Petőfi Népe, 1991. április (46. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-22 / 93. szám

1991. április 22. • PETŐFI NÉPE • 5

„Fényes” volt a kecskeméti Maya ?

kicsit boldog lenni című slágert. Ilyen még nem volt.

Ha büntetésből a Dallas sorozat kétszeri megnézésére köteleznének is, sem tudnám megfejteni, hogy miért tapsolnak a nézők olyan lelkesen a kecskeméti előadás végén. Mert operettnél ez így szokás? Elég a fináléban néhány hatásos, a tapszenét előko- lompozó látványkép, jól poentí- rozott muzsika és biztos a fél órával előbbi unalmat feledtető siker? Elég néhány rutinos ritmusváltás, és feledi a tisztelt publikum, hogy elsősorban a női főszereplők gyenge formában énekeltek. (A világért se szeretném kisebbíteni Csizmadia László érdemeit, de igényesebb zenei környezetben aligha emelkedett volna ki ennyire énekesi teljesítménye, mint most.) Netán a színészek lelkesedése, becsvágya, jó hangulata csillogtatta föl a szemeket, rángatta tapsra a kezeket? Úgy érzi a tisztelt publikum, hogy honorálni kell az ügybuzgalmat? Ilyen lelkesedés láttán- hallatán felejtse el a műbíráló ej- ne-ejnyéit.

Ne kérdezze, hogy hová lettek a mü egzotikus színei, hangulatai (ma egy városszéli kiskocsma leinti abb lebuj a légiósok második otthonánál), mit keres éjnek évadján az olcsó hatásvadászaton kívül két se szerepe, se funkciója apróság a színpadon, miként lehetne kiszűrni a revüope- rettből az émelygős melodrámát, miért reszkettek ettől a jutási őrmesterekhez képest ministránsfiú Gorillától a légiós vagányok?

Örüljön a telt házaknak, az igyekezetnek, a premieren rosz- szul lett Latabár Árpád (Dixi) szerencsés felépülésének, Pál Attila (Rudi) változatlan népszerűségének, Turpinszky Béla (Charlie) amerikai sikereinek, Seres Ildikó (Maya) civil szépségének, Csombor Teréz (Barbara) temperamentumának, Frigyesi Tünde (koreográfus asszisztens és táncos) energiájának. Mirákulumot, csodát Mira János díszlettervező se tehetett, nyilván a pénztelenség, meg a kis színpad fogta visz- sza fantáziáját, de így is jogosan kéri ki részét a tapsokból, hasonlóan a vendég Molnár Gabriella jelmeztervezőhöz. Mintha a zenekar is színtelenebb lett volna a szokottnál? Kedvetlenebb? Kéz- di Zoltán karmester úgy érzi, fé- lig-meddig tudta megvalósítani kecskeméti terveit? Jól összetartott zenekart teremtett újjá és ad át utódjának, a Maya másik karmesterének, Dömötör Zsuzsának. Richter Károly vendég koreográfusként kihozta a tánckarból, ami kihozható. Ez sok, elegendő, vagy. ..

Heltai Nándor

• Minden rendben. Barbara (Csombor Teréz), Charlie (Turpinszky Béla) és Rudi (Pál Attila). (llovsz- ky Béla felvételei)

A Mayával kezdődött egy, Nagyváradról Pestre költözött fiatalember szédületes karrierje; az 1931-ben Honthy Hannával bemutatott revüoperettel búcsúzik mint igazgató főrendező Kecskeméttől Lendvay Ferenc, aki két és félszer annyi évet töltött a pályán, mint ahány esztendős volt a Siklósi Albert tanítványa, Har- math Imre librettójára készült sikerdarab zeneszerzője.

Hasábokon át játszadozhatnék a kínálkozó következtetésekkel, összevetésekkel. Több mint fél évszázad múltán is kasszasiker az operettszínházat annak idején a pénzügyi krachból kihúzó Maya! Mivel pótolja a század vé^i rendező az ezreket a Nagymező utcai színházba bemágnesező technikai szenzációkat, kérdezhetném. „Olyan ez, mint a hangosfilm”, bravózott az ismert kritikus, a mü és az előadás másságát, szokatlanságát hangoztatva, néhány héttel az első magyar hangosfilm bemutatása után. Azóta beleszoktunk a hangosmoziba, elszürkültek a Maya csodái. Előre tudjuk fordulatait, a végét, az összeborulásokat, a félreértések tisztázódását, a jutalmakat. Mégis mi vitte színpadra és tartotta műsoron annyi országban, ahány városban direktorunk működött honunkban. Tíznél többen! A mese igazsága? Könnyed muzsikája? A mostaninál is nehezebb, bizonytalanabb években a mind kétségbeesettebb csodavárás? A fantázia röpteté- sét segítő új technika bűvölete? Nemcsak az egyidejűség élménye enyvezte a rádiókészülékek mellé a hallgatóságot, hanem az azonnali reagálás lehetősége is. A stúdióba betelefonáló nézők kérésére Honthy Hanna, az első Maya megismételte a Szeretnék egyszer

• Maya

(Seres Ildikó) és Charlie (Turpinszky Béla) már álmaik városában.

Leonardo mítosza és aktualitása

Isteni és csodálatos elme volt, s mivel remekül értett a geometriához, nemcsak szoborműveket alkotott, hanem sok építési tervet is fölvázolt, alaprajzot s egyéb épületterveket. Ifjú fővel elsőként fejtette ki, hogy gátak közé kellene szorítani az Arno folyó Pisa és Firenze közötti szakaszát; vízi erővel működő malmokat, kallózókat és gépeket tervezett, s mivel a festészetet választotta hivatásának, nagyon sokat gyakorolta a természet után való ábrázolást — írja híres életrajzában Vasari Leonardóról.

És mintha ez az ötszáz éves életrajz folytatódna most a Széchényi könyvtárban: az Aktualitás és mítosz című kiállítás is egységben tárgyalja a festő, a szobrász, a grafikus meg a mérnök, az anatómus, a geológus, a botanikus, a filozófus, a repülést és az optikai jelenségeket kutató Leonardo életművét. Az Olasz Kultúrintézet és az Országos Széchényi Könyvtár a magyarországi olasz kulturális napok alkalmából igazi attraktív tárlatot állított ösz- sze, amelyen felvonultatja a reneszánsz legnagyobb alakjának alkotásait. Eredeti Leo- nardo-festményeket, leheletfinom rajzokat, tanulmányokat, metszeteket, másolatokat olasz, magyar és angol gyűjteményekből. Láthatunk mérnöki rajzokat, építészeti terveket és rekonstruált modelleket, anatómiai tanulmányokat, betűterveket, térképeket, a művész első önéletrajzát, korabeli kéziratokat.

A kiállítást összeállító Alessandro Vezzosi profesz- szor, a firenzei Museo Ideale igazgatója feltárta és dokumentálta Leonardo da Vinci életművének magyar vonatkozásait is. Nemcsak azáltal, hogy részletesen elemezte Le- onardónak a magyarországi gyűjteményekben lévő alkotásait, hanem bemutatja azokat a dokumentumokat is, amelyek bizonyítják: az itáliai reneszánsz festőfejedelme, ha

nem is járt Magyarországon, ismerte, számon tartotta országunkat. Bemutatják azokat a térképeket, amelyeken Leonardo lerajzolta Magyar- országot, a Kárpátok vonulatát, a Duna folyását. Megtudhatjuk e kiállításon, hogy barátai és tanítványai révén Leonardo kapcsolatban állt Mátyás udvarával, s hogy egy Madonna-képet is festett a királynak. Feltárta a kutatás, hogy Leonardo motívumai jelennek meg egy farkashidai palota kerámiapadozatán.

Leonardóról már a kortársak is ámulattal beszéltek, írtak. Azóta is megszámlálhatatlanul sok könyv, tanulmány foglalkozik rejtélyes életével és kimeríthetetlenül gazdag munkásságával. E kiállításra is megjelentettek egy igényes és az újabb kutatások eredményeit reprezentáló katalógust.

(Kádár)

• Emelőgépezet óriáságyúk szállítására.

• Kéztanulmányok

(ezüstvesszőrajz).

NINCS VEVŐ ÉS JÖNNEK A KONKURENSEK

Mi lesz a hazai mezőgépgyártással?

A század elején, majd a két világháború között már jelentős exportot bonyolított le a magyar- országi élelmiszer-ipari és mező- gépgyártás. Akkor tett szert elismertségre a Kühne, a Hoffer, az EMAG vagy a mezőgépeket is gyártó MÁVAG. Máig működnek olyan gyárak, nagyvállalatok, ipartelepek, amelyek akár másfél évszázados múlttal is büszkélkedhetnek.

— Hosszabb-rövidebb múltja valamennyi mezőgépgyártó cégnek van. De vajon lesz-e jövője is? — kérdeztük Horváth Tamást, az Ipari Minisztérium e témával foglalkozó főmunkatársát.

— A mezőgazdaság hazai felvevőpiacát a pénzhiány, a rendezetlen földtulajdonviszonyok, a még ismeretlen hatású kárpótlási törvény, és a mezőgazdaság strukturális válsága határozza meg. Mindez úgy hat, hogy a mezőgazdasági kis- és nagygépek iránt csökken a kereslet, belföldön visszaesett a forgalom. Ehhez járult a volt KGST-piac ösz- szeomlása is.

— Ennyire sötét a kép?

— Ezek tények. És én mégis optimista vagyok, mert kibontakozást remélek. Úgy vélem, az 1991-es év lesz a legnehezebb időszak e területen, és ha a törvényi feltételek megengedik, a magyar paraszt lépni fog, lesz igénye, tudja, hogy merre forduljon, hogy mit tegyen és vegyen. Ami a külföldi piacot illeti, a régi KGST-ben a mezőgépgyártásban jó együttműködés alakult ki. Ha a kereskedelmi feltételek tisztázódnak, e területen a többinél is gyorsabban normalizálódhat a külkereskedelem. Hiszen tényleges igény van mezőgépexportra és -importra. A mostani túlélési stratégia után jövőre már jó lehetőségei lesznek a mezőgépiparnak.

— Csakhogy túlélik-e ezt az évet a termelők?

Hogy mely vállalatoknak lesz helye a piacon, az függ a termékek minőségétől, megbízhatóságától, árától egyszóval attól: mennyire lesz versenyképes. A hazai termelésnek eddig

nagyjából a fele itthon, a fele külföldön talált gazdát. Az export nagyobb hányada a volt szocialista országokba — ezen belül is elsősorban az NDK-ba és a Szovjetunióba került. De például az NDK- és az NSZK-piac együttvéve jóval nagyobb volt, mint a szovjet. A most már egyesített német piac továbbra is a legnagyobb felvevő. A hazai cégek most nyugat-európai nyitásra törekszenek, de főleg ott tudják megerősíteni pozíciójukat, ahol már eddig is jelen voltak: Franciaországban, Olaszországban, Skandináviában. Az Orosházi Mezőgépnek például 2-3 éve sikerült bejutnia a francia piacra kukoricacső-törő adapterével és máig jelentős a részvétele a francia mezőgazdaságban. A legnagyobb — közel egymilliárd forintos — exporttal a termékeinek 40 százalékát külföldön értékesítő nagyvállalat, a Szolnoki Mezőgép rendelkezik. Jelentős a kecskeméti Agrikon konvertibilis exportja is. A legtöbb cég úgy tört be a külföldi piacra, hogy alkatrészeket, háttéripari termékeket kezdett szállítani. Ezekből az üzletekből aztán termelési együttműködések, gyártási kooperációk alakultak ki.

— Hány mezőgépgyártó vállalatunk van?

— Úgy 70-75 körül. Tíz évvel ezelőtt 14 tröszti vállalatnál koncentrálódott a termelés. Azóta ezek szétváltak, átalakultak, újabb kis szervezetek jöttek létre. Jellemző, hogy csaknem mindegyik cég — 10—90 százalékban — másfajta gépgyártással is foglalkozik.

— Milyen a hazai piac? Mekkora a magyar ipar részesedése a belföldi felhasználóknál?

— Négy-öt évvel ezelőtt a hazai igény felét hazai termékek elégítették ki. Tavaly nálunk is visz- szaesett a gépvásárlás. A felhasználók előtt megnyílt a nyugati piac, és a vásárlók, akik nyugati minőségű gépekkel akarnak dolgozni, tudják, hogy ezek a termékek többnyire jobbak, de drágábbak is, mint a hazaiak voltak.

A kispénzű mezőgazdák vásárlására számítva megjelentek a használt (nyugati) traktorokat, gépeket forgalmazó kereskedő szervezetek is. Csakhogy ezeknek a használt gépeknek igen nagy az alkatrészigénye és igen drága a javításuk.

Mégis, pénztelenség ide, pénztelenség oda, a hazai piacon világpiaci szintű verseny alakult ki. Most kínálati verseny van, miközben a vásárló igen óvatos. A várható fellendüléshez szükséges mezőgépkínálat már jelen van Magyarországon. Olyan mértékben, hogy igényt is tud támasztani ez a kínálat.

Országunk mezőgazdasága a középbirtok felé tendál. Nem hiszem, hogy a nadrágszij parcellák kora következne. A középbirtokhoz, a mindenki által másképp elképzelt farmergazdasághoz pedig megbízható minőségű, korszerű gépekre van szükség. Az igény ma már a termelőben és a felhasználóban is jelen van.

K. M.

Csak a gyereket, a papát nem

Szenzációs beszámolót közölt március közepén a londoni The Times. Egy 20 esztendős angol hölgy, akinek soha nem volt szexuális kapcsolata férfival, anya lett, Birmingham egyik klinikáján megszülte gyermekét. Mint a cikkből kiderült, a lányanyasorsot nem csupán egyedül vállalta, „rajta kívül még több hölgy is várja a mesterséges megtermékenyítést, valamennyien olyanok, akiknek nem volt viszonya férfival, és mint mondják, nem is keresik ezt a kapcsolatot”. Akkor viszont mit akarnak? Természetesen csak a gyermeket. S hogy milyen szándékkal készülnek tervük megvalósítására, mi módon képzelik el az apát teljesen háttérbe szorító anyaszerepet, erről a brit orvostársaság szaklapja is cikkezett. Hennings doktor, az egyik lóndoni klinikán szerzett tapasztalatát így ismertette: „A hölgy — aki 32 esztendős korában kérte a mesterséges megtermékenyítést — úgy képzeli, hogy az orvostudomány ma már meg tudja valósítani elképzelését. Olyan gyerekei kap, amilyent akar, hogy aztán eltűnjön vele ott, ahol senki sem ismeri.”