Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-27 / 72. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. március 27. A bányászok Gorbacsov lemondását követelik < Folyni tás a: I. oldalról) követelések elhagyásához, később már csak ez utóbbihoz kötötte a bányászokkal folytatandó gazdasági tárgyalások megkezdését. A független Postfaktum hír- ügynökség keddi jelentése szerint Nyugat-Szibériában és Ukrajnában a szünetelő szénszállítások miatt le kellett állítani a termelést több kohászati és fémfeldolgozó üzemben. Az uráli Szverdlovszkban is több üzemel fenyeget a bezárás írta a Postfaktum. A magyarok nem belefáradtak a politikába, hanem elégedetlenek vele Göncz Árpád brüsszeli interjúja Magyarország még nem ért el a demokratizálásban maga elé tűzött minden eélt. de úgy gondolom, hogy mindent elértünk, amire reálisan számíthattunk mondotta Göncz Árpád a L'Echo című belga gazdasági lapnak brüsszeli látogatása alkalmából adott interjújában, amelyet az újság keddi száma közölt. Az államfő kifejtette: nincs szó valamiféle külön magyar, vagy az Európában létező rendszerek közötti . harmadik útról", de minden megoldás szükségszerűen valamelyest különbözni fog attól, amit Lengyelországban. Csehszlovákiában vagy éppen valamelyik nyugati országban alkalmaznak. Ez nem a nemzeti sajátosságra vonatkozó ködös felfogásból ered. hanem a Magyarországon kialakult társadalmi valóság figyelembevételéből. Göncz Árpád a választások iránti közönyre vonatkozóan elutasította azt az állítást, hogy a magyarok ..belefáradlak a politikába" éppenséggel szenvedélyesen érdekli őket. s ha elfordulnak tőle, azt az magyarázza, hogy elégedetlenek. Ugyanakkor Magyarországon folyik a polgári társadalom intézményeinek kialakulása, az autonómia olyan különböző formái révén, mint az egyetemi, községi, területi önigazgatás, s mint a szociális partnerek formálódó i ntézményci. Külpolitikai kérdéseket érintve Göncz Árpád hangot adott meggyőződésének, hogy a Jugoszláviában. Albániában. Bulgáriában, Romániában és a Szovjetunióban kibontakozott folyamatok folytatódnak, és semmiféle erő nem tudja leállítani őket. az alapvető folyamatok nem állnak meg félúton. A közép-kclet-európai országok két csoportja között legfeljebb fáziskülönbség tapasztalható, mert a folyamat lényegében ugyanaz mutatott rá. Ebben az értelemben szólt arról az államfő. hogy Csehszlovákia. Lengyelország és Magyarország esetleg mintát szolgáltathat a térség más országai számára. Az európai hatalmakhoz való viszonyról szólva rámutatott, hogy Németország alapvető szerepet lóg játszani a három „visegrádi" ország modernizálásában. ugyanakkor bármi történik is a Szovjetunióban, mindig több lesz egyszerű szomszédnál, mivel természetes gazdasági kiegészítője Közép- Európának. Jelenleg Németország és a Szovjetunió kapcsolatát csaknem barátiak. tehát Nyugaton senkinek nem állhat érdekében, hogy Magyarország ellenséges legyen a Szovjetunióval és ez teljesen megfelel a magyar érdekeknek. Ami a közép-európai térség kisebbségi kérdéseit illeti. Göncz Árpád úgy foglalt állast, hogy az egész térség jövője attól függ, sikerül-c az egyének szintjén érvényesíteni az emberi jogokat. Nem meglepő, hogy a felszíni internacionalizmus által leplezett problémák most nyíltan jelentkeznek. Rendezésükhöz most át kell menni egy szakaszon, amelyben a kérdéseket világosan megfogalmazzák, majd pedig megvitatják: megoldásukra pedig az egyedüli út az emberi jogok érvényesítése. Bár a kérdéseket még csak részben közelítették meg, a legnehezebben már túl vagyunk fejtette ki véleményét a köztársaság elnöke a L'Echo hasábjain. Javulás várható a szovjet fizetési kötelezettségek teljesítésében Eddig mintegy 58 millió dollár értékben nyitottak meg akkredití- veket a szovjet bankok a magyar és a szovjet külgazdasági vezetők a közelmúltban folytatott tárgyalásainak eredményeként. E megbeszéléseken, mint ismeretes, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok új feltételrendszerére való áttérésről, s a kereskedelmi kapcsolatok javításának lehetőségeiről volt szó. A tárgyalások során a felek rögzítették, hogy a megkötött magyar exportszerződések alapján az esztendő első negyedévében esedékes szállítások teljesítése egyáltalán nem kielégítő. A magyar vállalatok, mivel a szovjet vásárlóikat kiszolgáló bankok devizaforrások hiányában nem tudtak gondoskodni a megfelelő fizetési garanciákról, arra kényszerültek, hogy késleltessék egyebek közt az autóbuszok, gyógyszerek, pótalkatrészek, komplettáló termékek szállítását, így noha a magyar és a szovjet vállalatok közötti szerződéskötések kedvezően alakultak -— a kereskedelmi kapcsolatokban sok megoldandó probléma akadt. amelyeket az illetékes tárcák vezetői több ízben áttekintettek. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere legutóbbi moszkvai tárgyalásán Szi- tarjan miniszterelnök-helyettestől arról kapott tájékoztatást, hogy a Szovjetunió miniszteri kabinetje a legrövidebb időn belül megtárgyalja a kialakult helyzetet, és az indikativ lista alapján dönt az év első negyedében esedékes magyar szállítások ellenértékének ki- egyenlítéséhez szükséges fizetőeszközök biztosításáról. Így várható, hogy a közeli napokban érezhető javulás lesz a szovjet fizetési kötelezettségek teljesítésében, illetve megnyílhat a lehetőség a magyar termelőknél felhalmozódott, és a szovjet fél számára egyébként szükséges áruk mielőbbi szállítására. Összességében mintegy 150 millió dollár értékű akkreditív megnyitására lehet számítani, s ez lényegében azt jelentené, hogy a magyar vállalatok szovjet importja a megkötött szerződéseknek megfelelően alakul, s a kifizetések határidőre történnek. Bush levele Gorbacsovhoz Csúcstalálkozóra csak akkor kerülhet sor. ha a Szovjetunió végrehajtja a hagyományos haderő-csökkentési megállapodás minden előírását. A The Washington Post keddi jelentése szerint ez volt a lényege George Bush amerikai elnök levelének, amelyet hétfőn adtak át Mihail Gorbacsov szovjet államfőnek. Egy vezető amerikai kormányférfi szerint a Szovjetunió szeretné nyár elején megtartani a csúcstalálkozót, amelyet, februárról, az egyezmény körüli viták és az Öböl-háború miatt halasztottak el. Közalkalmazottak bizonytalanságban Hatezren kerülhetnek az utcára — A kormányzatnak nem áll szándékában, hogy bármilyen nyomást gyakoroljon az önkormányzatok létszámgazdálkodására, s ehhez eszköze se lenne — jelentette ki Zsufifa István belügyminisztériumi helyettes államtitkár az MTI munkatársának. Az a tény, hogy mégis körülbelül 6000 közalkalmazott munkahelye szűnik meg, arra vezethető vissza, hogy a tanácsi apparátusban az elmúlt év végén megyénként átlagosan 200 szakember dolgozott, de a köztársasági megbízotti hivatalok általában csak 40-45 munkatársra tartottak igényt, és tapasztalatok szerint hasonló létszámmal dolgoznak a megyei önkormányzati hivatalok is. Azaz megyénként körülbelül 80-100 munkahely „szabadul fel", és ez országosan 2000 dolgozót érint. A helyi önkormányzatokról semmilyen biztos adat nem áll rendelkezésre, de előzetes becslések szerint mindenütt egy-két ember távozásával lehet számolni. Ez tehát összesen 6000 fő. Az államtitkár-helyettes hangsúlyozta, hogy a becslésekre azért van szükség, mert várhatóan áprilisban az Országgyűlés megalkotja a köz- tisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amely a szolgálatban töltött időtől függően két hónaptól egy évig terjedő összegű végkielégítést irányoz elő azoknak a köztisztviselőknek, akiknek nem alkalmatlanságuk, illetve nyugdíjba vonulásuk miatt mondanak fel. A Pénzügyminisztériumnak és a Belügyminisztériumnak ezért előzetesen gondoskodniuk kell azokról a költségvetési eszközökről, amelyeket a közszolgálatban dolgozók elbocsátása esetén biztosítani kell. Mivel a végkielégítés egy új jogintézmény, ezért valószínűleg csak 1992. január 1-jétől visszamenőleg fogják folyósítani. Ugyanakkor az idei költség- vetésben csak az ez évben az önkormányzatoknál dolgozó létszámra irányoztak elő megfelelő összegeket, de ha már ma felmondanak az említett 2000 embernek, akkor ők a hatályos jog szerint legfeljebb hat hónapi felmondási időre jogosultak, még ezek az összegek — amelyek több százmilliót tesznek ki sem finanszírozhatók a jelenlegi költségvetési előirányzatokból. Az önkormányzatoktól pedig nem várható el, hogy ezt a pénzt valamilyen módon kigazdálkodjék. A parlament hozzájárulására van tehát szükség ahhoz, hogy a költségvetés tartalékához hozzányúljanak. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A KELET-EURÓPAI KERESKEDELMI KAPCSOLATOK ALAKULÁSÁRÓL Bár a KGST-országokkal az év első negyedében csökkent a kereskedelmi forgalmunk a tavalyihoz képest, úgy tűnik azonban, hogy fokozatosan javulnak a gazdasági kapcsolatok, gyarapodik a kötésállomány — mondotta keddi sajtótájékoztatóján Berényi Lajos, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára. A magyar -szovjet vállalatok között eddig hárommilliárd dollár értékű áru szállítására jött létre magánjogi szerződés. Ebből a tervezett magyar export értéke 1,5 milliárd dollár. A kölcsönösen szállítandó árukból 2,2 milliárd dollár értékű az a termék, amely a kormányközi megállapodáson alapuló indikativ listán szerepel. Hárommillió tonna nyersolaj importjára született A visszaesés kisebb mértékű a vártnál már szerződés. Ebből eddig 500 ezer tonna érkezett az országba. Földgázból 5,2 milliárd köbméter szállítására jött létre megállapodás, ebből 1 milliárd köbméter érkezett be. Villamos energiából a szerződések alapján — 6,2 milliárd kilowattóra érkéiik Magyarországra. Mind a gáz-, mind a vil- lamosenergia-importot időarányosan biztosítják a szovjet partnerek. Egyébként e két utóbbi energiahordozót változatlanul csak a Szovjetunióból vásároljuk. A Szovjetunióval a kereskedelem eddig kiegyensúlyozatlan — mondotta Berényi Lajos, ugyanis a magyar import az év első két hónapjában 250 millió dollárt tett ki, az export a szovjet fizetési nehézségek miatt csak 60-70 millió dollárt. Úgy tűnik, hogy a napokon belül megnyitandó, 150 millió dollár értéket képviselő szovjet akkreditívek — banki garancia eredményeként a jövő héttől a magyar vállalatok folyamatosan megkezdhetik a szállításokat. Amennyiben szovjet részről a fizetési gondok enyhülnek, bővülhet a magyar élelmiszer- ipari export is. Megállapodás született 1 már, például. 100 ezer tonna félsertés, 100 millió palack bor és 30 millió palack pezsgő szállítására. A jugoszláv kétoldalú forgalom a tavalyihoz hasonlóan alakul, február végéig 100 millió dollárt tett ki. Változatlanul kedvező fogadtatásra találnak a mezőgazdasági exporttermékeink. Lengyelországgal az első két hónapban 150 millió, a Cseh és Szlovák Köztársasággal mintegy 100 millió dollárt tettek ki a kétoldalú szerződéskötések. Úgy tűnik, hogy a kezdeti nehézségek után mindkét országgal kiegyensúlyozottá válik a kereskedelmi forgalom. A volt NDK területén fekvő tartományokba az idén még vámmentesen szállíthatnak korábbi megállapodás alapján —- a magyar vállalatok. Sajnos azonban, nem tudnak versenyezni a német cégekkel, amelyek beruházási javakat 10 éves, élelmiszereket és fogyasztási cikkeket pedig egyéves hitelre * szállítanak. Forgalomcsökkenéssel kell számplpúfjjc Albáni^vgLps^R 9TO9ÍC val valamelyest élénkültek a kapcsolatok, Bulgáriával viszont elsősorban az ottani kormányváltozások miatt — még nem sikerült megkötni a megállapodást a dollárelszámolásra való áttérésről. Berényi Lajos végezetül szólt arról is, hogy a magyar exportőröknek a volt szocialista partnerekkel kedvező exportárakat sikerült elérniük, s ugyanez elmondható az importárakról is. Arra azonban számítanunk kell. hogy ebben az évben még sok nehézséggel kell szembenézni. A magyar szakemberek összességében a volt szocialista országokkal folytatott kereskedelem 40-50 százalékos csökkenését prognosztizálják. HÁROM ÉS FÉL MILLIÁRD NÉMETNEK, NÉMETÉRT Az NDK borsos árat kért a politikai foglyokért Az NDK 1963 és 1989 közölt több mint három és fél milliárd márkát kapott Nyugat-Németországtól foglyok szabadon bocsátásáért és csa ládegyesítésért cserébe közölte Ludwig Rehlinger, a volt belnémet minisztérium államtitkára most megjelent. Megvásárlás című könyvében. Az államtitkár adatai szerint a jelzett időpontban Bonn közel 34 ezer politikai foglyot vásárolt meg Kelet-Berlintől, kétezer gyerek költözhetett nyugatra menekült szüleihez, körülbelül 250 ezer ember utazhatott ki az NDK-ból családegyesítési akció keretében. Rehlinger kezdettől fogva részt vett a megvásárlási akciókban, később pedig kémcserékben. Mint könyvében közölte, kezdetben a nyugatnémet költségvetésből. egy fogolyért. 40 ezer márkát fizettek, majd az összeg 95 ezerre emelkedett. ITTHON FOG ÜLNI RIESCHL GÁBOR Napokon belül kiadják a franciák a porschés gyilkost A Francia Köztársaság Külügyminisztériumától kapott értesítés szerint Rieschl Gábor hozzájárult ahhoz, hogy kiadják a Magyar Köztársaság hatóságainak. Ennek alapján lehetővé vált. hogy az illetékesek lefolytassák a francia jogban meghatározott, egyszerűsített kiadatási eljárást, amelynek eredményeként a gyanúsított átadására napokon belül sor kerül tájékoztatták az MTI munkatársát az Igazságügyi Minisztériumban. Mint ismeretes, Rieschl Gábor alaposan gyanúsítható azzal, hogy 1990. május 11 -én egy Audi 100 típusú személygépkocsi tulajdonosát fegyverrel arra kényszerítene, hogy adja át neki a járművel. Gyanúsítható továbbá azzal is, hogy 1990. május 28-án a Budapest II. kerület, Görgényi út végén lévő parkerdőben agyonlőtte Apró János budapesti lakost és eltulajdonította az általa használt Porsche 944 típusú személygépkocsit. valamint az áldozatnál lévő. mintegy 500 ezer forint készpénzt. Az ügyben folytatott nyomozás adatai szerint a Rieschl Gábor által elkövetett bűncselekmények alkalmasak a fegyveresen elkövetett rablás és a nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének megállapítására. Ennek alapján a Fővárosi Bíróság elfogatóparancsot bocsátott ki az időközben külföldre távozott gyanúsított ellen. Az Interpol körözése alapján a francia hatóságok 1990. június 28-án elfogták és letartóztatták Rieschl Gábort. Ezt követően a Magyar Köztársaság igazságügy-minisztere 1990. július 10-cn kiadatását kezdeményezte az illetékes francia hatóságoknál. Az ügyhöz kapcsolódóan fontos esemény és erről tájékoztatást kaptak a franciák —, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1990 végén alkotmányellenesnek minősítette a halálbüntetést, s megsemmisítette az ezzel kapcsolatos jogszabályokat. A kiadatást követően rövid időn belül várható, hogy Rieschl Gábor magyar bíróság előtt felel az általa elkövetett súlyos bűncselekményekért. TILTOTT GYÜMÖLCS: A RIZLING- ÉS ZÖLDSZILVÁNI, A TRAMINI, A HÁRSLEVELŰ ... Borexportkilátások (Folytatás a: I. oldalról) kát nem lehet termőhely szerinti feliratú címkével (mint például kis- kunmajsai kövidinka) árusítani. Ugyanakkor ragaszkodnak az eredetvédelemhez, tűrhetetlennek tartják, hogy a Duna—Tisza közéről származó borokból egyéb — úgymond híresebb borvidékeken nagy értékű minőségi italt csinálnak. A közgyűlés egyébként úgy határozott. hogy létrehozzák az „Alföldi borok házát” és ennek hálózatát, hogy jobban megismertessék a hazai és külföldi kereskedőkkel az itteni borokat, bemutathassák értékeit. E munka, valamint az egyesület egyéb ügyeinek folyamatos intézése érdekében főállású ügyvezető elnököt választottak Csipkó Sándor személyében. A közgyűlésen dr. Sümegi József (aki a jövő hónaptól a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének főtitkári tisztét tölti be) a jelenlegi feszültségpontok között említette a 11 százalékos fogyasztói adót. amely évente több mint 600 millió forintot vesz ki a bortermelők zsebéből. Arról is szólt: ha valami miatt meghiúsul a 130 millió dolláros szovjet export, amit nemrég a Monimpex magánjogi szerződés alapján kötött, akkor az eladhatatlan mennyiség ősszel igen komoly gondot okozhat. Török Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium kereskedelmi osztályának csoportvezetője ismertette, hogy százmillió palack bor és 30 millió palack pezsgő a szovjet megrendelés, s ennek első harmadát májusban szállítják. A Pénzügyminisztérium és az FM állandó csatározásairól is beszélt, megemlítve a fogyasztói adó eltörlésének és 150-180 millió forintos intervenciós alap létrehozásának igényét, de az FM-előterjesztéseket a pénzügyi kormányzat lesöpri az asztalról. Dr. Horváth István, az egyesület elnöke az alföldi borvidék valamennyi szőlész-borász érdekvédelmi szervezetének összefogását, a határozottabb és markánsabb kiállást sürgette és ígérte. Az egyesület idei munkatervében a negyvenes évek után még működő szakmai szervezetek vagyonának számbavételét és a most működő szervezetek részére való visszajuttatását is rögzítette. valamint az ágazat önfinanszírozásának kidolgozását is megjelölték, amelyet néhány éven belül megfelelő állami segítséggel szeretnének megoldani. Cs. I. Emlékművet avattak Kiskunfélegyházán (Folytatás az I. oldalról lélekben csak most helyezhettük örök nyugalomra halottainkat — mondotta a város polgármestere. Héjjas István elesett bajtársaira, diáktársaira emlékezett, Stein Ernő kanonok az egyházak képviseletében mondott beszédet, majd a város vezetői, a honvédség, a pártok képviselői koszorúzták meg az emlékművet, és a hozzátartozók, a rokonok, ismerősök sokasága helyezted az emlékezés virágait. Képünkön Ficsór József polgármester avatóbeszédet mond, a másik képen a rokonok, ismerősök, hozzátartozók virágozzák fel a háború áldozatainak emlékhelyét. (Kép és szöveg: Némedi László)
