Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-09 / 82. szám

3. oldal PETŐFI NÉPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 82. szám Ára: 7,90 Ft 1991. április 9., kedd Csak a „kályhát” találták meg Soltszentimrén wam ki ámokfutó mentős esete a kanyarral 3. oldal 3. oldal NEM VOLT ELEG PÉNZ, SEM FESZTIVÁLI HANGULAT Kecskeméti Tavaszi Napok A Bács-Kiskun Megyei Ren­dezőiroda megszűntével, az idei Kecskeméti Tavaszi Napok rendezésére a polgármesteri hi­vatal vállalkozott, megbízva e teendőkkel az oktatási és kultu­rális irodájának munkatársát, Tromler Károlynál. Tőle tudtuk meg, hogy a korábbi 1,2 millió forinttal szemben, ez alkalom­mal mindössze 500 ezret kaptak támogatásként — az Interart Festivalcentertől — a tíznapos rendezvénysorozatra. Az ön- kormányzat csak a portékáju­kat kínáló iparművészektől, kiskereskedőktől, kézművesek­től beszedett helypénzzel — mintegy 180 ezer forinttal — tudta támogatni a fesztivált. Mindezek ellenére, a jegy­árak olcsóbbak voltak, mint ta­valy: 25—80 forintért árulták őket. Kivéve a Szegedi Balett és a 100 tagú Cigányzenekar pro­dukcióit, melyekre 150 forintért lehetett váltani belépőt. A zenei rendezvényeknek összesen há­romezer látogatójuk volt és több ezren megtekintették a ta­vaszi napok kiállításait is. Mindent egybevetve, azt kell mondani, hogy igazi — a ko­rábbi esztendőkben megszo­kott — fesztiválhangulat nem jellemezte a mostani tíz napot. A főtérről a Domus Áruház mögötti parkolóba szorultak a szabadtéri műsorok, hiányoz­tak a zászlók, a transzparensek, hiányzott a jó propaganda. Ezekre már nem futotta a ke­véske pénzből. Hogy mi lesz jövőre? Trom­ler Károlyné úgy tudja, hogy a helyi önkormányzat nem akar lemondani e hagyományos — a kultúra és az idegenforgalom szerencsés házasságaként emle­getett — rendezvénysorozatról. Ám a nagyobb kínálat, maga­sabb színvonal, jobb propagan­da több támogatást igényel. Ehhez új szponzorokat kell ta­lálni, elérve azt, hogy valóban szívügyének — s persze érdeké­nek is — tekintse a város a ta­vaszi fesztivált a jövőben. K. E. Az MDF- képviselő- csoport a hatpárti tárgyalásokról Az MDF országgyülé­siképviselő-csoportja üd­vözli a Fidesz hatpárti tárgyalásokra irányuló javaslatát, és az MDF or­szágos választmányának április 7-ei határozatához csatlakozva, szorgalmaz­za a pártközi tárgyalások mielőbbi összehívását. Az MDF képviselőcso­portja magától értetődő­nek tartja, hogy a tárgya­lások sem az Országgyű­lés, sem a kormány jogal­kotási munkáját és fele­lősségét nem érinthetik. Ugyanakkor fontos­nak ítéli, hogy a tárgyalá­sok az alapvető kérdések­ben nemzeti egyetértés ki­munkálását segítsék elő. Ezen belül is különös fontosságúnak tartja a szociális kérdések és az érdekvédelem tárgyköré­ben való egyetértést, a je­lenlegi feszültségek felol­dási módjainak megtalá­lását. A kárpótlásról — részletesen Hétfő délután három órakor meg­kezdte munkáját az Országgyűlés ple­náris ülése. Napirend előtt heves szó­csata zajlott le Mizsei Bélu (FKgP) és Torgyán József xolt kisgazdapárti frak­cióvezető között. Mizsei képviselő kije­lentette: Torgyán József annak köszön­heti népszerűségét, hogy az elmúlt 40 évben a nép nem tanulta meg a politi­zálást. Megítélése szerint a volt frak­cióvezető „silány demagógiával” be akar hatolni a hatalomba, hajhássza a népszerűséget és a hasznot. Felszólítot­ta az ország tsz-elnökeit, hogy még az idén adják vissza a földet, mert így „kialszik az a tűz, amin Torgyán József a pecsenyéjét sütögeti”. A volt frakció- vezető hasonlóan éles szavakkal utasí­totta vissza képviselőtársa „otromba. durva és kultúrálatlan szavait", és kö­zölte, az országban spontán aláírás- gyűjtés folyik az ő érdekében. Ezután az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy a Magyarországi Né­metek Szövetsége népi kezdeményezés­nek minősíthető petíciót nyújtott be, több mint 10 ezer aláírással, annak ér­dekében. hogy a kárpótlási törvény ter­jedjen ki azokra a magyarországi né­metekre is, akik 1944 őszétől kárt szen­vedtek. A tárgysorozat megállapítását köve­tően a képviselők folytatták a kárpót­lási törvény részletes vitáját. Szabó Iván ismertette az általa vezetett gaz­dasági bizottság jelentését a benyúj­tott. csaknem 500 módosító indítvány- (Folytatás a 2. oldalon) Ki irányítja a fegyveres erőket? Für Lajos az Alkotmánybírósághoz fordult Für Lajos honvédelmi mi­niszter az Alkotmánybíróság­hoz fordult, hogy az pontosan értelmezze az alkotmánynak és a honvédelmi törvénynek a fegyveres erők irányítására vo­natkozó rendelkezéseit—-tud­ta meg az MTI Fehér József ezredestől, a HM parlamenti titkárától. Elmondta: az alkotmány több helyen rendelkezik a fegyveres erők irányításáról, és ilyen szabályokat tartalmaz a honvédelmi törvény is. A kü­lönböző jogszabályi rendelke­zések pontos jelentéstartalmá­nak egymásra tekintettel is történő megállapítása még szakmai körökben is vitára ad alkalmat. Az alkotmány legál­talánosabb rendelkezéseiből nem derül ki egyértelműen, hogy az Országgyűlés, a köz- társasági elnök, a kormány és az illetékes miniszter irányítási hatásköre hogyan oszlik meg. Az erre vonatkozó részletes szabályokat részben az alkot­mány más helyén, például az (Folytatás a 2. oldalon) w •• rr Jovo héttől benzinár­emelés VÁRHATÓ Rendelettervezet a szerződéses biztosításról A Pénzügyminisztéri­umban elkészült a rende­lettervezet a kötelező szer­ződéses biztosítás beveze­téséről. Ezt a kormány e heti ülésén vitatja meg, s ekkor várható döntés a motorbenzin árának 5 fo­rinttal való emeléséről is. Az áremelés — a tervezet szerint — április 15-én lép életbe, s június 30-áig tart. A pénzügyi kormányzat ily módon kívánja átmeneti­leg fedezni a megnöveke­dett kötelező biztosítási költségeket. Július l-jétől pedig a kötelező szerződé­ses biztosítási rendszert ve­zetnék be. Klemencsics Márta, a Pénzügyminisztérium osz­tályvezető-helyettese az MTI kérdésére azt is el­mondta, hogy a díjtételek­ről nem a kormány dönt, hanem a biztosításfelügye­let és a Pénzügyminisztéri­um, várhatóan még ebben a hónapban. Az APEH nemrég fejez­te be a vizsgálatot a Hun gária Biztosítónál a koráb­bi kötelező biztosítási ká­rok kifizetésének jogossá gáról. Az ellenőrzés ered­ményéről nem kívánt rész­leteket közölni az PM ille­(Folytatás a 3. oldalon) A KISGAZDAPÁRT VEZETŐI TUDTAK A KÖLCSÖNRŐL Tényleg kapott 10 milliót a Kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet Az országos lapokban megírták, a rádióban, televízi­óban elmondták, hogy a Füg­getlen Kisgazdapárt régi fő­könyvelője, Pohankovics Ist­ván, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jelenlegi politi­kai államtitkára, az FKgP költségvetéséből 10 millió fo­rintot utalt át a kiskőrösi szakszövetkezetnek. Ezzel kapcsolatban hívtuk fel tele­fonon Volák Jánost, a Kos­suth Szakszövetkezet elnökét, akitől arra kértünk választ, igaz-e ez az állítás, s egyálta­lán mire költötték ezt a pénzt? — Pohankovics István or­szággyűlési képviselő, sőt, az édesapja is tagja az ország legnagyobb szakszövetkeze­tének. Ez a szövetkezet 3600 tagot számlál, termelési érté­ke a múlt évben elérte a 650 milliót, s a nyereség is 16 mil­lió forint volt. Az elmúlt év őszén segíteni szerettünk vol­na a gazdákon, s ezért 110 ezer mázsa szőlőt vásároltunk meg tőlük. A vásárláshoz a bank — annak ellenére, hogy 25 millió forintos betétünk van nem tudott kölcsönt biztosítani, illetve nem akar­tuk igénybe ve'nni, mert rend­kívül magas kamatot számít fel. Pohankovics István itt járt nálunk, megismerte gondjain­kat, azt, hogy ezért a szőlő­mennyiségért 140 millió forin­tot kell kifizetnünk. Ő a Füg­getlen Kisgazdapárt számlá­járól átutalt 10 millió forintot, amelyből nyomban kifizethet­tük, saját pénzeszközeink­kel közösen, a folyásá­ig Folytatás a 2. oldalon) IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK NÉGY TELEPÜLÉSEN Páhin és Kiskunmajsán eredményes volt, Baján és Kalocsán ismétlés következik A határsértők Tompát és Röszkét „kedvelik” Az elmúlt vasárnap időközi választást tartottak Bács-Kiskun megye négy településén. Páhin az első fordulóban sikerült új pol­gármestert választani Balázs Ist­vánná személyében. Baján és Ka­locsán egy-egy helyi képviselőt kellett volna megválasztani, de az alacsony részvételi arány: 16,9, illetőleg 13,3 százalék miatt ér­vénytelen volt a választás, máso­dik fordulót kell tartani, amelyet mindkét városban április 21-ére tűztek ki. Kiskunmajsán már a második fordulót tartották, s 23,7 százalékos részvétel mellett, 155 érvényes szavazattal sikerült helyi képviselőt választani. A részletes eredményeket a 2. oldalon közöljük. A kiskunhalasi határőrkerületnél tartott tájékoztató szerint márciusban kisebb mér­tékben növekedett a határsértők mozgása. Ami jellemző, a forgalomellenőrző pontokon elsősorban befelé, a zöldhatáron kifelé irá­nyuló. A határsértők, egy kivételével, külföldi állampolgárok voltak. Márciusban egy ma­gyar állampolgárnak sikerült tiltott határátlé­pést elkövetnie, őt a jugoszláv szervek vissza­adták. A legnagyobb a határsértők mozgása Tompa és Röszke forgalomellenőrző ponto­kon, valamint Kelebia, Röszke határőrőrs működési területén. Az elkövetés oka tovább­ra is a haszonszerzés, illetve a jobb megélhetés reménye. A négy határátkelőhelyen nem kevesebb, mint 744 ezer 246 utas, illetve 222 ezer 541 jármüvet léptettek át. A nagy számok ellenére a személy- és járműforgalom Szeged kivételé­vel a határátkelőhelyeken kismértékben csök­kent. Tovább tart a jugoszláv bevásárló- (Folytatás a 2. oldalon) C? <1 Tompán labdának nézték a bírót 7. oldal Mosópormosdatás ———— Habselymesek az önállósodás RÖGÖS ÚTJÁN

Next

/
Thumbnails
Contents