Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-04 / 53. szám
2 ® PETŐFI NÉPE # 1991. március 4. ENSZ BT Határozat Irakról Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnapra virradóan nagy többséggel határozatot fogadott el, amely lényegében megerősíti a győztes szövetségesek szigorú feltételeit Irakkal szemben és érvényben tartja az Irak elleni teljes gazdasági embargót. A határozati javaslatot közösen terjesztette elő négy nagyhatalom: az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Franciaország és a Szovjetunió a BT néhány más tagjával. A javaslat mellett a testület 15 tagjából 11 szavazott, ellene egy (Kuba), tartózkodott a szavazástól Kína, India és Jemen. A döntésben a BT megerősíti mind a 12, korábban a Kuvait elleni iraki agresszió ügyében hozott határozatát és felhívja Irakot, hogy hajtsa azokat végre. Különösen fontosnak tartja a BT, hogy Irak haladéktalanul érvénytelenítse Kuvait bekebelezéséről hozott korábbi jogszabályát, fogadja el az elvet, hogy a nemzetközi jog értelmében kártérítéssel tartozik Kuvaitnak és más országoknak mindazokért a károkért, amelyek a jogtalan megszállásból származnak. Iraknak azonnal szabadon kell bocsátania a hadifoglyokat, valamint Kuvait és más országok fogságban tartott polgárait, meg kell szüntetnie mindenfajta harci cselekményt, beleértve a rakétatámadásokat és a harci repüléseket, haladéktalanul vissza kell szolgáltatni minden kuvaiti tulajdont s végül tájékoztatnia kell az ENSZ főtitkárát s a BT-t a határozatok végrehajtásáról. A döntés külön kitér arra, hogy érvényben marad az a korábbi határozat is, amely lehetővé teszi „minden szükséges eszköz”, azaz a fegyveres erőszak alkalmazását is, ha Irak nem hajtja végre a világszervezet által előírtakat. Kuba egy sor módosítási javaslatot terjesztett elő arról, hogy rendeljenek el azonnali, az ENSZ által ellenőrzött tűzszünetet, az indítványokat azonban leszavazták. Várhatóan vasárnap kerül a BT elé India és más el nem kötelezett országok javaslata arról, hogy enyhítsék az Irak elleni teljes gazdasági embargót. Hosszúhegyi agónia Tömegsírok Kuvaitban? Kuvaiti tisztségviselők szombaton •— első ízben a háború befejeződése óta — tömegsírokat mutattak meg külföldi újságíróknak. A Riggában, Kuvait-város szomszédságában feltárt tömegsírokban — az önkéntes sírásók tanúsága szerint — kereken ezer, háromnegyed részben golyó által kivégzett embert földeltek el. A sírásók elmondták, hogy az invázió kezdetén egy hónapig naponta öt-hat, olykor több áldozatot kellett eltemetniük. Az elföldeltek pontos száma nem ismeretes, mivel az irakiak magukkal vitték a listákat, de a kuvaitiak a legtöbb halottat lefényképezték, és ezeket most bizonyítékokként átadták a kuvaiti hatóságoknak. Jelentések szólnak egy másik temetőről is, ahol 5000 agyonlőtt és felakasztott kuvaiti nyugszik. A sírok 135 csecsemő holttestét is magukban rejtik. A sírásók beszámoltak 200 Riggában eltemetett koraszülöttről, akiket az irakiak kivettek az inkubátorokból — ezt a hírt azonban idáig egyetlen kuvaiti kórház sem erősitette meg. Október óta az irakiak nem engedték oda a Vöröskereszt tisztségviselőit a halottas menetekhez. A kivégzettek eltemetéséről a hozzátartozóknak kellett gondoskodniuk, később azonban a benzinhiány miatt sokan a saját kertjükben földelték el hozzátartozóikat. Az irakiak bosszújától tartva sok áldozatot szándékosan jeltelen sírba tettek. AUSZTRIA LOTTÓ A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 9. játékhét eredményei a következők: Leadott szelvény összesen: 2 331 334 darab. Ez 84 929 909 schilling Ausztria Lottó fogadási díjat jelent. A teljes Ausztria Lottó nyereményösszege 42 464 954 schilling. Ebből a 6-osra 12 739 486 schilling jut. Az e heti nyerőszámok a következők: 8, 15, 20, 25, 26, 44, pótszám: 35. A teljes dzsókerfogadási díj 18 852 838 schilling. Ez az első nyerőosztály a dzsóker 2 827 925 schil- linggel való dotációját jelenti. Az e heti dzsókerszám a következő: 710170. (MTI) A Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. Kecskemét PÁLYÁZATOT HIRDET A PETŐFI NÉPE FŐSZERKESZTŐI munkakörének betöltésére Pályázati feltételek: —» felsőfokú végzettség, —► vezetői és újságírói gyakorlat, —» erkölcsi feddhetetlenség,-> nyelvismeret (német vagy angol) és Bács-Kiskun megye társadalmi, politikai, gazdasági viszonyainak ismerete előnyt jelent. A pályázat tartalmazza a pályázó életrajzátj a végzettséget és nyelvtudást igazoló okiratok másolatát, néhány írását, valamint a lappal kapcsolatos elképzeléseit. A pályázatot ajánlott levélben a kft. ügyvezető igazgatójának kérjük beküldeni: Preiszinger András, Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. Kecskemét, Szabadság tér 1/A Beküldési határidő: 1991. március 16. 697 — Irak második legnagyobb városában, Bászrában megmozdulásokra került sor Szaddám Húszéin rezsimje és személy szerint a diktátor ellen — jelentette a BBC szombat reggel. A brit tévéállomás beszámolója szerint a városban összeomlott a közrend, és különböző katonai csoportok egymást lövik. A Huszein-ellenes felkelésre utaló jelekről több brit újság szombati száma is közölt riportokat. A Financial Times tudósítója szemtanúkra hivatkozva jelentette a dél-iraki Szafván- ból, hogy a kormányzó Baath Párt tisztviselői és számos iraki katona elmenekült Bászrából. Mások csatlakoztak a Huszein- ellenes tüntetésekhez. A Daily Telegraph egy Bászrából eltávozott szemtanút idéz, aki elmondta, hogy egy páncélos tüzet nyitott Húszéin egyenruhás portréjára a város központjában, nem messze a Baath Párt és a hadsereg főhadiszállásától. Egy Bászrából visszatért kuvaiti diák beszámolója szerint ujjongó tömegek Szaddám Húszéin bukása fölött örvendeznek, s a katonák nem avatkoznak be a demonstrációba. Egy másik szemtanú közölte, hogy 10 és 20 közé tehető az elmúlt öt napban Dél-Irakban megölt egyiptomiak száma, akiket Huszeinhez hű katonák gyilkoltak meg bosszúból Egyiptom részvételéért a koalícióban. Az egyiptomiak elmenekültek Bászrából. Amerikai katonai források megerősítették, hogy Bászrában zűrzavaros állapotok uralkodnak. Észak felé igyekvő katonai és polgári járművek torlódnak egymásba, teljes a felfordulás a városban. Az amerikai források a légi felderítés adataira hivatkoztak. A kormányellenes megmozdulások hírét nem tudták megerősíteni. (Folytatás az 1. oldatról) munkástanácsi tisztségviselőknek kötnek leghamarabb útilaput a talpára, miközben az érdekképviseletek csak annyit tudtak elérni, hogy nevetséges tízezer forintos bírságot kap az a vezető, aki megsérti a munkajogi szabályokat. Nem Hosszúhegy az első, ahonnan ellenőrizetlenül oson ki az állami vagyon kft.-kbe, rt.-kbe, betéti társaságokba, miközben az ott dolgozó vagy állás nélkül maradó alkalmazottaknak, munkásoknak csak ígérgetik a munka- vállalói részvényprogramot. Nem ez a vidék az első, ahol rövid időn belül százak, ezrek maradnak munka nélkül és anélkül, hogy bármiféle terv. elképzelés lenne arra, mi is legyen ezután velük. Nem ez a vállalat az egyetlen, ahol alkalmatlan vezetők „mentik át a hatalmukat” — mellesleg a jelenlegi kormány által is jónak tartott törvény alapján — a gazdasági társaságokba, miközben az országgyűlésben még mindig ráérnek azzal, hogy a gazdasági rendszerváltást valóban elősegítő új törvényeket hozzanak. Hosszúhegy helyzete semmiben sem kivételes ... A kombinát 1,3 milliárd forintos adósságot és tavalyról 240 milliós veszteséget tudhat magáénak. Fénykorában 2863 embernek adott a cég munkát, mára ennek a létszámnak kevesebb mint a fele maradt meg. Leányvállalata, a Bácsszőlösi Állami Gazdaság már évek óta haldoklik, felszámolni a rendszerváltás utáni időben sem sikerült. Hosszúhegyre hasonló, fájdalmas agónia vár? A munkástanács szerint a kombinátot nemcsak a gigantománia teremtette, hanem kétezer ember munkája is. A gigantomániának itt örökre vége. A megmaradt ezer ember arra vár, hogy valaki mondjon végre valami biztatót. Magyar Ágnes Mi legyen a Baja és Vidéke hasábjain? (Folytatás az 1. oldalról) két szerbhorvát vagy német nyelven is megjelentetni. MILLUNOV DÁNIEL nyugdíjas, Baja: Minden számban legyenek rendőrségi hírek, de ne csak Bajáról, hanem a környező községekből is. Mi kapható olcsóbban és hol? Közöljék, mikor vannak a piacon ellenőrök, mert e hirre 10-20 forinttal olcsóbbak az árak. Mint a Fogyasztók Megyei Tanácsának ellenőre tapasztaltam, hogy ha kollégáimmal megérkezünk, azonnal kiteszik az ártáblákat. NOVICS FERENC JÓZSEF leszázalékolt téesztag, Hercegszántó: — Rengeteget dolgoztam egész életemben, s most 1900 forint rokkantnyugdíjat kapok. A kisemberek nehéz sorsáról szeretnék olvasni. Azt remélem, hogy a sajtó nyilvánossága segíthetne, hogy javítsanak a helyzetünkön. FELSŐ BARNABÁS természetvédelmi őr, Érsekcsanád: — Egész nap járom a Gemencet. Határozottan állítom, hogy minden, ami a környezetvédelemmel kapcsolatban történik, az emberiség legfontosabb ügye. Erről szeretnék minél többet olvasni. ALBERT ZSÓKA zenekarvezető, Bátmonostor: — Gyönyörű néphagyományaink vannak, melyeket meg kell őrizni a jövő generációknak. A mi tánccsoportunk és zenekarunk sokszor megjárta a külföldet, most is egy németországi vendégszereplésre készülünk. Nagy segítség lenne számunkra, ha az újság népszerűsítené a népi együtteseket. SIBALIN ISTVÁN ÉS NEJE, S. YUBICA (a férj nyugdíjas hűtő- gépszerelő, a feleség a postán lap- terjesztéssel is foglalkozik), Hercegszántó. — Feltétlenül legyenek benne anyakönyvi hirek. Hol és milyen fejlesztés folyik, milyen beruházásokat indítanak? írjon a mutáció őszintén, de ne csak az egyszerű emberek apróbb botlásairól, hanem a „nagykutyák” ügyeiről is. Adjon helyet az olvasók leveleinek, kísérje figyelemmel a térséggel kapcsolatos kárpótlási és privatizációs híreket. G. Z. KECSKEMÉT A PRIMITÍVSÉG SZIMBÓLUMA? Román újságok magyarellenes cikkei Ízelítő a román sajtóban az elmúlt napokban megjelent legmeg- hökkentőbb magyarellenes cikkekből: Gyöngéd köszönetét mond Magyarországnak a Dimineata című napilap hasábjain ironikusra vett, „történelmi léptékűnek” szánt eszmefuttatásában egy bizonyos Sorin Hóiban azért, hogy a szomszédos és baráti ország tartózkodott Románia európa tanácsbeli különleges meghívotti státusát eldöntő szavazáson. Az európai fórum nagy többségének azonban — „sajnálkozik” a szerző — nem akadt jobb dolga, mint Románia mellett szavazni. Hölgyeim és uraim, amint azt Atilla (sic) vagy Hamlet mondta, már nem tudom pontosan, valami bűzlik Európában. Szerencsénk van Magyar- országgal, amely még rendre utasítja ezt az oly sok rosszban megöregedett kontinenst. És mindvégig rendre utasít bennünket is, mint nemrégiben Jeszenszky Géza miniszter úr Genfben. így tehát A primitívség szimbóluma Kecskemét? „Az ön gondolkodásmódja, Király úr, még Kecskeméten sem lehetne európai és modern” — írja Raoul Sorban a Timpul című hetilap alapítója Király Károlyról, az RMDSZ elnökéről a fenti cikkben. Nos, szót sem érdemelne ez a marhaság, ha a magyar emberek többsége nem járt volna eddig Romániában, illetve Bukarestben. De bizony sokan jártak, és sokan tudják, hogy mi a különbség. Az viszont valószínű, hogy a Timpul olvasói közül nagyon kevesen jártak Magyarországon, Kecskeméten még annyian se. A kecskeméti európaiság az valóban nagyon vitatható dolog, de nem onnan. Mert azért ahhoz úgy viszonylik, mint a Himalája egy vakondtúráshoz. Vélhetőleg ez a Sorban úr se járt itt, bár még ez is meglehet, hiszen stílusáról ítélve a valóság nem nagyon befolyásolja abban, amit ír. Jobban belegondolva, azt hiszem, hogy nem szándékosan említette Kecskemét nevét. Hirtelen ez juthatott az eszébe. Valamelyik ismerőse valószínűleg innen csempészett át neki egy Dácia-féltengelyt vagy egy kiló narancsot. H. Z. Magyarország Európa nagy döntőbírója, a földrész legnagyszerűbb országa. Szó se róla, ehhez joga is van, a legrégibb európai országként. Mert mi állt a románok háta mögött, amikor Krisztus után a tizedik évszázadban a magyarok Ázsia sivatagjaiból megérkeztek a Pannon síkságra, hogy civilizálják Európát? Semmiség! Volt nekik tizenegy évszázadnyi történelmük, továbbá: Rómában már állt Traia- nus oszlopa, a dákok és a rómaiak már egyesitették véreiket és a lati- nitás felbecsülhetetlen értékű szigetét alkották a nagy szláv, hun tenger közepén. Alapjában véve mi volt a magyarokhoz és tajtékos lovaikhoz képest Anglia, Franciaország, a német és az északi államok, az olyan szellemi politikai és pénzügyi központok, mint Velence, Firenze stb.? A frissen érkezett honfoglalók minderről nem is hallottak és ha „nemtudom” (így, magyarul és egyben) nyelven mondanánk, akkor Európa a Pannon síkságon született. Tehát hölgyeim és uraim, Magyarország, miután létrehozta Európát, az Európai Közösség nagylegénye, szem előtt tartva, hogy az Égyesült Államokban is élnek magyar származású amerikaiak, a normális az lenne, hogy Magyarország átvegye az északamerikai kontinens vezetését, arról nem is beszélve, hogy múltjánál fogva bármikor igényt tarthatna Ázsia gyeplőjére — írja többek között a cikk szerzője. Durván nekirohan Magyarországnak a Timpul hetilap legfrissebb számában annak főszerkesztője, Adrian Riza, valamint Király Károlynak a lapalapító, tiszteletbeli igazgató, Raoul Sorban is. Nem Magyarország állítja ki az Európába való belépés bizonylatát, hanem maga Európa, amelynek végül is rá kell jönnie arra, hogy kellős közepén több mint hetven év óta destabilizáló, felforgató központ működik, amelynek terveiben „az irányított etnikai szervezetek” örökké a botránykeltés eszközeiként szolgálnak — olvasható Adrian Riza Írásában. A főszerkesztő leszögezi: a hun- garizmus korszerűsített változata által érintett román térségben sem hathatnak más törvények, mint az Európában érvényesülök. Európában nem létezik olyan „etnikai párt”, amely hetven év óta módszeres kormányellenes álláspontra helyezkedik. Az RMDSZ típusú egyedüli „etnikai szervezetek” —- amelyek programszerűen tűzik ki célként a szeparatizmust és amelyek a kedvező konjunktúrák idején terrorista szervezetekként működnek — nem mások, mint az ETA és az IRA. Senkinek sincs szüksége Európa középpontjában „Kalasnyikovokra”, az ETA-ra és az IRA-ra. A magyarellenes cikkeivel már korábban is hírnevet szerzett Raoul Sorban ezúttal Király Károlyt vonja felelősségre amiatt, hogy a szenátus magyar alelnöke nyílt levélben kérte számon Petre Romántól a megígért nemzetiségi jogok teljesítését. A Timpul alapítója szerint Király Károly nyilvánvalóan provokativ gesztust engedett meg magának. Ezt azzal magyarázza, hogy a szenátor egy olyan környezet félkész terméke, amelyben a pártiskolák nem tűzték ki céljukként úriemberek képzését, ellenben olyan elvtársakat készítettek fel, akiknél a jólneveltség hiánya a „proletár” nemesség jele volt. Ha azt mondanánk — folytatja Sorban —, hogy Király úr meghaladta a mértéket, akkor azt kellene hinnünk, hogy a faragatlanságnak van mértéke, de emlékezzünk a talpnyaló aktivista irredenta „ellenzékként" megfogalmazott leveleire. A szerző válogatott sértések sorozata után felteszi a kérdést: Király Károly leckét adhat „modern európai gondolkodásból”? És kinek? Petre Románnak. A fara- gatlanság itt megható tudatlansággal társul. Az ön gondolkodás- módja, Király úr, még Kecskeméten sem lehetne európai és modern — vagdalkozik Raoul Sorban. Szó esik még a Kalasnyikov-ügyről is, amely—mint a szerző hangoztatja — foltot ejtett a magyar kormánycsapat „európai” mezén. Megmozdulások Szaddám Húszéin ellen
