Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-27 / 98. szám

1991. április 27. • PETŐFI NÉPE • 5 Tisztelt Olvasó! ____ 0 4-05-07 című. tematikus összeállításunk annak a kísérletnek a része, amelynek során szeretnénk Önt minél színvonalasabb újsághoz juttatni szom­bati számunkkal. A mentők, a tűzoltók, a rendőrök munkájáról hétköznapo­kon is sűrűn tudósítunk, de most, talán egy kicsivel oldottabb formában, egész oldalnyi terjedelemben adunk közre újabb információkat, írásokat, szórakoz­tató olvasmányokat azért, hogy a Petőfi Népe olvasói — mint azt az áremelés előtt megígértük — elégedettek legyenek a napilapjuk által nyújtott szolgál­tatásokkal. Azt, hogy mikor jelentkezik ismét a jobb híján 04-05-07 címet kapott összeállítás, annak fogadtatásától, az Ön véleményétől is függővé tesszük. Ugyanakkor reméljük, hogy kedvezően értékeli próbálkozásunkat, így időszakonként ismét megjelenhet a kék (piros?) lámpás magazin a Petőfi Népe valamelyik oldalán. 07 • 07 • 07 NEGYEDMILLIÓ A REKLÁMSZATYORBAN Lopott kocsival kezdett „új” életet 1990. október 1-jén szélesre nyílt a szegedi Csillag börtön kapuja a 30 éves Fentor Zoltán előtt. Az utcára lépett, és visszanézett az épületre. A különböző betörések, hivatalos személy elleni erő­szak, okirat-hamisítás miatt 12 eszten­dőre ítélt férfi távozása nem volt végle­ges. Mindössze öt nap szabadságot ka­pott az intézettől. Amikor a falakon kí­vülre ért, mégis megkönnyebbült. A ma­ga részéről ugyanis lezártnak tekintette az ügyet, tudta, nem jelentkezik Szege­den az eltávozás végén. Azt viszont akkor még nem gondolta volna, hogy az utóbbi évek egyik legfor­dulatosabb nyomozásának főszereplője lesz a következő hónapokban. És nem sejtette ezt Fekete József alezredes, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapi­tányság vagyonvédelmi alosztályának vezetője sem, amikor október ötödik napján Kecskeméten egy gépkocsi ello­pásáról kapott jelentést. * * * A szinte vadonatúj, 8 ezer kilométert futott, bordó Opel elegánsan kanyaro­dik a Bethlen körút egyik háza mellé. A volánnál ülő férfi leállítja a motort és befelé igyekvő élettársa után tart. Csak egy pillanatra jöttek. így még arra sem ügyel kettőjük közül egyik sem, hogy visszanyúljon a kormány mellett ma­radt indítókulcsért. Nem figyelnek föl a közelben álló idegenre sem. Aki ha­bozás nélkül él az alkalommal, beül a magára hagyott .Kocsiba és indít. A kö­zeli kereszteződésben fékezés ííélkül húz el a pirosra váltó lámpánál. A kétségbeesett tulajdonos, termé­szetesen, azonnal a rendőrséghez for­dult. Nem csak a kocsi tűnt el; benne volt minden irata, személyes levelek, forint, schilling, márka, különféle do­kumentumok. Elkészülnek a jegyző­könyvek, kiadják a körözést — eltelik egy hét, tíz nap, semmi eredmény. Az­tán a tizenkettedik napon levelet kap a károsult. A borítékon, a feladó helyén, a saját bélyegzőjével készült lenyomat — ez is az Opelban maradt, és a géppel írt sorok is neki szólnak. „Tisztelt B. úr! Az Ön személygépkocsiját (típus, al­váz- és motorszám) október 5-én Kecs­kemétről ellopták. Nos, az Ön tulajdo­nát képező jármű a mi garázsunkban van ... A gépkocsit előre meghatározott időben és módon visszaszolgáltatjuk, természetesen megfelelő készpénzért... . . . Térjünk a tárgyra. A gépkocsit fel- becsültettük, és mivel az mindössze 8 ezer kilométert közlekedett, közel egymillió forintot ér. Persze, némi értékcsökkenést okoz a bal oldalán tévő hosszanti karco­lás, de ez nem jelentős, így a visszajutta­tásért a gépkocsi általunk felbecsült érté­kének egynegyedét kérjük, tehát 250 ezer forintot. Ellenkező esetben a kocsi valószínűleg külföldre kerül, de lehetsé­ges az alkatrészenkénti hasznosítás is. Az biztos, hogy többé meg nem lesz. A lényeg. Október 21-én, most vasár­nap, a 250 ezret beleteszi egy műanyag szatyorba és felutazik Budapestre. Pon­tosan 11-kor legyen a Gellérthegyen, a Szabadság-szobor talapzatánál. Egyik emberünk azonosítja magát az egyik fényképéről és odaküld valakit, aki mit sem tud a dologról. Lehet éppen akkor arra kószáló gyerek, vagy csavargó, bárki. Ön szó nélkül átadja a szaty­rot.. . és egy óra múlva megkapja a kocsi kulcsait, valamint egy borítékot, amelyben a helyet közöljük, ahol az au­tót megtalálja. Felhívom a figyelmét egy-két apró­ságra ... A rendőrség vagy más hatóság bevonása a dologba nagyon veszélyes az Ön részéről. Ha ezt tapasztaljuk, akkor első lépésként rádió-távirányítássalfel­robbantjuk az autót, másodszor Önre lőni fogunk, és ha közülünk bárkit is elfognak, a többiek kinyírják az Ön hoz­zátartozóit. Garantáltan jól gyilkolnak a fiúk. . . . a rendőrök vigyázó felügyelete meg egy rakás sz . . r egy eltévedt golyó ellen. Tisztelettel: Én" A halálra ijesztett B. nem mert szólni a rendőröknek. Ehelyett betette a sza­tyorba a pénzt, és a megjelölt időpont­ban megjelent a szobornál. Körülötte nagy számban nyüzsögtek a turisták, így senkinek sem tűnhetett föl, amikor egy fekete hajú, bajuszos férfi megszólí­totta. Elvette a csomagot, és eltűnt a tömegben. Pontosan 11 órakor. Este hét óra felé B. nyugtalankodni kezdett. Átverték. A kocsi nélkül uta­zott vissza Kecskemétre, és jelentette a történteket. Mivel a borítékon elmosódott a posta- bélyegző lenyomata, így rendőrségi sza­kértők állapkották meg, hogy azt Vesz­prémben adták fel. Elemezték az szöve­get is: a levelet közepesen iskolázott sze­mély írta, a kilátásba helyezett fenyegeté­sek pedig nem állnak arányban az egyéb­ként humorosnak szánt sorokkal. És még valami: profi zsaroló sosem ad talál­kát hegyen, főként nem egy olyan, vi­szonylag körbezárt területen, mint, ami­lyen a Szabadság-szobor környéke. A rendőrök a veszprémi „szálon” folytatták a munkát, majd alig egy hó­nap múlva a véletlen segített megerősí­<14 • 114 • 04 NEM DOBÁL, NEM PATTOG — SZINTE RINGAT Korszakváltás a mentőknél Ahogy ezt hasonló esetekben mon­dani szokás: aki a mentők régi Nysája és az új Toyota közötti különbséget énekelni tudná, az felléphet a milánói Scalaban. Nem túlzás, mert ez a jár­gány — képünk talán részben visszaad­ja finoman fogalmazva is egy klasz- szissal jár az elődje előtt. És ezt a men­tősök is egybehangzóan állítják. Olyan autóhoz jutott vele a magyar szolgálat, amellyel egy röpke másodpercig sem kell szégyenkeznie a világ mentőegye­sületei előtt. De „beszéljenek” inkább a számok (zárójelek közt a Nysa ada­tai). Az új mentő hossza 4,6 (4,5), a szé­lessége 1,7 (1,76), a magassága pedig 1,95 (2,23) méter. Mindkettő súlya 2,5 tonna, ám amíg a Nysa csak 95 kilomé­teres sebességre volt hitelesítve, addig a japán autó 145 kilométert tud. A gyakorlatban, ugye, ez azt jelenti, hogy ha a forgalmi adatok, valamint a beteg állapota lehetővé teszi, akkor kö­zel ennyivel huzamosabban is mehet­nek, anélkül, hogy a motor kiesne. De hát ez a motor nem is olyan. Ellenben 5400-as percenkénti fordulatnál 74 kW-ot, azaz 101 lóerőt ad le, csaknem egyharmadával többet, mint amennyit a lengyel gép. Négyhengeres, soros el­rendezésű, 1998 (2120) köbcentiméte­res, kompresszióviszonya 9:1 (8,6:1). Szuperbenzint „eszik”, szemben a nor­mált fogyasztó elődjével. Akár hiszik, akár nem, a Toyota, gépkönyvéből hiányzik egy adat. Az olajfogyasztásé (!?). De semmi pánik, a fotón látható járművön például 10 ezer kilométernél cserélték a motorolajat (SW 10/40, míg a lengyel mentőnél MDC-t használtak), majd a kocsi újabb 8 ezer kilométert futott. Az olaj­nívó azóta is változatlan. Amit egyéb­ként a pilótának egy műszer is jelez, hogy megkímélje őt a nívópálcás mé- ricskéléstől. Végül nem szóltunk még arról, hogy a Toyoták felmennek könnyedén a 37 (24) százalékos emel­kedőre, megfordulni pedig 9,4 (12,6) méteres körben tudnak. A tápszivattyújuk membrános, a porlasztó kéttorkú, az üzemanyagtar­tály 70 (55) literes. A motor vízhűtéses, olajszivattyús, a tengelykapcsoló egy­tárcsás, száraz, öt sebességi fokozattal (4), ezt egészíti ki a hátramenet. A kor­mány fogasléces, a fék szervó, a kere­kekre 185 R 14 Bridgestone acélradiál abroncs került. A főként csak a szakembereket ér­deklő adatokon kívül a kecskeméti mentőállomáson az autó rugózását emelik ki a műszakiak, amiről viszont csak hosszasan és felső fokon tudnak szólni. Mintha eleve betegszállításra készült volna. Ez a kocsi nem dobál, nem pattog, szinte ringat — s ezt az tudja igazából értékelni, akit már szál­lítottak a Nysával. A fűtés kiváló, a fülkében nincs zaj — uram bocsá’ — itt 04 • 05 • 07 A rovat szerkesztője: Noszlopy Nagy Miklós teni a gyanút: a Dunántúlra került a kocsi. Történt, hogy november 21-én a Veszprém melletti körgyűrűben traffi- pax fotózta le a 120-szal száguldó Opelt, a büntetést — természetesen — B.-nek küldték ki. A felvétel — bár szemből készült — nem segítette a to­vábbi munkát, többszörös nagyítás után sem lehetett a bent ülő két férfiről éles képet készíteni. Útra keltek viszont a kecskeméti rendőrök és Veszprémben folytatták a nyomozást. Az ottani taxi­sok segítségével sikerült is egy szakasz­tott ugyanolyan kocsi nyomára buk­kanniuk, még a tulajdonos is hasonlí­tott kicsit a 250 ezerrel tovatűnő alak­hoz. A rendszám ellenben más volt, s hamar tisztázta magát emberünk is. A kocsi valóban az övé. Telt az idő, majd idén februárban ismét csak a Dunántúlon bukkant fel a Kecskemétről ellopott Opel. Pápán egy éjszakai járőr igazoltatta a benne ülő férfit, akit az irata szerint Farkas Ti­bornak hívtak. Lakóhelye: Sátoraljaúj­hely. Elmulasztották viszont ellenőriz­ni, hogy nem lopott kocsiról van-e szó, így akkor útjára engedték a „madár­kát”. Sátoraljaújhelyen megkeresték Farkas Tibort, akitől mintegy hónap­pal előtte lopta el valaki az iratait. Ki­hallgatták a két rendőrt is, akik — mi­után megerőltették a memóriájukat — visszaemlékeztek egy érdekes adat­ra. Amikor az állítólagos Farkas Ti­bort arról kérdezték az út mellett: tulaj­donképpen mit keres errefelé, lakóhe­lyétől több száz kilométernyire, éjnek évadján, azt a választ kapták, hogy a közelben, egy Csikvánd nevű község­ben építkezik. Ott szeretne letelepedni. A nyomozást vezető Fekete József — jóllehet, kevés reménnyel kecsegte­tett - mégis habozás nélkül Csikvánd- ra indult. Két rendőr ment vele. Beér­tek a Bakony közelében lévő parányi faluba, ahol az első autó, amely eléjük került, egy Opel volt. A Kecskemétről ellopott járgány. Éppen kifelé kászáló­dott belőle egy szőkített, dauerolt hajú, szőke bajuszos ember. A börtönből szökött Fentor Zoltán volt az. Ő lopta el a kocsit, és ő zsarolta ki a pénzt is. Az „új” életet kezdett csaló letelepe­dett a faluban. Időközben több szemé­lyi igazolványt is lopott, de most Farkas Tibor nevén élt. Megvett egy felújításra szoruló házat is, és építkezésbe fogott. Gazdálkodni szeretett volna. Az épület mögötti 700 négyszögöl már felszántva várta a tavaszt. Néha kirándulni járt — így egy lopott útlevéllel Bécsben is —, és nem mulasztotta el, hogy az útjá­ba kerülő üzletek közül néhányat fel­törjön. Indulótőkéje volt a Gellérthe­gyen kapott 250 ezer, de a betörések is rendesen hoztak a konyhára. A Fentor által okozott kár több mint 2,5 millió forint. A nagyvonalúan költekező fiatalember, természetesen, hamar élet­társat is lelt, így egyre barátságosabb lett az élet a csikvándi házban. Fentor Zoltán most a kecskeméti ka­pitányság őrizetében folytatja a koráb­bi börtönbüntetését, amelyből még vagy másfél év van hátra. Á mostani „kalandért” pedig további 6-8 évre szá­míthat. Noszlopy ÖRKÉNY ISTVÁN: Rendőrkézen az angol vonatrabló J.P. Jerrys, akit az Interpol két éve eredménytelenül körözött, befe­jezte bűnügyi pályafutását. Az lett a végzete, hogy hazánkban is folytatni próbálta tizeiméit. A nagy bandavezér, aki feltűnően sokszor fordult meg Magyarorszá­gon, mindig Csehszlovákia felől lép­te át a határt, és azzal hívta Jól ma­gára a vámőrség figyelmét, hogy erős juhtúrószagot árasztott. E csekély nyomon elindulva, rend­őrségünk nyomban teljes apparátus­sal figyelni kezdte. Kiderült, hogy Jerrys nagy lábon él, éjszakai mula­tóhelyeken szórja a pénzt, s egy esős vasárnap délutánon, csak úgy, unal­mában, laposra kalapálta a Gellert Szálló előtt veszteglő Mercedes ko­csiját. Ráadásul a bőkezű „turista" gya­nús alakokkal barátkozott; egy ti­tokban készült fényképfelvétel bizo­nyítékot szolgáltatott arról, hogy Jerrys egy Wesselényi utcai talpon­állóban egy zacskó pirospaprikát vett át N. N. rovott múltú fiatalkorú­tól, akinek a világszerte keresett magyar fűszerért hét forint hatvan fillért és egy hosszúlépést fizetett. Bűnügyi szerveink azonban csak akkor csaptak le rá. amikor álsza- kállt ragasztva fölszállt a Budapest —Makó gyorsvonatra. Az egész út­vonalon adó-vevő készülékkel fel­szerelt őrszemélyzet figyelte a sze­relvényt, melyet egy rendőrségi heli­kopter is kisért. Magán a vonaton számos civil ru­hás nyomozó tartotta szemmel Jer- ryst, és épp abban a pillanatban fü­lelték le, amikor rátört a békésen szendergő D. Tihamérra, a buda- pest-déli vendéglátóipar idős fűszer- felvásárlójára, és pisztolyát mellé­nek szögezve, arra akarta kényszerí­teni, hogy adja át neki a nála lévő tíz deka köménymagot. A veszedelmes bűnöző, aki egyéb­ként az angliai vonatrablásnál közel kétszázezer fontot vágott zsebre, az­zal védekezett, hogy az ilyen módon összeharácsolt körözöttet nem akar­ta az országból kicsempészni, hanem szállodai szobájában, kenyérre ken­ve szerette volna elfogyasztani. Azt azonban beismerte, hogy több ízben becsöngetett ismeretlen laká­sokba, és ~~ többnyire gyerekektől vagy hiszékeny öregektől a leg­különbözőbb ürügyekkel sót kért kölcsön. A rendőrség ezúton szólítja föl a károsultakat, hogy a nyomozás sikere érdekében jelentsék be sóigé­nyüket. • (Walter Petet felvételé) a beteggel kommunikálni tud menet közben is az orvos. Kecskeméten eddig két Toyotát állí­tottak üzembe, egyet-egyet pedig a ba­jai és a kiskunhalasi mentőállomás ka­pott. A következők Kiskőrösre és Kis­kunfélegyházára érkeznek, ezután a megye többi állomása következik. A Nysák, UAZ-ok, Volgák teljes cseré­je mintegy három évet vesz igénybe, akkortól viszont már csak Toyota mentőautókkal találkozunk az utakon. A japán gyártól pedig valószínűleg már az idén megérkeznek az első olyan, összkerék-meghajtásos, kocsik is, ame­lyekkel nem lesz gond a tanyák megkö­zelítése sem. A közvélemény és a sajtó egy része fenntartásokkal várta a Toyotákat. Mondták: alacsonyak, jobbára csak a köztudottan kisméretű japánok férnek el kényelmesen bennük. Erről csak annyit: Bács-Kiskunban a megyei men­tőfőorvos kettő centi híján kétméteres. Nem panaszkodott. No, persze, szép, szép ez az autó, lelkesedhetünk is érte, de jobb, ha csak távolról. Addig jó nekünk, amíg a ké­peken látjuk, vagy az utcákon. Kívül­ről.. . 05 • 05 • 05 Tudja-e Ön... . . . hogy 1991-ben ez idáig már 326 esetben riasztották Bács-Kiskunban az állami tűzoltókat? . . . hogy 57 esetben kellett baleset­nél, műszaki mentésnél közreműködni­ük, ezek során feladatuk volt az autóba szorult sérültek, halottak kivétele, de hívták őket életveszélyessé vált házak aládúcolásához, kidőlt fák eltávolítá­sához is? . . . hogy ebben az évben tüzesetek következtében 12-en haltak meg, míg 11 fő súlyos égési sérüléseket szenvedett? . .. hogy február 22-én, életmentés közben, hősi halált halt Baján Horváth Ferenc tűzoltó főhadnagy? . . . hogy a kiemelkedő tűzesetek kö­zöl kettőnél — a bajai Kismotor- és Gépgyárban, valamint a Lakiteleki Szikra Tsz gépműhelyében - összesen 8 milliós kár keletkezett? . . . hogy növekvő tendenciát mutat azoknak a tűzeseteknek a száma, ami­kor betörés, vagy valamilyen bűncse­lekmény elleplezésére szándékosan csi­nálnak tüzet? Ám azt bizonyára nem tudja... . . . hogy 37 alkalommal csupán vaklárma, „vicc” volt a riasztás oka, 1991 első negyedévében. . . . hogy a tüzesetek megoszlása népgazdasági áganként: ipar 7, mező- és erdőgazdálkodás 55, la­kásban, illetve személyi ingatlan­nál 178, egyéb területen 75. . . . hogy 1 esetben öngyulladás, 9 alkalommal gyújtogatás, hétszer robbanás, 32 tűznél az elektromos áram, 13-szor a hőátadás, 3 esetnél a súrlódás, 12 riasztásnál építési hiba, hatszor pedig gyerekek játé­ka következtében lett tűz, az év első három hónapjában. És azzal tisztában van-e Ön... ... hogy a tüzek, a betörések akár meg is előzhetők? MERT... A A AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA VÉDELEM Vagyonvédelmi és Biztonságtechnikai Kft. Előzze meg a bajt a mi közreműködésünkkel! A VÉDELEM A LEGKORSZERŰBB TECHNIKÁVAL ÁLL RENDELKEZÉSÉRE: elektronikus betörés- és tűzjelző készülékek telepítése és karbantartása, rendőrségre történő átriasztás, 24 órás figyelőszolgálattal. A A A A A A O További magas színvonalú szolgáltatásaink: A — vállalatok, intézmények, kft.-k teljes körű tűzvédelmi ellenőrzése, ügyintézése, hatósági engedélyek beszerzése, tűzvédelmi utasitá- ^ O sok, osztályba sorolások, tüzriadótervek készítése, szaktanács- o adás, ■ú — munkavédelem, környezetvédelem, ^ <y — objektumok őrzésvédelme, pénzszállitás, pénzkisérés, ty — önvédelmi és lőkiképzés. ■9 A Rákóczi út 26. szám alatt levő biztonságtechnikai szaküzlet széles ö választékban kínálja a korszerű betörésjelzö készülékeket. Szakembe- ^ rünk tanácsot, felvilágosítást ad. Telefon: 24-898 A Kecskemét, Mindszenti út 2/A. Telefon: 21-362, 22-920 A A KERESSE A VÉDELMET, A VÉDELEM A HÁZHOZ MEGY! A A 1393 A AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA NAGYSZABÁSÚ ÜNNEPSÉGEK MÁJUS 5-ÉN Ki volt Szent Flórián? Az árvizek és tűzvészek ellen védő Szent Flórián a III. évszázadban, a Római Biroda­lom területén született, magas rangú katona- tiszti esaládból származott, s maga is a csá­szári hadsereg tisztje volt. A század második felében szolgált, s mint sok más katona, ö is keresztény lelt. A század utolsó évtizedei aránylag nyugodalmasak voltak az egyház számára, így Flórián, kitöltvén a szolgálat éveit, békességben vehetett búcsút a hadse­regtől, és mint veterán Noricum tartomány­ban. Mantemban (Krems mellett) telepe­dett le. Diocletianus császár alatt, 303-ban ismét kitört az egyházüldözés. Mikor Flórián meg­tudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (ma: Lorch) elfogtak negyven keresztényt, útra kelt, hogy amiben csak tud, segítségükre legyen a foglyoknak. Mielőtt még beért vol­na a városba, önként feltárta keresztény vol­tát. Őt is elfogták, és Aquilinus bíró elé vit­ték, aki megbotoztatta, majd arra ítélte, hogy nyakában kővel vessék a folyóba. Az ítéletet 304. május 4-én hajtották végre: az Enns hídjáról taszították le Flóriánt. Holttestét egy Valéria nevű özvegy kiemel­te a vízből, és eltemette. A sír fölé később templomot építettek, mely a bencések, majd a lateráni kanonokok gondozásába került. Körülötte épült ki a mai híres kegyhely, St. Flórián (Linztől délre). Tisztelete főként Ba­jorországban, Ausztriában és Magyarorszá­gon terjedt el. A 17. század óta alig van olyan magyar helység, ahol Szent Flórián képét vagy szob­rát meg ne találnánk templomokban, háza­kon, utak mentén. Katonaruhában, égő ház­zal ábrázolják, melyre dézsából vizet önt. Erre az ábrázolásmódra a legenda két ma­gyarázatot is kínál. Az egyik szerint Flórián még gyermek volt, amikor imádságára cso­dálatos módon kialudtak egy égő ház láng­jai. A másik magyarázat szerint egyszer egy szénégető nagy máglyát rakott, melyet an­nak rendje-módja szerint portakaróval fe­dett be. Amikor a farakás belseje.már izzott, egy nagy szélvihar megbontotta a portakarót és az egész lángba borult. A szénégető pró­bálta újra befödni a máglyát, de eközben ő maga is a lángok közé esett. Nagy veszedel­mében így fohászkodott: „Szent Flórián, aki vízben lettél vértanú, küldj vizet segítségem­re, és mentsd meg az életemet!” Azonnal víz öntötte el a máglyát és a szénégető megmene­kült. Legendája szerint, amikor Lorchba indult, a keresztények után kutató katonákkal talál­kozott. így szólt hozzájuk: „Ne fáradjatok tovább a keresztények kutatásával, hiszen én magam is keresztény vagyok. Forduljatok meg, és jelentsétek a parancsnoknak”. Aquilinus először nyájasan beszélt az elé­be állított Flóriánhoz. „Jöjj velem, és bajtár­saiddal együtt áldozz az isteneknek, s velük együtt ismét élvezni fogod a császár'kegyel­mét.” Ő ezt megtagadta, s mikor Aquilinus kínpaddal fenyegette, így imádkozott: „Uram, Istenem, tebenned reméltem, tehát soha meg nem tagadhatlak. Kész vagyok érted szenvedni, és föláldozni életemet, csak adj erőt a szenvedésre, és végy fel választot- taid sorába, kik előttem megvallották szent nevedet.” Aquilinus ennek hallatára rákiál­tott: „Micsoda badarságot beszélsz, hogy dacolni akarsz a császár parancsával?!” Mire Flórián így felelt: „Míg földi fegyvert hord­tam, titkon szolgáltam Istenemet, és a sátán soha nem bírt elidegeníteni tőle. Most a tes­tem ugyan hatalmadban van. de a lelkemnek nem árthatsz, mert az egyedül Istené. Enge­delmeskedem parancsaidnak, amennyiben mint katona ezzel tartozom, de arra senki nem kényszeríthet, hogy bálványokat imád­jak!” Miközben botozták ezt mondta: „Tudd ■meg, semmiféle kínzástól nem félek. Gyúj- tass máglyát, és én Jézus Krisztus nevében örömmel lépek rá. íme, most áldozatot mu­tatok be Uramnak, Istenemnek, aki megerő­sített, s ezen megtiszteltetésre méltatott en­gem.” Egykori katonatársai vitték a kivégzésre. Megkötözték, követ kötöttek a nyakába, és fölállították a híd korlátjára, de egyikük se merte a vízbe taszítani. Hosszú idő után jött egy fiatal katona, aki nem ismerte F'lóriánt, ő odaugrott, és belelökte a folyóba. Amikor azonban kíváncsian utánatekintett, hogy lás­sa elmerülését — a legenda szerint —, meg­vakult. * * * Szent Flóriánra, a tűzvészek védőszentjére Kecskeméten május 5-én (vasárnap), fél ti­zenegykor emlékeznek a Nagytemplomban. Ugyanezen a napon látványos bemutatókat, vonzó családi programokat szerveznek az érdeklődőknek Bács-Kiskun állami és ön­kéntes tűzoltói. Reggel fél 7-kor zenés éb­resztőt tartanak a városban, ezt 9 óra 40 perckor, a Domus előtti parkírozóban kü­lönböző tűzoltó berendezések bemutatója követi, majd az ünnepi nagymise következik, A rendezvényekre Bács-Kiskun és Kecske­mét lakóit szeretettel várják a ... TÉ/.ÖLTÖK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents