Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-05 / 79. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1991. április 5. MOZGÁSSÉRÜLTEK ÓVODAI CSOPORTJA A KECSKEMÉTI ÁRPÁDVÁROSBAN Nincs őszintébb tekintet a gyermeké­nél. Érzelmei, indulatai, vágyai és szo­rongásai nyitott könyvként ülnek szemé­ben, hogy szertckiáltsa a világba: szük­ségem van rátok! A sérült gyermekeket e kiszolgáltatottság sokszorosan érinti. A szülők és pedagógusok lelkiismeretes­sége. elhivatottsága alapvetően befolyá­solhatja sorsukat. * * * Ezért is örültünk, amikor 1988 szep­temberében mozgássérült gyerekek speciális óvodai csoportját indították el Kecskeméten, az árpádvárosi óvoda Csongrádi úti tagóvodájában. Nagy re­ményekkel, nagy tervekkel és még na­gyobb lelkesedéssel látott akkor mun­kához a két óvónő, a szomatopedagó- gus és a gyógytornász. Hitték, hogy egy-két éven belül jó néhány gyermeket juttatnak el arra a szintre, amelynek birtokában már normál óvodai cso­portban is megállják a helyüket. Az­után jönnek újak. akiknek fejlődése is­mét önbizalmat és erőt ad a pedagógu­soknak munkájuk folytatásához. Nincs utánpótlás dig mar a/ óvoda jótékony hatásának köszönhető. A speciális foglalkozáso­kat délelőtt tartjuk, ebéd után pedig a normál csoportban vannak a moz­gássérült gyerekek is. Ily módon az egészséges kicsik is természetesnek ve­szik. hogy ők több segítséget, nagyobb odafigyelést igényelnek. Magatartási zavar szinte valamennyiük viselkedé­sében felfedezhető volt kezdéskor. Egy évbe telt, amire kitapasztaltuk, hogy melyiküknél milyen eszközökkel érhe­tünk célt. Egyik legnagyobb eredmé­nyünk, hogy mára megtanultak együtt, s nem csak egymás mellett játszani. Iskolaválasztás A legnagyobb kérdőjel, e gyerme­kek sorsát illetően, az általános iskola. Ok ugyanis egész életük során az átlagosnál jóval nagyobb odafigyelést igényelnek, nem is szólva a rendszeres mozgásterápiáról. A jogszabály sze­rint a kevésbé sérült gyermekeket a kerületileg illetékes iskolának kell fel­vennie, ezt azonban a tanárok és a szülők nem minden esetben méltá­nyolják. Egy 30-40-es létszámú osz­tályban, persze, nem lehet egyszerű az egyéni bánásmódot, a speciális eszkö­zöket alkalmazni. A kis létszámú, úgy­nevezett korrekciós osztályok meg­szűntek. így e hét kisgyermek sorsa leendő tanítójuk, tanáruk, iskolaigaz­gatójuk kezében van. De, ha a jóindu­lat, a szakértelem és a türelem adott is lesz az új közösségben, vajon a lehetőségek nem állják-e majd útját boldogulásuknak? Elült a lelkesedés Induláskor 40 ezer forintot kap­tunk az akkori megyei tanácstól, 20 ezret pedig a Mozgáskorlátozottak Egyesületétől emlékszik vissza Csi- kiné. - Ebből speciális tornaszereket vettünk. Azóta elült a lelkesedés, a segítőkészség. A Mozgáskorlátozottak Egyesülete szorgalmazta annak idején a csoport indítását, de a továbbiakban még gyermekeket sem küldtek. Talán újabb felmérésre volna szükség. Min­denesetre, egyelőre, még azt sem tud­juk, hogy ősszel tudunk-e majd új csoportot indítani. G. Tóth Tímea • \ mozgássérült gyerekek együtt játszanak az egészségesek­kel az udvaron. (Tóth Sándor felvételei) Eltelt csaknem három esztendő. A napokban újra ellátogattam a moz­gássérültek óvodai csoportjába, s meg­lepetten tapasztaltam, hogy javarészt a már ismert arcok fogadnak. — - Egy gyerek novembertől másik óvodába jár — mondja Csíki Istvánná vezető óvónő . hárman ősszel iskolá­ba mennek, négy kisgyermek marad. Ilyen alacsony létszámnak azonban már nem tartható fenn egy óvodai cso­port. Utánpótlás pedig nincs. Termé­szetesen, örülnénk, ha ennek az volna az oka, hogy nincsenek Kecskeméten mozgássérült óvodáskorú gyermekek. Azonban korántsem erről van szó.- Talán a szülők nincsenek tisztá­ban gyermekük sérülési fokával ve­szi át a szót Újvári Erzsébet szomatöló- gus. — Reménykedik, hogy majd kinö­vi a kicsi, esetleg megnyugtatja a lelki- ismeretét azzal, hogy egy-egy alkalom­mal elviszi tornára vagy tanácsadásra. Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy minél korábban kezdhetjük el a kezelést, annál hatékonyabb lehet. Eh­hez azonban rendszeres és szakszerű foglalkozásra van szükség. A mozgás­sérült gyermek nem növi ki sérüléseit, sőt, speciális kezelés nélkül még súlyo­sabbá válhat állapota. Ezek szerint három év alatt sem épült még bele a köztudatba, hogy Kecs­keméten létezik ilyen óvodai csoport? Tudják a védőnők, az orvosok, a pszichológusok. Felfoghatatlan szá­momra, hogy miért nem élnek a szülők c lehetőséggel mondja a vezető óvó­nő. Mi a felvételkor mindössze két tek a kicsik, éppúgy, mint szociális ma­gatartásukban. Mozgásuknál inkább a szintentartásra törekszünk, hiszen van­nak időszakok, amikor átmeneti visz- szaesés következik be állapotukban. Az agyi sérülést sohasem lehet mara­déktalanul kiküszöbölni. De a három év alatt elért eredményeink olykor lát­ványosak. Egyensúlyuk, koordináció­juk sokat javult. Mindennap tornáztat­juk őket csoportosan, és egyéni, testre szabott gyakorlatokkal egyaránt. Lég­zésükre, beszéd- és ritmusfejlesztésükre külön figyelmet fordítunk. Egyéni bá­násmódot, különleges foglalkoztatást igényel valamennyiük, amit itt meg is kapnak. Együtt az egészségesekkel Németh Lószlóné óvónő azelőtt nor­mál óvodai csoporttal foglalkozott. Kontrollvizsgálatok igazolják, hogy míg szellemileg csaknem minden területen elmaradottabbak a mozgás- sérült gyerekek kortársaiknál, addig a közösségi szellemük fejlettebb. E/ pe­követelmény! támasztunk: minimális mozgásra legyen képes a gyerek, és kontaktust lehessen vele teremteni. Je­lenleg egy kisfiú van a csoportban, aki csak segédeszközzel tud járni. Pedig mi fel vagyunk készülve súlyos mozgássé­rültek ellátására is. A szülőnek óriási segítség, hogy munkát vállalhat, nem is szólva arról, hogy átvállalunk abból a lelki és fizikai teherből egy keveset, amit egy sérült gyermek ápolása, gon­dozása jelent. Speciális foglalkoztatással A hétfős csoportban egy kislány vak. egy kisfiú tudőfejlődési rendelle­nességgel született, a többiek pedig szü­lési sérültek (Infantilis Cerebrális Pare­sis) sorolja Újvári Erzsébet. Szel­lemileg nem sérültek ugyan, de érzéke­lési zavarokkal valamennyien küsz­ködnek. A hosszú mozgáshiány, a megismerési folyamatok gátoltsága egyéb területeken is_ nyomot hagyott legtöbbjükben. Ittlétük óta szellemileg és készségszinten nagyon sokat fejlőd­Kiszolgáltatva a világban 130 EZREN ÁLLÁSTALANUL Növekvő munkanélküliség Magyarországon A legfrissebb összesítés szerint február végére a regisztrált mun­kanélküliek száma csaknem elér­te a 130 ezret. Ez igen sok a múlt év végi 80 ezer, de az 1991. január végi 100 ezer állásnélkülihez ké­pest is. Még inkább érzékelhető­ek a foglalkoztatási gondok, ha figyelembe vesszük, hogy 1990. január végén csak mintegy 23 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Mivel a munkanélküliek kö­zül nem mindenki jogosult se­gélyre, járadékra, e jut­tatásokból mindig a regisztrál­tak számához képest kevesebben részesülnek. Február végén mintegy 102 ezer állásnélküli tartotta fenn magát ilyen jutta­tásokból. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében több mint 17 ezren, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mint 11 ezren, Békés megyében több mint 7 ezren részesültek segélyben, já­radékban, de több más megyé­ben is csaknem elérte e juttatá­sokban részesülők száma a 6 ezret. A munkaerő-szolgálati irodák nem voltak mindenhol ' felkészülve ilyen nagyszámú ál­lásnélküli fogadására, s ez fe­szültségeket okozott az ügyfelek s az irodák dolgozóinak körében egyaránt. VALAMENNYIEN RÉSZVÉNYESEK LEHETÜNK ? Elkészült a törvénytervezet A tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása napjaink egyik legégetőbb, valamennyiünket érin­tő problémája. De kik legyenek az új tulajdonosok? A liberális köz- gazdasági felfogást vallók - közöt­tük Lukács János szociológus, az úgynevezett Rész-Vétel Munkavál­lalói Résztulajdonlást cs Részvételt Támogató Alapítvány egyik létre­hozója nemcsak az innovációs és vezetői képességű emberekre, a tő­keerős vállalkozókra gondolnak, hanem az alkalmazottakra is. Lukács János cs társai ugyanis attól félnek, hogy a korábbi és a mai politikai elitből gazdasági ural­kodó réteg alakul ki. a tömegek pedig, mint eddig is, kisemmizettek maradnak. Félő, hogy a tulajdon és a vele való rendelkezés tisztázatlan­sága miatt gyakorlattá válik az ál­lam széles körű beavatkozása. Az MRP. a Munkavállalói Résztulaj­donosi Program egyebek között ezt akarja mérsékelni. Az MRP szerint a tényleges piaci viszonyok között működő gazda­ságban nem kevesek kezében össz­pontosul a gazdasági hatalom, ha­nem sokfelé oszlik el, és esélyt ad egyebek között az alkalmazotti tu­lajdonforma számára is. Az MRP megalkotói — kimondva, kimon­datlanul a privatizálást összekö­tik a gazdaság demokratizálásával. Az MRP-hez hasonló törvényi szabályozás, az Employer Stock Ownership Plan az Egyesült Álla­mokban már 1974 óta létezik. A vi­lág legfejlettebb gazdaságában a munkavállalók tizenkétezer vállal­kozásban, azaz majd’ minden tizen­ötödikben résztulajdonosok. Az alkalmazotti résztulajdonlás alapkoncepciója roppant egyszerű. Az MRP a tulajdonszerzéshez meg­takarításokat felmutatni nem tudó munkavállalókat alacsony kamatú hitellel olyan helyzetbe akarja hoz­ni. hogy résztulajdont vásárolhas­sanak az őket foglalkoztató vállal­kozásban. A törlesztést adókedvez­mények támogatnák, és az oszta­lékra alapozott .vételárat az alkal­mazottak belátható időn belül visz- szafizethetnék. Az MRP kétévi tü­relmi időt javasol, a futamidő hosz- szát pedig tíz évben határozná nieg. Az MRP ott kezdeményezhető és ott valósítható meg, ahol megala­pozott üzleti terv és megvalósítha­tósági tanulmány valószínüsiti a vé­telár törleszthetőségct. A jogosult­ságot és az egyénileg megszerezhető tulajdon nagyságát nem a fizetőké­pesség határozza meg. (Az MRP- ben tulajdonszerzési feltételként nincs sajáterő-igény.) Magyarán: a vállalkozás összes munkavállalója — aki a munkaviszony jellege cs a szolgálati idő nagysága tekinteté­ben a szabályozásban foglaltaknak megfelel résztulajdont szerezhet. Az MRP —a vállalkozásba belé­pők. illetve az onnan eltávozok nagy száma miatt természetesen szabályozni akarja a részvények forgalmazását, az elővásárlási köte­lezettséget. A fejlett ipari országok tapaszta­latai azt mutatják, hogy az alkal­mazotti részvénytulajdonlás lehető­séget a törvényhozóknak és a kor­mányoknak kell megteremteniük. Nyilvánvaló, hogy Magyarorszá­gon a közeljövőben még nem ala­kulhat ki olyan típusú piacgazda­ság, amelyben a tőke tulajdona és annak jövedelme a munkavállalók széles rétegeire terjed ki. De az MRP joggal állíthatja magáról már ma is, hogy a javak szélsőségesen egyenlőtlen elosztását akarja csök­kenteni, korlátozni. A/ MRP törvénytervezete lénye­gében készen van. Ä szakértők vitái után kiérlelt formában a kor­mány elé kerülhet. (gál) NEM ELEG VONZO A 30 EZER FORINTOS KEZDŐ FIZETÉS Kevés a bíró, egyre több az akta A bíróságok sanyarú helyzetéről már egy évtizede készülnek a külön­féle vizsgálatok, amelyek mind azt mutatják, hogy szinte működésük minimális feltételei is hiányoznak. Ennek ellenére az utóbbi években alig történt érdemi intézkedés. Egy­re többen hagyták el a bírói pulpi­tust, helyükre sokszor nem is talál­tak utódot. Zömmel a férfiak távoz­tak, ma már a nők aránya 70-80 szá­zalék. A női bírák többsége család­anya, és többnyire ők maradnak ott­hon gyermekeik betegsége esetén. Az Igazságügyi Minisztériumban annak jártunk utána, hogy vajon visszakapják-e a bíróságok régvolt tekintélyüket, társadalmi pozícióju­kat. — A Németh-kormány volt az első, amely foglalkozott a bírósá­gok helyzetével, és tett is lépéseket annak érdekében, hogy ezek javul­janak — tájékoztatott dr. Szigeti Agnes, a minisztérium főosztályve­zetője. Ekkor született a döntés, hogy a párt és a munkásőrség va­gyonának a felszámolásánál előnyt kell adni az igazságügyi érdekek­nek. így negyven épületet sikerült az országban szereznünk. Gondja­inknak azonban ezzel csak kis része oldódott meg. A jogállam kibonta­kozásával a bíróságok hatásköre kiszélesedett. Három év alatt közel ötven jogszabály született, ami ki- sebb-nagyobb mértékben növelte a bíróságok hatáskörét is, és ehhez csak egy-két esetben kaptuk meg a szükséges létszámot. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a bíróságok nyolcvan-száz­éves épületekben működnek, a tech­nikai felszereltségük nevetséges. Mi­után nagyfogyasztók vagyunk elektromos áramban, postai szol­gáltatásokban, ezek árának emelke­dése sokszorosan sújt bennünket. — A mostani kormányzat felis­merte-e mindezek tarthatatlanságéit ? — Tavaly októberben benyújtot­tunk a kormánynak egy előterjesz­tést a bíróságok helyzetéről és hosz- szabb távú feladatairól. Ennek kö­zéppontjában az áll, hogy meg kell teremteni egy független, pártatlan bíróság működésének a feltételeit. A függetlenség ugyanis összetett dolog. Jelenti például az anyagi függetlenséget is, cs hogy létezzen egy olyan előmeneteli rendszer a bírók számára, ami nem függ veze­tői szubjektivizmustól. A bíróságok önálló előmeneteli és bérrendszeré­ről szóló előterjesztésünket még ta­valy mind a kormány, mind a par­lament elfogadta. Ez azt jelenti, hogy ez év végéig, három ütemben, a kezdő bírók fizetése 100 százalék­kal emelkedik, harmincezer forint lesz. A legmagasabb bírói fizetés pedig a Legfelsőbb Bíróságot nem számítva ötvenhétezer fo­rint lesz, bruttóban. — Ahhoz, hogy a bíróságok megfe­lelően tudjanak dolgozni, a bírók szá­mának növelése is szükséges. A mun­kateher ugyanis már-már megoldha ­tatlan feladatok de állítja a bírákat. Hány bíróra volna szükség ahhoz, hogy a helyzet konszolidálódjon ? A bírói, a fogalmazói cs a se­gédhivatali létszámot is meg kell emelni, körülbelül ötszáz fővel. Eb­ből. számításaink szerint. 150 lenne a bíró. A munka valóban egyre több, különösen riasztó az ügyek számának növekedése a megyei bí­róságokon. elsősorban a gazdasági ügyekben. Ezekből kétszer több van, mint korábban. — Az Alkotmánybíróság döntése alapján április elsejétől a közigazga­tásban hozott határozatok megtái- madhatóak lesznek a bíróság előtt. Erre hogyan készül az igazságügy ? — Külön közigazgatási bíróság nem lesz, ezt a feladatot a megyék­ben a székhelybíróságok fogják el­látni első fokon. Ez a döntés várha­tóan évi harmincezer további ügyet jelent majd a bíróságoknak. Mi eh­hez kiszámítottuk a szükséges plusz­létszámot és hogy mennyi épület kell ennek a létszámnak az elhelyezésére. Például Kecskeméten, Szegeden. Nyíregyházán új épületeket kell vá­sárolni. Erre vonatkozó igényeinket a kormány már megtárgyalta. — Annyian eltávoztak erről a pá­lyáról, hogy már korábban is nehéz volt megfelelő létszámmal dolgozni. Most hogyan lehet 150 bíró számára ismét vonzóvá tenni a pályát ? — A toborzás mindenképpen ne­héz lesz. Több helyen a megyei bí­rósági elnökök tárgyaltak már olyan jogászokkal, akiknek állam- igazgatási gyakorlatuk van. és ked­vet éreznek a bírói pályához. Vidé­ken valószínűleg sikerül az év vegé­ig a szükséges létszámot betölteni. — A kárpótlási törvény bevezeté­sével ismét minden fenekestül felfor­dulhat. Arra, hogy ez hány újabb ügyet jelenthet, nem is merek gondolni. De azt tudni kell, hogy ez a törvény kö­rülbelül másfél millió emberi érint majd. A helyzetet az teszi szinte kilá­tástalanná. hogy a bíróságok épp akkorra érkeztek ci müködcsképcs- ségük határaihoz, amikor az ország gazdasága is a mélyponton van. Ezen most nem sokat segít, hogy a kormány végre felismerte az igaz­ságszolgáltatás súlyát, jelentőségét. Horváth Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents