Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-23 / 94. szám

1991. április 23. • PETŐFI NÉPE • 5

MEGSZŰNIK MEGYÉNKBEN A FIATALOK PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓJA?

Egyedül nem megy

Nemrég számoltunk be lapunkban arról, hogy milyen drasztikus változásokra került sor a Bács- Kiskun Megyei Pedagógiai Intézetben. A napokban végrehajtott létszámleépítés azonban súlyosan érintette az eddig négy fővel is megfeszített munkát végző pályaválasztási tanácsadót: a megye egyetlen ifjúsági pályaválasztási tanácsadóját, ahol a régi feladatra most csupán egyetlen ember maradt. Őt kérdeztük arról, vajon működőképes lehet-e egy egyszemélyes tanácsadás.

— Véleményem szerint nem. Az ifjúsági pálya- választási tanácsadók helyzete egyébként a mai napig országszerte nem tisztázott, azért minden megye másként rendezte a kérdést, saját személyi, pénzügyi és egyéb feltételei szerint — mondja Gé- róné Törzsök Enikő. A jelenleg érvényben lévő rendeletek ezt a feladatrendszert a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fennhatósága alá vonják, néhány megyében azonban a munkaügyi központok vették át a területet. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központban is létrehozták a pályaválasztással foglalkozó szakembergárdát, ez azonban kizárólag a felnőtteknek szól. Ma az egész'megyében mindössze egyetlen személy maradt a feladatra. S mivel egy ember ezt egyszerűen képtelen ellátni, így sajnos ki kell jelenteni, hogy Bács-Kiskunban a fiatalok pályaválasztási tanácsadásának kérdése egyáltalán nincs megoldva.

— Úgy tudom, a pályaorientáción kívül korábban az önök csoportja intézkedett a középiskolákból elutasított gyerekek sorsa felől.

— A mindkét megjelölt helyről elutasitott tanulók jelentkezési lapjait — az idei rendelkezések értelmében — a helyi önkormányzatok kapják visz- sza. Tehát most ott gyűlnek a papírok, de ezekről még keveset tudunk, mert sajnos nincs meg köztünk és az önkormányzatok között az a szoros és naprakész együttműködés, amelyet korábban a megyei tanács művelődési osztályával már kialakítottunk. Hiányzik az információáramlás közöttünk és az iskolák között is, nem tudjuk pontosan, melyik intézményben hány szabad hely van még. Ezért valamennyi középfokú intézetet fel kell hívnunk, és telefonon érdeklődnünk pontos adatok után, hiszen a szülők, a gyerekek hozzánk jönnek érdeklődni, innen kérik a segítséget, ide küldik őket az elutasító intézmények pályakorrekciós vizsgálatokra ... Az igény tehát óriási, mégis felteszem a kérdést: hol van itt a pályaválasztási tanácsadó?

— Pedig ha valamire, hát erre igen nagy szükség van ma. Ön is így látja? — kérdeztük Hegedűs Deme Pálnét, a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet helyettes vezetőjét.

— Én személy szerint nagyon fontosnak érzem ezt a területet, bár tudom, hogy a jelen helyzet a tárgyi és személyi feltételeket illetően nem ezt mutatja. Intézetünkben azonban 60 százalékos létszámleépítést kellett végrehajtani. A pályaválasztási csoportból — objektív okok miatt — többen távoztak, mint szerettük volna. A négy munkatárs

közül kettő korengedménnyel nyugdíjba vonult, a harmadik a munkaügyi hivatalhoz ment át. Egyedül Enikő maradt itt. Ő is, én is tisztában voltunk azzal: ha a pályaválasztás teljes egészében a munkaügyi hivatalhoz kapcsolódik, akkor éppen a fiatalok ügye sikkad el. Az iskolásoké és azoké a 18—20 év közötti fiataloké, akik az életben még nem tudtak elindulni. Nagyon fontos, hogy legalább egy fő maradjon erre a feladatra, hogy talán más módszerekkel, esetleges indirekt segítséggel tartsuk folyamatában a munkát. Tervezzük például, hogy a pedagógusokat is megtanítjuk a személyiségvizsgáló tesztek kezelésére. Ha a pedagógusok továbbképzésébe bevisszük a személyiségi vizsgálatokat, akkor ezek az ismeretek a tanári munka egészében alkalmazhatók. Mindenképpen fontos azonban, hogy naponta ne jöjjön ide száz gyerek, hiszen a vizsgálatukkal még az egykori, négyfős tanácsadói csoport is nehezen birkózott meg, egyetlen személy pedig egyszerűen képtelen ekkora feladatra. Tudom, hogy hosszú távon ez nem megoldás, hiszen a terület sokrétű, s a munka rengeteg. De én ezt a pillanatnyi helyzetet egy átmeneti, túlélési állapotnak fogom föl, s remélem, jövőre a Művelődési és Közoktatási Minisztérium már nemcsak szavakkal, hanem konkrét, anyagi segítséggel is deklarálja ezt a szolgáltatást.

— Több helyről hallani, hogy intézmények, személyek érdeklődnek a tanácsadó eszköztára után.

— Valóban akadtak jelentkezők, olyanok is, akiket nemcsak a tanácsadó, hanem az egész pedagógiai intézet vagyona érdekelt. Számunkra azonban nagyon fontos, hogy az eszközök itt, a legilletékesebb helyen, a legilletékesebb kezekben maradjanak ...

— Hosszú szemléletformáló munka eredményeként sikerült végre elérnünk, hogy az iskolában is fontosnak érezzék, a gyerekek már hetedikes korukban jelentkezzenek nálunk — meséli Devics József, az egykor négyfős csoport nyugdijba vonuló munkatársa. S most, amikor már jönnek is szép számmal, egyszerűen nem tudnak itt foglalkozni velük. Faramuci helyzet. Tudjuk, hogy országszerte zavaros a kép, s hogy nem csak mi járunk ilyen cipőben. A megyék nagy részében azonban ennyire nem sorvasztották el a pályaválasztási tanácsadók működését. Legtöbb helyen, még a legkisebb megyékben is, maradt két-három ember a feladatra, némelyik megyeszékhelyen ugyanolyan létszámmal folyik tovább a munka. Ezzel szemben a népes Bács-Kiskunban egyetlen személyre hárul az ifjúsági pályaválasztás gondja . . . Sajnos ki kell mondani: minden megyében úgy alakult a tanácsadó sorsa, ahogy annak fontosságát a megyei pedagógiai intézetek illetékesei megítélték.

Nálunk így ítélték meg . . .

Fejes Mária

A PÉNZ VILÁGA — BANKI KÖRKÉP________________

Ki ad kölcsönt a vállalkozóknak?

A hagyományos banki gyakorlathoz szokott pénzintézetek zöme nincs berendezkedve a „kisigényű”, ám garantált fedezetet felmutatni képtelen kisvállalkozások finanszírozására. Saját bankpolitikai érdekeik ellenében csak kevesen karolják fel a magánszférát.

Rendkívül sok múlik azon, hogy a vállalkozó ügyfele-e a pénzintézetnek — ott kezelik-e számláit —, és ha igen, jó adósnak bizonyult-e. Az új, ismeretlen kölcsönigénylővel szemben általában szigorúbb feltételeket érvényesítenek, mint a régi ügyféllel.

A Tőzsde Kurír munkatársa körülnézett a bankvilágban, és néhányuknál a hitelnyújtás feltételeiről érdeklődött.

Az Agrobank kölcsönt általában rövid távra ad, ritkábban középtávra. A maximális időtartam három év. A vállalkozáshoz saját erőt nem kíván meg, elég a bevitt saját vagyon is. Ennek maximum kétszereséig nyújtanak kölcsönt. E bank megköveteli a szakmai végzettséget igazoló okiratot, illetve ha ezzel a vállalkozó alkalmazottja rendelkezik, annak munkaszerződését is. A kölcsön kamata két összetevőből áll: 75 százaléka a mindenkori üzleti kamat, 25 százaléka pedig a jegybank által biztosított refinanszírozási hitel kamata, plusz az MNB engedélyével rátett 1,5 százalék.

Az Általános Vállalkozási Bank Rt. hiteleket általában termelési tevékenységek, alapanyagok és készletek finanszírozására nyújt, de előfordul, hogy a törzstőkét megelőlegezi. A bank a magánszféra számára termelőeszközöket is lízingel. Az ÁVB a hitelkérő vállalkozás jellegétől, céljától függően rendszeresen változtatja a kölcsönnyújtás feltételeit.

A Magyar Hitel Bank Rt. 50 százalékos saját erőt követel meg a vállalkozótól. A kölcsönt egy évre adja, általában évi 28 százalékos kamattal, ez azonban sok mindentől — például a vállalkozás milyenségétől — függően módosulhat.

A Kereskedelmi Bank Rt. 1988-ban nyújtott először bankszolgáltatásokat kisüzemi vállalkozóknak, kisiparosoknak, kiskereskedőknek és egyéni mező- gazdasági termelőknek. Tavalyelőtt 2 milliárd forint kölcsönt folyósítottak, tavaly ennél is többet. A bank legalább egyéves, nyereséges működést kiván meg a kölcsön folyósításához, s minimum 30 százalékos önerővel kell rendelkeznie a vállalkozónak. A kölcsön kamata 1990-ben, egyéves lejárat esetén, évi 25, kétéves lejáratnál 26, háromévesnél pedig 27 százalék volt.

A Budapest Bank az Ipartestületek Országos Szövetségéhez csatlakozó ipartestületek tagjai

részére, likviditási hiányaik áthidalására idén januárban 1 milliárd forintos, rövid lejáratú hitelkeret megállapítását határozta el. Az igényelhető hitel minimuma 100 ezer, maximuma 500 ezer forint. A hitel kamata — a 90 napos kincstárjegy mindenkori hozama + 4 százalékos kamatrés — 35 százalék. A hitel garanciájául az illetékes ipartestületek javaslata, egyénre szóló felelősségvállalása szolgál. A bank, gyorsított ügyintézéssel, három nap alatt gondoskodik a hitel kifizetéséről és átutalásáról. Más hitelkihelyezések esetében a pénzintézet legalább 50 százalékos saját erőt kér. A kölcsön minimális összege 200- 300 ezer forint, kamata pedig az inflációt követi. A lejárat ideje forgóeszközhiteinél egy, fejlesztési hitelnél három év. A Budapest Bank hiteligényléskor megköveteli a vállalkozás bemutatását, a gazdaságossági számításokat, a visszafizetés tervét.

Az Országos Takarékpénztár is szívesebben ad kölcsönt már működő vállalkozásoknak. A megkövetelt saját erő legalább 30 százalék. A lejárati idő általában öt évnél nem lehet hosszabb. A kölcsön kamata az idén, egy éven belüli lejárat esetén 24, egy éven túli lejárat után 25 százalék.

G. R.

SZTÁLIN MENYASSZONYA: BÁSTI JULI

Művésznő dupla protézissel

Bacsó Péter most bemutatott filmjét, a Sztálin menyasszonyát, illetve annak jó néhány részletét Kunpeszér határában forgatta. A hír hallatán felkerestük a tűző napon dolgozó stábot. Képes riportban számoltunk be olvasóinknak a filmforgatásról, megjegyezve már akkor is, nem mindennapi alkotás készül. És a film elkészülte és bemutatása után nem is lehetett rossz kritikát olvasni. Szuperlatívuszokban írtak eddig a kritikusok a produkcióról, és a főszereplőről, Básti Juliról.

Básti Juli. A szépséges és tehetséges színésznő igencsak megváltozott a filmben. Egy bolond lányt alakít, rendkívüli hitelességgel. Tőle tudom, hogy a film forgatása előtt járt néhány elmegyógyintézetben, csöndben figyelte az ottani életet. Ám olyannyira átváltozott a szerep kedvéért, hogy magam sem ismertem rá Kunpeszéren.

Gondoltam, nem hagyhatom ki, hogy a főszereplővel ne váltsak néhány szót. Mondták, Juli ott van hátul, egy lakókocsiban

készül a sminkje. Bekopogtam. Hol van itt Básti Juli? — kérdeztem magamban. Pedig ott ült velem szemben, a tükör előtt. Szőke hajjal, kiszőkített szemöldökkel. Haja csapzott, arca koszosra maszkírozva. Ez nem igaz, tépe- lődtem. Amikor pedig beszélgetni kezdtünk, rá kellett jönnöm, mégiscsak Básti Juli ül előttem.

— Hát még ha beteszem a dupla, ferde fogazatú protézisemet! — szólt a művésznő. És betette! Rémisztő, eszelős... Csak csóváltam a fejem, ez nem lehet igaz, ez a rondaság nem lehet Básti Juli. De az. Ezért a szerepéért legalább egy Oscar jár(na) neki.

A Sztálin menyasszonya, a Tyendrakov-elbeszélés alapján készült új Bacsó-mű filmtörténeti jelentőségű, amit a színészek játéka is emlékezetessé, maradandóvá tesz.

Szöveg: Borzák Tibor Kép: Straszer András

*

Annak idején az egész országot bejárta egy fénykép: Sztálin, karján egy matrózblúzos kislánynyal. A kép alatt: „Köszönet Sztálin elvtársnak boldog gyermekkorunkért!”

A kislányt Geljának hívták és Adriján Ángadikovics Marki- zovnak, a Burját-Mongol Autonóm Köztársaság földművelés- ügyi népbiztosának volt a lánya.

1936. január 27-én a párt és a kormány vezetői fogadták a Kremlben a Burját-Mongol Autonóm Köztársaság dolgozóit. A hatvanhét tagú küldöttséget Jarbanov, az SZK(b)P köztársasági bizottsági bizottságának titkára, Dorzsijev, a köztársasági népbiztosok tanácsának elnöke és Dampilon, a köztársasági központi végrehajtó bizottság elnöke vezette. A küldöttségnek tagja volt Gelja apja is.

Az ünnepi fogadás során a hatéves Gelja virágcsokrot adott Sztálinnak, aki a karjára emelte. Ezt a pillanatot örökítette meg a fénykép, amely plakát formájában az ország minden zugába eljutott.

— Mit kérsz tőlem ajándékba? Órát vagy gramofont? — kérdezte Sztálin.

— Órát is, gramofont is — felelte a kicsi lány.

És másnap megkapta az aranyórát is, a gramofont is egy csomó lemezzel. Mind a két ajándékra rávésték: Gelja Markizo- vának J. V. Sztálintól, a népek vezérétől.

Gelja apját Mimin Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki.

Nem sokkal később letartóztatták és agyonlőtték Jerbanov- val, Dorzsijevvel és másokkal együtt. Gelja anyja hamarosan, máig tisztázatlan körülmények között meghalt: a kórházban, ahol mint orvos, éjszakai ügyeletet tartott.

Gelja árván maradt. Sokáig nagy nyomorban, mindenkitől elhagyatva élt, és őrizte Sztálin ajándékait.

(A Tyendrakov-elbeszélés függeléke — Fordította: Szabó Mária)

• Cserhalmi György és Básti Juli

• A főszereplő a kunpeszéri forgatáson.

• Sztálin menyasszonya — 306. jelenet.

• Egy izgalmas jelenet.