Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-01 / 51. szám
6 ® PETŐFI NÉPE 9 1991. március 1. Visszavadítják a takit A múlt század hetvenes éveinek derekán Nikolai Przewalski lengyel feltedező utazó lelőtt egy vadlovat, valahol Nyugat-Mongóliában. Az állat maradványait, csontozatát elküldte Szentpétervárra, ahol a tudósok megállapították, hogy addig ismeretlen, új fajt találtak. A mongolok körében takinak nevezett állat utolsó példányát vagy harminc éve látták, tehát gyakorlatilag kihalt fajnak tekinthető. A világ állatkertjeiben azonban sikerrel szaporították, úgyhogy számuk mintegy ezerre tehető. Most megpróbálkoznak azzal, hogy kezdetként csak néhány példányt visszavisznek arra a vidékre -A a Góbi- Altájba —, ahol eredetileg éltek. Hogy a génállományt épségben megőrizhessék, még ott is zárt területen kell őket tartani, mert igen könnyen lépnek frigyre a háziasított lóval. A kutatók kíváncsian várják, hogyan alkalmazkodnak az állatkertekben kényeztetett, „éttermi” koszthoz szokott takik a forró nyarú, zord telű vidékhez. Nem csak az olvasással van baj A dislexia nevű betegség nem ismeretlen hazánkban sem. A benne szenvedő személyek bár intelligenciaszintjük nem tér el az átlagostól egyszerűen képtelenek folyamatosan, szabatosan olvasni. Egy újabb kísérlet arra is fényt derített, hogy a dislexiásoknak más nehézségekkel is szembe kell nézniük. olvasási problémáik nem az egyedüliek. Gondjaik vannak szinte minden olyan művelet elvégzésével, amelyhez tanulás útján elsajátítható ügyesség szükséges. A kezdő autóvezetőnek minden mozdulatukra figyelni kell, idővel Tudományos kishírek azonban mindez automatikussá válik. A dislexiások pont ezt a képességet nélkülözik, s a vizsgálatok szerint az átlagosnál nehezebben tanulnak meg úszni vagy kerékpározni. E betegséget pszichológus szakemberek ma már sikerrel gyógyítják. Fagyásgátló rácsok A legtöbb folyadék bizonyos hőmérsékleten megfagy. Amerikai kutatók egy olyan, mikroszkopikus méretű lyukacskákkal ellátott üveghálót készítettek, amely segítségével a folyadékok fagyáspontját legalább 30 százalékkal sikerült csökkenteni. Az üvegrácsba 2—50 nanométer átmérőjű lyukak mélyülnek (a nanométer a méter 1 milliárdod része). A beléjük öntött legkülönfélébb folyadékok jóval a fagyáspontjuk alatt is folyékonyak maradnak, bár például a hanghullámok átbocsátásakor úgy viselkednek, mintha szilárdak lennének. Ha egy bizonyos határon túl mégis megfagynak, szilárd anyagra jellemző tulajdonságokat vesznek fel, ám felolvasztásukkor már nem a mesterségesen leszállított olvadáspontjukra, hanem a normálisra kell őket felmelegíteni. A geometriai rend szerint elhelyezkedő lyu- kacskák általi hűtéssel a kutatók olyan állapotukban tanulmányozhatják a folyadékokat, amely elvileg nem is létezik. Elegyíteni lehet egymással, például, olyan folyadékokat, amelyek normális körülmények közt erre képtelenek volnának, mivel nincs olyan közös hőmérsékleti szint, amelyen mindkét anyag folyadékként viselkedne. Ultrahanggal a daganatok ellen Nagy pontossággal fókuszált ultrahanggal kísérleteznek egy angol kórházban a májrák gyógyítására. A patkányokon már sikerrel kipróbált eljárás előnye, hogy nincs szükség sebészeti beavatkozásra, hosz- szas kórházi kezelésre, és kiküszöbölhetők a gyógyszerek, vagyis a kemoterápia kellemetlen, gyakran súlyos mellékhatásai. Az ultrahangot egy testen kívüli forrásból bocsátják a kezelendő belső szerv megfelelő részére, de úgy, hogy egy nagyon pontos fókusztávolságot biztosító lencsén bocsátják át. Olyasféle encrgiakonccntráció ez, mint amikor a Nap sugarait egy lencsén át egy kis pontra összpontosítjuk. A koncentrált ultrahang a keletkező mintegy 80 fokos hő révén másodpercek alatt elroncsolja a daganat egy-egy szeletét. Nagy pontosságára jellemző, hogy a roncsolt réteg és az épen maradt szövetrész közti átmeneti sáv mindösz- sze egy hat sejtből álló réteget képez. Az ultrahang csak bizonyos daganatok esetében lehet ígéretes, így például agytumor gyógyításában, de nem alkalmazható a tüdőráknál, mert az ultrahang nem hatol át a levegőn. Egyévi biztonság A testbe beültetett fogamzásgátló kapszula egy ideje már nem újdonság. Egyetlen kellemetlensége, hogy a megfelelő hormonokat tartalmazó kapszulát műtéti úton kell eltávolítani, ha a viselője meggondolja magát, és mégis teherbe kíván esni, vagy ha kiürül a hatóanyag. Egy újonnan kikísérletezett amerikai fogamzásgátló kapszulát elég egy tűvel „belőni” a nő karjába, s az egy évig egyenletesen adagolja a hormonokat. Kiürülte után. minden mellékhatás nélkül, lebomlik, műtéti eltávolítására nincs szükség. AGRÁRVILÁG A savas esők nyomában Már hatvan éve is esett Napjaink egyik nagy környezeti problémája a talaj fokozódó elsavanyodása. A felismerés nem új keletű. Már 1928-ban feljegyezték, hogy némely Somogy megyei uradalomban, ahol a század elején még jól termő lucernaföldek voltak, a talajsavanyodás miatt fokozatos elszegényedés mutatkozik. Megjelölték a szükséges tennivalókat is. Meszezni kell a földet, attól « majd újból több lesz a termés. Ebben az időben még sem a túlzott iparosítás miatt jelentkező savas esőkről, sem nagymértékű műtrágyázásról nem beszélhetünk. A következtetés tehát egyértelmű: nem ezek a tényezők az egyedüli okai a talajok elsavanyodásának, inkább csak hozzájárulnak a folyamat erősödéséhez. Dr. Kiss A. Sándor professzor vezetésével folytak vizsgálatok a valódi okok tisztázása érdekében. Megállapították, hogy már a levegő normális szén-dioxid-tartalma is enyhén savanyítja a talajt, de volt ennél érdekesebb eredményük is. A földben található mikrovilág, az apró élőlények és a növények gyökereinek légzése során egy év alatt hektáronként tíz kilogramm hidrogénion is felszabadulhat. A savas esők jelentősegét idáig tehát túlbecsülték. Velük kapcsolatban egy másik tévhitet is el kell oszlatni. Sokan azt gondolják, hogy keletkezésükért elsősorban a vegyipar felelős. Ezzel szemben fontos mérések igazolták, hogy a levegő legfőbb szennyezői a hagyományos fűtésű erőmüvek. Kén- és nitrogén-oxid-kibocsátásuk sokszorosan meghaladja a vegyipar és a közlekedés által együttesen okozott légszennyezés mértékét. A talajsavanyodás tehát több különböző tényező összegződő hatására vezethető vissza. Ugyanakkor, sajnos, az is megállapítható, hogy a savanyú, réti talajok területe hazánkban háromévenként majdnem megkétszereződik. Csökken a szántóföldi termés. Semleges talajon búzából hektáronként 2,4 tonnával terem több, de érzékenyen jelzi a változásokat a napraforgó, a kukorica és a cukorrépa is. Mivel az elsavanyodást a termést növelő műtrágyák közül a nitrogén-hatóanyagúak segítik elő a legjobban, a kísérletek ennek megakadályozására irányultak. A Borsodi Vegyikombinát által előállított AGRONIT dolomittartalma egyszerre juttat meszet és magnéziumot is a talajba. Főként ez utóbbi, a magnézium van kedvező hatással a növények táplálkozására, ezáltal nemcsak a termés mennyisége nő, hanem a fehérje-, és a cukortartalom is. R. A. BERLINI SZUVENÍR Szovjet vezetők matrjoskája A népszerű, egymásba illeszthető Matrjoska-baba mintájára sorakoznak egymás mellett a Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev és Gorbacsov arcvonásait viselő fababák egy utcai árus asztalán, a Brandenburgi kapu közelében, a politikai olvadás jelképeként. A szuvenír ára 20 márka. Telefotó—MTI Külföldi Képszerkesztőség. AZ OLVASÓ HANGJA Szükségem a földre Olyan ideges lettem, amikor olvasom az újságból Lénárt József nyilatkozatát. Hogy aki akar földet, menjen a parlagon heverő földet művelni. Hát tőlünk nem elhanyagolt földet vettek el, hanem nagyon jó Csong- rád úti földet, ami a kövesútra forog. Egyszer 4 holdat 1950-ben, utána 1960-ban 3 kát. holdat, tanyánkat lebontották. Két fillért sem kapok a 4 hold után, a 3 hold föld után évente 779 forintot kapok. Én 400 négyszögöl földért 2000 forint bérleményt fizetek — hát nem szégyellik magukat? Igen, nekem szükségem van a földre. Korán meghalt a férjem, ittmaradtam 2 kiskorú gyerekkel, bizony sokat kellett dolgoznom, mire felneveltem, 38 évet egy helyen húztam le becsületesen, soha egy fegyelmim nem volt. A társadalomnak is tisztességes két embert neveltem, akik szintén egy munkahelyen vannak becsülettel. Aki a földet el- parlagosította, hozza helyre, ne mi, 65 évesen, fogjunk hozzá viliázni. Ha emberségesen nem tud nyilatkozni, inkább hallgasson, „bölcs marad, ha hallgat”. Tisztelt szerkesztőség, nem érdekel, ha kiteszi az újságba, mert én így érzek, nem titkolom a nevem. Nekem nincs mit szégyellnem, soha nem nyaliztam, a munkámért megbecsültek. Elnézést kérek ezért azt indulatért. De már tele vagyunk az ígérettel. Maradok tisztelettel: özv. Szondi Istvánná 6100 Kiskunfélegyháza, Vak Bottyán u. 26. Kárpótlás vagy reprivatizáció! A mindennnapi értelmezés szerint mindenki számára egyértelmű a két szó jelentése. A két szó két fogalmat takar, melyet még tévedésből sem lehet összetéveszteni, vagy megcserélni. Különösen napjainkban nem, amikor egy-egy fogalom helytelen értelmezése igen nagy károkat okozhat. Hogyan lehet kárpótlásról beszélni, amikor a tulajdon még nem rendezett? Első helyre a tulajdonrendezést kell tenni! A mindent megváltónak remélt ún. szocializmus helyében egy teljes rendszerváltást jelentő, realitásokra épülő piacgazdaság kibontakozására várunk. Az új jövendő rendszer nem tagadhatja a múltat, amelyből gyökerezik. Továbbfejlődése csak úgy lehet eredményes, ha alaposan kritika alá veszi azt. Annak hibáira nem alapozhat, azt toldani-foltozni nem szabad, gyökerestől szakítani kell vele. A hibák korrigálása újabb hibákat szül, amelyek újrajavítga- tása igen nagy veszteséggel járhat. A múlt rendszer kollektivizálási rogramjának megbocsáthatatlan ibája volt a kis- és középgazdaságok erőszakos felszámolása. A tsz- be beerőszakolt gazdák soha nem nyugodtak bele sorsukba. A 30 év alatt mindig a változásra vártak, hogy még egyszer szabadon gazdálkodhassanak. Ez a teljes megfosz- tottság anyagi, erkölcsi, emberi veszteséget jelentett számukra. Ezt a veszteséget két részre kell bontani; egyrészt megfosztották gazdasági felszerelésétől, jószágaitól, épületeitől, másrészt termőföldjétől, amelyek a gazdálkodó teljes vagyonát képezték. Az ellenszolgáltatás mértékét és kifizetésének módját a megalakult tsz és a pártállam önkényesen határozta meg. Ezek mind tények, ezeket a mai viszonyok között sem lehet letagadni és figyelmen kívül hagyni. Az ún. földjáradék és végleges kifizetés nevetségesen alacsony volta nem jogosíthatja fel a meglevő téeszeket, hogy azokat a földeket, amelyekhez így jutottak, saját tulajdonuknak tekintsék. Azok a gazdasági felszerelések, állatok, épületek, amelyeket a kol- hozosításkor elvettek, már régen elenyésztek, de a föld még megvan, legfeljebb a téesz zsaroló gazdálkodásával tönkretette, de még szerencse, hogy az utolsó homokszemcséje megvan, termőerejét még a valós tulajdonosa helyrehozhatja. Csak itt van a bökkenő, a csűrés-csava- rás. Amire a 30 éve meggyötört kisgazda, várt, most meghiúsulva látszik. Újra megbocsáthatatlan hibába akarjuk sodorni, immár szabadnak ígérkező rendszerükben? A gazdálkodni akarók csupán lehetőséget várnak a kormánytól, azzal, hogy visszakaphatják jogos földjüket. Csupán lehetőséget és nem kárpótlást kérnek. Persze, lesznek olyanok, akik nem kívánnak ezzel a lehetőséggel élni, de meg kell adni. A gazdaságától megfosztott gazdaember nem kér kártérítést, nem kéri gazdasági felszerelésének és földje eddigi használatának árát, ő csupán azt akarja, hogy puszta földjét — nem feltétlen az eredetit — abban a használati értékben kapja vissza. Sokan már most a beígért „szép” jövő reményében gépeket vásároltak, bízva a reprivatizáció megvalósulásában. Senki nem kívánhatja, hogy drága pénzért a volt jogos tulajdonát újra megvegye azoktól, akik tőle elrabolták. A magyar gazda nem kér kárpótlást, de reprivatizációt sürgősen. Dr. Szabó Tibor mg. mérnök tanár Kecskemét, Akadémia krt. 6. Góliátokat keresünk Meg tudom becsülni azokat az embertársaimat, akik a fejlődés érdekében tesznek valamit, azon munkálkodnak, hogy miként lehet könnyebb — jobb, netán még olcsóbb is valami. Az újításnak is megvannak a határai, főleg ha egy kicsit gondolkodunk is. Meglepve értesültem a kecskeméti Bácsmag Kft. számlájáról, hogy 4250 kg vetőmag-kukorica 17 csomagban jött, azaz 250 kg-os kiszerelésben. Az eddigiekben megszoktuk a célszerű, 50 kg-os csomagolást, mely jó volt, mivel a vetéssel foglalkozó dolgozók abból a vetőgépbe be tudták önteni, fel bírták emelni. Most ezen korszerű fejlesztés után először a vetőmagot ki kell zsákokba mernünk, emberre szabott egységekre. Ehhez külön zsákok kellenek, többletmunkát kell ráfordítanunk. Minderre csupán cáak azért van szükség, mivel szövetkezetünkben még Góliátokat nem foglalkoztattunk. Tisztelt Urambátyám! Ön, aki ezen csomagolási újítást kitalálta, szívesen foglalkoztatott személy lenne nálunk, ígérem, hogy kiemelt bérrel alkalmaznánk, az étkezési hozzájárulást is ötszörösen kapná. Amennyiben további hasonló újításai miatt a munkát nem tudja vállalni, úgy kérjük, szíveskedjen közvetíteni részünkre Góliátokat, természetesen a közvetítői díjat is megfizetjük; Ha mindezek nem mennek, akkor kérjük a jövőre nézve, hogy az átlagemberekhez méretezve szíveskedjen a technológiát kitalálni, az sem baj, ha a régi, használható formát tudja kialakítani. Maradok üdvözlettel, rettegve az 1992. esztendőtől, amikor már valószínű, hogy 1250 kg-os zsákokat kell emelgetnünk. Mindenesetre szíves értesítést küldök arról az mozgalomról, melyet elkezdtünk. Dolgozóink körében napi rendszeres testedzést folytatunk a jövőbeni méretek miatt. Egyelőre csak az a probléma, hogy a kalóriapénzt hogyan tudjuk elszámolni, mennyi adót fog rá az APEH kivetni. Újtelek, 1991. 02. 21. Rideg János pénz. o. v. Alkotmány Mgtsz Hogyan jutunk lakáshoz? 1991. feburár 14-én a lap főszerkesztőjéhez fordultam segítségért. Ugyanis az előző nap tudomásomra jutott, hogy a nem város jellegű településeken megszűnt az üresen álló lakások megvásárlásához nyújtott szociálpolitikai és a kedvezményes kamatozású lakásvásárlási kölcsön. Nem hittem a fülemnek, és az újsághoz fordultam segítségért. Az újság közölte, hogy 1991. január 1-jétől kormányrendelet alapján megszüntették, ha bővebb felvilágosítást szeretnék kapni, keressem fel az OTP megyei igazgatóságát. Bővebb felvilágosítás reményében felkerestem az OTP illetékesét. (Akitől ezúton kérek elnézést, ha felbosszantottam tájékozatlanságommal és kérdéseimmel!) Kérdéseimre ugyanis Ő sem tudott számomra elfogadható válaszokat adni, hiszen ezt a rendeletet nem ő hozta. Elmondta azt is, hogy emiatt a kormánydöntés miatt az OTP is hátrányba került, mivel munkahelyeket kellett megszüntetni vagy a dolgozókat kellett átcsoportosítani. Nem beszélve arról, hogy esetleg a munkanélküliek száma is növekszik. így a sok-sok kérdés megválaszolatlan maradt, ami csak fúrja az oldalamat, másokét is. Vajon a kormány tagjai, akik ezt a döntést hozták, elgondolkodtak-e azon, hogy a falvak fiataljai hogyan jutnak lakáshoz? Vásároljanak a városokban lakást? (Több legyen ott a munkanélküli?) A kormány szándéka kiüríteni a falvakat? Műveljék a nyugdíjasok a földet? A falun nevelt gyermek nem olyan, mint a városi? Hogyan jut lakáshoz egy volt állami gondozott? Vajon a kormánynak mi a fontosabb: 2 milliárd forint, vagy sok falun élő fiatal család sorsa? A parlamentben vajon hány falun élő képviselő van? Jogosult-e a városi dönteni a falvakban élők sorsáról? A kormány vajon mit akar tenni? Megvár-e egy II. Dózsa Györgyöt? Tisztelettel: Császi Károly Páhi. Vasút u. 60. A helyzet nem változott Tisztelt szerkesztőség! Mivel naponta olvasójuk vagyok, így az utóbbi időben elég sok cikket, véleményt olvashattam a Kunság Volán tevékenységével kapcsolatban. E véleményeket én is szeretném kiegészíteni, s ha van mód rá, akkor a Volán illetékesét kérdőre vonni a felmerült (korábbi és mostani) hiányosságok miatt. Nem tudom, mennyire emlékeznek Önök arra a városi tv-fórumra a közlekedésről, a helyi autóbuszok helyzetével foglalkoztak. Akkor az igazgató a Volán részéről, többek között, ígéretet tett rá, hogy a végállomásokon nem járatják a buszok a motort állásidő álatt, valamit határozott ígéretet tett az igazgató arra, hogy nemcsak,elöl a homlokfalon, és az első ajtó után tüntetik fel a járatszámot, hanem vagy a busz végénél, vagy az utolsó ajtó előtti oldalon. Azóta történt egy s más, de a helyzet nem változott. Kivéve a viteldíjemelést, de azt gyorsan életbeléptették. Ugyanis tapasztalatom szerint az esetek többségében kb. 80-90 százalékban a fél percnél hosszabban időző buszok járatják a motort, fogyasztva ezáltal a drága üzemanyagot, azt, amit az utazóközönségnek kell megfizetni. Értelme különben nincs, büdösíti a levegőt, de a buszt fűteni nem tudja, de amúgy is felesleges a nyitott ajtók mellett. Esetleg a vezetőfülkét tudja fűteni vele. Szemét, piszok szinte lépten-nyomon található, szinte minden járaton. Az utóbbi egy-másfél hónapban az is tapasztalható, hogy a Volán a jáfattáblákat egyetlen egy helyre sem teszi ki. Pl. 2.4 járat. A szerencsétlen utasnak, aki az Otthon mozi felől közelít, végig kell másznia a buszállomáson, hogy a homlokfalon levő elektronikus kiírást megtekintse (már feltéve, ha ott van), nehogy rossz járatra szálljon fel. Nem tudom elképzelni, hogy milyen takarékossági intézkedés teszi lehetővé e gesztust. Ha „szegény” vállalatnak nincs pénze, legalább a megfelelő eszközöket használja, és tegyék már ki végre a járattáblákat legalább egy helyre. A másik gondom, hogy mivel munkahelyem a Rendőrfaluban van, így sokat, szinte naponta járok a 2-es busszal. Két gond felmerül a közlekedésével kapcsolatban, az egyiket már az előzőekben részleteztem. A másik, hogy e járat a város iparnegyeébe közlekedik. Itt található a Kádgyár, a parkettagyár, a Vidia, a Rö- viköt, a kenyérgyár telephelye, az Agroker csomagolóüzeme, a kenyérgyár, a tejipar, a Szigma- központ, a Konzum-központ, a gyógyszertári központ, a bútorgyár, a tsz-központ, az Agroker és a hozzá kapcsolódó üzemek, boltok, valamint a malomipar egységei. A csúcsforgalmi időszakban e sok helyre kijáró dolgozókat minibuszra kényszeríti a Volán. Jó volna utánanézni, milyen indokot találnak az illetékesek erre, miért tudnak egyes napokon csuklós buszt beállítani, s 90 százalékban szóló buszt. Csúcsforgalmi időnek a reggeli kezdés körüli idő számít és a délutáni munkaidő végén szintén csúcs- forgalom tapasztalható. Ez nem magyarázható lépcsőzetes munkakezdéssel, mivel nemcsak dolgozók, hanem egyéb célból utazók is, főleg iskolások, vannak a járatokon, tehát náluk nincs lépzőzetes munkakezdés. Jó volna, ha a Volán a megemelt tarifáért jobban figyelné az utazó- közönség többségének kívánságait, s a megemelt díjtétel mellett legalább a korábban megszokott színvonalat tartsa, de inkább javítson rajta. Mivel a táblakérdés és az észszerű forgalomszervezés, a takarítás kérdése nem elsősorban pénzkérdés. Köszönöm a T. Szerkesztőség figyelmét, ésköszönöm, a többi utastársam nevében is. hogy megpróbálnak esetleg segíteni általános problémák (közérdekű) megoldásában. További munkájukhoz sok sikert, eredményességet kívánok. Kérem, hogy az újságban, esetleges cikknql, a nevem és a címem ne jelenlen meg. (Az megtalálható a szerkesztőségben.) 5"
