Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-04 / 78. szám

"ííÍHb^'ÍÉ' *T* Y3T^ ^ >r:$mímtmxtt%TW» u ;•£•;„» * Bt l*i"vrt" wtB ff-­Lakat alatt a tiszaalpári j rablás tettesei NEM ELÉG VONZÓ A 30 EZER FORINTOS FIZETÉS Kevés a bíró, egyre több az akta ÓVATOSAK A NÉPKÉPVISELŐK Vereséget szenvedett Jelcin Továbbra sem született döntés az orosz- országi népképviselő-kongresszuson az el­nöki rendszer bevezetéséről a köztársaság­ban. A képviselők többsége szerdán lesza­vazta az ezzel kapcsolatos javaslatot, amely érzékeny vereséget jelent a Borisz Jelcin vezette politikai vonal számára. A Jelcin-féle beszámolóról és az azzal kapcsolatos határozati javaslatról folyta­tott vitában a képviselők hasonlóképpen elvetették a radikálisoknak azt az indítvá­nyát, hogy a „népi bizalom és nemzeti egyetértés koalíciós kormányának” létre­hozására szólítsák fel a szovjet Legfelsőbb Tanácsot és az államfőt. A délutáni órákig a beszámolóval fog­lalkozó határozati javaslat 18 pontjából mindössze nyolcat fogadtak el a küldöttek. Némi gyógyírt jelent Borisz Jelcin és hí­vei számára, hogy a kongresszus visszauta­sította a konzervatívok újabb kezdemé­nyezését, amelynek értelmében a határozat kimondta volna: az oroszországi parla­ment elnökének a hatalom megszerzésére irányuló felhívásai, a parlamentáris formá­kat semmibe vevő módszerei ellentétben állnak a szovjet és az oroszországi alkot­mánnyal. Folyamatos a szovjet kivonulás Még 20 ezer szovjet katona, pol­gári alkalmazott és családtag tar­tózkodik Magyarországon a csa­patkivonás megkezdése előtti 100 ezerből — közölte az MTI érdek­lődésére Tikos László alezredes, a HM sajtóosztály-vezetője. Azt is elmondta, hogy a 27 ezer technikai eszközből eddig 20 ezer hagyta el hazánk területét. Ezenkívül több mint 280 ezer tonna különféle anyagot is elszállítottak már a Szovjetunióba. A csapatkivonás során — az el­számolási viták ellenére — a ter­vekben meghatározott alakulatok, katonai szervezetek elhagyták Ma­gyarország területét. Március vé­géig 1039 csapat- és anyagszállító vonat gördült át a magyar hatá­ron. A csapatkivonás teljes befeje­zéséig — június végéig — még 251 szerelvénynek kell elhagynia az or­szágot. A HM illetékese hangsúlyozta: a polgári és a katonai közlekedési szervek mindehhez folyamatosan biztosítják a szükséges feltételeket. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke szerda délután fogadta John Frasert, a kanadai Képviselőház hivatalos látogatáson Magyaror­szágon tartózkodó elnökét. Az eszmecserén John Fraser elmondta: látoga­tásának elsődleges célja a magyar—kanadai tör­vényhozási kapcsolatok elmélyítése. A kontaktus­építés folyamatosságát a jövőben parlamenti kül­döttségek kölcsönös látogatásával, illetve szakem­berek tudományos tanácskozásai alapozzák meg. A köztársasági elnök hangoztatta, hogy Ma­gyarország kedvező lehetőségeket kínál a kanadai üzleti köröknek. Számukra Magyarország kedve­ző terep abból a szempontból, hogy előrehaladott eredményekkel büszkélkedhet a külföldi befekte­téseket szolgáló törvénykezés. Részben ennek is köszönhető, hogy Közép-Kelet-Európában Ma­gyarországon a legkisebb a külföldi invesztíciók kockázata, a megtérülés valószínűsége pedig a legnagyobb. IRAKI ELLENÁLLÓK FOGADÁSA — CSAK GESZTUS Csorba a Bush-kormány tekintélyén Cinikus cserbenhagyásról írnak a lapok WASHINGTON A vezető amerikai lapok szerdán minden korábbi­nál élesebben bírálták a kormánynak az iraki felkelés­sel kapcsolatos magatartását. Flora Lewis, a The New York Times vezető szemleírója képmutatásról, a fel­kelők cinikus cserbenhagyásáról írt, míg a The Was­hington Post helyszini tudósítója arról számolt be, hogy miként menekülnek tízezrével határon túlra az iraki kurdok,— köztük kisgyerekek és aggastyánok — a véres megtorlás, a biztos halál elől. John Kelly, az illetékes amerikai külügyminiszter­helyettes szerdán fogadta első ízben a különböző iraki ellenállási szervezetek képviselőit, akik hosszú idő óta eredménytelenül keresték a kapcsolatot az amerikai kormánnyal. A jelek szerint azonban a tárgyalás nem több gesztusnál: Washington változatlanul azon a véleményen van, hogy nincs jogi alapja az iraki pol­gárháborúba való beavatkozásra, ilyen lépést az ame­rikai közvélemény nem támogatna, és az intervenció amúgy sem volna eredményes. Szerdai értesülések szerint Washington június végé­ig a szárazföldi erők minden katonáját szeretné visz- szavonni Irakból és az Öböl térségéből. A történtek mindenesetre nem csekély tekintély­veszteséget jelentenek a Bush-kormánynak, hiszen az elnök személyesen hívta fel az irakiakat: döntsék meg Szaddám Húszéin rendszerét. így a felkelők, elsősor­ban a kurdok, nem alaptalanul vártak amerikai támo­gatást, legalábbis közvetett formában. Ugyanis George Bush néhány héttel ezelőtt megígérte: az iraki hadsereg helikoptereinek sem engedik meg a felszál­lást. A tilalom azonban papíron maradt, és a helikopte­rek kulcsszerepet játszottak a felkelők véres leverésé­ben. Emlékezés Teleki Pálra Antall József beszéde Teleki Pál konzervatív volt, de nem valamiféle maradi vi­lágszemlélet képviselője, hanem a jó értelemben vett tradíciók, értékek megőrzésére törekedett — hangsúlyozta — Antall Jó­zsef miniszterelnök szerdán Gödöllőn, a Teleki Pál halálá­nak 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A tragi­kus sorsú egykori miniszterel­nököt annak idején a ma Gö- döllőhöz tartozó máriabesnyői kapucinus kegytemplom mel­letti temetőben helyezték végső nyugalomra. Az ünnepségen, amelyen je­len volt Göncz Árpád köztársa­sági elnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke is, a mi­niszterelnök a továbbiakban kifejtette: Teleki Pál az ország geopolitikai helyzetének pontos ismeretében az annak megfelelő politikai kompromisszumokat kereste. Ez együttjár néhány olyan kudarccal és olyan meg­alkuvásokkal is, amelyek egy kis ország számára elkerülhe­tetlenek, különösen akkor, amikor minden vonatkozásban olyan óriási kihívásokkal kell szembenéznie, mint Teleki ide­jében. A szónok óvott attól, hogy Teleki Pál életművét az egészből kiragadott részeire tördelve, a későbbi események fényében, visszavetítve, próbál­juk megítélni. E történelmietlen szemlélet, mint mondta, hamis, negatív eredményre vezet. Az igazság pedig az, hogy Teleki Pál mindig elsődlegesen a ma­gyar nép érdekeit tartotta szem előtt, mindig felismerte a ránk leselkedő veszélyeket. Világossá vált előtte, hogy a náci Németország és a keletről fenyegető bolsevista veszély kö­zött milyen harapófogóba ke­rült az ország, és látta, hogy a XX. század első felében olyan népeket, nemzeteket veszélybe sodró eszmei, politikai irányza­tok lesznek úrrá, amelyek a tö­rékeny magyar nemzetet súlyos válságba és végveszélybe sodor­hatják. Teleki Pál életműve utolsó időszakában, amikor kitört a második világháború, félreért­hetetlenül megmutatta, hogy politikailag hol áll. Visszautasí­totta a német csapatok átvonu­lására irányuló kérelmet, és azt, hogy Lengyelországot Magyar- ország felől támadhassák meg német csapatok. Aggodalom­mal érzékelte, hogy a határki­igazítások hogyan teszik az or­szágot külpolitikai értelemben a Harmadik Birodalom politi­kai szövetségesévé, vagy ha úgy tetszik, részben politikai fog­lyává. Amikor a Jugoszláviával megkötött egyezmény után a kialakuló politikai viszonyok végső válaszút elé állították, Teleki Pál már nem látott más kiutat, mint az öngyilkosságot. Tettével nemcsak Magyaror­szág, hanem a világ előtt is ál­dozatot kívánt hozni — mond­ta befejezésül Antall József. A miniszterelnök beszéde után az ünnepség résztvevői el­helyezték az emlékezés virágait Teleki Pál sírján. (MTI) A Gazdasági Bizottság a kárpótlásról A kárpótlási törvényjavaslathoz benyújtott módosító inditványok megtárgyalásával folytatta mun­káját szerdán az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága. A bizottság véleményezte a Pénzügyminisztérium azon javas­latát, mely szerint a kárpótlásra összesen 100 milliárd forintos keret használható fel, mégpedig úgy, hogy ebből az összegből 60 milliárd forint jut a mezőgazda- sági jellegű sérelmek rendezésére, a fennmaradó rész pedig az ösz- szes többi kárpótlási igény kielé­gítésére. E javaslat szerint az ingatla­nok kárpótlásánál lakás esetében a kárpótlás alapjául szolgáló ér­ték átlagosan 800 forint/négyzet- méter, amely a fővárosban — a lakbérövezettől függően — 1000- 2000, városban 1000, egyéb tele­pülésen 500, üres teleknél 200 forintos négyzetméterenkénti összeget jelent. A lakások eseté­ben a komfortfokozatot nem le­het figyelembe venni, mert az eredeti állapot nem igazolható. Vállalkozások esetén a kárpótlás alapjául szolgáló érték tartal­mazza a vállalkozásokhoz tarto­zó ingóságok, felszerelések érté­két, s ettől, valamint a foglal­koztatottak létszámától függően a kárpótlás mértéke 150 ezertől a tulajdontárgyanként maximáli­san megállapítható 5 millió fo­rintig terjedhet. Ezekkel a javaslatokkal a Gazdasági Bizottság egyetértett, ám vita támadt a földterületekre a Pénzügyminisztérium által meghatározott 1000 forint/ aranykoronás átalány összegével kapcsolatban. Több képviselő szerint ugyanis igazságtalan len­ne, ha a kárpótlás során nem vennék figyelembe a volt földte­rületeken lévő erdők, gyümöl­csösök, szőlők értékét. A föld esetében ezért degresszív kárpót­lási skála érvényesítését javasol­ták, ám ennek megtárgyalására a szerdai ülésen végül is nem ke­rült sor. Elhangzott ugyanakkor, (Folytatás a 2. oldalon) Felszámolják a Dutépet Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa szerdai ülésén foglalkozott az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium készülő pri­vatizációs stratégiájával. A testü­let szerint a privatizációs folya­mat sikere szorosan összefügg a gazdaságpolitika egészének ala­kulásával, s nem választható el a pénzügyi és közgazdasági felté­telrendszertől sem. Az adók ma­gas szintje és a jelenlegi pénzügyi terhek számottevően rontják az állami vállalatok jövedelmezősé­gét, a befektetési kedvet. A sza­bályozórendszer továbbfejlesz­tése során ezt feltétlenül szüksé­ges a gazdaságpolitikának figye­lembe vennie. A testület helyesli és támogatja egy átfogó privatizációs stratégia kidolgozását. Az általános kon­cepciót megalapozott ágazati el­képzeléseknek kell alátámaszta­niuk. Az AVÜ igazgatótanácsa megbízta az ügyvezetést, hogy gondoskodjon az ágazati rész­anyag kidolgozásáról és a már készülő privatizációs stratégia igazgatótanácsi vitájának előké­szítéséről. Ennek a munkának az a célja, hogy megalapozzák az új vagyonpolitikai irányelveket. A testület elfogadta az építő­ipari privatizációs program kon­cepcióját. Az igazgatótanács megbízta az ügynökség ügyveze­tését, hogy az építőipari program irányelveit egyeztesse az Érdek­egyeztető T apaccsal is. Az igazgatótanács jóváhagyta a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalat és a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat átalakulási terveit és pri­vatizációs koncepcióit. A Dutép Vállalatot államigazgatási fel­ügyelet alá vonta, és egyetértett a felszámolási eljárás megindításá­val. (MTI) Ml VAN A HÍR MÖGÖTT? MEGMÉRGEZTE GYERMEKÉT EGY TOMPÁI ASSZONY Rövid MTI-hirből értesülhettek olvasóink — lapunk keddi száma is közölte —. hogy Tompán egy 23 éves asszony „megmérgezte három­éves gyermekét”. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-iökapitányságtól azonban hiába érdeklődtünk, nem kaptunk alaposabb információt. A kiskunhalasi kórházban - ahová a gyermeket szállították az anyát is megtaláltuk. Néhány napig a pszichiátriai osztály betege­ként kivizsgálás alatt állt. Orvosi engedéllyel s a fiatalasszony bele­egyezésével készült a beszélgetés. — Minden azért történt, mert nem bírom elviselni, ahogyan anyám viselkedik mondja az ap­ró, törékeny asszonyka. Tizen­három éves koromban eltaszított magától, s most sem hagy élni ben­nünket. Nem tudja senki, milyen az, állandó rettegésben élni. Többször vissza-visszakérdezve lassan kibontakozik a történet, ahogyan a tizenhét éves lány, mene­külve a szülői házból, új otthonra talál a későbbi férje családjánál. Semmi baja a kisfiúnak — Befogadtak a fiuk társaként, mindent megkaptam tőlük. Meg­védtek a mostonaapámtól is. Azt mondták, nyugodjak meg, ne tö­rődjek amazokkal. Anyjáékat érti rajta, a további­akban is kerüli, hogy anyjának ne­vezze szülőjét. Tudja, milyen boldogság volt, hogy nyugodtan fürödhetek, öltöz­hetek? Nem kellett rettegnem, hogy a WC-n meglesnek. Amott rengeteg rusnyaságot láttam és megéltem. Tudtam, utaltak is rá, hogy csak arra várnak, hogy betöltsem a 18. évemet, nekem kellett volna a mos­tohaapám kedvére tennem. Kicsi koromtól kezdve azt láttam, hogy a gatyájában turkál. Hát mindegy volt nekem hová, csak időben elme­neküljek. Aztán összetalálkoztam a jelenlegi férjemmel. Megbeszéltük, hogy találkozni fogunk, kísérgetett is, de anyám megcsinálta az utcán is a patáíiát. — Nem szólt senkinek a félelmei­ről? — Apámat szinte nem is ismer­tem, mert már a születésem előtt elváltak. A nagybátyám mondogat­ta, hogy vigyázzak, ne maradjak otthon egyedül a mostohámmal, de segíteni ő sem tudott volna. Meg aztán megfenyegettek, hogy lelenc­be adnak vagy javítóba dugnak, ha eljár a szám. — Végül elkerült otthonról egy biztonságos környezetbe. A férje és az ő családja tudott a gondjairól? Elmondtam mindent, az apó­som szólt is a gyámügyön, de ott azt mondták, az a lényeg, hogy most már védett helyen vagyok. — Azóta aztán össze is házasod­tak. — Előbb az anyám nem engedte. Aztán már nagykorú lettem, ké­sőbb a gyerek is jött, s akkor össze­házasodtunk. Nekünk a családi ház emeletén van a lakásunk, az anyó­soméknak a földszinten. Dehát amazok nem hagytak békémet. Azóta is állandóan zaklatnak. Oda­járnak cirkuszolni a házhoz, órákig csengetnek, kiabálnak. Most a kis­fiámat akarják. Hogy adjuk oda. hadd vigyék cl magukhoz. Majd beleőrülök a rettegésbe, hogy tönk­reteszik. Most már minden idegesít. Az óvodában is kikötöttem, hogy csak nekünk adhatják oda, senki másnak. De mi lesz, ha iskolás lesz, ha egyedül kapják az utcán? Hány­szor hallja, olvassa az ember, hogy eltűnnek gyerekek. — Ezért akarta megmérgezni a kisfiát?- Magamat akartam én. Igaz, első indulatomban azt mondtam, őt is megitattam, de csak otthagy­tam elöl a poharat, amiből ittam. Beleihatott, amíg nem figyeltem rá, mert öklendezett. A férjem rögtön szaladt az orvoshoz, hivta a mentő­ket, aztán jöttek a rendőrök is. (Folytatás a 2. oldalon) Előre lehet tudni, ki miben hal meg ? _ m -m ■ - -4 • " Az olvasó hangja ___________iüü___________

Next

/
Thumbnails
Contents