Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-05 / 79. szám

1991. április 5. • PETŐFI NÉPE • 9 ÍGY LÁTJÁK A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMBAN A biztosítás kötelező, a biztonság csak remélhető Rájár a rúd manapság a magyar autósokra. Az cgig kúsznak az új kocsiárak, s versenyt futnak velük az alkatrészárak és a szervizköltsé­gek is. de a már meglevő és szeren­csére üzemképes autókkal is mind többeknek válik megfizethetetlen­né a rendszeres kocsihasználat. A benzinárak csak fölfelé követik rugalmasan a világpiaci tendenciá­kat, s most újabb terhek zúdulnak az autóstársadalom nyakába. Mi­közben valóra válik a biztosítótár­saságok régi álma, s július elsejétől már szinte teljes bizonyossággal bevezetik a szerződéseken alapuló kötelező gépjármű-felelősségbizto­sítást, a benzinárba épített ed­dig literenként 1,20 forintot kitevő biztosítási összeget is 6 forintra emelik (a tervek szerint) az új rend­szer életbelépéséig. Valóban, ha a kormány elé terjesztett pénzügyminisztériumi javaslat mellett dönt a kormány április elején, akkor már 15-étől várhatóan négy nyolcvannal kell majd többet fizetni a benzin literé­ért erősíti meg a hírt Klemen- csics Márta, a Pénzügyminisztéri­um osztályvezető-helyettese. — Elképzelhető, hogy a kormány — valamilyen meggondolásból — nemet mond, vagy tovább halasztja az új intézkedések bevezetését? Elvben igen, de ez a gyakor­latban nem valószínű, hiszen már így is túl későn születik meg ez az elkerülhetetlen döntés. Ha mégis késne a jogszabályok kihirdetése, az veszélyeztetné az indulást a ter­vezett időpontban és szinte bizto­san azzal járna, hogy a Hungária Biztosító monopolhclyzetét már Táypfi mt'g keljpiejgün­tetni. * *'-SsHErre július eláő napjával amúgy is sor kerül, hiszen a hírek szerint az eddigi egy helyett öt-hat biztosítócég is „beszáll” az üzletbe. Vajon miért tapasztalható ez az élénk érdeklődés, ha — mint mond­ják — a felelősségbiztosításnak ez a fajtája egyáltalán nem nyeresé­ges?- Tény, hogy a díjtételek terve­zésénél az elképzelések szerint nem szabad nyereséget tervezni, s ha a gyakorlatban mégis többlet ma­radna a biztosítóknál, azt valami­lyen módon vissza kell juttatni az autósoknak. De a megnövekvő ügyfélforgalomnak komoly lehet a közvetett haszna. Gondoljuk csak cl: cgy-egy biztosító az autósok százezreivel köt szerződést, s köz­ben egyéb szolgáltatásait is kínál­hatja. —- Vagyis az így kialakított ver­senyhelyzet kihat a többi üzletágra is. De azért gyanítom, a kötelező felelősségbiztosítás terén nem sok­ban térhet el egymástól a kínála­tuk ... — A biztosítási díj tekintetében semmi esetre sem, hiszen a kötele­zően alkalmazandó díjszabást az Állami Biztosításfelügyelet írja elő egy széles körű társadalmi bi­zottsággal történt egyeztetés után. Különbségek legfeljebb a későbbi időszakra vonatkozó engedmény, a bonus mértékében, illetve a szol­gáltatás színvonalában lehetnek. — Ha már a fizetendő díjaknál tartunk: a napi sajtóban már közzé­tett táblázatokból megismert sum­mák véglegesnek tekinthetők? Mi a minisztériumban — ér­zésem szerint okkal — úgy véljük, hogy az eddig kifizetett kártérítési összegek és a becsült infláció alap­ján szabott tarifa árai túlzottak. Ezt persze nem könnyű bebizonyí­tanunk, mert pontos adatokat csak az egyik érdekelt fél, a Hun­gária Biztosító tud rendelkezésre bocsátani. Ám ezekből az adatok­ból nem deríthető ki, hogy mennyi volt a korábbi biztosítási rendszer — ezután már remélhetőleg kikü­szöbölt gyengéiből eredő pazar­lás. Éppen ezért felkértük az APEH-et egy vizsgálatra, amely­ből talán kiderül, hogy az 1990. évi kárkifizetések összege mennyire volt jogos. Köztudott például, hogy a legutóbbi években behozott nyugati autók kinti — értékcsök­kentő, a kocsit olcsóbbá tevő sérüléseinek a magyar biztosítótár­sasággal való rendbehozatalához csak egy jóbarát betétlapja kellett eddig, s a „lebukás” kockázata nem volt túl nagy. — Most viszont attól kell majd tartani,: hogy a károkozo -— ha megteheti —betétlap otthagyása nélkül elszelel, miközben a károsul­tat már senki sem kárpótolja. — Ez reális veszély. Nem is mondhatok mást, mint a többiek: javulnia kel) a közlekedési morál­nak, jobban kell becsülnünk egy­mást és egymás tulajdonát ahhoz, hogy ilyesmi minél ritkábban for­duljon elő. — És ha a kárt okozót lefülelik ugyan, de kiderül, hogy nem fizette a biztosítási díjat?- Ebben az esetben a Biztosí­tók Szövetsége által kezelt alap fi­zet, de csak a társadalombiztosítás által nem fizetett személyi sérülés­sel kapcsolatos kártérítést, a gép­kocsikban okozott kárra ez eset­ben nem terjed ki a biztosítás. Az így kifizetett kártérítést azután a Biztosítók Szövetsége peres úton behajthatja a kárt okozón. — Ez ugyan korántsem hangzik megnyugtatóan, de tegyük most fél­re aggályainkat. Hogyan kötjük majd meg a szerződéses kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást? — Feltételezve a július elsejei in­dulást: addigra az érintett biztosí­tóknak fel kell készülniük szerző­désekkel, ügynökökkel, működő rendszerrel, sőt az egymás közötti kapcsolat kiépítésével is a rajtra. Az ügynökök felkeresik a gépjár­művek üzemben tartóit, megkötik a szerződést és beszedik negyedév­re előre a díjat. A rendelettervezet szerint az újabb díjfizetés esedékes­ségétől számított 30 nap lesz a tü­relmi idő, utána a szerződést meg­szűntnek fogják tekinteni. — Miféle hátránnyal járhat ez az autósra nézve? A bizonyítható kötelesség- mulasztás azzal fenyeget, hogy a rendőrség bevonja a kocsi rend­számtábláját, tehát amíg nem ren­dezi a biztosítást, a kocsi nem ve­het részt a forgalomban. A szerző­dés megszűnése pedig a majdani, esetleges bonus-t, azaz a károko­zásmentes idő hosszától függő díj- kedvezményt teheti kérdésessé. — Mivel egy negyedéves díj befi­zetése — a rohamosan növekvő la­kossági terhek miatt — várhatóan sok család életében (legalább átme­netileg) egy-egy adott időszakban lehetetlen, kérhető-e a szerződés szüneteltetése? Erre a lehetőségre télen is sokan igényt tartanának . .. — Lesz rá mód. A tervek szerint legkevesebb kettő és legföljebb hat hónapig minden joghátrány nélkül szüneteltethető a szerződés, persze a rendszámot ilyenkor is bevonják. — Akárcsak azokét, akiket azon kapnak rajta, hogy érvényes bizto­sítás nélkül fut járművük. De hát hogyan fog ez kiderülni? A szúrópróbaszerű gépjár-' mű-ellenőrzéseknél, s ha a biztosí­tók adatait összevetve kiderül, hogy ki nem fizetett. — E munka oroszlánrésze az amúgyis túlterhelt rendőrségre há­rul majd. De hát ina is rendszám nélküli autók százai róják háborí­tatlanul a kilométereket a magyar utakon. Tulajdonosaikat nemigen rettenti el a szabálytalanságtól a kilátásba helyezett 5000 forintos pénzbüntetés és a többi szankció. Pedig ez látható szabálysértés, míg a kötelező felelősségbiztosítás alóli kibúvást csak a forgalmi engedély fellapozásával állapíthatja meg a rendőr. Félő, hogy túl sokan élnek majd vissza a helyzettel. — Az aggodalmát én is osztom, de nem .mondhatok mást: egyszer el kell kezdeni. Javulás csak hosz- szabb távon várható. Schöffer Jenő KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK K F.CSK EM ÉT: az ügyelet hétfőtől péntekig 18 órától más­nap reggel 8 óráig tart. szomba­ton. vasárnap és ünnepnapokon reggel s órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. (T.: 28-488) központi tömb. diagnosztika. Gye­rekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5., C pavi­lon. földszinti ambulancia (T.: 22-822). A fogászati készenléti ügyelet sürgőssé­gi esetben hétköznap este 20 órától más­nap reggel 7 óráig tart. Szombat, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától másnap reggel 7 óráig. Az ügyelet helye: Kecskemét, Izsáki u. 5. (félemelet), fogászati ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza. Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Vá­rosföld gyermek és felnőtt betegeit munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház emlí­tett két épületében látják cl. Agasegyhá/a: központi rendelő (T.: 76- 325. 76-030), Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszentimrc: Szabadszállás, központi ren­delő (T.: 53-324),-Kunszentmiklós: központi rendelő (T 51-222). Dunavecse, Szalkszent- márton, Apostag: Dunavecse, központi ren­delő (T.: 75), Lajosmizse, Felsőlajos, La- dánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fiilöpháza, Kunba- racs: dr. J. Tajola (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T : 71-234). Lakitelek: dr. Kalocsa Z. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015), Izsák: dr Rigé> Zs.. Izsák, Szabadság tér, T.: 74-100). Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaal­pár. Szent Imre t. 18., T.: 44-162). Lelkis segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon hívható, naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el (Pokorny u., T.: 24- 351). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bács- borsódi, báesszéntgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, esávolyi, dávodi, érsekcsanádi, fel- sőszentiváni, garai, hercegszántói, nemes­nádudvari. sükösdi, szeremlei, vaskúti bete­geket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat lát­ják el. KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére min­den szombaton 8 tói 12óráiga városi szakor­vosi rendelőintézetben, Kiskőrös, Petőfi tér 1. A7 ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasz­tói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. 4GSKUNFÉLE(.YH\ZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. (Helye: Kiskunfélegyháza, Irányi u. 5. T.: 62-520). Ellátják a kiskunfé­legyházi. gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyerme­korvosi ügyelet rendje hétvégeken 7 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZA KECSKE: a rendelőintézetben a li- szakecskéi és a szentkirályi betegeket látják el (T : 41-011). KALOCSA: a,rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34 36. Itt látják cl Bátya, Foki«'. Ordas, Gédcrlak. Homok­mégy. Miske. öu na szerit benedek, Öregcser- tő-Csorna. Szakmar. Úszód és Kalocsa bete­geit. A/ ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234. éjszakai ügyelet: 213-as mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti na­pokon a fogászati ügyelet sürgős esetben ve­hető igénybe 9-töl 12 óráig. A fogászati ügyeletbe/ tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj. Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz. Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt. Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér L, T.: 167). KIST NHALAS: A Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T : 21 (Hl), itt látják el a balotaszállási. harkaköíönvi. zsanai. kunfehertói, kisszállá- si. pirt ói betegeket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmaj.su, központi rendelő (T.: 31-211). Borota, Rém, Kéleshalom, Jánoshalma: Já­noshalma, központi rendelő (T.: 88). Jász- szent lászió. Szánk: dr. Fick J. (Szánk, Rá­kóczi ti. 5. T 31-621). ATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 ; ától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT- KÓRHÁZ: folyamatosan mű­BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI; KÉ­RI I 1 r- Baja. Bátmonostor, Szeremle: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A, T.: 12- 524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsa- nád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149. T.: 34), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: ifj. dr. Tálas L. (Qara, Kossuth L. u. 65/B), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Petőfi u. 3., T.: 22), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Majer J. (Dávod, Zombori u. 11.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Ko- vácsfFy Cs. (Kalocsa, Újhelyi u. 2. T.: 993), Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalkszcntmárton. Vasút u. 12.), Dunave­cse, Apostag: dr. Gulyás A., (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Duna­egyháza. Állampusztai Célgazdaság Solti ke­rülete: dr. Németh I. (Solt. Lepke u. 4. T.: 303), Harta. Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9., T.: 225), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna- szenbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3., T.: 75), Szakmar, Öregcsertő, Homok­mégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 23. T.: 11), Hajós, Császártöltés: dr. Kunvá- py J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1. T.: 41-219), Fájsz, Dusnok, Míske, Drágszél: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegy- háza,: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Erkel u. 8. T.: 23-218), Kecskemét, Ballószög, Helvé­cia: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9. T.: 23-831), Jakabszállás, Orgovány: dr. Za- kupszky .1. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Városföld: dr. Szappanos A. (Kecs­kemét, Lóverseny u, 11. 11/3. T.: 46-024), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Szent­király, Dózsa u.- 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 26-375), Tiszakécske: dr. Pilti L. (Tisza- kécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56- 948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Hajdú Á. (Kiskö­rös, Bacsó B. u. 16. T: 11-653), Ágasegyhá­za, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Radnóti u. 16. T.: 74-551), Kunszentmiklós, Kunpcszér, Kunadacs: dr. Kalló A. (Kun- szcntmiklós, Szabadság u. 7.), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszálás, Vörös Hadsereg u. 56. T.: 53-002), Soltvad- kert. Bócsíi. Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 53-043), Akasztó, Csengőd, Tab­di, Páhi. Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fe­kete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 27). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskun­félegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfélegyháza, Batthyány u. 1. 3/5. T: 62-645), Gátér, Pál- monostora, Petőfiszállás. dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Lakitclek: dr. Berényi F. (Tisza­alpár, Alkotmány u. 7. T: 44-111), Kiskun- majsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 16. T.: 31-108), Jászszentlánszló, Szánk: dr. Tö­rök 1.. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31-036), Kunszállás: dr. Nagy J. (Kiskunfé­legyháza, Batthyány u. 1. 3/5. T.: 62-645), Bugac: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsömonos- tor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szathmári S. u. 22. T.: 22-469), Zsana, Harkakötöny, Balo- taszállás, Kunfehérló: dr. Aladics S. (Kis­kunhalas, Ibolya u. 11. T: 21-649). János­halma: dr. Berta P. (Jánoshalma, Kölcsey u. 44.), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rcm, Petőfi u. 24. T: 20), Mélykút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C, T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Sza­badság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bá­csalmás. Rákóczi u. 8. T.: 936). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszer- tárak tartanak ügyeletet. KECSKEMÉT: Szabadság léi I . BAJA: Tóth Kálmán tér 2., BÁCSAL­MÁS: Hősök tere, IZSÁK: Dózsa György u. 7., JÁNOSHALMA: Béke u. 1/A, KALO­CSA: Széchenyi-lakótelep, Kossuth u. 57/B, KISKÖRÖS: Luther tér 5., KISKUNFÉ­LEGYHÁZA: Attila u. 1„ KISKUNMAJ­SA: Hősök tere 3., KISKUNHALAS: Kos­suth u. 15 19.. KUNSZENTMIKLÓS: Kálvin tér 7., LAJOSMIZSE: Szabadság tér 7„ SOLT: Béke tér 6., SOLTVADKERT: Ijfúság u. 2., TISZAKÉCSKE: Béke tér 5. AI küdik NEMCSAK NÁLUNK LASSÚ A PRIVATIZÁLÁS Hárommilliós munkanélküliség a volt NDK-ban? A volt szocialista országok közül kétségte­lenül az egykori NDK halad a leggyorsab­ban a kapitalista gazdasággá való átalakulás útján. Jóllehet Magyarország és az egykori Kelet-Németország között igen sok az elté­rés a korábbi, és főleg a mai viszonyok, felté­telek tekintetében, mégsem tanulság nélküli egy pillantást vetni, hogyan áll az „új tarto­mányok" — így hívják az NSZK-ban az egykori NDK-t — betagozódása. Áz egyik, számunkra is tanulságos német tapasztalat, hogy igen nehezen boldogulnak az NDK állami vállalatainak privatizálásá­val. Jóllehet pár hónapja több száz profi menedzsert küldött a szövetségi kormány a vállalati privatizálás meggyorsítására, a fo­lyamat most is lassan és nehézkesen megy. Kiderült ugyanis, hogy a szocialista nagyvál­lalatok jelentős része egyszerűen átalakítha- tatlan, az energiarendszer, a technológia, a termékek mind-mind teljes cserére szorul­nak. Azaz a legtöbb keletnémet gyárból csak a csupasz falak használhatók. Jellegzetes példája ennek a Trabant meg­reformálásának kudarca. A zwickaui autó­gyár egyszerűen képtelen volt befogadni a Volkswagen-motorokat, kiderült, hogy hiá­ba beszélnek egy nyelvet, a keleti és nyugati országrész között akkora a munkamorálbeli, a technológiai különbség, ami lehetetlenné teszi a Trabi modernizálását. A keletnémet vállalatok nagy részének életképtelensége azért is aggasztja a szövetsé­gi kormányt, mert a mukanélküliség mind riasztóbb méretű. A februári 757 ezres mun­kanélküli-létszámhoz (ez a munkaerő 8,6 százaléka) hozzá kell még számítani további 1,8 millió részmunkaidőben dolgozót, akik közül igen sokan néhány hónap múlva elve­szíthetik állásukat. A volt NDK hatalmas közigazgatásából 700 ezer embert bocsátot­tak el, akik most bérük 70 százalékát kapják, és várólistán vannak, azaz egy részüknek még némi reménye van, hogy az egyesített közigazgatásban állást kapnak. Tavaly 300 ezren költöztek át a nyugati országrészbe, és 200 ezer ember jár át naponta dolgozni. Az' idei esztendő végére már 3 millió munkanél­külivel számolnak, ez az aktív korú keletné­met népesség egyharmada. Vannak, persze, biztatóbb hirek is. amik jelzik, hogy egy-két év igen mély válság után minden bizonnyal meredekeit fognak emel­kedni a gazdasági mutatók az új tartomá­nyokban is. A szövetségi kormány 15 milli­árd márkát ígér a gazdasági szerkezet átala­kítására, ám igencsak megnézik, hogy mire adják a pénzt. Elsőbbséget kapnak az inf­rastrukturális beruházások. Már az idén 14 milliárd márkát költenek a keleti országrész közlekedésére és hírközlésére. Radikális vál­tozások várhatók az energiaszektorban. A rendkívüli környezeti ártalommal járó barnaszénerőműveket le kell bontani, annyi­ra elavultak, de a meglévő atomerőművek sem biztonságosak. A greifswaldi atom­erőművet már be is záratták a hatóságok. Az egész energiahálózatot átalakítják, a legrövi­debb időn belül összekapcsolják a nyugati országrész vezetékeivel,, és az igen szigorú szövetségi környezetvédelmi előírásokat lép­tetik életbe a keleti részen is. Mindezek a lényegében államilag finanszí­rozott hatalmas infrastrukturális beruházá­sok várhatóan sok százezer munkanélküli­nek adnak kenyeret hosszú évekre. Eközben újjá lehet építeni a keletnémet termelőágaza­tokat is. Az oktatásban hasonlóképpen ha­talmas programok indulnak, hogy mire a volt NDK lepusztult gyáraiban immár egye­sített német színvonalon megindulhat a ter­melés, megfelelő számú, jól képzett mene­dzser. a legmodernebb technikához értő mérnök és munkás álljon rendelkezésre. — p — REDEY PÁL: A kézbe vett könyv Huszonöt éves volt Vörösmarty, amikor egyik legcsodálatosabb nemzeti eposzunkat, a Zalán futá­sát megírta. Perczel Sándor Tolna megyei birtokán, a Bonyhádmellet­ti Börzsönyben nevelösködött, s a családdal együtt hol a birtokon, hol a bonyhádi kúrián nevelte a három fiúgyermeket, közöttük a szabad­ságharc neves tábornokát. Mórt is. Vékonypénzű poéta, aki előfizető­ket volt kénytelen gyűjteni eposza megjelentetéséhez. Nevét akkor már irodalmi körökben „nagy be­tűkkel" jegyezték, s a reformgon­dolatokkal kacérkodó rendek és képviselők szellemi bajtársuknak tekintették. 1825-öt írtak akkor. A politikában is valamiféle hajnal- hasadásra vártak, s pirkadatkor a számítások szerint szükség volt a naptámadatot köszöntő irodalom­ra. Gyulai Pál később igv jellemezte a kort / „A politikában a kihirdetett országgyűlés, az irodalomban a Za­lán futása volt a beszéd főtárgya:’ S e gondolathoz még hozzáfűzte: ..Természetesen a politikai érdek hatalmasabb volt, de a: ősi jogok védői, s az ősi dicsőség dalnoka kö­zötti rokonságot mindenki érezte." Ha Gyulainak ezeket a lelkes gondolatait szívünkre vesszük, ak­kor az az érzés támadhat bennünk, hogy a Zalán futása az 1825-ös év bestsellere volt, s az „ősi jogok vé­dői" mint a cukrot kapkodták a könyvpiacon, ahol a több ezer pél­dányszámú kiadvány hiánycikk volt, s a tíz énekben megénekelt Ár­pád harcai az egekig korbácsolták a nemzeti lelkesedést, sőt az álmos lelkekben forradalmi szenvedélyt lobbantottak, a: ország népe, de különösen a pozsonyi diéta kéjesen megborzongott. Hogy ez nem így történt, és hogy ennek a csodálatos eposznak a tökéletes bukásáról kell szólnunk, arra nézve álljon előttünk néhány adat. Az irodalomtörténet kissé szemérmesen hallgatta el az előfizetők alacsony számát, s egyál­talában kerülte a kiadvány kudar­cát. Pedig nincs mit szégyenkez­nünk, a néhány tucat előfizető a magyar valóságra vetett fényt. Ar­ra, amit Petőfi a Pató Pálban meg­írt, hogy a magyar nemes nem írt, nem olvasott, s hogy a főrendek né­metül beszéltek, s közöttük alig akadt magyarul tudó, a jobbágyok, cselédek, zsellérek többsége pedig analfabéta volt. így történhetett meg az a botrá­nyos eset, hogy a: egyik legszebb, legragyogóbb höskölteményre 93 előfizető jelentkezett. (A Révai Le­xikon szerint 78.) S a 93 előfizető összesen 113 kötetet vásárolt meg. 113 példányban indult tehát ..világ­hódító útjára" a Zalán Jutása. (Eb­ből a Perczel család, ahol Vörös­marty nevelösködött, 10 példányt vásárolt meg, nyilván a, nagy csa­ládra való tekintettel, hiszen Per­czel Sándornak két feleségétől 19 gyermeke volt.) Eötvös Károly, később, mim kor­társ próbálta felderíteni, kik szere­peltek az előfizetők között. Kimu­tatása szerint néhány jurátus, való­színűleg a költő egyetemi társai, né­hány ügyvéd, mint pl. Deák Ferenc, néhány pap, akikkel Vörösmarty közeli barátságban állt, s írótársak, mint Fáy, Gzuczor stb. Meglepő, hogy a mágnások közül alig akadt, aki előfizetett volna az opusra. Mindössze kettőnek a neve szerepeI a listán C zirátky Antal grófé és gróf Dessewffy Józsefé. De hogy ponto­sak legyünk, szerényen meghúzó­dott a listán egy grófkisasszony ne­ve is: Batthyány Eleonóra neve. Mindennél feltűnőbb azonban, városaink polgárságának és iskolá­inak passzivitása, de legfőképpen az őszi országgyűlésre sereglő rendek, követeik és képviselőik tartózkodá­sa. Tudott dolog, hogy a napóleoni háborúk óta az uralkodó nem hívott össze országgyűlést, s a levegőben vibrált a gondolat, hogy valami nagy esemény fog történni az ősi koronázóvároshan, Pozsonyban. Mindenesetre a Zalán futásának bevezető sorai erre a rendkívüli al­kalomra utalnak: „Régi dicsősé­günk. hol késel az éji homályban ? századok ültének el, s te alattok mélyen enyésző Fénnyel jársz egye­dül. Rajtad sűrű fellegek, és a Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek ...” Es itt támad a kérdés, vajon szükségszerű volt-e ennek a csodá­latos eposznak a kudarcba fulladá­sa ? Tényleg nem adódott a hazában vásárlóközösége?(Tudtommal két­száz példányban jelent meg.) Nem kellett volna kézről kézre adni és ronggyá olvasni, mert hiszen úgy­sem jutott belőle mindenkinek? Úgy, amint Deák írta a költőnek: „Nem olvastam el még, mert test- vérnéném azt nálam meglátva, tő­lem olvasás végett elkérte". A körülmények az irodalom szá­mára nálunk mindenkor mostohák voltak. Háromszáz évvel korábban, a magyar reformáció hőskorában Sylvester János éppen így járt az Ujszigeten kiadott teljes Újszövet­ség fordításával (1541). 1825-ben sem lehetett ez másként. Döntő mó­don természetesen a magyar nyelv mellőzöttsége és elnyomottsága esett a latba. A szívós Habsburg- politika meghozta eredményét. Nem felejthetjük el, hogy az or­szággyűléseken csak 1840-től kez­denek magyarul beszélni. Főrendje­ink többsége nem tudott a „harma­dik renddel” szót érteni. Hellvel­közzel akadt csupán egy-egy szelle­mi szigetecske, ahol költők, írók vért izzadva küszködtek a magyar nyelv szalonképességéért és írtak magyarul. A Tiszántúlon Kazinczy és köre, a Dunántúlon Berzsenyi, szinte magányosan. Néhány ősi kol­légium, mint a sárospataki, debre­ceni, pápai, soproni, elszigetelten üzent hadat a latin és német nyelv- kultúrának, miközben a magyar vé­geken a protestantizmus Károli bib­liafordításával és Szenczi Molnár zsoltáraival tartotta a parasztság­ban és a kisnemességben a magyar lelket. Ebbe a szellemi sötétségbe hullott sistergő meteoritként a Zalán futá­sa. Am bele is fulladt a magyar mo­csárvilágba, s a szellemet beborító futóhomokba. Tűnődöm azon, vajon ma má­sok-e a szellem útjai, ösvényei? S hatalmába kerít egy szorongó ér­zés: ha napjainkban bocsa tanéi szárnyaira Vörösmarty a Zalán fu­tását, hányán fizetnének elő reá? Mindenesetre nehezen tudná felven­ni az ún. ..aluljáró-irodalommal" a versenyt. Am, hogy ne így legyen, az rajtunk múlik. En mindenesetre ezt ajánlom kézbe venni. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents