Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-08 / 57. szám

1991. március 8. • PETŐFI NÉPE • 5 Családi akciómozi Mindenkinek megvannak a maga — gyakran egy életen át dédelgetett — szerepálmai. Sylvester Stallone például már a Rocky I. forgatása óta arról ábrándo­zik, hogy egyszer majd (saját forgatókönyve szerint) egy szentéletű egyházfit, jámbor hitszónokot kelthet életre. Arnold Schwarzenegger, aki talán még Stallo- nénél is szűkszavúbb, nem adta ki titkait — egyszerű­en óvóbácsi lett. Ha Rambó (2. számú vágyálmaként) környezetvé­dő filmen töri a fejét, a Vörös zsaru pedig se szó, se beszéd, felcsap meseolvasással altató óvodai dadá­nak, kérdés: mi lesz a klasszikus akciómozi sorsa? A műfaj teremtő és -üzemeltető hősök pályamódosítá­sai után mi lesz a „nehézsúlyú”, bicepszméretre sza­bott mítoszokkal? Csak remélni lehet, hogy az ameri­kai filmipar bölcs pénzemberei, az üzletág gazdái még idejében megálljt parancsolnak kissé bűntudatos sztárjaik humánusabb (ne adj’ isten művészfilmes) önkifejezési kísérleteinek. Komoly aggodalomra azért egyelőre nincs még ok. Az Ovizsaru korántsem aza személyességével zavarba ejtő vagy esetleg nyelvújító kisérleteivel felizgató munka. Elsősorban az különbözteti meg a Schwarze­negger nevével is beazonosítható filmtípus más, nagy műgonddal kivitelezett darabjaitól, hogy — szellemes ellenpontként — kis-, középső- és nagycsoportos óvo­dások minden korábbinál nagyobb létszámban kap­tak szerepet a történetben. Amiből az ízlés mértékadó normái szerint egyenesen következik, hogy ahányszor többen vannak a gyerekek, annyiszor kevesebb a vér. De még a maradék sem olyan elrettentő, mint ami­lyennek első pillantásra tűnik, mert olyan akciókrimi kelléke, amely egyszersmind műfajparódia. Pontosab­ban az erőszakmozi meghatározó alműfajainak paró­diája. A produkció humora ugyan működőképes, de eb­ben a kisebb szerepet játsszák a gesztusaival mindmá­ig takarékos sztár komikus művészi tartalékai. (Pedig a derűre hangolás mesterfogásait a közelmúltban az Ikrek című játékfilmben nem kisebb személyiséggel, mint Danny De Vitóval gyakorolta.) A többi között a Vörös zsarut és az Ikreket is rendező Ivan Reitman ezúttal abba a szerencsés helyzetbe hozta Schwarze- neggert, hogy különösebb erőfeszítés nélkül eljátsz- hatta a róla élő kép karikatúráját. Mindössze annyit kellett tennie, hogy belépett a dramaturgiailag hatá­sos szituációkba. (Mindenesetre nem valószínű, hogy több „óvodai” opuszra futná másfél évtizedes mun­kássága helyzeti energiájából.) A sztori indítása még az akciók királyának testre szabott stílusában Íródott. Mint zsaru, egy elegáns üz­letközpontban őrködik, amikor felfigyel egy közveszé­lyesen gátlástalan ismerősre. Útjaik annak rendje és módja szerint hamarosan keresztezik is egymást. A gyilkosságokkal és kábítószer-kereskedelemmel gya­núsítható fiatal férfi azonban van annyira ügyes és ma­gabiztos, hogy eltűntessen maga után minden nyomot. Egyetlen gyönge pontja van csak: a kisfia. Felesége el­hagyta, az iskola-előkészítőbejáró gyerekkel álnéven él egy távoli kisvárosban. A törvényes rend elhivatott őrét azonban nen lehet csak úgy lerázni. Kolléganőjével ha­marosan kiküldetésbe indul, hogy megtalálja a kisfiút, illetve a bizonyítékokat. És rövid átvezetés után — inf­luenzás munkatársnője helyetti beugrásként — kezde­tét veszi a nagy óvodapedagógiai gyakorlat. A delejes erő megtestesítője, akiért a nézőnek már aggódnia sem kellett, ezúttal kabalaállatot és mintaszerű óvodás fog­lalkozásokat tart. Persze korántsem csak úgy egyik pil­lanatról a másikra. (Első ízben láthatjuk segítséget kér­ni feladata teljesítéséhez: egy gyereknadrág kantárcsat­jának kikapcsolásához.) Schwarzeneggert nem is olyan régen arra a kérdésre „találták ki” válaszként, milyen a világok harcában is esélyes amerikai szuperman. Most viszont — hasonló­an abszolutizált kategóriákban — arra kell feleletet adnia, milyen az ideális amerikai férfi. Ami az Ovizsa­rut illeti, már messziről feltűnő, hogy nem mutogatja csak úgy, pusztán a hatás kedvéért magát. Pontosab­ban: sportos, de elegáns. Erős és beszédes. Romanti­kus. Azaz gyengéd, érzelmes, előzékeny, diszkrét, fi­gyelmes stb. Gyámolítottjai számára afféle ideális apa. (Nem csoda, ha nemcsak a zűrös, hanem a rende­zettebb magánéletű anyukák fantáziáját is megmoz­gatja.) Az Ovizsarunak köszönhetően mostantól azt >s ,fu4juk, hogy az eszményi amerikai férfi mindenek­előtt tökéletes pedagógus. Károlyi Júlia Vásárhelyi iparművészek tárlata Félegyházán Vasárnap estig tekintheti meg Kiskunfélegyházán az ér­deklődő közönség a Csongrád megyei népi iparművészek kiállítását a Móra Ferenc Művelődési Központ galériájában. Az elmúlt századok alatt kiemelkedő alkotások láttak napvi­lágot a népművészet számos ágában Hódmezővásárhelyen. Főként a kerámia és a bútorkészítés említésre méltó, de a hímzésnek, a szövésnek is szép emléke, hagyománya van. Fazekasok, takácsok, hímzőasszonyok, faragó parasztembe­rek voltak a letűnt századok tárgyainak formálói, és mun­kásságukban a környezetük által teremtett hagyományok­hoz igazodtak. Egy-egy erős egyéniség azonban képes volt ezen változtatni, és a helyi stíluson belül egyéni arculatot teremteni. A március 10-én záruló kiskunfélegyházi tárlaton szereplő vásárhelyi népi iparművészek azok csoportjába sorolhatók, akik nem a régi tárgyak másolását, hanem alkotó újraterem­tését tekintik feladatuknak. Tárgyaikban a díszítő szerepen kívül a használati érték is megjelenik. A kiállítók közül a legidősebb Mészáros János. Legkedve­sebb edényei a bütykösök, kanták, melyeknek színvilága az 1920-as éveket idézi. Azok közé a mesterek közé tartozik, akik leghívebben őrzik a vásárhelyi hagyományokat. A leg­fiatalabb fazekasnemzedéket Szénási János képviseli. A régi edények tanulmányozása után egyre több ma is használható tárgyat készít műhelyében: fehér alapon kobaltkék díszítésű étkészletet, fűszertartót, ivókészletet. Csabai Zoltán az ősi fekete kerámia felújítását tűzte ki célul, edényei elsősorban szép formájukkal hívják fel magukra a figyelmet. A tárlaton bemutatkozó legfiatalabb alkotó Nadobán László, aki a takácsmesterséget újította fel. A makói házi­ipari szövetkezet elnökeként saját maga tervezi a szövetkeze­ti közösség által szőtt termékeket. Hódmezővásárhely és környéke faragóhagyományait őrzi Nagy István számos használati tárgya. A régi idők hangulatát és alkalmazási módját idéző alkotásokon kívül részt vett több játszótér elkészítésében, önálló munkája néhány köztéri emlékoszlop és a mártélyi világháborús emlékmű. F. I. AZ ÍRÁS A JELLEM TÜKRE? Tanár és grafológus Grafológia: iráselemzés az egyén kézírása és jelleme, tulajdonságai, sorsa között összefüggéseket feltételező elmélet alapján. Eredményei igen bizonytalanok, legke­vésbé tudományos az az ágazata, amely az írás elszigetelt elemeit egy-egy testi vagy lelki tulajdonsághoz akarja kapcsolni írja az Új Magyar Lexikon. A grafológiát ma már ennél azért komolyabban veszik. Bizonyíték erre az is, hogy az idén az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarán intézményes keretek között — speciálkol­légium formájában — oktatják az íráselemzés alapjait. Windhágerné Barna Erika tanár — grafológus. Részt vesz az ELTE-n folyó grafológus-képzésben, tanfolya­mot vezet az Erdei Ferenc Művelődési Központban, mindemellett középiskolai tanár. — Nagyon jól hasznát veszem grafológiai ismereteim­nek a pedagógusi pályán. A gyermekek dolgozataiból képet kapok lelki-fizikai állapotukról is. Ismeretes, hogy az ember mozdulataiban önmagát jeleníti meg. Mivel az írás kifejező mozgás —- ha úgy tetszik, rögzített gesztus­halmaz — ezért alapot ad személyiség komplex feltárásá­ra. Ugyanazokat az íráselemeket produkálja valaki kéz­zel, lábbal, hónaljjal, szájjal. . . Minden ember írása kü­lönbözik, ezért a grafológus egyediségében, egyszeriségé- ben vizsgálja az egyént. — Személyiségünkkel együtt alakul ezek szerint az írás- módunk is? — Tudjuk, hogy a gyermekkori sérüléseket akár egész életen át cipelheti magával az ember. A személyiségfejlő­dés során egymásra épülő jellemvonásokat az írás alap­ján fel lehet tárni. Nagyon érdekes például, hogy a hipnó­zissal visszahívott gyermekkor gyermekkori írással je­lentkezik. Tehát a grafológia a személyiség feltárásának igen jól alkalmazható útja. Természetesen sohasem ön­magában használjuk az íráselemzést, csakis pszicholó­giai. fiziológiai következtetésekkel együtt ad reális képet. — Milyen területeken alkalmazható elsősorban a grafo­lógia? — Kiválóan alkalmazható a vállalati pszichológia, az orvosi és a pedagógiai területeken. Bizonyos következte­téseket az ideális pálya megválasztásánál is figyelembe lehet venni. így a művészi hajlam, illetve a kiemelkedő matematikai képesség egyértelműen látható a grafológus számára. G. T. T. HOZZÁSZÓLÁS EGY ÍRÁSUNKHOZ: Épüljön! KÖNYV A KIVÉGZETTRŐL „Eljő az a nagy, szép idő...” Szilágyi József (Debrecen, 1917 — Budapest, 1958.) így állhatna az életrajzi lexikonok bármelyikében, de a tények et­től kegyetlenebbek: „ ... az or­vosok az elítéltet újra megvizs­gálják és jelentik, hogy dr. Szi­lágyi József elítélt 7 óra 10 perckor meghalt”. Az idézet abból a jegyzőkönyvből való, amely hivatalnoki precizitással rögzíti Nagy Imre titkárának kivégzését. Már megint egy feltáró mun­ka — mondhatja az, akit zavar­nak a közelmúlt tényei. Szük­ség van erre? Igen, mert az igaz­ság szétdobált köveit az utó­kornak kell helyükre tenni; megmérni és lemérni mindent a maguk valósága és súlya sze­rint. Ezt tette Javorniczky Ist­ván is, amikor megírta Szilágyi József tiltakozó önfeláldozásá­nak történetét. Szükség van a dokumentumokkal megtámo­gatott tényfeltárásra akkor, amikor a valóságot figyelmen kívül hagyó vélemények is megjelennek. A több mint két­száz oldalas könyv visszaemlé­kezések, napi jelentések, jegy­zőkönyvek, a vádirat, Szilágyi József észrevételeinek, az ítélet­nek és más dokumentumoknak a gyűjteménye. A szerző rögzí­tett emlékekből és hiteles írásos bizonyítékokból építkezve adta közre meggyőző erejű könyvét. Nehéz rekonstruálni egy gazdag élet fontosabb állomá­sait. A könyvnek ez is sikerült. Szilágyi József szülei gazdálko­dók voltak, akik legkisebb fiu­kat taníttatni akarták. így szer­zett jogi diplomát. 1940-ben Kulich Gyula vonta be az ille­gális munkába, de letartóztat­ták őket. Három év után, negy­vennégyben szabadult. Azután volt belügyminisztériumi veze­tő munkatárs, a pártközpont­ban osztályvezető, a Külkeres­kedelmi Minisztérium egyik ve­zetője, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a Műszaki Egyetemen levelező hallgató. Pártfegyelmit kap, 1956 janu­árjában kizárják a pártból. Po­litikai és elvi barátság kötötte Nagy Imréhez, így természetes, hogy ötvenhat lázas napjaiban a miniszterelnök közvetlen munkatársa lett. A könyv dokumentumai nemcsak ezeket a napokat vilá­gítják meg, hanem az olvasónak módja van bepillantani a snago- vi internálás részleteibe is. Ké­sőbb vallatóival elméleti és poli­tikai vitákat folytatott, nem tö­rekedett arra, hogy élve megúsz- sza! Az utolsó szó jogán Petőfit idézi: „Eljő, eljő az a nagy, szép idő, / Amely felé reményeim szállnak / Mint ősszel a derül- tebb ég alá / Hosszú sorban a vándormadarak; / A zsarnok­ság ki fog pusztulni, és / Megint virító lesz a föld színe — /A te dicső szent katonáid ők, / Segítsd őket szabadság istene!” (Héttorony Könyvkiadó) Komáromi Attila Február 21-ei számunk­ban Épüljön vagy ne épüljön ? címmel cikk jelent meg, melyben a kecskeméti ön- kormányzat építészeti és ok­tatási bizottságának illeté­kesei — pénzügyi szakember és pedagógus — adtak eltérő választ a megépítendő szé- chenyivárosi iskola jövőjé­vel kapcsolatban. Az írásra többen reagáltak, köztük az érintett környék egyik álta­lános iskolájának igazgatója is. „Engedjék meg, hogy a Petőfi Népe cikkéhez a neve­lőtestület, a szülők nevében és a tanulók érdekében né­hány gondolatot fűzzek. A cím kérdésére mi egyértel­műen azt válaszoljuk: ÉPÜLJÖN! Méghozzá minél előbb! Ahogy az említett írásban is szerepel: több mint tíz éve várunk rá, a Széchenyivá- rosban működő másik két általános iskolával együtt, melyeknek gondjait szintén jól ismerjük. Most azonban elsősorban a Buday Dezső Általános Iskola problémái­ról írunk. Nálunk 1983-ban már váltakozó tanítás folyt. Ötösével kellett minden tan­évben első osztályokat indí­tanunk. Nem kérdezték: el- férünk-e, mi lesz később? Az 1978-ban átadott (összecsa­pott) iskola hamarosan szűk lett. Az épület eredetileg 16 tantermesnek épült — maxi­mum 500-520 tanuló számá­ra. Ezzel szemben a tanuló­létszámunk több tanévben meghaladta az ezret. Volt olyan év, amikor a városban a mi iskolánkba járt a leg­több gyerek, 1100 fő! (Több, mint a 24 tantermes II. Rá­kóczi Ferenc Általános Is­kolában!) 1984 óta a mai na­pig több alsós tanulócsopor­tot más épületekben kellett elhelyeznünk. A zsúfoltság, a vándor­lás, a hiányzó feltételek megviselték a pedagóguso­kat, gyermekeket, szülőket. Majdnem minden tanévkez­dés előtt magunk kezdtük el a kilincselést, kunyerálást a kölcsön termekért. Felette­seink akkor sem kérdezték meg, hogy meddig bírjuk még a terhelést! Most sem érezzük, hogy az illetékesek szívükön viselnék a csaknem 3000 széchenyivárosi általá­nos iskolás gyerek, a több ezer szülő- és kétszáz peda­gógus sorsát. (Lehet, hogy az ő gyerekeik nem ilyen kö­rülmények közt tanulnak.) Egy évtized alatt tanulók százai csak nevelőink lelkiis­meretes többletmunkája árán kaphatták meg a to­vábbtanuláshoz szükséges is­mereteket. Sajnos a túlzsú­folt osztálylétszámok miatt a tehetséggondozás, a felzár­kóztató egyéni foglalkozá­sok, a nevelői törődés nem lehetett olyan, amit a tanu­lóink megérdemeltek volna. Küszködünk mindhárom is­kolában a helyhiánnyal, a vándorlással, az ebédlők és a tornatermek szűkösségé­vel. Nálunk egyszerre két testnevelési óra van a torna­teremben, a Lánchíd ut­cai Általános Iskolában há­rom-négy! A Molnár Erik Általános Iskolában is fele akkora a helyiség, mint kel­lene! ... Mi is tudjuk, elis­merjük a város nehéz pénz­ügyi helyzetét, azt is érez­zük, hogy egyre nehezebb fenntartani (legalább szin­ten tartani) a jelenlegi álla­potok között működő isko­lákat. Egyre fenyegetőbben érezzük Deák Ferenc mon­dásának aktualitását: „Amit megspórolunk az oktatás ügyön, börtönökre fogjuk költeni.” A Jókai Mór Általános Iskola sorsa — szerencsét­len módon — összekapcso­lódott a (leendő) széchenyi­városi iskoláéval. Kérjük, kezdjék az idén az alapo­zást. Majd kiderül, hogy az új intézményt a Jókai tanu­lói benépesítik-e? De mind­három itteni általános isko­la feltétlenül tehermentesí­tést remél. Arra kérjük az Oktatási Bizottságot, tartson ki el­képzelése mellett! Az önkor­mányzati képviselőket pedig arra, szavazzák meg az új széchenyivárosi általános is­kola felépítését. A szülők, tanulók nevé­ben is — reménykedve és üdvözlettel: Kispál Lajos igazgató Buday Dezső Általános Iskola Morálisa Öt fiatal tehetséges lány hangszert fogott a kezébe és a húrok közé csapott. Persze, némi zenei előkép­zettség azért szükségeltetett a dologhoz. A Morálisa névre hallgató lánybanda fantasztikus közönségsikert aratott a közelmúltban, amikor kimerészkedtek a színpadra. Ritka eset, hogy egy újonnan alakult csa­patot hamar elfogadjon a vájtfülü közönség. Morali- sáék szerencsések. A lehetőségeket illetően is, hiszen hamarosan megjelenik a Proton Kiadónál első nagy­lemezük, ami ugye szintén elérhetetlen (elérhető) álom a fiatal zenészeknél. Néhány dal már ismert erről a korongról a televízió jóvoltából. Szakmai körökben nagy sikert jósolnak ennek a Morálisa—LP-nek. Akik még emlékeznek a rockmúltra, azoknak talán rémlik, hogy kis hazánkban volt már női zenekar, még­pedig a Vadmacskák. Nem sokáig bírták, hamar eltűn­tek a süllyesztőben. Néhány oszlopos tagja ma ismét hal­lat magáról, az éppen a Protonhoz szerződött Csuka Mónika. És most itt az egészen friss zenekar, a Morálisa. Reméljük, ők tovább bírják a küzdelmet a rockvilágban. Szurkolunk nekik! (borzák) ÖT LÁNY A z ö t j ó f e j ; (Fotó Nagy Zoltán) Eladták a Berliner Verlagot Az eredeti összegnél (261 millió már­kánál) valamivel kevesebbért válik meg a Demokratikus Szocializmus Pártja (DSZP) a Berliner Verlagtól, és a Berlin- Friedrichshainban levő hatalmas nyom­da egy részétől — közölte csütörtökön a párt pénztárosa. Dietmar Bartsch szerint nincs szó a vételár sokmillió márkás összeggel való lefaragásáról, amint azt egyes rádióadók tudni vélték, mindazonáltal „bizonyos eltolódások” mentek végbe a vételárban, amelyről Gregor Gysi pártelnök állapo­dott meg Robert Maxwell-lel és a Grü- ner-Jahr kiadót képviselő Gerd Schulte- Hillennel. — Az előzőleg rögzített feltételekben, így a kiadó és a nyomda alkalmazottai­nak szociális biztonságát illetően, nem történt semmiféle változás — hangoztat­ta. A jelenleg a vagyonügynökség irányí­tása alatt álló kiadó jelenteti meg többek között a Berliner Zeitungot, a Berliner Kurier am Abend-et, a Wochenpost-ot, a Horizont-ot, a Freie Welt-et, a Für Dich-et, a Das Magazin-t, és az NBI utódaként e héten utcára került Extra- Magazin-t.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents