Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-07 / 56. szám

1991. március 7. • PETŐFI NÉPE • 5

Névvel vagy név nélkül

Kétségbeesett asszony kereste fel néhány hete szerkesztőségünket. Könnyek közt mondta el, hogy félmillió forintot loptak el tőle, lezáratlan autójából, amíg egy pillanatra beugrott egy üzletbe. A történet másnap megjelent a Petőfi Népében, voltaképpen azért, hogy a példán okuljanak mások is. Legyünk óvatosabbak, figyelmesebbek, s a legkevesebb, hogy zárjuk el az értékeinket, mert lám, egy pillanatnyi köny- nyelműség milyen óriási veszteséget is okozhat.

Az újságíró ezzel lezártnak tekintette az ügyet, ám a sztorinak érdekes folytatása volt.

Néhány nap múlva ugyanis a rendőrségi jelentések közt felfedeztem ugyanennek az esetnek rövid leírását, ez a feljelentés alapján készült és nem egészen úgy szólt, ahogy a károsult — első kétségbeesésében — szerkesztőségünkben előadta. Megpróbálom idézni: X. Y.-né lezárt állapotban lévő kocsijából, feltehetően hamis kulcs használatával, elloptak egy kézitáskát, benne 500 ezer forinttal.

Az a különös helyzet állt elő tehát, hogy míg az újságírónak nyitott autót említett a hölgy, addig néhány óra elteltével a rendőrségen már zárt gépkocsiról beszélt. Jóllehet — ez már nálunk világosan kiderült — a biztosítónak teljesen mindegy a dolog — egyik esetben sem fizet. Az ellopott pénzt nem térítik meg. Valami magyarázata mégis kellett hogy legyen a tények elferdítésének, akár az az igazság, amit az újságnak, akár pedig az, amit a rendőrségnek mondott el a károsult; az egyik állítás szükségképpen hamis.

Mi lehet az oka? Van ennek valami magyarázata, vagy csupán arról van szó, hogy a kocsi lezárásában cseppet sem biztos a bejelentő?

Amíg ezen töprengtem, addig kollégámat—a történet megíróját — felkereste a hölgy és erős szemrehányásokkal illette. így jutottunk a magyarázat közelébe. A két állítás közötti eltérést az emberi hiúság okozta. Részletezem. Ha ugyanis nyitva hagyom a kocsim ajtaját és abból ellopnak valamit, akkor mit mond rólam a környezetem? Hogy ostoba vagyok. Miért nem zártam az autót, úgy kellett nekem. De mit mondanak akkor, amikor rajtam kívül álló okok miatt következik be a kár? Szegény, szerencsétlen, ez aztán jól megjárta, lám-lám, már akkor sem vagyunk biztonságban, ha elzárunk mindent a tolvajok elől.

így már mindjárt más. Annak, akinek nem mindegy, mit mondanak a szomszédok. Most

már elmondom, hogy a hosszadalmasan megírt példát egy minapi telefon miatt osztottam meg az olvasóval. A Petőfi Népében keddenként megjelenő bűnügyi krónika hiányosságaként említette meg a telefonáló férfi, hogy nem írjuk meg a károsultak nevét, vagy legalább az utcát, ahol laknak, esetleg a kocsi típusát, amit alkalomadtán elloptak tőlük, s hasonlókat. A válasz egy része a leírt történetben van — kettő mindenképpen. Rendőrök a megmondhatói tudniillik, hogy a károsult által elmondottak

— olykor-olykor — változhatnak az idő múlásával, sok esetben a tettes kézrekerítése még fordulatot is hozhat az ügyben. Ez az egyik magyarázat, amiért nem írunk neveket. A másik a jogi oldal: nem kaptunk felhatalmazást X. vagy Y. nevének, címének közlésére, van úgy, hogy valamilyen ok miatt egyáltalán nem akarja a kirakatba tenni: betörő járt a lakásában, s kisebbfajta vagyonnal távozott.

Amiért mégis meg kell írnunk ezeket az ügyeket, az az olvasóink érdeke. Figyelmeztetőek a kiragadott példák a bűnözés növekedésére, a különböző betöréssorozatokra, de alkalmasak

— még így, név nélkül is — megakadályozni a pletykákat, az elferdített híreszteléseket, amelyek olykor nagyobb károkat is okozhatnak, mint egy kezdő tolvaj.

De ez már egy másik történet...

— Noszlopy —

• Nemrégiben kapták vissza a ciszterciek a budai Szent Imre- templomot és a volt gimnáziumukat.

A tanító ciszterciek

A

z elmúlt évszázadokban hozzátartoztak a magyar templomok, kolostorok, sőt városaink képéhez a fehér reverenda fölött fekete skapulárét (váll-leplet) viselő, méltóságteljes megjelenésű ciszterci szerzetespapok, akik az európai keresztény kultúra kibontakoztatásában örök érdemeket szereztek.

A ciszterci rend nevét a franciaországi Citeaux településtől vette, ahol Szent Róbert 1098-ban néhány buzgó bencés szerzetestársával monostort épített, hogy abban szigorúan Szent Benedek Regulája szerint éljenek. Róbertét azonban a pápa visszarendelte eredeti apátságába, s így Citeaux-ban új apátot választottak, a később szentté avatott Alberik és István személyében. Ők voltak azok, akik a citeaux-i szerzetes közösségből különálló, új rendet szerveztek: a cisztercieket.

Az új szerzet akkor kezdett lendületesen terjedni, amikor 1112-ben Bernát, a későbbi nagy cisztercita szent belépett a rendbe.

A rendtagok szemlélődő, munkás életet éltek: kolostoraik körül — 1152-ben már 339 apátságuk működött — lecsapolták a mocsarakat, erdőt irtottak, hogy megművelhessék a földeket, gyümölcsösöket telepítettek.

Magyarországra elsőként II. Géza király hívta be őket, és a Tolna vármegyei Cikádoron 1142-ben kolostort alapított számukra. A következő ciszter kolostorokat III. Béla király alapította, mégpedig 1182-ben Zircen, 1184-ben Pilisen és Szentgotthárdon, 1190-ben Pásztón. IV. Béla király nevéhez is több monostoralapítás fűződik. A királyi példákat főuraink és főpapjaink is követték, amint azt Bélapátfalva, Kapronca, Buda, Ercsi, Siklós stb. ciszter kolostorai és monostorai bizonyítják.

A rend a középkorban magára vállalta a földművelés fejlesztésének oroszlánrészét. Apátságaik

mellett valóságos mintagazdaságokat létesítettek, természetesen a kor színvonalán álló ipari és kézműves eszközökkel felszerelve. A ciszterciekkel kötik össze hazánkban a csúcsíves stílus bevezetését is.

A ciszterciek a haza védelméből is kivették részüket: ők építették a péterváradi erősség, valamint a pozsonyi várrendszer egy részét.

Kolostoraik közül néhányat már a tatárok is felégettek, de az igazi pusztítást a törökök végezték. A hódoltság idejének nagy részén, mintegy száz évig, nincsenek hazánkban ciszterciták.

A zirci apátságot a XVIII. század elején kezdték újjáépíteni. Az új monostor alapkövét 1726-ban, a templomét 1732-ben rakták le. 1750-ben 12 tagból állt a rendi közösség.

A pilisi-pásztói apátság új utat vágott a cisztercita hivatáson belül: 1776-ban átvették az egri gimnázium vezetését, majd a rend fokozatos gyarapodásával a pilisi, a pásztói és a zirci apátság függetlenné vált ausztriai és poroszországi anyaházaitól, és 1814-ben egyesültek. Legkésőbb, 1878-ban, Szentgotthárd szakadt el Heili- genkreutztól, s csatlakozott a zirci központhoz.

A már tanítással is foglalkozó rend fokozatosan kiépülő zirci könyvtára a XX. század közepére 60 000 kötettel dicsekedhetett, s a rendház mögötti arborétum nemcsak hazánk, hanem Európa egyik jelentős növénykertje.

II. József meghagyta a ciszterek kezén Zircet, de 1802-ben Pilis és Pásztó is újraéledt. Ezután fő területük az oktatás lett, amiről Eger, Székesfehérvár, Pécs, Baja és Buda nagyhírű gimnáziumai tanúskodnak, illetve tanúskodtak 1948-ig. 1950-ben azután 246 ciszternek kellett megválnia rendi otthonától.

A ciszterci rendnek van egy női ága is. Rendházaik a középkorban virágoztak, és a török hódoltság alatt szűntek meg. 1945-ben azonban újjáéledtek. Két kis monostoruk volt, az egyik Nagyesztergá- ron, a másik — amelyet 1949-ben alapítottak — Somogy megyében, Toldipusztán. Az előbbi helyen 50, az utóbbin 25 hold földet műveltek. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor 22 nővérnek kellett odahagynia a két rendházat.

dr. Csonkaréti Károly

PE10F!

NÉPE

AJÁNLATA

Medvigy Mihály a magyar Kegyestanítórend hittudományi és tanárképző főiskolájának tanára, egyháztörténetet és keresztény művészettörténetet oktat. Tudományos munkájának egy részéből kitűnően szerkesztett ismeretterjesztő könyvet írt, mely a Panoráma Kiadó gondozásában a héten került a könyvesboltokba, Pápai életpályák címmel.

Köztudott, a pápa a római katolikus egyház feje, legfőbb tanítója, kormányzója és bírája, Szt. Péter utóda. Eredetileg a római pápát a papság és a nép, ma a kardinálisok legfeljebb száztagú testületé választja, többnyire maguk közül, egyházi és világpolitikai szempontokat egyaránt mérlegelve.

Medvigy Mihály könyve a pápai szék betöltése történetének általános áttekintése után tizenkét pápa sajátos pályáját mutatja be: szentéletű papokét, kudarcot vallott diplomatákét, ellenpápa titkárából lett pápáét. A bemutató az „utolsó római” és az első középkori Nagy Szent Gergellyel kezdődik, folytatódik a politikai csatározásairól híres VII. Gergellyel, III. Incével és X. Leóval, akiket előbb választottak pápává, mint szenteltek pappá, a hazánk védelméért sokat tett II. Piusszal... A tizenkét pápai életutat bemutató könyv Karol Jósef Wojtyla, a most pápai trónon ülő II. János Pál portréjával zárul.

Az egyháztörténettel foglalkozók mellett a keresztény kultúra iránt érdeklődők is komoly, forrásművek sorát felsorakoztató könyvet vehetnek kézbe, a pápák életrajzai mellett képet kapnak a különböző korok keresztény Európájának politikai és művelődés- történeti időszakairól.

k. m.

Végtelen történet II.

„Bastian vágyaitól, kívánságaitól hajtva más csodálatos kalandokon is átesett, mielőtt visszatért volna a közönséges hétköznapok világába. De ez már egy újabb történet.” Ezzel a titkokra utaló mondattal fejeződik be a Végtelen történet első része, a folytatás ígéreteként. Majdnem hét esztendő elteltével — a kiskorú milliók örömére a hazai mozikba is megérkezett a folytatás.

A német író, Michael Ende népszerű irodalmi vállalkozásának persze felnőttkorú szimpatizánsai is szép számmal akadnak. Az 1971-ben megjelent regény már az első kiadásban másfél millió példányban kelt el. De még ez is kevésnek bizonyult, mert 600 ezer kalózkiadást is számon tartanak. A megfilmesítés is szép bevételt hozott, több mint százmillió dollárt, ami nyugat-európai produkció esetében meglehetősen komoly summának számít. A filmadaptáció hazai vetítőtermekben is afféle családi moziként aratott. Ami azért mégiscsak örvendetesebb tény, mintha ugyanezt a teljesítményt egy vértől lucskos akciódarab nyújtja. Michael Ende alapmunkája ugyanis nem csupán egy a szériában előállítható sztorialapanyagok közül, hanem enyhén szólva is remekműgyanús. Afféle költői, filozofikus mese, amely mintáit a keleti — tibeti, kínai, arab — mítoszok világából is merítette.

A most látható folytatásban ismét Bastian, a szívesen álmodozó kisfiú a hős, aki a jól bevált mágikus könyv segítségével Fantáziaországba emigrál az úszóedzések és más megpróbáltatások elől. Tökéletesen ismerős azon a tájon, amely a felnőttek gondolkodásának beszűkülése miatt totális pusztulás elé néz. Ismét összetalálkozik barátaival, és ismét módja nyílik bevetni jól bevált fegyverét, a civil kurázsit, s kitűnő intuícióit.

K. J.

ÚJ KÖNYVEK

Kiss Pálné—Nyikosné Fekete Zsuzsa—Sütő Rezső—Virág Lajos: Az ellenőrzés alapjai, rendszere, folyamata, a pénzügyi és adóellenőrzés. (Bilanz Kft., 680 Ft) — Oláh László: Kelet, az ezerarcú óriás. (Pátria, 295 Ft) — Building Strategies. I—II. Tankönyv. (Lingva könyvek) (Téka—Kultúra —Tankönyvk., 380 Ft) — Developing Strategies. I—II. (Lingva könyvek) (Téka—Kultúra—Tankönyvek., 350 Ft) — Értékpapírok és értékpapírpiacok. 2. jav. kiad. (Közgazd. és Jogi K., 450 Ft) — Bob Ham: Halál Rád, Amerika! (Postakocsi, 89 Ft) — Studying Strategies. I—II. (Lingva könyvek) (Téka—Kultúra—Tankönyvk., 360 Ft) — Donald Weiss: Hogyan ösztönözzük beosztottjainkat? (Park, 79 Ft) — Budapest belső területe. (Kartográfiai V., 30 Ft) — Budapest belváros zsebtérképe. (Kartográfiai V., 30 Ft) — Lengyelország autótérképe. (Kartográfiai V.,99Ft) — Olaszország autótérképe. (Kartográfiai V., 70 Ft) — A Soproni-hegység turista- térképe. (Kartográfiai V., 49 Ft) — Szombathely és Kőszeg környékének turistatérképe. (Kartográfiai V., 49 Ft) — A Velencei-tó és környékének turistatérképe. (Kartográfiai V., 49 Ft) — Balázs Klára: Kertészek növényvédelmi naptára. (Kertbarát) (Mezőgazd. K., 148 Ft) — A világ országai. Szerk.

Szegedi Nándor. (Kossuth K., 595 Ft) — Guillaume Apollinaire versei. (Lyra Mundi) (Európa, 150 Ft)

— Kari May: A sziklafészek. I. (Móra, 70 Ft) — Christopher McIntosh: Párizs. (Ikon, 398 Ft)

— Radványi Tamás—Székács Györgyné: English for Business and Everyday Use. Középfokú társalgási és külkereskedelmi nyelvkönyv. (Közgazd. és Jogi K„ 290 Ft) — Radványi Tamás—Székács Györgyné: English for Business. 3 db kazetta. (Közgazd. és

Jogi K., 900 Ft) — Szilvási Lajos: Ördög a falon. 4. kiad. (Szépirodalmi K„ 290 Ft) — Tanko Attila: Női vizelettartási zavarok. (Medicina, 190 Ft) —Tóth Elek—Tóth Elekné: így csináltunk házikertet (Planétás Kft., 69 Ft) — Arthur Hailey: Keserű pirula. (Európa, 280 Ft) -— Bankovics Attila—M. Valaczkai Erzsébet: Madarak. 3. (Búvár) (Móra, 80 Ft) — Batthy Miklósné—Szentiványi Ágnes:

Készüljünk a nyelvvizsgára. Angol. (Téka, 169 Ft) — Derek Blath:

Amszterdam. (Ikon, 398 Ft) — Főző József: Szamócatermesztés másképpen. (Planétás Kft., 69 Ft)

— Gáborján Lászlóné: Készüljünk a nyelvvizsgára. Német. Téka, 179 Ft) — Horváth Iván: Készüljünk a nyelvvizsgára. Orosz. (Téka, 199 Ft) — Mon- tagh Imre: Mondd ki szépen! (Móra K., 75 Ft) — Sípos Béla Zoltán: Gyümölcsfák alakító metszése. (Planétás Kft., 69 Ft)

— Szigethy Gábor: Ezeréves utazásom. (Móra, 98 Ft).

FILM