Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-29 / 99. szám
T5 FOGATHAJTAS Páldeák leiskolázta a tanárokat • Felvételünkön a Lajosmizsei Almavirág Lovasklub versenyzője, akinek a sikeréért Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere is szurkolt. CSELGÁNCS A döntőben nyolcán voltak tizenegy ellenében LABDARÚGÁS Szürke a foci színe RÖPLABDA ASZTALITENISZ Könnyed játék, Bronzba öntött keserves befejezés magyar remények PETŐFI NEPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 99. szám Ára: 7,90 Ft 1991. április 29., hétfő Óvodapedagógusok közgyűlése A Magyar Óvodapedagógia Egyesület, szombaton, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán tartotta második küldöttgyűlését. A közel négyezer egyesületi tag képviseletében nyolcvan küldött vett részt a rendezvényen. Dr. Vág Ottó egyetemi tanár, az első magyar óvodai törvény századik évfordulójáról emlékezett meg, majd Fábián Károlyné, az egyesület elnöke számolt be a megalakulás óta eltelt egy év munkájáról és eredményeiről. Jelentős érdemnek tulajdonítják például, hogy a központi költségvetésben külön fejkvótát állapítottak meg az óvodáskorú gyermekekre. A közgyűlésen a soron következő feladatokat is meghatározták az óvodapedagógusok. Az ország több településéről jeleztek például törvénytelen csoportösszevonásokat, bölcsődék és óvodák egyesítését, de sokan sérelmezték a szaktanácsadói hálózat felszámolását is. Az egyesület a jövőben az ilyen gyermekellenes megoldásokkal szemben kíván fellépni. A szakmai elméleti kérdések megvitatása ugyancsak szerepelt a napirenden. Itt elsősorban az átdolgozott óvodai nevelési program megvalósításáról, valamint az alternatív óvodai irányzatok gyakorlati lehetőségeiről esett szó. Végezetül megválasztották a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület kilenctagú országos elnökségét, akik négy évig tölthetik be tisztjüket. A vezetőségnek dr. Wikó Magdolna, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola főigazgató-helyettese is tagja, aki egyben szóvivői feladatokat is ellát a jövőben. G. T. T. Nincs áttörés a magyar-szovjet tárgyalásokon Nem hozott áttörést a magyar—szovjet alap- szerződésről folyó tárgyalások Budapesten megtartott harmadik fordulója, amelyen hazánkat Meiszter Dávid külügyi helyettes államtitkár, a Szovjetuniót pedig Julij Kvicinszkij külügyminiszter-helyettes képviselte. Bár a kétoldalú viszonyrendszer új alapjait megvető dokumentum szövegének már mintegy 80 százalékában sikerült egyezségre jutnia a tárgyaló feleknek, továbbra is nyitott az úgynevezett biztonságpolitikai partnerségről szóló fejezet. A szombaton a magyar fővárosban lezajlott tárgyalási forduló tapasztalatairól Meiszter Dávid tájékoztatta vasárnap a sajtó képviselőit. A nagy érdeklődéssel várt találkozón az áttörés elmaradt ugyan, de Meiszter Dávid tájékoztatójából kitűnt, hogy a tárgyaló partnerek továbbra is konstruktív nyíltsággal folytatják a szövegezés aprólékos munkáját. Egyébként is, a magyar megközelítés szerint egy ilyen rendkívül nagy jelentőségű, a további egyezményes kontaktusoknak alapul szolgáló dokumentum ügyében nincs helye kapkodásnak. Magyarország nem rekordot szeretne felállítani, hanem jo egyezményt kíván megkötni. A cél olyan megállapodás kimunkálása, amely új minőségű partnerséget tükröz Magyarország és a Szovjetunió között, megfelel mindkét fél érdekeinek, s összhangban áll az elmúlt két évben kialakult új európai realitásokkal. Az eddig elvégzett munka eredményeként már sikerült mindkét fél számára elfogadható formába önteni például a gazdasági és műszaki együttműködésre, a kulturális kapcsolatokra és a nemzeti kisebbségekre vonatkozó szövegrészeket. Ugyanakkor még nincs kölcsönösen elfogadható formula a biztonságpolitika ügyében. Magyarország azt szeretné, ha az ezzel kapcsolatos megfogalmazások összhangban állnának az új európai kooperatív biztonsági renddel, amely napjainkban körvonalazódik. (Mint ismeretes, vezető külügyi tisztségviselők korábbi nyilatkozatokban nyilvánosságra hozták, hogy a szovjet fél ragaszkodik egy olyan klauzulához, amely előírná: a szerződő felek egyike sem csatlakozik a másikkal szemben ellenséges szervezethez. A magyar kormány szerint ezzel szemben nem fogadható el olyan elő- (Folytatás a 2. oldalon) Áprilisi búcsú Szombaton délután a Kecskeméten és felpakolják az utolsó járműveket, állomásozott szovjet hadosztály utol- Ha ők is elutaznak, Bács-Kiskun me- só nagyobb egysége is elutazott a vá- gyében nem marad egyetlen szovjet rosból. Már csak néhányan maradtak alakulat sem. hétfőig, hogy befejezzék a takarítást (Folytatás a 3. oldalon) Súlyos zavargások Albániában Ismét súlyos zavargások törtek ki a hét végén Albánia északi vidékein. A Tanjug hírügynökség az albán tévére hivatkozva jelentette, hogy Lezhe városában a tömeg felgyújtotta a kommunista párt helyi székházát s kifosztotta a boltokat. A térség legnagyobb városában, Shkodrában két személy meghalt, amikor a tüntetők felgyújtottak egy vasúti kocsit. Gramoz Rucaj albán belügyminiszter szombaton a tiranai parlamentben közölte: Lezhé- ből és Shengjin kikötővárosból 300 személy külföldi hajókon illegálisan Olaszországba távozott. A miniszter szerint a legutóbbi napokban ötezren próbálták meg ilyen módon elhagyni az országot, de a rendőrség többségüket megakadályozta ebben. A belügyminiszter mindazonáltal kényesnek minősítette az Albániában kialakult helyzetet. Az FKgP nagyválasztmányi ülése A budapesti Testnevelési Egyetemen szombat reggel megkezdődött a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt nagyválasztmányi ülése, amelyet — az utóbbi időben a kisgazdák közötti állandó viták miatt — óriási érdeklődés kísért. Az épület bejáratánál mintegy 100 kisgazda tüntető fejezte ki szimpátiáját Torgyán József volt frakcióvezető mellett. Bevezetőjében Oláh Sándor főtitkár többször felszólította a jelenlévőket, hogy fegyelmezetten, higgadtan viselkedjenek, tiszteljék egymás véleményét. Nagy Ferenc József beszámolt az új vezetés — szavai szerint — következetes munkájáról. Az elnök által a koalíció szakítópróbájának minősített kárpótlási törvény tárgyalása során a kisgazdák jelentős eredményt értek el. Teljesen ugyan nem lehetnek elégedettek, de figyelembe kell venni 12 százalékos parlamenti arányukat. Nagy Ferenc József végezetül óvta a párttagokat a további „szembehelyezkedések- től és torzsalkodásoktól”, s az ellenzékkel szembeni egységes fellépést szorgalmazta. Oláh Sándor, a párt főtitkára azt hangsúlyozta, hogy a kárpótlási törvény elfogadásával a kisgazdák sikere — legalábbis a földkérdést illetően — csaknem teljes, hiszen a jogos tulajdonosok 98 százaléka kaphatja vissza földjét. A párt reálpolitikai megfontolásból fogadta el a koalíciós megállapodást, de a kisgazdák változatlanul ragaszkodnak eredeti programjukhoz, a teljes kárpótláshoz. Kiss Gyula alelnök a kárpótlási törvény kapcsán arra figyelmeztetett, hogy hátravan még a végrehajtási rendelet megalkotása, a pártnak „ez ügyben” hasonló következetességgel kell képviselnie álláspontját. A csendesen folydogáló nagyválasztmányi ülésen az első nagyobb vihart az ellenőrző bizottság elmaradt beszámolója aratta. A testület elnökét úgy kellett előkeríteni, s hamarosan a kény- szeredettség okára is fény derült: a bizottság jelentése nem készült el, mert a nagyválasztmányi ülés reggelére összehívott bizottsági tagok nem juthattak be a párt székházába. A gazdasági beszámoló ennek ellenére nem maradt el, mert jóllehet a vizsgálat még nem fejeződött be, Balogh György, az FKgP parlamenti képviselője hites könyvelési szakértőként vállalkozott egy rövid beszámolóra. A lényeg: nem történt olyan súlyos gazdasági szabálytalanság, amely miatt a pártot, a vezetést el lehetne marasztalni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne a számviteli rendért felelős vezetőt felelősségre vonni. Ez azonban belső ügye a pártnak. Pohankovics István, aki társadalmi munkában volt pártigazgató, élve a lehetőséggel, ismét visszautasította az őt ért pénzügyi manipulációs vádat, azt azonban elismerte, hogy egy időszakban valóban volt késedelem a könyvelésben. (Pohankovics Istvánt meglehetős indulattal fogadták a Tor- gyán-párti tüntetők a bejáratnál. Arra buzdították, hogy amennyiben magyar embernek érzi magát, szavazzon Torgyán pártelnökségére. Az MTI munkatársának az államtitkár elmondta: nem lepődött meg. „Az embereket manipulálták. Valakinek ez kellett, hogy diadalra jusson”.) Zsíros Géza, a párt programját készítő bizottság koordinátora szerint a pártoknak egyértelmű arculatot kell formázniuk, kinyilvánítva: mely társadalmi réteget képviselik. Hangoztatta, hogy ez utóbbi egyetlen politikai erőnek, a kisgazdapártnak sikerült. A beszámolókat követően megkezdődött a vita. Az utcáról időnként beszűrődött a tüntetők hangja: „Torgyán a vezérünk, senkitől nem félünk” — skandálták. A megyék „szószólói” abc- sorrendben kaptak lehetőséget a párt helyzetének értékelésére. A budapesti szervezet képviselője bizalmatlansági indítványt (Folytatás a 2. oldalon) KÖZMEGHALLGATÁS JÁNOSHALMÁN Katasztrofális egészségügy sikertelen segélyakcióval Szakái Lajos polgármester személyesen fogadta a közmeghallgatásra érkező jánoshalmi polgárokat a városi sportcsarnok bejáratánál. Mintegy hatvan-hetven érdeklődő volt kíváncsi az új önkormányzat eddig végzett munkájára, pénteken este. A polgármester alapos és részletes tájékoztatójából megtudhatták többek között a város 220 milliós költségvetésének főbb számait, az egyes intézmények működésére fordított összegeket, amelyek együttesen közel százmillió forintot tesznek ki. Kiemelkedő fejlesztése a városnak az általános iskola több mint 35 milliós rekonstrukciója, amelynek munkálatai várhatóan 1992 márciusában fejeződnek be. (Folytatás a 3. oldalon) AZ ELŐADÁSOK SZÖVEGET KÖNYV ALAKBAN IS MEGJELENTETIK Nemzetiségkutató konferencia Baján Nemzetiségkutató konferenciára hívta meg a megyei Nemzetiségi Alapítvány nevében Hajdú István, az alapítvány titkára a szakterület legkülönbözőbb tudományágaival foglalkozó kutatókat. A tanácskozás résztvevőit Bárth János megyei múzeumigazgató köszöntötte, aki nemcsak az első plenáris ülésen elnökölt, hanem maga is felolvasott Nemesnádudvar község 1723- ban kelt telepítési szerződéséről. A nyitó előadást Hegedűs Antal, vajdasági levéltáros tartotta, aki a zombori szerbek és magyarok 1848/49-es viszonyátvizsgálta a korabeli sajtó tükrében, majd Krupa András békéscsabai múzeumigazgató a kiskőrösi szlovákok kalendáris szokásairól értekezett. Nagy érdeklődést keltett Kőhegyi Mihály bajai múzeumigazgató előadása Madaras elmagyarosításáról. (Az ezzel kapcsolatos megállapításokat (Folytatás a 3. oldalon) Kint tüntettek, bent veszekedtek TORGYÁN JÓZSEF TÁRSELNÖK
