Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-27 / 98. szám

1991. április 27. • PETŐFI NÉPE • 11 SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT A vadkerti portás nyugdíjba ment... Soltvadkerten rendkívül nagy népszerűségnek örvend, a fiatalok körében, a kézilabda, így talán érthető, hogy a csapat megalakulása óta igen sok játékos megfordult a fekete-fehérek háza táján. A mérkőzésekre kilátogató nézőközönség azonban egy valamiben biztos lehetett az elmúlt másfél évtized alatt: a vadkerti kaput mindig a gumilabdaként pattogó Zsikla András próbálta megőriz­ni az ellenfél góljaitól. Az évek azonban kérlelhetetlenül gyorsan teltek és lassan megkopott a reflex, lanyhult a figyelem és ez a jó kapus számára is figyelmeztetés volt: át kell adni a helyet a fiataloknak. Zsikla Bandi, a vad­kertiek portása, 36 évesen, az elmúlt vasárnap búcsúzott az aktív játéktól. — Egyike voltam annak a négy játékosnak, akik 1974- ben megalakították Soltvadkerten a kézilabda-szakosz­tályt — mondta. — Aktív játékosként azonban csak én maradtam az NB 1/B-s csapatban. A nagy négyesből először a remek irányító, Boros Géza „szállt ki”, majd őt követte Szilágyi Zoli és Bajusz Péter, de ők a csapat szakvezetésében dolgoznak tovább. — Úgy tudom, hogy a kézilabda révén ismerte meg feleségét is. — Igen, a sport hozott, össze bennünket. Judit szintén kézilabdázott amikor megismertem, jelenleg pedig test­nevelőként dolgozik. Nagyon sok segítséget kaptam tőle ahhoz, hogy ilyen sokáig aktívan játszhattam. Úgy tűnik, hogy a kézilabdázás szeretete öröklődött a családon belül is, mert két kislányunk közül a nagyobbik már rendszere­sen jár az edzésekre, míg a kisebbik ugyancsak most ismerkedik a labdával, de azt mondják róla, hogy jó a gömbérzéke .. . — Mit tart eddigi legemlékezetesebb sportsikerének? — Rendkívüli öröm volt számomra, amikor sok küz­delem után kiharcoltuk a feljutást az NB I/B-be, de a legemlékezetesebb történetem mégis a labdarúgással kapcsolatos. A hetvenes években történt, hogy vettek a kézilabdacsapatnak tíz új labdát és az akkori edzőnk, Szilágyi Zoli „javaslatára” rajtam akarták őket „betör­ni”! Aki valaha volt kézilabdakapus, tudja, mekkorát ütnek ezek a labdák. Nem vagyok félős típus, de akkor megijedtem és egy hirtelen elhatározással otthagytam csapot-papot. Átpártoltam a focihoz és egy féléves idő­szak után védőként sikerült beverekednem magam a vadkerti gárda védelmébe. Erre az időszakra esik az egyik legmaradandóbb élményem, mert játszhattam az ország legnépszerűbb csapata, a hozzánk ellátogató Fe­rencváros ellen. Olyan játékosok ellen léphettem pályára, • Zsikla András alakja szinte betöltötte a kaput, nem volt könnyű a hálójába találni. mint Nyilasi, Ebedli, Bálint, Rab Tibi, akiktől ugyan alaposan kikaptunk, de felejthetetlen kilencven perc volt. Aztán rájöttem, hogy az én igazi helyem mégis a kézilab­dakapuban van. — Hogyan tovább? — Jelenleg magángazdálkodóként dolgozom, ami na­pi 10-12 órás fizikai munkával jár. Ilyen körülmények között már nem tudnék komolyan készülni az NB I/B-s feladatokra. Amikor időm engedi, bejárok az edzésekre és foglalkozom néhány fiatallal, hátha sikerül belőlük kapust faragnom... DIÁKSPORT Tegnap, Kecskeméten kilenc sportágban rendezték meg a középiskolai diákversenyek megyei döntőit. Farkas Tibor felvételei a vetélkedők egy-egy izgalmas, érdekes pillanatát örökítették meg. ERŐSÍTÉS — SAJÁT UTÁNPÓTLÁSBÓL Egész évben csikorgóit a kék-fehér gépezet Már nincs mit szépíteni, a Kecskeméti SC tavaly még bronz­érmes, élvonalbeli férfiröplabda csapatának ebben a bajnokság­ban csak a tizedik hely jutott. Sőt, a március 28-ai, Szolnoki Vegyi­művek elleni — végül 3:2 arányú kecskeméti győzelemmel zárult — mérkőzés negyedik játszmájá­ban ez a 10. hely is erősen inogni látszott. A Tisza-parti gárda már kettő egyre, a játszmán belül pe­dig 13:12-re vezetett. Pályán, né­zőtéren egyaránt pattanásig fe­szültek az idegek. A hazai csapat orvosa — felpattanva a kispadról — a lelátóra, a hálóval egy magas­ságba költözött. Ez máskor is be­jött, vetette oda a körülötte levők­nek, de alig figyelt rá valaki. A jegyzőkönyvvezető a fia kezébe nyomta a tollat, és hátat fordított az egésznek, míg dr. Varga Miklós a KSC röplabdaszakosztályának amúgy nyugodt elnöke verejtéke­ző homlokát törölgetve dörmög- te: „Ha most kikapunk, mehe­tünk a B csoportba.” — Emlékszik még a Szolnok elleni összecsapásra? — kérdez­tem három héttel a történtek után. — Ne is mondja! A játékosok valósággal az őrületbe kergették az embert. Szerencsére, sikerült nyerni, és így a csapat bent ma­radt az A csoportban.-— Akkor a 10. helyet illetően fanyalgásra semmi okunk? — Ezt azért nem állítanám. Az eredeti cél, amelyet most utólag alig merek kimondani, az első négy hely valamelyikének meg­szerzése volt, és közben szeret­tünk volna néhány saját nevelésű játékost is a „mély vízbe dobni”. Nos, ebből úgyszólván semmi sem valósult meg. Egy kulcsem­ber külföldre távozása és a csa­paton végigvonuló példátlan sé­rüléshullám miatt szinte az egész bajnokságban szaladtunk az eredmények után. Igaz, kosara­sokkal „árukapcsolás” révén ér­kezett két litván röplabdázó hoz­zánk, de nem jelentettek komoly erősítést. Közben az ellenfelek alaposan megerősödtek, így már novemberben látszott, hogy az 5 —8. helynél előbb nem végezhe­tünk. Azt viszont, hogy csak az osztályozón harcoljuk ki a bent- maradást, még álmomban sem gondoltam. — Talán a mostani halványabb szereplés az oka annak is, hogy hét év után Karagics Mátyás fel­állt a kispadról? — Az edző és a szakosztályve- zetés kölcsönös megegyezés alap­ján vált meg egymástól. Karagi- csot az együttesnél töltött évek kissé megviselték, pihenni szeret­ne. Egyébként szerintem nem vé­letlenül mondják, hogy a csa­patsportágakban három év után — mielőtt még az edző és a játé­kosok megunnák egymást — új tréner után kell nézni. — Ki ül ősztől a kék-fehérek kispadjára ? — Több kitűnő röplabdaszak­ember van a városban, közülük szeretnénk választani. Nem ti­tok, hogy jelenleg Kelemen Györggyel, a kecskeméti Vásár helyi Általános Iskola tanárával tárgyalunk, de végleges megálla­I podás még nincs. — A jelenlegi csapatból hányán hagyják abba a játékot? — Nagy Péter és Király István bejelentette, hogy nem vállalják a további munkát. Vámosnak a nyáron lejár a szerződése, ha va­lamelyik klub jelentkezik érte, mehet. Gyapjasnak olyan súlyos térdszalagsérülése van, hogy csak ősszel kezdheti el komolyan az edzéseket. A két litván játékos szerződését nem kívánjuk meg­hosszabbítani. A többiek marad­nak, és a fiatalokkal, Farkassal, Jantoviccsal, Vargával, Szabó At­tilával kiegészülve vágnak neki az új bajnokságnak, amelyet én csak próbaévnek hívok. — Köztudott, hogy az egész KSC jövője bizonytalan. Ha nem lesz pénz, pusziért, ki áll majdösz- szel rajthoz? — Lehetséges, hogy önálló szakosztályként kell működnünk tovább. Kérdéses, mit hoz majd az önállóság kényszere. Nem tudjuk, hogy az önkormányzat meddig engedélyezi a városi sportcsarnok ingyenes használa­tát. A vállalati támogatások szin­te teljesen megszűntek, ezért a szakosztály tevékenységét teljesen új alapokra kell helyezni. Min­den sportállást megszüntetünk. A csapattagok, munka mellett, egy megemelt meccspénzért ját­szanak majd. Igazolást nem terve­zünk, nincs is miből. Az erősítést egyedül a tehetséges utánpótlás jelentheti. Hogy aztán ez ősszel, a bajnokságban, mire lesz elegendő, egyelőre ne firtassuk! Szabó Etelka LABDARÜGÁS Biztosan jutott a legjobb hat közé a Kiskőrös a Magyar Kupában KISKUNHALASI SPARTACUS— KISKŐRÖS 1—9 (0—4) Kiskunhalas, 100 néző. Vezette: Horváth Gy. Gólszerzők: Fuksz, illetve Agócs 2, Szűcs 2, Bárány 2, Szentpéteri, Verebé- lyi. Szabó P. Kitűnt: Ágoston, illetve Szentesi, Lengyel. • A sakk OB I-es csapatbajnokság 1 4. helyéért folyó küzdelem vasárnap 10 órai kezdettel Kecskeméten folytató­dik a Dutép SC—Törekvés SE mérkő­zéssel. Mivel a Dutép SC legutóbb győ­zött a Statisztika PSC együttese ellen, így a vasárnapi találkozó nyertese már leg­alább ezüstérmes, és az aranyéremért minden bizonnyal Budapesten, a Hun- garoíl Honvéd ellen mérkőzik majd a kecskeméti együttes. • Budapesten, a TFSEI—II. osztályú atlétikai versenyén a 100 m férfi síkfutás­ban Kis Molnár Gábor, a kecskeméti ker­tészeti főiskola atlétája 11,1 idővel a má­sodik helyen végzett. • Előkészületi labdarúgó-mérkőzés: M iske---Paksi Atomerőmű 4—2 (2 1). Miske, 400 néző. Vezette: Bergcr Gól­szerzők: Csinesák 2, Bognár, Miskolczi. illetve Vörös. Kovaiik ll-esböl. Az NB 11-es paksiak ellen jó játékkal nyert a Miske. • A kiskunmajsai NB I/B-s férfikézi­labda-csapatnál eddig megbízott edzőként tevékeny kedő Noel József helyeit az 56 éves Mészáros Tibor lett a szakvezető. Mészáros korábban, a hetvenes években már dolgozott edzőként Kiskunmajsán, a női csapatnál. A majsaiak a pontszerzés reményében utaznak Szarvasra, bár az eddig egymás ellen játszott kilenc találko­zón mindig az otthon játszó csapat nyert. A mérkőzés szombaton, délután 17.30- kor kezdődik Szarvason. Ezzel a mérkőzéssel befejeződött a Magyar Kupa megyei sorozata. Az or­szágos fordulóba a három NB fl-es csapat mellett megyénkből — az NB 111-as csapatok közül — csak a Kiskő­rös, a megyei I. osztályból a Kiskunha­lasi AC és az Izsák, a megyei II. osz­tályból pedig a Harkakötöny, a Kun­baja és Gara együttese jutott. • Brazília: Arthur Nunes Coimbra, ismertebb nevén Zico, a 78-szoros válo­gatott brazil labdarúgó 13 havi tevé­kenység után lemondott a sporlminiszte- ri tisztről. Utódául szintén egykori neves sportolót választottak: Bemard Rajz- mann tagja volt az 1984-es olimpián ezüstérmet nyert röplabda-válogatott­nak. (DPA) • Monte-Carlo: Az egymillió dollár összdíjazású férfi tenisztorna második fordulójában folytatódott a meglepetések sorozata. A svéd párharcban a 21 eres Magnus Larsson három játszmában bú­csúztatta a verseny első számú kiemeltjét, a világranglista-vezető Stefan Fdborgct. Az első öt kiemelt közül mindössze a vi­lágranglista második, német Boris Becker jutott a legjobb nyolc közé. • A Magyar BMX és Skate Szövetség április 27—28-án rendezi meg a Lulra Grand Prix 1991 első fordulóját Szolno­kon, a tiszaligeti sportcsarnokban. A versenysorozaton minden megkötés nélkül indulhatnak amatőrök és ver­senyzők egyaránt, 300 forintos nevezési díj ellenében. Versenyszámok: skate-ben (gördeszkában) szabad stílus, ulcastílus, és mtni feleső; BMX-ben: ialaj, utca- stilus cs mini félcső. A versenyt a Tisza Kupa kosárlabdatomával egy időben rendezik, igy remélik, hogy élénk érdek­lődés kíséri majd. FOGATHAJTÁS Páldeák János nyerte a díjhajtást Tegnap, Tiszakécskén megkez­dődött a harmadik országos meg- hivásos kettesfogat-hajtó verseny. Az idénynyitó első számában, a díjhajtásban (válogatott kategó­ria): 1. Páldeák János (Lajosmizsei Almavirág LK) 37,7; 2. Szabó Eri­ka (Orgovány SK) 38,0; 3. Kecske­méti László (Bugaci Ménes Kft.) 39,3; 4. Kiss Zoltán B fogata (Ti- szakécske) 40,0; 5. Kiss Zoltán A fogata 42,0; 6. Benkő Sándor (Hódmezővásárhely—Mártélyi Fürst Mgtsz SK) 42,3 ponttal. A nyílt kategória sorrendje: 1. Ta- bajdi Ferenc (Kiskunmajsa) 64,0; 2. Danka Gyula (Tiszakécske) 71,3; 3. Kecskeméti László (Hód­mezővásárhely) 74,7 hibaponttal. Ma 10 órától a maratonhajtás- sal folytatódik a verseny. ASZTALITENISZ A chibai asztalitenisz-világbaj­nokság harmadik napján a magyar férficsapat 3:1-re kikapott a kínai­aktól, ezt követően pedig a néme­tektől szenvedett 3:0ás vereséget. A női csapat ugyanilyen arányban verte a jugoszlávokat, később pe­dig a szovjeteket. Ma a férfiak a franciák és a hollandok, a nők pe­dig a kínaiak ellen lépnek asztal­hoz. RÖVIDEN • RÖVIDEN LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT NB I-es női kosárlabda-rájátszás a 11—12. helyért (Kecskeméten): Kecske­méti SC—EG1S OSC 98—77 (48 —40). NB I/B csoportos női röplabdamérkőzés, rájátszás, a 13—18. helyért (Kecs­keméten): Dutép SC—TFSE 3 :0 (13, 2, 12).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents