnak amelyben felszólították, hogy a könyvtár-igazgatói székét 3 napon belül foglalja el. Jó kifogás sose rossz ... Röviden körülbelül ennyiről lenne szó, ha ... Ha a fülöpszállásiak közül több százan egyetértenének a képviselő-testület döntésével. Még a december 20-ai, rendkívüli nevelőtestületi ülést követően a pedagógusok levélben nyilvánították ki egyet nem értésüket a fegyelmi döntéssel. Ezentúl körülbelül 350 helybéli aláírása is összegyűlt, tiltakozásképpen. Erre még választ sem kaptak, kizárólag annyit — s azt is csak szóban —, hogy az aláírások között vannak olvashatatlanok, no meg a személyi számok is hiányoznak. Egyébként is a testületé a döntés joga, az pedig ettől függetlenül meg fogja tárgyalni az ügyet. Csakhogy a fülöpszállásiak nem hagyták annyiban. Összefogtak és az április 23-ai önkormányzati ülésre már 900 -jól olvasható, pontos adatokkal ellátott — aláírást hozlak el. Levelükben egyebek mellett ez áll: „Alulírott szülők és Fülöpszállás választópolgárai tiltakozunk az általános iskola jelenlegi igazgatója —Varga István — ellen folyó idegölő és megalázó hadjárat ellen! Kijelentjük, hogy munkájával, eredményeivel és emberi magatartásával elégedettek vagyunk és ragaszkodunk ahhoz, hogy az iskola irányítását a továbbiakban is ő lássa el. Felszólítjuk a képviselő-testületet, hogy tegye lehetővé Varga István pályázatának benyújtását és a pedagógusok előtti megmérettetését. Döntésének meghozatalakor pedig a tantestület véleménye mellett vegye figyelembe itt kinyilvánított és aláírásunkkal megerősített akaratunkat.” A községben 2700-an élnek, a választópolgárok száma 2100. Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata szerint népi kezdeményezéshez 150 aláírásra van szükség. Csakhogy az ülésen a polgármester, még mielőtt az íveket átvette volna, rákérdezett: van-e személyi szám az aláírások mellett? S minthogy nem hiányzott, hát kijelentette: ez bizony törvénysértés, mert ezek felhasználása már tiltott. így jobb, ha el is teszik a népi kezdeményezésüket, amíg valaki fel nem jelenti őket. Egyébként pedig személyi ügyekben a lakossági vélemény nem kötelező érvényű a képviselő-testületre nézve. Végül pedig megjegyezte, hogy ő törvénysértést nem követhet el azzal, hogy az aláírásokat átveszi. Pályázhat, de minek? Az egyik jelenlévő azért megjegyezte, hogy érti ő a személyi számok ügyét, de talán mégiscsak érdemes lenne a képviselő-testületnek elgondolkodnia az arányon: 9 véleménye 900 ellen. S a falu lakosságát legalább arra érdemesíthetnék, hogy írásban válaszoljanak, ha hozzájuk fordulnak. Erre a polgár- mester felvilágosította, hogy a népi kezdeményezés csak arra kötelezheti a képviselő-testületet, hogy megtárgyalja az ügyet. Ehhez azonban annak minden tekintetben megfelelőenk kell lennie. Azt is megtudhatták a jelenlévők, hogy Varga István is benyújthatja pályázatát az iskolaigazgatói állásra. Csakhogy ez először a testület elé kerül, s csak ezután — már átrostálva a nevelőtestület háromfős szakmai bizottsága elé. Hogy a testület (ami két orvosból, egy pedagógusból, egy ápolónőből, egy kisiparosból, egy hentesből, egy volt technikusból és két állatorvosból áll) milyen szempontok alapján fogja az iskolaigazgatói pályázatokat elbírálni, arra még az egyik képviselő kérdésére sem tudtak érdemi választ adni. A polgármester kijelentette: egyénileg döntenek majd. (Egyébként a testület egyik állatorvos képviselője, s az egyetlen ellenzéki bejelentette, hogy a döntéseikhez nem kívánja a nevét adni. A mandátumát megtartotta, az üléseken részt vesz, de nem látja értelmét közös tevékenységüknek.) A 900 aláírással kapcsolatban az egyik képviselő még azt is megjegyezte: nem biztos benne, hogy mindenki szabad akaratából írta aláazívet. Tudomá- sa van róla, hogy munkahelyeken és boltokban is gyűjtötték a neveket. Igaz, senkit sem tud megnevezni, de akadhattak olyanok, akiknek fogalmuk sem volt róla, mit írnak alá. Sajnos, azt sem fejtette ki, hogy miféle nyomást tudott gyakorolni a félig-meddig már eltávolított iskolaigazgató a helybéliekre. Azt azonban nem felej tette eí megjegyezni, hogy a volt MSZMP-s titkár szerette volna átnyújtani az aláírásokat. Hogy ezzel mit akart mondani, nem derült ki... A kaptafa ugyanaz? Horogszegi Jánosné ügyéről, akit létszámleépítés címén, 27 évi munka után küldtek el a polgármesteri hivatalból, nem volt szó. Amint már erről is írtunk, az asszony a munkaügyi döntőbírósághoz fordult, amely jogerős Ítéletében megalapozatlannak tartotta a testület döntését és visszahelyezte korábbi munkakörébe, még februárban. A polgármester az ítéletet azóta sem hajtotta végre, sőt, a fizetését sem folyósítják. Most, áprilisban az ítélet végrehajtásáról is határozat született, de Cseh Szakáll László ezt továbbra sem kívánja teljesíteni. Mint állítja: törvényességi óvással élt, csak azt nem tudta pontosan megmondani, mikor, így aztán ki tudja, meddig fog elhúzódni ez az ügy. Törvényességi óvását ugyanis arra alapozza, hogy a bíróság nincs tisztában a jelenlegi jogszabályokkal, törvényi keretekkel. Addig is Horogszegi Jánosné családja egyedül a férje keresetéből él, nem kis bizonytalanságban... ... és mindenki vár. Kivár. Bcnczc Andrea Kecskeméten a RENAULT Gyors, kényelmes, takarékos - a német autópiac sztárja RENAULT 19 848 112 Ft-tól (plusz áfa) Autóeladás, vevőszolgálat, szerviz, alkatrész - forintért. Francia kényelem, magas műszaki színvonal, megbízható minőség - 1990-91-es modellek, meglepően alacsony áron RENAULT CLIO - az 1991-es „Év autója" 744 600 Ft-tól (plusz áfa) HELYSZÍNRE SZÁLLÍTVA, RENDSZÁMMAL EZ MÁR MAS! MINŐSÉG! RENAULT az Alföld Áruházban, május 3-ától! (Es még egy Renault-cím; Tiszakécske, Szabolcska u. 13. T.: 41-198) KILENCEN KILENCSZÁZ ELLEN