Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-05 / 79. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. április 5. MOZGÁSSÉRÜLTEK ÓVODAI CSOPORTJA A KECSKEMÉTI ÁRPÁDVÁROSBAN Nincs őszintébb tekintet a gyermekénél. Érzelmei, indulatai, vágyai és szorongásai nyitott könyvként ülnek szemében, hogy szertckiáltsa a világba: szükségem van rátok! A sérült gyermekeket e kiszolgáltatottság sokszorosan érinti. A szülők és pedagógusok lelkiismeretessége. elhivatottsága alapvetően befolyásolhatja sorsukat. * * * Ezért is örültünk, amikor 1988 szeptemberében mozgássérült gyerekek speciális óvodai csoportját indították el Kecskeméten, az árpádvárosi óvoda Csongrádi úti tagóvodájában. Nagy reményekkel, nagy tervekkel és még nagyobb lelkesedéssel látott akkor munkához a két óvónő, a szomatopedagó- gus és a gyógytornász. Hitték, hogy egy-két éven belül jó néhány gyermeket juttatnak el arra a szintre, amelynek birtokában már normál óvodai csoportban is megállják a helyüket. Azután jönnek újak. akiknek fejlődése ismét önbizalmat és erőt ad a pedagógusoknak munkájuk folytatásához. Nincs utánpótlás dig mar a/ óvoda jótékony hatásának köszönhető. A speciális foglalkozásokat délelőtt tartjuk, ebéd után pedig a normál csoportban vannak a mozgássérült gyerekek is. Ily módon az egészséges kicsik is természetesnek veszik. hogy ők több segítséget, nagyobb odafigyelést igényelnek. Magatartási zavar szinte valamennyiük viselkedésében felfedezhető volt kezdéskor. Egy évbe telt, amire kitapasztaltuk, hogy melyiküknél milyen eszközökkel érhetünk célt. Egyik legnagyobb eredményünk, hogy mára megtanultak együtt, s nem csak egymás mellett játszani. Iskolaválasztás A legnagyobb kérdőjel, e gyermekek sorsát illetően, az általános iskola. Ok ugyanis egész életük során az átlagosnál jóval nagyobb odafigyelést igényelnek, nem is szólva a rendszeres mozgásterápiáról. A jogszabály szerint a kevésbé sérült gyermekeket a kerületileg illetékes iskolának kell felvennie, ezt azonban a tanárok és a szülők nem minden esetben méltányolják. Egy 30-40-es létszámú osztályban, persze, nem lehet egyszerű az egyéni bánásmódot, a speciális eszközöket alkalmazni. A kis létszámú, úgynevezett korrekciós osztályok megszűntek. így e hét kisgyermek sorsa leendő tanítójuk, tanáruk, iskolaigazgatójuk kezében van. De, ha a jóindulat, a szakértelem és a türelem adott is lesz az új közösségben, vajon a lehetőségek nem állják-e majd útját boldogulásuknak? Elült a lelkesedés Induláskor 40 ezer forintot kaptunk az akkori megyei tanácstól, 20 ezret pedig a Mozgáskorlátozottak Egyesületétől emlékszik vissza Csi- kiné. - Ebből speciális tornaszereket vettünk. Azóta elült a lelkesedés, a segítőkészség. A Mozgáskorlátozottak Egyesülete szorgalmazta annak idején a csoport indítását, de a továbbiakban még gyermekeket sem küldtek. Talán újabb felmérésre volna szükség. Mindenesetre, egyelőre, még azt sem tudjuk, hogy ősszel tudunk-e majd új csoportot indítani. G. Tóth Tímea • \ mozgássérült gyerekek együtt játszanak az egészségesekkel az udvaron. (Tóth Sándor felvételei) Eltelt csaknem három esztendő. A napokban újra ellátogattam a mozgássérültek óvodai csoportjába, s meglepetten tapasztaltam, hogy javarészt a már ismert arcok fogadnak. — - Egy gyerek novembertől másik óvodába jár — mondja Csíki Istvánná vezető óvónő . hárman ősszel iskolába mennek, négy kisgyermek marad. Ilyen alacsony létszámnak azonban már nem tartható fenn egy óvodai csoport. Utánpótlás pedig nincs. Természetesen, örülnénk, ha ennek az volna az oka, hogy nincsenek Kecskeméten mozgássérült óvodáskorú gyermekek. Azonban korántsem erről van szó.- Talán a szülők nincsenek tisztában gyermekük sérülési fokával veszi át a szót Újvári Erzsébet szomatöló- gus. — Reménykedik, hogy majd kinövi a kicsi, esetleg megnyugtatja a lelki- ismeretét azzal, hogy egy-egy alkalommal elviszi tornára vagy tanácsadásra. Nem tudjuk elégszer hangsúlyozni, hogy minél korábban kezdhetjük el a kezelést, annál hatékonyabb lehet. Ehhez azonban rendszeres és szakszerű foglalkozásra van szükség. A mozgássérült gyermek nem növi ki sérüléseit, sőt, speciális kezelés nélkül még súlyosabbá válhat állapota. Ezek szerint három év alatt sem épült még bele a köztudatba, hogy Kecskeméten létezik ilyen óvodai csoport? Tudják a védőnők, az orvosok, a pszichológusok. Felfoghatatlan számomra, hogy miért nem élnek a szülők c lehetőséggel mondja a vezető óvónő. Mi a felvételkor mindössze két tek a kicsik, éppúgy, mint szociális magatartásukban. Mozgásuknál inkább a szintentartásra törekszünk, hiszen vannak időszakok, amikor átmeneti visz- szaesés következik be állapotukban. Az agyi sérülést sohasem lehet maradéktalanul kiküszöbölni. De a három év alatt elért eredményeink olykor látványosak. Egyensúlyuk, koordinációjuk sokat javult. Mindennap tornáztatjuk őket csoportosan, és egyéni, testre szabott gyakorlatokkal egyaránt. Légzésükre, beszéd- és ritmusfejlesztésükre külön figyelmet fordítunk. Egyéni bánásmódot, különleges foglalkoztatást igényel valamennyiük, amit itt meg is kapnak. Együtt az egészségesekkel Németh Lószlóné óvónő azelőtt normál óvodai csoporttal foglalkozott. Kontrollvizsgálatok igazolják, hogy míg szellemileg csaknem minden területen elmaradottabbak a mozgás- sérült gyerekek kortársaiknál, addig a közösségi szellemük fejlettebb. E/ pekövetelmény! támasztunk: minimális mozgásra legyen képes a gyerek, és kontaktust lehessen vele teremteni. Jelenleg egy kisfiú van a csoportban, aki csak segédeszközzel tud járni. Pedig mi fel vagyunk készülve súlyos mozgássérültek ellátására is. A szülőnek óriási segítség, hogy munkát vállalhat, nem is szólva arról, hogy átvállalunk abból a lelki és fizikai teherből egy keveset, amit egy sérült gyermek ápolása, gondozása jelent. Speciális foglalkoztatással A hétfős csoportban egy kislány vak. egy kisfiú tudőfejlődési rendellenességgel született, a többiek pedig szülési sérültek (Infantilis Cerebrális Paresis) sorolja Újvári Erzsébet. Szellemileg nem sérültek ugyan, de érzékelési zavarokkal valamennyien küszködnek. A hosszú mozgáshiány, a megismerési folyamatok gátoltsága egyéb területeken is_ nyomot hagyott legtöbbjükben. Ittlétük óta szellemileg és készségszinten nagyon sokat fejlődKiszolgáltatva a világban 130 EZREN ÁLLÁSTALANUL Növekvő munkanélküliség Magyarországon A legfrissebb összesítés szerint február végére a regisztrált munkanélküliek száma csaknem elérte a 130 ezret. Ez igen sok a múlt év végi 80 ezer, de az 1991. január végi 100 ezer állásnélkülihez képest is. Még inkább érzékelhetőek a foglalkoztatási gondok, ha figyelembe vesszük, hogy 1990. január végén csak mintegy 23 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. Mivel a munkanélküliek közül nem mindenki jogosult segélyre, járadékra, e juttatásokból mindig a regisztráltak számához képest kevesebben részesülnek. Február végén mintegy 102 ezer állásnélküli tartotta fenn magát ilyen juttatásokból. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében több mint 17 ezren, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mint 11 ezren, Békés megyében több mint 7 ezren részesültek segélyben, járadékban, de több más megyében is csaknem elérte e juttatásokban részesülők száma a 6 ezret. A munkaerő-szolgálati irodák nem voltak mindenhol ' felkészülve ilyen nagyszámú állásnélküli fogadására, s ez feszültségeket okozott az ügyfelek s az irodák dolgozóinak körében egyaránt. VALAMENNYIEN RÉSZVÉNYESEK LEHETÜNK ? Elkészült a törvénytervezet A tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása napjaink egyik legégetőbb, valamennyiünket érintő problémája. De kik legyenek az új tulajdonosok? A liberális köz- gazdasági felfogást vallók - közöttük Lukács János szociológus, az úgynevezett Rész-Vétel Munkavállalói Résztulajdonlást cs Részvételt Támogató Alapítvány egyik létrehozója nemcsak az innovációs és vezetői képességű emberekre, a tőkeerős vállalkozókra gondolnak, hanem az alkalmazottakra is. Lukács János cs társai ugyanis attól félnek, hogy a korábbi és a mai politikai elitből gazdasági uralkodó réteg alakul ki. a tömegek pedig, mint eddig is, kisemmizettek maradnak. Félő, hogy a tulajdon és a vele való rendelkezés tisztázatlansága miatt gyakorlattá válik az állam széles körű beavatkozása. Az MRP. a Munkavállalói Résztulajdonosi Program egyebek között ezt akarja mérsékelni. Az MRP szerint a tényleges piaci viszonyok között működő gazdaságban nem kevesek kezében összpontosul a gazdasági hatalom, hanem sokfelé oszlik el, és esélyt ad egyebek között az alkalmazotti tulajdonforma számára is. Az MRP megalkotói — kimondva, kimondatlanul a privatizálást összekötik a gazdaság demokratizálásával. Az MRP-hez hasonló törvényi szabályozás, az Employer Stock Ownership Plan az Egyesült Államokban már 1974 óta létezik. A világ legfejlettebb gazdaságában a munkavállalók tizenkétezer vállalkozásban, azaz majd’ minden tizenötödikben résztulajdonosok. Az alkalmazotti résztulajdonlás alapkoncepciója roppant egyszerű. Az MRP a tulajdonszerzéshez megtakarításokat felmutatni nem tudó munkavállalókat alacsony kamatú hitellel olyan helyzetbe akarja hozni. hogy résztulajdont vásárolhassanak az őket foglalkoztató vállalkozásban. A törlesztést adókedvezmények támogatnák, és az osztalékra alapozott .vételárat az alkalmazottak belátható időn belül visz- szafizethetnék. Az MRP kétévi türelmi időt javasol, a futamidő hosz- szát pedig tíz évben határozná nieg. Az MRP ott kezdeményezhető és ott valósítható meg, ahol megalapozott üzleti terv és megvalósíthatósági tanulmány valószínüsiti a vételár törleszthetőségct. A jogosultságot és az egyénileg megszerezhető tulajdon nagyságát nem a fizetőképesség határozza meg. (Az MRP- ben tulajdonszerzési feltételként nincs sajáterő-igény.) Magyarán: a vállalkozás összes munkavállalója — aki a munkaviszony jellege cs a szolgálati idő nagysága tekintetében a szabályozásban foglaltaknak megfelel résztulajdont szerezhet. Az MRP —a vállalkozásba belépők. illetve az onnan eltávozok nagy száma miatt természetesen szabályozni akarja a részvények forgalmazását, az elővásárlási kötelezettséget. A fejlett ipari országok tapasztalatai azt mutatják, hogy az alkalmazotti részvénytulajdonlás lehetőséget a törvényhozóknak és a kormányoknak kell megteremteniük. Nyilvánvaló, hogy Magyarországon a közeljövőben még nem alakulhat ki olyan típusú piacgazdaság, amelyben a tőke tulajdona és annak jövedelme a munkavállalók széles rétegeire terjed ki. De az MRP joggal állíthatja magáról már ma is, hogy a javak szélsőségesen egyenlőtlen elosztását akarja csökkenteni, korlátozni. A/ MRP törvénytervezete lényegében készen van. Ä szakértők vitái után kiérlelt formában a kormány elé kerülhet. (gál) NEM ELEG VONZO A 30 EZER FORINTOS KEZDŐ FIZETÉS Kevés a bíró, egyre több az akta A bíróságok sanyarú helyzetéről már egy évtizede készülnek a különféle vizsgálatok, amelyek mind azt mutatják, hogy szinte működésük minimális feltételei is hiányoznak. Ennek ellenére az utóbbi években alig történt érdemi intézkedés. Egyre többen hagyták el a bírói pulpitust, helyükre sokszor nem is találtak utódot. Zömmel a férfiak távoztak, ma már a nők aránya 70-80 százalék. A női bírák többsége családanya, és többnyire ők maradnak otthon gyermekeik betegsége esetén. Az Igazságügyi Minisztériumban annak jártunk utána, hogy vajon visszakapják-e a bíróságok régvolt tekintélyüket, társadalmi pozíciójukat. — A Németh-kormány volt az első, amely foglalkozott a bíróságok helyzetével, és tett is lépéseket annak érdekében, hogy ezek javuljanak — tájékoztatott dr. Szigeti Agnes, a minisztérium főosztályvezetője. Ekkor született a döntés, hogy a párt és a munkásőrség vagyonának a felszámolásánál előnyt kell adni az igazságügyi érdekeknek. így negyven épületet sikerült az országban szereznünk. Gondjainknak azonban ezzel csak kis része oldódott meg. A jogállam kibontakozásával a bíróságok hatásköre kiszélesedett. Három év alatt közel ötven jogszabály született, ami ki- sebb-nagyobb mértékben növelte a bíróságok hatáskörét is, és ehhez csak egy-két esetben kaptuk meg a szükséges létszámot. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a bíróságok nyolcvan-százéves épületekben működnek, a technikai felszereltségük nevetséges. Miután nagyfogyasztók vagyunk elektromos áramban, postai szolgáltatásokban, ezek árának emelkedése sokszorosan sújt bennünket. — A mostani kormányzat felismerte-e mindezek tarthatatlanságéit ? — Tavaly októberben benyújtottunk a kormánynak egy előterjesztést a bíróságok helyzetéről és hosz- szabb távú feladatairól. Ennek középpontjában az áll, hogy meg kell teremteni egy független, pártatlan bíróság működésének a feltételeit. A függetlenség ugyanis összetett dolog. Jelenti például az anyagi függetlenséget is, cs hogy létezzen egy olyan előmeneteli rendszer a bírók számára, ami nem függ vezetői szubjektivizmustól. A bíróságok önálló előmeneteli és bérrendszeréről szóló előterjesztésünket még tavaly mind a kormány, mind a parlament elfogadta. Ez azt jelenti, hogy ez év végéig, három ütemben, a kezdő bírók fizetése 100 százalékkal emelkedik, harmincezer forint lesz. A legmagasabb bírói fizetés pedig a Legfelsőbb Bíróságot nem számítva ötvenhétezer forint lesz, bruttóban. — Ahhoz, hogy a bíróságok megfelelően tudjanak dolgozni, a bírók számának növelése is szükséges. A munkateher ugyanis már-már megoldha tatlan feladatok de állítja a bírákat. Hány bíróra volna szükség ahhoz, hogy a helyzet konszolidálódjon ? A bírói, a fogalmazói cs a segédhivatali létszámot is meg kell emelni, körülbelül ötszáz fővel. Ebből. számításaink szerint. 150 lenne a bíró. A munka valóban egyre több, különösen riasztó az ügyek számának növekedése a megyei bíróságokon. elsősorban a gazdasági ügyekben. Ezekből kétszer több van, mint korábban. — Az Alkotmánybíróság döntése alapján április elsejétől a közigazgatásban hozott határozatok megtái- madhatóak lesznek a bíróság előtt. Erre hogyan készül az igazságügy ? — Külön közigazgatási bíróság nem lesz, ezt a feladatot a megyékben a székhelybíróságok fogják ellátni első fokon. Ez a döntés várhatóan évi harmincezer további ügyet jelent majd a bíróságoknak. Mi ehhez kiszámítottuk a szükséges pluszlétszámot és hogy mennyi épület kell ennek a létszámnak az elhelyezésére. Például Kecskeméten, Szegeden. Nyíregyházán új épületeket kell vásárolni. Erre vonatkozó igényeinket a kormány már megtárgyalta. — Annyian eltávoztak erről a pályáról, hogy már korábban is nehéz volt megfelelő létszámmal dolgozni. Most hogyan lehet 150 bíró számára ismét vonzóvá tenni a pályát ? — A toborzás mindenképpen nehéz lesz. Több helyen a megyei bírósági elnökök tárgyaltak már olyan jogászokkal, akiknek állam- igazgatási gyakorlatuk van. és kedvet éreznek a bírói pályához. Vidéken valószínűleg sikerül az év vegéig a szükséges létszámot betölteni. — A kárpótlási törvény bevezetésével ismét minden fenekestül felfordulhat. Arra, hogy ez hány újabb ügyet jelenthet, nem is merek gondolni. De azt tudni kell, hogy ez a törvény körülbelül másfél millió emberi érint majd. A helyzetet az teszi szinte kilátástalanná. hogy a bíróságok épp akkorra érkeztek ci müködcsképcs- ségük határaihoz, amikor az ország gazdasága is a mélyponton van. Ezen most nem sokat segít, hogy a kormány végre felismerte az igazságszolgáltatás súlyát, jelentőségét. Horváth Magdolna
