Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-10 / 83. szám

1991. április 10. • PETŐFI NÉPE • 3 EGYRE GYAKORIBB A GARÁZDASÁG BAJÁN ŐSZTŐL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM A BAJAI III. BÉLÁBAN Hogyan látja a szabálysértési előadó? Százkilencvenen jelentkeztek, ötvenhatot vesznek fel (Folytatás az 1. oldalról) — Először tisztázzuk talán, hogy mi tartozik a szabálysértési előadó hatáskörébe. Minden olyan ügy, melyről a törvény így intézkedik a közúti közlekedési, valamint a közrend és közbiztonság elleni szabálysértések közül. Az úgynevezett ki­emelt közlekedési szabálysértéseket annyira fon­tosnak tartja a törvény, hogy meg is nevezi. Példá­ul az ittas vezetést, a vasúti átjárón való áthaladás megsértését, a közlekedés rendjének megzavarását, az áthaladási elsőbbség szabályainak megszegését, a tilos jelzés figyelmen kívül hagyását vagy a sebes­ségkorlátozás jelentős mértékű túllépését. — Feltételezhető-e, hogy az emberek azzal a tu­dattal szegik meg a szabályokat, hogy ebből bűncse­lekmény vagy szabálysértés származik? — Inkább azt hiszik, hogy tettük nem okoz veszélyt. A következmények azonban nagyon kü­lönbözők lehetnek. Mi történik például, ha valaki figyelmen kívül hagyja a stoptáblát? Szeren­csés esetben semmi különös, esetleg egy kis kocca­nás. De a körülmények szerencsétlen összejátszása folytán halálos baleset is bekövetkezhet. A teher­gépkocsi vezetője haragszik, ha a sárvédőgumi hiá­nya miatt ezer forint büntetést kell fizetnie. Más­ként gondolkodik azonban, ha ő megy személy- gépkocsijával egy ilyen jármű után, mely kilométe­reken keresztül teríti be sárral. — Mi a helyzet a közrend és közbiztonság elleni szabálysértéseknél ? — Áz ide tartozó kiemelt cselekményekért — a verekedésért, veszélyes fenyegetésért, a garázdasá­gért — régebben elzárást szabhatott ki a rendőr­ség, de csak kivételes büntetésként. Most ez a lehe­tőség megszűnt. Sajnos, a garázdák megmaradtak. Riadalmat keltenek éjszakai randalírozásukkal: felborítják a kukákat, dörömbölnek az ablakokon, leragasztják a társasházak csengőit. Összefoglalva: zavarják a közösség nyugalmát. A legnagyobb számban a verekedés fordul elő. A törvény azt kívánja, hogy nagy nyilvánosság előtt történjen, hogy valaki nyilvános helyen kez­deményezzen verekedést. A szórakozóhelyeken egyre több és egyre durvább esetek történnek. Az ok legtöbbször az ittasságban keresendő. — Mit tehetnek a visszaesők ellen (Tudom, hogy erről nem nyilatkozhat, de nekem meggyőződésem, hogy ma is élne az a kislány, akit néhány éve a Dózsa György úton elgázolt egy motoros, ha a rend­őrségnek módja van a sorozatos gyorshajtást megto­rolni. — A közlekedési szabálysértések terén vissza­esők száma évről évre emelkedik, mégpedig legin­kább az engedély nélkül vezetőknél és a sebesség- korlátozást jelentősen túllépőknél. A rendőrségi hatáskörbe tartozó közlekedési szabálysértések számítógépbe kerülnek a megyében. Két évig tart­juk nyilván az adatokat. A tavaly életbe lépett közlekedésigazgatási rendelet szerint pályaalkal­massági vizsgálatra küldhetjük azokat, akik két éven belül három közlekedési szabálysértést követ­tek el. — Sok a vita az intézkedő rendőr és a tilosban parkoló autósok között. Milyen büntetésre számít­hatunk ? — Szabálysértés esetén a legmagasabb büntetési tétel 20 ezer forint, közlekedési szabálysértéskor 10 ezer forint. Tilos parkolásnál maximum 5 ezer forint lehet a bírság, olcsóbb lenne tehát a kijelölt várakozóhelyen parkolni. A zsúfoltságért sok min­den kárhoztatható: a keskeny utcák, a város köze­pébe épített boltok, a vásárlói szokások. Nézzük a Kossuth Lajos utcát: az autóbuszok forgalmát gyakran megbénítják a szabálytalanul várakozó gépkocsik. A bútorbolthoz kamionok hozzák az árut. tehertaxikra rakodnak a vevők. A Vörös­marty utcai papírbolt helyén fürdőszoba-felszere­lési üzlet nyílt, parkolási lehetőség nélkül. A sétá­lóutca mindkét végét elállják a várakozó gépko­csik: leéghetne az egész utca, mire bejutnának a tűzoltók. A baleseti sebészetre nem tudnak bemen­ni a mentők ... — Sokan úgy vélik, hogy a belvárost le kell zárni az autóforgalom elől. Másutt is van erre példa. Legfeljebb kiszállunk majd a kocsiból, ha egy do­boz gyufáért gyalog is megtehetünk néhány mé­tert. Gál Zoltán Az első lépés: a tantestület 1988 őszén kinyilvánította szándékát, hogy létrehozza a hatosztályos gimnáziumot. Az eddigi legnagyobb eredmény: 1991. április 3-án 187 diák vett részt a felvételi vizsgán, s közülük 56-an kezdhetik meg ősszel, 13 évesen, tanulmányaikat a bajai 111. Béla Gimnázi­umban. A két időpont között azonban kemény munka folyt, amint arról Bálint László, a gimnázium igazga­tója tájékoztatott. A hatosztályos oktatás koncepciója 1989 nyaráig készült el. A program megvalósítá­sa nemcsak alapos szervezőmun­kát követelt, de pénzigényes is volt. Az eddigieken túl, további osztályokat kell indítani, új tanári státusokat létesíteni, beszerezni a szükséges szemléltetőeszközöket, kidolgozni részletesen a tervezete­ket. Ráadásul a pénz mellett szük­ség volt a helyi önkormányzat egyetértésére. Ezt megkapta az is­kola, sőt, 1990-ben a város és a megye anyagilag is támogatta a tö­rekvést. Ugyancsak tavaly bene­veztek a közoktatás-fejlesztési alap pályázatára, és el is nyerték a tá­mogatást. A hatosztályos gimnázium indí­tásához azonban — a jelenlegi tör­vények szerint is — szükséges a minisztériumi engedély. Tizenhá­rom iskola nyújtotta be a kérelmét. Elbírálták a koncepciót, 15 részle­tes tantervet és 1-2 kidolgozott óratervet. Végül hat intézmény programját fogadták el változtatás nélkül, még 7-nek egyes tantár­gyak esetében módosítást írtak elő. Miután a III. Béla az első hat között volt, így időben zöld utat kapott immár az 1991-es tanév in­dításához, a felvételi lebonyolítá­sához. A helyi hirdetési újságban két hirdetést adtak föl, vagyis közvet­lenül a lakossághoz fordultak. A felhívásra 190 jelentkező vála­szolt, s egyharmaduk a város von­záskörzetében lakik. Ez a tény még a szakembereket is meglepte, akik elsősorban bajai pályázókra gon­doltak, mivel kollégiumot nem tudnak adni, a bejárás pedig nem túl kényelmes. Az április 3-án megtartott felvé­teli vizsgára 187-en jöttek el. A mintegy háromórás írásbeli al­kalmával nem elsősorban az álta­lános iskolai tananyag számonké­résére törekedtek, hanem általáno­sabb képességeket igénylő felada­tokat kellett megoldani, s volt, per­sze, intelligenciateszt is. Végül 56 gyereket, az 56 legjobbat veszik majd fel a 7. osztályos korúak szá­mára induló két első osztályba. Az új struktúra kialakításakor két problémával azonban minden­képpen és azonnal szembe kell néz­ni. Az egyik az elitképzés, a másik a két gimnázium egy gimnázium­ban. Bálint László véleménye az utóbbiról az, hogy nem ideális két iskolatípus egy intézményen belül, de az átmeneti időszakban ezt vál­lalni kell. A távlatokban a 6 osz­tály általánossá tételét tervezik, így ez a gond megszűnik, miként az elitképzés problémája is. Az két­ségtelen, hogy a mostani indulás mégis efelé mutat. Általánosabb, értelemben u- gyan, de szintén a megoldást je­lentheti, hogy várhatóan 2-3 év alatt átalakulhat az iskolaszerke­zet, ami, persze, szintén nem mehet végbe feszültségek nélkül. A III. Béla Gimnázium igazgatója sze­rint kialakulhatnak majd a 6 osz­tályos alapiskolák, vagy az általá­nos iskolából, a 8 osztályt megfe­jelve, létrejöhet egy alsó középis­kola, ahol 16 éves korig tanulnak a diákok. Mindeközben, persze, jelentke­zik az intézmények közötti átjár­hatóság kérdése. Ami valószínűleg úgy oldható meg, hogy például 16 éves korig az egyes iskolákban a tantárgystruktúrának kell stabil­nak lennie, azon belül azonban el­térő lesz a tartalom. Egy-egy gye­rek pedig a különbözeti vizsgák letétele után választhat másik isko­lát. A 8 osztályos gimnázium Bálint László szerint — a problé­mák halmozódását jelentené. Hi­szen kisdiákoknak 10 évesen kelle­ne iskolát választaniuk, holott köztudott: 12-13 éves korban mi­lyen nagyot változhatnak a gyere­kek. Természetesen a kihívással a pe­dagógusoknak is szembe kell néz­niük. Nem csak azzal, amivel a 111. Béla Gimnázium tantestülete talál­kozik, tehát hogy egy másik kor­osztályt kell oktatnia. De azzal is, hogy az átalakulás nyomán az is­koláknak megváltoznak majd az igényei. S cseppet sem könnyű vagy hálás dolog megérni, hogy az általános iskolák legjobb diákjait, akikre a tanáruk joggal büszke, egyszer csak elviszik. De ez a gond ma még nem iga­zán aktuális. Az viszont tény: a bajai III. Béla Gimnázium sikere­sen felvételiző, leendő diákjait áp­rilis 15-éig értesítik a kedvező dön­tésről. Vaczi Tamas JÁR A MUNKANÉLKÜLI-JÁRADÉK A SZÖVETKEZETI TAGOKNAK A megyei munkaügyi központ gyors intézkedést ígér (Folytatás az 1. oldalról) Kálmán Zsoltné és Molnár Dánielné, az egyikük könyvelő, a másik statisztikus volt a Fü- löpszállási Kunság Termelő- szövetkezetben, munkanélküli­vé vált, de ugyanakkor nem szüntették meg a téeszben lévő tagsági viszonyukat. Olvasták lapunk cikkeit, s ezért március 14-én Kiskőrösön felkeresték a munkaügyi hivatalt, ahol nyil­vántartásba vételüket elutasí­tották. Húsvét után ismét sze­mélyesen jártak Kiskőrösön, a munkaügyi hivatalban, ahol Bilekov László irodavezető — nagyon udvariasan, de—eluta­sította nyilvántartásba vételü­ket, azzal, hogy erre még nem kaptak utasítást, s a Petőfi Né­pében megjelent cikkek nem he­lyettesítik a rendeletet. A két asszony nem nyugodott bele a dologba, ugyanis ők hittek az újságnak, s április 8-án telefo­non érdeklődtek a kiskőrösi munkaügyi irodánál sorsuk ügyében. Arra hivatkoztak, hogy az újságcikkek mellett meg kellett kapniuk a Kiskun­sági Mezőgazdasági Szövetség leiratát, ám az irodavezetőt ez sem hatotta meg, ismét elutasí­totta kérelmüket. (Szeretnénk megemlíteni, hogy nemcsak ez a két ember vált munkanélküli­vé a Fülöpszállási Kunság Tsz- ben, hanem rajtuk kívül még mintegy 80-100 termelőszövet­kezeti tag). A termelőszövetkezeti tagok mellett jelentkeztek az ipari szövetkezeteknél munkanélkü­livé váló tagok is a munkaügyi hivatalokban, ám amint Pintye László, a Kiszöv hivatalvezető­je elmondta, Kiskunfélegyhá­záról kapott olyan jelzést, hogy ott sem akarják nyilvántartás­ba venni — hivatkozva a foglal­koztatási törvényre — az ipari szövetkezetek munkanélkülivé váló tagjait. Megkerestük dr. Kiss Feren­cet, a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ jogtaná­csosát, s arra kértünk választ, miért nem hajtják végre a hiva­talok a törvény előírásait. — A Munkaügyi Minisztéri­umtól több, különböző, egy­másnak ellentmondó rendelke­zés érkezett, de az anomáliá­kért, természetesen, nem lehet az ügyfél a felelős. Pontosab­ban: a munkanélkülivé váló ter­melőszövetkezeti és ipari szö­vetkezeti tagot annak ellenére, hogy nem mondja fel tagsági viszonyát, de munkanélkülivé vált, megilleti a munkanélküli­járadék. A megyei munkaügyi központ nevében ígéretet teszek arra, hogy gyorsan intézke­dünk a jelentkezők nyilvántar­tásba vétele ügyében. Szeretnénk remélni, hogy a termelő- és ipari szövetkezetek tagjainak munkanélküli-jára­déka ügyében most már min­den félreértés tisztázódik, s ha­sonló elbírálásban részesülnek, mint a többi munkanélküli. Gémes Gábor A KUNSZENTM1KLÓSI „SZÉP” UTCÁBAN Méltányosságból... A kunszcntmiklósi Szép utca és Bankos utca sarkán roskadozó épület ugyancsak rászolgált már a lebontás­ra. Tavaly nyár óta azonban Jakab Anna otthona. A rogyadozó épület előtt — amely az önkormányzat tulaj­donát képezi — kihúzott köteleken szépen mosott ruhák száradnak. Ami­óta melegebbre fordult az idő, a „la­kás” ajtaja tárva-nyitva, látható a be­rendezés: szedett-vedett, agyonhasz­nált bútorok. A helyiség közepén felál­lított járókában egy fiúcska. Tudtam, hogy ez a ház üres. Felnyitottam. Kimeszcltcm és beköl­töztünk. Ahogy tudok, rendet tartok. Még nincs munkahelyem. Elmennék én bárhová dolgozni. Higgye el, nagy iskola volt nekem az a 29 hónap bör­tön. Lopásért kaptam ... Volt idő gondolkozni. Közben elveszítettem a többi gyerekem. Intézetben vannak. Márkot azért szültem, hogy új életet kezdjek. De nein mondok le végleg a többiről sem. Én rendes ember let­tem, s leszek. Ha semmi mást, de ezt írja le! — mondja az asszony, akinek sorsa a környékbeliek segítőkészségét is felkeltette. De az együttérzés ebben a helyzetben nagyon kevés ... * * * — Milyen elképzelésük van a Szép utcai romházzal és az oltlakókkal? - kérdeztem Gergely Sándor jegyzőt. — Azt a házat mi nem utaltuk ki senkinek. Jakab Anna önkényes be­költöző. Többször próbáltuk már ki­tenni. A régi sportpályánál van egy üres épület. Csakhogy időközben tönkrementek rajta a nyílászárók és lakásnak már az is alkalmatlan. Ke­restünk egy másik helyet. Az szertár volt. Viszont elkérte tőlünk a szak­munkásképző. Odaadtuk. Kunszent- miklóson pedig több üres lakás nincs. A Szép utcai ház valóban leromlott. Nem érdemes felújítani. Elképzelése­ink között szerepel, hogy lebontjuk. De mikor? Konkrét időpontot nem tudok mondani. A cigánytanáccsal is felvettük a kapcsolatot. Már úgy volt, hogy Jakab Annáékat visszaköl­töztetjük oda, ahonnan jöttek. Meg­tűrt személyek voltak egy zsúfolt kö­rülmények között élő családnál. Gondoltuk, odavisszük az udvarra, s vagy beengedik őket, vagy nem. Ek­kor meg a fiatalasszony testvére meg­halt, s a hurcolkodás napjára esett a temetés. így a határozatot - méltá­nyosságból nem hajtottuk végre. * * * Jakab Anna új életet kezdett. „Méltányosságból" lakhat a romház­ban. Jakab Anna rendes ember akar lenni . . . Pulai Sára (Méhesi Éva felvételei) TÁRCSÁZÁS NÉLKÜL HÍVTA A RENDŐRÖKET — A TRÜKK BEVÁLT Arcátlan rablás Kecskeméten (Folytatás az I. oldalról) S. Mihály környezetében tudniillik szinte mindenki tudja, hogy áz idős ember sosem tart nagyobb összegű készpénzt a házban. A bevételt napon­ta egy pénzintézetnél helyezi el. Ezen az éjszakán azonban csörrent az üvegab­lak a bejárati ajtó előtt az előszoba kövezetén, majd benyúlt egy kéz és el­fordította az ajtózárban hagyott kul­csot. Két álarcos lépett be a lakásba. Zseblámpával világítottak maguk elé és gázspray is volt náluk.- Szinte egyszerre riadtunk föl az ' urammal, kiugrottam az ágyból, indul­tam kifelé, de már jöttek is beljebb —• emlékezik vissza S. Mihály felesége. — Csak a szemük látszott ki a csuklyá­ból. Rettenetesen idegesek voltak, reme­gett a kezük, és nem akarták elhinni, hogy nem tudunk pénzt adni, hiába is akarnánk. A néninek gázt fújtak az arcába, és ugyanezt tették volna S. úrral is, ám ő elhajolt a permet elől. Ezért halánté­kon vágták, az ütéstől a földre került. Az asszony feltépte az utcára nyíló ab­lakot és kikiáltott: „Segítség, rablók! Segítsenek . .Elrántották, vissza a szobába. A pillanatnyi kavarodást használta fel az ura, aki — már ahogy a kora engedte — átszaladt a másik szobába, tárcsázás nélkül felkapta a telefonkagylót és beleordított: Rendőrség?! Igen! Tessék gyorsan jönni, két rabló van itt! A nyilvánvalóan képtelen szituáció ellenére a blöff bevált. Az imént még erőszakos, de ennek ellenére remegő bűnözők hanyatthomlok rohantak ki a lakásból. Csak később vették észre a magukra maradt idős emberek, hogy az este egy székre tett munkaköpeny zsebéből a rablók ötszáz forintnyi ap­rópénzt magukkal vittek. Annyi idejük sem maradt, hogy alaposabban dol­gozzanak, a másik zsebbe egyik táma­dó sem nyúlt bele. Pedig abban mint­egy 10 ezer forint maradt... Átugrottak a vaskapun, és elnyelte őket az éjszaka. * * * A kecskeméti rendőrkapitányság nyomozói nagy erőkkel keresik a ve­szélyes, álarcos banditákat. Az ügy megítélésénél ugyanis az. ötszáz forint­nyi zsákmány tulajdonképpen mellé­kes . . . N. N. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents