Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-06 / 55. szám
1991. március 6. • PETŐFI NÉPE • 7 Bozsó János és gyűjteménye Bozsó János festőművész autodidakta módon tanult meg festeni és ugyanígy kezdett — népművészeti, iparművészeti, egyháztörténeti — műtárgyakat is gyűjteni. Festményeiben az Alföld természeti szépségeit, kultúráját örökíti meg. Kecskeméten, ahol él és dolgozik, az ún. Klapka-házban festményei mellett az általa gyűjtött, a XV —XIX. századi korszakot bemutató műkincsek állandó kiállításon láthatók. E felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt szülővárosának ajándékozta. • Festményei között. ► ▼ Bozsó János bemutatja népművészeti kiállítását. • Egyháztörténeti emlékek (jobbra lent). A dzsessz reneszánsza Magyarországon Elnézést kell kérnem az olvasótól, amiért a dzsessz-zenéről szóló írásomat egy személyes történettel kezdem. Mint a Magyar Rádió zenei lemezeinek forgatója, 1950 nyarán kis híján fegyelmit kaptam, mert az előre nem tervezett műsorszünetekben majd’ minden alkalommal valamelyik kedvenc dzsesszmuzsikusom lemezét tettem fel a korongra. Különösen a zseniális, vak zongorista, Art Tatum lenyűgözőjátékát kedveltem. „Fiatalember, maga kozmopolita!” — hangzott el a főnöki vád első ilyen „tettem” után. „Ne népszerűsítse a szocializmustól idegen amerikai zenét!” —- érkezett a következő szemrehányás. „Ha még egyszer dzsessz- zene szól műsorszünetben ...” Nem folytatom. Kortársaim tanúsíthatják: az ötvenes években a dzsessz elsorvasztásra ítéltetett. Legfőbb „bűne” amerikai eredete volt. Csak a hatvanas évek közepén sikerült visszacsempészni ezt a csodálatos muzsikát az éter hullámaiba, akkor is csak megideologizálva: az elnyomott néger kisebbség zenéje a dzsessz. — Ez valóban így igaz — erősíti meg személyes élményem igazát Kiss Imre, a Mágyar Rádió szóra- koztalózenei osztályának vezetője. — Az ötvenes években, de még később is, a dzsessz előbb tiltott, majd a tűrt kategóriába tartozott. Legalábbis ami e muzsika rádiósugárzását illeti. Hogy ma újra reneszánszát éli, különös módon az a rádiónak is köszönhető. Nehezen, de sikerült elfogadtatni a döntésben illetékesekkel, hogy a zene — bármilyen műfajhoz tartozzon is — nem ismer országhatárokat, nem függvénye egyetlen társadalmi rendszernek sem. A zene összeköt, megszépíti, kiteljesíti életünket, a zene emberformáló erő. Ami ma már természetes, akkor nagy tettnek számított: több, mint két éven át tartó dzsessztörténeti sorozat kezdődött a rádióban. Hosszú évek estek ki a dzsesszmuzsika megismertetéséből, élvezetéből... — idézi a daliás időket Kiss Imre. — Ezért született a gondolat: e műfaj értékeinek magyarázat nélküli bemutatása mellett ismeretterjesztő sorozatot kell indítani. Ez a dzsesszmuzsika klasszikusainak megismertetését tűzte ki célul, természetesen a különböző stílusok, életutak felelevenítése mellett, gazdag zenei illusztrációk kíséretében. Ezt követte a tizenöt éve indított és azóta is hetenként jelentkező Mai dzsessz című sorozatunk, amelyet a Dzsesszarchímm című műsorunk tesz teljessé. A dzsessz mind jobban növekvő népszerűsége arra ösztönözte a rádió illetékeseit, hogy olyasmit is felvállaljanak, ami nem tartozott a rádiós feladatok közé. Túl e muzsika mind gyakoribb műsorra tűzése, múltjának és jelenének megismertetése mellett szervezőjévé váltak az élő koncertprogramok létrejöttének is. Ennek első látványos és a vártnál sokkal nagyobb tömegeket vonzó eseménye az 1972 nyarán megrendezett Debreceni Dzsessz Napok hangversenysorozata volt. (Az azóta évenként ismétlődő fesztivál méltatása ma már megtalálható a tekintélyes dzsesszlexikonban, a Groove-ban is.) — Az idén júliusban rendezzük meg 20. alkalommal a magyar dzsessz-zenei élet e rangossá vált eseményét — fordítja a szót a közeljövő terveire Kiss Imre. — A jó nevű hazai muzsikusok — Vukán György, Pege Aladár, Binder Károly, Szakcsi Lakatos Béla, Csik Gusztáv, Muck Ferenc mellett e műfaj olyan nagyságai léptek fel, mint Anthony Braxton, Jan Garba- rek, Chet Baker, Larry Corryel, Charlie Bird és még sokan mások. Az idei jubileumi koncertsorozatra is neves külföldi muzsikusokat várunk. Am a dzsessz hazai szerelmesei már az idei Tavaszi Fesztiválon is nem mindennapi koncerteknek lehetnek részesei. Március 19-én Szakcsi Lakatos Béla és Gadó Gábor az OM Band amerikai zenekarban lép dobogóra. Másnap Babos Gyula gitáros James Moody amerikai szaxofonossal ad közös koncertet. A nagy áttörés megtörtént. A dzsessz ma már szorosan hozzátartozik napjaink zenei életéhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban annál, hogy az idei eMeRTon-díjazot- tak között már ott vannak e műfaj kiemelkedő egyéniségei is. A februári díjkiosztáson kapta meg az év kiemelkedő dzsessz-szólistája címet Muck Ferenc szaxofonos, és a legjobb dzsesszegyüttes címet a GTL. P. P. Gyarapodó kilóink A magyar konyha közismerten ízletes. Világszerte versengenek a magyar szakácsokért, akik külhonban díjakat gyűjtenek az egészséges ételekkel. Itthon pedig szomorúan főzik a hizlaló, zsíros, fűszeres konyhai remekeket. „Terített asztal a világ” — mondta egy francia ínyesmester, de abból kellően és módjával kell válogatni. Az ember nem születik kövérnek, csak azzá válik. Az esetek többségében azért, mert sokat eszik. A zsíros ételek, a sok kenyér, a tészta, az édesség s ráadásul a lefekvés előtti bőséges vacsora — hizlal. Mert többet eszünk, mint amennyit szervezetünk igényel. Az ésszerű és egészséges étkezés alapszabálya, hogy a táplálékfelvétel arányban álljon a szükséglettel. De nehogy azt higgye bárki, hogy csak a szükségletet kell szem előtt tartani, nemcsak abból élünk, amit megeszünk, hanem abból is, amit megemésztünk. A jó étvággyal megevett étel „vérré” válik, de a kelletlenül legyűrt élelem rosszul emésztődik meg, és felhasználatlanul távozik a szervezetből. A következő táblázatban bemutatjuk, hogy egyes tevékenységekhez mennyi kalóriára van szükség. Különböző tevékenységek energiaigénye Kalóriaszükséglet 1 testsúly kilogrammra vonatkozóan, óránként (cal) Alvás 0,93 Fekvés 1,10 Ülés 1,43 Állás 1,58 Lassú járás (4 km/óra) 2,86 Közepesen gyors járás (6 km/óra) 3,70 Gyors járás (10 km/óra) 10,00 Járás hegyre fel 17,10 Járás hegyről le 2,84 Háztartási munka 3,43 Mosás kézzel 3,06 Szellemi munka 1,45 Gépírás 1,99 Gépkocsivezetés 1,60 Kertészkedés 4,83 Mezőgazdasági munkák 4,69—6,60 Traktorvezetés 1,92 Asztalosmunka 3,42 Kőművesmunka (falrakás) 5,70 Fűrészelés (kézi) 6,80 Ásás (árok, gödör) 6,90 Tánc 3,57—4,37 Futás (lassú) 6,60 Úszás (különböző sebességgel) 3,00—25,80 Kerékpározás (különböző sebességgel) 3,54—12,00 Evezés (különböző sebességgel) 2,75—10,90 Korcsolyázás (különböző sebességgel) 7,80—12,70 Könnyű torna 3,00 Sporttorna 15,00 (1 cal = 4,1868 J) Dr. K. E. EGYESÜLETEK AZ EGÉSZSÉGÉRT A természet gáláns gesztusai Hazánkban is reneszánszát éli a természetgyógyászat. Több ezer éves gyógymódok eredeti vagy modernizált formában hódítják meg az emberek egyre nagyobb tömegeit, egy-egy ázsiai „csodadoktor” előadására, bemutatóira zsúfolt ház előtt kerül sor. Egyre többen fordulnak a hazánkban is fellelhető gyógyfü- vek, gyógyteák alkalmazásához. Hogy ezeknek a gyógyulás, illetve az egészségesebb élet ígéretét magukban hordozó ősi módszereknek az alkálmazá- sa ma már mozgalomként is számottevő, az nagyrészt a Magyar Természetgyógyászok Országos Tudományos Egyesületének köszönhető, és mindazoknak a helyi szervezeteknek, amelyek felvállalták a természetes gyógymódok népszerűsítését. Dr. Bense László Erikkel, az egyesület főtitkárával akcióikról, befolyásukról, terveikről beszélgetünk. — 1984-ben Kecskeméten próbálkoztunk az első helyi természetgyógyász egyesület létrehozásával, s jó négy évbe telt, amíg az országos egyesületet is elismertettük. Ehhez egyrészt kellett egy igen erős társadalmi nyomás, e gyógymódokat ismerő vagy legalábbis ezekkel szimpatizáló orvosok tekintélye, másrészt az 1987 végén született, a lakosság hosszú távú egészségvédelmét programba foglaló kormánydöntés. Az első megyei szervezet megalakulását követően Baján, Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Zalaegerszegen, Zircen, Pápán, Balaton- fűzfőn, Győrben szerveződtek helyi egyesületek, 1988 óta Veszprémben működik a bázisszervezet. Ez utóbbi taglétszáma több mint 600 fő, országosan pedig ötezren vagyunk. Védelem a sarlatánok ellen — A hivatalos elismerés mennyire szélesítette az egyesületek tevékenységét? Találkoznak-e további vagy újabb akadályokkal? — Tevékenységünk főként előadások és tanfolyamok szervezéséből áll. Igen népszerűek az akupunktúra-, akupresz- szúra-, hidroterápia-, jóga-, gyógylovag- lás, reformkonyha-, kiropraktikai, gombaismereti és gombaszakértői, fitoterápi- ás és talpreflexológiai tanfolyamaink. Sokszínűségünkből és nyitottságunkból ered gondjaink többsége is. Ugyanis mindeddig nem született meg a Népjóléti Minisztérium vagy más állami szerv állásfoglalása, hogy Magyarországon ki tekinthető természetgyógyásznak, ki milyen kritériumok alapján gyakorolhatja a természetes gyógymódokkal való gyógyítást vállalkozóként. Mert a jól képzett szakemberek tudják, hogy például a talp- reflexológiával a laikus káros hatást is előidézhet a „páciensénél”. Mi javasoltuk a minisztériumnak a feltételek kidolgozását, szívesen közre is működnénk, dé erre eddig nem került sor. Nagyon fontosnak tartanánk, hogy az arra vállalkozó orvosok például fitoterá- piás szakvizsgát tehessenek. Egyesületünk azonban szakvizsga-bizonyítványt még ilyen esetben sem adhat ki, legfeljebb az Orvostovábbképző Egyetem. Mindaddig, amig ezen nem tudunk változtatni, marad a természetes gyógymódok „tudoraként” fellépő vállalkozók garázdálkodása. S ez nemcsak a szövetségünknek, hanem a természetgyógyászat eddig kivívott jó hirnevének is árt. Érdekből egészség? — Úgy tudom, egyéb nagy horderejű kezdeményezéseik is vannak. — Mivel napirenden van a társadalombiztosítás egész rendszerének átalakítása, egy újfajta biztosítási rendszerre tettünk javaslatot. Lényegét abban foglalhatom össze, hogy e rendszerrel jelentősen csökkenthető lenne a táppénzes napokra kifizetett összeg, mert a biztosítottat anyagilag is érdekeltté tenné abban, hogy kevesebb napot töltsön táppénzes állományban, illetve egyáltalán ne betegedjen meg. A Magyar Természetgyógyászok Országos Tudományos Egyesületének közreműködésével bizonyos pénzösszeget térítenének annak, aki egy adott éven belül nem betegszik meg, illetve csak egy vagy két hétig volt betegállományban. Jól tudom, az anyagi oldal nem minden, azt viszont egyre inkább tapasztaljuk, hogy a természetes életmódot, illetve gyógymódokat választó emberek nagyobb életkedvvel rendelkeznek, energi- kusabbak, kiegyensúlyozottabbak, jobb a munkahelyi koncentrálóképességük. Közel húsz év alatt másfélszeresére nőtt, 1988-ban majdnem százmillió volt a táppénzes napok száma Magyarországon. Ha az általunk javasolt szisztémával akár csak mérsékelni lehetne a növekedést, vagy például csökkenteni az üzemi balesetek számát, máris érzékelhető változást érnénk el. Legalább nem árt — Nem szeretném minősíteni a javaslatukat, de nem gondolja, hogy az egészség megőrzésében, az egészséges életmódra ösztönzésben túl erőteljes hangsúlyt adnak a természetgyógyászatnak, az egyesületüknek? — Mi egy valóságos társadalmi igényt igyekszünk kielégíteni, s távolról sem felülről irányított szervezeti eszközökkel. Városi egyesületeink között nincsenek alá-fölérendeltségi viszonyok, az országos egyesület viszont közvetíti, képviseli mindazon szervezetek érdekeit, amelyek erre igényt tartanak. A természetgyógyászat felvállalt és népszerűsített módszerei közül eddig mindegyikről legalább annyit sikerült bebizonyítani, hogy a szakember alkalmazásában nincs káros mellékhatásuk. A természetgyógyászathoz néha sok misztikum is kötődik, én mégis legszívesebben dr. Horváth Tibor tapolcai főorvos, egyesületünk társelnökének a barlangterápiáról szóló előadásából idézek egy gondolatot: Az „öngyilkos” hajlamú emberiség mindent elkövet, hogy tönkre- tegye természetes környezetét, rontva saját esélyeit egy elviselhető, egészséges életre. Szerencsére a természet megbocsátó. A barlang is egyike a természet gáláns gesztusainak az emberrel szemben. Meg kellene végre tanulnunk értelmesen élni földünkön, használva, de nem elhasználva annak bennünket védő, szolgáló adottságait. J. F. Meghalt a házasságrekorder Egy rekorderrel kevesebben vagyunk a földön. Arizonában meghalt Giovanni Vigliotto. akinek teljesítményét a Rekordok könyve immár szakállasnak is minősíthetné, hiszen rekordját 1983 márciusában hitelesítette a bíróság: feleségek tucatjait mondhatta magáénak. Mint a nevéből is kitűnik, Olaszországból indult a Don Juan-i karrier. 61 esztendeje. Akkor még valóban így hívták, aztán váltogatta a neveket. Állítólag ötvenféleképpen jegyezhettek be az anyaköny vezetők a világ 14 országában és az Egyesült Államok 27 államában. Módszeréből a bölcs és megfontolt szívrabló képe kerekedik: minden esetben a csúnyácska, magányos’, ám gazdag hölgyeket ajándékozta meg szerelmével, s aztán dolgavégzetten elszelelt a pénzzel. A végzet asszonyával Patricia a neve 1981-ben hozta össze jó sorsa. Tőle 43 ezerdolláros szerelemmel távozott, ám a megcsalt hitves feljelentette. És ekkor — csak ekkor! derült ki. hogy minden idők legnagyobb házasságszédelgője felett kell ítélkezni. A tárgyalás során Vigliotto (avagy Fred Jipp, avagy Nyiko- láj Peruskov stb.) készségesen együttműködött a bírósággal: felsorolta mind a 105 felesége nevét, hozzátéve, hogy egyik ellen sem indított válópert. még csak semmissé nyilvánítást sem kért. A bíróság, minden igyekezet ellenére csak 82 feleségei volt hajlandó elismerni. A többi ugyanis földrajzilag felderíthetetlen volt. Vigliotto kapót 34 év börtönt és 336 ezer dollár kártérítés megfizetésére is kötelezték. Az amerikai törvény szerint 2007-ben kérhette volna feltételes szabadié bra helyezését. Néhány év óta beteg volt. „de ennek semmi köze sem volt a hitvesekkel oly bőségesen megáldott korábbi életéhez” - Írja a hírügynökségi jelentés. És akárhogy nézzük. így vagy úgy, gyászolja 105 özvegye ...
